Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-01 / 235. szám

1988. OKTOBER 1.', SZOMBAT

3

A pártbizottság vitája a testület megújulásáról

(Folytatás a2 1. oldalról.)

az alapszervezetek tagjaival, s néhány nyugdíjas pártbizottsági tag csak elvétve szerez tudomást a munkahelyeken, a településeken a párttagok véleményéről, az őket izgató kérdésekről.

A pártellenőrzésnek csak egyik területe a párt vezető testületéiben és az alapszerve- zetekben folyó munka értékelése, az önkontroll. A jelentést összeállítók véleménye szerint miközben az elmúlt három esztendőben a megyei pártbizottság saját tevékenységének ellenőrzése javult, belső okok, illetve a politikai és gazdasági helyzet általános romlása következtében nem tudta kellően szolgálni a megye életének politikai befolyásolását, nem tudott igazodni a változásokhoz, nem tudta élőbbé, elevenebbé tenni tömeg kapcsolatait, Hozzájárult ehhez, hogy a pártbizottság saját határozatainak eredményeit csak ritkán dolgozza fel, így kevés lehetőség nyílik az időszerűtlenné vált célok korrigálására, a kedvező és kedvezőtlen tapasztalatok számbavételére.

Szakítani a régivel

Hiba az is, hogy a testületben, illetve a munkabizottságokban feltárt hiányosságok nem kapnak elég nyilvánosságot. Ennek következtében elmarad a felelösségrevonás, semmi sem szab gátat annak, hogy ugyanazt a hibát esetleg mégegyszer elkövessék.

Olyan ellenőrzési rendszerre van szükség — állapítja meg a jelentés —, amely biztosítja, hogy a megye kommunistái, az alapszervezetekben dolgozó párttagok alaposan ismerjék, befolyásolhassák és bírálhassák a vezető testületek tevékenységét.

A napirend vitájában 12-en szólaltak fel. Értékelte a beszámolót, illetve kiegészítette a határozati javaslatot Rónai Árpád, a megyei pártbizottság osztályvezetője, dr. Sátor János nyugdíjas vállalati igazgató, Jónás Zoltán, a ráckevei városi jogú nagyközségi párt- bizottság első titkára, Zimányi László, a százhalombattai városi pártbizottság első titkára, Bárd András, a Pest Megyei

Hírlap főszerkesztője, Bernáth Tibor, a Pest Megyei KISZÖV elnöke, Rozgonyi Ernőné dr., a szentendrei városi pártbizottság első titkára, Hamza Antal, a Mezőgép budaörsi gyárának esztergályosa, Rá- gyánszki Pál, a Munkásőrség Pest megyei parancsnoka, Ri- móczi József né, a Május 1. Ruhagyár ceglédi üzemének csoportvezetője, Simon János, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Herczenik Gyula, a megyei pártbizottság osztályvezetője.

A vita során Lukács János azt javasolta a testületnek, hogy olyan határozatot fogadjanak el, amely alkalmassá teszi a testületet feladatai elvégzésére. Ebben nagyon fontos szerep jut a nyilvánosságnak, a testület és a párttagok kapcsolatai javításának. Egyetértett azzal a javaslattal, hogy a pártbizottság tagjait az alapszervezetek delegálják, s minden pártbizottsági tag rendszeresen számoljon be arról: milyen munkát végzett, hogyan képviselte a párttagok véleményét.

i Mindehhez persze tisztázni kell az alapszervezetek helyét és szerepét is, gyökeresen szakítani a régi, elavult irányítási módszerekkel, amikor „felülről” mondták meg a kommunistáknak, az alapszervezeteknek, hogy mikor mit kell cselekedni. A párt a társadalomban, a gazdasági élet minden területén csak tagságán keresztül érvényesítheti politikáját.

A testület határozatában többek között az alábbiakban foglalt állást:

A megyei pártbizottság a jövőben többször foglalkozik határozatai végrehajtásának értékelésével, gyakrabban kéri ki tevékenységéről az alapszervezetek véleményét, jelentősebb döntések előtt "állás- foglalásairól a párttagok körében vitát rendez.

Két pártkongresszus között legalább egyszer a pártbizottság átfogóan értékeli maga és a testület tisztségviselőinek tevékenységét. A pártbizottság tagjai a jövőben rendszeresen tájékoztatják az alapszervezeteket a megyei vezető testület munkájáról. A párt- bizottság tagjait kötelezi a haSzüreteinek Mogyoródon

Tartályokban a hegy leve

Szüretelnek Mogyoródon, a megye egyik legnagyobb, szőlőműveléssel foglalkozó közös gazdaságában, a Rákos Völgye Termelőszövetkezetben. Mintegy százan szedik a királyleányt, a sardonét és a többi kék és fehér színű szemeket. Most a mintegy 160 hektár egyharmada került a szövetkezet borfeldolgozó üzemébe, ahol az óriási tartályokban már forr a must. Az idei termés mind mennyiségben, mind minőségben itt is közepes, a must cukorfoka általában 17—18, de akadt már 20 fokos is.

Gödér Jánosné Szilasligetről jött el szőlőt szedni (felső képünk)

Tomsits György borász megállapítja a cukorfokot (jobb oldali képünk)

Kép és szöveg: Hancsovszki János

tározat, hogy havonta legalább egyszer vegyenek részt — sajátjukén kívül — egy alapszervezet taggyűlésén. A pártbizottság rögzítette azt is, mit kíván tenni saját munkája javítása, határozatainak eredményesebb végrehajtása érdekében változtatni munkastílusán, az ellenőrzés rendszerességében.

A pártbizottság legutóbbi, június 30-x ülésén feladattervben rögzítette a politikai munka irányítására és megújítására vonatkozó elképzeléseit. A testület akkor úgy döntött, hogy a politkai irányító munka javítása érdekében szükség van a megyei pártbizottság és munkabizottságainak megújítására.

A pártbizottság legutóbbi ülésén ideiglenes munkabizottságot hívott létre, melynek az volt a feladata, hogy felmérje a testület tagjainak véleményét e kérdésről. A viták eredményéről Császár Ferenc, a munkabizottság vezetője számolt be.

Elmondta, összességében arra az eredményre jutottak, hogy a megyei pártbizottság jelenlegi személyi összetételében alkalmas a megújulásra a politikai munka megyei irányítására. A pártbizottság személyi megújítására a jelenlegi feltételek között is van lehetőség, mert a testület tíz tagja egészségügyi és egyéb okokból lemondott tisztéről.

A munkabizottság által ösz- szegyűjtött javaslatok között szerepelt néhány, a megyei párttestület munkastílusára vonatkozó megállapítás is. Többek közöt. felvetették, hogy növekedjék a pártbizottság és csökkenjen a végrehajtó bizottság hatásköre, a jövőben a pártbizottság tagjai elé terjesszenek alternatív megoldásokat tartalmazó javaslatokat. A végrehajtó bizottság tagjai mondjanak önálló véleményt, s ne testületi álláspontot képviseljenek, s a pártbizottság elé kerülő témákról előzetesen ne hozzon határozatot a végrehajtó bizottság. Javasolták a testületnek, hogy a pártbizottságon szűnjenek meg az osztályok, a függetlenített pártmunkások feladata még- inkább a pártbizottságok és az alapszervezetek munkájának segítése legyen.

Császár Ferenc szólt arról is, hogy a megyei pártbizottság tagjai közül néhányan — a testület június 30-i ülésén kialakult egységes állásfoglalástól eltérően — a beszélgetések során javasolták megyei pártértekezlet összehívását. Krasznai Lajos ehhez kapcsolódóan arról adott tájékoztatást, hogy a megyei párt-végrehajtóbizottság egyetértésével közvélemény-kutatásra kérték fel a városi pártbizottságok titkárait, a tömegszervezetek vezetőit arról, hogy szükséges-e összehívni Pest megyében pártértekezletet. Ezt nemcsak a néhány pártbizottsági tag javasolta, de az a közvélemény egyes csoportjaiban elterjedt vélemény is motiválta, miszerint pártértekezlet nélkül nem lehetséges a megyében sem a pártmunka megújítása.

Érvek és ellenérvek

A végrehajtó bizottság a véleménycseréhez leírta a fő érveket amellett, hogy a párt- bizottság újjáválasztása nélkül is képes megújulni, az új követelményeknek megfelelően irányítani a politikai munkát, de ecsetelte egy esetleges pártértekezlet előnyeit is.

összegezve a tapasztalatokat, Krasznai Lajos elmondta, hogy a véleménycsere minden tekintetben hasznos volt. Tükrözte, hogy a párttagság többsége a megyei testületet a szükséges megújítással alkalmasnak ítéli a további munkára. Kiderült, hogy az alapszervezetek többségében az a vélemény az uralkodó, hogy itt, Pest megyében most nem értekezletre, hanem gyors cselekvésre van szükség. Elsősorban az értelmiségi többségű alapszervezetekben, különösen a pedagógusok között volt viszont sok híve annak, hogy

hívják össze a megyei pártértekezletet.

A mostani vitában a pártértekezlet összehívása mellett foglalt állást Rátosi Ernő, a százhalombattai DKV vezér- igazgatója, s tájékoztatta a testületet, hogy a Kőolajipari Vállalat kommunistáinak 90 százaléka van ezen a véleményen. Kazai György, a szentendrei Pest Megyei Fémipari Vállalat üzemvezetője elmondta, alapszervezete tagjainak többsége a pártértekezlet mellett foglalt állást, bár ő maga, ismerve az itt is folyó vita érvanyagát, nem tartja azt szükségesnek. Balogh László, a megyei tanács elnöke szerint a pártértekezleten túlnyomórészt országos gondokról, gazdasági nehézségeinkről lenne szó, s ezeken az a fórum sem segíthet. Hasonló véleményen volt dr. Bíró Ferenc, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem dékánja, dr. Sátor János nyugdíjas, a Mechanikai Művek volt vezérigazgatója, Szemethy Lászlóné, a Budaörsi Városi Pártbizottság első titkára, Galbicsek Károly, nyugdíjas igazgató. Rónai Árpád, a megyei pártbizottság osztályvezetője és Rágyánszki Pál, a Munkásőrség Pest megyei parancsnoka.

Kell-e pártértekezlet?

Herczenik Gyula, a megyei pártbizottság osztályvezetője szerint alapos elemző kritka alá kell venni a pártbizottság eddigi tevékenységét, új politikai koncepcióra van szükség, s arra, hogy a pártértekezlet megmérje e testület munkáját. Véleménye szerint a megyei pártbizottságnak a megújulás érdekében tett eddigi lépései, így például levele a párttagokhoz, nem hozta meg a várt eredményt. Bárd András arra utalt, hogy amennyiben a pártértekezletet támogató kommunisták aránya vélhetően eléri a megyei párttagság egyharmadát, ez szerinte indokolná a pozitív döntést. Romhányi András, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára a társadalmi vitákban szerzett tapasztalatokra hivatkozva vetette el a pártértekezlet összehívásának szükségességét, míg Kiss Jenő, a KISZ Pest Megyei Bizottságának első titkára ezzel ellenkező véleményének adott hangot. Göndics Zoltán, a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának igazgatója azt állította hozzászólásának középpontjába, hogy a pártértekezlet szükségességéről a párt- munka mostani tartalmi céljait figyelembe véve kell dönteni. A kívánatos pártbeli megújulás, pezsdülés, a párt sorainak rendezése pedig véleménye szerint lehetséges a júniusban elfogadott, esetleg kiegészítendő feladatterv platformján és a személyi feltételek javításához is elegendőek a kooptálás lehetőségei. Jónás Zoltán, a TIT megyei titkára szintén elvetette a pártértekezlet szükségességét, arra utalva, hogy gondjaink, mindenekelőtt a gazdasági problémák megoldásához nem adhat érdemi segítséget. Ugyanezen a véleményen volt Barna István, a monori Vetőmagtermeltető és Értékesítő Vállalat munkavédelmi vezetője és Jámbor Miklós nyugdíjas. az SZMT elnöke. Tavaszi József, a Pestvidéki Gépgyár fődiszpécsere kifejtette, hogy bár úgy látja, nincs személyi bizalmatlanság a megyei vezetők iránt, a pártértekezlet komoly feladatot vállalhat megújulást segítő javaslatok kidolgozásában és a pártszervezetek megmozgatásában is. Saját önbizalmát is növelné — mondotta —, ha a pártértekezlet erősítené meg annak tudatát, hogy konkrét ember- csoportot, közösséget képvisel. Baji György, a Pest Megye éllami Építőipari Vállalat pártbizottságának titkára azzal érvelt a pártértekezlet ellen, hogy azoknak a testületi tagoknak, tisztségviselőknetc kell vezérelniük a jelenlegi nehéz helyzetből való kilábalást, akik régebben dolgoznak már itt. Ezért vállalni kell a

Részletek a „csomagtervből”

I.. Bizalomépítő és bizalomerősítő Jelleggel a megyei pártvégrehajtóbizottság kezdeményezi és kéri a delegálással kiegészült pártbizottságtól az újraválasztását, s ennek érdekében lemond ; javasolja a megyei pártbizottság tisztségviselőinek, fegyelmi bizottságának és munkabizottságának újjáválasztását is.

... A személyi összetételében felfrissített megyei pártbizottság a pártmunka tartalmi megújítását szolgáló feladattervét a megyei pártaktivisták ismert véleményei, javaslatai alapján értékelje újra és annak szellemében újabb feladatokkal egészítse ki.

Az országos pártértekezlet határozata szellemének terjesztését, értelmezését ne a megyei szintű értekezletek számának szaporításában lássa, hanem a különböző területi régiókat átfogó, a párttagság tömeges véleményét jól hasznosító eszmecserékkel alapozza meg. Ennek érdekében a feladattervében foglalt elhatározás szerint még ez évben kezdeményezzen megyei szintű pártvitát a következő kérdésekben:

— A megyei, területi és helyi pártszervek, itt az alapszervezetek együttműködésének eddigi tapasztalatai, kapcsolatrendszerünk fejlesztésének lehetőségei a párt politizáló jellegű erősítése érdekében.

— Az alapszervezeti önállóság értelmezése az alapszervezetek munkáját segítő szándékok, célok, politikai eszközök elméleti és gyakorlati összhangja, illetve a további feladatok.

— A pártmunka új stílusjegyeinek szükségessége, különös tekintettel a párt helyére és szerepére a gazdaságban.

A megyei pártbizottság ez év végén és a következő év elején — munkaprogramját kiegészítve — kibővített ülésen tűzze napirendre :

— A megye gazdaságának és területfejlesztésének a beszámolási időszakban elért eredményei, tapasztalatai; a középtávú terv fő céljai és az ezzel kapcsolatos feladataink.

— A megye közéleti tisztasága; a megyei pártbizottság irányító párlszervek és az alapszervezetek politikai ellenőrző szerepének érvényesülése, a vezetők politikai, erkölcsi állapotának, magatartásának megítélésében.

A megyei pártbizottság kötelezze a tisztségviselőit és a testület tagjait, hogy rendszeresen vegyenek részt a pártszervek, -alapszervezetek rendezvényein. Legyenek gyakori részesei s kezdeményezői aktuális politikai kérdésekben különböző szintű pártvitáknak: tekintsék kötelezettségüknek a pártaktívákkal való gyakoribb és érdemi találkozást.

A megye térségeiben össztitkári értekezleteken (október hónapban) értelmezni kell a megyei pártbizottság szeptember 30-i döntését, ezeken a megyei pártbizottság első titkára, illetve titkárai ismertessék a pártmunka tartalmi megújulását szolgáló feladataink lényegét és a végrehajtás tervezett módozatait és értelmezését.

felelősséget, hogy formálhassák a munkát a soros pártértekezletig. Nagy Sándorné, a megyei pártbizottság titkára kifejtette, hogy a jelenlegi hangulat túlfűtött, mivel mind a pártértekezlet megtartása, mind elutasítása lehet bizalomcsökikentő és bizalomerősítő is. A fő kérdés ezért nem a pártértekezlet ügye, hanem az, hogy alkalmassá tudjuk-e tenni magún- cat arra, hogy elérjük: a párt °est megyében igazán politizáló párttá váljék, rendezve sorait, ehhez pedig szerinte elégséges annak a „csomag- tervnek” beindítása, amellyel Krasznai Lajos a június 30- án elfogadott, feladattervet kiegészíteni és végrehajtását felgyorsítani javasolta. Nagy József né, a szigetszentmiklósi városi pb első titkára szerint a megyei pártértekezlet eszköz lehetne a megújuláshoz, a fórumon olyan kérdéseket is lehetne tisztázni, amelyek most nehezítik a pártegység kialakítását. Rozgonyi Ernőné, a szentendrei városi pb első titkára a saját pártmunkájuk logikája alapján állt a mellé, hogy a szentendrei pártértekezletet hasonló megyei fórum is kövesse. Zimányi László, a Százhalombatta városi pártbizottság első titkára szerint Is a megyei pártértekezlet felgyorsíthatja a megújulást. A csomagterv létrejötte is mutatja, hogy lehetséges érdemben bővíteni a megyei pb feladattervét. Katrinecz László, a vecsési Gáz- és Olajszállító Vállalat csoportvezetője a nagyközségi pártszervezetek szemszögéből többek között azzal utasította el a pártértekezletet, hogy annak előkészítése nehezen összehangolható a náluk már folyó szervezeti tevékenységgel a helyi pártértekezlet összehívására és az egytestületes pártbizottság kialakítására. Furulyás János, a vácszentlászlói Egyesült Zöldmező Tsz elnöke a konkrét tömegmunka és nem az újabb értekezlet szervezése mellett tette le a voksát. Babosán József, a nagykátai párt- bizottság első titkára szerint viszont maga a pártértekezlet is komoly munkaértékkel bírhat és fogódzókkal segítheti az alapszervezetek tevékenységét. Dr. Olajos Mihály, a Vác városi pb első titkára szerint viszont a megyei pártértekezlet nem segít az alapszervezeteknek, nem tud pluszmuníciót adni az országos pártértekezlethez, a Központi Bizottság legutóbbi üléséhez, illetve a kibővítendő megyei feladattervhez képest. Bállá János, a ceglédi városi pb első titkára is ehhez az állásponthoz csatlakozott, hivatkozva városuk páraktivistáinak túlnyomó többségi véleményére. Lakatos Tibor, az Agroker vezérigazgatója is a pártértekezlet ellen, a „ne vitázzunk — dolgozzunk!” elv mellett szólt. Lukács János kifejtette, hogy a KB nem ösztönözte és nem is tiltotta a megyei pártértekezletet. Abból indultak ki, hogy minden pártszerv érett a döntésre, és ézt'szá'mára igazolta a mai tanulságos Vita is. Pálmai László, a dunakeszi pártbizottság első titkára szerint városának párttagsága a szinte provokatív rákérdezésre sem igényű a megyei pártértekezletet, hiszen nem új határozat kell, csak a régiek következetes végrehajtása. Májer István, a Csepel Autógyár csoportvezetője utolsó hozzászólóként azt emelte ki, hogy korábban elutasító véleménye a vita hatására megingott és már hajlik a megyei pártértekezlet szükségességének elismerésére.

A vita után nyílt szavazásra került sor; a jelenlévő 56 testületi tag közül 45-en szavaztak amellett, hogy a megyei pártmunka megújítására, a szükséges személyi feltételek megteremtésére nem indokolt a pártértekezlet összehívása, az összetételében megújítandó megyei pártbizottság továbbra is vállalja a felelősséget a megye pártéletének az élén. Tízen voksoltak a pártértekezlet ösz- szehívásának szükségessége mellett, egy fő tartózkodott.

A gyorsítás mellett

A megyei pártbizottság június 30-án elfogadott feladatterve kiegészítésére és végrehajtásának felgyorsítására, az ehhez szükséges személyi és szervezeti feltételek biztosítására a testület elfogadta a Krasznai Lajos által előterjesztett „csomagterv” főbb irányait azzal, hogy annak konkrét megfogalmazásait illetően a megyei pb tagjai levélben röpszavazást tartanák majd.

Érdemeik elismerése mellett, tevékenységüket megköszönve a testület most már zárt ülésen, elfogadta tíz tagjának lemondását és létszámának 67- ről 71 főre való emelését. A megüresedett 14 helyet delegálással töltik be. Ennek, valamint a vb, a tisztségviselők és a munkabizottságok újraválasztásának előkészítésére a testület Góg Mátyás, a Herceghalmi Állami Gazdaság igazgatója vezetésével jelölőbizottságot alakított.

Végül javaslatot fogadtaik el a megyei pártbizottság egyes ideiglenes munkacsoportjainak személyi összetételére, valamint a testület munkabizottságai üléstervének módosítására.