Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-17 / 248. szám

A Ha/ fias Népfront é> a kormány a napokban társadalmi vitára bocsátja az országgyűlési képviselői; és tanácstagok választásáról szóló törvény módosításinak tervezetét. A széles körű szakmai viták tapasztalataira épülő jogszabálygyűjtemény előkészítő munkálatait, a megújuló választási törvény főbb vonásait foglalták össze a Hazafias Népfront és a Minisztertanács mun­katársai. A választásokról szóló törvény szabályainak első értékelését és kritikáját az a több száz saj­tócikk jelentette, amelyek 1985-ben a választások előkészítésével és lebonyolításával foglalkoztak. Az országgyűlési képviselői és tanácstagi választásokat követően nyomban megkezdődött a ta­pasztalatok értékelése. A Hazafias Népfront megyei bizottságai, valamint országos tanácsa, to­vábbá a párt- és tanácsi szervek elemezték a választási rendszer új intézményeit. A Tömegkom­munikációs Kutató Központ a lakosság körében közvélemény-kutatást végzett. Az MSZMP Tár­sadalomtudományi Intézete feldolgozta a legutóbbi választások politikai tapasztalatait, elemezte a választói magatartás különböző formált. A választások tapasztalatairól készült országos elemzés jelezte: a választások politikai sikere mellett új kérdések, új problémák is felvetődtek, eseten­ként ellentmondásos, tisztázatlan helyzetek adódtak, amelyek feloldásra várnak. Szükségessé vált az is, hogy a tapasztalatok mélyebb elemzését, a választási rendszer továbbfejlesztési lehetőségei­nek számbavételét tudományos igényű megalapozás segítse. Elméleti és gyakorlati szakemberekből álló munkacsoport is széleskörűen elemezte a válasz­tási rendszer kérdéseit. A kidolgozott tanulmányok (megjelentek az Állam és Igazgatás 1988. évi áprilisi számában) vázolták a választási rendszer továbbfejlesztésének különféle lehetőségeit. Az elképzelések szakmai fórumok véleményei, javaslatai alapján csiszolódtak s váltak a politikai állásfoglalás egyik alapjává. Ilyen előzmények után a párt Központi Bizottsága 1988. júniusi ülésén állást foglalt a válasz­tási törvény módosításának fő irányairól. Az állásfoglalást és annak indoklását közzétették a napilapokban, és teljes terjedelemben közölte a Pártélet szeptemberi száma. A politikai állás- foglalásra és az elemzések tanulságaira építve a Belügyminisztérium és az Igazságügyi Miniszté­rium elkészítette a törvénymódosítás szövegének tervezetét, amelyet a Minisztertanács a társa­dalmi vita alapjául elfogadott. A törvénymódosítás alapvető céljai és irányai a következőkben foglalhatók össze: váljon vi­lágosabbá, hogy milyen program alapján, ki kit képvisel; a képviselői és a tanácstagi választás politikai tartalma határozottabban különüljön el egymástól; a választások erősítsék a társadalmi nyilvánosságot, a demokráciát, a helyi önkormányzatokat; bővüljön a választásokat körülövező jogi garanciarendszer. Társadalmi vitára bocsátják Választási törvénytervezet AZ Új ALKOTMÁNY ELŐTT VAGY UTÁN A törvény megújítására a politikai intéz­ményrendszer átfogó reformfolyamatának ré­szeként kerül sor. A politikai rendszer műkö­désének alapvető szabályait az alkotmány ál­lapítja meg. Az alapelvek módosítására nincs szükség, mert kiállták a gyakorlat próbáját. Továbbra is általános, egyenlő, közvetlen a választójog, a szavazás titkosan történik. A választási szervek az államigazgatástól függet­lenül működnek, a választás alapvető szabá­lyait az Országgyűlés állapítja meg. A választási törvény módosításának társa­dalmi vitára bocsátott tervezete döntően az alkotmány jelenlegi keretei között is megold­ható módosítási javaslatokat és döntési vál­tozatokat tartalmaz. Természetszerűen felve­tődhetnek a társadalmi vitában olyan kérdé­sek is, amelyek túlmutatnak a közreadott törvényjavaslaton. Köztudomású, hogy folyik az alkotmány fe­lülvizsgálata. Hasznos, és elősegíti az alkot­mány felülvizsgálatát, ha a választási tör­vény társadalmi vitájában elhangzanak olyan állásfoglalások és javaslatok, amelyek az em­lített kérdéseket is érintik. Ennek során meg­fogalmazódhat: célszerű-e az alkotmány felül­vizsgálatának befejezése előtt a választási tör­vényt lényegesen módosítani, vagy erre csak az új alkotmány elfogadását követően kerül­jön sor. A törvény tervezete minden szempontból nyitott, nincsenek előzetesen eldöntött kér­dések. A nyitottságot jelzi, hogy a ter­vezet 24 rendelkezése kettős vagy hármas döntési változatot, alternatívát tartalmaz. Nyi- iott abban az értelemben is, hogy a társa­dalmi vita nemcsak az adott megoldások egyi­két vagy másikát támogathatja, hanem új, a tervezetben nem szereplő javaslatot is kiala­kíthat. EGY IDŐBEN VAGY KÜLÖN A képviselői és a tanácstagi megbízatás tar­talma különböző az országos és a helyi politi­zálás eltérő jellege miatt. A választások időbeni elkülönítése segítheti, hogy mar­kánsabban jelenjenek meg az országos és helyi politikai ügyek, az érdekképvi­seleti különbözőségek. Döntő változás akkor várható, ha ez a forma megfelelő tartalommal telítődik: a képviselőknek és a tanácstagok­nak jól kirajzolódó, önálló arculatú választási programjaik lesznek. Ezt elősegítheti a válasz­tás szabályainak differenciálása is. A szétvá­lasztás fontos politikai előnye, hogy a válasz­tási ciklus alatt a kormányzat két alkalommal teremt lehetőséget a legszélesebb körű párbe­szédre a választókkal. Kétségtelen, hogy a szétválasztással szem­ben reális ellenérvek sorakoztathatok fel: a választási szervek tagjai munkaterhének nö­vekedése, a költségek duplázódása, a válasz­tási eljárás szinte állandó folyamattá válása. Az érvekre és ellenérvekre tekintettel a tör­vény szövege két változatot tartalmaz, az egyik szerint időben elkülönülne a tanácstagi és a képviselői választás, a másik szerint 1990-ben még azonos napon lennének. A JELÖLÉS KRITIKUS PONTJAI Egyhangú a vélemény abban, hogy az 1985. évi választások egyik legizgalmasabb szakasza a jelölés volt, s ennek során felszínre kerül­tek a jelölési rendszer ellentmondásai. így többek között az, hogy túlságosan elkülönül egymástól a jelöltnek javasoltak kiválasztása és maga a jelöltállítás. A jelenlegi szabályo­zás az állampolgárok közvetlen részvételére csak a jelölőgyűlésen ad alkalmat. A jelölő­gyűlés állásfoglalását így gyakran hangulati elemek döntötték el. Mindehhez hozzájárult, hogy a jelölőgyűlések lebonyolításának jogi szabályozatlansága visszás helyzeteket is te­remtett. A jelölőgyűlésen való részvételi, sza­vazási jogosultság, a szavazás eredményének megállapítása körüli zavarok az adott esetben szükségtelen feszültségek forrásává váltak. .4 jelzett problémák a jelölés egész folyama­tának megújítását igénylik. A jelölés folya­mata a módosítás tervezete szerint három egymásra épülő szakaszból áll: a jelöltaján­lás, a jelölést előkészítő bizottságok munkája és a jelölőgyűlés. JELÖLTAJÁNLÁS Annak érdekében, hogy a jelöltnek aján- *ott személyek mögött ténylegesen közös po­litikai akarat, közösségi gondolkodás és cse­lekvés állhasson, indokolt a jelöltajánlás jo­gának kollektív jogként való megfogalmazása úgy, hogy minden alkotmányosan működő szervezetnek, kollektívának jelöltajánlási joga legyen. A módosítás szerint a képviselőjelölt személyére írásban ajánlást tehetnek a vá­lasztókerületben működő, jogi személyiséggel rendelkező politikai, társadalmi, érdekképvi­seleti szervek, egyesületek, gazdálkodó szerve­zetek, intézmények dolgozóinak, illetőleg tag­jainak közösségei és a lakóhelyi kollektívák. Lakóhelyi kollektívák alatt például a lakó- és utcabizottságok, a társasházi közösségek és lakásszövetkezetek érthetők. Ebben az ér­telemben tehát az egyének jelöltajánlási joga kollektív joggá integrálódik, hiszen valódi képviseleti tartalom csak közösségi akaraton alapulhat. Az új keretek között egyértelműbbé válik, hogy ki kit képvisel, az ajánlott sze­mélynek mekkora a támogatottsága. ELŐKÉSZÍTŐ BIZOTTSÁG A jelöltajánlás új rendszerének kialakítása felveti új választási szerv, a jelölést előké­szítő bizottság létrehozását minden képvise­lői választókerületben. A javaslat szerint a bizottság 31—51 tagú. Tagjait a Hazafias Nép­front bizottsága választja meg a választóke­rület politikai, társadalmi, érdekképviseleti szervei, a lakóhelyi és a munkahelyi kollek­tívák által javasolt választópolgárok közül. A bizottság tevékenységének nyilvánosnak kell lennie, mert csak a nyilvánosság teremt­heti meg azt a közbizalmat, amely elenged­hetetlen feladatai ellátásához. A bizottság működése: — Ülése nyilvános, melynek idejét és idő­pontját közzé kell tenni; — Munkájában tanácskozási joggal részt vehet a jelöltet ajánló kollektíva képviselője akkor is, ha nem tagja a bizottságnak; — Ülésén bárkinek hozzászólási jogot ad­hat. A bizottság feladatai: — összegyűjti az ajánlásokat; — Konzultációkat folytathat az ajánló kollektívák képviselőivel annak érdekében, hogy esetleg közösen támogatható programok­ban és személyekben állapodjanak meg; — A javaslatokat támogatottságuk mértéke alapján rangsorolja, nyilvánosságra hozza, majd indokolásával együtt a jelölőgyűlés elé terjeszti. A bizottság nyilvános érdekegyeztető fó­rum, tevékenysége szigorúan kötött a törvé­nyességhez. Minden ajánlással érdemben kö­teles foglalkozni, kivéve, ha az ajánlott sze­mély a törvényes feltételeknek nem felel meg (pl. nincs választójoga). A támogatottság mér­tékétől függetlenül valamennyi ajánlott sze­mélyről tájékoztatja a jelölőgyűlést. A támogatottság mértékének megállapításá­nál több összetevőt lehet figyelembe venni: elsősorban az ajánló kollektívák és ezek tag­jainak száma, az ajánló kollektívának a vá­lasztókerületben betöltött társadalmi, politi­kai súlya, az ajánlott személynek a választó- kerület érdekében végzett tevékenysége. A társadalmi vita remélhetően tovább pontosítja a támogatottság mértékének tartalmi meg­határozását. Az előkészítéskor felmerült javaslatok alap­ján a módosítás alternatívákat tartalmaz a következő kérdésekben is: — o képviselőnek ajánlott személy csak egy vagy több választókerületben fogadhat el ajánlást; — a jelöltet ajánló kollektíva csak egy vagy több személyt javasolhat képviselőjelöltnek. JELÖLŐGYŰLÉS Változatlan a jelölőgyűlésnek az a joga, hogy kizárólagosan dönt arról, ki legyen je­lölt. A jelölőgyűlés résztvevői csak a kollek­tívák által előzetesen ajánlott személyekről szavazhatnak. A jelöltekre vonatkozó javas­latokat elhangzásuk sorrendjében egyenként kell szavazásra bocsátani. Az 1985. évi válasz­tások tapasztalataira alapozva a módosítás tervezete szerint a szavazás előtt az ajánlott személyek ismertethetik választási program­jukat. Az elgondolás szerint — a jelenlegi egy- harmad helyett — a jelölőgyűlésen résztve­vők felének igenlő szavazata szükséges a je­löltté váláshoz, kifejezve ezzel azt az igényt, hogy az ajánlott személyek közül a leginkább támogatottak legyenek jelöltek. Sok kifogás érte 1985-ben a választási törvénynek azt a rendelkezését, hogy a jelölőgyűlésen a válasz­tókerületben lakó választópolgárokon kívül a munkahelyi közösségek tagjainak is volt sza­vazati joga. „Az jelöljön, aki választ” fogal­mazódott meg a tapasztalatok összegzésekor. A módosítás szerint a jelölőgyűlésen szava­zati joga kizárólag a választókerület lako­sainak van. További kérdésként merül fel és a tervezetben alternatív javaslatként szere­pel: a képviselői választókerület lakosai min­den jelölőgyűlésen vagy csak egy alkalom­mal élhetnek a szavazati joggal. A törvényi garanciák erősítése érdekében a javaslat szerint a jelölőgyűlésen — esküt tett — szavazatszámláló bizottság működik. A törvény a jelölőgyűlésre vonatkozó további részletszabályok kialakítását (pl. a hozzászó­lások időtartamának korlátozását, a szavazati jog igazolásának módját) demokratikusan, a többségi elv betartásával a jelölőgyűlés részt­vevőire bízza A tanácstagok választásánál a jelölést elő­készítő bizottság feladatait a Hazafias Nép­front helyi bizottsága látja el. A tanácstagi jelölésnél a jelölőgyűlésen további személyek­re is javaslatot tehetnek a választópolgárok. VÁLASZTÁSI PROGRAMOK A választások népfrontjellegének egyik hagyományos megjelenési formája a válasz­tójogi törvénynek az a rendelkezése, mely szerint a jelöltnek írásban nyilatkoznia kell a Hazafias Népfront programjának elfogadá­sáról. Politikai intézményrendszerünk reformja kapcsán nem zárhatók ki a választásokból azok az alkotmányosan megalakult szerve­zetek, amelyek a politikai szerveződés ed­digiektől eltérő útját járják. Módosításként a javaslat tartalmazza azt a döntési változatot is, hogy a megválasztható- ságnak az alkotmány, az alkotmányos jog­szabályok elfogadása legyen a feltétele. A jelölési folyamat új megfogalmazásában erősebbé válik a kötődés az ajánló kollektí­vák és a jelöltek, illetőleg a választók és a megválasztott képviselők között. Ez kifejező­dik abban is, hogy az ajánló kollektíva az ajánlott személy választási programjához ja­vaslatokat is tehet, amelynek elfogadásáról nyilatkozni kell. A jelölt a jelölőgyűlésen, majd azt köve­tően a választást megelőző napig ismertetheti választási programját. A választási agitáció- ban, a lakossággal való kapcsolattartás szer­vezésében az ajánló kollektívák támogathat­ják a jelöltet annak érdekében, hogy minél kedvezőbb és nagyobb ismeretségre tegyen szert. A választási agitációnak törvényes kerete­ket kell szabni: részben a jelölttől elvárható tisztességes magatartás normáinak kialakítá­sával. részben a választási agitációra fordí­tott pénzeszközök felhasználásának nyilvá­nosságával. Az ajánló kollektíva és a megválasztott képviselő között a kapcsolat nem szakadhat meg. A javaslat ezt azzal is kifejezésre jut­tatja, hogyha vállalt programját a képviselő nem teljesíti, az ajánló kollektíva is kezde­ményezheti visszahívását. ORSZÁGOS VÁLASZTÁSI USTA Az országos lista továbbfejlesztése két meg­közelítésből indokolt: váljék egyértelműbbé, hogy a listán induló jelöltek milyen érdeke­ket, mely szervezeteket képviselnek, továbbá minden jelentős, a politikai intézményrend­szerben meghatározó jelentőségű, országos szervezet kapjon helyet a listán. Ez szüksé­gessé teszi az országos listán megválasztható képviselők számának növelését a jelenlegi 35-ről mintegy 50-re. A törvényben felsorolt szervezetek a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsa által meg­állapított számban közvetlen jelölési jogot kapnak. A tervezet szerint ilyen szervezet az MSZMP, a SZOT, a KISZ, a Gazdasági Ka­mara. a TOT, a SZÖVOSZ, az OKISZ és a KIOSZ. A jelölt személyről az országos veze­tő testületek döntenek. A nemzetiségek szö­vetségei, az egyházak és más társadalmi mozgalmak képviselőit a HNF Országos Ta­nács jelölheti. Reális alternatíva az orszá­gos lista jelenlegi szabályainak megtartása is. A TANÁCSELNÖK VÁLASZTÁSA Hosszabb ideje feloldásra vár az az ellent­mondás, amely abból fakad, hogy a tanács­elnök, mint tanácstag egy választókerülethez, mint a tanács elnöke pedig a település egé­széhez kötődik. Feloldható az ellentmondás azzal, hogy például a tanács elnökét a tes­tület nem csak a tanácstagok közül választ­hatja. A helyi tanácsok önkormányzati jellegének fejlesztése, a testületek meghatározó szerepé­nek növelése igényli, hogy a település lakos­sága minél közvetlenebb befolyást tudjon gyakorolni a tanácselnök tevékenységére. Erre tekintettel a módosítás tervezete tartalmazza, hogy a település választó- polgárainak egésze válassza meg a helyi tanács elnökét. Ennek előnyei elsősorban ott jelentkezhetnek, ahol a település mérete le­hetővé teszi, illetőleg biztosíthatja, hogy a választók közvetlenül ismerhessék a tanács­elnökjelöltet. Ezért a javaslat két változatot tartalmaz. Az egyik szerint valamennyi helyi tanács­elnököt közvetlenül választaná a lakosság, a másik változatban a fővárosi kerület és a megyeszékhelyen működő városi, megyei vá­rosi tanács elnökének választása — a lakos­ság nagy száma miatt — nem közvetlenül történne. A tanácselnököt a közvetlen választáskor a Hazafias Népfront helyi bizottsága jelöli. A jelölésre javaslatot a település bármely lakosa tehet, és ezeket a Hazafias Népfront bizottságának nyilvános ülésén kell megvi­tatni. Tanácselnöknek egy vagy több személy is jelölhető. A TANÁCSRENDSZER ÚJ ELEMEI Az állami szervezeti rendszerben a nép­képviseleti-önkormányzati jelleg új megfo­galmazását tartalmazza a javaslat azzal, hogy a községi közös tanácsot a társközségekben megválasztott elöljáróságok alkotják. A társ­községekben a választópolgárok elöljárósági tagot választanak, aki egyben tanácstag is; E módosítási javaslat jelenleg elvi jelentőségű és deklaratív jellegű. Teljes értékűvé az új tanácstörvény azzal teheti, ha kialakítja az alulról építkező államszervezeti rendet: min-i den községnek lehessen saját, önálló tanács- testülete, amely maga dönthet — a szakigaz­gatás kivételével — a saját hatáskörében, il­letőleg a közös tanács útján ellátandó felada­tokról. A módosítás vitát nyit arról is, megváltoz­zon-e a fővárosi, megyei tanácstestületek ösz- szetétele. Ha a jelenlegi szabályozástól elté­rően a fővárosi, megyei tanács tagjait csak a helyi tanácstagok közül lehet választani, akkor nyilvánvalóan növekszik a helyi ön- kormányzatok érdekképviseleti lehetősége és megváltozik a területi tanácstestület szerep­köre. A SZAVAZÁS A szavazólapon hagyományosan a jelöltek nevei ábécésorrendben szerepelnek. Annak érdekében, hogy minden választó előtt is­mertté váljon a jelölés során elért támoga­tottság mértéke, a szavazólap ennek megfele­lő sorrendben tartalmazza a jelöltek neveit Ez érdemibb támpontot nyújthat a választás­hoz, mint a semleges ábécésorrend. A szava­zólap e két formája döntési változatként sze­repel a javaslatban. A tervezetben a szavazás eredményére vo­natkozóan alternatíva található: — Az egyik változat a pótválasztások szá­mának csökkentése érdekében bevezetné már az első fordulóban a relatív többség el­vét. Ez azt jelenti, hogy az lesz a megvá­lasztott képviselő, tanácstag, aki a választá­son a legtöbb, de legalább az érvényes sza­vazatok egynegyedét megkapta. — A másik változat fenntartaná az abszo­lút többség elvét, mely szerint a választás el­ső fordulójából az kerül ki győztesen, aki az érvényes szavazatoknak több mint a felét elnyerte. A szavazás ideje és a választás eredmé­nyének megállapítása alatt a sajtó képviselői a jelenlegi szabályoktól eltérően külön enge­dély nélkül jelen lehetnek a szavazóhelyiség­ben. - •/<>» A PÓTVÁLASZTÁS EGYSZERŰSÍTÉSE A kötelező kettős jelölés bevezetése tette élővé a pótválasztás intézményeit,*A koráb­biakhoz képest jelentősen megnövekedett a pótválasztások száma, amelyek a gyakorlat­ban nehézkesek, esetenként formálisnak vagy ellentmondásosnak bizonyultak. ­A módosítás tervezete szerint a pótválasz­táson az a két személy indul, aki a választás napján a legtöbb szavazatot megkapta. Jelö­lőgyűlést csak akkor kell tartani, ha bár­mely okból nincs két jelölt. Ha egy jelölt van, akkor csak a hiányzó másik jelölt pót­lásáról kell döntenie a jelölögyűlésnek. A BÍRÓSÁGI JOGVÉDELEM Társadalmunk fejlődésének jelenlegi sza­kaszában számos területen növekszik a bí­ráskodás jelentősége az alkotmányos garan­ciák érvényre juttatásában. A jogállamiság gondolati körében fogalmazódik meg a vá­lasztásokkal kapcsolatos kifogások bírósági felülvizsgálatának szükségessége. A bírósági felülvizsgálat széles körben lehetővé teszi, hogy jogszabálysértés esetén a választás elő­készítésével, lebonyolításával, eredményének megállapításával szemben jogorvoslattal le­hessen élni, pl.: — a választói nyilvántartásba való felvétel vagy abból való kihagyás miatt; — a jelöltajánlás elutasítása; — a jelölőgyűlés tevékenysége és döntése, a szavazás törvényes feltételeinek hiánya; — a választás eredményének megállapítása ellen. A választópolgár a jogszabálysértőnek tar­tott intézkedés, döntés ellen először az érin­tett választási szervhez fordulhat (pl.: a je­lölést előkészítő vagy szavazatszedő bizott­sághoz). Amennyiben kifogását elutasítják, az illetékes választási elnökséghez fordulhat panaszával. A választási elnökség elutasító döntését lehet bíróság előtt megtámadni. A bíróság népi ülnökök közreműködésével, gyor­sított eljárás keretében dönt, határozata el­len további jogorvoslatnak nincs helye. A bí­róság megalapozott kifogás esetén a törvény- sértő intézkedést hatálytalanítja (pl.: meg­semmisíti a jelölőgyűlés eredményét, a vá­lasztási eredményt) és intézkedik a törvényes rend helyreállításáról. EGYÉB KÉRDÉSEK A választási törvény módosításának terve­zete több, az előzőekhez képest kisebb jelen­tőségű kiegészítő, pontosító módosításra is javaslatot tesz. így: különbséget tesz a vá­lasztójoggal nem rendelkező és a választójog gyakorlásában akadályozottak között, növeli a választási szervek feladat- és hatáskörét, a választási eljárás időtartamát, a választások­kal kapcsolatos hirdetmények, közlemények nyilvánosságát, pontosítja a visszahívás sza­bályait, A választási törvény módosításának társadalmi vitáját a Hazafias Népfront szervezi október utolsó hetétől. Minden állampolgár részt vehet e fórumokon, valamennyi észrevételt, javaslatot Írásba foglalnak, melynek összegzését a megyei népfrontbizottságok, végsó soron az országos tanács végez el és az összegzést a törvényalkotókhoz terjeszti. A törvényjavaslat megmérettetik a társadalmi vitában, melynek eredménye határozza majd meg a módosítás tartalmát, formáját, időpontját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom