Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-01 / 235. szám

2 ^fírfgp 1988. OKTOBER 1., SZOMBAT 'Hír VÉGI VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉSI Az ENSZ megnövekedett szerepköre ÜdvözUk a békefenntartó erőknek ítélt Nobel-békedífat Kedvező fejlődés a szovjet—kínai csúcstalálkozó felé Ciszjordániában és Gázában folytatódnak a palesztin akciók Általános PILLANATKÉP Az ENSZ-közgyűlés e héten megkezdődött általános vitája hű tükörképe volt annak, hogy mennyit változott az utóbbi időben a világhelyzet. A világszervezet e fontos tes­tületének munkájában a vita kezdetén a legtöbb tagállam külügyminisztereivel képvisel­teti magát, s a diplomácia legfőbb vezetői foglalnak he­lyet a padsorokban delegációik élén. Az ülésteremben az elő­zetes meg^Jfapodás alapján mindennap több külügymi­niszter fejtheti ki véleményét a szónoki emelvényről korunk legfontosabb kérdéseiről, s fo­galmazhat meg javaslatokat. Ezek a beszédek korábban nemegyszer rendkívül élesek, polemikusak voltak, s nem a kompromisszumok kutatását célzó törekvés uralta e hiva­talos megnyilatkozásokat, ha­nem a kölcsönös vádaskodás. Most viszont — mint nyugati kommentátorok is rámutat­tak — o felszólalások alapvető tónusa a békiilékenység, a megoldatlan nemzetközi prob­lémák kompromisszumos ren­dezésének kutatása. Immár hagyomány, hogy ha az Egyesült Államok elnöke bejelenti e szándékát, elsőnek 6 kaphat szót az ENSZ-köz­gyűlés üléstermében. Ronald Reagan gyakran élt ezzel a le­hetőséggel, s így most, amikor búcsúbeszédét mondta el a vi­lágszervezetben, van összeha­sonlítási alapunk ezúttal el­mondott szavainak szembesíté­sével a korábban elhangzot­takkal. Az elnök megnyilatko­zása — bár természetesen tar­talmazott a szovjet vezetés címére intézett bíráló meg­jegyzéseket és a Fehér Ház vonalvezetését az egyedül üd­vözítőnek igyekezett feltüntet­ni — mégis teljesen különbö­zött az előző évi hasonló be­szédeitől. Elismerte a Szovjet­unió őszinte törekvését a vitás problémák megoldására, és bé- külékeny hangnemben fejezte ki reményét, hogv a jelenleg folyamatban levő leszerelési tárgyalásokat, amelyeket örö­kül hagy utódjára, konstruktív szellemben folytatják majd. Sevardnadze szovjet külügy­miniszter — aki pénteken már Moszkvában, az SZKP KB plénumán vett részt — ezt megelőzően az ENSZ-ben olyan beszédet mondott, ame­lyet az AP amerikai és az AFP francia hírügynökség egyaránt „forradalminak” ti­tulált. E jelző alatt azt értet­ték, hogy szovjet külügymi­niszter eddig még nem mon­dott el a világszervezetben ennyire minden polémiától mentes, a kibontakozások út­ját tárgyilagosan kutató fel­szólalást. Mindkét hírügynök­ség a beszédnek szentelt terje­delmes kommentárjában azt emelte ki, hogy Sevardnadze beszéde tükrözője volt az új gondolkodásmódnak, amely uralkodóvá vált a szovjet kül­politikában, s amely bizonyos mértékig már Reagan megnyi­latkozását is jellemezte. NAGYOBB SŰLYTA BIZ­TONSÁGI TANÁCSNAK Ez az új gondolkodásmód nyilvánult meg az utóbbi idő' ben az ENSZ Biztonsági Ta nácsában is. A világszervezet e rendkívül fontos szervének munkáját korábban megbéní tották a nagyhatalmak vétói. A Szovjetuniónak, az Egyesült Államoknak, a Kínai Népköz társaságnak. Angliának és Franciaországnak, amelyek a BT állandó tagjai, amíg a többiek földrajzi rotáció alap ján időszakonként változnak, az alapokmány szerint egy­hangúan kell szavazniuk, hogy egy-egy határozat érvényes le­hessen. A múltban nemegyszer megtörtént, hogy fontos dönté­sek meghiúsultak amiatt, hogy a sebtében összehívott ülést, a nyilvános vita előtt nem előz­te meg a kölcsönös egyetértés kimunkálását szolgáló, amo­lyan „színfalak mögötti kon­zultáció”. Így az egyes delegá­ciók a karzatnak beszéltek, s szinte egymást túllicitálva ke­resték a konfrontációt, ami végül is abban csúcsosodott, hogy valamelyik állandó tag a határozattervezet ellen szava­zott. Most viszont gyakorlattá vált, hogy a Biztonsági Tanács csokis akkor ül össze nyílt ülésre, ha előzőleg kölcsönös közvetítések történtek az elfo­gadható határozat felé. így történt például ez nemrég az iraki—iráni tűzszünet ügyé­ben. Bevált az a gyakorlat is, hogy a Biztonsági Tanács megbízottat nevez ki, aki a helyszínen, nemegyszer a re­gionális válságban részt vevők fővárosa közötti ingázással igyekszik közelebb hozni az álláspontokat. Córdovez ilyen tevékenységet végzett sikerrel Afganisztán és Pakisztán kö­zött. Ez adta az alapot arra az általános vitában elhangzott szovjet javaslatra, hogy a Biz­tonsági Tanács állandó tagjai a jelenleginél aktívabban kap­csolódhatnának be a helyi konfliktusok rendezésébe, és ellenőrizhetnék az esetleges megállapodások végrehajtását is. Sőt, üléseiket egyszer-egy- szer a helyszínen is megren­dezhetnék. Ha meggondoljuk, hogy az öt állandó tag között van két világhatalom — a Szovjetunió és az Egyesült Államok —, a világ legnépe­sebb országa (Kína a több -mint egymiiliárd lakosával), egy olyan nagyhatalom, (Ang­lia), amely a több kontinens sok országát összefogó Brit Nemzetközösség vezető állama és a volt afrikai francia gyar­matok helyén létrejött szuverén afrikai államokkal ma is kivé­telezett kapcsolatokat tartó Franciaország, akkor -felmér­hetjük e javaslat jelentőségét. Hiszen nyilvánvaló, hogy az öt állandó BT-tagállam közös, egyöntetű állásfoglalásainak nagy súlya van az egész vi­lágpolitikai színtéren. Mindeb­ből egyelőre annyi valósult meg, hogy az öt állandó tag a Szovjetunió kérésére átte­kintette az Afganisztánra vo­natkozó genfi egyezmény vég­rehajtását. ELISM tÉS A KÉK SISAKOSOKNAK A nevet onnan kapták, hogy kék sisakban végzik munkáju­kat, amelyet ENSZ-határoza- tok írnak elő. A feladat min­dig azonos: a béke fenntartá­sa. Rendszerint fegyverszüneti vonalakon, olyan zónákban te­vékenykednek, ahol jelenlétük azért szükséges, hogy ellen őrizzék a volt harcoló felek közötti tűzszünet megtartását, kivizsgálják az esetleges beje­lentett incidenseket. Az ENSZ tagállamok felajánlásai alap­ján a közgyűlés vagy a Biz­tonsági Tanács dönt arról, hogy melyik országból hány katonatiszt és közlegény ve­gyen részt egy-egy békefenn­tartó akcióban. Legutóbb ha­zánk is ezek sorába lépett, amikor 15 katonatisztünket be> vonták az iraki—iráni tűzszü net megtartását ellenőrző kék sisakosok közé. Az ENSZ fennállása óta ed dig 14 esetben került sor bé­kefenntartó erők megalakítá­sára. Mintegy ötszázezren vet­tek részt ilyen tevékenység­ben, hiszen a kék sisakosokat adó országok — különösen, ha évtizedekig elhúzódik a misz- szió — időről időre cserélik az akcióban részt vevő kato­náikat, szakértőiket. Így van ez a Golan-fennsíkon vagy Li­banonban szolgálatot teljesítő békefenntartó egységeknél. A kék sisakosokra a jövőben még inkább támaszkodni kí­vánnak. Így nyilvánvalóan je­lentős szerepük lesz Namíbiá­ban a tűzszünet majd az azt követő átmeneti időszak rend­jének biztosításában, továbbá egészen bizonyos, hogy Nyu- gat-Szaharában is nekik kell majd ellenőrizniük a fegyver­nyugvás megtartását. Egyetértés kísérte tehát vi­lágszerte, amikor az oslói bi­zottság a kék sisakosoknak adományozta az idei Nobel-bé- kedíjat. A New Yonk-i ENSZ- palotában a delegátusok pezs­gőt bontottak az esemény megünneplésére. Pérez de Cuellar főtitkár méltatásában kitért azokra is, akik életüket áldozták a békefenntartó misz- sziók sikere végett. MOSZKVA ÉS PEKING TOVÁBBI KÖZELEDÉSE Mihail Gorbacsov javaslatát egy szovjet—kínai csúcstalál­kozóra, gyorsan követte is a válasz. Sevardnadze New York-i megbeszélései után be­jelentették: Csien Csi-csen kínai külügyminiszter még uz idén Moszkvába látogat. Hiva­talos látogatáson 1956 óta nem volt kínai külügyminiszter a szovjet fővárosban, és a szov­jet diplomácia vezetője is leg­utóbb 1959-ben járt Pekingben. Igaz, 1982-ben Leonyid Brezs- nyev temetésén Kínát külügy­minisztere képviselte, de ezt nem számíthatjuk olyan láto­gatásnak, amely akár a kétol­dalú kapcsolatok, akár világ- problémák áttekintésére lehe­tőséget nyújtott volna. Most viszont, mint a pekin­gi szóvivő be is jelentette: kí­nai részről külügyminiszterük moszkvai utazását egy későbbi csúcstalálkozó előkészítőjének tekintik. Mint emlékezetes, Kínának több feltétele volt a kétoldalú kapcsolat elmélyíté­séhez, amelyet egy csúcstalál­kozó megrendezése tükröz. így a szovjet csapatok afganisztáni kivonása és a vietnami kon tingensek távozása Kambo­dzsából szerepelt ezek között. Ezek jelenleg folyamatban vannak, s nyilván ezért adott pozitív választ Peking egy ké­sőbbi legmagasabb szintű meg­beszélésre. TOVÁBBRA IS GUMILÖVEDÉKEK Immár a tizedik hónapjához közeledik az a tiltakozó meg­mozdulás, amelyet Gázában és Ciszjordániában a palesztinok folytatnak az izraeli megszál­lók ellen. Korábban a köveket dobáló fiatalokra a katonaság sortüzeket adott le, s az áldo­zatok számának növekedésé vei fokozódott a nemzetközi felháborodás. Ennek hatására rendelte el az izraeli kormány, hogy a katonák ezután gumi lövedékeket használjanak. De akit közvetlen közelről ér a találat, maradandó, egész élet' re szóló sebesülést szenvedhet, s előfordul az is, hogy belehal sérülésébe. Ez történt a héten is, s a gumilövedékek haszná' lata újra felkavarta a nemzet­közi tiltakozás viharát. Samir kormányfő azonban nem hajlandó engedni. Izrael­ben novemberben parlamenti választások lesznek, s a Likud Szövetség irányítója hajthatat- lanságával akarja megtartani a párt szavazóit, akik többsé­ge véleménye szerint Ciszjor- dánia és Gáza további meg­szállásának hívei. A választá­sig tehát aligha várható bár­miféle változás a kormány álláspontjában. Árkus István Átszervezik a KB apparátusát (Folytatás az l. oldalrólj politikai reformok végrehajtá­sának időszakában. Az SZKP Központi Bizott­sága pénteki ülésén — a XIX. pártkonferencia döntéseinek alapján — a KB-bizottságok létrehozása mellett határoza­tot hoztak a központi bizott­ság apparátusának átszervezé­séről. A határozat megbízza az SZKP KB Politikai Bizottsá­gát, hogy tegyen gyakorlati intézkedéseket a központi bi­zottság és a helyi bizottságok apparátusa új szervezetének kialakítására, annak figyelem- bevételével, hogy miként változik a pártszervek funk­ciója az átalakítás elmélyülé­sével és az ország politikai rendszerére vonatkozó reform megvalósításával. A határozat szerint a szö­vetséges köztársaságok kom­munista pártjai központi bi­zottságainak, a párt határte­rületi és területi bizottságai­nak ezután megtartandó be­számoló és választó gyűlései­ken különös figyelmet kell fordítaniuk az apparátusba kerülő káderek kiválasztásá­ra. Erre a munkára olyan elv­társakat kell kijelölni, akik magas szintű politikai képes­ségekkel és szakmai hozzáér­téssel bírnak, az átalakítás meggyőződéses hívei, tekinté­lyük van és élvezik a kommu­nisták, illetve a pártonkívü- liek bizalmát. ★ Pénteken ülést tartott az SZKP Központi Revíziós Bi­zottsága. Az ülésen szervezeti kérdést vitattak meg. Nyug­állományba vonulása miatt Ivan Vasziljevics Kapitanovot felmentették az SZKP Köz­ponti Revíziós Bizottsága el­nökének tisztéből. ★ Mindössze egy órán át tar­tott az SZKP KB pénteki ülé­se, amely a pártapparátus át­szervezéséről és káderkérdé­sekről hozzott döntéseket — közölte Vagyim Medvegyev, a politikai bizottság tagja, a KB titkára az ülés utáni nem­zetközi sajtóértekezletén. — Ez a tény, valamint az egy­hangúlag hozott döntések is kifejezik, hogy — ellentétben a plénum előtt lábra kapott találgatásokkal — a párt ve­zetése egységes — mutatott rá Medvegyev. Az ülésen hozott határoza­tok — Medvegyev értékelése szerint — komoly előrelépést jelentenek a párt 19. országos értekezletén hozott határoza­tok megvalósítása felé, s a nyugati sajtószervek állításai­val ellentétben nem követke­zett be hanyatlás a pártkon­ferencia után a KB munkájá­ban. Mint Vagyim Medvegyev ki­fejtette: a KB osztályait, egész struktúráját alapvetően ezek­nek a bizottságoknak rende­lik alá, és jelentősen, mintegy felére csökkentik a KB-appa- rátus létszámát, valamint a megmaradó osztályok számát. A hat új bizottságot részben korábbi osztályok összevoná­sa útján hozták létre, de sok osztályt — főleg a népgazda­ság különböző ágazatait irá­nyítókat — megszüntettek, ha­táskörüket és teendőiket taná­csi szerveknek adták át — mondta Medvegyev. A KB-ülés megbízta a poli­tikai bizottságot: tegyen gya­korlati lépéseket annak érde­kében, hogy a pártszervek megváltozott feladataival össz­hangban a KB-apparátus és a helyi pártszervek megfelelő átalakuláson, módszerbeli megújuláson menjenek ke­resztül. A lényeg: ennek a fo­lyamatnak nem szabad mecha­nikusan végbemennie, hanem valóban a pártszervek jobb munkáját kell eredményeznie — hangsúlyozta Medvegyev. Egy kérdésre válaszolva Medvegyev sem megerősíteni, sem cáfolni nem volt hajlan­dó azt a feltételezést, hogy a Szovjetunió Legfelsőbb Taná­csa elnöksége elnökének, Gro- mtkónak nyugdíjba vonulásával megüresedő posztjára Mihail Gorbacsovot javasolták. A legfelsőbb tanács soron kívüli ülésszakát szombatra hívták össze. Ugyanígy kitért annak megválaszolása elől is, hogy Viktor Csebríkov, az újonnan létrehozott jogpolitikai bizott­ság elnöke megőrzi-e tisztsé­gét az állambiztonsági bizott­ság (KGB) élén. Mivel kor­mánymegbízatásról van szó, abban a KB nem illetékes, és nem is foglalkozott ezzel a kérdéssel — mondta Medve­gyev. Medvegyev azt is bejelen­tette, hogy hétfőn soron kívüli ülést tart az OSZSZSZK Leg­felsőbb Tanácsa. Egy kérdésre válaszolva közölte: az ülésen nem volt vita Jegor Ligacsov személyével, illetve az agrár- politikai bizottság élére tör­ténő megválasztásával kapcso­latban. Ligacsov számára a mostani megbízatás semmi­képpen nem jelent ismeretlen munkaterületet, hiszen koráb­ban is foglalkozott már a me­zőgazdaság problémáival — mutatott rá Medvegyev. Közölte azt is, hogy a pén­teki KB-ülést megelőzően a politikai bizottság az alkot­mány módosításáról és az új választási törvényről tár­gyalt. Novemberben — mond­ta Medvegyev — a legfelsőbb tanács is megtárgyalja és vár­hatóan elfogadja az ezekről szóló tervezeteket. Végezetül megállapította: a pénteki plénum törvényszerű és szükséges lépés volt a 19. pártértekezlet határozatainak megvalósítása felé. Az ülésen világosan megnyilvánult a pártvezetés politikai egysége, összeforrottsága — hangoztat­ta Vagyim Medvegyev. A Kínai Népköztársaság évfordulója Ünnepi fogadás Pekingben Pénteken este ünnepi foga­dást adtak Pekingben a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 39. évfordulója alkalmából. A fogadáson Li Peng', a kínai államtanács (kormány) elnö­ke mondott pohárköszöntőt. A kínai kormányfő egye­bek között rámutatott, hogy a reform megindítása óta eltelt tíz évben Kína jelentős ered­ményeket ért el a gazdasági és társadalmi élet minden te­rületén. Folyamatosan fejlő­dött az ország gazdasági és emelkedett a lakosság élet- színvonala. Kína belépett ab­ba az időszakba, amelyben a fő feladat a reform átfogóvá tétele és elmélyítése. Ehhez elengedhetetlen az eddigi ta­pasztalatok összegzése és a feladatok meghatározása az elkövetkező évekre. Ez szere­pelt a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottsága pénteken Paskai László levele az Európa Parlamenthez A falurombolás nem román belügy Paskai László bíboros, prí­más, esztergomi érsek, a ma­gyar katolikus püspöki kar el­nöke levelet intézett Henry Plumbhoz, az Európa Tanács elnökéhez. A bíboros tolmá­csolta a magyar katolikus püs­pöki kar kérését, hogy az Európa Parlament legközeleb­bi ülésén foglalkozzon a ro­mániai falurendezési tervvel. A levél felhívja a figyelmet arra, hogy a falvak elpusztítá­sa mindenekelőtt az ott élő kü­lönböző nemzeti kisebbségeket érinti érzékenyen, akik között a legtöbb a magyar nemzetisé­gű állampolgár. A rombolással együtt a nemzeti kisebbségek erőszakos elpusztítása is meg­történhet, nemzeti hagyomá­nyaikkal és nemzeti önazonos­KÜLÜGYMINISZTÉRIUMI KÖZLEMÉNY őszi István külügyminiszter-helyettes szeptember 22-én ma­gához kérette Clirim Muzhát, az Albán Szocialista Népköz­társaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjét és \ következőket közölte vele: A Magyar Népköztársaság a magyar—albán diplomáciai kap­csolattartás szintjének 1961 decemberében bekövetkezett csök­kentését kiváltó körülményeket és okokat elévültnek tekinti, ezzel összefüggő akkori döntését érvénytelennek nyilvánítja. Kész megbeszéléseket kezdeni az albán féllel nagykövetek új­bóli akkreditálásáról egymás országában, ami a kölcsönös érde­kek alapján jótékonyan hatna a kétoldalú együttműködés fej­lesztésére. ságukkal együtt. E nyíltan lát­ható cél súlyosan sérti az em­beri jogokat, amelyeket az ENSZ elfogadott és elismert. E probléma érinti a vallás- szabadság kérdését is. A levél a továbbiakban rész­letezi a falurombolás várható következményeit, s utal arra, hogy súlyosan feszült légikört teremt, amelyet Európa nem engedhet meg magának. E terv messzemenően túlhaladja Románia belügyét. Paskai László üzenete emlé­keztet arra, hogy a feszült helyzet miatt több ezren, fő­ként magyar nemzetiségűek kényszerültek Romániából Ma­gyarországra emigrálni. A ma­gyar kormány, a nép, az egy-* házak áldozatosan sietnek a bajba jutottak segítségére. A katolikus egyház ötezer emig­ránst segített már anyagilag — mintegy hatmillió forint értékben. Paskai László a magyar ka­tolikus püspöki konferencia tiltakozását tolmácsolva kéri az Európa Parlamentet, mint egész Európa kulturális, tör­ténelmi, humanitárius értékeit védő fórumot, hogy tekintélyé­vel minden lehetséges módon segítse a földrészt érintő pusz­tító szándék megakadályozását. befejeződött ülésének napi­rendjén. A rendkívül fontos ülésen a párt állást foglalt a gazdasági feltételek megjaví­tásának, a gazdasági rend ki­igazításának és a reform el­mélyítésének politikája mel­lett. Olyan programot foga­dott el, amelynek végrehajtá­sával biztosítani lehet nem­csak a reform elmélyítését, hanem a gazdaság kiegyensú­lyozott továbbfejlesztését is. Ennek a két évre szóló rendbe­tétel! programnak a valóra váltásához elengedhetetlen az egységes cselekvés, a fegye­lem és a törvényesség meg­javítása a párt- és az állami vezetésben egyaránt. Külpolitikai kérdésekről szólva Li Peng elmondotta, hogy a nemzetközi helyzet­ben folytatódik az enyhülés irányzata. Ebben a helyzet­ben lehetségessé vált a regio­nális problémák és konfliktu­sok politikai eszközökkel való felszámolása. Kína üdvözli ezt az irányzatot és híve a párbeszédnek, illetve a fe­szültség csökkentésének. Kész együttműködni mindazokkal, akik síkraszállnak a leszere­lésért és a regionális konflik­tusok mielőbbi felszámolá­sáért. A kínai kormány bízik abban, hogy tovább javulnak a szovjet—amerikai kapcsola­tok és mielőbb normalizáló­dik a viszony Kína és a Szov­jetunió között — mondotta Li Peng. MEGBESZÉLÉSEK Várkonyi Péter külügyminisz­ter csütörtökön találkozott Diego Cordovez ecuadori és Rodrigo Madrig al Nieto Cos­ta Rica-i külügyminiszterrel. Latin-amerikai partnereivel át­tekintették kétoldalú kapcsola­taink helyzetét, a nemzetközi kérdések között különös figyel­met szenteltek a közép-ameri­kai térség témakörének. Kül­ügyminiszterünk megbeszélése­ket folytatott Csői Kvang Szu dél-koreai külügyminiszterrel, valamint a Koreai NDK kül­ügyminiszterének első helyette­sével. A találkozón a kétolda­lú kapcsolatok továbbfejleszté­sének lehetőségeit tekintették át, és megvitatták a Koreai­félsziget helyzetével összefüggő kérdéseket is. Várkonyi Péter megerősítette, hogy magyar részről támogatjuk mindazokat a javaslatokat, amelyek a Ko­reai-félszigeten uralkodó fe­szültség csökkentését, illetve felszámolását célozzák, és ame­lyek a koreai nép érdekeit szem előtt tartva járulnak hoz­zá a probléma megoldásához szükséges feltételek megterem­téséhez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom