Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-15 / 247. szám
Hatósági húsboit Gödöiiőn A faluban nem fogyott el A megye legnagyobb szarvasmarha-állománya a vácszent- lászlói Zöldmező Termelőszövetkezetben van. Ahol az állatok száma több mint háromezer, ott bizony akad sérült, törött lábú, nehezen ellő vagy szállítás közben megsérült. Ezek az állatok kényszervágásra kerülnek. Húsuk jó, fogyasztható, d* ami fontos szempont, jóval olcsóbb. A termelőszövetkezet húsboltot nyitott Gödöllőn. A Vác és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat vette meg. Ott rendezte be és adta át a vásárlóknak a város első hatósági húsboltját. Az átadás napján délben nyitottak, s a későbbi kínálat teljes választéka megtalálható volt, 200 ezer forint értékben. Az üzlet a hatósági marhahúst 30-40 százalékkal olcsóbban kínálja. Az állatokat maga vágatja le és negyedelve hozzák a boltba. Nem kedvezményes árú marhahúst nem árusítanak, így kívánják megelőzni az esetleges visszaéléseket. A betérő vevő igényének teljesebb kielégítésére kínálnak sertéshúst és baromfit is. A sertéshús a Budapesti Húsipari Vállalattól érkezik, a csirkék pedig a hernádi termelőszövetkezettől. A töltelékárut naponta kapják, az előbb említetteket pedig kedden és csütörtökön szállítják. — A szövetkezet és a bolt vezetése törekszik arra, hogy a megszokottnál nagyobb mennyiségben lehessen megtalálni az olcsóbb és keresettebb húsokat. Gondolunk az oldalasra, a dagadóra, a belsőségekre, a csülökre és a körömre, valamint a hasonlókra. Kapcsolatot kívánunk kialakítani más szövetkezeti vagy áfész-üzemekkel, s az általuk készített termékeket árulnánk — tájékoztatott Sára Ferenc ágazatvezető. A bolt két és fél személyes, ez a furcsaság azt jelenti, hogy az egyik eladó a hétvégi nagyobb forgalomnál segít csak. Az üzlet vezetője, Szarka Sán- dorné elmondta, hogy ha a kereslet úgy kívánja, lesz több eladó. A húsbolt árusítja még a házi jellegű vácszentlászlói kenyeret és óriás kiflit is. A kenyér és hús mellé illő savanyúságok is megtalálhatók, a főzni nem akarók konzervek- ből is válogathatnak. A kényszervágások folyamatosak, általában kétnaponta levágnak egy-egy marhát. Eddig Valkó, Vácszentlászló és Zsámbok kapta ezt a húsmennyiséget, ami a három községnek soknak bizonyult. Ezért határozott úgy a gazdaság, hogy a városnak kínálja áruját. Az első hét tapasztalatai jók, nagy a forgalom, mindig volt friss hús. A bolt hétfőn zárva tart, csütörtökön és pénteken pedig későbbi nyitva tartással várja a vevőket. A. M. GcdcSIsi kertbarátok Kiállították és megették A természet még csak próbálgatja őszi szí^pompá- ^ ját, a kertészek viszont máris túlestek az első nagy í izgalmon, vajon a korán érkező hideggel a fagy is ? jón-e? Nos, a hajnali mínuszok egyelőre elmaradtak és ^ néhány kultúra még tovább terem, mint például a pap- í rika a fóliasátor alatt. Természetesen ebben az évszakban is sok a tennivaló a veteményesben és a gyümölcsösben, a szőlőkben. A gödöllői kertbarátkor tagjait mégis elvonta valami a betakarítási munkáktól. Fennállásuk második évtizedét kezdve első kiállításukat rendezték városunkon, sőt megyénkén kívül. A Mátrai szüret rendezvénysorozatának kereté, ben Gyöngyösön részt vettek a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari szakkiállításon. A Pest megyei kertbarát mozgalom egyedüli képviselőiként mutatták be kertjeik legszebb terményeit, a kolbásztöktöl kezdve a gyümölcsökön át a gyógynövényekig. Hat napig tartott a kiállítás, s mindennap vállalt valaki ügyeletet a standon. Annak ellenére, hogy nem kelhettek versenyre a tiszántúliak által bemutatott almával és a Mát- raalján termett szőlővel, tetszést arattak portékájukkal. Tanúsítja ezt az is, hogy a vendégkönyvben hat oldalt teleírtak a látogatók, akik között külföldiek is szép számmal voltak. A Hazafias Népfront Pest Megyei Bizottságától egy szép hollóházi padlóvázát kaptak. Talán ennél is érzékletesebben minősítette unkájukat, hogy a kiállítás után hazaszállított gyümölcsöt azok a francia vendégek fogyasztották el, akik a gödöllői kastélyt szemrevételezték. Visszatérve a gyöngyösi tapasztalatokra, Lévai Mihály, a kertbarátok vezetője elmondta, hogy legközelebb ügyesebben dekorálják a kiállításukat, hiszen most már a gyakorlatból is tanultak. A Mátrai szüreten eltöltött napok a kapcsolatok ápolását is szolgálták, például gyöngyösi, mezőtúri és debreceni kollégákkal. A gödöllői kertbarátok tegnap, pénteken ismét találkoztak köri összejövetelen, hogy kicseréljék legújabb tapasztalataikat. Október 22-én a városi arborétumba kirándulnak és készülnek már azokra a szakmai előadásokra is, melyek a jövő évi tennivalókat segítik. Részben a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanárai közül kérnek fel előadókat, ám gyakorlati szakemberekkel is találkoznak. Így például Boros Istvánnál, a vácszentlászlói Zöldmező Termelőszövetkezet ágazatvezető kertészmérnökévei, akitől már eddig is kaptak segítséget. Kapcsolatot ápolnak a Szilasmenti Termelőszövetkezettel, ahová ellátogatva a laboratóriumot is megismerhették. A kör 25—30 tagból áll, de gyakran kibővülnek a családtagokkal. S hol találkoznak? Ha éppen nem egymás kertjeit szemlélik, a művelődési központban vagy a népfront klubházában gyűlnek össze. B. G. SZEMEK. Az évente szokásos megemlékezés a gödöllői Török Ignác-szobornál. A nevét viselő gimnázium, a szakmunkásképző, az általános iskolák diákjai, politikai és társadalmi szervek képviselői sorakoznak félkörben. Bámészkodó alig akad. Nyirkos levegő, az előbb még szemerkélt. Borzongásomat a csinos lányok látványa enyhíti. Majdnem húsz perccel később kezdték az ünnepséget. Elénekelték a Himnuszt, az igazgató szemével jelez, ki, mi következik. A kis térre Lada gördül be. Gazdája akkurátusán a kerítés mellé kormányozza. Kiszáll. Határozott léptekkel jön oda hozzánk. Mellettem áll meg. Végigpásztázza a csoportot. Mintha keresne valakit. Mintha mindenkit egyenként az emlékezetébe akarna vésni. Ö a csoportot, én őt nézem. Kisvártatva elindul. A félkörben állók mentén halad, szeme közben a tömegen. A túlsó oldalon is áll kis ideig, majd fölmegy az iskola oszlopos előterébe. Onnan tartja szemmel az ünneplőket. Megkérdezem a mellettem álló iskolaigazgatót: ki ez az ember? — Nem ismerem, azzal a Ladával jött. Ettől fogva nem a lányokat mustrálgatom. Azt az embert nézegetem. Ki ez? Mit akar? Mit figyel? S honnan tudta, hogy késve kezdik a műsort? MESTEREK. Rég nem láttam Maczkó Máriát. Gödöllőn jártában, ha csak néhány percA PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 247. SZÁM 1988. OKTOBER 15., SZOMBAT Szolgálni a lakosságot Sokszor bizalmas természetűek ^ Váci Mihály egyik visszaemlékezésében írja: amikor a ^ nyíregyházi tanítóképzőben tanulmányait befejezte, el- ^ határozta, hogy az egyetemre jelentkezik. Felutazott f. Budapestre, ám amikor az egyetem épületében ráakadt ^ a tanulmányi osztály kétszárnyas, rézkilincses, párná- ^ zott ajtajára, nem mert belépni, visszaindult a tanyai f iskolába, s lemondott arról, hogy valaha is egyetemi g hallgató legyen. Tanácsot kérnek Volt alkalmam látni, hogyan toporognak a különböző hivatalok előtt az ügyeiket intézni akaró állampolgárok, s milyen alázattal, gátlásaikkal küzdve mondják el problémáikat, gondjaikat az íróasztal mögött ülőknek a település lakói. Valami mély és ősi ösztön. őrzi a hatalom és az egyszerű állampolgár közötti ellentétet, amit a kérelmező vagy csak tanácsot kérő napjainkig sem tudott legyőzni. Azt hiszem, ennek az ellentétnek az oldását is segítik a tanácsaink — Gödöllő, Pécel, Aszód stb. — által szervezett ügyfélszolgálati irodák, amelyek létrehozása a tanácsi igazgatási munkának a korszerűsítési törekvéseit is jelzi. Mohácsiné Szelczei Erzsébet az aszódi ügyfélszolgálati iroda vezetője. Engedélyével az elmúlt hét szerdáján egész délelőtt az ügyfélszolgálati irodán tartózkodtam és azt figyeltem, milyen ügyekben keresik fel az itt dolgozókat az ügyfelek és milyen kéréseket, tanácsokat kérnek a háromtagú apparátustól. Meglepődtem a kérések sokaságától, az előadottak sokszínűségétől, különbözőségétől. Volt asszony, aki a férjétől való különélést kívánta igazoltatni, volt, aki jogerős bírói végzésének a végrehajtását kérte, akadt, aki vadkárt jelentett be, de olyan is panaszkodott, akinek a diófájáról leszedte a termést a szomszéd, mert a fa néhány ága átnyúlik annak kertjébe. E y fiatalember nyugdíjas apósának kívánt iparengedélyt kiváltani, ugyanakkor saját re is, be szokott ugrani hozzám. Csak nem beteg? Vagy külföldön lenne? A múlt hét végére hirdetett népművészeti találkozó programfüzetében lapozgatva kezdtem aggodalmaskodni. A meghívott népművészet ifjú mesterei közül hiányzott a neve. Éppen ő nem lép föl, az idevalósi? Ennek nyomós oka lehet. E hét elején arról hallottam csicseregni a madarakat, Maczkó Máriának semmi baja, énekelt volna, de nem kapott meghívást. Azért nem, csicseregték a madarak, mert rossz a viszonyuk a főszervezővel. Arról nem csicseregtek a madarak, hogy ennek ki vagy mi az oka. Engem ez nem is érdekel. Lehet, hogy Maczkó Máriában van a hiba, lehet, hogy a főszervezőben. Ez az ő magánügyük. A gálaműsor viszont közügy. A népművészet ifjú túrái mesterének meghívása nem lehet függvénye, hogy milyen a viszonya a főszervezővel. Ugyanis nem a maga kedvtelésére hívja meg, hanem a közönségnek. Amelyiknek, amelyikért az egészet rendezik. KULTURÁLTAN, a szerv valamit elrontott, ami néhány száz embernek kellemetlen Azt mondja a szerv vezetője, értesíteni kell az érintetteket, Igen, igen, mondja a szerv egyik tagja, kulturált hangú iparának szüneteltetését kérte. Feketébe öltözött asszony a hagyatéki leltár elkészítésének időpontja iránt érdeklődött. Mohácsiné Szelczei Erzsébettel összegeztük a délelőtti tapasztalataimat, s megtudtam, hogy az Aszódi Tanács ügyfélszolgálati irodáját 1983. február 1-jén szervezték meg. amikor hárman 'kezdték a munkát a jelenlegi családi iroda helyén. Az a cél vezette a tanácsi vezetőket, hogy az iroda köny- nyen megközelíthető legyen. Ekkor két fóntos feladatban fogalmazták meg tevékenységüket: az itt dolgozók lássanak el bizonyos szolgáltató tevékenységet, és végezzék el azokat a hatósági munkákat, amelyek azonnal vagy három, nyolc, illetve tizenöt napon belül elintézhetők. Külön ügyrenddel A megszervezést illetően hamarosan kiderült, hogy az állampolgárok szívesen veszik igénybe az ügyintézők munkáját, ezért a tanácsi vezetés határozatot hozott az iroda meg- nagyobbításáról és a szükséges munkák elvégzése után tavaly szeptembertől új, a jelenlegi helyen kezdték el működésüket, külön ügyrenddel és munkaköri leírásokkal, amelyet a végrehajtó bizottság hagyott jóvá. — Sajnos — mondja Mohácsiné —, az iroda elhelyezése most sem előnyös, hiszen egy oldalfolyosóról nyílik, nem esik az ügyfelek közlekedési útvonalába, s egyetlen irodában fogadjuk a hozzánk érkezőket, pedig itt intézzük a birtokháborítási ügyeket is, és ezekhez — sokszor bizalmas természetük miatt — levelet kell küldeni nekik. Persze, nyomatékosít a szerv vezetője, szemével oldalt vágva az ügyintézőnek, hogy tudja, mi a dolga. Kulturált hangú levelet! Nahát. Ilyenkor még a fejfájásom is eláll. Kulturált hangú levél. Mikor baj van. Mikor valamit elrontottak. Mikor valami rosszról értesítik a lakók egy rétegét. Máskor nem. Máskor lehet a levél kultúrálatlan. Kioktató, goromba, lekezelő. Beidézem, előállítom, ha nem jön, akkor ez lesz, az lesz. Ügyintéző hölgyek és urak, hát nem arról volt szó, hogy mindig, mindenkinek kulturált hangú levél küldendő? Vagy még nem tetszettek megkapni erről a leiratot? A mintát? A végrehajtási utasítást? GYŰLÖLET. A HÉV gödöllői vonalának egyik kereszteződésében súlyos karambol történt. Amikor odaértem, a sisakos tűzoltók nagy erőfeszítésekkel igyekeztek kiemelni a félig a motorkocsi alá szorult Ladát. Már a vége felé voltak. Elhessegettek néhány bámészkodót, és na most fölkiáltással kilökték az autót a sínek mellé. Az összetört kocsiban nem volt senki. Este volt, a forgalom állt, a vágányok másik oldalán mentő kék jelzőlámpája villogott. Az újabb jövevények első kérdése megegyezett: megmaradt? szükséges lenne egy külön terem, egy külön tárgyaló. Este hatig hétfőn Aranyos Péterné igazgatási előadó az ipari, kereskedelmi ügyeket s az ezekkel kapcsolatos engedélyezési eljárásokat végzi, és sokszor van gondban, hiszen a különböző idevonatkozó rendeletek mostanában gyakran változnak. — Naponta tíz, tizenöt ügyfél fordul meg nálam — mondta érdeklődésemre. Dr. Rácz Zoltán szerteágazó munkaköréből a leggyakoribbak a tartási, életjáradéki, öröklési szerződésekkel kapcsolatos ügyek, a kishaszonbérleti szerződések, az általános örökösödési problémák. — A hatósági munka mellett — tájékoztatott az iroda vezetője — felvilágosítást nyújtunk minden, a tanácsi igazgatás hatáskörébe tartozó ügyben, ezekben beadvány- mintákat szolgáltatunk, közreműködünk a szakigazgatási szerv hatósági munkájának előkészítésében. A hozzánk fordulókat a hét minden munkanapján reggel 8 órától délután négyig fogadjuk, hétfő kivételével, amikor este 6 óráig állunk az ügyfelek rendelkezésére. Idősebb férfi állt meg zavartan Aranyosné asztala mellett. Illetékbélyegre lenne szüksége, de a posta messze van. Aranyosné elmondja, hogy illetékbélyeget is tartanak. Ügy tűnik, az ügyfélszolgálati iroda valóban az ügyfelek érdekében s az ügyintézés meggyorsításáért végzi munkáját. F. M. Október 15-én és 16-án: Kölyökbanda. Színes francia filmvígjáték. 4 órakor. Trükkös halál. Színes, magyarul beszélő amerikai krimi. 6 és 8 órakor. Nézegettem a mentőautót. Mit csinálnak bent? Mikor indul? Vagy már nem is érdemes elindulni? A mentőautó mellett egyenruhások álltak. Rendőrök, vasutasok. És egy civil. Az időről időre a homlokára szorított valamit. — Az vezette a kocsit — mondta egy tájékozottabb ember. Közelebb óvakodtam. Bal szemhéja repedt föl. Arra szorította időnként a vattát. Újabb bámészkodó érkezett. Megmaradt? Meg, ott áll, válaszoltam. Ez se fog többé autót vezetni, mondta gyűlölködve a férfi, örökre elveszik a jogsiját. Bele a pirosba. Biztosan be volt rúgva. Persze, részegen ült a volán mögé. Ezt csinálják, ezért van a sok baleset. Elhúzódtam. Ez még majd megver. Semmit sem tud az esetről, a szenvedő felet sem ismeri, s úgy beszél róla, mint egy bűnözőről. Ismerem azt a kereszteződést. Újabban azt csinálja a vasúti lámpa, hogy pirosra vált, holott nem is jön vonat, aztán ismét fehérre, néhány pillanat múlva megint pirosra. Ilyen játékosan. S ha majd megint összejönnek a véletlenek, esetleg éppen engem kap el egy motorvonat. Rólam beszél egy ismeretlen gyűlölködve. Ha egyáltalán megmaradok. Kör Pál ISSN 0133—1S57 (GödöUöl Hírlap) Mindennapi apróságok i SZÖWSfiTT 1EGYZET BS Hajnalig Köszönöm anyám, hogy felneveltél. Ezek a szavak és a szavakkal egybeforrott dallam visszhangzott bennem és ismétlődött, újra és újra a gödöllői művelődési központ színháztermének székében ülve a hagyományőrző együttesek találkozója szakmai bemutatóinak szünetében. Az összezárt függöny mögött a csoportok próbáltak egymás után. Azon gondolkodtam, vajon miért remegek meg minden egyes alkalommal, amikor meghallom ezt a dalt. Miért homályosodik el a látásom akkor is, ha nem színpadról hallom a verssorokat, hanem egy lakodalmas sátorban, miközben fényképeznem kell a búcsúztatást! Na nem szemrehányást teszek magamnak, örülök, hogy még tudok így érezni. Kire tartozik a te örömöd, hogy könnyezni is tudsz? Senkire, motyognám már, amikor valaki leül mellém. Nem is venném észre, ha nem szólítana meg. De megszólít és ugyanazt mondja, amit magamba zárkózva gondolok! Nézőtársam tizenkét éves kislánya is szerepel az egyik csoportban. Hazudnék, ha elferdítve a valóságot, azt írnám, az apuka az első pillanattól az utolsóig szemlélője a varázslatos táncoknak. Sőt, amikor ideérkezett, földijei a tapsokat megköszönve már levonultak a színpadról. Bizony ennek az apukának is volt valamilyen munkája a heti szabadnapon, ami elől nem tudott kitérni. Valószínűleg én sem ülhettem volna végig itt, ha nem ez a munkám. Ismerősöm — mondhatni — most nem is apukaként járt itt. Figyeljük csak vallomását! Sajnos nem tudok sokáig itt maradni, de úgy érzem, a színházteremben eltöltött fél óra élményeivel gazdagodtam, sőt azt hiszem, kicsit különb is lettem azoktól, akik nem voltak itt, akik nem szoktak itt lenni. Akik nem érzik annak a szükségét, hogy elérzékenyedve megtisztuljanak. Nem igaz az, hogy csak a szépirodalmi művek, az ismert szerzők drámái keltenek olyan hatást, amellyel kiemelkedünk a köznapok feszültségekkel terhes világából, hogy másnap újult erővel próbáljuk másképp folytatni azt, amit nem biztos, hogy sikerül másképp folytatni. De olyan jólesik nekiveselkedni! Ám nem csak arról van szó. Megjegyzendő, néző- társam első kérdése az volt, hogy miként szerepeltek falujának képviselői. Azután elmesélte, mennyire fájdalmasan tapasztalta középiskolás éveiben, hogy míg ő kollégista volt, otthon maradt társai együtt is maradtak. ök készülhettek a szüreti felvonulásra, emberem pedig csak nézhette a vasárnapi eseményt. Milyen lehetősége maradt a közösségi szórakozásra? A lakodalmakban a legtovább kitartók közé tartozik. Nagyon szeret lagziba járni. Ebben a partvonalon túlról gyakran kritizált ünnepségben ugyanis számos értékes hagyomány erősíti az egyén és a közösség kapcsolatát. A lakodalom cselekményei szokásokra épülnek, ezért senki sem érzi úgy, hogy mesterkélt. Ha rendezők kezébe adnánk a lakodalmat, könnyen lehet, hogy nem is hangzana el az a dal, amelynek első sorát idéztük. Elfelejtenék a szakemberek, vagy beiktatnának valamilyen kevésbé földhözragadt alkotást. De kinek lábadna akkor könnybe a szeme? A lakodalmak alkalmi események, a pávakörök, a népi együttesek, a táncosok rendszeresen találkoznak. Azonos tulajdonságuk, hogy mindkettő jelentős közös- ség-összetartó forma körzetünk községeiben. Az utóbbiak országos hírnevűek. Nem kényszeredetten írunk róluk, hanem szívünk tiszta szeretetével. Balázs Gusztáv
