Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-15 / 247. szám
A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 247. SZÁM 1988. OKTOBER 15., SZOMBAT Nem csökkent a telep forgalma Mellesleg eladják a gázpalackot Talán a legnagyobb változást okozta a háztartásokban a propán-bután gázzal, palackról működtethető tűzhelyek megjelenése. Sokáig státusszimbólum volt, főleg vidéken. S hamarosan a palackok feketepiaci árai a csillagos égig szöktek. Aztán las- san-lassan kezdett felzárkózni a gyártókapacitás a lakossági igényekhez, s egyre csökkent a várakozási idő, amíg az emberek új palackhoz juthattak. m S bekövetkezett egy újabb fordulat, amikor vidéken is építeni kezdték a földgáz- vezetékeket. Jó néhányan hamarosan megkongatták a vészharangot a palackos pb- gáz felett. Cegléden mintegy fél évtizede indult a földgázprogram. Akinek nemcsak igényei voltak, hanem pénze is, az befektette tőkéjét az új tüzeléstechnika meghonosításába. Ügy tűnt, hogy hamarosan nem lesz szükség a palackos gázra. Az idő azonban rácáfolt a várakozásra, legalábbis Bogdán Miklósné szerint biztosan, aki a PIK Török Ignác utcai gázcseretelepének a vezetője. Ugyanis elsőként nála érdeklődtünk, hogy a városi földgázprogram fejlődésé tükröződik-e a palackforgalom alakulásában. — Akármilyen hihetetlenül is hangzik, igaz, hogy nem csökkent a palackforgalom. Hét éve vezetem a telepet, s nemegyszer átnéztem a számadásokat az elődöm idejéből, ezért állíthatom, hogy inkább növekedett. Ez úgy lehetséges, hogy ma már nemcsak a város peremvidékén, a nagyobb községekben találhatók meg a pb-gázos készülékek, hanem a tanyavilágban sok helyütt teljesen kiszorították a hagyományos csikó- vagy akár a teatűzhelyeket. Egyáltalán nem ritka az olyan családi ház a külterületen, ahol kazán fűti a radiátorokat, szeneskályha tartalékban sincs, a fürdőszobában pb-gáz melegíti a vizet, s palackról működik a tűzhely vagy a hűtő- szekrény. Másutt Szieszta gázkályhával fűtenek lakást, műhelyt, fóliasátrat, disznóvágáskor az üst, a pörzsölő, a kempinglámpa is pb-gázzal működik. Sőt a bádogosok is félretették a hagyományos benzinlámpát, a vállalatokról nem beszélek, mert azok más úton-módon, más tarifáért használják a pb-gázt, például az aszfaltszállító autók tartályainak melegítéséhez. — Január 1-jétöl, az Afor üzemanyagkútjánál is lehet kapni pb-gázpalackot. Ez nem rontja a cseretelep forgalmát? — De igen. Legalább 25—30 százalékkal csökkent azóta a palackeladásunk. Ez nem kevés, mert eddig éves átlagban naponta 300 palackot cseréltünk ki' illetve adtunk el, a hidegebb téli napokon 500— 600-at is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a palackos gáz iránt csökkent volna az igény. — A konkurencia mellett Becsület - szavunkra Kurucmiatyánk (1.) A városba igyekezve a Kossuth Múzeum előtt értem utol a fiatal párt. összefonódó ujjaik játékával szerelmük szimfóniáját adták elő. Arcuk a természet ős-szép kottája szerint összeért. Falevél hullt eléjük, talán kíváncsiságból, hogy újra tavaszt lásson. Egyszer csak megbotlott a lány, válláról leesett a táskája. Sik- kant a hangja: „B... meg a k... anyját!” Az előttem szálló színes hangulatbuborék szétpattant ... Ez a ceglédi jelenet — tipikus. Az egykori lovas nemzetből káromkodó nép lettünk. Az is igaz, hogy ősidők óta káromkodik a magyar, szorgalmasan mondja a kurucmiatyánkot. Egyik régi szólásunk utal erre: Az asszony sír, a férfi káromkodik. Kézay Simon krónikája szerint a szerencsétlen 955-ös augsburgi csata után „a foglyul ejtett magyar vezérek vakmerő káromkodásra fakadtak a császár előtt.” A XIV. századból maradt fenn az első, írásban rögzített káromkodás: „Veszteg kurafi, szaros német!” A szigorú vallási normák alapján 1563-ban meghozták az első országos törvényt a trágár beszéd ellen: „Aki egyszer káromkodik, nyilvánosan megveressék, másodszor ismét bottal veressék meg, és ha még harmadszor elkövetné rút vétkét, úgy bűnhődjék, mint a gyilkosok." Ez megkövezést, halált jelentett! (Vajon mennyien élnénk e hazában, ha azóta is, ma is érvényben lenne ez a törvény?!...) Néhány évszázada az ördögadta, teremtette, ebadta számított a legsúlyosabb véteknek, s halál járt ezekért is. A törvény 1727-ben kiegészült: „Ha pedig asszonyember káromkodik, tétessék tömlöcbe és ott egy hétig tartassák.” Ennek az időszaknak a leggyakoribb káromkodásai: „Fene essék beléd!”, „Ördög szántson a lelkeden!” De miért káromkodunk? Bármennyire meglepő — néha „jogosan” tesszük, mert lélektani oka van. A káromkodás villámhárító lehet. A nagy belső feszültség levezetője. Még mindig „jobb”, ha csupán a szó csattan, s nem a tenyér az arcon vagy a pohár a kövön. Az igazságtalanság, az önérzetsértés elleni tiltakozás eszköze. Még irodalmi példa is van erre. Petőfi Sándor 1848 májusában írta a Mit nem beszél az a német című versében: „Háborút küld a magyarra, / Országunkat elfoglalja. / Foglalod a kurvanyádat, / De nem ám a mi hazánkat!...” Manapság az a nagy baj, hogy minden (lélektani) ok nélkül, csupán divatból vagy teljesen indokolatlan indulatból sokan káromkodnak. A trágárság nyelvünk pusztító rákja. A mai kórképről szól jövő heti írásunk. Költői Adám vagy annak léte ellenére biztos önöknél a palackforgalom, tehát a gázeladás? — Az említett versenytárs mellett vagy annak ellenére is év végéig biztos, hogy marad ez a csökkent forgalom. De hogy jövőre elviszik-e az emberek ugyanezt a palackmeny- nyiséget, abban már nem vagyok biztos. Mert ha csökken majd a forgalom, abból arra fogok következtetni, hogy a különböző vállalkozások, gmk-k, ahol most erőteljesen használják a pb-gázt, visszahúzódnak, csökken a számuk, mert nem lesz érdemes hajtaniuk. Az Áfor benzinkútjának vezetőjét, Oldal Lászlót is megkérdeztük. — Túlságosan is nagy a forgalmunk, mert csak 230 palackot tudunk egyszerre tárolni. S hogy mostanában nincs gáz Albertirsán és Ceglédber- celen, onnan is jönnek fogyasztók, nem csak a környékből. Egyébként hetente kétszer, esetenként háromszor kapunk gázt, ez heti 500—600 eladott palackot jelent. Az igény óriási, minden további nélkül lehetett volna itt ezerpalackos tárolót építeni, persze önálló vezetővel, kiszolgáló személyzettel. Ugyanis mi most csak az üzemanyag eladása közben, szinte mellékesen adunk ki gázt. Ezért előfordul, hogy 4-5 vásárló várakozik néhány percet, amíg velük is tudunk foglalkozni, ezért nem ritkán neheztelnek ránk. Pedig mi benzinkút vagyunk, s nem gázcseretelep. Mellesleg minden eladott pa- lacknyi gáz után 10 fillér jutalékot kapunk. Aszódi László Antal m Mou Mi van a giliszta étlapján? Kukacfarmra nem kell cowboy Még ma is megmosolyogtat a történet, aminek nem is olyan régen szem- és fültanúja voltam. Egy városi ember olvasott újságot a vonaton, közben többször felnevetett, majd hangos hahotázásban tört ki. Utastársai csodálkozására elmesélte, hogy kukacfarmról ír a lap, amit nyilván pihent agyú emberek találtak ki. Mert ugye, a gilisztákat nem lehet terelgetni, mint a birkákat a nyájban. El sem tudta képzelni, hogyan, mivel lehet együtt tartani az állandóan csúszkáló, mászkáló férgeket. Nagy sikere volt a vonaton, amikor kitalálta, hogy a gilisztafarmon nyilván sarkan- tyús kakasok a cowboyok. Csak hát ez olyan, mintha kecskére bíznák a káposzta őrzését. Arról fogalma sem volt a vicces utasnak, hogy már hazánkban is évek óta egyre-másra alakulnak az olyan vállalkozások, melyeknek célja a szerves eredetű hulladékok többszintű hasznosítása a biogáz, a komposzt termelése vagy akár a gilisztatenyészetek révén. Ha a város el tudná különíteni a konyhai hulladékot, például a belterületen összegyűjtött falevelektől, ami a benzingőzből származó ólommal szennyezett, akkor egy minimális tőke befektetésével akár el is lehetne kezdeni a vállalkozást. Az így szétválogatott hulladék első lépésben biogázt, vagyis etánt és metánt termelne. Ezután lehetne kihelyezni a gilisztatenyészetet, amiről jó tudni, hogy nem igényel semmiféle olyan gondoskodást, mint más háziállatok. Egyszerűen meg- zabálják a trágyában vagy a konyhai hulladékban levő szerves anyagot, jelentősen Tapasztalatszerzés Csehszlovák delegáció A televízió, a rádió, az írott sajtó révén értesülhetnek olvasóink azokról a társadalmi, gazdasági, politikai változásokról, amelyek napjaink Csehszlovákiájában jellemzővé váltak. Az új szelek szárnyán érkezett Ceglédre a Dél- Pest Megyei Áfész-hoz az a csehszlovák küldöttség, amelynek tagjai a baráti ország szövetkezeti központi tanácsát (UKB) képviselték. Ugyancsak újdonság az egyébként sok évtizedes gyakorlatban, hogy az URB felügyeleti bizottsága első alkalommal képviseltette magát, mert a világ szövetkezeti mozgalmában e belső szervezeti egység jelentősége ugrásszerűen megnőtt, elsősorban a szövetkezeti tagság érdekképviseletében. A delegációt Hrebik Ferenc, a SZÖVOSZ felügyelőbizottságának titkára vezette. A vendégek megismerkedtek az áfész tevékenységével, kifejezetten a tapasztalatszerzés érdekében, egyébként az ország más nagy szövetkezeteit is fölkeresték. Számítógépes kurzus Commodore A KISZ városi bizottsága alapfokú számítástechnikai tanfolyamot indít dolgozó fiatalok részére. A kurzus október 17-től 28-ig tart, a gyakorlati oktatás Commodore 64 típusú géppel zajlik. csökkentve a szemét térfogatát. Tehát a lerakóhelyek nem telnének meg olyan gyorsan, közben a gilisztaszaporulatot értékesíteni lehetne húsliszt, tenyésztörzs vagy baromfitáplálék formájában. Legvégül maradna a nagy mennyiségű finomkomposzt, ami szintén pénzzé tehető, illetve maga az előállító hasznosíthatná a szántóföldi, vagy kertészeti növények terméshozamának növelésére. Mi kell mindehhez? Először is meg kell szervezni a hulladékok elkülönített szállítását és tárolását. Egyébként a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanára, dr. Dorogi Imre, a vezetője annak a Bio- term társaságnak, amelyik felajánlotta a városnak, hogy segít a gilisztatenyésztés megalapozásában, törzsállományt is tud adni. Amerikában már sokféleképpen hasznosítják a földivagy trágyagilisztákat. Egy példa: két-három napig éhez- tetik a gilisztát, majd vízelvonással gyorsfagyasztva szárítják, darálják, így emberi fogyasztásra is alkalmassá teszik. Ám ha valakinek nincs gusztusa a gilisztahúshoz, állati takarmányként kiválóan alkalmazhatja. S hogy mekkora jelentősége volna környezetvédelmi szempontból e hulladékhasznosítási formának, azt aligha kell külön is bizonygatni. Körzetünkben jó néhány település, szinte fuldoklik az eltüntethe- tetlen hulladéktól. A gilisztáknak pedig a hasznavehetetlen szerves eredetű szemét a tápláléka. A. L. A. A hét vége sportműsora Cegléd, Szabadság filmszínház, szombaton és vasárnap délután: Szeleburdi vakáció (magyar filmvígjáték). Este: A zsaru és a szex (francia film). Éjszakai előadás: Végre vasárnap (francia krimi). A kamaramoziban: Hanussen I—II. (magyar film). A mesemoziban, szombaton és vasárnap délelőtt és délután: Kandúr kalapban (magyar mesefilmsorozat). Nab Sokféle hab van: a prózai szappanhab, az elegánsabb fürdőhab, aztán az az undorító hab, ami néhány álló- és folyóvizünkön jelenik meg — minősítve a természethez való viszonyunkat —, van habos ruha is, vagy pontosabban, volt, amíg nem létezett Patyolat... Persze, van tojáshab, sőt, tejszínhab is. Nemcsak tortán, fagylaltkelyhen, kávé tetején, hanem gyümölcslevesen is. Akármilyen furcsának tűnik is, láttam, mi több, ettem gyümölcslevest tejszínhabbal. Életemben először — és tessék megkapaszkodni! — nem a Hiltonban, nem a Gundelnél, nem is az otthoni ünnepi ebéden; azon a helyen, ahol „közétkezem”. Sajnálom, hogy a címet nem írhatom le — mert akkor mindenki oda járna. S lehet, hogy végül nekem nem jutna hab a levesemre .., — nos. A hét végén — csakúgy, mint egy hete — itthon játszik a Közgép kézilabda- és a CVSE labdarúgócsapata. Hazai pályán szerepelnek a Közgép tekézői is. Kézilabda A tornacsarnokban szombaton 14 órától — a szolnoki sportcsarnokban zajló egyéb esemény miatt — a Szolnoki Spartacus női együttese fogadja a Lajosmizsét. 18 órai kezdettel a Ceglédi Közgép— Komlói Bányász férfi NB 1/ B-s találkozóra kerül sor. Legutóbb a Közgép a bajnoki év legjobb teljesítményét nyújtotta. Teke A Teleki utcai tekepályán szombaton 10 órától játsszák a Ceglédi Közgép—Szegedi Postás NB I-es férfimérkőzést. A mostani, hatodik fordulóig sa'átos a ceglédiek szereplése, vereségek s biztos győzelmek hazai pályán. Az újonc a harmadik helyen álló szegedieket fogadja. Labdarúgás A Vasutas-sporttelepen szombaton 13.30-kor kezdik a Ceglédi VSE—GEAC megyei I. osztályú találkozót. A CVSE- nek van mit javítania eddigi halvány játékán. Teke, vízilabda Vereség idegenben Teke NB I. Az ötödik fordulóban Győrben vendégszerepeit az újonc Ceglédi Közgép. A hazaiak csak nagy nehézségek árán tudták otthon tartani a bajnoki pontokat. Csurga'hszobrok a Stúdióban „A mostani kiállítás egy kísérletsorozat összegzése. A katalógusban szereplő fotók nem egyeznek a végleges, elkészült szobrokkal, nem reprodukciók, hanem rávetítésscl, fényhatásokkal felbontott, átalakított formakísérlctek” — írja bevezető szövegében Udvary Ildikó. A ceglédi képzőművész, Csurgai Ferenc munkái október 30-ig láthatók Budapesten, a Bajcsy-Zsilinszky úti Stúdió Galériában Győri Richards—Ceglédi Közgép 5-3 5147-5067 Második 5-3-as vereségüket szenvedték el a ceglédiek, most is csak a jobb összetett faeredmény döntött a Győr javára. Kitűnően játszott a Közgép két kezdő játékosa, Sándor és Szabó 105 fás vezetést szerezve a csapatnak. A harmadik és negyedik játékosok az előny többségét még megtartották, de a hajráemberek nem tudtak lépést tartani az új egyéni pályacsúcsot elérő Mrázzal. Pontszerzők: Sándor (908), Szabó (876), Hergéth (845). Vízilabda Csongrádon mérkőztek legutóbb a ceglédi úttörő I/B korosztályú vízilabdázók. A mérkőzést végül a hazaiak nyerték, ez egyben — a ve- télytársak eredményétől függően — a már elértnek látszó ötödik hely elvesztését is jelentheti. Csongrád—Évig Ceglédi VSE 5-4 Cegléd: Zoltán — Szebenyl, Kiss, Mohos, Csizmár, Dengi, Tábori. Csere: Csömör, Kogler. A gólokat Dengi (3) és Csizmár (1) dobták. Mint a korábbi találkozókon általában, most is a kapus Zoltán és az igen gólveszélyes Dengi játszott a legjobban. U. L. ESN 0133—268» (Ceglédi Hírlap)
