Pest Megyei Hírlap, 1988. október (32. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-01 / 235. szám

i/C Tw XXXII. ÉVFOLYAM, 235. SZÁM Ara: 2.20 forint 1988. OKTOBER 1., SZOMBAT Ülésezett az SZKP Központi Bizottsága Átszervezik a KB apparátusát Elfogadták Gromiko ás más vezetők felmentési kérelmét Mihail Gorbacsov az SZKP KB pénteki ülésén elhang­zott felszólalásában hangsúlyozta: a politikai bizottság azért tartotta szükségesnek a központi bizottság össze­hívását, hogy áttekintse a XIX. országos pártértekezlet állásfoglalásaiból fakadó politikai reformokkal és a párt­apparátus szerkezetének tökéletesítésével kapcsolatos ja­vaslatokat. E kérdések alapos és sok­oldalú megvizsgálása bebizo­nyította, hogy a párt felada­tainak megváltoztatása, s po­litikai élcsapatként betöltött szerepének megnövekedése kapcsán szükség van a köz­ponti bizottság, a politikai bizottság, a KB-titkárok és a KB-apparátus tevékenységé­nek javítására. Ez természe­tesen szükségessé tesz bizo­nyos változásokat a párt ve­zető tisztségviselőinek körében is. E kérdések döntő része a központi bizottság hatásköré­be tartozik, s ez tette szüksé­gessé a mai ülés megtartá­sát — mondotta Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára be­vezető szavait követően fel­olvasta Andrej Gromikónak a központi bizottsághoz intézett levelét, amelyben a tekinté­lyes szovjet politikus korára való tekintettel kérte, hogy a testület vegye figyelembe a PB-tagság alóli felmentésre vonatkozó kérelmét. A politikai bizottság meg­vitatta a kérést — mondotta Gorbacsov — és úgy határo­zott. hogy támogatja Andrej Gromiko kérését. Az SZKP KB főtitkára a továbbiakban részletesen felidézte Andrej Gromiko életútját és érdemeit, majd köszönetét mondott a politikusnak a párt és az or­szág érdekében végzett hatal- mais munkájáért. Andrej Gromiko a közpon­ti bizottság pénteki ülésén elmondott felszólalásában előbb röviden szólt eddigi munkájáról. Megköszönte Mi­hail Gorbacsov hozzá inté­zett szavait, majd így foly­tatta : „Mélységes meggyőződésem, hogy országunk egész életé­nek forradalmi átalakítása az egyetlen helyes és tudomá­nyosan mgalapozott irányvo­nal. Határozottan támogatom mindazt, amit a párt és köz­ponti' bizottsága tesz az SZKP XXVII. kongresszusa, a XIX. országos pártértekezlet és a KB ülései döntéseinek végre­hajtására. Mélységesen elégedett va­gyok azzal, hogy vezető testü- leteinkben — a központi bi­zottságban és a KB politikai bizottságában — eszmei és politikai egység van. Ebben a kollektívában a lenini elvek, a lenini eszmék uralkodnak. Hiszek abban, hogy az or­szág előtt álló feladatokat meg kell és meg is fogják oldani. Ennek biztosítékát a nép hő­sies vívmányai adják, ame­lyek a hetvenéves történelem alatt, a lenini napoktól kezdve születtek. Mindenkinek köszönöm a közös munkát és a bizalmat”. A tanácskozáson eleget tet­tek több vezető párttisztség­viselő felmentési kérelmének, tekintettel nyugdíjba vonulá­sukra. Ennek értelmében felmentet­ték politikai bizottsági tagsága alól Andrej Gromikót és Mihail Szolomencevet, PB-póttagsága alól Pjotr Gyemicsevet, KB- titkári tisztségéből Vlagyimir Dolgihot és Anatolij Dobri- nyint. A KB-ülésen a politikai bizottság tagjává választották Vagyim Medvegyevet, a KB titkárát. Viktor Csebrilcovot, a PB tagját a központi bizott­ság titkárává választották. Alekszandr Vlaszovot, továb­bá Alekszandra Birjukovát és Anatolij Lukjanovot a politi­kai bizottság póttagjává vá­lasztották. Birjukovát és Luk­janovot egyidejűleg felmentet­ték KB-titkári tisztségükből. Mihail Szolomencevet fel­mentették a pártellenőrzési bizottság elnöki tisztéből is. E Országos múzeumi és műemléki hónap Megnyitó Szentendrén Huszár István mondott köszöntőt (Csécsei Zoltán felvétele) Tegnap délután a szentend­rei Szabadtéri Néprajzi Mú­zeumban került sor az orszá­gos múzeumi és műemléki hó­nap megnyitó ünnepségére. Dr. Füzes Endre főigazgató köszöntője után Huszár István. a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára mondott beszédet. Hangsúlyozta, hogy a múzeumok, műtárgyak és védett épületek környezetünk, mindennapjaink el nem vá­lasztható részei. Mindezek tör­ténelmi tudatunkat és nemzeti önérzetünket erősítik. . Ezt követően Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes kitüntetéseket és okleveleket adott át a skanzen munkatár­sainak. Szocialista Kultúráért kitüntetést kapott Ráduly Emil osztályvezető és Jano- vics István főrestaurátor. Ki­váló Munkáért miniszteri ki­tüntetésben részesült Dadrilo- vics Ferenc portás, Havas András György gépkocsiveze­tő, Koncz Sándorné titkárság- vezető, Kustárné Hegyi Füstös Ilona múzeumpedagógus és Kribek József betanított mun­kás. Miniszteri dicséretet né­gyen kaptak, s nívójutalmat vett át a múzeum építőbrigád­ja. tisztségre megválasztották Bo­risz Pugót, a lett KB első tit­kárát. Az SZKP KB pénteki ülésén áttekintették a pártapparátus átszervezésével kapcsolatos kérdéseket. Határozatot hoztak arról, hogy a központi bi­zottság keretében alapvető kül- és belpolitikai kérdésekért fe­lelős bizottságokat hozzanak létre. Az ülésen az alábbi bi­zottságok megalakítását tartot­ták célszerűnek: Pártépítési és káderpolitikai bizottság, Georgij Razumovsz- kij vezetésével, az SZKP KB ideológiai kérdésekkel foglal­kozó bizottsága, melynek el­nöke Vagyim Medvegyev, tár­sadalmi és gazdaságpolitikai bizottság — elnöke: Nyikolaj Szljunykov, agrárpolitikai bi­zottság, amelynek elnökévé Jegor Ligacsovot választották, a nemzetközi politika kérdései­vel foglalkozó bizottság veze­tője: Alekszandr Jakovlev és a jogpolitikai bizottság elnöke: Viktor Csebrikov. Az ülés felhatalmazta a po­litikai bizottságot arra, hogy gyakorlati intézkedéseket fo­ganatosítson az apparátusok új struktúrájának kialakításá­ra, a KB-ban és a helyi párt- alapszervezetek szintjén, figye­lembe véve . a pártszervezetek megváltozott feladatait az át­alakítás elmélyítésének és a (Folytatás a 2. oldalon) Grósz Károly megbeszélése Philipp Jenningerrei Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke pénteken a Parlamentben fogadta Philipp Jenningert, a Német Szövetsé­gi Köztársaság szövetségi gyű­lésének (Bundestag) elnökét. A szívélyes légkörű megbe­szélésen részt vett Stadinger István, az Országgyűlés elnö­ke. Jelen volt Hans Alfred Sieger, az NSZK budapesti nagykövete. Heinz Fischer látogatása Magyarországon Szűrös Mátyásnak, az MSZMP KB titkárának, az Országgyűlés külügyi bizott­sága elnökének meghívására szeptember 29—30-án Buda­pesten tartózkodott Heinz Fi­scher, az Osztrák Szocialista Párt alelnöke, a párt parla­menti csoportjának vezetője. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács el­nöke fogadta Fischert. Meg­beszélést folytatott vele Be- recz János, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Szűrös Mátyás, a KB titkára, Stadinger István, az Országgyűlés elnöke. Ta­lálkozott Kótai Gézával, az MSZMP KB tagjával, a kül­ügyi osztály vezetőjével és Köpeczi Béla akadémikussal. A megbeszéléseken részt vett Gecse Attila, a KB külügyi osz­tályának helyettes vezetője. Heinz Fischer péntek dél­után elutazott hazánkból. Halmozódnak a rizikófaktorok Életmóddal is a rák ellen A legaktuálisabb, a legszo- rongatóbb egészségvédelmi té­mát tűzi napirendjére közel két évtizede a szentendrei egészségnevelési konferencia, amelyet a Pest Megyei Köjál egészségnevelési osztálya — országos és megyei illetékes társszerveivel — rendez min­den esztendőben, Szentendrén, a megyei művelődési központ­ban. Az idei fórum tegnap az onkológiával, a rák megelőzé­sével, gondozásával foglalko­zott, amely dr. Színi István, a város tanácselnöke köszöntő­jével és dr. Kricsfalvi Péter megyei főorvos megnyitójával vette kezdetét. Célja volt, hogy a körzeti egészségügyi alapel­látás dolgozóinak egészségne­velő, megelőző és gondozó munkájához nyújtson segítsé­get, ezért a meghívottak több­sége ebből a körből volt jelen. Prof. dr. Eckhardt Sándor akadémikus, az Országos On­kológiai Intézet főigazgató fő­orvosa előadásában a rákelle­nes küzdelem helyzetével és kilátásaival foglalkozott. Szólt arról, hogy halálozási statiszti­kánkban halálokként második helyen állnak a különböző da­ganatos megbetegedések, ame­lyek nem csak az idős korúak betegségei. S bár a gyermek­kori rákhalál az eredményes terápiának köszönhetően csök­kent, mégis az 50 éven felü­liek körében a leggyakoribb. A professzor hangsúlyozta, rá kell bírni az embereket az olyan életmód kialakítására, amely csökkenti a veszélyt. Emellett sűríteni kell a szűrő- vizsgálatokat, fel kell kutatni a korai rákos elváltozásokat. Korunkban halmozódnak a ri­zikófaktorok; fel kell venni a harcot a levegő- és a vízvéde­lem, a dohányzás, , a túlzott alkohol- és gyógyszerfogyasz­tás ellen. Szükség van a haté­konyabb felvilágosításra az egészséges táplálkozás, a sze­xuális higiéné és a szájápolás fontosságáról is. Mindezekkel egyharmadával lenne csők kenthető a daganatos betegsé­gekben elhalálozottak száma! Az onkológiai fórum a dél­utáni órákban a daganatos betegségek szűrésével és gyó­gyításával, valamint perspek­tívájával foglalkozó előadások­kal folytatódott. K. E. fi megyei pártbizottság vitája 'v v— • Megújítják a testületet Budapesti székházában tegnap kibővített ülést tartott a Pest megyei pártbizottság. A tanácskozásra a testület tagjain kívül meghívták a fegyelmi bizottság tagjait, a városi és^ vá­rosi jogú pártbizottságok első titkárait, valamint a megyei ta­nács cs a tömegszervezetek vezető tisztségviselőit. Részt vett az ülés munkájában és felszólalt Lukács János, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, vala­mint Horváth József, a Központi Bizottság tagja, a Csepel Autógyár dolgozója. A testület meghallgatta és megvitatta Krasznai Lajos­nak, a megyei pártbizottság első titkárának beszámolóját a Központi Bizottság legutób­bi, szeptember 27-i üléséről. Határozatot fogadott el A pártellenőrzés, elsősorban az önkontroll helyzetéről a Pest megyei pártbizottság irányító tevékenységében címmel. A jelentés és a határozati javas­lat előadója, dr. Balogh Pál, a megyei pártbizottság tagja, a Pest Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke terjesztette elő a testület és munkabizott­ságai személyi összetételének megújításáról szóló javaslatot. A pártellenőrzésről, az irá­nyító testületek, mindenek­előtt a megyei pártbizottság önellenőrzéséről szóló jelen­tésben olvashatjuk, hogy me­gyénkben a párttéstülelek a szükségesnél több időt fordí­tanak a határozatok előkészí­tésére, az elemzésre, de a szükségesnél kevesebbet a végrehajtásra és a határozatok hatékonyságának vizsgálatára. Gyakori hiba, hogy a határo­zatok végrehajtásának ered­ményét csak akkor vizsgálják a testületek, amikor már el­késtek, valami baj történt, esetleg lejárt a végrehajtás határideje. A pártbizottság, de a párt- szervezetek tevékenysége el­lenőrzésének bevált módszere, hogy azok tagjai rendszeresen véleményt mondanak testüle­tük, alapszervezetük munkájá­ról. Sajnos a megyei pártbi­zottságban is akadnak azon­ban olyan tagok, akik csak passzív szemlélői a döntések­nek. E jelentés vitájában is töb­ben foglalkoztak azzal a kér­déssel, hogy a mostani válasz­tási szisztémában a testület tagjait nem az alapszerveze­tek delegálják, így valójában nincs kinek beszámolni mun­kájukról, s alapszervezetük kommunistái visszahívásukat sem kezdeményezhetik. Tu­lajdonképpen a testület tag­jain múlik az is, hogy milyen gyakran cserélnek véleményt (Folytatás a 3. oldalon.) Rendelet a kegyelemben részesítésről Az Elnöki Tanács ülése A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. A testület törvényerejű ren­deletet hozott az 1956. októ­ber 23. és 1957. május 1. közötti időben elkövetett bűncselek­mény miatt elítéltek kegye­lemben részesítéséről. Ennek alapján mentesül a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól, akit a bíróság a jel­zett időben elkövetett állam elleni bűncselekmények, vagy az ellenforradalmi tevékeny­séggel összefüggésben elköve­tett más bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesz­tésre ítélt, vagy akinek halál- büntetését kegyelemből sza­badságvesztésre változtatták át. és a szabadságvesztést vég­rehajtották. A kegyelem nem terjed ki arra, akit hazaárulás vagy kémkedés miatt ítéltek el, illetve, aki az államelle- nas bűncselekménnyel bűn­halmazatban emberölést, rab­lást vagy közveszélyokozást követett el. Azoknak a személyeknek az ügyét, akikre a kegyelem nem terjed ki, az igazságügy- miniszter felülvizsgálja és in­dokolt esetben egyéni mente­sítésükre 1938. november 30-ig előterjesztést tehet az Elnöki Tanácshoz. Az Elnöki Tanács határozott új községek alakításáról, köz­ségi közös tanácsok szervezé­séről és közös tanácsból ki­váló községekben községi ta­nácsok szervezéséről. A hatá­rozat végrehajtásáról — amelynek időpontja 1989. ja­nuár -1. — áz illetékes megyei tanács végrehajtó bizottsága gondoskodik. A továbbiakban az Elnöki Tanács bírák felmentéséről és megválasztásáról határozott, és egyéni kegyelmi ügyekben döntött. Az emlékműnél Zászlólevonás Pénteken reggel a gellért­hegyi felszabadulási emlék­műnél ünnepélyes külsőségek között, katonai tiszteletadás­sal levonták a magyar nem­zeti lobogót és a munkásmoz­galom vörös zászlaját, amelyet a fegyveres erők napja tiszte­letére vontak fel. Szöulból jelenti munkatársunk, iocha Károly Gyulay nyerte a tizediket Annak a sorozatnak, amit a magyar sportolók itt, Szöulban elkezdtek, csak nem akar vé­ge szakadni. Pénteken délelőtt mindenki újabb érmekre szá­mított a hat kajak-kenu döntő előtt, arra azonban nem sokan gondoltak, hogy mindjárt az első számban megszületik a 10. magyar aranyérem. Gyulay Zsolt a kettes pályát kapta és a megismételt rajt után azon­nal az élre vágott, egy pilla­natnyi esélyt sem hagyva el­lenfeleinek, rajt—cél győzelmet aratott. Mintegy hajóhossznyi különbséggel ért célba az első helyen a többiek előtt. — Zsolt olyan időket ért el a dunavarsányi edzőtáborozá­sok során több ízben is, hogy azokból optimista következte­téseket lehetett levonni — mondta dr. Parti János szö­vetségi kapitány. — Csak azon kellett izgulni, hogy ne sé­rüljön meg s ne jöjjön közbe semmi előre nem számítható zavaró körülmény. Érthetően nagy volt az öröm a magyar táborban. Gyulay sem győzte fogadni a gratulá­ciókat, miközben ismételten ezt mondta: ezt nem akarom elhinni! Hogy elhihette, arra jó bizonyítékot szolgáltatott a Gyulay Zsolt női válogatottban csak tarta­lékként figyelembe vett húga, Gyulay Katalin, aki nem is erőlködött, hogy rendezze arc­vonásait, hanem úgy igazából nekiállt sírni. Nem vitás, az öröm könnyei voltak ezek. Azé az örömé, ami Katit sok minden más kellemetlenségért — saját szavai szerint — is kárpótolni tudta. A kitűnő kezdés után ki­csit alacsonyabb fordulatszám­ra váltottak át a később raj­tolók. A kenu 1-ben Szabó At­tila negyedik helye még nem volt különösebb csalódás, ám ezt a futamot követően két számban is komoly reménye­ket tápláltunk az előzmények ismeretében. Azután kajak 500-on Kőbán Rita még dobo­góra sem állhatott. A K—2- esek mezőnyében sem örülhet­tünk fenntartás nélkül Csípés Ferenc és Ábrahám Attila bronzérmének. Kenu kettes­ben a veteránnak számító Sa­rast, Vaskuti duó hajrája a cél előtt 50 méterrel eredmé­nyesnek ígérkezett, végül azonban csak hatodikként fe­jezték be a versenyt és ugyan­csak érem nélkül maradt a Mészáros Erika, Rakusz Éva kettős is, nekik csak a negye­dik hely jutott. A népes magyar szurkolótá­borban ott volt a magyar ké­zilabdázók jobb kedvre de­rült szakvezetője, Mocsai La­jos is, aki a mai bronzcsata előtt így látja az esélyeket. — A sportág számára óriási lehetőség ez a meccs, amely­re változatlan ambícióval, nagy harci kedvvel készülnek a játékosok, akik között nincs sérült, így az összeállítás vál- (Folytatás a 7, oldalon.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom