Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-07 / 214. szám
4 1988. SZEPTEMBER 7., SZERDA &ßHnp ■■Hl ■ m— i- mtfh Nincs szükség lakótelepre Budakeszin Módosított rendezési terv Korszerű művelés, jobb eredmény Tapasztalatok a fóti földeken Erdősávok, búzatarlók, szántóföldek, fekete barázdák tűnnek a néző elé. Színes diaképek váltakoznak a vetítővásznon. Nem a táj szépségeit akarja bemutatni az előadó, szakmai előadáson vagyunk. A fóti Vörösmarty Termelőszövetkezet székhazában kattog a diavetítő. Mint arról lapunk augusztus 26-i számában rövid tudósítás keretében beszámoltunk, nemrég itt találkoztak 40 közeli termelőszövetkezet agrárszakemberei, akiknek a szekszárdi KSZE Nönvényterme- lési Rendszer vezetői szerveztek tanácskozást és bemutatót a korszerű talajművelésről. j Budakeszi településtörténete s, 1296-tól követhető nyomon. Az ^ eltelt közel hétszáz esztendő 6 alatt sok minden történt a í községben. A helytörténettel, z honismerettel foglalkozó lel- í kés lokálpatrióták figyelemmel J kísérnek minden változást, jegyzik a község életének leg- ^ fontosabb eseményeit. Egyik ilyen esemény, mely a község legújabb kori történetét gyarapítja, a településrendezési tervjavaslat elkészülte, vitája, módosítása, majd a végleges, megvalósítandó terv rögzítése. Ez utóbbira év végén kerül sor, így a megjelölt határidőt betartva végeznek e munkával Budakeszin. Ugyanis a megyei tanács átfogó koncepciója alapján Pest megyében 1990-ig kell elkészíteni a tanácsoknak a településrendezési tervet. De amíg a javaslatból terv lett, illetve lesz, másfél év telt el, s az alatt történt egynéhány emlékezetes, olykor viharos esemény Budakeszin is. Félreértés eredménye — A vitának, pontosabban a programmal szembeni heves ellenállásnak, mely azon a bizonyos első falugyűlésen bombaként robbant, tulajdonképpen egy félreértés volt az oka — emlékezett az előzményekre Szabó Imre, a tanács műszaki csoportvezetője. A község lakói úgy értelmezték, hogy amit ismertetni akarunk, az már kész terv, melyet végre kell hajtani. Erről szó sem volt, de ahhoz, hogy vitatkozhassunk, a legkedvezőbb elgondolást válasszuk, kellett egy anyag, mely alapul szolgál. Ezért készült a program, melyen lehetett változtatni, s mint az utóbbi hónapok eseményei tanúsítják, változtattunk is. Budakeszi általános rendezési tervét a Pest Megyei Tanács Tervező Vállalata készítette. Ezt a két részből, vizsgálatokból és programból álló anyagot a tervező vállalat szakemberei, majd a megyei főépítész is véleményezte múlt év decemberében, egyöntetűen jónak értékelve a tervező előkészítő munkáját. A vizsgálatok a közlekedési, táj- és környezetvédelmi, településszerkezeti állapotoSajnos maholnap megszokottá válik, ha valamilyen tervről azt halljuk, hogy pénzhiány miatt nem valósult meg, vagy a kivitelezést későbbre kell halasztani. Ez különösen gyakran vissza-visszatérő refrén a tanácsi gazdálkodásban, hiszen a szabályozók változásával változtak a fejlesztésre fordítható források is. Napjainkban a költségvetések jelentős részét a működési feltételek biztosítására fordítják, márpedig ez azt jelenti, hogy a korábbi elképzeléseket felül kell vizsgálni, s új alapállásból kell megfogalmazni az eljövendő hónapok, esztendők feladatait. Ugyanez történt Ráckevén is, ahol — az ország többi településéhez hasonlóan — ösz- szébb kell húzni a nadrágszíjat. Minden egyes lyuk, kát, valamint a közlekedési kapcsolatok helyzetét rögzítik. Ugyancsak ezen témakörhöz kapcsolódik a programjavaslat is. — Melyek ez utóbbi legérdekesebb, a Budakeszin élők számára legfontosabb fejezetei? Kész és félkész lakások — A településszerkezeten belül a beépítetlen területek aránya mindvégig az érdeklődés középpontjában volt — kezdte válaszát a műszaki szakember. — Egyöntetű a vélemény, hogy Budakeszin nincs szükség lakótelepre, de lakásokra igen. Az előzetes számítások szerint a jelenlegi 14 ezer 400 állandó lakossal szemben 2000-ben itt 16 ezren élnek majd. A lakások egy része, mintegy hatszáz otthon, új közművesítésre kerülő területen, kétszintes, tetőtérbeépítéses formában készülne el. Másik részük mintegy kettőszáz lakás a meglevő belterületen, tömbfeltárással, új utcák nyitásával épülne meg. A lakótelkeken vállalkozási formában kívánjuk felépíteni a lakásokat, hogy egységesek legyenek, s azokat kész vagy félkész formában értékesítjük. A terv az új területen megépítendő kereskedelmi egységeket, óvodát, iskolát és orvosi rendelőt is tartalmazza a népesség arányának megfelelően. Nagy vihart kavart a tervező azon elképzelése, hogy belterületen, meglevő kertek helyére üzleteket tervezett. Ezt a javaslatot az első falugyűlésen nem fogadták el, kérték a tervjavaslat módosítását. — Megváltoztatták-e az eredeti elképzeléseket és miképpen? — A jogos igények figyelembevételével módosítottuk a tervjavaslatot, s ennek vitájára került sor a második falugyűlésen. Az eredeti elképzelésekhez képest változás, hogy az intézmények bővítésére az újonnan beépítésre tervezett területen, magán- terület igénybevétele nélkül amennyivel szorosabban látjuk a holnapot, egy-egy elmaradt beruházást jelent. Eredetileg úgy tervezték a tanács szakemberei és a városatyák, hogy a hetedik ötéves terv során tizenöt tanácsi bérlakást építenek fel, ám a rendelkezésre álló pénz csak öt felépítését teszi lehetővé. Kevesebb tanteremmel javul az iskolai ellátás is. Az eredeti tervben megfogalmazott négy helyett összesen három tanterem épül Szigetbecsén, Ráckevén pedig nyolc. Kisebb mértékben bővül a villanyhálózat is, mint ahogyan azt tervezték. Az eredeti elképzelés szerint ebben az időben öt kilométer hosszan készült volna új vezeték, ezzel szemben csak egy kilométer valósul meg. kerül sor. Tervezzük viszont a mezőgazdasági művelésre alkalmatlan területen környezetet nem szennyező üzem, raktárak létesítését. Budaakeszin szennyvízelvezetés részben megoldott, lehetőség van önerős csatorna- építésre. Az igények növekedésével a szennyvíztelep égetőműve elviseli a nagyobb terhelést is, de az előkezelőt bővíteni kell. A vízfogyasztás a Fővárosi Vízművek által korlátozott, de ígéretet kaptunk arra, hogy ha a fővárosban bővítésre kerül sor, melyet terveznek, Budakeszi igényeit is kielégítik. A zártkertek maradnak A zártkertek sorsa is sokakat érdekelt, egy részét átminősítettük volna üdülővé a tervek szerint, de azok megmaradnak jelenlegi formájukban. Az MO-ás autóút nyomvonala a Közlekedési Minisztérium tervei szerint kettészelné a vadasparkot. Nem szükséges bizonygatni, hogy az milyen következményekkel járna, ennek felülvizsgálatát javaslatunkra megkezdték. — Mi a helyzet most a rendezési tervvel kapcsolatban? — A javaslat, most már a módosított program, szeptemberben kerül a tanácsülés elé. Az elfogadást követően előreláthatólag év végére a végleges terv is elkészül — mondta Szabó Imre. A szakmai részletek miatt akár a megnyitó után is elvonulhatott volna az újságíró, ha már dr. Rózsa Attila, a KSZE igazgatóhelyettese megnyitóbeszédében nem hangzik el néhány, az általános érdeklődésre is számot tartó megállapítás. Az agrárfejlesztő közös vállalat vezetője szerint Magyar- országon különösen fontos lenne a termelőföldek öntözése, ám ennek az anyagi lehetőségek is korlátot szabnak. Példaként hozta fel Pest megyét, ahol 26 ezer hektárnyi területen volna meg ennek az objektív feltétele, mégis összesen csak 6 ezer hektáron pótolják így a csapadékot a gazdaságok. A talajok vízkészlete csökkent. Ezen az állapoton javítani kellene. A szakember szerint ezt egyik lehetőségként a korszerű műveléssel lehet pótolni. Ha jó, ha rossz Arról, hogy melyik módszer számít ma a mezőgazaságban a legmodernebbnek, megoszlanak a vélemények. Félig tréfásan jegyezte meg az egyik szövetkezeti vezető, ha jó az időjárás, akkor minden elmélet beigazolódik. Ha rossz, akkor bármelyik teória helyességét kétségbe lehet vonni. Vita a szalmáról A tarlók fölött nyaranta felszálló fekete füst sem csak a szakmabeliek vitatémája. Rendszerint felborzolja a környékbeliek kedélyeit, nem ritka, hogy ennek következtében tanácsi akták készülnek. Dr. Birkás Márta egyetemi docens, kandidátusi a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem tanára ezt a témát a vitatható kérdések közé sorolta. — Kétségtelen — állapította meg —, hogy a szalmafoltos tarlóhántás kedvező életfeltételeket teremt a kártevőiknek, a kórokozóknak. Sajnálatos, hogy egyelőre a szalma összegyűjtése, hasznosítása helyett csak a tarlóégetés kínálkozik lehetőségként. Az ipari felhasználásra számos terv készült, de eddig nem vált gyakorlattá, hallhattuk. Az előadó szerint a tarlómaradványokat a talaj szervesanyag forrásaiként is értékelni kell, s jó tudni, hogy ennek csökkenésével növekszik a talaj kötöttsége, romlanak a művelés feltételei. A magborsószár égetése pedig egyenesen pazarlás, mert takarmányként jól hasznosítható. A repce, a mustártarló jól zúzható, s ezután maradványait sekély hántással is a talajba lehet keverni. Ezeken az időszerű kérdéseken is elgondolkozhattak a jelenlévők, akik a ma számításba jöhető modern és legújabb technikát először filmen, majd később a valóságban is láthatták. Főt és Rákospalota között hatalmas géptomyok sorakoztak, olyanok, melyek láttán kényszerű gondolatként jut az ember eszébe, hogy vajon mennyire gazdaságos az üzemanyagot hordószám fogyasztó Rába- Steigerek, a földekre hatalmas súlyokkal nehezedő monstrumok alkalmazása? Mészáros Gyula, a Vörösmarty Termelőszövetkezet termelési igazgatója arról adott áttekintést, hogy a 17 ezer hektáron gazdálkodó tsz idei Ezekben a hetekben a Szentendrei Tanács adósszakembereinek az a legfőbb feladata, hogy tisztázza: a 10 millió forinton felüli bruttó hátralék mely része fiktív, s mely része behajtható? A szétválasztásnak nagyon konkrét okai vannak. Elképzelhető ugyanis, hogy valaki visszaadta az iparát, s a becsléssel megállapított hátraléka — mert az illetékeseknek nem jelezte a változást — szépen növekszik. Ha pedig behajtható az adó, fontos, hogy megkapja a tanács, mert a felettes hatóságok a hátralék összegét úgy számítják, mintha az ténylegesen a város büdzséjében lenne. Egyébként a hátralékok döntő része pesti lakhelyű, de szentendrei telephelyű iparosoknál gyűlt fel. Főként a festő-mázolók némelyike felejti el rendszeresen, hogy adózási kötelezettsége van. A csúcsot közülük az tartja, aki több mint egymillió forinttal tartozik a Szentendrei Tanácsnak. Mit mond a jogszabály a behajtásról? Ha a felszólítások eredménytelenek maradnak, a földhivatal jelzálogot jegyez be az adós ingatlanára, s ha termelési értéke 900 millió forint körül alakul. Fő terményként a kalászosok mellett borsót, lucernát, kukoricát, takarmányt termelnek. Ez utóbbiból az állattenyésztés saját ellátására rendezkedtek be. A gépparkot világbanki hitelből is fejlesztették. A kimutatások szerint a nyárutói, őszelői munkák során alkalmazott sokféle gép közül például a 9,8 méter szélességet befogó, úgynevezett RST—245 típusú Rába traktorral vontatott könnyű tárcsa működése, ami után a talaj felszínét gyűrűshenger zárja, hekt áranként 358 forintba kerül, ami a táblázat szerint a legolcsóbb. Annak a nehéz kultivátornak a munkája, melyet azonos típusú erőgéppel vontatnak, majd a talajt úgynevezett Ráb 8,4- es ásóboronával dolgozzák el, hektáranként 850 forint kiadással jár. Dr. Birkás Márta szerint sokféle kényszerhelyzettel kell számolni, figyelembe véve az anyagi korlátokat, a talajviszonyokat, az időjárást. Nekünk a nagyüzemi körülményekhez kell igazodnunk. Azokban az országokban, ahol a kisüzemi gazdálkodás a jellemző, másak a méretek. Tény, hogy a modern szemlélet. s ennek alapján a modern eljárások alkalmazásával sokkal nagyobb hozamot lehetne elérni, a nullától egészen 30 százalékig. A gépek ára Dr. Járt 3. István, a MÉM Műszaki Intézet főmunkatársa azt mondja: az elmúlt 10 év alatt valamit csökkentek a súlyok. Viszont, mint láthatjuk is a gépek mögé írt táblákon, nőttek az árak. A Kecskeméten készült ásóborona 300 ezer forintba kerül, egy Rába tárcsás borona 530 ezer forint értékű. Egy Rába- Steiger traktor közel 2 millióba kerül. — Az ár viszonylagos — jegyzi meg a szakember. — Attól függ, mennyit kapunk a terményeinkért. Ez az utóbbi az, amiről kritikusan beszéltek a fóti vendégek, mondván: a termelői árak nem követik az eszközök, gépek szüntelenül emelkedő beszerzési költségeit. Ezért avulnak el fokozatosan a régi berendezések, ezért kerül mind többe a javításuk, A KSZE megbízottainak csupán a szakmai információk átadása volt a feladatuk. A gazdaságokban dől el, ki mennyi tapasztalatot használ fel abból, amit Foton szerzett meg. K. T. I. az illető eladja, az állam hozzájut a pénzhez. Ha marad a ház, a telek, végül is sor kerülhet az árverésre. Azonban az eddig vezető jogi procedúra meglehetősen hosszú. Meg aztán több kiskapu is akad. Az ügyesebb adósok, amikor elérkezettnek látják az időt, az ingatlanaikat valamelyik közvetlen hozzátartozójuk nevére íratják át. Vagy amikor visszaadják az iparukat a Szentendrei Tanácsnak, keresni kell az illetékes kerületi tanácsot, a térképen azonosítani az adós lakhelyét, a földhivataltól megtudni, az ingatlan az adósé-e, ráadásul csak a lakhely szerinti illetékes tanács rendelhet, el fizetési meghagyást, példánkban a szentendrei kérésére. Nem csoda tehát, hogy a hátralékok behajtása rengeteg energiát emészt fel. Szerencsére a lakosság zöme hajlandó pontosan fizetni. Az elmúlt esztendőben például a Szentendrén élők 40 millió forinttal gyarapították a költségvetést. Az összeg ismeretében érzékelhető, hogy a 10 milliónál több hátralék menynyire sok. Nőalakodé Vendégségbe hívtak. A háziasszony elővette ötujjú villáját, a természet legpompásabb ajándékát, mit ember kaphat ilyen célra. Belehelyezte a vajas-habos tálba. Ott kevert, kotyvasztott, turmixgép mód jára egy keveset, majd ktilön- külön végignyalta mind az öt ágat, aztán folytatta az előző cselekvésson. majd szívélyesen felkínált egy adagot a szakácsmesterség remekéből. Valahogy nem volt ínyemre ez a fogás, különben is káros az egészségre a szénhidrát, serkenti az agyműködést, a gusztus ítélőképességét. Elindultam tehát a boltba, hogy enyhítsem hiányérzetem. Az eladókisasszony, mintha ragadós lenne a példa, végigszopogatta ujjait minden egyes sütemény után, mert hiába, ragadós ez a fránya habostorta. Nos, édesség a fagylalt is, ha az kell, majd csillapítja sóvárgásomat ez a jeges nyalni- való. De a csoki és citrom közt valami gyanús rongyba kezdte törülgetni a mérőkanalat a kiszolgáló. Na majd eztán, biztatom magam, nem muszáj ínvencked- ni. gyomornedveink háborgását csitíthatjuk párizsival is. Nagy gonddal végiggyaszatol- ják a deszkát egy hypós ronggyal, majdnem elszédülök a maró szagtól (vagy az éhségtől), aztán eörgetni kezdik felém a szeleteket. Hol egy elűzött kóbor kutya? — nézem a kapualjakat. Szerencsére találok egy nyeszlet- tet. Szóval így marad éhkoppon, aki válogat, nesze neked fity- málás, lustaság, eridj haza, süss süteményt, keverj fagylaltot és tölts kolbászt, vagy vonulj a pusztába nagy böjtre. (z) Uhrin Edit Nem perzsa, hanem rongy Ügy negyven évvel ezelőtt még az ezerszínű keskenyebb vagy vastagabb színsávokkal, ötletes mintákkal készített rongyszönyegek díszítették a lakásokat. Nemcsak a padlóra került belőlük, hanem a falakra is, színesítvén az otthonokat, melegséget varázsolva a falak közé. Aztán ahogy vastagabb lett a pénztárcánk, úgy váltunk igényesebbekké, s a rongyszőnyeg kiment a divatból. Helyét átvette a perzsa, a perzsa utánzatú, majd a bükié, végül a műanyag padlószőnyeg. Űrökre a múlté lett a nagyanyáink által még oly jól ismert, gyakran mosásba kerülő rongyszőnyeg? Csak egy időre! Mert ma ismét vevőre talál, egyre keresettebbé válik, ha avatott kezek alól kerül ki, s mintájában változatos, színes a rongyból készült szőnyeg, falvédő vagy lábtörlő. Robicsek Lajos szentendrei takácsmester is azok közé tartozik, akik ..visszahozták divatba” a rongy szőnyeget. Műhelyében immár ötven éve készíti hagyományos pálcával, nem vetélővei százötven éves szövőszékén a rongyszőnyegeket. Füstbe ment ráckevei elképzelések Kevesebb lakás épül Negyedrész hátralék Vezetnek a szobafestők
