Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-20 / 251. szám
2 1988. OKTÓBER 20., CSÜTÖRTÖK uFóKüsim MAGYAR—IRÁNI KAPCSOLATOK v A Magyar Népköztársaság A és az Iráni Iszlám Köztársa- í áág kapcsolatai rendezettek, í Azokat semmilyen vitás kér- í tlés nem terheli. A két vilag- Ä háború között létesített dip- 2 lomáciai kapcsolatok a máso- ^ dik világégés idején megsza- 6 kadtak, s 1951 óta váltak — í az 1994-es esztendőtől nagy- í követi szinten — ismét folya- g matossá. A két ország kapcsolataiban új fejezet kezdődött az 1979 februárjában lezajlott iráni iszlám forradalom után; a Magyar Népköztársaság az elsők között ismerte el a forradalmat követően megalakult teheráni kormányt, majd az 1979 áprilisában kikiáltott Iráni Iszlám Köztársaságot. A magasabb szintű diplomáciai érintkezés kezdete Várkonyi Péter külügyminiszter 1983 novemberi iráni tárgyalásaitól datálható, látogatását Velajati iráni külügyminiszter egy évvel később viszonozta. 1979 és 1985 között számos miniszteri és miniszterhelyettesi szintű tárgyaláson vitatták meg a gazdasági, kereskedelmi, közlekedési, mezőgazdasági és egészségügyi kapcsolatok fejlesztésének kérdéseit. A kétoldalú kapcsolattartás eddig legfontosabb állomása Mir Hoszein Muszavi iráni miniszterelnöknek — magas rangú küldöttség élén — 1986 októberében tett magyarországi látogatása volt; budapesti megbeszélései újabb lendületet adtak a kontaktusok további fejlesztésének. Idén januárban Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár folytatott szívélyes és nyílt légkörű tárgyalásokat Teheránban, parlamenti küldöttségek cseréjére is sor került: legutóbb Mohammad Szadeg Halhali Hodzsatolesz- lám, a Madzslisz (parlament) külügyi bizottságának elnöke vezetésével szeptemberben járt Budapesten az iráni törvény- hozás küldöttsége, amely K.o- rom Mihály, az alkotmányjogi tanács elnöké Vezette magyar küldöttség egy évvel korábbi iráni látogatását viszonozta. A harmadik világ államai közül Irán Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnerének számít. A magyar export értéke tavaly megközelítette a 120 millió dollárt, de volt olyan esztendő — például 1982 —, amikor a két fél 250-250 millió dollár értékben vásárolt egymástól. Jóllehet Irán jelentős erőfeszítéseket tesz exportszerkezetének javítására, az ország vásárlóereje elsősorban olajbevételeitől függ. A magyar kivitelben éveken át 65-80 százalékot tettek ki az alapanyagok és félkész termékek, de a nyolcvanas évek elejétől fokozott erőfeszítéseket teszünk gépek és berendezések, valamint komplett termelőlétesítmények szállítására A legnagyobb magyar exporttételek közé számít az energiagazdálkodási intézet és a Transelektro 40 millió dolláros szerződése, amelynek alapján Heller—Forgó rendszerű hűtőberendezéseket szállítanak a Sahid Radzsa-i hőerőműhöz. Az ügylet előzménye az az 50 millió dolláros korábbi szerződés, amelynek értelmében az isfaháni erőművet ugyanezzel a rendszerrel látták el. Megállapodás született egy 11 millió dollár értékű kerékpárgyár felépítéséről is az iszlám köztársaságban. A Tungsram 4,3 millió dollár értékű izzólámpagyárat szállít Iránba. A komplex külkereskedelmi vállalat 4,5 millió dollár értékű baromfifeldolgozó építésére és 6,5 millióért 16 hűtőház felszerelésére kötött szerződést iráni partnerekkel. Magyarország a kölcsönös előnyök alapján kész részt venni Irán háború utáni újjáépítésében, s — a szakemberek megítélése szerint — elsősorban az energiahálózat, a mezőgazdaság és az egészségügy fejlesztésében nyílhatnak erre reális lehetőségek. Grósz Károlynak. az MSZMP főtitkárának, a Minisztertanács elnökének küszöbönálló teheráni látogatása bizonyára hozzájárul a kétoldalú gazdasági kapcsolatok feltételeinek javításához is. Bizalmi szavazás az elnökségről Horn Gyula felszólalt az ENSÍ-fóbizottságban Az erőviszonyok stabilizálása (Folytatás az 1 oldalról.) munisták Szövetsége három ismert vezetőjét zárják ki a JKSZ KB tagjai közül, mert súlyos felelősség terheli őket az autonóm tartományban kialakult válságos helyzetért. Ezután Katjusa Jasari, a Koszovói Kommunisták Szövetségének elnöke kért szót. Kijelentette: az lett volna méltányos, ha a szerb pártvezetés erről a kérdésről előzőleg megbeszélést folytat a koszovói tartományi pártvezetőséggel. „Elfogadhatatlan — mondotta —, hogy önkényesen és általában vádolják a Koszovói Kommunisták Szövetsége tartományi szerveit. Shirokát, Vllaszit és Dolasevicset alaptalan támadások és sértések érik. A Szerb Kommunisták Szövetsége Központi Bizottsága figyelmen kívül hagyja a tényeket.” A jugoszláv pártplénum úgy határozott, hogy bizottságot alakít a három koszovói politikust ért vádak konkrét kivizsgálására. A délutáni ülésen Vladiszlav Darabos javasolta, hogy a központi bizottság a bizalmi szavazást elnökségének állandó tagjain kívül terjessze ki a hat tagköztársaság és a két autonóm tartomány kommunista szövetségeinek elnökeire, valamint a jugoszláv néphadsereg pártbizottságának elnökére is, akik beosztásuknál fogva részt vesznek e testület munkájában. Bogdan Trifuno- vics, a Jugoszláv Dolgozók Szocialista Szövetségének szerbiai választmányának (népfront) elnöke is elutasította ezt az indítványt. A tagköztársaságok és az autonóm tartományok kommunista szövetségei élén ismert politikusok állnak, köztük Szlobodan Milosevics (Szerbia), Milan Kucsan (Szlovénia), Jakov Lazarovszki (Makedónia) és mások. Stipe Suvar, a JKSZ KB elnökségének elnöke egyébként -kedd éjszaka mondtad » !• étnapos vitát összefoglaló beszédét. . -i. i Kiemelte, hogy ezen az ülésen az ország egyik tagköztársasága sem győzött, nem Plenáris ülésre gyűltek ösz- sze szerdán Kabulban az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt (PDPA) vezető testületéinek — a központi bizottságnak és a politikai bizottságnak — tagjai — jelentette egy afgán kormányszóvivőre hivatkozva az AFP francia hírügynökség. A szóvivő szerint az ülés részvevői megvitatják, hogy a nemzeti megbékélést szorgalmazó kormány milyen politikai magatartást tanúsítson a különféle ellenzéki fegyveres csoportokkal szemben. Az ülés rendkívüli biztonsági intézkedések közepette kezdte meg munkáját, tekintettel az utóbbi napokban megszaporodott terrorista támadásokra. A kabuli rádió híSZERENCSÉTLENSÉG Két indiai utasszállító repülőgépet ért szerencsétlenség szerdán reggel. A Gudzsarát állambeli Ahmabadád repülőterének közelében az Indian Airlines Boeing 737-es gépe zuhant le landolás közben: a fedélzeten tartózkodó 129 utas és a személyzet 6 tagja közül csupán öten élték túl a katasztrófát. Északkeleten, Asszám államban a Vajjudut légi szolgálat Fokker Friendship típusú utasszállítója vágódott a talajnak Gauhati várostól öt kilométernyire. Harmincnégyen haltak szörnyet az ottani szerencsétlenségben. Az ahmadábádi repülőtéri irányítótoronytól és a tűzoltóságtól származó információk szerint a közeledő Boeing 737-essel öt kilométerrel a légi kikötőtől szakadt meg a rádiókapcsolat. Az ereszkedő gép hirtelen zuhanni kezdett, majd egy fának és egy nagyfeszültségű vezetéknek vágódott. A repülőgép törzse felrobbant és a roncsok lángokba borultak. A helyszínre érkező tűzoltók az égő maradványok közül mentették ki az öt életben maradottat. A vizsgálat mindkét szerencsétlenség ügyében megindult. I jött létre egyetlen köztársasági, elvtelen koalíció sem. Suvar állást foglalt a jugoszláv gazdaság, a politikai intézményrendszer és a JKSZ egyidejűleg végrehajtandó gyökeres reformja mellett. Kijelentette, hogy Jugoszlávia1 csak föderatív államként maradhat fenn, egyébként szétesik. Elsőrendű feladatként jelölte meg a koszovói helyzet mielőbbi normalizálását. Kiállt a JKSZ demokratikus centralizmusának szilárdítása mellett. Szerdán maga Suvar javasolta: a plénum titkos, személyre szóló szavazással döntsön arról, hogy elnökségének tagjai közül kiket erősít meg tisztségükben, illetve . kiktől vonja meg a bizalmat. Suvar ezt követően ugyancsak indítványozta. hogy a központi bizottságban is hajtsanak végre személyi változásokat, fiatalítsák meg, cseréljék ki tagjainak egyharmadát, amire a szervezeti szabályzat lehetőséget ad. A központi bizottság új tagjait másfél hónapon belül demokratikus úton, többes jelöléssel, titkos szavazással, az alapszervezetektől kiindulva kell megválasztani. Arra kell törekedni, hogy főként a közvetlen termelők és a tudósok közül minél többen kerüljenek be a párt vezető testületéibe. Belgrádban szerdán a késő esti órákban ismét összeült a JKSZ Központi Bizottsága. A A spanyol kormány kizárólag a NATO általános érdekeibe illeszkedve hajlandó értelmezni Mihail Gorbacsov- na<k azt a leszerelési javaslatát, amely a Madrid melletti amerikai légibázisról kitelepítendő Vadászbombázókía ■ vonatkozik. A Spanyol Szocialista Munkáspárt kormánya Antonio Romero kommunista szenátor kérdésére válaszolva foglalt rül adta, hogy az afgán fővárosban a hatóságok több személyt letartóztattak. Elnökségének szeptember 29-i állásfoglalása után az Országos Béketanács levélben fordult a Román Országos Békebizottsághoz. A levél emlékeztetett arra, hogy júniusban az OBT már felhívta Románia békeszerető lakosságát a humánus együttélés. a közös gondolkodás előmozdítására. A Béketanács újabb javaslatában kétoldalú békemozgalmi találkozó és eszmecsere megtartását indítványozta. „Örömmel fogadnánk, ha erre vezetői szintű határtalálkozó formájában Oradea városban (Nagyváradon), illetve Debrecenben november 3-4-én kerülhetne sor” — kezdeményezte az OBT, de egyúttal budapesti, vagy bukaresti találkozásra is kifejezte készségét. A megbeszélés témájául az Országos Béketanács a következőket jelölte meg: kölcsönös tájékoztatás a mozgalmak országon belüli feladatairól, a két ország népei közötti bizalomépítés és a kölcsönös megértés erősítése, együttműködés kialakítása a kulturális hagyományok ápolása és a békére nevelés terén, valamint nemzetközi kérdések áttekintése. köztük a két mozgalom hozzájárulása a helsinki folyamat társadalmasításához. A most érkezett választávirat szerint a javasolt időpontban „túl sűrű a román békebizottság belpolitikai magas pártfórum újabb tanácskozásának kezdete és az előző, háromnapos plenum befejezése között mindössze néhány óra telt el. Az újabb ülés napirendjén a jugoszláv alkotmánymódosítás elvi kérdéseinek megvitatása, szerepel. A vitaindító beszámolót Vido- je Zsarkovics, a KB elnökségének tagja tartotta; Lukács János Moszkvában Útban Kína felé Lukács János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára — aki pártküldöttség élén a Mongol Népköztársaságba és a Kínai Népköztársaságba utazik —, szerdán rövid időre megszakította útját Moszkvában. Megbeszéléseket folytatott Georgij Razumovszkijjal, az SZKP KB PB póttagjával, a Központi Bizottság titkárával. A két politikus tájékoztatta egymást az MSZMP és az SZKP idei pártkonferenciája óta eltelt időszak legfontosabb belpolitikai eseményeiről, a pártjaik előtt álló időszerű feladatokról. Áttekintették az MSZMP és az SZKP sokoldalú együttműködésének időszerű kérdéseit is. A találkozón jelen volt Barabás János, Magyarország moszkvai nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. hivatalosan állást a szovjet vezető hónapokkal ezelőtt tett indítványáról. A kormány nyilatkozata a NATO hatáskörébe utalja a kérdést, leszögezve, hogy a leginkább illetékes az Egyesült Államok és Olaszország koranápyg.cß >írx . Mint ismeretes, Mihail Gorbacsov azt javasolta, hogy a spanyol földről távozó légiezredet ne telepítsék Olaszországba, hanem számolják fel, és ennek fejében a Varsói Szerződés kivon az európai hadszíntérről ugyanannyi vadászbombázót. A spanyol kommunista szenátor struccpolitikával vádolta a madridi kormányt, mert elkerüli a tényleges véleményformálást, jóllehet véleményt kellene mondania külpolitikai és védelmi kérdésekben. programja”. Ugyanakkor tanulmányozni kívánják annak lehetőségét, hogy egy későbbi időpontban sor kerülhet-e a találkozóra. Az egyházak nemzetközi megbékélést előmozdító munkájának további lehetőségét vizsgálta görlitzi tanácskozásán kedden a keresztyén béke- konferencia nemzetközi egyházi mozgalom vezető testületé, a folytatólagos bizottság. A megbeszélés során szó volt a világ sok területén nyugtalanságot keltő, a kisebbségek jogait sértő jelenségekről, amelyek mély aggodalommal töltik el az egyházakat. Miután elnöki beszédében — amelyről beszámoltunk — dr. Tóth Károly református püspök aláhúzta annak szükségességét, hogy az államoknak kölcsönösen kell közös gondjaik megoldására törekedni, a vita során dr. Ainsley Samjra- jiva Srí Lanka-i keresztyén jogász a regionális feszültséggócok sorában felemlítette Ke- let-Európát is. Nevezetesen az ázsiai keresztyénekhez is eljutott aggasztó híreket a kisebbségi jogaikban sértett, nemzetiségi hovatartozásuk miatt hátrányos megkülönböztetésHorn Gyula külügyminisztériumi államtitkár szerdán felszólalt az ENSZ-közgyűlés politikai és leszerelési kérdésekkel foglalkozó főbizottságában. A nemzetközi viszonyokban elkezdődött mélyreható változásokról megállapította, hogy azok tükrözik az államok egymásrautaltságának fokozatos felismerését. Egyidejűleg növekszik az ENSZ szerepe a nemzetközi biztonság erősítésében, a leszerelés, a helyi konfliktusok békés rendezésének előmozdítása és a megfelelő ellenőrzési rendszerek létrehozása terén. Hangsúlyozta, hogy a sokoldalú fórumok munkájának napjainkban érzékelhető élénkülése visszatükrözi a nemzetközi viszonyok javulását, ugyanakkor hozzájárul a ksd- vező tendenciák erősödéséhez. Az ENSZ 3. leszerelési ülésszakáról szólva aláhúzta: a tanácskozás legfontosabb eredménye az, hogy lehetőséget nyújtott a tagállamok felfogásának egybevetésére, az eltérő prioritások fenntartására. Horn Gyula ezután a nemzetközi leszerelési fórumok napirendjén szereplő legfontosabb kérdéseket vette sorra. Üdvözölte a nukleáris kísérletek beszüntetésére irányuló közös szovjet—amerikai erőfeszítéseket. A kérdés átfogó, megnyugtató megoldása viszont sokoldalú alapon, a fokozatosság elvének alkalmazása révén lehetséges, ".sürgette, hogy a genfi leszerelési értekezlet résztvevői vizsgálják meg, milyen lépéseket tehetnek e téren. Az államtitkár aláhúzta: a fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek csökkentése döntő szerepet játszhat abban, hogy az államok biztonságának szavatolásában katonai tényezők helyett mindinkább a politikai és gazdasági, emberi .djj^nziö-i ba tartózó elemék kerüljenek előtérbe, örvendetes, "hogy a Varsói Szerződés, s a NATO szerveiben egyaránt tudatosul, hogy a haderők és fegyverzetek további növelése — az óriási gazdasági terhek mellett — akadályozza a nemzetközi feszültség enyhítését célzó politikai erőfeszítéseket is. Parancsoló szükségletté vált tehát a katonai szembenállás anyagi-technikai alapjainak radikális csökkentése, és az erőviszonyok alacsonyabb szinten való stabilizálása. A magyar kormány szorgalmazza, hogy a bécsi utótalálkozó eredményes befejezését követően mielőbb meginduljanak a leszerelési tárgyalások, és a résztvevők belátható időn belül kézzelfogható javulást érjenek el az európai biztonság erősítésében. Hazánk alapvetően érdekelt abban, hogy az összeurópai leszerelés keretében mielőbb sor kerüljön a haderők és fegyben részesített magyar, szász és szerb kisebbségekről, és a Magyarországra menekülők sorsáról. A felvetett kérdésekre válaszolva a magyarországi egyházak küldöttségének nevében Tamás Bertalan lelkész, a magyarországi református egyház menekülteket segítő szolgálatának egyik vezetője beszámolt az öt kontinens egyházait képviselő, mintegy 300 küldött előtt a magyar, román és szász menekültek körében szerzett tapasztalatokról, az okokról, amelyek ezreket késztettek már eddig is szülőföldjük elhagyására, majd ismertette a magyarországi egyházi segély- szolgálat munkáját. — A román—magyar kérdés gyökerei a történelembe nyúlnak vissza — mondotta soron kívül kért hozzászólásában Nestor metropolita, a román ortodox egyház küldöttségének vezetője. — A két országot foglalkoztató kérdéseket a román és a magyar felső szintű állami vezetés hivatott megviverzetek radikális csökkentését célzó konkrét lépésekre. Horn üdvözölte, hogy megélénkült az államok közötti sokoldalú párbeszéd a nemzetközi kapcsolatok valamennyi fontos eleméről. Fel kell számolni az emberi jogi, illetve a humanitárius területeket ma még jellemző feszültségforrásokat is. Ez utóbbi téren a világszervezet az emberi jogok tiszteletben tartását folyamatosan nyomon követő és ellenőrző intézménnyé válhat. ★ A New Yorkban tartózkodó Norodom Szihanuk herceg kedden találkozott Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtit- kárral, és tájékoztatta őt a kambodzsai kérdéssel kapcsolatos elképzeléseiről. A herceg elsősorban arra törekszik, hogy szülessen pontos menetrend a vietnami csapatok Kambodzsából való kivonására. Ronald Reagan amerikai elnök kedden aláírta a Kambodzsával kapcsolatos kongresszusi határozatot. A képviselőház és a szenátus által egyaránt elfogadott okmány, amely különben nem köti meg a kormányzat kezét, két alapvető elvet szögez le az Egyesült Államok Kambodzsa- politikájára nézve. Eszerint Washington arra törekszik, hogy kivonják a vietnami csapatokat Kambodzsából, valamint ki akarja zárni annak lehetőségét, hogy a véres emlékezetű „vörös khmerek” ismét magukhoz ragadják a hatalmat az indokínai országban. A világűr békés, célú kutatásában megvalósítandó nemzetközi együttműködésről kezdett vitát kedden az ENSZ közgyűlésének különleges politikai bizottsága. Több felszólaló támogatta a Szovjetuniónak egy űrkutatásig yilágszeryez^t létrehozására, vonatkozó, jaya.slaj^at, mert ily módon jelentősén javulhatna a nemzetközi együttműködés ezen a területen. Az NDK képviselője külön üdvözölte, hogy a Szovjetunió a krasznojarszki rádiólokációs állomásra építve kész létrehozni a békés célú űrkutatás nemzetközi központját. Az ENSZ közgyűlése kedden elutasította az arab országoknak azt a közös határozattervezetét, hogy Izraelt zárják ki a világszervezet e legfőbb fórumáról. A javaslat ellen 95, míg mellette 41 ország képviselője szavazott. Az arab országok közül egyedül Egyiptom nem támogatta a kezdeményezést. A szocialista országok közül a Szovjetunió Izrael kizárása mellett, Magyarország és Románia viszont ez ellen szavazott. Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország és az NDK nem vett részt a szavazásban. tatni — hangoztatta —, s nem a keresztyén békekonferencia plénuma, amelynek feladata szerinte az egyházak belső életével kapcsolatos problémák megoldása. A román ortodox főpap megállapítása többekből ellen- véleményt váltott ki. Köztudott ugyanis, hogy három évtizedes múltja során ez a nemzetközi egyházi mozgalom mindig arra törekedett, hogy a béke és a társadalmi igazságosság ügyét együttesen segítse érvényre juttatni a világ minden részén. A keresztyén békekonferencia görlitzi ülésén különösen érzékenyen érintette az egyházak képviselőit a nemzeti kisebbségek hátrányos helyzetéről kialakult vita, mivel most a korábbinál is erőteljesebb hangsúly esett a nemzetek egymásra utaltságára, az emberi jogok maradéktalan érvényesítésére, és a keresztyén, valamint az általános emberi morál értékének fokozottabb érvényesítésére nemzetközi szinten is. A nemzeti kisebbségek ügye további különös érdeklődést váltott ki több ázsiai, közel- keleti, latin-amerikai egyházi küldöttségeinek körében. Afganisztánban ülésezett a pártplénum A nemzeti megbékélés érdekében A spanyol kormány és a szovjet javaslat Az amerikai vadászbombázókról Magyar—román békemozgalmi levélváltás Kétoldalá eszmecsere nem lesz Görliizben a folytatólagos bizottság ülése Keresztyén békekonferencia
