Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-03 / 236. szám

2 1988. OKTÓBER 3., HÉTFŐ A figyelem a szovjet személyi változásokra irányul Reformértékű lépések Moszkvában A vasárnap a világ különböző országaiban megjelenő sajtó­orgánumok beszámolnak a szovjet párt- és állami vezetésben végrehajtott személyi változásokról. Ebből készítettük alábbi összeállításunkat: A Zsenmin Zsipao közli az Űj Kína munkatársának hír­elemzését. Az elemzés, amely­nek címe Jelentős lépés a szovjet reform megvalósításá­ban, a következőket núzza alá: A Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságának rendkívüli plénumán és a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának rendkívüli ülésen végrehajtott személyi változá­sok a legfontosabbak az utób­bi három évben. A kínai elemzés szerint a látszólag vá­ratlan személyi változásod vallójában elkerülhetetlen Kö­vetkezményei annak a régóta tartó vitának, amely a Szov­jetunióban zajlik a refoim kérdésében. Gorbacsov szeptember 23-án mondott beszédében rá­mutatott, hogy a szovjet re­form kritikus szakaszba le­pett, szakadék van a reform és a tényleges munka között, s hogy a reform ellen szövet­keztek a konzervatív és a ra­dikális erők. Gorbacsov han­goztatta, hogy a reformnas új emberekre van szüksége. A személyi változások lo­gikus lépést jelentenek a Mi­hail Gorbacsov által 1985-ben megkezdett úton, amelynek el kell vezetnie a politikai rend­szer átalakításához — muta­tott rá moszkvai kommentár­jában vasárnap a The New York Times. A lap utalt rá, hogy a most elhatározott szer­vezeti intézkedéseket már jú­liusban jóváhagyta az SZKP Központi Bizottsága, s a je­leik szerint Mihail Gorbacsov szorgalmazta a határozatok mielőbbi végrehajtását, ne­hogy azt a tehetetlenség, a bürokrácia ellenállása meg­hiúsítsa. A személyi változások azt mutatják, hogy Gorbacsovnak szilárd szándéka a haladás az óriási és folyamatos reformok útján — írta a The Washing­ton Post. Nyilvánvaló, hogy ebben fel fogja használni uj tisztét is mint a legfelsőbb ta­nács elnökségének elnöke. A legutóbbi döntések a Szovjet­uniót még mélyebben elköte­lezik a korszerűsítés óriási ki sérlete mellett — amit az or­szág sok tisztségviselője és polgára továbbra is megkér­dő jelez. A kilátások ezért: több cselekvés és több fe­szültség — vélekedik az ame­rikai lap. Címoldalon foglalkoztak a hét végi angol nyelvű indiai lapok a szovjet személyi vál­tozásokkal. A moszkvai tudósítók hang­súlyozzák, hogy Mihail Gor­bacsov immár a hatalom gya­korlásának két legfontosabb eszközét tartja kezében már. Mi több, kulcspozíciókba ju­tottak az átalakítási reform- programját lelkesen támogató politikusok. „Mihail Gorba­csov most minden bizonnyal teljes gőzre kapcsol a peresz­trojka és a glasznoszty tovább­Az egyik legtekintélyesebb­nek számító angol nyelvű na­pilap, a „The Times Of In­dia’’ munkatársa megjegyez­te, hogy a „jelek szerint Mi­hail Gorbacsov nem akarta egészen kirekeszteni a kon­zervatív elemeket a vezetés soraiból, mert egy ilyen lépés valószínűleg visszafordítha­tatlanná tette volna az ellen- tétet”. Az NSZK mértékadó újság­jai szombaton egyöntetűen úgy látják, hogy az SZKP KB ülé­sén elhatározott személyi és szervezeti változások a koráb­binál is kedvezőbb feltétele­ket teremtenek a gazdasági- társadalmi átalakítás prog­ramjának eredményes végre­hajtásához, bel- és külpoliti­kailag egyaránt. A Frankfurter Allgemeine Zeitung kommentárjában meg­állapítja, hogy a reformpoli­tika személyi feltételeinek mostani határozott szavatolá­sa után a főtitkárnak köny- nyebb dolga lesz. Hasonló gondolatot fejt ki a külügyminisztériumhoz kö­zelálló bonni General-Anzei­ger vezércikke is: Helmut Kohl nyugatnémet kancellár október végi moszkvai látoga­tása és tárgyalásai szempont­jából is jelentékeny fejle­mény, hogy a szovjet főtitkár személyes helyzetének megszi­lárdításával alaposan rácáfolt bizonyos nyugati híresztelé­sekre. A szintén befolyásos Braun- schweiger Zeitung rámutat: Gorbacsov főtitkár a szovjet reformpolitika jelenlegi ne­héz, némely vonatkozásban kritikus szakaszában igazolta vezetői erejét és rátermettsé­gét. A Stuttgarter Zeitung és a Westdeutsche Allgemeine Zei­tung című befolyásos tarto­mányi lapok egybehangzóan megállapítják, hogy a koráb­ban nagy érdemeket szerzett, idős Andrej Gromiko távozá­sa az aktív politika színteré­ről nem hatott a meglepetés erejével. Japán várakozással tekint az elé, hogy a Szovjetunió­ban végrehajtott jelentős sze­mélyi változásoknak milyen hatásuk lesz a szovjet külpo­litikára, ezen belül a szov­jet—japán viszonyra. Nagy jelentőségű az a ro- konszenv, amelyet Gorbacsov személye vált ki a Szovjet­unióban és annak határain kívül — írja vasárnapi ve­zércikkében a La Vanguardia című befolyásos barcelonai lap. Az El Pais, a spanyol kormányzathoz közel álló na­pilap az SZKP Központi Bi­zottsági ülésének döntéseit szombaton vezércikkben ele­mezte, s megállapította, hogy Mihail Gorbacsov a politikai bizottságban eddig nehézsé­gekbe ütközött abban, hogy hatékonyan véghezvihesse a júliusi pártértekezlet elhatá­rozásait a párt és az állam átszervezésére. A Diario 16 című haladó napilap a szovjet diplomácia régi nemzedékét képviselő Gromiko és Dobrinyin távo­zását és a reformok szorgal­mazójának tartott Jakovlev kinevezését a külügyi bizott­ság élére úgy értékeli, hogy ezzel az államfővé megvá­lasztott Gorbacsov vitathatat­lanul tevékeny megvalósítója lesz a szovjet külpolitikának. Az ABC, a spanyol konzer­vatív jobboldal napilapja mélyreható politikai elemzést publikált vasárnap. Kifejti, hogy Gorbacsov az elmúlt há­rom évben azt tapasztalta, hogy belpolitikai és gazdasági reformkezdeményezéseit ki­törő lelkesedéssel fogadták, majd papírra vetett üres sza­vakként kezelték. Ezek voltak azok a bizonyos „fékező mechanizmusok”. Gorbacsov szándékait a központi bizott­ság titkársága, amely a vég­rehajtás ellenőrzését lett vol­na hivatva ellátni, megfosz­totta hatóerejétől, bírálta és végül kompromisszumot kö­tött. A The Sunday Times és az Observer csaknem teljes új­ságoldalt betöltő elemzések­ben kommentálják a szovjet párt- és állami vezetésben végrehajtott változásokat. A The Sunday Telegraph vezércikkírója emlékeztet rá, hogy Thatcher miniszterelnök asszony „olyan reformernek minősítette Mihail Gorbacso- vot, akit támogatnunk kell’’, majd általában a reformokról elmélkedve kiemeli, hogy „könnyebb Buhardnt rehabili­tálni, mint elegendő élelmi­szert termelni”. A The Sunday Times egész oldalas elemző riportját így indítja: „szibériai látogatása és egyszerű emberekkel foly­tatott utcai beszélgetése meg­győzte Mihail Gorbacsovot ar­ról, hogy a glasznoszty dolgai nem mennek jól. Következő feladata az, hogy életük job­bítására ösztönözze az embe­reket”. „Gorbacsov elnök leg­főbb gondja az, miként bírja rá az állampolgárokat önálló kezdeményezésre, amire a Sztálin-korszak óta ezúttal először van lehetőségük” — írja a lap moszkvai tudósító­ja, kiemelve, hogy „a plé- numnak és a legfelsőbb ta­nács ülésének kimenetele fel­villanyozta a szovjet közvéle­ményt”. Tatai Ilona látogatása Véleménycsere Tatai Ilonát, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagját, a Taurus gyár vezérigazgatóját szombaton Moszkvában fogad­ta Nyikolaj Szljunykov, az SZKP KB Politikai Bizottságá­nak tagja, a KB titkára. A szívélyes légkörű találkozón tájékoztatták egymást az MSZMP KB és az SZKP KB legutóbbi üléséről, véleményt cseréltek a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatok fejlődé­sének néhány kérdéséről. Sztyepanakert és Jereván némileg csendes A meggyőzés eszközével Sztyepanakertben és Jere­vánban egyaránt némileg ja­vult a helyzet a moszkvai Pravda és a Krasznaja Zvez- da című lapok vasárnapi be­számolói szerint. A Karabah- hegyvidéki Autonóm Terület közigazgatási központjában és az Agdam járásban szeptem­ber 21-én bevezetett rendkí­vüli állapot és kijárási tila­lom. a rendfenntartó erők kö­rültekintő és kitartó tevé­Honecker hivatalos látogatása Madridban Interjú az El Európa fejlődését óhajtjuk abban az értelemben, hogy ke­rekedjék felül az enyhülésre és a leszerelésre irányuló szándék, hogy erősödjék a né­pek közötti bizalom és az európai határok ne válasszák el, hanem kössék össze a né­peket. Ezeket a gondolatokat hangsúlyozta Erich Honecker az El Pais című spanyol napi­ELOADÁS ÉS TALÁLKOZÓ Várkonyi Péter külügymi­niszter szombaton New York­ban tárgyalt Budomir Loncsar jugoszláv külügyminiszterrel. A megbeszéléseken egyetértet­tek abban, hogy a két szom­szédos ország közötti kapcso­latok barátiak, rendezettek és lendületesen fejlődnek. A nem­zetközi helyzet időszerű kér­déseiről folytatott eszmecserén megkülönböztetett figyelmet fordítottak az európai együtt­működési folyamat témájára, és mindketten állást foglaltak a bécsi utótalálkozó mielőbbi, sikeres befejezése mellett. A magyar külügyminiszter ugyancsak szombaton, a New York-i székhelyű kelet—nyu­gati biztonsági tanulmányok intézetébe látogatott rés .%z in­tézmény szervezésében kerek- asztal-beszélgetésen vett részt. Érdeklődéssel fogadott tájé­koztatót adott a magyar, Ktil-r politika jelenlegi törekvései­ről, kiemelve a hagyományos fegyverzet európai leszerelésé­nek beindításával kapcsolatos várakozásainkat. lap vasárnapi számában közölt interjújában. Az NDK párt- és állami vezetője hétfőn érkezik Mad­ridba hivatalos látogatásra. A spanyol kormányhoz közel álló véleményt képviselő újság tudósítójának kérdéseire vála­szolva Honecker kifejtette, hogy a nemzetközi munkameg­osztás megnövekedett igényei­nek kielégítésére mindenek­előtt a gazdasági akadályok és kereskedelmi korlátok meg­szüntetésére van szükség. Az egyenlőség és a kölcsönös elő­nyök alapján kell felkutatni a gazdasági, valamint a tudomá­nyos-műszaki együttműködés új formáit. Utalt Európa meg­oldásra váró környezetvédelmi gondjaira és a humanitárius téren még megoldásra váró feladatokra. Hanoi Elhunyt Truong Chinh Pénteken elhunyt Truong Chinh, a Vietnami Kommunis­ta Párt Központi Bizottságá­nak volt főtitkára, a Vietna­mi Szocialista Köztársaság Ál­lamtanácsának volt elnöke — jelentették be Hanoiban. A kiemelkedő vietnami veze­tőt, aki 1987 óta a VKP KB fő­tanácsadójaként dolgozott, 81 esztendős korában agyvérzés érte. kenységének eredményeként stabilizálódni látszik a hely­zet — írják a két lap hely­színi tudósítói. A Pravda tudósítása szerint a rendfenntartó erők nagy erőfeszítéseket tesznek annak megakadályozására, hogy Sztyepanakertbe és Jerevánba fegyvereket vigyenek be az odautazok. A jereváni Tyeat- ralmaja (Színház) téren Ugyan továbbra is nagy tömeg gyű­lik össze nap mint nap, a gyű­lések résztvevői között azon­ban mind kevesebb a munkás, és egyre több az iskolás korú fiatal. A — jogilag nem lé­tező, hiszen hónapokkal ezelőtt feloszlatott — „Karabah-bi- zottság” jelek szerint veszít befolyásából. Mint a múlt hé­ten egy belügyi osztályvezető moszkvai sajtótájékoztatóján kifejtette: a belügyi szervek­nek módjuk és jogi alapjuk is lenne erőszakkal fellép­ni a „bizottság” tagjaival szemben, ám a demokrácia, a nyilvánosság, a korszerű po­litikai pluralizmus légköré­ben célszerűbbnek látszik, ha a meggyőzés eszközeivel pró­bálják jobb belátásra bírni ezeket a szélsőséges naciona­lista beállítottságú embereket. Viktor Kulikov Budapesten Ülésezik a VSZ Viktor Kulikov, a Szovjet­unió marsallja, a Varsói Szer­ződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancs­noka, kíséretében Anatotij Gribkov hadseregtábornokkal, az egyesített fegyveres erők törzsének főnökével vasárnap hazánkba érkezett. Mindket­ten részt vettek a Varsói Szer­ződés tagállamai egyesített fegyveres erői katonai taná­csának hétfőn Budapesten kezdődő 38. ülésén. Viktor Kulikovot és kísére­tét a Ferihegyi repülőtéren Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter fogad­ta. JEGYZET A TÁBORNOK ELNÖK BAJBA JUTOTT... igennel voksolnának, az annyit jelentene, hogy Pinochet 82 esztendős koráig kapna man­dátumot arra, hogy Chile leg­főbb vezetője legyen. Ha az ellenszavazatok lennének többségben — 8 persze nem érvényesülne semmiféle manipuláció és csa­lás, s a rendszer ura valóban meghajolna a nép többségi akarata előtt —, akkor legké­sőbb 1989 márciusában át kel­lene adnia a hatalmat. Az 1980-as „alkotmány” ugyanis úgy intézkedett, hogy a mosta­ni népszavazáson a hadsereg egyetlen jelöltje pályázhat az államfői tisztségre. S az csak természetes, hogy Pinochet volt ez az egyetlen kandidá­tus ... Viszont, ha a „nem” sza­vazat kerül többségbe, ugyané rendelkezés szerint, akkor több jelölt közül új szavazáson kell az elnököt megválasztani. CHILE EDDIGI URA — aki mintegy 25 ezer hazafi életébe került államcsínnyel ragadta és tartotta meg a mai napig a hatalmat — eleinte úgy ítélte meg, hogy „simán zajlik majd le az október 5-re kiírt, amo­lyan rutinesemény”, s kétség sem férhet ahhoz, hogy újabb nyolc évre megszerzi az állam­fői mandátumot. Arra számí­tott, hogy a hadsereg támoga­tása, továbbá Chile fő export­cikkében, a rézben történt ár­emelkedés és a gazdaság szer­kezetváltása következtében el­ért eredmény, valamint a ko­rábbi terrort felváltó bizonyos liberalizáló intézkedések meg­teszik hatásukat, s többséget biztosítanak neki a népszava­záson. Épített továbbá a jobb­oldali erőkre és arra, hogy a VÉGIG A SZÉLES Alameda sugárúttól az Alkotmány -té­ren át, ahol a híressé vált Moneda-palota áll, az Olasz­ország téren, ahol a módosab­bak negyede kezdődik, csak­úgy, mint a belváros szűk ut­cáin, százezrek tüntetnek ezek­ben a napokban: a chilei fő­város népe így fejezi ki tilta­kozását az ellen, hogy Pino­chet tábornok elnök további nyolc évre hatalmon marad­jon. A katonaság és rendőrség tizenöt év óta szokatlan mó­don, egyelőre passzívan szem­léli a történendőket. Nem dör­dülnek el sortüzek a tüntetők­re, még csak könnygázbombák sem pukkannak, s vízágyúk sem árasztják el hihetetlen erejű sugaraikkal a felvonuló­kat. Chilében ugyanis véget ért a rendkívüli állapot a népsza­vazás előestéjén. Hiszen ho­gyan is nézett volna ki, ha a demokrácia tógáját hirtelen felöltő Pinochet, a népszava­zás előestéjén rendszere erő­szakszervezeteinek a terror al­kalmazására ad parancsot. A rendőrök beérik tehát azzal, hogy egyelőre csak amolyan „számlálóbiztosokká” változza­nak, s összesítéseikből elkészül a hivatalos santiagói jelentés arról, hogy hányán vettek részt a felvonulásokban. S amikor a rendőrség már há­romszázezer emberre becsüli a tiltakozók számát, akkor meg­bízható a több mint egymilliós tömegről szóló semleges meg­figyelői becslés... A mostani népszavazást még az 1980-ban, Pinochet által megrendezett első népszavazá­si komédia által elfogadott, úgynevezett alkotmány alapján kell megrendezni. A szavazók­nak arra az egyetlen kérdésre kell most majd október 5-én válaszolniuk, hogy akarják-e vagy sem a chilei rendszer 1973. szeptemberben véres puccsal hatalomra jutott fejét, további nyolc esztendőre, azaz 1997-ig az ország államfőjé­nek. Ha az állampolgárok kormányzat ellenzéke megosz­tott, s még a különböző tilta­kozó akciókban sem képes ak­cióegységet létrehozni. JELLEMZŐ ERRE például, hogy a népszavazás bojkottjá­ban is eltérőek voltak az el­lenzéki vélemények. Egyes erők eleve olyan komédiának kiáltották ki, amelynek ered­ményeit a kormányzat már a népszavazás kezdete előtt „bo­rítékolta”. Mások viszont ar­ra hivatkoztak, hogy tömeges ellenszavazat esetén a tábor­nok elnök annyira mégsem hamisíttathatja meg a voksolás eredményét, hogy bukása ne váljon nyilvánvalóvá. Vagyis szavazócédulákkal eszerint el lehet érni Pinochet lemondá­sát. Jellemző az is, hogy eb­ben a kérdésben még a kom­munistákat és más baloldali erőket is nézeteltérések oszt­ják meg. A tábornok elnök nagy ma­gabiztosságában még azt is megengedhetőnek tartotta, hogy a népszavazás előtt szé­les körű amnesztiát adjon a száműzötteknek, s engedélyez­ze hazatérésüket és a politikai életbe való bekapcsolódásukat. A hazájukba visszatérőket — köztük például Hortensia Bussi Allendét, az 1973-as puccs so­rán meggyilkolt elnök özve­gyét — rendkívüli rokonszenv fogadta az egész országban, s megnyilatkozásaik azonnal a figyelem előterébe kerültek. Hortensia Bussi megjelenése Allende még mindig jeltelen, de állandóan friss virágokkal ellátott sírjánál felkavarta a szenvedélyeket a tábornok el­nök ellen nemcsak azokban, akiknek szerettei örökre eltűn­seregnek pokolgépes merény letek egész sorát kell végre­hajtania, amelyeket azután az ellenzék rovására írhat, s ezen a címen visszaállíthatja a ka­tonai diktatúrát, a „káosz el­kerülésére” való hivatkozással. Ez utóbbi tervezgetéshez való­sággal kapóra jöhet egyes kül­földön szervezkedő chilei ult­rabal elemek bejelentése. E szerint a népszavazást nem­csak bojkottálni kell, hanem merényletek egész sorával megzavarni. A tábornok elnököt az Is nyilván kellemetlenül érte, hogy a polgári jobboldalban néhány nappal a népszavazás előtt szakadás keletkezett, s korábbi támogatóinak egy ré­sze bejelentette: nem lát kellő biztosítékot a demokratikus fejlődésre, ha Pinochet marad hatalmon, s ezért a „nemmel” szavazókhoz csatlakozik. A tá­bornok elnök most heves kam­pányba kezdett. Kihasználta azt. hogy a televízió és a rádió és számos napilap sikere szol­gálatában áll. Zűrzavarral, polgárháborúval, gazdasági összeomlással fenyegetőzik ar­ra az esetre, ha október 5-én nem személyére voksolnak, s azt állítja, hogy a stabilitást, a kibontakozást csakis ő tudja biztosítani. Nagy meggyőzési igyekezetében még azt is elis­merte, hogy a múltban nyilván követett el hibákat, de ezeket majd jóváteszi. Csakhogy Chilében jól tudják, azt a 25 ezret, aki életét vesztette Pi­nochet véres rendszerében, néni lehet feltámasztani! A KÖZVÉLEMÉNY-KUTA­TÁSOK megoszlanak abban, hogy mi lesz a népszavazás eredménye. A chilei rendőrség persze Pinochet 58—60 száza­lékos győzelmét jósolja. Kül­földi közvélemény-kutatók vi­szont legalább ekkora arányú ellenszavazatot, azaz Pinochet bukását várják. Persze hozzá­teszik, minden attól függ, hogy mi történik majd a voksok összeszámlálásánál... Árkus István tek a katonai vezetés kínzó­kamráiban, hanem olyan jó­érzésű emberek százezreiben is, akik egyébként távol tart­ják magukat a politika hul­lámveréseitől. Hortensia Bussi szavai a „nemmel” való vok­solásra, mint a késői, korláto­zott igazságszolgáltatás egyfaj­ta módjára, nagy visszhangot keltettek. A liberalizáltabb rendszer kereteit, mint kitűnt, most jobban ki tudják hasz­nálni az ellenzéki erők, hiszen a megtorlás elmaradása Pino­chet választási kampányának sikeressége végett bátorítólag hat olyan elemekre is, ame­lyek eddig nem mertek bekap­csolódni a kormányzat elleni megmozdulásokba. EZZEL MAGYARÁZHATÓ, hogy azok az erők is, ame­lyekre Pinochet magabiztosan épített, láthatólag elbizonyta­lanodtak a történtek láttán. A hadsereg főtiszti kara ugyan egyöntetű volt a tábornok-el­nök jelölésében, de a hírek szerint már arról is tanácskozás zajlott le szűkebb körben, hogy mi történjen, ha a jelenlegi legfőbb vezetőt olyan kataszt­rofális módon leszavazzák, hogy semmiféle „kozmetiká­zás” alapvetően nem változtat­hatja meg ezt a kudarcot. Mint nyugati hírügynökségek san­tiagói kiküldött munkatársai tudni vélték, egyes főtisztek már tapogatóztak olyan jobbol­dali civil személyiségeknél, akik esetleg, mivel a hadsereg bizalmát élvezik, számításba jöhetnének jelöltekként az ál­lamfői tisztségre. Más hírek szerint a tábornokok egy része felvetette, hogy ha a szavazat- számlálás közben már látható a készülő „katasztrófa”, a had­

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom