Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-05 / 212. szám
2 1988. SZEPTEMBER 5., HÉTFŐ Megnyílt az idei őszi lipcsei vásár A nyílt világkereskedelem jegyében Éles hangú cikk a Scinteia vasárnapi számában Románia vádolja a magyar sajtát „A nyílt világkereskedelemért, a műszaki haladásért” hagyományos jelszó jegyében vasárnap délelőtt megnyitotta kapuit az idei őszi lipcsei vásár. A hét napon át tartó nemzetközi eseményen mintegy száz ország hatezer kiállítója mutatja be termékeit. A holtpontra jutott iraki— iráni béketárgyalások előmozdításának lehetőségeiről tárgyalt Genfben Tárik Áziz iraki és Ali Akbar Velajati iráni külügyminiszter Jan Eliasson- nal, az ENSZ főtitkárának kü- lönmegbízottjával. A két ország képviselői továbbra is a másik felet okolják a tárgyalások eddigi eredménytelenségéért. Ali Akbar Velajati érdemben nem értékelte az ENSZ- megbízottal folytatott tárgyalásait, mindössze annyit közölt, hogy azok építő jellegűek voltak. A béketárgyalások további sorsáról bizakodóan nyilatkozott. Megfigyelők nem tartják kizártnak, hogy a jövő héten néhány napos szünet következik a béketárgyalásokon, és a két külügyminiszter Nicosiába, az el nem kötelezett országok mozgalmának A hét végén élő láncot alkotva, a Balti-tenger partvonalát a tenyerében tartott kis mécsessel kirajzolva, a Baltikum több tízezer lakója adott nyoma tékot a tenger ökológiai állapota fölötti aggodalmának — jelentette a TASZSZ hírügynökség. Pénteken a Rigai-öbölben, a híres lett fürdőváros, Jurmala 36 kilométer hosszúságú tengerparti strandja mentén álltak kéz a kézben. Szombaton este Litvániában, az északi Palanga fürdőhelytől a köztársaság déli részén levő Nerin- gáig húzódott a több tízezer ember alkotta lánc. A környezetvédelmi demonstrációt a baltikumi „zöldek” egy nem hivatalos szervezete kezdeményezte. A Balti-tenger aggasztó állapotát részben a tengerbe ömlő A KÉMHOLD KUDARCA Valószínűleg teljesen használhatatlan marad az az amerikai felderítő műhold, amelyet a hét végén kíséreltek meg pályára állítani egy Titan 34-d típusú rakétával. A kár több száz millió dollár: egyedül a kémhold 300-100 millióba kerülhetett a szakértők becslése szerint. A hiba nehéz helyzetbe hozza az ame-y rikai katonai felderítést is: azok a mesterséges holdak, amelyeket hasonló céllal korábban állítottak pályára, kiöregedőben vannak és egy részük valószínűleg már működésképtelen. A pénteken végrehajtott indítás jól sikerült, ám a rakéta második fokozatának egyik hajtóműve nem lépett működésbe, s Így a mesterséges hold nem állt úgynevezett geostacionárius pályára, hanem elnyújtott ellipszis alakú pályán kering. Bár az Egyesült Államokban hivatalosan nem közölnek adatokat a katonai felderítő mesterséges holdakról,- a szakértők úgy tudják, hogy eddig öt hasonló célú berendezést állítottak pályára. Közülük kettő már nem működik. A hiba visszavetheti a katonai célú rakéták felhasználását is. A Challenger űrrepülőgép katasztrófája óta az amerikai légierő Titan tipusú rakétákkal kísérletezik a kém- holdak pályára állításánál. A két első kísérlet során a rakéta felrobbant, a következő két Indítás sikeres volt, most azonban ismét hiba volt a berendezések működésében. Mivel az űrrepülőgépes utak felújításáig a Pentagonnak csak kevés hordozóeszköze maradt a katonai űrprogram végrehajtására, a mostani kudarc megnehezíti az ilyen tervek végrehajtását is. Erich Honeckerrel, az NSZEP KB főtitkárával, az államtanács elnökével az élen az NDK párt- és állami vezetői röviddel a megnyitás után körsétát tettek a vásár területén. Elsőként az NDK vegyipárának seregszemléjét tekintették meg, majd fölkereskülügyminiszteri értekezletére utazik. Irakban vasárnap emlékeztek meg a háború kitörésének nyolcadik évfordulójáról. Bagdad szerint a háború akkor kezdődött, amikor 1980 szeptember 4-én az iráni tüzérség támadást intézett két iraki határváros és néhány ipari létesítmény ellen. Teherán ezzel szemben azt állítja, hogy a háború szeptember 22-én tört ki, amikor az iraki csapatok átlépték a határt, 150 kilométer mélységben benyomultak, elfoglaltak több települést és fenyegették Abadán városát A szomorú évforduló kapcsán Irakban egy hétig tart a megemlékezés, egyebek között istentiszteleteket tartanak és segélyakciókat szerveznek a háborúban elesettek családtagjainak javára. Lielupe és Daugava folyók ipari szennyvízzel és a rigai csatornahálózat vizével szeny- nyezett hordaléka, részben - a skandináv országok környezetkárosító ipari tevékenysége okozza. A TASZSZ jelentése arról is beszámol, hogy Klaipeda, Palanga és más litvániai tengerparti üdülők strandjait egész nap tízezrek takarították, próbálták megtisztítani a tenger vizét és a partot az üledéktől, a lerakodott ipari hulladéktól. ELŐFORDUL, hogy egy rövid híradás rég elfeledettnek hitt emlékek egész sorát idézi fel újra a hallgatóban, olvasóban. Így történt ez, amikor arról szólt a tudósítás, hogy kn~dok tízezrei menekülnek át az iraki—török határon. Az özal-kormányzat bejelentette, hogy az iraki oldalról átmenekülök — akik között asszonyok és gyermekek is vannak, sőt gyakran teljes családok — elmondásuk szerint „a bagdadi kormány csapatainak irtóhadjárata elől keresnek menedéket”. Az áradat immár elérte a százezres számot és szüntelenül újabb tömegek érkeznek. A londoni rádió helyszínre küldött tudósítója, menekülteket idéz, akik szerint az iraki hadsereg vegyi fegyvereket is alkalmaz a kurdok ellen. Az újságíró, aki kötelességének tartja, hogy tárgyilagos legyen híradása, megemlíti Bagdad erélyes hivatalos cáfolatát erről, de hozzáfűzi, hogy az iráni—iraki háború során, bizonyított módon, mindkét fél bevetett a harcok során egymás ellen vegyi fegyvert. Tolmács útján beszélget azokkal, akik minden csekély vagyonkájukat, földjeiket, házaikat hátrahagyva, pánikszerűen választották a menekülés — mint mondották — a túlélés egyetlen útját, és mélységes aggódással nyilatkoznak azokról, akik még odaát maradtak. AZ ÉLET néha különös dolgokat idéz elő — állapítja meg a tudósító. — Az egész világ fellélegzett, amikor az iráni—iraki tűzszünet életbelépéséről és eddigi megtartásáról kaphatott híreket. Ez természetes is, hiszen azt jelentette, hogy egy fegyveres konfliktus, amely már több mint egymillió halálos áldozaték. több külföldi csarnokot, standot. Az elsők között tekintették meg a magyar vállalatok bemutatóját, ahol Ros- ka István hazánk berlini nagykövete köszöntötte Erich Ho- neckert és kíséretét, szót ejtettek Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának, a Minisztertanács elnökének csütörtökön kezdődő berlini látogatásáról is, kiemelkedő jelentőségű eseményként jellemezve azt. A magyar kiállítási részleg összesen 44 külkereskedelmi és szolgáltató vállalat tevékenységét, illetve termékeit mutatja be. A seregszemle súlypontját a vegyipari termékek, közúti járművek és feldolgozó gépek adják. A palesztin egység volt a témája annak a Tripoliban tartott megbeszéléssorozatnak, amelyen különböző, Jasszer Arafattal, a PFSZ VB elnökével szemben álló palesztin frakciók vezetői vettek részt. Ott volt Tripoliban George Habbas, Najef Havatme, valamint Ahmed Dzsibril is. Simon Peresz izraeli külügyminiszter a brit Observernek adott nyilatkozatában kijelentette: hajlandó minden palesztinnal tárgyalni, aki elfogadja az ENSZ Biztonsági Tanácsának 242. számú határozatát. Ez a határozat egyrészt felszólítja Izraelt a megszállt területek kiürítésére, másrészt elismeri azt a jogát, hogy biztonságos határok között létezzék. t Két napon át tartó lövöldözés után vasárnapra virradóra sikerült megfékezni a nyugatbejrúti Bordzs El-Baradzsne menekülttáborban a palesztinok belső csatározását, amely ezúttal a George Habbas vezette Népi Front Palesztina Felszabadításáért (PLFP) nevű szervezet harcosait állította szembe az Abu Musza által irányított El-Fatah — ideiglenes parancsnokság híveivel. A mostani csatározásokat tot követelt, a békés rendezés irányába vett fordulatot. S azért is üdvözölték a fegyvernyugvás hírét, mert ezzel csökkent annak veszélye, hogy ez az értelmetlen háború kiterjedjen. Amíg ugyanis a Perzsa (Arab)-öböl hadicselekmények színhelye, a fenyegetés szinte állandó volt, hogy más országok is belekeverednek az iraki—iráni ellenségeskedésekbe. s a helyi konfliktus kiszélesedik. Lám a kurdok számára ez a jó hír tragikussá válik. Azt jeLenti ueyanis, hogy az iraki hadsereg, amely immár nincsen lekötve az Iránnal vívott háború frontvonalain, nagyobb erőket küldhet a kurdok lakta vidékekre, „megtorló hadjáratainak” folytatására. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik — s erről a tudósító nem tett említést —, hogy egyes szélsőséges kurd csoportok zavarosban való ha- lászásra igyekeztek kihasználni az iraki hadsereg lekötöttségét a frontvonalakon, s terrorakciókat szerveztek a hátországban. Érthető tehát, ha a bagdadi kormány most „levegőhöz jutva” rendet akar teremteni — mint arra egyes nemzetközi hírmagyarázók rámutatnak. De — mint megjegyzik — megkülönböztetést kell persze tenni a terroristák és a békés lakosság között, s nem lehet egyformán kezelni őket. Annál is inkább, mivel nagy népcsoportról van szó: <x Miklós Imre Izraelben Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke vasárnap küldöttség élén Izraelbe érkezett. Hírügynökségek a látogatással kapcsolatban megírják, hogy Miklós Imre Zevulun Hammer izraeli vallásügyi miniszter meghívására tesz látogatást, hogy megvitassa a magyarországi zsinagógák felújításával kapcsolatos kérdéseket. Remélem, hogy kapcsolataink javulnak és szorosabbá válnak — idézi a brit Reuter hírügynökség Miklós Imre szavait. Zevulun Hammer kiemelte a látogatás jelentőségét. A KUNA kuvaiti hírügynökség tudni véli, hogy Miklós Imre megbeszéléseket folytat majd Jichak Samir miniszterelnökkel és Simon Peresz külügyminiszterrel is. az váltotta ki, hogy a (PFLP) nem volt hajlandó Abu Mu- száéknak kiszolgáltatni egyik emberét, aki személyes vitába keveredett az utóbbiakkal. Custáv Húsúk Kínában Csao Ce-jang, a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának főtitkára vasárnap délután a pártközpontban fogadta Gustáv Husákot, a Csehszlovák Szocialista Köz-, társaság elnökét. A két vezető egyetértett abban, hogy a reformokat a különböző szocialista országok sajátos feltételei alapján kell megvalósítani. A találkozón tájékoztatták egymást a hazájukban folyó reformokról és megvitatták a KKP és a CSKP, a két ország és a két nép közötti baráti kapcsolatok továbbfejlesztésének kérdéseit. Gustáv Husák egyetértését fejezte ki Csao Ce-jang érté- kelésévél és hangoztatta, hogy a két párt és a két nép közötti barátság megszilárdítása és előmozdítása kölcsönös feladat. kurdok Irak lakosságának mintegy negyedrészét alkotják. AMIKOR tz ötvenes évek végén, a hatvanas esztendők elején többször jártam kiküldött tudósítóként Irakban, nemegyszer találkoztam kur- dokkal, sőt vendég voltam házaikban is. Ezek az emlékek elevenen támadtak fel bennem, amikor a mostani híradásokat hallottam. Akkor éppen nagy volt köztük a bizakodás. Abban a megmozdulásban ugyanis, amely elsöpörte Nuriesz Szaid véres rendszerét, 1958-ban, a katonatisztek mellett jelentős szerepet játszottak a kurdok is. Ügy tűnt, hogy a mozgalom által hatalomra jutott Abdel Karim Kasszem kormányzata nem is feledkezik el erről. Akkori beszélgetéseimkor, amelyet elsősorban a baloldali, demokratikus áramlatokhoz tartozó kurd politikusokkal folytattam, éppen azt fontolgatták, hogy milyen konstruktív javaslatokkal szolgálhatnák az ország felvirágoztatását. Beszéltek történelmükről, amely sok-sok szenvedéssel és véres áldozattal volt terhes az évszázadok során. Szó esett az egykori kurd királyságról, amelyet ez az in- dogermán családhoz tartozó nép alkotott, s amelyet a török megszállás szüntetett meg, s arról, hogy a kurdok szabadságküzdelmeit mindig véresen megtorolták és a lakosság a mai Irak, Irán és Törökország területén szóródott A Scinteia vasárnapi számában a magyar sajtót támadó, éles hangú cikk jelent meg ezzel a főcímmel: „Vessenek véget a tendenciózus, rosszindulatú, a román—magyar kapcsolatok fejlesztésének követelményeivel ellentétes akcióknak”, A lap szerkesztőségi cikke azzal vádolja a magyar sajtót, a tömegtájékoztatási eszközöket, hogy támadják és befeketítik Romániát, a román nép eredményeit. A cikk úgy véli, hogy a magyar sajtó eltorzítva ismerteti a romániai helyzetet, „olyan helyzetekről számol be, amelyek nem felelnek meg a valóságnak”. A lap azt állítja, hogy az RKP régóta megoldotta a nemzetiségi kérdést „méghozzá demokratikus alapon, a szocializmus szellemében, ténylegesen biztosítva valamennyi állampolgár számára a teljes egyenlőséget”. Kifogást emel a Scinteia amiatt, hogy a magyar sajtóban — a szerkesztőségi cikk szerint — olyan cikkek jelennek meg, köztük a Népszabadságban is, amelyek tartalmuknál fogva „meghamisítják a tényeket, azt a benyomást keltik, hogy elégedetlenség támadt az aradi találkozó létrejötte miatt”. A Scinteia szerint „a magyar sajtó továbbra is vitatja és eltorzított, spekulatív módon ismerteti a romániai városok és községek korszerűsítésének kérdéseit”. Ezzel ösz- szefüggésben a lap leszögezi: a román nép mélységesen felháborodik amiatt, hogy durván meghamisítják valóságát és teljes határozottsággal elutasítja az ilyenfajta praktikákat. A lap azt ajánlja, hogy a magyar sajtó inkább az ország belső problémáival foglalkozzon, s ennek kapcsán bírálja a magyar gazdasági reformot is, megállapítva: „az RKP, népünk nem ért egyet a magyar- országi gazdasági reform számos aspektusával, amelyek negatív következményekkel járnak”. A Scinteia megengedhetetlennek tartja, hogy a magyar sajtó „nem vesz tudomást arszét. Volt, hogy az iráni kurdok ragadtak fegyvert jogaikért, máskor a Törökországban élők. De tekintve, hogy a ma összesen mintegy hét- nyolcmilliósra becsült kurd népesség összefüggő legnagyobb területen Észak-Irakban él, itt volt szinte állandó a fegyveres küzdelem. A második világháború után pedig 1946-tól egy éven át létezett Iránban egy önálló kurd állam is, de ezt véres módon eltörölték, s a jogaikért fegyverrel küzdők közül sokan Irakba menekültek. HALLHATTAM arról is, hogy a kurdok mozgalmában mindig nagy volt a széthúzás, s ezt ellenfeleik gyakran ki is használták. Baloldali, demokratikus gondolkodású vezetők mellett nagy számban akadtak szélsőségesen jobboldaliak, vagy olyan terroristák, akik válogatás nélkül hajtották végre merényleteiket. Washington abban az időben — 1958—59-ben —, hogy gyengítse a vele szembekerült Kasszem-kormányzatot, a Nagy Kurdisztán tervének igyekezett támogatókat szerezni. Azt szerették volna, hogy az iraki kur 'lakta területeken zavargást szítsanak. Majd olyan hangulatot keltenek, hogy ezek a vidékek — amelyek oly gazdagok olajlelőhelyekben —, szakadjanak el Iraktól. A dolgok hátterében persze az volt, hogy Irak államosította az ottani brit és amerikai tulajdonban levő olajmezőket. A forgatókönyv ról, amiben Aradon megállapodtak és továbbra is félrevezeti a közvéleményt, s ily módon nehézségeket támaszt annak útjába, hogy valóra váljanak a megállapodások. Az RKP KB központi lapja azt is felrója a magyar sajtónak, hogy olyan benyomást kelt, ami szerint az 1977-es debreceni és nagyváradi magas szintű találkozón született megállapodások elmaradásáért Romániát terheli a felelősség. A Scinteia értelmezése szerint a magyar sajtó „szándékosan elhallgatta, hogy a magyar fél miatt nem került sor újabb magas szintű találkozókra, s az ország képviselői nem törekedtek a megállapodások megvalósítására”. A cikk végezetül azt hangoztatja, hogy Románia mindent megtesz az aradi megállapodások valóra váltásáért s ennek érdekében az RKP KB politikai végrehajtó bizottsága intézkedési programot fogadott el. Hozzáteszi: mindkét félnek erőfeszítéseket kell tennie a megállapodások megvalósításáért s a sajtónak ilyen értelemben igen nagy a szerepe és a felelőssége. Ausztria Sok a bevándorló A néhány hónapja aggasztó méreteket öltő bevándorlás miatt különbséget kell tenni az Ausztriába érkező politikai menekültek és a gazdasági okok miatt kivándorlók között — mutatott rá Alois Mock osztrák külügyminiszter az APA osztrák hírügynökségnek adott nyilatkozatában. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy országa továbbra is menedéket nyújt azoknak a bevándorlóknak, akiket hazájukban politikai nézeteik vagy vallási meggyőződésük miatt üldöznek. Ugyanakkor szorgalmazta, hogy csökkenteni kell az Ausztriának nagy megterhelést jelentő kivándorlók számát. Ez azt jelenti, hogy mind több, gazdasági okok miatt kivándorlónak a menekültjogi státus hiányában vissza kell térnie hazájába. szerint ezután az iraki Kurdi sztánnak egyesülnie kellett volna Törökország és Irán kurdiakta területeivel. Mindenki tudta, hogy ez irreális dolog, s mégis akadtak olyan szélsőségesek, akik felkorbácsolták az indulatokat, és újra megkezdődött az ellenségeskedés a kurdiakta vidékeken. AZÖTA majd harminc esztendő telt el. S e csaknem három évtized alatt nem egyszer írtak alá olyan megállapodásokat a bagdadi vezetők a kurdok képviselőivel, amelyek célja az volt, hogy véget vessenek az ellenségeskedéseknek, s kölcsönösen munkálkodjanak Irak felvirágoztatásán. A békás fejlődési szakaszokat azonban újra meg újra megszakította a fegyverek ropogása és az elkeseredett, szenvedélyes vita, hogy tulajdonképpen ki volt az, aki lövöldözni kezdett. A szüntelen fegyverropogás pedig újabb szenvedéseket hozott, áldozatokat követelt mindkét oldalon. Amikor ezeket a sorokat írtam, érkezett újabb híradás Ankarából. Eszerint iraki csapatok tűntek fel a határ közelében. Így a török kormány úgy rendelkezett, hogy a kurd menekültek határövezetben létesített táborait helyezzék át mélyebben oz ország belsejébe. A magyarázat szerint azért, hogy nagyobb biztonságban legyenek. Arra gondoltam e beszámoló hallatán, hogy mily jó is volna, ha a kurdiakta vidékeken is elhallgatnának a fegyverek. Hiszen ha tűzszünetet lehetett kötni egy olyan véget érni nem látszó háborúban, mint amilyen az iraki—iráni vérontás volt, miért ne lehetne fegyvernyugvást, békességet teremteni a kurdiakta vidékeken is? Árkus István Holtponton az iraki—iráni béketárgyalások A háború nyolcadik évfordulója A litván strandokon egész nap takarítottak Tengerparti élő lánc mécsessel A TRA SÍKOS SORSÚ KURD Tripoliban a palesztin egységről Két napig lövöldöztek
