Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-08 / 215. szám
4 1988. SZEPTEMBER 8.; CSÜTÖRTÖK Tóalmási hétköznapok Kis település, kis gond? Kis gyerek, kis gond — nagy gyerek, nagy gond, hallhattuk gyakran e mondást, amely a kis- és nagyközségek helyzetére is jellemző lehet. De csak akkor, ha e kettőt egymáshoz viszonyítjuk, mert egy kis közösség gondjai is lehetnek hatalmasak, ha azokat nem vagy csak nehezen tudják megoldani. Tóalmás a maga háromezer- kettőszáz lakosával nem tartozik a nagy települések közé, de gondjai, a tanács feladatai hasonlóak a nagyobb községekéhez, különösen ami a településfejlesztési munka sokszínűségét illeti. Ugyanúgy feladatuk az út- és járdaépítés, villany-, víz- és gázvezeték, valamint a csatornaépítés, a kereskedelmi ellátás javítása. Tóalmáson mindezen tennivalókat növelik az üdülőközségre jellemző feladatok, a zártkertek tulajdonosainak igényei, a hétvégeken megkétszereződő lakosság ellátási gondjai. Tóalmáson is igyekeznek teljesíteni, s ahol lehet túlteljesíteni a fejlesztési tervben megfogalmazottakat. Ez utóbbi sikerült is az út- és járdaépítésnél, hiszen a tervezett egy kilométer út helyett másfél, a másfél kilométer járda helyett eddig kettő és fél kilométer készült el. A járdaépítésből a lakosság is kiveszi részét, a tanács adja a cementet és a sódert, a munka a lakókra vár. Több évre tervezett feladata a tanácsnak a művelődési ház felújítása, elsősorban költségei miatt, mely a tervek szerint eléri a hárommillió forintot. Két évvel ezelőtt a tetőcserével kezdték a munkát, majd tavaly folytatták a külső vakolással, jelenleg a belső munkálatokat végzik. Tóalmáson a legnagyobb, szinte megoldhatatlannak látszó feladatot az élelmiszerellátás jelenti. A község öt üzlete tulajdonképpen elegendő is lenne, ha csak a helybelieket kellene kiszolgálniok. De a zártkertek tulajdonosai, több mint hétszáz hétvégi Ház lakói is itt veszik vagy sokszor csak vennék meg a tejet, kenyeret. S miután a vásárlók számát még az időjárás is befolyásol- l ja, igazán nem várhatjuk, hogy annak szeszélyeit a kereskedők követni tudják, és így egyszer több, máskor kevesebb árut rendeljenek. Némiképpen javult a helyzet, hogy két magántulajdonban lévő pékség is nyílt, bár csak annyit sütnek, amennyit előzetesen megrendeltek náluk. Így aztán az a furcsa helyzet is előfordulhat, hogy Tápiószecsőre szállítják a kenyeret annak rendje és módja szerint, hiszen megrendelték, de a hétvégét Tóalmáson töltők közül néhányon kenyér nélkül maradnak. A pék nem vállalja a kockázatot, nem is tudja hány száz kenyérrel kellene többet sütnie, a boltok sem rendelnek többet, így a kockázat egyedül a hétvégi víkendezőké. Ha nem veszik meg a városban vagy valahol útközben a kenyeret, itt nem biztos hogy kapnak. A tanév kezdetére befejezték az általános iskola villany- és ivóvízhálózatának felújítását, mind a tizennégy tanteremben zavartalanul elkezdődhetett a munka. Mint Földesi Ferenc tanácselnök elmondta, Tóalmáson is törődnek az idős, segítségre szoruló emberekkel. A hetes napköziben húszán kapnak ellátást, akik nem tudnak bejárni, azoknak házhoz viszik az ebédet. Hétköznap délelőtt a község igen csendes. A munkaképes lakosság közel kilencven százaléka a fővárosba vagy máshova jár dolgozni, Tóalmáson alig néhány százan találtak munkát a Patyolat kihelyezett üzemében, a cipőfelsőrész-készítő üzemben. S ha a SZOT gyermek- üdülőben megszűnik az üdültetés, a jövő hónaptól növekszik a tóalmási ingázók száma. Így telnek Tóalmás mindennapjai. Amikor a tanácselnökkel és Kissné Kada Zsuzsanna vb-titkárral találkoztunk, azt mondták, nincs miről írnunk, semmi különös nem történt. Ha különös nem is, de változás igen: egy kis közösség erejéhez mérten alakítja sorsát, környezetét. U. E. Nincs választék Szén és fa A Szentendrei-sziget négy községében foltozott figyelemmel kíséri a lakosság a tüzelőellátást, mert a területen csak a Tahitótfaluban lévő Tüzép-telepen kapható szén, fa. Ha Szentendréről szerzik be, tetemesen megnöveli a költségeket a szállítás. A Szentendre és Vidéke Áfész által üzemeltetett telepen a gondok hasonlóak a másutt tapasztalhatóakhoz. Danicz Sándorné telepvezető elmondta, hogy lengyel, jugoszláv és NSZK-szenekből 1988-ban még egy vagonnyit sem kaptak. Pedig a központi fűtéses lakások kazánjait a magas kalóriájú szenekre építették. Hiába próbálják ezeket a tatai gyönggyel vagy a tatai brikettel helyettesíteni, a vásárlók csak a kényszer miatt hajlandók elvinni. Nem csoda, mert az eredmény a sok salak és a kis hőleadás. Sajnos nem megoldás az sem, hogy a közeljövőben érkezik dunaújvárosi koksz. Mert a lengyel, jugoszláv és NSZK-szenek hőértékére készült kazánokat a koksz rövid idő alatt szétégeti. Mit tehet a vásárló? Szerencsére kap NDK-szenet, amelyből a kazánokba több kell ugyan, mint a többi külföldi „fekete aranyból”, de legalább melegít. A Tüzép vezetői azért fohászkodnak, hogy ebből a fajtából ezután is olyan jó legyen az ellátás, mint eddig volt. Külön fejezetet érdemel a fa. Az utóbbi években megszoktuk, hogy ebből a tűzre- valóból bőven volt tartalék. Sőt, régebben még arra is volt lehetőség, hogy valaki a telepeken hónapok óta száradó tölgyből, akácból kérjen. Most a tahitótfaluiak a ,.tegnap még rigó fütyült rajta” jelzéssel ellátott nyers fának is örülnének, de ottjártunk- kor ezt sem lehetett kapni. Igaz, ígéretet kaptak arra, hogy a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság rövidesen küld egy szállítmányt. Szót váltottunk néhány vásárlóval is. Főként a lengyel szén hiánya bosszantotta őket, de megnyugvással vették tudomásul azt, hogy a jelek szerint ebben az esztendőben nem emelik a tüzelők árát. A Ráckevei-Duna mentén Felfedezni az idegenforgalomnak Arra a kérdésre, hogy hol kezdődik a Dunakanyar, lényegesen könnyebb válaszolni, mint arra, hogy meddig tart. Ha hazánknak, megyénknek e természeti, történelmi értékekben páratlanul gazdag táját említjük, azonnal Visegrád, a fellegvár, Zebegény, vagy Szentendre jelenik meg gondolatainkban, s nem a ráckevei Savoyai-kastély vagy a szerb templom. Pedig idegen- forgalmi szempontból legalábbis — egy egységként kellene kezelni a főváros fölött és alatt található Duna-sza- kaszt. Mert míg az északi fertály elsősorban történelmi értékeivel s természetesen csodálatos tájaival, erdőivel vonzza a vendéget, a Csepel-sziget környéke — különösen a Kis-Duna — a háborítatlan vízi világával csábítja az embert. Másfajta idegenforgalmat vonzana ez a tájék. A vízi sportok szerelmeseit, evezősöket, jachttulajdonosokat, naturistákat. Maroknyi kiváltságosé Ám évtizedeken át alig jutott ez a terület központi keretből idegeníongalmi fejlesztési pénzekhez. Hát fejlődött, ahogy tudott. Ennek következménye, hogy sok helyen jószerével lehetetlen lejutni a folyóhoz, zsebkendőnyi parcellákra épített, fölfelé terjeszkedő villák, luxusnyaralók zárják el a vizet, maroknyi kiváltságos sajátítja ki magának a partot. A helyi tanácsok jó ideig csupán bevételi lehetőséget láttak a parti területekben. A parcellázások még ma is pénzt hoznak, igaz a manapság telekhez jutók már éppúgy nem mehetnek az elkerített vízhez, mint az alkalmilag idelátogatók. Viszont bizonytalan vállalkozásba fog az a tanács, amely más utat keres természeti értékei kiaknázására. Nem tucatnyi család számára értékesíti a Dunát, hanem hosszabb távon is bevétellel kecsegtető, idegenforgalmi hasznosításra törekszik. Mert van lehetőség a szép vízi világban, a jó horgászvizekben, az úszó lápok és hókonyok között. Csak a pénz kevés. Furcsa paradoxon, hogy most kezdenek mind több helyen Az MSZMP Szentendrei Bizottsága legutóbbi több, mint öt órán át tartó ülésére hosszú előkészületek után került sor. A kérdés az volt, hogy milyen módon dolgozzák fel az országos pártértekezlet határozatait. Pontosabban: május 30- án a szentendrei pártbizottság úgy foglalt állást, hogy csak az alapszervezetek javaslatai ismeretében döntenek a helyi teendőkről. Miután ezek összegyűltek, a végrehajtó bizottság a szóban forgó pártbizottsági ülésen terjesztette elő beszámolóját. Többségi határozattal Szentendrén pártértekezlet lesz Milyen javaslatok érkeztek az alapszervezetektől? Sokak szerint a pártbizottságnak „félidős” értékelésként kell megvitatnia az elmúlt időszakban végzett munkát. E csoport szerint a XIII. kongresszus óta lezajlott politikai folyamatok ellentmondásai, a testületi munka helyi hiányosságai indokolttá teszik, hogy a párttagság széles körű bevonásával elemezzék a történteket, s határozzák meg az új feladatokat. A „félidős” értékelés ellen szól az, hogy a szentendrei pártbizottság a XIII. kongresszus óta többször foglalkozott a stabilizációs és kibontakozási program helyi megvalósításának tennivalóival. Más alapszervezetek azt javasolták, hogy a soros pártbizottsági ülésen értékeljék a Politikai Bizottság 1987. évi szeptemberi határozatának végrehajtását. Szerintük ez a dokumentum a politikai élet minden szeletére kiterjed, illetve a reform szellemében született. E vélemény szerint a városi pártbizottság az elmúlt időszakban már értékelte a körzetben a párt belső életének alakulását, ezért rttncs szükség új, átfogó helyzetelemzésre. Helyette a figyelmet a határozatok következetes végrehajtására kell fordítani! A párttagok harmadik csoportja úgy foglalt állást: a városi pártbizottság kibővített ülésén, az országos pártérte- keziet szellemében értékelje a helyi határozatok megvalósítása érdekében kidolgozott feladatterv végrehajtását. S ebből kiindulva mutasson utat a XIV. kongresszusig terjedő időszakra! Véleményüket azzal is indokolták, hogy Szentendrén és körzetében a politikai folyamatok általában helyes irányba tartanak, ezért nincs szükség olyan horderejű határozatokra, melyhez a pártértekezlet összehívása szükséges. Ezen okfejtés ellenérveként felhozható, hogy túlságosan leegyszerűsített az a megállapítás, hogy a városban és körzetében a politikai folyamatok iránya általában megfelelő. Mert például a határozatok végrehajtása sok kommunista véleménye szerint nem volt következetes. VíHdi megújulást A pártalapszervezetektől érkezett vélemények újabb csokra arra irányult, hogy az országos pártértekezlethez hasonlóan indokolt a városi pártértekezlet összehívása. Ebben az esetben az 1985. évi városi pártértekezlet határozatainak megvalósítását valóban mélyreható elemzésnek lehetne alávetni. Ugyanakkor lehetőség nyílna á kisebb létszámú testület megválasztására, hiszen a körzetben a korábbinál csaknem hétszázzal kevesebb a párttagok száma. Megválaszthatnák az új párt- bizottságot is, s ez a tény hozzájárulhatna a körzetben folyó politikai munka valódi megújulásához. Az új személyi összetétellel biztosítani lehetne azt is, hogy a testület a következő években, esetleg 1995- ig törés nélkül végezze a munkát. Döntő érvek A városi pártértekezlet ösz- szehívására vonatkozó javaslat ellen szól, hogy a részletes beszámoló elkészítése, a küldöttek megválasztása hosz- szú időt venne igénybe, ezért az országos pártértekezletből következő feladatok kidolgozása elhúzódna. Ellenpontként szolgál az is, hogy a párton belüli új szervezeti szabályzatot még nem dolgozták ki. A tanácskozás elé kerülő írásos beszámoló felvetette azt a lehetőséget is, hogy a pártbizottság a jövőben végrehajtó bizottság nélkül működjön. Ennek ellene szól, hogy kisebb létszámú testület esetén nehéz a körzetünkben meglevő eltérő érdekeket felszínre hozni, ütköztetni, ezeket legfeljebb két-három pártbizottsági tag képviselné az üléseken, így nagyobb az esély a helytelen döntésre. A bizonytalanságot növeli, hogy a Központi Bizottság nem döntött arról, hogy a városi bizottságok vb nélkül is működhetnek. Az egyszerűsítés előnyei között sorolható, hogy csökkennének a párhuzamosságok, erősödne a pártbizottság szerepe a körzet politikai életének irányításában, a 21—29 fős testület formalitásoktól mentesebben működhetne, s több párttag dolgozhatna az alapszervezetek irányításában. Nem csoda tehát, ha délután kettőtől este hétig 27 hozzászólás hangzott el. A szavazásnál a jelenlevő 41 pártbizottsági tagból 26-an a pártértekezlet megtartása mellett szavaztak. Tizennégyen nem tartották indokoltnak a pártértekezlet összehívását, egy párttag pedig tartózkodott a voksolástól. Közvetlen választás Mivel indokolt a többség? Azzal, hogy az 1985. évi szentendrei pártértekezlet határozatainak megvalósulását valóban mélyrehatóan kellene elemezni. A közvetlen választási rend következtében a testület a pártközvélemény állandó ellenőrzése mellett dolgozna. Az új pártbizottság bizonyára más feladattervvel, munkaprogrammal és módszerrel jelentkezne. A pártértekezlet megtartásával nyílik lehetőség az új pártbizottság megválasztására, s ez hozzájárulna a körzet, politikai munkájának megújulásához. Ezután az ülés résztvevői szerkesztő bizottságot választottak, amelynek tagjai kidolgozzák a pártértekezlet elé kerülő dokumentumokat. Végül megválasztották a jelölésre előkészítő bizottságot is. Vicsotka Mihály foglalkozni az idegenforgalmi hasznosítással, amikor egy évtizede a pénz is több volt és a víz sem volt annyira szeny- nyezett, mint manapság. Hiszen közismert, hogy nagy mennyiségű alig tisztított szennyvíz ömlik a főváros határában a Ráckevei-Dunába. A víz küzd, de a taksonyi hídig szinte szennyvízminőségű, lejjebb is elsősorban csak az úszó láp segít a helyzeten, ami gyökereivel összegyűjti a sok szennyeződést. Ilyen helyzettel kell megküzdeniük azoknak a tanácsoknak, amelyek mégis szeretnének bekapcsolódni az idegenforgalomba. S, nem jobbak a bá- nyatavi kilátások sem. A rekultiváció hiánya, a megoldatlan szennyvízelhelyezés határt szab a szárnyaló terveknek. S egyre reálisabb veszély, hogy mire sikerül felszámolni az infrastruktúra hiányait, odalesz a víz, elhí- nárosodott, szennyezett tavak környékén állnak majd az üdülők, kempingek. Elaprózva hatástalan A fejlesztésekhez súlyos tízmilliókra lenne szükség, de a Duna-ág környéki tanácsok vezetői realisták, a kisebb támogatásnak, segítségnek is örülnek, ezekért is nagy elánnal indulnak harcba. Ilyen volt legutóbb az a másfél millió forint, amelynek elnyeréséért pályázni lehetett a Közép-Duna Vidéki Intéző Bizottságnál. A Szigetszentmik- lós környéki települések versenyeztek az idegenforgalmi fejlesztési alapból juttatott pénzért. Talán nem haszontalan egy kis kitérő ezzel kapcsolatban. Az alap — rövidítve IFA — létrehozásának célja, hogy visszajuttasson valamit az idegenforgalomból szerzett bevételekből a fejlesztések támogatására. Gyakorlatilag úgy képezik, hogy az éves idegen- forgalmi dollárbevételt megszorozzák kettővel, azaz minden dollár után két forintot adnak vissza fejlesztésre. Hogy ki támogatja az ebben a szisztémában a szocialista országokból jövő rubelelszámolású turizmust vagy a hazai idegenforgalmat, azt joggal kérdezheti az olvasó. Ám a mai világban annak kell örülni, ami van. A KDIB mindent megtett, hogy a legjobban sáfárkodjanak Sziget- szentmiklós környékén azzal a másfél millióval. így kikötötték, hogy nem lehet elaprózni. Ugyanis nemritkán akad példa arra, hogy jelentős támogatások maradnak szinte észrevétlenek. A milliókból néhány szemétgyűjtő konténer kerül az üdülőterületekre. Az idén egyetlen pályázó sem akarta apróra váltani a másfél milliót. Sziget- szentmiklós a Kék tó szabadidőpark befejezéséhez kért nagyobb összeget. A Halásztelki Tanács értékes műemlék, az erősen elhanyagolt Malonyai- kastély helyreállítására szerette volna igénybe venni a teljes összeget, míg Dunaha- raszti Tanácsa a Haraszt Kisszövetkezettel közösen üzemeltetett sport-szigeti kempinghez vezető út megépítése igényelte az IFA-támogatást. Jachtok az utánfutón Hosszas mérlegelés után végül is ez utóbbi cél nyerte el a pénzt, elsősorban azért, mert a legközvetlenebb formában támogathatják így az idegenforgalmat. A kellemes ősparkban épült kemping egyre több nyugati vendéget fogad. Akik közül sokan már visszatérő látogatók, s nem csak tranzitnak használják a sziget csúcsán épült szálláshelyet, hanem pihenni, kikapcsolódni jönnek, s látnivalót is a környéken keresnének maguknak. A kempingnek minden adottsága megvan arra, hogy a vízi turizmus bázisa legyen, ám törekvéseiknek határt szab a rendelet, amelynek értelmében 250 köbcentinél nagyobb teljesítményű motorcsónakok nem közlekedhetnek a Duna-ágban. Viszont a Sport-szigetre mind több NSZK-beli és holland turista jön utánfutón vontatott jachtokkal. Most, ha beérik egy kisebb teljesítményű segédmotor teljesítményével, akkor maradhatnak. A nyár közepén kapott IFA- támogatást már fel is használták Dunaharasztin. Elkészült a lejáró és a jó minőségű út, a kemping bejáratánál a parkoló. Természetesen a költségek messze meghaladták a másfél milliót, de hiszen a pályázat feltétele is az volt, hogy helyi tanácsi saját erőt is áldozni kell. Az is valószínű, hogy a harasztiak nem utoljára kértek segítséget céljaik megvalósításához. Kikötőt szeretnének építeni a csónakkal, kishajóval érkezők fogadására, s igen eredeti elképzelésük van a fürdési lehetőség kialakítására. A vízminőség itt lehetetlenné teszi a fürdést, s ez a hosszú kánikulai hetekben rontja a kemping forgalmát. Éppen ezért azt tervezik, hogy a közelben található 24 Celsius-fokos forrást használnák fel, mégpedig úgy, hogy megkotortatnák és kavicsos záróréteggel látnák el a dunaharaszti HÉV-állomás és a kemping közötti kis holtágat. Egy bukózsilip építésével biztosítanák a vízcserét. így nem csak egy nagyszerű, természetes strand keletkezne, de az állandó frissvíz-utánpótlás a környék vízminőségén is javítana. Természetesen ezek nem a holnap, hanem a holnapután tervei. A megvalósításhoz sok pénz, energia kell, és nem árt az átgondolt, ésszerű tervezés sem. Ma még nem ez a jellemző. A Duna-ág idegenforgalmának fellendítését szolgálná egy. az 51-es úton a taksonyi hídig megépülő kerékpárút, amelyhez a KDIB ugyancsak anyagi támogatást ad. A tervek még csak most készülnek, miközben javában tart ugyanezen a területen az 51-es út szélesítése, aszfaltozása. Mőza Katalin
