Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-26 / 230. szám
4 ^fíífap 1988. SZEPTEMBER 26., HÉTFŐ Szájtátva Telik? Évtizedek óta nem volt ilyen. Ezt állítják a kereskedők. Csökken az élvezeti cikkek kereslete. Még az italé is... ! S ez már a világ vége. Kevesebb kávé, tea, cigaretta, bor, sör, tömény ... Na persze, viszonylag kevesebb. Azaz még ez a kevesebb is sok. Ha nemzetközi összehasonlításban nézi az ember. Ezzel szemben, árral szemben (és áremeléssel szemben) itthon töretlennek bizonyult az emelkedés. Az 1970. évi 5,6 százalékról 1977-re 6,9 százalékra emelkedett az élvezeti cikkeknek az aránya. A csúcsot 1983-ban és 1984-ben tartotta, amikor minden száz forint fogyasztási célú kiadásból nyolc forint tíz fillérért vásárolt az átlagcsalád a megyében élvezeti cikket. Ugyanez az arány a Német Szövetségi Köztársaságban 5,9, Franciaországban 4,2, Ausztriában 4,7 százalék. Ami azt mutatja, mintha nekünk jobban telne ilyen célokra, mint másoknak. Valóban ez lenne a helyzet? Avagy csupán arról van szó, hogy mások előbb kaptak és mi később kapunk észbe? Szájtátva jön rá az ember, de még mennyire kései a kapcsolásunk. Mert ugyan igaz, tavaly 7,7 százalékra mérséklődött az élvezeti cikkeknek a részesedése kiadásainkból, de bizonyos családtípusok esetében megközelíti a tíz százalékot ... ! S a hiedelemmel ellentétben nem azoknak telik ilyen arányra, akiknél kedvező a családi jövedelem egy főre jutó összege. Keserves dolog lemondani bármiről is, amit megszokott a család. De akkor, amikor le kell mondani a fogyasztás némely eleméről, nagy kérdés, szabad-e a lemondásban sok minden mást előre venni. S még nagyobb kérdés, ha családok regimentje dönt rosszul, akkor annak árát hányszorosan fizeti meg a társadalom?! MOTTÓ Sokoldalú, fejlődő kapcsolatok A főváros és Pest megye kapcsolata magas szinten szabályozott, a Budapest környéki agglomeráció fejlesztéséről vaskos terv készült. Az egyes kerületek és a fővárossal határos települések viszonya már sokkal közvetlenebb. Nem véletlen, hiszen gyakorta előfordul, hogy közműfejlesztésben a legnagyobb együttműködésre van szükség. Amikor például az utca egyik oldala Budapest, a másik már Pest megye. Bár különösen a fővárossal szomszédos településeken nagy feszültségeket jelent az elektromos áram eltérő ára, gyakran mégis csak úgy lehetséges a fejlesztés a peremkerületekben és az agglomerációban, ha az illetékes tanácsok ösz- szefognak. Így kapott néhány esztendeje villanyt a XI. kerületi, illetve a budaörsi Frank-hegy üdülőterülete. De sorolhatnánk a példákat Di- ósdról, Törökbálintról. Ugyancsak szoros kapcsolatokat ápolnak a budapesti kerületekkel a kereskedelmi egységek, szervezetek. Ha egy-egy áfész fővárosi kerületben nyit boltot, azzal nagyobb lehetősége van a forgalom bővítésére, hiszen más vásárlóközönség költi üzletében a pénzt. Míg, ha az ellátási területén fejleszt, csupán addigi vásárlóköre fizetőképes keresletére számíthat. Így azután nem ritka az olyan példa, mint a tápiószelei áfész-é, amely Rákoskeresztúron, a lakótelepen készül élelmiszerüzletet nyitni. A takarékszövetkezetek is a főváros felé kacsingattak. Az első budapesti kirendeltséget az Alsónémedi Takarékszövetkezet nyitotta Kispesten. Ezután gomba módra szaporodtak a hasonló fiókok. Napjainkra alig van budapesti kerület, ahol ne lenne jelen valamelyik Pest megyei takarék- szövetkezet. A Dunaharaszti Kis-Duna Menti Munkás Takarékszövetkezet például Pesterzsébeten nyitott kirendeltséget, s azt tervezik, hogy az üzlethelyiség — amelyet ma is szívesen keresnek fel az erzsébetiek — csupán ideiglenes, Soroksár központjában, a Hősök terén szeretnének szókhá- zat építeni. Sok fővárosi kerület és Pest megyei település szerződésben is rögzítette a kapcsolatot, együttműködést. Ezek a megállapodások leggyakrabban az oktatásra, az egészségügyi ellátásra, a kulturális cserére terjednek ki. Sziget- szentmiklós és Csepel között már hagyomány, hogy kölcsöKevés a boltos Dunakeszin Kérdezni azért talán csak szabad Napok óta ide-oda tologatom a jegyzetfüzetemet. Szorongató feszültség árad belőle. Nem értem, hogy a puszta kérdéseim miért szítottak haragot. A Szakszervezetek Pest Megyei Tanácsa egyik jelentésében azt olvastam, hogy Dunakeszin nincs választék, kevés az olcsó áru a ruha-cipő és iparcikkboltokban. Nem friss a kenyér, nem elég tiszták az üzletek, kicsi a hűtőkapacitás. Néhány bolt már kora délután bezár. A fővároshoz mérik Vezekényi Ferencné, a városi tanács műszaki, kereskedelmi és el-látásfelügyeleti osztályának főelőadója szerint a területen működő Váci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat és a Váci Áfész boltjaiban kevés a dolgozó, ezért adódhat néhol panasz a tisztaságra, ezért egy műszakos néhány helyen a nyitva tartás, de az alapvető élelmiszerekből nincs hiány. A ruházati választék szerinte is kriminális. Ám hozzáteszi: hiába igyekszik a boltvezető, mivel az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat készletgazdálkodása miatt ezen nem tudnak változtatni. Másrészt, Budapest közelsége okán a többség a fővárosi kínálatot tekinti modellnek. A főelőadó véleményét pár nap múlva újból ki kell kérnem, mert egy hivatalban azt mondták, rosszul hivatkozom rá, nem azt mondta, amit én idéztem. Egyeztetünk, megismétli a véleményét, s mérges, hogy kiforgatták a szavait. A városi szakszervezeti bizottságon Gilányi István titkár, a nála tartózkodó Mazin Pál, a KISZ városi bizottságának titkára, az éppen beköszönő Záhorszki Árpád, a Hazafias Népfront városi titkára. Vetési Imre, a pártbizottság munkatársa, Tóth hászlóné adminisztrátor bizonygatja és erősíti meg, hogy szombaton kevés a friss kenyér, a vaj, a tej. Lengyel Péter, a társadalmi ellenőri csoport vezetője kötetnyi jegyzőkönyvet tesz elém. Egy helyen romlott húst találtak, máshol a hűtőberendezést tartották elavultnak, a harmadik helyen a hiánycikknek számító heket fektették el a raktárban. S hiába szólították fel a boltvezetőt, hogy tegye ki a pultra, másnap és harmadnap Is maradt az említett helyen. Akaratlanul eszébe jut az embernek, hogy talán csak nem magánkereskedőhöz kerül az olcsó tengeri hal, hogy azután többszörös áron sült halként lássuk viszont. A szakszervezeti bizottság véleményének az a summáza- ta, hogy javítani kell az alapellátást, tisztábbá kell tenni a boltokat. A tanács ellenőrizze, irányítsa határozottabban a kereskedelmet. A Béke úti, a gyártelepi és Liget úti üzletek tartsanak nyitva délután és este is, mert munkásnegyedeket kell ellátniuk. Ezt a véleményt később megerősítette a MÁV Járműjavító Üzem pártbizottságának titkára, Dob- rovics István. Ám kérdezzük meg a másik felet is. A Dunakeszin kereskedelmi szaktekintélynek örvendő, máskor szívélyes üzletvezető most kelletlenül kínál hellyel, fagyos a levegő. Különösen az ellenőri csoport vezetője ellen kel ki, pedig nem is a saját területéről kérdezem, általában érdekel a véleménye. Vegyem tudomásul, mondja, hogy a város első számú vezetői elégedettek munkájukkal. Tóth Károly, a Váci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatóhelyettese már telefonon is kétségbe vonja a panaszok alaposságát. Vele két nap múlva két és fél órás, feszült légkörű beszélgetést folytattunk. Az ellenőrök jogai Zizics Jánosné, a Bajcsy- Zsilinszky úti bolt vezetője nem így fogad, az üzlet is tiszta, s mint elhangzik, az ellenőrök ugyan teszik a dolgukat, de hát ez a dolguk. A bolt előtt megkérdezett vevők sze rint itt mindig minden kapható. Ez hangzik el a Verseny utcai nagy ABC előtt is, bár a virágárus hölgy hozzáteszi: Az a baj, hogy kevesen vannak, nem fizetik meg őket. nem vonzó a pálya. A Duna-parti lakótelep vevői körében ugyan szóba kerül, hogy az ABC-ben szombaton hosszú a sor, lehetne nagyobb tisztaság. Azért nagyjából minden kapható, bár több olcsó húsáru kellene. Itt havi 10—12 millió forint a forgalom. Az alapterület közel fele a szükségesnek. Tamás Zoltán és Szöllősi Tibor helyettes vezetők szerint papíron 32 kollégának kellene dolgoznia, de ennél mindig jóval kevesebben varrnak. A választék hiánya azért lehet beszédtéma, mert az emberek az olcsóbb húsokat keresik, de el kell adni a combot meg más drágább részeket is. A vevőnek pedig csak akkor friss a kenyér, ha azon melegében kapja. Hosszú lista Vácott, a vállalat központjában azt hangoztatják, hogy Dunakeszi a környék legjobban ellátott városa. Abban igaza van a vevőnek, hogy mostanában soványak a kiflik, rövid a kenyér szavatossági ideje, de nincs gond az alapvető cikkekkel — mondja határozottan Tóth Károly, akit még mindig a kérdéseim, s nem az állításaim bántanak. No, meg az ellenőri jelentések, melyek között szerinte akad jó, lényegre törő, de a legtöbb hosszú és olvashatatlan. — Bontott hús kellene, mondja a választékról, de azt kilónként tíz forintért dolgozzák fel a szállítók. Az árrés pedig csak 13 forint, amiből három maradna a rezsire, a fejlesztésre, s ez nagyon kevés. A vállalat forgalma a tavaüyi- hoz képest jelentősen nő, az átlagbér hétezer forint körül alakul, de ez ott, ahol a dolgozónak se hétköznapja, se vasárnapja nincs — kevés. A munkaerőhiány miatt sem a helyettes, sem az igazgató, Révai János nem ígérheti, hogy a három említett bolt délután is nyitva tart majd, pedig a lakosság erre vár. Hosszú listát jegyeztem fel, ki mindenki ellenőriz ma a boltokban, miközben ott dolgozni, kiszolgálni kell. — Nem kellene tárgyalni erről többek között a szakszervezettel is? — Jöjjenek ők hozzánk — mondja Révai János azokról, akik ezt a népszerűnek nem mondható, ma enyhén szólva nehéz feladatot vállalják, hogy segíthessenek. A többség szerint kemények, de igazságosak. Bár kapnak eligazítást, képzést, érthetően nem olyan specialistái az ügynek, mint a hivatásos kereskedők. Az ellenőrzéshez viszont joguk van. Kovács T. István nősen kiállításokat szerveznek a településeken lakó képzőművészeknek, szereplési lehetőséget biztosítanak a zeneiskolák növendékeinek, pedagógusainak. Többször megfogalmazódott a vélemény, miszerint a főváros és a megye kapcsolata meglehetősen egyenlőtlen, olykor nehézkes, részrehajló. Vitát nyitni erről nem volna érdemes. Az azonban tény, hogy a települések és a fővárosi peremkerületek együttműködése minden esetben a közös érdekeken alapul. M. K. Mi késztet vállalkozásra? Statisztikai felmérés A Központi Statisztikai Hivatal és a Munkaügyi Kutató- intézet a közeli hetekben közös felmérést készít a városi kisvállalkozók munkájáról, körülményeiről. Az összeírok mintegy 5000 kisiparost, kiskereskedőt, polgárjogi társasági és gmk-tagot, illetve kisszövetkezetet és ipari szolgáltajtó szövetkezeti szakcsoportot keresnek fel. Mivel hazánkban 1982 óta folyamatosan gyarapodik a kisvállalkozók köre, szükségessé vált egy országos szintű, tudományos igényű felmérés arról, mi készteti arra az embereket, hogy vállalkozzanak, mitől lesznek sikeresek a vállalkozások, s mi ökozza ezen a területen a problémát. A szakemberek arra kíváncsiak, hogy milyen szakmai, családi, társadalmi háttérre!, milyen tapasztalatok birtokában választja valaki az önállóságot. Elemezni kívánják továbbá az üzleti sikerek titkát, illetve a sikertelenség okait. A több ezer kisvállalkozó társadalmi helyzetéről nyert tudományos igényű ismeretek hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a magánkezdeményezésekről, vállalkozásokról valódi fontosságuknak megfelelő társadalmi, politikai értékelés alakuljon ki. Mint olvasóink az elmúlt két héten tapasztalhatták, a Pest Megyei Hírlap fórumot nyitott — állásbörzét közöl — minden hétfőn. Az alant olvasható ajánlatokról részletes felvilágosítást kaphatnak az érdeklődők a Pest Megyei Munkaügyi Szolgáltató Irodánál (Budapest, XI., Karinthy Frigyes u. 3.,) telefonon a 850-238, valamint a 850-411 (148, 191, 192 mellék), illetve a körzetekben található tanácsi közvetítő szerveknél, a helyi tanács munkaügyi szakigazgatási részlegénél. A Pest Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda olyan vállalatokat keres, amelyek fiataloknak 4-6 órás — főleg otthon elvégezhető bedolgozási lehetőséget biztosítana. Az ilyen munkaerőt igénylő vállalatok az irodánál számos jelentkező közül válogathatnak. MASTERFIL: laboránst (csak nőt) keres. Feltétel: textilnyers- anyag-vizsga. Bérezés megegyezés szerint. Pevdi bőrdíszmű gyáregysége: pilisszentiváni, érdi, kerepestarcsai telephelyére női betanított munkásokat keres. Bérezés megegyezés szerint. % Pevdi írószergyáregysége: szentendrei telepére forgácsoló, gépbeállító szakmunkásokat és női betanított gépmunkásokat keres. Bérezés megegyezés szerint. NAPSÜTÉSBEN, ŐSSZEL Pevdi konfekciő-Ryáregysésre: ceglédi, nagykátai és dabasi telephelyeire felvételre keres konfekcióvarrónőket és betanított munkásokat. Bérezés megegyezés szerint. Pevdi vegyi gyáregysége: gyöm- rői telepére férfi vegyipari betanított munkásokat keres 3 műszakra, valamint női betanított munkásokat 2 műszakra, továbbá tmk-la- katost, csőszerelőt, hegesztő szakmunkásokat. Pevdi solymári gyáregysége: keres asztalost, szállító segédmunkást, kazánfűtőt, gyakorlott gyors- és gépírót. Pevdi budapesti központ, munkaügyi osztály: munkaügyi csoport- vezetőt keres. Bér megegyezés szerint. Texgráf Kisszövetkezet Dunaha- rasztin varrónőket, nyomdai munkásokat és három műszakra betanított munkásokat keres. Tegnap a kellemes, napsütéses idő kedvezett a mező- gazdaságnak is. A gyümölcsösökben szedték az almát és szüretelték a szőlőt. A szántóföldeken ugyanakkor már a jövő évi termésért dolgoznak; szántanak, vetnek, hogy optimális időben kerüljön földbe a mag. Képeink két Pest megyei mezőgazdasági nagyüzemben készültek. Bal oldali képünk: Fejes István a Lajta vetőgép tartályába önti a rozsvetőmagot a Kertészeti Egyetem Tangazdaságának egyik, Taksony határában fekvő, 28 hektáros földterületén. A másik felvételen: a Kis- ! kunlacházi Pereg Termelő- I szövetkezet egyik 143 hek- ! táros tábláján az őszi árpa alá lazítja a talajt Rába- Steiger vontatta nehéztárcsájával Gácsér Károly. [ (Hancsovszki János képriportja) t^NKAKÖZVETÍTÖ SAR0|"
