Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-29 / 233. szám

1888. SZEPTEMBER 29., CSÜTÖRTÖK 3 Kitüntetések a fegyveres erők napjára Kiváló Vác, élenjáró Monor A fegyveres erők napja alkalmából szerdán kitün­tetési ünnepséget tartottak a Munkásőrségnél. Borbély Sándor országos parancsnok ünnepi parancsban kö­szöntötte a testület tagjait és fegyvertársaikat, majd kitüntetéseket adott át munkásőröknek, -parancsno­koknak, illetve a munkásőrség tevékenységét segítő pártmunkásoknak, gazdasági és társadalmi szervezetek vezetőinek, valamint a fegyveres erők és testületek tagjainak. A fegyveres testületek tag­jait köszöntötték a megyei tanács dísztermében is dél­után. A fegyveres erők napja alkalmából rendezett ünnep­ségen Balogh László, a Pest Megyei Tanács elnöke üdvö­zölte a megjelenteket, majd Plutzer Miklós, a megyei ta­nács apparátusi pártbizottsá­gának titkára mondott ünne­pi beszédet. Bevezetőjében szólt arról, hogy az ünnep al­kalmat ad az emlékezésre, a számvetésre és a jövőbe te­kintésre. Ezeréves történel­münk jelentősebb eseményed­ből kiemelte a 140 évvel ez­előtti forradalom és szabad­ságharc honvédéinek győztes pákozdi csatáját. Korunk leg­újabb történelmének esemé­nyeiről szólva hangsúlyozta, hogy az új vállalása a jövő érdekében elengedhetetlen, de ez csak hittel végezve lehet eredményes. Ügy kapcsolód­nak a ma feladatai múltunk­hoz, ha vállaljuk forradalmi elődeink tetteit. A kiváló munkát végzőknek Balogh László és Erdős Ist­ván, a Pest megyei polgári­védelmi törzsparancsnok he­lyettese adott át kitüntetése­ket A Haza Szolgálatáért ér­demérem arany fokozatát kapta: dr. Polgár Mihály és Gunszt Ferenc, ezüst fokoza­tát Ruzsák Józsefné és Papp Gyula, valamennyien a me­gyei tanács dolgozói. Honvé­delmi Érdemérem kitüntetés­ben ötvenketten részesültek. Kiváló címet kapott a polgá­ri védelemben élenjáró 15 tanács. A Kiváló városi pa­rancsnokság címet Vác érde­melte ki, a Polgári védelem kiválója kitüntetést tízen ve­hették át. Az Élenjáró városi parancsnokság címet a mono- riak érdemelték ki. A fegyveres erők napja alkal­mából a Munkásőrség országos parancsnoka által adományozott Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozata kitüntetést vehet­ték át: Bede István (Cegléd), Fe­kete László (Nagykáta), dr. He- mela Mihály (Vác), Nemes László (Ráckeve), Piszter István (megyei törzs) és Szaller András (Dabas) ; ugyanennek a kitüntetésnek az ezüst fokozatát kapták: Czira Ot­tó (Gödöllő). Gyura Ernő (Cegléd), Hamza Antal (megyei törzs), Schopper Ferenc (Szentendre), Szaffián László (Monor) és Sze­keres Zoltán (Százhalombatta): bronz fokozatát kapták: Kruzsllcz István (Vác), Maracskó József (megyei törzs), dr. Pék Lajos (Gödöllő) és Selmecit Lajos (Bu­daörs). Az ünnep alkalmából Détári Sándor ceglédi, Martinék Ferenc gödöllői és Sztdlovszky István ráckevei munkásőr hadnagyokat munkásőr főhadnaggyá léptették elő. A Pest Megyei Rendőr-főkapi­tányság vezetője a Közbiztonsági Érem arany fokozatát adomá­nyozta Gál György monori mun­kásőr egységparancsnoknak és Halmai Ottó kiképzési csoportve­zetőnek; ezüst fokozatát Sánta István Béla szolgálati főelőadónak és Váradi Ernő híradó főelőadó­nak: bronz fokozatát Adám György ráckevei munkásőrnek. ★ A fegyveres erők napja alkal­mából a Honvédelmi Minisztéri­um magas kitüntetésben része­sítette azokat a sokgyermekes édesanyákat, akik példamutatóan nevelték, egyszersmind készítették fel fiaikat a sorkatonai szolgálat­ra. Pest megyében özv. Lengyel Jó­zsefné törteli, Pécsi Albertné nagykőrösi, Györvárl Ferencné alsónémedi és özv. Varga József­né érdi édesanyáknak a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát adományozták. A ki­tüntetéseket a Pest Megyei Had­kiegészítő és Területvédelmi Pa­rancsnokság részéről Birkás Lő­rinc alezredes és Kovács Károly százados otthonukban adták át az ünnepeiteknek. A fegyveres erők napja alkal­mából a Pest Megyei Rendőr-fő­kapitányság állományából soron- kívüli előléptetésben tizennégyen részesültek. A Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatát nyer­ték el: Simon József rendőr őr­nagy, Tóth József rendőr őrnagy és Szatmári Géza társadalmi se­gítő. Ezüst fokozatát nyerték el: Kalmár Sándor rendőr őrnagy, va­lamint dr. Monostori Katalin és Stasákné dr. Békési Erzsébet tár­sadalmi segítők. Bronz fokozatát nyerték el: Karácsony Ferenc rendőr főhadnagy, Szabó Lászlóné rendőr főhadnagy, Demény Ár­pád rendőr főhadnagy és Antal Mihály rendőr zászlós. A Közbiztonsági Érem arany fokozatát nyerték el: dr. Jakab Géza rendőr százados, Spisák Mi­hály rendőr főhadnagy, Lippal Vilmos rendőr hadnagy, Kelemen Zoltán rendőr hadnagy, Szentessi Zoltánná nyugdíjas rendőr száza­dos és Tóth István polgári al­kalmazott. A közbiztonsági érem ezüst fokozatát érte el: Gellén László rendőr főhadnagy, Ritz Tamás rendőr főhadnagy, Kole- szár Miklós rendőr zászlós, Boncz Imre rendőr zászlós. Bronz foko­zatát: Nemecz János rendőr fő­törzsőrmester és Kovács Imre el­ső osztályú szaktiszt. Egy napig az egyetemen Figyelmeztető sztrájk A Szegedi József Attila Tu­dományegyetem Bölcsésztudo­mányi Karán szerdán nem tartották meg a soron lévő szemináriumokat és előadáso­kat: a hallgatók a felsőoktatás megújítását szorgalmazó fi­gyelmeztető sztrájkot tartot­tak. Ezzel szeretnék elérni, hogy az egyetemeken szűnjön meg a tantervutasítás, a Művelő­dési Minisztérium hatóságból váljon felügyeleti szervvé, az oktatók szabadabban választ­hassák meg előadásaik témá­ját, a hallgatók dönthessenek, mikor, kinek az előadásait lá­togatják, s tudásuk fokmérő­je kizárólag a vizsga legyen. Növekedjen az egyetemeknek nyújtott anyagi támogatás. A szegedi bölcsészhallgatók sztrájkja szerdán befejeződött. Kongresszus előtt Több fiatalt várnak A Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének VII. kongresszusára készülnek Budaörsön is. Ebből az alka­lomból tartottak beszámoló és küldöttválasztó gyűlést a Jó­kai Mór Művelődési Központ­ban szeptember 28-án. Hauser József nyugalmazott iskolaigazgató német nyelven köszöntötte a megjelenteket és a meghívott vendégeket, köztük Hambuch Gézát, a Ma­Almaszedő akció negyedszer Nyitva reggeltől estig Ipolydamásdnál utánfutős 1 személygépkocsik előznek, a raktárén sárga és piros mo- I A Budapesti Kertészeti Egye­temről az ötödéves, gyümölcs- szakos Tarjányi Ferenc tízhe­tes gyakorlaton vesz részt a tangazdaságban solygó almák halmaza. Dacá­ra a délelőtti óráknak, egy­más után látjuk a megrakott autókat. Az Alagi Állami Gaz­daság tangazdaságának almás­kertje ugyancsak kapós mos­tanában. Szeptember negyedi­kétől. immár negyedszer is­mét megszervezték a Szedd magad akciót a harmostagi ül­tetvényen. Ugyancsak megad­ták a módját, a vállalkozóka! zászlóval köszöntik, s hal pénztár áll rendelkezésre. Gömbös Dezső kertészmér­nök elmondja, hogy a tangaz­daság 168 hektáros almáskert­jében nemcsak a starking tí­pusú gyümölcsök, hanem o golden, a jonatán, a gloster is megterem, sőt, az első tele­pítéskor, 1978-ban kísérleteztek a jonatán és egy amerikai fajta keresztezésével, az ida- red fajtájú almával. Addig azonban „szabad a gazda” a többi fajtából. Ta­valy a termés egyharmadát. azaz 150 vagonnyi almát áru­sítottak ki ily módon. Az idén a tavaszi fagyok miatt az al­máskert mindössze 220 vagon termésre számít. Az akció ke­retében a hétvégeken 1200 személygépkocsi is parkol az ültetvényen, ilyenkor 700 má­zsa almát szednek le. A tan­gazdaság az idén 18 millió forint bevételre számít ebből. gyarországi Németek Demok­ratikus Szövetségének főtit­kárát és Balázs Gézánét, a Pest Megyei Tanács elnökhe­lyettesét. A legutóbbi kongresszus óta eltelt öt esztendő munkájáról Tóth Györgyné a szövetség vá­lasztmányi tagja tájékoztatta a megjelenteket. A jövő két legfontosabb fel­adata a nemzetiségi nyelvokta­tás fejlesztése, s a résztvevők körének bővítésében a nagy­szülők is segíthetnek. Jó len­ne, ha a szövetségben alakult ifjúsági bizottságnak budaörsi fiatal is tagja lenne. Végezetül megválasztották azt a két küldöttet, akik a de­cemberi kongresszuson Buda­örs német ajkú polgárait kép­viselik. A megyei tanács végrehajtó bizottságának ülése Korrekt kapcsolat az egyházakkal Pest megyében az állam- igazgatás és a népképviselet helyi testületéi, azaz a me­gyei, valamint a helyi taná­csok és az egyházak között a viszony rendezett, minden fontos kérdésben megfelelő az együttműködés. Ezt állapí­tották: meg a Pest Megyei Ta­nács Végrehajtó Bizottságá­nak tegnapi ülésén a megye egyházpolitikai helyzetéről és az egyházakkal való együtt­működés további lehetőségei­ről szóló jelentés megvitatá­sakor. A testület megvizsgálta a ta­nácsi ügyfélszolgálati irodák működési tapasztalatait. A továbbiakban a végrehaj­tó bizottság az egészségügyet és a betegellátást érintő fon­tos kérdésekben döntött. így elhatározta, hogy a megyei egészségmegőrző program cél­jait segítendő 3 millió 400 ezer forintos alapot hoz létre. Ugyanakkor a testület kife­jezte reményét, hogy e prog­ram ígéretes céljaihoz anya­gi segítséget nyújtanak a me­gye üzemei, szövetkezetei, in­tézményei is, hiszen köztudott, hogy az országban a legrosz- szabbak közé tartozik a vár­ható átlagéletkor, a csecsemő- halandóság, az alkoholisták ás más szenvedélybetegek ará­nya. Gyümölcsöző együttműködés a tanácsok és a felekezetek helyi képviselői között Egyházpolitika. E nyelvünk logikájának ellentmondó, a közigazgatásban mégis meg­honosodott kifejezés nem az egyházaknak a politikai kér­désekben kinyilvánított véle­ményét és cselekedeteit, az államhatalomnak az egyhá­zakkal kapcsolatos magatartá­sát, sokkal inkább az állam és a hazánkban működő egy­házak viszonyát jelenti. Azt a kapcsolatrendszert, amelyet a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága korrektnek és ered­ményesnek ítélt. Leszögezte a testület, hogv Pest megyében teljes mérték­ben biztosított a szabad val­lásgyakorlás, a tanácsok sem­milyen adminisztratív módon nem korlátozzák a hitéletet. Bizonyság erre, hogy példá­ul Halásztelken, Gyálon, Ceg­léden, Szigetszentmiklóson, Ürömben, Pilisvörösváron, Érd-Parkvárosban, Rádon, Farmoson, Szentendrén, Száz­halombattán, Monori-erdőn épült a különböző felekezetű hívők számára a közelmúlt­ban templom, kápolna, ima­ház. Érdemes rögtön itt meg­jegyezni, hogy a vallásos em­berek, nemegyszer lelkipászto­ruk kezdeményezésére, részt vesznek más közösségi célú társadalmi munkában is. Az állam és az egyház kö­zötti együttműködést jól pél­dázza, hogy lehetőségeink sze­rint támogatjuk az egyházi műemlékek renoválását. Idén például Szokolyán fejeződött be ilyen munka, s mint ahogy már beszámoltunk róla, társadalmi összefogás segíti a szentendrei várdombon lévő templom vagy Vácott a kór­ház melletti templom re­konstrukciós munkáit is. A végrehajtó bizottság sze­retné meggyorsítani a váci egyházművészeti múzeum meg­nyitását is. _ Csak a TGB anyaga volt titkos Folytatódik a konzultáció Szerdán sajtótájékoztatót tartottak a Szociális és Egész­ségügyi Minisztériumban ab­ból a célból, hogy tisztázza­nak bizonyos tényeket a KIOSZ hétfői sajtótájékoztatójával kapcsolatban. Mint arról a keddi lapok hírt adtak, a Kisiparosok Országos Szerve­zetének elnökhelyettese arról tájékoztatta az újságírókat, hogy a KIOSZ ellenzi a tár­sadalombiztosítási járulék ter­vezett emelését. Ezzel össze­függésben elhangzott az a ki­jelentés is, hogy a KIOSZ a tervezett változtatásokat — mármint a társadalombiztosí­tási járulék emelésére vonat- kozóakat — titkosított ügy­iratban, körözvényként kapta kézhez anélkül, hogy rendel­kezésben előírt jogához híven tájékoztatták vagy megkér­dezték volna az érdekképvise­let véleményét. Csehák Judit miniszter el­mondta, hogy az egyeztetések hosszabb ideje tartanak. A Rendszeres a megyében az állami és az egyházi vezetők közötti találkozó, vélemény- csere. A papok számára éven­te több mint húsz tájékozta­tót rendeznek, ahol lehetőség nyílik a legkülönbözőbb or­szágos és helyi kérdések megvitatására. örvendetes, hogy az egyházi emberek te­vékenyen részt vesznek a hé- kemozgalomban és a Hazafias Népfront szervezeteinek tevé­kenységében. A végrehajtó bizottság vé­leménye szerint a kiegyensú­lyozott, jó kapcsolatok elle­nére is van lehetőség a to­vábbi együttműködésre olyan közös célok esetében például, mint az egészséges életmódra nevelés, a káros szenvedélyek ellen; küzdelem, a környezet- védelem, az erdélyi menekül­tek anyagi és lelki támoga­tása, a közerkölcsök javítása, a családok szerepének meg­szilárdítása vagy a hagyo­mányőrzés. A tanácsok és az egyházak megyei együttműködéséről szóló napirenden részt vett és felszólalt Miklós Imre állam­titkár. az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. Határidő túllépése miatt még soha egyetlen ügyintéző sem kapott fegyelmit Ugyancsak közérdekű téma: hogyan váltak be a gyakorlat­ban a megyében 1976-tól fo­lyamatosan létrehozott ügyfél- szolgálati irodák? Az ötlet annak idején azért született meg, hogy a külön­böző ügyeket egy helyen, az osztályok közötti vándorlás nélkül lehessen elintézni. Or­szágosan is úttörőként vezet­ték be ezt a tanácsi szolgál­tatást Cegléden és Monoron (Sajnos ez utóbbit 1984-ben megszüntették, mert a tanács új helyre költözött!) Ma 24 településen, közülük 9 város­ban működik ilyen iroda, a tanácsi vezetők szerint sike­resen. ■ így van ez akkor Is, ha a tisztviselők között nem örvend nagy népszerűségnek ez a „ki­rakat”-munkahely. Ugyancsak nem az ügyfélszolgálati irodák sikerességére bizonyítók, hogy megyénk sajnos jeleskedik a határidőn, 30 napon túli ügy­intézésben. E kérdésről a testület tag­jai és a terület szakmai ve­zetői között élénk vita bonta­kozott ki. Ez utóbbiak azt ál­lították: természetes, hogy vannak olyan ügyek, amelyek végére nem lehet pontot tenni egy hónap alatt, csak az a hiba, ha az ügyintéző az el­járási törvénynek megfelelő­en nem kér erre hivatali elöl­járójától engedélyt. Balogh László tanácselnök, de a testület több tagja ké­telkedett ebben a magyarázat­ban, mint ahogy azt is szóvá tették, hogy a határidő-túllé­pések miatt még soha egyet­len hivatalnok sem kapott fe­gyelmit. Talán e túlzott libe­ralizmus is közrejátszik ab­ban, hogy 1987-ben 111 taná­csunknál romlott e tekintet­ben az ügyintézési fegyelem. Határozatában a végrehajtó bizottság utasította a szakigaz­gatást, tárja fel a határidő­túllépések okait, gyorsítsa az ügyintézést. KIOSZ külön is eljuttatta észrevételeit, ellenvetéseit az állami szervekhez. A KIOSZ álláspontját is figyelembe vé­ve határozott úgy a Tervgaz­dasági Bizottság legutóbbi, múlt heti ülésén, hogy most nem dönt a társadalombizto­sítási járulék emelésének kérdésében, hanem felkérte az érintett állami és társadalmi szervezeteket, hogy folytassák tovább a konzultációt. A mostani sajtótájékoztatón Fischer Pál, a KIOSZ elnök- helyettese elmondta, hogy va­lóban sor került előzetes egyez­tető megbeszélésekre, tény azonban, hogy a Tervgazdasá­gi Bizottság elé került anya­got titkos ügyiratként kapták, s annak a társadalombiztosí­tási járulékra vonatkozó rész­leteit idő hiányában nem tud­ták megvitatni testületi ülé­sen. A miniszter megjegyezte: a titkosság a hivatali ügyrend­ből adódóan kizárólag a TG B anyagára vonatkozott. DIALÍZIS Sehogyan sem fér egy szabályszerű tudósítás keretei közé az az emlék, amelyik végig bennem motoszkált, amikor a tanácstestület végrehajtó bizottsága arról dön­tött, mire is fordítsák azt a több mint 20 millió fo­rintot, amit a műveseállomás építésén sikerült megta­karítani. Van már vagy tíz éve, hogy háromnaponta rendszere­sen együtt utaztam egy tizenéves fruskával és az any­jával. Reggelente, Pestre jövet, a lány arca puffadtvolt, szeme zavaros, arca koravén. Este, amikor hazafelé gu­rultunk, kisimultak a vonásai, visszaváltozott csitrivé. A veseátültetésre váró kiskamasz egyszer eltűnt a buszról, többé nem utaztunk együtt. Ma sem tudom, abbamaradt a kezeléssorozat, meghalt vagy szerencsé­je volt, új vesét kapott és megmenekült. Pest megyében hozzávetőlegesen száz-százötven em­ber áll hasonlóan szörnyű lehetőség előtt, mert csak tizenötüknek jut rendszeres művesekezelés. Nekik van komoly esélyük az életben maradásra. A többi száznak nem sok oka van a reményre. De ha kibírnak még néhány hónapot, talán életben maradnak. A Semmelweis kórházban néhány hónap múlva el­készül egy hatágyas műveseállomás, s ahogy a szakmai zsargon fogalmaz: megnő a müvese-kapacitás, a jelen­leginél háromszor több rászorulót sikerül megszaba­dítani a halálos mérgektől. Igaz, e szerencsések még mindig csak harmadát teszik ki a rászorultaknak. S a többiek? Ha megérik, két év múlva valószínűleg a többiek sorsa is jobbra fordul. A mostani fejlesztést, s az 1990-re tervezettet egy­aránt egy sikeres szerződés teszi lehetővé, melyet az egészségügy irányítói kötöttek a hazai művesekészülé- keket gyártó Rolitron kisszövetkezettel. A megyének az eddig összegyűlt húszmillió forintja ugyanis kevés volt a berendezések megvásárlásához, a kezelőhelyek lét­rehozásához. A Rolitron azonban vállalkozott rá, hogy kezelésenként mintegy 5 ezer forintért maga működ­teti először a Rókus kórházban, majd a Tárogató úton felépülő műveseállomásokat. Nem kételkedem benne, hogy a vállalkozók így sem járnak rosszul. Költségeik előbb-utóbb megtérülnek, el­ső kézből nyernek információkat berendezéseik tovább­fejlesztéséhez, működés közben mutathatják be élet­mentő készülékeiket az érdeklődőknek. Akár így, akár úgy van, azt hiszem, akik a szerző­dést megkötötték, egy pillanatra sem felejtették: Itt nem egyszerű üzletről, hanem sok-sok ember életéről van szó. Csulák András

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom