Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-05 / 212. szám

2 1988. SZEPTEMBER 5., HÉTFŐ Megnyílt az idei őszi lipcsei vásár A nyílt világkereskedelem jegyében Éles hangú cikk a Scinteia vasárnapi számában Románia vádolja a magyar sajtát „A nyílt világkereskedele­mért, a műszaki haladásért” hagyományos jelszó jegyében vasárnap délelőtt megnyitotta kapuit az idei őszi lipcsei vá­sár. A hét napon át tartó nemzetközi eseményen mint­egy száz ország hatezer kiál­lítója mutatja be termékeit. A holtpontra jutott iraki— iráni béketárgyalások előmoz­dításának lehetőségeiről tár­gyalt Genfben Tárik Áziz iraki és Ali Akbar Velajati iráni külügyminiszter Jan Eliasson- nal, az ENSZ főtitkárának kü- lönmegbízottjával. A két or­szág képviselői továbbra is a másik felet okolják a tárgyalá­sok eddigi eredménytelensé­géért. Ali Akbar Velajati érdem­ben nem értékelte az ENSZ- megbízottal folytatott tárgya­lásait, mindössze annyit kö­zölt, hogy azok építő jellegűek voltak. A béketárgyalások to­vábbi sorsáról bizakodóan nyilatkozott. Megfigyelők nem tartják kizártnak, hogy a jövő héten néhány napos szünet következik a béketárgyaláso­kon, és a két külügyminiszter Nicosiába, az el nem kötele­zett országok mozgalmának A hét végén élő láncot alkot­va, a Balti-tenger partvonalát a tenyerében tartott kis mé­csessel kirajzolva, a Baltikum több tízezer lakója adott nyo­ma tékot a tenger ökológiai ál­lapota fölötti aggodalmának — jelentette a TASZSZ hírügy­nökség. Pénteken a Rigai-öbölben, a híres lett fürdőváros, Jurmala 36 kilométer hosszúságú ten­gerparti strandja mentén áll­tak kéz a kézben. Szombaton este Litvániában, az északi Palanga fürdőhelytől a köztár­saság déli részén levő Nerin- gáig húzódott a több tízezer ember alkotta lánc. A környe­zetvédelmi demonstrációt a baltikumi „zöldek” egy nem hivatalos szervezete kezdemé­nyezte. A Balti-tenger aggasztó álla­potát részben a tengerbe ömlő A KÉMHOLD KUDARCA Valószínűleg teljesen hasz­nálhatatlan marad az az ame­rikai felderítő műhold, ame­lyet a hét végén kíséreltek meg pályára állítani egy Ti­tan 34-d típusú rakétával. A kár több száz millió dollár: egyedül a kémhold 300-100 millióba kerülhetett a szak­értők becslése szerint. A hiba nehéz helyzetbe hozza az ame-y rikai katonai felderítést is: azok a mesterséges holdak, amelyeket hasonló céllal ko­rábban állítottak pályára, ki­öregedőben vannak és egy ré­szük valószínűleg már műkö­désképtelen. A pénteken vég­rehajtott indítás jól sikerült, ám a rakéta második fokoza­tának egyik hajtóműve nem lépett működésbe, s Így a mesterséges hold nem állt úgynevezett geostacionárius pályára, hanem elnyújtott ellipszis alakú pályán kering. Bár az Egyesült Államokban hivatalosan nem közölnek ada­tokat a katonai felderítő mes­terséges holdakról,- a szakér­tők úgy tudják, hogy eddig öt hasonló célú berendezést állí­tottak pályára. Közülük kettő már nem működik. A hiba visszavetheti a ka­tonai célú rakéták felhaszná­lását is. A Challenger űrrepü­lőgép katasztrófája óta az amerikai légierő Titan tipusú rakétákkal kísérletezik a kém- holdak pályára állításánál. A két első kísérlet során a ra­kéta felrobbant, a következő két Indítás sikeres volt, most azonban ismét hiba volt a be­rendezések működésében. Mi­vel az űrrepülőgépes utak fel­újításáig a Pentagonnak csak kevés hordozóeszköze maradt a katonai űrprogram végre­hajtására, a mostani kudarc megnehezíti az ilyen tervek végrehajtását is. Erich Honeckerrel, az NSZEP KB főtitkárával, az államtanács elnökével az élen az NDK párt- és állami veze­tői röviddel a megnyitás után körsétát tettek a vásár terü­letén. Elsőként az NDK vegy­ipárának seregszemléjét te­kintették meg, majd fölkeres­külügyminiszteri értekezletére utazik. Irakban vasárnap em­lékeztek meg a háború kitöré­sének nyolcadik évfordulójá­ról. Bagdad szerint a háború akkor kezdődött, amikor 1980 szeptember 4-én az iráni tü­zérség támadást intézett két iraki határváros és néhány ipari létesítmény ellen. Tehe­rán ezzel szemben azt állítja, hogy a háború szeptember 22-én tört ki, amikor az iraki csapatok átlépték a határt, 150 kilométer mélységben benyo­multak, elfoglaltak több tele­pülést és fenyegették Abadán városát A szomorú évforduló kap­csán Irakban egy hétig tart a megemlékezés, egyebek között istentiszteleteket tartanak és segélyakciókat szerveznek a háborúban elesettek családtag­jainak javára. Lielupe és Daugava folyók ipari szennyvízzel és a rigai csatornahálózat vizével szeny- nyezett hordaléka, részben - a skandináv országok környezet­károsító ipari tevékenysége okozza. A TASZSZ jelentése arról is beszámol, hogy Klaipeda, Pa­langa és más litvániai tenger­parti üdülők strandjait egész nap tízezrek takarították, pró­bálták megtisztítani a tenger vizét és a partot az üledéktől, a lerakodott ipari hulladéktól. ELŐFORDUL, hogy egy rö­vid híradás rég elfeledettnek hitt emlékek egész sorát idézi fel újra a hallgatóban, olva­sóban. Így történt ez, amikor arról szólt a tudósítás, hogy kn~dok tízezrei menekülnek át az iraki—török határon. Az özal-kormányzat bejelentette, hogy az iraki oldalról átme­nekülök — akik között asszo­nyok és gyermekek is vannak, sőt gyakran teljes családok — elmondásuk szerint „a bagda­di kormány csapatainak irtó­hadjárata elől keresnek mene­déket”. Az áradat immár el­érte a százezres számot és szüntelenül újabb tömegek ér­keznek. A londoni rádió helyszínre küldött tudósítója, menekülte­ket idéz, akik szerint az iraki hadsereg vegyi fegyvereket is alkalmaz a kurdok ellen. Az újságíró, aki kötelességé­nek tartja, hogy tárgyilagos legyen híradása, megemlíti Bagdad erélyes hivatalos cá­folatát erről, de hozzáfűzi, hogy az iráni—iraki háború során, bizonyított módon, mind­két fél bevetett a harcok so­rán egymás ellen vegyi fegy­vert. Tolmács útján beszélget azokkal, akik minden csekély vagyonkájukat, földjeiket, há­zaikat hátrahagyva, pániksze­rűen választották a menekü­lés — mint mondották — a túlélés egyetlen útját, és mély­séges aggódással nyilatkoznak azokról, akik még odaát ma­radtak. AZ ÉLET néha különös dol­gokat idéz elő — állapítja meg a tudósító. — Az egész világ fellélegzett, amikor az iráni—iraki tűzszünet életbe­lépéséről és eddigi megtartá­sáról kaphatott híreket. Ez természetes is, hiszen azt je­lentette, hogy egy fegyveres konfliktus, amely már több mint egymillió halálos áldoza­ték. több külföldi csarnokot, standot. Az elsők között te­kintették meg a magyar vál­lalatok bemutatóját, ahol Ros- ka István hazánk berlini nagy­követe köszöntötte Erich Ho- neckert és kíséretét, szót ej­tettek Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának, a Mi­nisztertanács elnökének csü­törtökön kezdődő berlini láto­gatásáról is, kiemelkedő jelen­tőségű eseményként jellemez­ve azt. A magyar kiállítási részleg összesen 44 külkeres­kedelmi és szolgáltató vállalat tevékenységét, illetve termé­keit mutatja be. A seregszem­le súlypontját a vegyipari termékek, közúti járművek és feldolgozó gépek adják. A palesztin egység volt a témája annak a Tripoliban tartott megbeszéléssorozatnak, amelyen különböző, Jasszer Arafattal, a PFSZ VB elnöké­vel szemben álló palesztin frakciók vezetői vettek részt. Ott volt Tripoliban George Habbas, Najef Havatme, va­lamint Ahmed Dzsibril is. Simon Peresz izraeli külügy­miniszter a brit Observernek adott nyilatkozatában kijelen­tette: hajlandó minden palesz­tinnal tárgyalni, aki elfogadja az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak 242. számú határozatát. Ez a határozat egyrészt felszó­lítja Izraelt a megszállt terü­letek kiürítésére, másrészt el­ismeri azt a jogát, hogy biz­tonságos határok között létez­zék. t Két napon át tartó lövöldö­zés után vasárnapra virradóra sikerült megfékezni a nyugat­bejrúti Bordzs El-Baradzsne menekülttáborban a paleszti­nok belső csatározását, amely ezúttal a George Habbas ve­zette Népi Front Palesztina Felszabadításáért (PLFP) nevű szervezet harcosait állította szembe az Abu Musza által irányított El-Fatah — ideigle­nes parancsnokság híveivel. A mostani csatározásokat tot követelt, a békés rendezés irányába vett fordulatot. S azért is üdvözölték a fegyver­nyugvás hírét, mert ezzel csökkent annak veszélye, hogy ez az értelmetlen háború ki­terjedjen. Amíg ugyanis a Perzsa (Arab)-öböl hadicselek­mények színhelye, a fenyege­tés szinte állandó volt, hogy más országok is belekevered­nek az iraki—iráni ellensé­geskedésekbe. s a helyi konf­liktus kiszélesedik. Lám a kurdok számára ez a jó hír tragikussá válik. Azt jeLenti ueyanis, hogy az iraki hadse­reg, amely immár nincsen le­kötve az Iránnal vívott há­ború frontvonalain, nagyobb erőket küldhet a kurdok lak­ta vidékekre, „megtorló had­járatainak” folytatására. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik — s erről a tu­dósító nem tett említést —, hogy egyes szélsőséges kurd csoportok zavarosban való ha- lászásra igyekeztek kihasznál­ni az iraki hadsereg lekötött­ségét a frontvonalakon, s ter­rorakciókat szerveztek a hát­országban. Érthető tehát, ha a bagdadi kormány most „leve­gőhöz jutva” rendet akar te­remteni — mint arra egyes nemzetközi hírmagyarázók rá­mutatnak. De — mint meg­jegyzik — megkülönböztetést kell persze tenni a terroristák és a békés lakosság között, s nem lehet egyformán kezelni őket. Annál is inkább, mivel nagy népcsoportról van szó: <x Miklós Imre Izraelben Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal el­nöke vasárnap küldöttség élén Izraelbe érkezett. Hírügynök­ségek a látogatással kapcso­latban megírják, hogy Miklós Imre Zevulun Hammer iz­raeli vallásügyi miniszter meg­hívására tesz látogatást, hogy megvitassa a magyarországi zsinagógák felújításával kap­csolatos kérdéseket. Remélem, hogy kapcsolataink javulnak és szorosabbá válnak — idézi a brit Reuter hírügynökség Miklós Imre szavait. Zevulun Hammer kiemelte a látogatás jelentőségét. A KUNA kuvaiti hírügy­nökség tudni véli, hogy Miklós Imre megbeszéléseket folytat majd Jichak Samir minisz­terelnökkel és Simon Peresz külügyminiszterrel is. az váltotta ki, hogy a (PFLP) nem volt hajlandó Abu Mu- száéknak kiszolgáltatni egyik emberét, aki személyes vitába keveredett az utóbbiakkal. Custáv Húsúk Kínában Csao Ce-jang, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára vasár­nap délután a pártközpontban fogadta Gustáv Husákot, a Csehszlovák Szocialista Köz-, társaság elnökét. A két vezető egyetértett abban, hogy a re­formokat a különböző szocia­lista országok sajátos feltételei alapján kell megvalósítani. A találkozón tájékoztatták egymást a hazájukban folyó reformokról és megvitatták a KKP és a CSKP, a két ország és a két nép közötti baráti kapcsolatok továbbfejlesztésé­nek kérdéseit. Gustáv Husák egyetértését fejezte ki Csao Ce-jang érté- kelésévél és hangoztatta, hogy a két párt és a két nép közötti barátság megszilárdítása és előmozdítása kölcsönös fel­adat. kurdok Irak lakosságának mintegy negyedrészét alkotják. AMIKOR tz ötvenes évek végén, a hatvanas esztendők elején többször jártam kikül­dött tudósítóként Irakban, nemegyszer találkoztam kur- dokkal, sőt vendég voltam há­zaikban is. Ezek az emlékek elevenen támadtak fel ben­nem, amikor a mostani hír­adásokat hallottam. Akkor ép­pen nagy volt köztük a biza­kodás. Abban a megmozdu­lásban ugyanis, amely elsö­pörte Nuriesz Szaid véres rendszerét, 1958-ban, a kato­natisztek mellett jelentős sze­repet játszottak a kurdok is. Ügy tűnt, hogy a mozgalom ál­tal hatalomra jutott Abdel Karim Kasszem kormányzata nem is feledkezik el erről. Ak­kori beszélgetéseimkor, ame­lyet elsősorban a baloldali, de­mokratikus áramlatokhoz tar­tozó kurd politikusokkal foly­tattam, éppen azt fontolgat­ták, hogy milyen konstruktív javaslatokkal szolgálhatnák az ország felvirágoztatását. Beszéltek történelmükről, amely sok-sok szenvedéssel és véres áldozattal volt terhes az évszázadok során. Szó esett az egykori kurd királyságról, amelyet ez az in- dogermán családhoz tartozó nép alkotott, s amelyet a tö­rök megszállás szüntetett meg, s arról, hogy a kurdok sza­badságküzdelmeit mindig vé­resen megtorolták és a lakos­ság a mai Irak, Irán és Török­ország területén szóródott A Scinteia vasárnapi számá­ban a magyar sajtót támadó, éles hangú cikk jelent meg ezzel a főcímmel: „Vessenek véget a tendenciózus, rosszin­dulatú, a román—magyar kap­csolatok fejlesztésének köve­telményeivel ellentétes akciók­nak”, A lap szerkesztőségi cikke azzal vádolja a magyar sajtót, a tömegtájékoztatási eszközö­ket, hogy támadják és befeke­títik Romániát, a román nép eredményeit. A cikk úgy véli, hogy a magyar sajtó eltorzít­va ismerteti a romániai hely­zetet, „olyan helyzetekről szá­mol be, amelyek nem felel­nek meg a valóságnak”. A lap azt állítja, hogy az RKP régóta megoldotta a nemzetiségi kérdést „méghoz­zá demokratikus alapon, a szocializmus szellemében, ténylegesen biztosítva vala­mennyi állampolgár számára a teljes egyenlőséget”. Kifogást emel a Scinteia amiatt, hogy a magyar sajtó­ban — a szerkesztőségi cikk szerint — olyan cikkek jelen­nek meg, köztük a Népsza­badságban is, amelyek tartal­muknál fogva „meghamisít­ják a tényeket, azt a benyo­mást keltik, hogy elégedetlen­ség támadt az aradi találkozó létrejötte miatt”. A Scinteia szerint „a ma­gyar sajtó továbbra is vitatja és eltorzított, spekulatív mó­don ismerteti a romániai vá­rosok és községek korszerűsí­tésének kérdéseit”. Ezzel ösz- szefüggésben a lap leszögezi: a román nép mélységesen fel­háborodik amiatt, hogy dur­ván meghamisítják valóságát és teljes határozottsággal el­utasítja az ilyenfajta prakti­kákat. A lap azt ajánlja, hogy a magyar sajtó inkább az ország belső problémáival foglalkoz­zon, s ennek kapcsán bírálja a magyar gazdasági reformot is, megállapítva: „az RKP, né­pünk nem ért egyet a magyar- országi gazdasági reform szá­mos aspektusával, amelyek ne­gatív következményekkel jár­nak”. A Scinteia megengedhetet­lennek tartja, hogy a magyar sajtó „nem vesz tudomást ar­szét. Volt, hogy az iráni kur­dok ragadtak fegyvert jogai­kért, máskor a Törökország­ban élők. De tekintve, hogy a ma összesen mintegy hét- nyolcmilliósra becsült kurd népesség összefüggő legna­gyobb területen Észak-Irakban él, itt volt szinte állandó a fegyveres küzdelem. A máso­dik világháború után pedig 1946-tól egy éven át létezett Iránban egy önálló kurd ál­lam is, de ezt véres módon eltörölték, s a jogaikért fegy­verrel küzdők közül sokan Irakba menekültek. HALLHATTAM arról is, hogy a kurdok mozgalmában mindig nagy volt a széthúzás, s ezt ellenfeleik gyakran ki is használták. Baloldali, demok­ratikus gondolkodású vezetők mellett nagy számban akadtak szélsőségesen jobboldaliak, vagy olyan terroristák, akik válogatás nélkül hajtották végre merényleteiket. Wa­shington abban az időben — 1958—59-ben —, hogy gyen­gítse a vele szembekerült Kasszem-kormányzatot, a Nagy Kurdisztán tervének igyekezett támogatókat sze­rezni. Azt szerették volna, hogy az iraki kur 'lakta terü­leteken zavargást szítsanak. Majd olyan hangulatot kelte­nek, hogy ezek a vidékek — amelyek oly gazdagok olajle­lőhelyekben —, szakadjanak el Iraktól. A dolgok hátteré­ben persze az volt, hogy Irak államosította az ottani brit és amerikai tulajdonban levő olajmezőket. A forgatókönyv ról, amiben Aradon megálla­podtak és továbbra is félreve­zeti a közvéleményt, s ily mó­don nehézségeket támaszt an­nak útjába, hogy valóra vál­janak a megállapodások. Az RKP KB központi lapja azt is felrója a magyar sajtó­nak, hogy olyan benyomást kelt, ami szerint az 1977-es debreceni és nagyváradi ma­gas szintű találkozón született megállapodások elmaradásáért Romániát terheli a felelősség. A Scinteia értelmezése szerint a magyar sajtó „szándékosan elhallgatta, hogy a magyar fél miatt nem került sor újabb magas szintű találkozókra, s az ország képviselői nem töre­kedtek a megállapodások meg­valósítására”. A cikk végezetül azt han­goztatja, hogy Románia min­dent megtesz az aradi megál­lapodások valóra váltásáért s ennek érdekében az RKP KB politikai végrehajtó bizottsága intézkedési programot foga­dott el. Hozzáteszi: mindkét félnek erőfeszítéseket kell ten­nie a megállapodások meg­valósításáért s a sajtónak ilyen értelemben igen nagy a szerepe és a felelőssége. Ausztria Sok a bevándorló A néhány hónapja aggasztó méreteket öltő bevándorlás miatt különbséget kell tenni az Ausztriába érkező politikai menekültek és a gazdasági okok miatt kivándorlók között — mutatott rá Alois Mock osztrák külügyminiszter az APA osztrák hírügynökségnek adott nyilatkozatában. A kül­ügyminiszter hangsúlyozta, hogy országa továbbra is me­nedéket nyújt azoknak a be­vándorlóknak, akiket hazájuk­ban politikai nézeteik vagy vallási meggyőződésük miatt üldöznek. Ugyanakkor szorgal­mazta, hogy csökkenteni kell az Ausztriának nagy megter­helést jelentő kivándorlók számát. Ez azt jelenti, hogy mind több, gazdasági okok miatt kivándorlónak a mene­kültjogi státus hiányában vissza kell térnie hazájába. szerint ezután az iraki Kur­di sztánnak egyesülnie kellett volna Törökország és Irán kurdiakta területeivel. Min­denki tudta, hogy ez irreális dolog, s mégis akadtak olyan szélsőségesek, akik felkorbá­csolták az indulatokat, és új­ra megkezdődött az ellensé­geskedés a kurdiakta vidéke­ken. AZÖTA majd harminc esz­tendő telt el. S e csaknem há­rom évtized alatt nem egyszer írtak alá olyan megállapodá­sokat a bagdadi vezetők a kurdok képviselőivel, amelyek célja az volt, hogy véget vesse­nek az ellenségeskedéseknek, s kölcsönösen munkálkodjanak Irak felvirágoztatásán. A bé­kás fejlődési szakaszokat azon­ban újra meg újra megszakí­totta a fegyverek ropogása és az elkeseredett, szenvedélyes vita, hogy tulajdonképpen ki volt az, aki lövöldözni kezdett. A szüntelen fegyverropogás pedig újabb szenvedéseket ho­zott, áldozatokat követelt mindkét oldalon. Amikor ezeket a sorokat írtam, érkezett újabb híradás Ankarából. Eszerint iraki csa­patok tűntek fel a határ kö­zelében. Így a török kormány úgy rendelkezett, hogy a kurd menekültek határövezetben lé­tesített táborait helyezzék át mélyebben oz ország belsejé­be. A magyarázat szerint azért, hogy nagyobb bizton­ságban legyenek. Arra gondol­tam e beszámoló hallatán, hogy mily jó is volna, ha a kurdiakta vidékeken is elhall­gatnának a fegyverek. Hiszen ha tűzszünetet lehetett kötni egy olyan véget érni nem látszó háborúban, mint ami­lyen az iraki—iráni véron­tás volt, miért ne lehetne fegyvernyugvást, békességet teremteni a kurdiakta vidéke­ken is? Árkus István Holtponton az iraki—iráni béketárgyalások A háború nyolcadik évfordulója A litván strandokon egész nap takarítottak Tengerparti élő lánc mécsessel A TRA SÍKOS SORSÚ KURD Tripoliban a palesztin egységről Két napig lövöldöztek

Next

/
Oldalképek
Tartalom