Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-03 / 211. szám

MA: A diplomáciai nagyüzem ' Amikor a folytatódik Ä.LÄ közzétették Santiagóban, viharos tüntetések színhelye lett az ország. A rendőri erők a szokott módon csap­tak le a tömegtiltakozásban résztvevőkre. Három halott, több tucat sebesült és csaknem 900 őrizetbe vett sze­mély — ez volt a szomorú mérlege a tüntetéseknek.’’ (2. OLDAL) A ffémöntő majd csirkét nevei „Az újságírónak persze nem szakad meg a szíve az öntő kisiparosért, aki nyugati gépkocsival jár és polgári jólétben él. Igaz, so. kát dolgozik érte. S ha már nem éri meg neki, akkor visszamegy a gyárba, elvegetál havi 7—8 ezerért, a mű­helyében pedig baromfit nevel.” (3. OLDAL) AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ■■HIM I..................................................................... XXXII. ÉVFOLYAM, 211. SZÁM Ara: 2,20 forint 1988. SZEPTEMBER 3., SZOMBAT Gömbcsuklók (Segítenek a reális Magyarország-kép formálásában Késik a cégbírósági „A reklám hiánya _____' miatt a kereskedelmi n e§egyze$ igazgató szerint az értékesítés legalább három hónapos késést szenvedett. Megnyugtatta ugyanakkor őket a legutóbbi szegedi és miskolci ipari vásár, s az ott tapasztalt fogyasztói ér­deklődés.” (3. OLDAL) iij CSafár »A piros-kékek házatáján a legna- m* m ■ ■ -a gyobb újságot az jelentette, hogy renervarrolf e héten sikerült megegyezni a Vi­deotonnal a tehetséges csatár, Simon Ferenc átigazolá­sában. Vácott bíznak benne, hogy sikerül gyorsan elin­tézni az adminisztratív részt is, s szombaton akár már játszhat a nyurga támadó az Izzó csapatában.” (7. OLDAL) Melegben a fagyról Régi adósság törlesztése Még tart az indián nyár, első pillanatban talán furcsá­nak tűnhet, hogy miért hoz­zuk szóba a két évvel ezelőtti kemény telet, mikor isteniga­zából még a téli felkészülés sem kezdődött meg. Mégis, azok az útjavítások, amelyek ezekben a hetekben, hónapok­ban megyénk alsóbbrendű út­jain folynak, éppen a két év­vel ezelőtti cudar téllel van­nak összefüggésben. Ezt követően ugyanis az út- felfagyásoknak, kátyúknak alig 30—40 százalékát sikerült kijavítani, eltüntetni. A tava­lyi télre ugyan nem lehet nagy panaszunk, ám a meg­rendült útburkolatoknak ez sem használt igazán. Nem is csoda, hogy sehogy sem akar­nak elfogyni a kemény tél nyomai. Akkor ugyanis 130 millió forintos kárt rögzítet­tek a szakemberek, összeha­sonlításképpen: az egész me­gye út- és hídfelújítási kere­te egy esztendőre 180 millió forint. Az 1986—87-es tél nyomainak eltüntetésére ak­kor csak 30 millió jutott. Idén az útfelügyelet újra felmérte az utak állapotát, ezek után a megyei tanács úgy határozott, hogy a köz­ponti tartalékkeretből 25 mil­lió forintot ad a helyi taná­csoknak — szám szerint öl­nek — a legsúlyosabb gondok enyhítésére. Az elosztáskor T alálgatni éppen lehet­ne, csak éppen sok értelme nincsen, mert annyira embrionális az elképzelés a megye több városában arról, hogy lét­rehoznak egy önsegélyező egyesületet. Lesz belőle valami, nem lesz? A talál­gatás, mint említettük, fe­lesleges, az egyesület azon­ban nagyon is szükséges lenne. Igaz, teljesen szo­katlanul hat, s még inkább akkor, ha azt is hozzátesz- szük a szervezők elképzelé­seiből, hogy ennek az egyesületnek önfinanszíro­zónak kellene lennie, azaz nem szorulna állami támo­gatásra, nem venne igény­be állami pénzeket. Illetve, látszatra rögtön rácáfolva előbbi mondandónkra, el­képzelhetőnek tartható olyan változat is, amelyben a városi tanács az egyesü­letek egyik alapító társa lenne. Ha lenne. Mert a jelenlegi, embrionális álla­potban nagyon is megosz­lanak a vélemények, szin­te ahány város, annyiféle a vélemény. Van, ahol a tanács mereven elzárkózik még a lehetőségnek a megfogalmazásától is, mondván, ne keverjük ösz- sze az állami és a magán szociálpolitikát... Egyre elkerülhetetleneb­bül szembe kell néznünk azzal a kiterjedt és teljes egészében talán fel sem derített gondhalmazzal, nem a település, hanem a baj nagysága volt a szempont, így jutott például Pilisszántónak egymillió 400 ezer, vagy Ke­mencének ugyanennyi. Nyil­vánvaló, hogy ez a 25 millió forint sem lesz elég az összes fagy okozta útseb begyógyítá- sára, de legalább a legsúlyo­sabb gondokon enyhít. Ám majdnem bizonyos az is, hogy ahová most nem jutott pénz a kétéves fagykárok eltünte­tésére, ott az idei összegek már keveset segítenének jö­vőre. A Varsói Szerződés egyesí­tett fegyveres erői tervének megfelelően a vezetés és az együttműködés tökéletesítése céljából a Magyar Néphadse­reg alegységei és a szovjet hadsereg kijelölt törzsei és csapatai részvételével október 15—20. között közös harcásza­ti gyakorlatra kerül sor ha­zánk területén, a Balatontól északra lévő katonai gyakor­lótereken. Erről hazánk — a stockhol­mi dokumentum értelmében — diplomáciai úton tájékoztatta amelyet szociálpolitikának szokás nevezni. Annak el­lenére ez az elnevezés, hogy fokozatosan kiderül, valójában ez a ma létező szociálpolitika szivacsként itta magába az esetlegessé­geket, az örökös tűzoltás következményeit, ugyanak­kor lényegében nélkülözi a normativitást, a legtöbb esetben nem a rászorultsá­got vizsgálja, hanem a jo­gosultság megszerzésének formai jegyeit. Amire ékes és egyre inkább kifogásolt példákkal szolgál a családi pótlék — ahol teljesen egy­forma a jogosultsága, de korántsem a rászorultsága annak a kétgyermekes csa­ládnak, ahol a havi jöve­delem húszezer forint fe­lett van, s ott, ahol éppen csak meghaladja a tízez­ret —, az üzemi étkeztetés stb. A szó minden értel­mében fény derül tehát arra, hogy a szociálpolitika magas fokú tudást, tág kö­rű elemzőkészséget köve­telő szakma nagyban és seregnyi ismeretet követelő pálya, hivatás kicsiben, azaz helyben, egy-egy te­lepülésen. Erős kétségeink, mert fi­gyelmeztető tapasztalataink vannak azzal kapcsolatban, vajon ennek a szocpolos- ságnak — amint azt a mindennapi szóhasználat­ban mondják — ezeket a szakmai feltételeit, köve­telményeit eléggé érzéke­Importhelyettesítő alkatrészek gyártására specializálódott az Általános Gépipari Tervező és Kivitelező Kisszövetkezet. Az idén körülbelül tizenötmillió forint értékben készítenek gömbcsuklókat és egyéb alkat­részeket. Szalai Attila mikro­méterrel ellenőrzi a forgácso- lógépekröl lekerült alkatrésze­ket az érdi szövetkezetben. (Hancsovszki János felvétele) az európai biztonsági és együttműködési folyamatban részt vevő államokat, ezzel egyidejűleg katonai megfigye­lőket hívott meg, mivel a gyakorlaton részt vevők lét­száma — egyes mozzanatok­ban — eléri a 17 ezer főt. A gyakorlatot Jurij Vodo- lazov altábornagy, az ideigle­nesén hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnokának első helyette­se vezeti, magyar helyettese Annus Antal vezérőrnagy, magasabbegység-parancsnok. lik-e mindenütt, s főként ott, ahol az átfogó, illet­ve a helyi döntéseket hoz­zák. A megye néhány lé­pést már tett a megcson­tosodott felfogások, szerve­zeti felállások megbontá­sa, lazítása, rugalmasabbá tétele érdekében. Ezeknek a lépéseknek a sorába tar­tozik például a váci egész­ségügyi szakközépiskolában a két tanévet átfogó un. szociálismunkás-képzés megszervezése, a Zsám- béki Tanítóképző Főisko­lán a nappali tagozaton a szociálpolitikai szakkollé­giumoknak a létrehozása, s ugyanitt a már dolgozók számára kialakított ún. posztgraduális szociálpoli­tikai szakoktatás. Ezek a tények és a bennük rejlő lehetőségek már világos útjelzőként hatnak. Azt mutatják, a szocpolosság- hoz ma már nem elég az érző szív — tarthatjuk-e véletlennek, hogy a taná­csok szociálpolitikával fog­lalkozó munkatársi gárdája szinte kivételt nem isme­rőén nőkből áll? —, ha­nem ehhez a nélkülözhetet­len érző szívhez egyre ma­gasabb fokú szakmai tu­dásnak is társulnia illik. Távolra jutottunk volna a bevezetőben említett egyesületalapítási elgondo­lásoktól? Látszatra igen, valójában azonban nem. A szociálpolitikai szak­képzés megkezdése, a pró­Az el nem kötelezett orszá­gok külügyminisztereinek kö­zelgő nicosiai értekezletéről és a tiszteletbeli konzuli in­tézmény bevezetéséről nyilat­kozott a hazai és a külföldi sajtó képviselőinek a Külügy­minisztérium szóvivője pénte­ken a minisztérium Duna-par- ti épületében. Komoróczki István elmond­ta, hogy az el nem kötelezett országok mozgalma külügy­minisztereinek értekezletét szeptember 5—10. között Ni­cosiában rendezik. A szóvivő kifejezte meggyőződését, hogy az el nem kötelezett országok mozgalmának — mely 101 tag­államot tömörít soraiban — világpolitikai szerepe a jövő­ben tovább növekszik, aktivi­tásukkal, kezdeményezéseik­kel hozzájárulnak a nemzet­közi helyzet kedvező irányú változásaihoz. Hazánk kétoldalú kapcsola­tai az el nem kötelezett or­szágokkal rendezettek, mente­sek a politikai problémáktól — mutatott rá a szóvivő. Ma­gyarország az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján az együttműködés továbbfejlesz­tésére, a kapcsolatok sokszí­nűbbé tételére törekszik. A nemzetközi élet legfontosabb kérdéseiben vallott nézeteink és érdekeink egybeesése ala­pot teremt arra is, hogy a vi­lág országainak együttműkö­dését segítő politikai, gazdasá­gi feltételek kialakítása érde­kében közös akciókban ve­gyünk részt. A szóvivő ezután a tisztelet­beli konzuli intézmény beve­zetéséről szólt. Mint mondta, a Magyar Népköztársaság 1988. augusztus 15-i hatállyal döntött a tiszteletbeli konzuli tisztviselők intézményének új­bóli bevezetéséről. Ennek jogi alapját a konzuli kapcsolatok­ról szóló 1963. évi bécsi szer­ződéshez való csatlakozásunk teremtette meg. egyes részle­teit pedig külügyminiszteri rendelet szabályozza. Eszerint a Külügyminisztérium tiszte­letbeli konzulnak elsősorban bálkozások eddig nem Is­mert formáknak az élet­re keltésére — sok mással egyetemben — beszédes bi­zonyítékai annak, a váltó; zó valóság miként feszíti szét a megszokott kerete­ket, a hagyományosnak tartott módszereket miként téteti félre, s mennyire sürgeti az új módszerek­nek, formáknak, utaknak a keresését. Nem is olyan régen még elképzelhetet­lennek hatott volna annak elmondása, valakik hetes napköziotthont kívánnak létrehozni idősek számára üzleti alapon, ma viszont ennek már nincsen taszító hatása, sőt: megfontolásra érdemes. L ehetetlen ugyanis az uniformizáltság útjait úgy járni, hogy ne vegyük észre, ez az uni­formis egyre szűkebb, ko- pottabb, szakadtabb... S nem új uniformis kell, ha­nem éppen annak az el­lenkezője, a testre igazított- ság, az egyes téendőkörök ellátásának, elláthatóságá­nak a differenciált megíté­lése és az ehhez igazított gyakorlatnak a kialakítá­sa. A szocpolosok csapata a társadalom legáldozato­sabb munkát kifejtő cso­portjai közé tartozik. Nem velük van a baj. Hanem azzal a merev rendszerrel, amelyben dolgoznak. Mészáros Ottó olyan személyeket kíván kine­vezni, akiknek társadalmi ál­lása, vagyoni helyzete, fedd­hetetlensége és képzettsége megfelelő hátteret jelent érde­keink védelmére. E tisztvise­lőktől azt várja, hogy tevé­kenységükkel segítsék elő kül­gazdasági offenzivánk sikerét, aktívan vegyenek részt a reá­lis Magyarország-kép formálá­sában és — szükség esetén — nyújtsanak segítséget a ma­gyar állampolgárok és jogi személyek számára. A Külügy­minisztérium a tiszteletbeli konzulokat elsősorban azok­Dr. Szentágothai János aka­démikus, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia nyugalmazott elnökének megnyitója után — amelyben kiemelte: állampol­gárként és közéleti személyi­ségként a végsőkig ellenezte a beruházás tervét, elsősorban gazdaságossági okok miatt — dr. Bérezik Árpád akadémi­kus, az ökológiai Kutató In­tézet igazgatója csak német nyelven elmondott beszédében egyebek között arra a hely­telen álláspontra hívta fel a figyelmet, amely szerint az ökológia valamilyen faltörő kos szerepét tölthetné be. Ezt követően külföldi és ha­zai előadók összegezték a nagy gátakkal kapcsolatos ta­pasztalatokat. A legtöbben a létesítmények káros hatásait emelték ki. Számba vették azokat a környezeti változáso­kat, amelyek előnytelenül be­folyásolták az élővilág sorsát. Ezek a hatások — állítják — erősen megkérdőjelezik a nagy gátak építésének éssze­rűségét. A tegnapi tanácskozáson kisebb feltűnést keltett, hogy az egyik külföldi előadó fi­gyelmeztette kollégáját a té­nyek pontos felhasználására, egy hazai kutató pedig nehez­ményezte, hogy az értékelé­ban az államokban kívánja ki-. nevezni, ahol nem működik magyar képviselet, illetve ahol az ország területének nagysá­ga azt szükségessé teszi. Tisz­teletbeli konzuli funkciót ál­landó jelleggel külfödön élő magyar, illetve külföldi ál­lampolgár is betölthet. Az újságírók kérdéseire vá­laszolva a szóvivő egyebek kö­zött elmondta, hogy a tiszte­letbeli konzulok igazolványt kapnak, de nem élveznek olyanfajta diplomáciai men­tességet, mint a nagykövetsé­gek személyzete. sekből hiányoznak a pozitív példák. Egy. sajnálatos, inci­densre is sor került: a Víz­gazdálkodási Tudományos Ku­tatóintézet főigazgató-helyet­tesétől meglehetősen udvari­atlanul tagadták meg azt, hogy kérdést intézzen az elő. adókhoz, s a terem elhagyásá­ra szólították fel. 9 A tanácskozás mai és hol­napi eseményeiről lapunk hét­fői számában adunk részletes beszámolót. F. Z. A Környezetvédelmi és Víz- gazdálkodási Minisztérium sajnálattal állapítja meg, hogy a konferencia szervezői — az előzetes meghívókon is sze­replő ígéret ellenére — nem hívták meg a vízügyi ágazat által ajánlott szakértőket. El­zárkóztak attól, hogy a víz­lépcsőrendszer építését támo­gató szakemberek a konferen­cián tervezett 24 előadás és hét felkért hozzászólás közül akár egyet is tarthassanak. Mindennek ellenére az ágazat Rakonczay Zoltán környezet- védelmi és vízgazdálkodási mi­niszterhelyettes részvételével magas szintű képviselettel je­lent meg a rendezvényen ab­ból a célból, hogy a miniszté­rium tájékozott legyen a ki­fejtett nézetekről, és a hasz­nosítható felvetéseket a kor­mány, maid pedig az Ország­gyűlés számára készülő tájé­koztató során mérlegelhesse. Tartályba zárt energia Bernccebarátitól Gyömrőig Pest megyében 160 kisebb-nagyobb telepet lát el propán-bután gázzal a Tigáz budaörsi töltőüze­me. Évente mintegy 35 ezer tonna gáz kerül két és fél millió palackba. A dán Crisplant töltőgép két műszakban forog, a szalagról tízezer alumíniumtartályba zárt tüzelőanyag várja az elszállítást. Ezekben a napokban már szervezik a felké­szülést a közelgő rossz időre, a télre, amikor is zökkenőmentes jó ellátást ígérnek a fogyasztóknak. (Hancsovszki János felvétele) SZ0CP0L0S Hazánkban rendezik októberben Közös hadgyakorlat lesz Tanácskozás a dunai duzzasztókról Környezeti változások A dunai duzzasztógátakró! kezdődött két és fél napos konferen­cia a bős—nagymarosi vízlépcső építését ellenző Duna Kör, vala­mint a World Wildlife Fund és az International Rivers Network képviselőinek részvételével Budapesten. ) k. Egyenlőség és kölcsönös előnyök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom