Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-15 / 247. szám

A REST MEGYEI HÍRLÁP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. Évfolyam, 247. szám 1988. október 15., szombat Kitűnő fajtaválaszték lesz a faiskolában Rövidesen kezdődhet a telepítés ^ Visszavonhatatlanul itt az ősz, mi sem bizonyítja ezt ^ jobban, mint hogy egyre többen keresik fel a Szikrai ^ Állami Gazdaság borbási faiskolájának Mintakert ut- ^ cai ierakatát. Kovács Sándorné vezető azonban egyelőre ^ csak a tervekről ad tájékoztatást, hiszen a kert üres, 2 még nem érkeztek meg a csemeték. Pontos dátumot ^ nem mond, október 20. körül érkezik majd a sokfajta g fából, bokorból, dísznövényből álló szállítmány. — Az almafélékből lesz gloster, idared, mutsu, az első késő őszi, a többi kifeje­zetten téli almát termő. Va­lamikor nagyon szerették a húsvéti rozmaringot, s évekig nem lehetett hozzájutni. Most lesz az is. Űj még a close ne­vű is, ez a legkorábban érik. A körtefák választékából ki­emelésre kívánkozik a cíop, azzal, hogy a megszokott sárga mellett piros fajta is lesz. A különlegességet ked­velőknek naspolyát, birset ajánlunk. S azt itt jegyzem meg, hogy nemcsak az eddig említett, hanem az öszses töb­bi fából is vírusmentes szapo­rítóanyagunk is van. Ezek va­lamivel drágábbak ugyan — 123 forint egy-egy fácska —, de azért sokan keresik. Térjünk vissza a fajtákra. A cseresznyék között újdon­ság a münchenbergi korai, teljesen új a bigaro napolen, s a burlat, jó termésű a vega, ami fehér cseresznyét hoz, A meggyválaszték is jeléiítSs^hi-! szén az érdi, a jubileum, a favorit, a meteor pándi mind megtalálható lesz kínálatunk­ban. A kajszik közül lesz mandula, illetve korai piros, rokovski, szegedi mamut is. A szilvafélék között meg­jelenik a cacanska lepotica, a rodna, a bluefre, a beszter­cei illetve a Stanley. A ring­lók közül lesz althán, illetve sermina is. Az őszibarack-választék­ból kiemelkedik a babygold, a ford, a champion, illetve a redhaven, a szegedi arany. Az egyre kedveltebb kopasz­barack faj a nektared 4 — ebből is ígértek. Természetesen lesz majd málna, piszke, ribiszke, bokor is és magas törzsű is. Jónak ígérkezik a szőlő, oltott és gyökeres vessző is lesz. Biz­tosan sokan keresik majd az új borszőlőfajtákat, így a za- lagyöngyét, a biancát, a cser­szegi fűszerest, meg az ezer­fürtűt, de a hagyományos faj­tákból is tartunk majd. A dísznövények közül lesz majd tuja — több fajtában — Túrázóink ismét nekivág­tak, ezúttal a számukra még ismeretlen Cserhátnak. A két és-félnapos út gazdag progra­mot ígért a nagykőrösieknek, bejárni ,a Palócföldet! Az első nap délutánján megtekintették az oskolamúzeumot, gyalo­gos séta után szép kilátás nyílt a Cserhátra jellemző dimbes- dombos tájra. Nem is volna Igazi turista, aki már kora reggel ébredés után ne a túrázással kezdené a napot. Irány a Garáb, majd fel a csúcsig, Tepkéig. Kicsit szuszogva érkeztek oda a tu­risták és pihenésként a sza­badban elfogyasztották a ha­zulról vitt elemózsiát. Azután Hollókő felé robogott az autó­busz. Nagyon nehéz volt el­illetve a megszokott aranyeső, babarózsa, fagyai, gyöngy- vessző, bukszus, vadszőlő, bo­rostyán. Újdonságként meg­próbálkozunk a rózsa egység­csomagolásával. Tíz-tíz más színű tövet gyűjtünk majd egybe, így talán elejét vehet­jük annak, hogy egy-egy szín elfogyjon. Igény alapján természete­sen van lehetőség arra is, hogy különlegességeket is be­szerezzünk, ám ezekre előre kell jelentkezni. Dánszent- miklósról kiwi, mandarin, citrom, narancs és szamócáiét tudunk beszerezni. Ezek azon­ban majd kétezer forintba ke­rülnek, s csak előzetes meg­rendelés alapján hozatunk belőlük. A frigó szamócatöve­ket tavasszal áruljuk — fe­jezte be a tájékoztatást Ko­vács Sándorné. B. O. szakadni a hangulatos kis falu érdekes házaitól, pitvaraitól és az emberektől. Újabb gyönyörű épület, a sziráki Kastély Szálló követke­zett. A díszteremben a 44 nagykőrösi érdeklődéssel hall­gatta a kastély történetét, né­zelődtek volna még a termek­ben, de a finoman elkészített vacsora, a palócgulyás várt a túrázókra. Szécsényben, a Kubinyi Ferenc kastélyban is gazdag anyagot láthattak. Balassa­gyarmaton városnéző sétára in­dultak. Mohorán a Mikszáth- fát és -emléktáblát nézték meg. A Tolnay család egykori kúriájában is megfordultak a turisták. H. É. L. Gulyásvacsora a kastélyban A Palócföldön jártak Emlékké nemesült pillanatképek XVII. ínségmunkán élelem a fizetség A GIMNÁZIUM a régi idők­ben évenkint egyszer még al­kalmi vásár színtere is volt. A karácsonyi vásárnak neve­zett jótékony célú akcióról van szó. Kőrösön a reformá­tus egyház szervezésében. A város vezetőinek asszonyai és leányai álltak az asztalok mellé három napra a gimná­zium emeleti nagytermében. Az árukészletet egyrészt a város kereskedői ajánlották fel, az élelmiszereket a jobb­módú lakosok adták össze. A vásár végeztével a bevételből főleg gyermekruhákat vásá­roltak. Ezeket és az élelmi­szereket is az úrhölgyek köz­reműködésével a helyi Nyo­morenyhítő Akció keretében osztották ki a szegényeknek. De nemcsak ilyen alkalmi jótékonykodás volt szokás­ban. A város főleg köztiszta­sági munkákra — ezt ínség- munkának nevezték — alkal­mazott munkanélkülieket is. Pénzt nem kaptak, csupán két-három kiló lisztet vagy száraz babot, esetleg még fél kiló zsírt. Korábban már szóba került a város egyik sportegyesülete az NPTK. Jóval jelentősebb szerepet játszott viszont az NTVE. A rövidítés Nagykőrö­si Torna Vívó Egyesületet je­lent. A székházuk a mostani Dobó István utca 3. szám alatt volt. Akkoriban előbb Süveg, majd később Dezső Pál volt az utca neve. Jelentős sport- sikereket értek el vidéki vi­szonylatban, nemcsak labda­rúgócsapatukkal, hanem egyé­ni számokban is. Né­hány nevet említek csupán, hiszen akit részletesebben is érdekel e téma, olvassa el Bekő Gyula nyugdíjas bank- igazgató könyvét. Még a hú­szas években több ízben nyert vidéki országos kerékpárbaj­nokságot Sronk Pál és Gál Gyula. A harmincas évek vé­gén és a negyvenes évek ele­jén asztaliteniszben Reszeli Soós Ambrus és Kalmár Jenő vidéki országos szinten, kü- lön-külön és párosban is több­ször nyertek bajnokságot. A városi sportéletben éve­kig tevékenyen működött a Nagykőrösi Munkás Sport­egyesület (NMSE). A labda­rúgócsapat az NB Ill-ban játszott. Az ötvenes évek ele­jén azonban fentről már nem nézték jó szemmel az önálló vidéki sportegyesületek mű­ködését és végül a körösit a Kinizsi budapesti és országos hálózatához kapcsolták. A túlzott Budapest-centrikus- ság folytán — ahogy ilyenkor lenni szokott — fokozatosan és meredeken süllyedni kez­dett a nagykőrösi sportélet színvonala. A város oktatási intézmé­nyeinek sorában jelentős sze­repe volt a Téli Gazdasági is­kolának a Fáskert utcában. Kétféle minősítést adott. Az alacsonyabb fokon ezüstka­lászos, a magasabbikon pedig aranykalászos gazda cím járt a végzősöknek. Majd 1945 után átalakult Állami Gazda­képző Iskolává. A későbbiek­ben az épületet kórházzá ala­kították át. Nemrégen egy polcra terí­tett megsárgult újságpapír került a kezembe. A Nagy­kőrösi Hírlapnak akkor Nép­újság volt a neve. Megakadt a szemem a következő cí­men: Százkét ágyas új kórhá­zat avattak Nagykörösön. Rö­viden idézek a cikkből: Több évtizedes kívánsága teljesült a város lakóinak: felavatták a korszerű új kórházat. Az ünnepségen dr. Simonovits István egészségügyi miniszter- helyettes tartott rövid ünnepi beszédet. — Ez a 102 ágyas új kórház — mondotta dr. Si­monovits elvtárs — a város lakóinak régi kívánságát elé­gíti ki. Négy osztálya van. Ezzel megszűnt a városban az az áldatlan állapot, hogy a súlyosabb betegeket a város­tól tátíolesö helyre, Ceglédre, Kost mücs idő boltba járni Készlet van, jöhet a vevő Tizenkettedike Hosszú sor áll a hűsboltban. Friss áru érkezett. A vevők vásárolnak, fizetnek és már mennek is tovább. Máshol újabb sorban állás vár rájuk. Erzsiké már korán itt volt, éppen ő kerül sorra. — Csókolom, Erzsiké! Mit adhatok? — Abból a szép karajból kérnék három szeletet. — Mennyit?! Elég lesz?! So­sem szokott egy kilónál keve­sebbet venni — erőszakoskodik az eladó. Az asszony elvörösödik. Most mit csináljon ezzel a ráme­nős emberrel? Zavartan néze­geti a húst, mintha nem bízna a minőségében. — Na, jól van, akkor adjon hat szeletet! — Már mérem is! Erzsiké fizet, kimegy a bolt­ból. A sarkon kinyitja a pénztár­cáját. Belekukkant. Néhány aprópénz gurul benne ide-oda. Már megint kérni kell a fér­jemtől — mondja magában. Tizenkettedike volt. H. B. „A vásárolt méteráruhoz használati utasítást adunk”. „A hibajelre plusz tíz cm anyagot adunk a vásárolt mé­terárukhoz.” Ilyen és hasonló szolgálta­tásokat hirdető táblák függ­nek Máté Ferenc méteráru- boltjának falán. Nem egyedül dolgozik, feleségével immá­ron harmincöt éve vezetője az áfész Rákóczi utcai üzle­tének. — Milyen a forgalom? — Az október a legrosszabb. Ilyenkor van a szüret, a be­takarítás. Az embereknek nincs idejük bejönni. Egyéb­ként nem panaszkodhatunk. Elég jó a forgalmunk, sőt, mióta az emberek inkább maguk varrnak — a konfek­ciók drágulása miatt — még többen jönnek anyagokért. A tavalyi bevételt sikerült túlszárnyalnunk. Az évi terv amúgy 7 millió forint lenne. Csak az a kérdés, hogy az emberek bírják-e pénzzel. A készlet megvan hozzá. — Ezek szerint az ellátás jó. — Igen. Legtöbbször. Vég­eredményben minden van, de gyakran éppen az nincs, amit a vevő keres. Ilyen például a kartonanyag. Nyáron nincs amikor kellene, télen meg hatalmas mennyiséget szállí­tanak, de senki sem keresi. Még mindig probléma, hogy az idősebb korosztálynak való sötétebb színű méterárukból kicsi a választék. Nagyon ke­resettek, mert jó minőségűek és olcsók a csehszlovák és az NDK import áruk. Most pél­dául alkalmi áron kaphatók 400—500 forintos, ötdarabos ágynemű-garnitúrák, de min­dig van valami különlegessé­günk is. Hargitai Bernadett Egy lelkes ötvösművész hagyatékából A ragaszkodást szimbolizálja Az októberi, hagyományos múzeumi hónap rendez- ^ vénysorozata érdekes kiállítással lepte meg a közönséget ^ az Arany János Múzeum időszaki kiállítótermében. Egy ^ lelkes ötvösművész, műgyűjtő hagyatékának töredéke í került bemutatásra, a kamarakiállítás keretében. Kiss József ötvösmester Nagykőrösön született, majd négy évtizede elhagyta az or­szágot, s az Amerikai Egyesült Államokban, Kaliforniában te­lepedett le. Szenvedélyesen szerette a szép és értékes mű­tárgyakat, amelyet kellő szak­értelemmel, feleségével együtt gyűjtött, szebbé varázsolva lakókörnyezetüket. Kiss Jó­zsef két évvel ezelőtt, 70 éves korában elhunyt, s özvegye, Olga asszony úgy határozott, hogy férje emlékére, az ösz- szegyűjtött és megmaradt — időközben kirabolták őket San Franciscóban — műkin­csekből ajándékot küld a szü­lőváros múzeumának. Levél­ben kereste meg a nagykőrösi református egyházat, s Tóth János lelkész közvetítésével felvette a kapcsolatot az Arany János Múzeummal. Ez év tavaszán, pünkösdkor Kiss ,J. Olga hazalátogatott Ma­gyarországra, s elhozta a félt­ve őrzött műkincsek egy ré­szét Nagykőrösre. Ebből az anyagból rendezett most ki­állítást a múzeum. A műkincsek java része Délkelet-Azsiából származó elefántcsont-faragás. Ezek le­lőhelye Kina és Hongkong. Kecskemétre, vagy még ennél is távolabbi helyekre kelljen szállítani. Ez a kórház nagy segítséget ad a környező köz­ségek dolgozóinak is: az egész környék betegeit is befogad­ja. összefogja a környék amúgy is kiváló orvoshálóza­tát. S hogy most mit lehet ehhez szólni? Például azt is: ezek szerint a körösi ember törheti a fejét, hogy az elmúlt évtizedekben vajon mikor is voltunk mi áldatlan és mikor áldott állapotban. A FENTIEKKEL összefügg a következő téma is. Ez év május 8-án reggel negyed hét­kor a rádióban Hegyi József egyetemi tanár a következő­ket említette: Lehetetlen ál­lapot az, hogy ezután min­denki csak az ország 50-100 kórházában szülessen meg. Á kisebb településeknek is jo­guk van ahhoz, hogy kiemel­kedő életutat elért, kiváló szülötteikre emléktáblával, vagy más módon emlékezhes­senek meg. A jelenlegi hely­zet megmaradása azt jelente­né, hogy nem lesz szülőfalu, hogy a városi kórházak fa­lát tapétáznák majd ki a hí­res emberek névtábláival, akiket abban a városban nem is igen ismer senki. Vélemé­nyem szerint olyan, vagy ha­sonló megoldás is szóba jö­hetne. hogy a születési anya­könyvi kivonat „Hol született” rovatánál zárójelben ott len­ne az anya állandó lakóhelye kérdő szöveg, és a személyi igazolvány alapján ezt írnák be. Csete Sándor Indián faszobor Legszebb és legértékesebb da­rab közöttük egy elefántcsont­ból faragott híd. A kínai uralkodók, a Nevető Buddha, a Kínai halász, a Kínai nő le­gyezővel, s a Sárkány szintén míves elefántcsont munka. Az apróbb — szintén csont — fa­ragások között találhatók só­tartók, brossok, díszes szelen­cék. Két elefántcsont pipa indiai, úgyszintén egy fából faragott kis doboz. Ugyan­csak indiai az a díszes kan­csó, amelyet féldrágakövek ékesítenek. A műkincsek között talál­ható három évszázados fa­szobor is. Az adományozó sze­rint maja szobrok, de szak­értői vizsgálatuk már alterna­tívákat vet fel. A maja szob­rokat általában agyagból, kő­ből készítették. Indián erede­tüket támaszthatja alá viszont a jellegzetes derékig érő haj­fonat (mindhárom szobrocs­ka nőt ábrázol). A szoborala­kok arcvonásai, a jellegzetes, hason nyugvó kéztartás, il­letve a köldöktájékon ki­emelten hangsúlyozott vulva- ábrázolás, a homlokon látha­tó kultikus, kör alakú jegy a délkelet-ázsiai származást erő­síti meg. Mint minden szép tárgy gyűjtése, óhatatlanul is a he­terogenitás felé sodorja az embert. Ezért is kerülhetett az ajándékozott műgyűjte­ménybe értékes ametisztkö­vekből készített szőlőfürt, bő­ségszaru alakú kristályváza, az 1940-es évek elejéről szár­mazó herendi porcelántárgy; illetve kínai eredetű kozme­tikumot tartó porcelánedény­kék, s féldrágakőből készített parfümtartók, s ritkaságszám­ba menő, érdekes kövületek. Az adományozó családi erek­lyéje a díszes öltözet, arany­szállal hímzett mellény, amely a nemesi származású nők vi­seletéhez tartozott, szintén így kerülhetett a múzeum gyűjteményébe. Kissné Kere­kes Olga családja Arad kör­nyékén élt Trianon előtt. Az aradi főgimnázium könyvtá­rában lévő Ráth-féle Arany­kötetből származó öregkori Arany-kép, így kerülhetett a családhoz, fájdalmas emlék­ként. A család őrizte meg Kammermayer Gyulának, Bu­dapest főpolgármesterének arcképét is. A férfit a Kere­kes család nevelte fel. A műkincsek nagy értéket képviselnek, de eszmei érté­kük ennél még jelentősebb. A szülőföldtől távol élő ma­gyarság haza iránti ragaszko­dását is szimbolizálja a nem­zeti kincsek önzetlen, példa­mutató gyarapításában való részvételük. Dr. Novak László Öt délelőtt Áramszünetek A Démász nagykőrösi üzem- igazgatósága értesíti a lakos­ságot, hogy október 17-én, 18-án, 19-én, 20-án és 21-én reggel 8 órától 15 óráig áram­szünet lesz a Hóvirág utcá­ban, a Regős utcában a Rózsa úttól a Muskátli útig, a Ki­lián György utcában a Fény utcától a Rózsa útig. Ha MozíS Szombaton a nagyterem­ben: A kíméletlen. Színes francia krimi. (Csak 16 éven felülieknek!) Előadás 5 és 7 órakor. A stúdióteremben: Rém­mese. Színes, szinkronizált amerikai rajzfilm, fél 4-kor. Spagettiház. Színes, szinkro­nizált olasz filmvígjáték, fél 6-kor. Vasárnap a nagyteremben: A kíméletlen. Előadás 3, 5 és 7 órakor. A stúdi óteremben: Rém­mese, fél 4-kor, Spagettiház fél 6-kor. Fájó szívvel mondunk köszöne­tét mindazoknak a rokonoknak, ismerősöknek, szomszédoknak, akik feleségem, édesanyám, Koncsik Balázsné szül.: Balogh Rózsa Julianna temetésén részt vettek, sírjára koszorút, virágot helyeztek. A gyászoló család. ISSN 0133—2708 (Nagykörös! Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom