Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-29 / 233. szám

%/£íilflT> 1988. SZEPTEMBER 29.. CSÜTÖRTÖK A kínai külügyminiszter Moszkvába látogat Sevardnadze hazautazik New Yorkból Félbeszakítja New York-i tartózkodását és az SZKP KB szeptember 30-ára kitűzött ülésére hazautazik Moszkvába Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter. Ezt Genna-- gyij Geraszimov szovjet szó­vivő szerdán jelentette be az ENSZ székhelyén. A szóvivő közölte: a KB ülése a pártap­parátus átalakításának terve­zetét vitatja majd meg az SZKP legutóbbi értekezleté­nek határozata alapján. Bár az ülést már korábban ter­vezték, annak időpontját csak most állapították meg, s a Központi Bizottság más tag­jaihoz hasonlóan azon Se­vardnadze is részt vesz. A szovjet külügyminiszter emiatt kénytelen volt lemon­dani több tervezett találkozó­ját. Az utolsó napra tervezett megbeszéléseket azonban meg­tartották, így Sevardnadze — közép-európai idő szerint a késő esti órákra — Michael Dukakisszal, a Demokrata Párt elnökjelöltjével is meg­beszélést iktatott programjá­ba. Korábban Washingtonban találkozott a Republikánus Párt jelöltjével, George Bush alelnökkel is. Ugyancsak részt vett Sevardnadze a Biztonsá­gi Tanács öt állandó tagja képviselőjének közös ebédjén. Az immár hagyományos mun­kaebéden — amelyet egyéb­ként csak péntekre terveztek — szó volt arról a javaslat­ról, hogy vitassák meg az ENSZ főtitkárának bevonásá­val az Afganisztánra vonatko­zó genfi megállapodások meg­tartásának problémáját. Sevardnadze még szerdán találkozott Csien Csi-csen kí­nai külügyminiszterrel. A ta­lálkozón megállapodás szüle­tett arról, hogy a kínai mi­niszter még az idén Moszk­vába látogat, ahol Mihail Gorbacsov is fogadja majd. Sevardnadze megbeszélést folytatott Joe Clark kanadai külügyminiszterrel is; itt meg­állapodtak arról, hogy helyre­állítják a két ország diplomá­ciai képviseleteinek létszámát. Korábban Kanada szovjet diplomatákat utasított ki, ezt követően szovjet részről is felszólították a kanadai nagy- követséget Moszkvában a dip­lomáciai személyzet létszámá­nak csökkentésére. A szovjet külügyminiszter, Eduard Sevardnadze még ked­di felszólalásában beszélt ar­ról, hogy kísérletek történnek a genfi megállapodások ön­hatalmú átértékelésére és a szovjet csapatok kivonásával párhuzamosan megnöveked­tek a terrorakciók. Sevard­nadze beszédét követően ame­rikai újságíróknak kijelentet­te: a megállapodások megsze­gése megnehezítheti a szovjet csapatok kivonását is. A Szov­Igen pozitív a visszhangja Sevardnadze keddi, az ENSZ- közgyűlés 43. ülésszakán el­hangzott felszólalásának. A beszéd az új politikai gondol­kodás jegyében fogant, építő szellemű, egy sor kérdésben pedig egyenesen forradalmi je­lentőségű — mutatnak rá egy­behangzóan az első nyilatko­zatok. George Shultz amerikai kül­ügyminiszter — bár minden idők egyik leginkább építő szellemű felszólalásaként jel­lemezte a szovjet kollégája ál­tal elmondottakat — hangoz­tatta, hogy nem mindennel ért egyet. Vernon Walters, az Egyesült Államok állandó ENSZ-képviselője ugyanakkor barátságos hangvételűnek és építő szelleműnek nevezte a beszédet, amely sok új elemet tartalmaz. jetunió eddig teljesítette vál­lalt kötelezettségeit és a meg­adott határidőre, augusztus közepére az országból kivonta ott állomásozó csapatai felét, most viszont kénytelen lesz lelassítani a visszavonást, ha nem szűnnek meg a terror­akciók. Sevardnadze a Bizton­sági Tanács állandó tagjainak konzultációját javasolta, s bár Shultz amerikai külügy­miniszter egyelőre elutasította ezt, a tanácsban még a héten konzultációk kezdődnek, való­színűleg az öt állandó tag külügyminiszterének pénteki közös ebédjén. Karabahban találkozó volt az értelmiséggel Vita Afganisztánról Aggodalom a felhívások miatt A Kommunyiszt beszámol arról, hogy az örmény KP KB székházábaa. Arútyunján első titkár részvételével - találkozó zajlott le' a köztársaság művé­szeivel, alkotó értelmiségének képviselőivel. Ezen a találkozón elhang­zott: az írók, művészek köz­életi szerepük, társadalmi ha­tásuk révén elősegíthetik, hogy a köztársaság élete mielőbb visszatérjen a normális me­SIOVJET KÖNYVKIADÁS A Szovjetunióban Churchill és Eisenhower második világ­háborúról írt műveinek kiadá­sát, mi több, Guderian német tábornok — egy ideig a hit­lerista hadsereg vezérkari fő­nöke — háborús visszaemlé­kezéseinek megjelentetését is tervezik. Erről a Moszkovsz- kaja Pravda című lap számolt be szerdán. A lap jelentése szerint a könyvkiadói állami bizottság távlati kiadási tervet hagyott jóvá a minap. Ebben az emlí­tett műveken kívül számos olyan mű megjelentetését irá­nyozza elő, amelyeket a Szov­jetunióban \ragy egyáltalán nem vagy régóta nem adtak ki. Tervbe vették, hogy válo­gatást jelentetnek meg a nem­rég rehabilitált Buharin és a nagy októberi forradalom több más, tevékeny résztvevőjének műveiből. Az Emberi Jogok Nemzet­közi Társasága (ISHR) felszó­lította a helsinki folyamat bé­csi utótalálkozóján részt vevő küldöttségeket, hogy terjesz- szék az ENSZ valamelyik fó­ruma elé a román falufelszá­molási terv ügyét. Ezt a frankfurti székhellyel működő nemzetközi szervezet szerdán Bécsben tartott sajtóértekezle­tén jelentették be. Az ISHR képviselői az utóbbi napokban felkeresték az utótalálkozó delegációit, s átnyújtották nekik emlékira­tukat. Az okmány felhívja a figyelmet arra, hogy a román faluprogram „rendszerezés” és „korszerűsítés" ürügyén több ezer — részben magyar és né­met nemzetiségi többségű — falu több millió lakosát kény­szer-kitelepítéssel, létalapjuk és kulturális értékeik elpusz­derbe. Az értelmiség képvise­lői rámutattak — írja az ARMENPRESSZ jelentése —, hogy az események alakulásá­ra kedvezőtlenül hat a tárgy­szerű tájékoztatás hiánya, például a szumgaiti tragédia felelőseinek bírósági peréről szóló tárgyszerű beszámolók hiánya. A találkozó résztvevői saj­nálatosnak nevezték, hogy az események alakulása szüksé­gessé tette a katonaság kive­zénylését Jereván és néhány más település utcáira, örmény tudósok egy csoportja a Kom­munyiszt hasábjain felhívást tett közzé, amely a legutóbbi napok eseményei alapján úgy véli, hogy nem tettek meg mindent a karabahi örmény lakosság biztonságának érde­kében. A tudósok egyide­jűleg aggodalommal tesznek említést a tömegrendezvénye­ken hallható olyan felhívások­ról, amelyek ellentétesek az örmény nép érdekeivel. Végezetül a tudósok rámu­tatnak: ma mindenkinek fel kell ismernie, hogy az örmény nép saját sorsát mindig szo­rosan összekapcsolta az ország más népeinek sorsával, s jö­vője zálogának egyebek kö­zött a szovjet népek közötti barátság és testvériség erősí­tését tartja. Irtásával fenyegeti, s közülük sokan a Magyarországra való menekülésben kénytelenek megoldást keresni. A szerve­zet a román akcióban az em­beri jogok és a helsinki záró­okmány súlyos megsértését látja. Pakisztán küldöttségének vezetője, Szahibzada Jakub Han külügyminiszter felszóla­lásában azt mondotta, hogy országa „mélységesen érde­kelt” az afganisztáni problé­ma rendezésében és azt han­goztatta, hogy Pakisztán nem szegte meg a genfi megálla­podásokul;, Bár Sevardnadze felszólalásában nem említette sem Pakisztán, sem az Egye­sült Államok nevét, Genna- gyij Geraszimov szóvivő már határozottan kijelentette, hogy a megállapodások megszegé­séért felelősnek tartják Pa­kisztán kormányát. Jakub Han egyébként — ismét nevek említése nélkül — azt a vádat hozta fel, hogy afganisztáni oldalról rendsze­resen megsértik a pakisztáni határt, s ennek halálos áldo­zatai is vannak. Közvetve az­zal vádolta meg Afganisztánt, hogy Kabul áll a pakisztáni sorozatos terrorakciók mögött is. Várkonyi Péter megbeszélései Dr. Várkonyi Péter megbe­széléseket folytatott Bohuslav Chnoupek csehszlovák, Nara- szimha Rao indiai és Joao Pinheiro portugál külügymi­niszterekkel. Az ENSZ-köz- gyűlés ülésszakán részt ve­vő külügyminiszterek felhasz­nálták az alkalmat, hogy át­tekintsék a kétoldalú, bele­értve a gazdasági-kereskedel­mi kapcsolatok fejlődését.. Külügyminiszterünk és part­nerei érdekeltségüket fejezték ki kapcsolataink további erő­sítésében. Az időszerű nem­zetközi kérdések áttekintésé­re is sor került, különös te­kintettel a kedvező nemzetkö­zi légkörben megnyílt ENSZ- közgyűlési ülésszak előtt álló feladatokra. ATOMBIZTONSÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS Egy nyugatnémet cég segít a szovjet atomerőművek biztonsá­gának javításában. A Siemens konszern erőműépítő leányválla­lata, a KWU megbízást kapott a szovjet hatóságoktól arra, hogy végezzen tanulmányokat az 1000 megawattos nyomottvizes reaktorokban lehetséges balesetekkel kapcsolatban. A munká­ba bekapcsolódik a reaktorbiztonsági társaság (GRS) is. A nyu­gatnémet cég szóvivője közölte, hogy számukra nem annyira a megrendelés összegszerű értéke fontos, hanem az, hogy végre „áttörés jött létre a konkrét reaktorbiztonsági együttműködés területén”. Az NSZK-beli vállalat egyéb, a nyomottvizes reaktorok biz­tonságát érintő szerződésekről is tárgyal a szovjet hatóságok­kal. Szó van biztonsági felszerelések szállításáról, az erőművi személyzet képzésében történő együttműködésről, a számítógé­pes reaktortervezéshez szükséges berendezések átadásáról. Bécsi sajtóértekezlet a faluprogramról Megoldatlan családegyesítések Közlemény az MSZMP KB üléséről (Folytatás az I. oldalról.) dolgozásra kerülő politikai megoldás lehet az alapja. A Központi Bizottság támo­gatásáról biztosította a ma­gyar—izraeli kapcsolatok bő­vítésére irányuló külpolitikai lépéseket. Helyesli a Koreai Köztársasággal létrejött meg­egyezést a konzuli jogkörű ke­reskedelmi képviseletek köl­csönös létesítéséről. A realitá­sokat figyelembe vevő diplo­máciai kezdeményezések — hazánk közvetlen érdekeinek szolgálatán túl — hozzájárul­hatnak a helyi válsággócok problémáinak rendezéséhez. A Központi Bizottság * üdvözli az Irak és Irán közötti tűzszüneti megállapo­dást, mint a háborús konflik­tus békés rendezéséhez vezető első lépést. Kifejezi reményét, hogy részvételünk a fegyver- szünetet ellenőrző ENSZ-erők munkájában, hozzájárul ha­zánk és a két érintett ország kapcsolatainak sokoldalú fej­lődéséhez is. II. A Központi Bizottság meg­tárgyalta és elfogadta a párt helyzetéről, a pártélet és a belpolitika néhány időszerű kérdéséről szóló tájékoztatót. 1 Megállapította, hogy a tagkönyvcserével kap­csolatos feladatokat a párt­szervek, az alapszervezetek, az egyéni beszélgetést végző csoportok és az apparátus dol­gozói nagyfokú politikai fele­lősséggel, szervezetten hajtot­ták végre. A párttagokkal foly­tatott véleménycsere, a tagság javaslatai és kezdeményezései fontos változások erjesztőinek bizonyultak, nagymértékben hozzájárultak az országos pártértekezlet összehívásához és annak döntéseihez. A tagkönyvcsere jelentős politikai értéke, hogy a tagság döntő többsége a párthoz-va­ló tartozás mellett foglalt ál­lást. Kezdeményezte a pórt megújítását, és kifejezte, hogy cselekvőén részt kíván venni ebben a folyamatban. A tag­könyvcsere időszakában több mint 73 ezer személy, a tag­ság 8,3 százaléka került ki a pártból. A taglétszám június 30-án 816 622 volt. A párttag­ság jelenlegi összetétele lehe­tővé teszi, hogy az MSZMP szilárd munkabázisú, a legkü­lönbözőbb társadalmi rétegek­ben jelentős befolyást élvező tömegpártként működjön. A Központi Bizottság fel­hívja a pártszervezetek és a párttagok figyelmét arra, hogy a politizálás más teendői kö­zepette — és éppen azokkal összefüggésben is — több ener­giát és nagyobb figyelmet for­dítsanak az új tagok felvéte­lére. Különösen fontos az, hogy a párt politikai vonzerejét nö­velve meggyorsítsuk a fiatal korosztályok közeledését a párthoz, és javítsuk a tagsá­gon belüli arányukat. 2 Az országos pártérte- kéziét vitájának és ál­lásfoglalásának központi kér­dése a politikai intézmény- rendszer átalakítása volt. A Központi Bizottság ennek ér­dekében az elmúlt négy hó­napban megfelelő kezdemé­nyezéseket tett. Megkezdő­dött az alkotmány felülvizs­gálata. Kidolgozásra került és ma már széles körű társadal­mi vita tárgya a gyülekezési és az egyesülési jogról szóló törvény tervezete. Elkészült és a közeljövőben nyilvánossá­got kap az új választójogi tör­vény tervezete is. Az állami életben sok tekintetben újsze­rű gyakorlat honosodott meg. A szakszervezeti mozgalom, a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség, a Hazafias Népfront és más társadalmi szervezetek és mozgalmak is hozzákezd­tek munkájuk megújításához. Mindennek eredményeképpen nyitott, demokratikus közélet van kialakulóban. Bővül a tér a különböző érdekek és néze­tek kifejtésére és ütközteté­sére. A Központi Bizottság rámu­tat, hogy hosszabb folyamatról van szó. a végleges eredmény még nem érzékelhető, ez azon­ban nem lehet türelmetlenség forrása. Törvényszerűnek kell tekinteni, hogy e folyamat kezdeti stádiumában a véle­mények polarizálódnak. Ezt a párton belül és kívül is egy­aránt tapasztaljuk a politikai, a gazdasági és a társadalmi élet minden területén. A Központi Bizottság em­lékeztet az országos pártérte­kezlet állásfoglalására, amely szerint a néphatalom érvénye­sülésének és gyakorlásának feltétele és eszköze a párt ve­zető szerepére épülő szocia­lista pluralizmus. Ezt tekinti mércének a politikai intéz­ményrendszer megújításában. dési területek felkutatására törekszik. Célja a nemzeti közmegegyezés újjáteremtése és nem a nép megosztása. Fi­gyelmét ugyanakkor nem ke­rüli el, hogy a különböző moz­galmakon belül munkálnak olyan erők is, amelyek szán­déka a párbeszéd meghiúsítá­sa, a feszültség élezése; egyes esetekben fellépnek szocializ­musellenes csoportok is. Az MSZMP elutasítja az ag­resszív, antidemokratikus, az új politikai kultúrához mél­tatlan módszereket. Támogat­ja a kormányt, az állami szer­veket a törvényesség fenntar­tásában. Q A közhangulatot erő­,J* teljesen befolyásolják a gazdaság elégtelen teljesít­ményéből fakadó társadalmi feszültségek, a romló életkö­rülmények. A több mint más­fél évtizedes folyamat nega­tív következményeit, a külső és a belső gazdasági egyen­súly hatalmas mértékű meg­bomlását nem lehet egy-két év alatt meg nem történtté tenni. Gazdasági mozgáste­rünk lényegesen szűkült. Az állami irányító szervek­nek egyértelműen és kiszámít­hatóan kell szabályozniuk a gazdasági folyamatokat. A közvéleménynek, a gazdálko­dó szervezeteknek meg kell érteniük, hogy az ország jö­vőjéért viselt felelőssége miatt a kormánynak nincs lehetősé­ge és joga mesterségesen élet­ben tartani a nemzetközileg is leértékelődött termelést. A gazdasággal összefüggő viták­ban bizonyos torzulás figyel­hető meg. Túlsúlyban vannak az elosztással kapcsolatos kér­dések. Érdemtelenül kevés fi­gyelem fordul a vállalkozás, a gazdálkodás, a termelés felé. Uralkodóvá vált a helyi érde­kek fenntartás nélküli képvi­selete, a könnyítésekért, a ki­vételekért, a változtatási kény­szerrel szembeni fellépés. A Központi Bizottság szor­galmáig 3 sÉfttkzfef vezéíttör­vény kidolgozásának meggyor­sítását; a munkavállalók kol­lektív érdekképviseleti jogai­nak, valamint a munkahelyi konfliktusok — köztük a sztrájk megoldási mechanizmusainak pontos, törvényi szabályozá­sát. Ugyanakkor rámutat: a munkabeszüntetések minden esetben anyagi károkat okoz­nak, ezért elkerülésük társa­dalmi érdek, és a konfliktusok megoldásában részt vevő part­nerek felelőssége is. A Központi Bizottság a pártértekezlet állás­foglalásának megfelelően to­vábbra is kezdeményezi és ösz­tönzi a politikai intézmény- rendszer és a gazdaság re­formját, a szocialista plura­lizmus megteremtésének fo­lyamatát. A párt tagjainak és szervezeteinek fel kell készül­niük a kialakulóban levő többoldalú politikai életben való eligazodásra és helytál­lásra. ^ A Központi Bizottság * a közelmúltban politi­kai eseményei közül figyelmet érdemlő és további elemzést isénylő kérdésnek tartja az Új Márciusi Front felhívását, az alternatív környezetvédő, if­júsági és egyéb mozgalmak tevékenységét és azt, hogy a Magyar Demokrata Fórumot az alapítók szervezetté nyil­vánították. A Központi Bizott­ság a pártszervezetek és tag­jaik, az állami szervekben, a társadalmi szervezetekben dolgozó kommunisták maga­tartásához a következő kiin­dulási alapot kívánja nyújta­ni: A Központi Bizottság támo­gatja, hogy az állampolgárok az alkotmány és a törvények keretei között élhessenek po­litikai jogaikkal, beleértve a gyülekezéshez és az egyesülés­hez való jogot. Egyúttal hang­súlyozza, hogy pártunk viszo­nyát az egyes szervezetekhez a szavak, a politikai deklará­ciók mellett elsősorban a tet­tek, a cselekedetek határoz­zák majd meg. Az MSZMP a nemzetet gyötrő problémák szocialista megoldása érdeké­ben változatlanul párbeszéd­re, a lehetséges együltműkö­4. A helyi pártszervezetek a tagság tapasztalataira és vé­leményére támaszkodva ma­guk mérlegeljék a működési területükön alakuló különbö­ző csoportok tevékenységét. Adjanak útmutatást a párt tagjainak más szervezetek nyílt fórumain való vitázó részvételhez. Rendszeresen vi­tassák meg a kialakult hely­zetet és kellő rugalmassággal határozzák meg teendőiket. A Központi Bizottság ehhez fo­lyamatosan biztosítja a párt- szervezetek összehangolt fel­lépéséhez szükséges politikai irányelveket. A Központi Bizottság azzal számol, hogy a párton belüli viszonyok átala­kítása, a párt demokratikus megújulása hosszabb folya­mat. Bátorítja a tagságot, a testületek tagjait, hogy olyan egyéniségeket válasszanak meg tisztségviselőknek, akik képesek közösségeik elismert vezetőiként, önálló arculattal képviselni és érvényesíteni a párt politikáját. Céljaink eléréséhez nélkü­lözhetetlen a párt politikai és cselekvési egysége. Az egység fogalmához tapadt számos elő­ítélettől,, és leegyszerűsítéstől meg kell szabadulnunk. Ter­mészetesnek kell teRIiltéhünk, hogy' mozgalmunk ■' sokszínű, és ennek a lényegi ügyekben kell egységgé alakulnia. Ismét sajátos kétfrontos küzdelem feltételei között dolgozunk. Sem azt az irányzatot nem fo­gadjuk el, amely túlzottnak tekinti az országos pártérte­kezleten született elhatározá­sokat és a nyomukban kibon­takozó gyakorlatot, sem azt, amely a politika minden lé­tező és működő elemét reví­zió alá kívánja venni. A kü­lönböző nézetekkel, áramla­tokkal és az ebből eredő vi­tákkal ugyanakkor a párton belül is hosszabb távon együtt kell élnünk. A Központi Bizottság emlé­keztet rá: az országos pártér­tekezlet hitet tett a párt poli­tizáló képességének fejlesztése mellett. Ennek fő erejét a kö­zös politikai elvek és célok talaján álló, önállóan műkö­dő pártszervezetek képezik. Ebben az irányban kell halad­nunk. III. A Központi Bizottság elfo­gadta a Központi Bizottság és a területi pártszervek mellett létesítendő tanácsadó testüle­tekre vonatkozó javaslatot. Elhatározta, hogy létrehozza saját tanácsadó testületét, á megyei pártbizottságoknak pedig ajánlja, hogy mérlegel­jék hasonló testületek meg­alakítását. Rámutatott, hogy a megala­pozott döntéshozatal egyik ele­mévé válhat szakértői tanács­adó testületek működése. A tanácsadás az előzetes ellen­őrzés eszközeként hozzájárul­hat ahhoz, hogy a döntések­nél számba vegyék a külön­böző véleményeket, beleértve a párton kívül kialakult né­zeteket, felfogásokat is. A po­litika szintjére emelt és jól működő szakértői tanácsadás teljesebbé teszi a pártdemok­ráciát. A Központi Bizottság meg­bízta a Politikai Bizottságot, hogy tegyen javaslatot a ta­nácsadó testület személyi ösz- szetételére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom