Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-18 / 249. szám

Szupernagyi A művek első látásra ijesz- tőek. Rideg, cipőtalp alakú fémformák, ormótlan szerkeze­tek veszik körül a gyanútlan kiállításlátogatót. S nem elég, hogy a szépre vágyó szemünk óvatosan tapogatja, járja kör­be a látványt, vigyázva, ne­hogy valami élesbe ütközzön, ha hozzányúlunk még irdatlan zajt is csaphat. Akik már látták Galántai György kiállítását a görög templomban, azok mindjárt rá­ismerhettek, bár lehet, hogy nem ilyen kellemetlen élmé­nyekkel távoztak. Első látás­ra ijesztőek, mondtam, a kö­vetkező pillanatokban azonban oldódik a látogató feszültsége. A kiállítóteremre felügyelő idősebb hölgy azonban egy ti­nédzser vagy inkább egy kis­iskolás lelkesedésével hív min­denkit játékba. ,.Itt mindenhez hozzá lehet nyúlni, ki lehet próbálni” — mondta úgy, mintha ő maga hajlandó volna azonnal fölpattanni egyik vagy másik nyaktörő szerkezetre. Élvezi, ha valaki félelmét le­győzve megpróbálja, és rááll, megpörgeti, bekapcsolja, meg­kocogtatja és így tovább. Nem tudom így van-e, de másként elképzelni se tudom, mint hogy a néni a kiállítás­hoz tartozik. A művész, nyil­ván hosszas válogatás után ta­lált a „Szupernagyi” magyar párjára. Ha mégsem így volna, javaslom Galántai Györgynek, szerződtesse a nagymamát, ö mindenkor biztos közönség is lenne. A látogatók távozásával ugyanis nem vonul vissza kis kuckójába, ahonnan a jegye­ket adja ki, hanem tovább játszik. Ennek hangjai messzi­re kísérik az előbb még him- bálódzó kiállításlátogatót. Dudás Zoltán Ünnepség a zeneiskolában Neufeld Anna-emlékdíj Az elmúlt szombaton a zeneis­kola hangversenytermében át­adták a Neufeld Anna-alapít- vány idei emlékdíjait. Mint tudjuk, Hincz Gyula festőmű­vész 900 ezer forintos alapít­ványt tett felesége emlékére, melynek éves kamatait Vác város mindenkori vezetői kö­telesek kiosztani a művészeti életért végzett kiemelkedő te­vékenység elismerésére. Idén egyéni és csoportos díj egyaránt volt, melyeket dr. Monori Balázs vb -titkár adott át dr. Hann Ferenc mű­vészeti írónak, Cs. Nagy Ta­más zenepedagógusnak, a ze­neiskola igazgatójának és Weiss Györgynek, Vác volt tanácselnökének, aki díjazott társaival együtt az elmúlt években kiemelkedő művé­szetszervező munkát végzett. A csoportos díjat a Wox Humana kórus nevében Mak­iári József karnagy vette át. A kórus fennállásának 50. év­fordulója tiszteletére kapta a jutalmat, melynek összegét, 50 ezer forintot közösségi cé­lokra használnak föl. Az ünnepség után hangver­senyt adott a Musica Humana kamarazenekar. D. Z. Megkérdezték - megkérdeztük Elindítják-e az autót? Egy telefon, és jön az indí­tószolgálat (ha nem is min­dig azonnal), és az autós máris mehet a dolga után — ha pesti lakos, s a fővárosban akarja igénybe venni ezt a szolgáltatást. De készülnek-e a télre, a fagyos reggelekre és a fagyott utakra Vácott? Kérdésünkre a Váci Autó­javító Kisvállalat vevőszolgá­latának vezetőjétől, Wöicz Endrétől kértünk választ. „Sebtapasz” a Vörös háznak Amíg állnak a falak... Bizonyára többen olvasták a Vörös ház leendő sorsáról szóló írásunkat, amelyben beszá­moltunk egy tervpályázatról, melyet az épület megmentésé­re és hasznosítására írtak ki. Akkor elmondtuk azt is, mi­lyen azonnali intézkedések történtek az állagmegóvás ér­dekében. Kijavították a tetőt, melynek nagy részére új cse- répborltás kellett. Továbbá ki­cserélték azokat az ereszcsa­tornákat is, amelyek annyira szakadozottak voltak, hogy a falakra vezették az esővizet. Sajnos egy hirtelen jött nyári vihar kárt tett a tető­zetben, s az új cserepek kö­zül is sokat kitépett. Ezért a napokban a városgazdálkodá­si vállalat három ácsot bízott meg az ismételt javításokkal. Lipcsei József brigádja jelen­leg végzi a dolgát, hogy az őszi esők ne rongálhassák to­vább a régi épület állapotát. A földszinti ablaksor impozáns kovácsoltvas rácsozata. Az épület egy részében ma az erdészet gépkocsijai állnak. (Kép és szöveg: Dudás Zoltán) — Felkészültünk a télre, és az autósoknak is szeretnénk segítséget nyújtani ehhez. A forgalombiztonsági szempont­ból főleg télen fontos vizsgá­latokat, a futómű-, fék-, kor­mány-, gumiellenőrzést, az elektromos berendezések át­vizsgálását soron kívül vé­gezzük el. Erre elsősorban a délutáni műszakban van sza­bad kapacitásunk. Természe­tesen a hibákat ki is javít­juk... Űj szolgáltatásunk, hogy a javításra behozott gép­kocsiknál a fagyálló vizsgála­tát díjmentesen végezzük el, ha ezt az ügyfél kéri. — Es tudnak-e segíteni ak­kor, ha valakinek reggel nem indul, vagy éppen útközben áll le a kocsija? — Létrehoztuk az indító­szolgálatot — válaszolta Wöicz Endre. — Egy autómentésre szolgáló utánfutóval rendel­kező Volga gépkocsi végez helyszíni indítást, illetve ja­vítást. Ha szükséges, az autó­javító telephelyére szállítja be az elromlott autót, tehát ezután nem az autótulajdonos­nak kell a szervizbe való szál­lításról gondoskodnia. E szol­gáltatások csak Vác területén vehetők igénybe, reggel 6 és este 22 óra között. (Indítószolgálatot, illetve mentést a 13-122-es és a 13- 932-es telefonszámon lehet kérni.) VÁCI y/ő'rifli) A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 249. SZÄM 1988. OKTÓBER 18., KEDD Tisztelve a másik embert A családsegítő hiányt pótol Olvasóink írják Nem csak a rozscipóról Korábban is előfordult már, hogy nehéz volt a hetenként kétszer megjelenő kilós rozs­cipó megvásárlása. Nem pénz hiánya okozta a problémát, hanem egyéb, többek között, sütési és szállítási akadályok. De eddig még csak ment va­lahogyan. Most viszont már második hete nem tudtam hozzájutni, mivel egyszerűen nem sütöttek. Egy igen kere­sett kenyérfajta, és furcsán hangzik, hogy egy ilyen nagy városban nem lehet kapni. Mintha legalábbis nyugati importból szerezné be a ke­nyérgyár a hozzá való nyers­anyagot. Rozskenyér-, illetve cipó­szükségletemet a sütőipar Március 15. téri kenyérszak­boltjában szoktam beszerezni. Most viszont már csak élmé­nyeim vannak, de nem derű­sek, miután szeptember 27-én, 30-án és október 4-én több­szöri kísérlet után sem sike­rült vásárolni, mivel nem volt mit. Az üzlet vezetője el­mondta, hogy rendelése elle­nére sem kapja meg az árut, így nincs mit eladnia. Ugyan­akkor elvárnák tőle, hogy az üzlet forgalmát növelje, csak azt nem mondják meg, hogy ez hogyan valósítható meg áru nélkül. Valakinek szólni kell az effajta visszásságokról, hogy valami változás legyen. Ez a kérdés sok embert érint váro­sunkban, és bizony szomorú dolog látni, hogy mindenki csak értetlenül áll: miért kell ennek így lenni? Persze könnyű dolog sem­mibe venni a fogyasztókat, mivel monopolhelyzetben, szá­mottevő konkurencia nélkül, könnyű dolga van a kenyér­gyárnak. Van a kenyérgyár vezetőjének — aki végső fo­kon felelős — fogalma arról, hogy mennyi idős, beteges Nem szokták mifelénk mostanában használni ezt a szót: alázat. Alázatosnak lenni jó negyven év óta anakronizmust je­lent, egy másik világot, amelyben — hogy ne menjünk mesz- szebb — az üdvhadsereg vagy éppen Róbert bársi segít a rá­szorulóknak. De a nagy rehabilitációk idejét éljük, és ki tud­ja, talán az alázat éppúgy visszanyeri korábbi lényét kifeje­zéseink között, mint a többi. centrikusság, a másság elfoga­dása döntő jelentőségű, külön­ben még remény sem lenne arra, hogy annak az idekerülő kétezer esetnek akárcsak egy töredéke megoldódna. — Kik fordulnak leggyak­rabban önökhöz? Beszélhe­tünk-e valamiféle specializáló­dásról, egy behatárolható ré­tegről, csoportról, mely újra meg újra visszatér? — Különös helyzetben va­gyunk. Mind a gyerekek, mind az idős korú emberek támoga­tásának kiépült intézmény- rendszere van. A felnőttkorú munkaképes korosztálynál vi­szont a szociális gondoskodás a vállalati feladatok közé épült be, es meglehetősen za­varosan funkcionál. A család- segítő így lényegében hiányt pótol, hézagot tölt ki, amikor leginkább a 18—35 év közötti emberek problémáival foglal­kozik. Hátrányos helyzet — Mi a módja ennek a „foglalkozásnak”? Milyen se­gítséget várnak a központtól, és hogyan tud a központ se­gíteni? Arról hallani például, hogy nagyobb összeggel nőtt meg az idén az intézmény se­gélykerete. — Ez igaz, 1988-ban egymil­lió forint állt rendelkezésünk­re. Ennek a felét a hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gye­rekek klubjára szeretnénk for­dítani, másik 500 ezret pedig a város lakosságához juttattunk el. Hogy végül kik kaptak se­gélyeket, arról mindig egy társadalmi bizottság határo­zott. A döntésben az egyik legfontosabb szempont a nagy- családosok támogatása volt. A központ egyébként minden olyan problémával ténylegesen foglalkozik, amivel megkere­sik. Csodákat azonban mi sem tudunk tenni. Lehetőségeink keretein belül viszont mindent elkövetünk a bajok' orvoslásá­ra vagy legalább enyhítésére. Hogy csak néhányat említsek tevékenységi körünkből: kor­repetáljuk az arra rászoruló gyerekeket, támogatjuk a tá­borozásukat, 153 családot gon­dozunk rendszeresen, ingyenes használtruha-akciókat szerve­zünk, bútort, háztartási gépe­ket közvetítünk, jogi- és pszi­chológiai tanácsadó szolgála­tunk működik. Különös ez az érzés, meg­kapó, elbizonytalanító és oly­kor, bármily furcsa, de fel­emelő. Beszélni viszont nehéz róla. Mégis erről, az alázat­ról beszél dr. Thúr Ottóné, a családsegítő központ vezető­je, amikor a munkájáról, a munkájukról kérdezem. Csak töredéke — Enélkül nem lehet itt semmit sem csinálni — mond­ja. — Számunkra egyetlen mérték létezik csupán, a másik ember tisztelete. Ha valóban segíteni akarunk a rászoruló­kon, ezt mindig szem előtt kell tartanunk. — Idestova már egy éve hogy működik, tevékenykedik, jelen van” a városban a köz­pont. Mi történt az eddig el­telt idő alatt? — Mikor ideköltöztünk, még sem a célkitűzéseink, sem a módszertani elképzeléseink nem voltak tisztázva. Minden­re menet közben került sor, bár azt nem állíthatom, hogy ezeket a kérdéseket lezártnak tekintjük. Először .is olyan alapelveket próbáltunk megfo­galmazni magunknak, melyek úgy a jelenben, mint a jövő­ben kirajzolják munkánk ha­tárait. Mi azt, amit csinálunk, elsősorban szolgálatnak tekint­jük. Ebből adódóan a nyitott­ság, a tolerancia, a család­ember megy haza csalódottan, mivel enni náluk már létkér­dés? Süveges Sándor nyugdíjas A kenyérellátás gondjaival — amelyeknek egyike a rozs- cipó hiánya — többször fog­lalkoztunk lapunkban. Leg­utóbb a városi pártbizottság információs jelentése rögzítet­te: a kenyérellátás, elsősorban az északi térségben, rendkívül sok kifogást von maga után. A problémáik okainak feltárá­sára és megoldására a megyei tanács vizsgálatot folytat. S hogy a minőséggel sincs minden rendben, azt e sorok írója is tanúsíthatja: októ­ber 13-án olyan vizes zsem­lét fogyasztott, amelynek már a kinézete is vissza kellett volna hogy riassza. Mivel azonban — egy kivételével — váci szerkesztőségünk minden tagja teljesített katonai szol­gálatot, s így némi edzettség­re tett szert, megkóstolta a sütőipar aznapi termékét. És mint egybehangzóan megálla­pították, a tartalom és a for­ma a zsemle esetében tökéle­tes egységben volt. B. J. Nagybörzsöny Iskolacsere Bázist kap az ifjúsági szer­vezet Nagybörzsönyben, a megüresedő iskolaépületben. Cserébe a megyei KISZ-bi- zottság vállalta, hogy megszer­vezi az új iskola bővítésére a társadalmi munkát. Az erre vonatkozó megállapodást már meg is kötötték. ISSN 0133—2759 (Váci Hírlap) — Úgy érzem, azok az em­berek, akik önöknél kopogtat­nak gondjaikkal, sokszor más­hová is fordulhatnának. Pél­dául a tanácshoz. — Azt hiszem, mindenkiben él valami tartózkodás a hiva­talokkal szemben. A családse­gítő központhoz fordulni azon­ban egy kicsit... — ... emberibb ... ? — Igen, mondhatjuk így is. Ez persze nem jelenti azt, hogy a munkánk során nem működnénk együtt más szer­vekkel. Igen jó a kapcsola­tunk, például a tanács külön­böző osztályaival, a Vöröske­reszttel, a szociális otthonok­kal, az alkoholelvonóval. — Nap nap után csak a rosszat látni... hogy lehet ezt bírni egyáltalán? — Elég nehezen. Szerencsé­re eddig csak ketten mentek el tőlünk, ráadásul más okok miatt, de nem áltatom magam. Kiutat találni — A munkatársaik jogásztól védőnőig, pszichológustól a pedagógusig sokféle képesítés­sel rendelkeznek. Mégis, spe­ciális családvédelmi végzett­sége egyiknek sincs. — Ez így van. Zsámbíkon ugyan beindult egy ilyen egy­éves oktatás, a munkatársak felkészítéséről azonban eddig a Pest Megyei Tanács gondos­kodott, bentlakásos tanfolya­mok szervezésével. Függetlenül ettől, a sokféle végzettség rendkívül jól jön nekünk. A problémákkal csapatokban foglalkozunk, többen többféle­képp gondolkodva igyekszünk kiutat találni. Hisz gyakran egyszerűen egy életvezetési problémáról van szó, ami mö­gé sok egyéb gond feltorlódik. Legfontosabb tehát az alap­szituáció megoldása, hogy el­múljon egy-egy krízishely­zet.., F. Zs. Kultúr filmszínház: (Lenin út 58.): október 18-án fél 6- kor és fél 8-kor Az ördög jobb és bal keze című olasz— NSZK-beli westernparódiát vetítik. Főszereplők: Búd Spencer és Terence Hill. Videoprogram: Délután 5 és este 7 órakor látható a felújí­tott A szerelem nem szégyen című archív magyar film. Fő­szereplők: Jávor Pál, Tolnay Klári és Mály Gerő. A Pest Megyei Vendéglátóipar! Vállalat váci igazgatósága árengedményes íogyóeszközbörzét rendes október 31-étől november 4-éig, a 753. sz. központi raktárában, Vácon, a C-telepen, a balassagyarmati úton. Nyitva: hétfőtől csütörtökig 9 és 14 óra között, pénteken 9 és 12 óra között. Kiárusításra kerülnek: vendéglátó-ipari berendezések. Szintén október 31-étől november 4-éig kerülnek kiárusításra cukrászipari berendezések és felszerelések az 512. sz. termelőben, Vácon, a Kossuth tér 4. sz. alatt. íme. az egyik új ereszcsatorna Legalább a víz ne mossa ...

Next

/
Oldalképek
Tartalom