Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-19 / 250. szám

V PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXII. ÉVFOLYAM, 250. SZÁM Ára: 1,210 forint 1988. OKTÓBER 19., SZERDA John Whitehead sajtókonferenciája a repülőtéren Szélesebb körű együttműködés Kedden elutazott Budapestről John C. Whitehead, az Egye­sült Államok külügyminiszterének első helyettese, aki több ke­let-európai országot érintő körutazása keretében tett látoga­tást hazánkban. Grósz Károllyal egyetértet­tünk abban, hogy júliusi ame­rikai látogatása rendkívül si­keres volt, s kifejeztük kölcsö­nös törekvésünket a kapcsola­tok további fejlesztésében rej­lő lehetőségek kiaknázására — jelentette ki John Whitehead, az Egyesült Államok külügy­miniszterének első helyettese kedden, a Ferihegyi repülőté­ren tartott sajtókonferenciá­ján. Az amerikai diplomata a magyar miniszterelnök pártfőtitkárral és más veze­tőkkel folytatott tárgyalásairól szólva elmondotta, hogy átte­kintették a kelet—nyugati kap­csolatokban tapasztalható ked­vező folyamatokat, így az Egyesült Államok és a Szov­jetunió viszonyának javulását. Ugyancsak elégedetten szóltak a regionális konfliktusok bé­kés megoldása érdekében tett lépésekről. John Whitehead megjegyezte, hogy elismerését fejezte ki a Koreai Köztársa­sághoz és Izraelhez fűződő magyar kapcsolatok fejleszté­sében elért eredmények és az ENSZ iraki—iráni békefenn­tartó erőkben vállalt magyar részvétel kapcsán. A külügyminiszter-helyettes kifejtette: tájékoztatta magyar partnereit arról, hogy az Egye­sült Államok érdekelt reform- törekvéseink sikerében, és se­gíteni kívánja a piacorientált gazdaság és a demokratiku­sabb, pluralista társadalom megteremtése érdekében tett erőfeszítéseket. „E támogatás konkrét formáiról is tárgyal­tunk’’ — tette hozzá. A két ország kapcsolatait érintve ki­emelte, hogy minden eddiginél szélesebb körű együttműködés alakult ki számos tudomány­ágban, ösztöndíjasok képzésé­ben és a kultúrában. Külön kitért a most megnyíló nem­zetközi menedzserközpontra, hangsúlyozva: ez az intéz­mény kedvező tehetőséget te­remt árra is, hogy túllépjenek a hagyományos kétoldalú ke­reskedelmi és pénzügyi kap­csolatokon. Mint mondottá, Medgyessy Péter miniszterel­nök-helyettes és Villányi Mik­lós pénzügyminiszter tájékoz­tatta őt a magyar gazdasági reformprogram sajátosságairól, s ezzel összefüggésben kife­jezte az Egyesült Államok ér­dekeltségét a kereskedelmi forgalom növelésében. John Whitehead szavaiból kitűnt: tárgyalópartnereinek figyelmét felhívta annak fon­tosságára, hogy ösztönözzék a magántőke beáramlását, amely úgy járulhat hozzá a magyar gazdaság technológiai korsze- (Folytatás a 3. oldalon.) Grósz Károly Iránba látogat Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke Mir Hoszein Muszavinak, az Iráni Iszlám Köztársaság miniszterelnöké­nek meghívására a közeli na­pokban hivatalos látogatást tesz Iránban. Pártközi kapcsolatok MSZMP - FDP Kádár János, az MSZMP elnöke, kedden délelőtt a KB székházában fogadta Wolf­gang Mischniket, az NSZK- beli Szabaddemokrata Párt (FDP) parlamenti csoportjá­nak elnökét és a frakció kül­döttségét, amely Szűrös Má­tyásnak, az MSZMP KB tit­kárának, az Országgyűlés kül­ügyi bizottsága elnökének meghívására tartózkodik ha­zánkban. Növekedhet a munkanélküliség Nem indokolt a bérstop Időszerű munkaügyi kérdé­sekről tartottak országos ér­tekezletet kedden Budapesten a megyei tanácsok munkaügyi osztályainak, valamint a me­gyei munkaerő-szolgálati iro­dáknak a vezetői. A tanács­kozás fő témája az volt, hogy a helyi munkaügyi szervek miként tudnának az eddiginél jobban hozzájárulni a terü­leti foglalkoztatási feszültsé­gek enyhítéséhez. A munkaügyi kormányzat véleménye szerint a taná­csoknak a jövőben nagyobb szerepet kell vállalniuk a he­lyi munkaügyi folyamatok alakításában. A tanácsok munkaügyi szakigazgatási szervei és a munkaerő-szolgálati irodák te­vékenységében jelenleg sok a párhuzamosság. A hatéko­nyabb munka érdekében egyébként is célszerű lenne megvizsgálni e két szervezet integrálásának lehetőségét. Az elhangzottak szerint a foglal­koztatási gondok a jövőben várhatóan fokozódni fognak. Akár az A, vagy akár a B variáns szerint fejlődik tovább gazdaságunk, az átmenetileg munka nélkül maradók száma növekedni fog. Az A variáns 50—100 ezer átmeneti munka­nélkülivel számol, a B ugyan ennél kevesebbel, 30—50 ezer­rel, de ez is többszöröse a je­lenlegi 10—15 ezer körülinek. A foglalkoztatási gondok enyhítésére az állam továbbra is támogatni fogja egyebek között a munkahelyteremtő beruházásokat, a munka nél­kül maradók átképzését. A to­vábbképzés, átképzés szerve­zésére, segítésére már egy vál­lalatot is létrehoztak. A tanácskozás résztvevői tájékoztatást kaptak más idő­szerű munkaügyi kérdések­ről, munkajogi változásokról is. Ezek során hangzott el, hogy a széles körben elterjedt hírekkel ellentétben a mun­kaügyi kormányzat az év vé­géig nem kíván bérstopot be­vezetni. Ilyen intézkedést az eddigi és a várható bérki­áramlás nem indokol. A vitában felszólalt Halmos Csaba államtitkár, az ÁBMH elnöke is. Rámutatott, hogy a kormányzati munkán belül hagyobb hangsúlyt kell kap­niuk a munkaügyi, foglalkoz­tatási kérdéseknek. Javítani kell a munkaügyek irányítá­si rendszerén is, s ez egyaránt igaz a központi szervezetre és a területi, megyei munkaügyi szervekre is. Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága Kedden ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottsága. Az esti órákban még tartó tanácskozásról — Thiirmer Gyula, a Központi Bizottság munkatársa adott tájékoztatást a sajtó képviselőinek, a távollevő Major Lászlót helyettesítve a szóvivői tisztségben. Mint elmondotta, a testület elsőként beszámolót hallgatott meg az idei népgazdasági terv teljesítéséről és áttekintette a jövő évi terv koncepcióját. Ezzel egyben előkészítette a Központi Bizottság novemberi ülésének ezzel kapcsolatos napirendi pontját, ez a fórum lesz ugyanis hivatott állást foglalni a terv politikai cél­jait illetően, mielőtt a konk­rét elképzelések az Ország- gyűlés ülése elé kerülnek. Hangsúlyozta, hogy a sok­színű, szerteágazó, csaknem hat órán át tartott vélemény- csere során a júliusi KB-ülés szellemében tekintették át a gazdasági folyamatokat. Egyet­értés alakult ki abban, hogy a főbb idei tervmutatók alap­vetően teljesíthetők, tervcél­jaink elérhetők. A vitában ki­emelték, hogy javult a tőkés külkereskedelmi egyensúly, csökkent a konvertibilis im­port, miközben a tőkés orszá­gokba irányuló export dina­mikusan növekedett. Ugyan­akkor fizetési mérlegünkben továbbra is hiány mutatko­zik, bár mértéke a tavalyinál kisebb. Ez összefügg azzal, hogy változatlanul nagy az ország adósságállománya, je­lentősek az adósságszolgálat terhei és a világútlevél beve­zetésének köszönhetően ug­rásszerűen nőtt a lakosság de­viza-felhasználása. Áruforgal­munk a KGST-országokkal az eredeti elképzeléseknek meg­felelően alakult. A Politikai Bizottság meg­állapította, hogy a gazdasági növekedés lényegében eléri a tervezettet, a lakossági fo­gyasztás pedig — a kitűzött céloknak megfelelően — csök­kent. Ami a belső pénzügyi egyensúlyt illeti: bár a költ­ségvetés hiánya csökkenő ten­denciát mutat, a támogatások szintje még mindig igen ma­gas, s összességében gazdasá­gi helyzetünk változatlanul nehéznek minősíthető. A testület mindezek alapján úgy foglalt állást, hogy a gazdasági erőfeszítések két­ségtelen, érzékelhető eredmé­nyeket hoztak, ugyanakkor korai volna arról beszélni, hogy minden feltétel adott a tartós stabilizációhoz, illetve a gazdasági-társadalmi kibon­takozás megalapozásához. A gazdaság idei teljesítménye mindazonáltal jó alapot nyújt­hat jövő évi tennivalóink meg­valósításához. 1989-ben változatlanul kö­zépponti feladat lesz — a sta­bilizációs program keretein belül — fizetőképességünk megőrzése és a gazdaság mi­nőségi jegyeinek erősítése, a termékszerkezet korszerűsíté­se. S tovább kell liberalizálni a gazdaságpolitika eszközrend­szerét, hogy a fejlődés köve­telményei megfelelően érvé­nyesülhessenek. Thürmer Gyula kiemelte: a vita minden felszólalója el­mondotta, hogy idei eredmé­nyeink mögött az állampolgá­rok nagy áldozatai, a nép erő­feszítései állnak. Mivel a tájékoztató idején az ülés még.tartott, a további napirendekről később adtak ki részletes információt. Ez rámutat: A Politikai Bizottság napi­rendjén szerepelt a párt ifjú­sági szervezetének megújításá­val kapcsolatos tervezet. Ezzel összefüggésben a testület hangsúlyozta: az MSZMP igényli a rendszeres politikai párbeszédet, az érdemi együtt­működést az ifjúsággal. E cél érdekében a jövőben is szük­sége van olyan. ifjúsági szer­vezetre, amely politikai tö­megszervezetként tömöríti a szocializmus ügye mellett el­kötelezett, a párttal szorosan együttműködni kész fiatalokat. A Politikai Bizottság he­lyesli a párt ifjúsági szerve­zete megújításával kapcsola­tos tartalmi és szervezeti el­gondolások megvitatását. A Politikai Bizottság más napirendi pontok keretében foglalkozott a Központi Bi­zottság soron következő ülései elé kerülő témák megtárgya­lásával is. Döntött hatásköré­be tartozó személyi kérdések­ben, s úgy határozott, hogy november elsejére összehívja a Központi Bizottságot. Különleges biztonsági berendezések Vízfüggöny venné körül A h3zai piac fontos! A százha­lombattai Dunai Kőolajipari Vál­lalat jelmondata az idén is érvé­nyes, ennek köszönhetően tudják a honi vásárlókat maradéktalanul ellátni a kőolaj majd minden szár­mazékával. Az Országos Kőolaj- és Gáz­ipari Tröszt Duna menti fel­dolgozó vállalata azonban kül­földre is szállít termékeiből, HENGEREZIK A FRISS VETÉST Még két-három kemény munkanap és befejezik a kenyérgabona vetését a Tcssedik Sámuel Termelőszövetkezetben is. Bugyi határában az idén mintegy 1200 hektáron kerül a búzavető­mag a földbe. Képünk az egyik 12 hektáros laza homokos táblán készült, amint Török Jó­zsef traktoros nagyméretű sima hengerrel a homokfúvás elől biztonságot nyújtó mélybe hengerezi be a magokat (Hancsovszki János felvétele) mégpedig nem is keveset: eb­ben az esztendőben kétszáz- hatvan millió dollár értékben. Ez az összeg felülmúlja az el­múlt évek átlagát, amely két­száz millió dollár bevételre te­hető. A nagyobb export külö­nösen akkor értékelendő, ha figyelembe vesszük, hogy a külhoni sikeres árbevételt legalább annyira befolyásolja a kőolaj világpiaci árának gyakori és szeszélyes ingado­zása, mint a Százhalombattán végzett munka minősége, ha­tékonysága. Hatvanmilliárd forintos termelési értéket érnek el az idén a százhalombattaiak, s meg kell említeni: nyolcszáz hektáron. A vállalatnak ugyanis nem elhanyagolható gondja e hatalmas terület tisz- tán tartása. A szemét, a lo­mok eltakarítása itt nemcsak esztétikai, hanem tűzvédelmi szempontból is fontos, hiszen evente nyolcmillió tonna gyú­lékony anyagot állítanak elő. E temérdek éghető matéria miatt különösen fontos a tűz­védelem. Minden fejlesztés magában foglalja a tűzvédel­mi beruházásokat is. így pél­dául az új, közel másfél mil­liard forintos üzemrész, a hid- rogén-fluorid alkilláló is kü­lönleges biztonsági berendezé­sekkel együtt épült: ha a leg­kisebb mértékben is a levegő­be szökne — az egyébként valóban igen veszélyes, mér­gező hatású — gőz, a csövek, csapok festékei azonnal el- színeződnének, jelezve a szi­várgás helyét. Ha pedig a ma­ró hatású sav ömlene ki, automatikusan tizenöt méter magas vízfüggöny venné kö­rül az üzemrészt. EGYSZÓLAMÚSÁG Szokatlan kifejezést hal­lottam a minap egy kötet­len beszélgetésen, ahol az elhelyezkedés, a munka­hely-változtatás, a szakmai - presztízs, került szóba. Az a baj — érvelt az egyik vi­tázó —, hogy nálunk egyeduralkodóvá vált az egyszakmás modell, ami röghöz köti az embert. Vál­tozó világunkban nem en­gedheti meg magának az ember, hogy egyetlen vég­zettséghez, szakmához kö­tődjék, erősítgette. s még hozzátette: ismét időszerű nagyapáink. nagyanyáink figyelmeztetése, amely úgy hangzik, az értelmiségi pá­lyára készülő emberek is jó, ha kitanulnak egy fizi­kai szakmát, amiből olykor jobban meg lehet élni, mint a szellemi munkából. Pest megyében az ország más tájegységeihez viszo­nyítva köztudottan kedve­zőbb az elhelyezkedési helyzet, de a munkaügyi szervek mégis figyelemmel kísérik a termékszerkezet­váltással együtt járó szak­maváltási, átképzési lehető­ségek alakulását és igye­keznek fogódzókat adni az érdekelteknek. A megyé­ben lévő 350 ezer aktív dol­gozó között a második, ne­tán a harmadik szakmával rendelkezők száma bizony túlságosan alacsony. Iskolarendszerünk — kö­zép- és felsőfokon egyaránt — általában egy szakmára, hivatásra készíti fel a fia­talokat vagy a felnőttkor­ban tanulókat. Az utóbbi években kezdenek körvo­nalazódni a szakmacsopor­tokra épülő képzés alapjai, így az emberek többségé­nél továbbra is marad a szakmai egyszólamúság, de mind több jel mutat arra, hogy érdemes komolyan venni az új szakmát — vagy azok alapjait ígérő — átképző tanfolyamokat me­gyénkben is. A megyei ta­nács munkaügyi osztálya a közelmúltban tett kísérletet arra, hogy magasabb kvali­fikáltságé közhasznú tan­folyamot indítson — asz- szistens, iskolatitkár stb. — munkakörök ellátására. Sajnos, u várt érdeklődés elmaradt, holott az emlí­tett munkakörök kínálják a lehetőséget az elhelyezke­désre, később a szakma- szerzésre. De alighanem nemcsak külső, hanem belső erők is kényszerítik olykor az em­bereket, hogy szakmát vál­toztassanak. Sokféle tar­talma, árnyalata, hangulata van a szónak: pályatévesz­tett ember. Vannak szép számmal, akik felnőttkor­ban ébrednek rá, hogy nem éppen a tehetségük, kedvük szerinti munkát végzik. S ilyenkor vagy őrlődnek, szenvednek a választott szakma kelepcéjében, vagy megpróbálnak kilépni ab­ból, és új irányt szabni az életüknek. Nem könnyű elhatározás­ra jutni, s nem is mindig elhatározás kérdése ez, ha­nem az adott lehetőségek befolyásolják a zsákutcából kivezető út megtalálását. Talán egyes értelmiségi pá­lyáknál zökkenőmenteseb­ben megoldható a váltás, a könyvtárosból, népművelő­ből pedagógus lesz vagy fordítva. De napjainkban az sem meglepő, ha a dip­lomás ember magánvállal­kozásba kezd, butikot nyit, netán kisszövetkezetben igyekszik megtalálni jobb megélhetését, szakmai am­bícióinak megfelelőbb ki­bontakozását. Nem mesterségesen, lom­bikban előállított gondról van hát szó, amikor a szak­mai egyszólamúságról be­szélünk, hanem változó éle­tünk egy szubjektív, olykor inkább magán-, mint köz­ügynek tekintett kérdéséről. De létező gondról, még ak­kor is, ha tudjuk, az em­berek többsége valószínű, jól érzi magát az egy szak­ma, hivatás birtokában, és eszébe sem jut egy másikra átváltani. Különösen, ha si­kerül megtalálnia a min­den szakmában ott rejtőz­ködő sokszínűséget, sokol­dalúságot. Egyetlen szakma titkai is szinte kimerithe- tetlenek, mondják a meg­szállottak, s 'jó néhány em­bernek való igaz, nem új szakmát kellene választani, hanem a jelenlegit jól el­sajátítani. Ezzel együtt az is megállja a helyét, hogy korszerűsödő világunkban nem árt, ha egy tartalék szakmája is van az ember­nek, s nem jön zavarba, ha az élet úgy házzá, egyéni vagy közérdekből — vagy mindkettőből — váltani kell. Egyszólamról kétszó- lamra... Páll Géza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom