Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-03 / 211. szám

1988. SZEPTEMBER 3., SZOMBAT HÉT VÉGI VILÁGPOLITIKAI KITEKINTÉS] A diplomáciai nagyüzem folytatódik Előrehaladás a nukleáris robbantások korlátozása ügyében Pakisztán továbbra is megsérti a genfi megállapodásokat Pinochet taktikázása az erősödő ellenzék leszerelésére ÁLTALÁNOS PILLANATKÉP A világpolitikai történések kommentátorai néha mintha kissé feledékenyek lennének. Egyesek közülük, még akár fél éve is, Szinte lehetetlen­nek vélték, hogy létrejöjjön például a tűzszünet Irán és Irak között. Amikor megtör­tént az ebben való megállapo­dás, azonnal kétségeiket fe­jezték ki, hogy elhallgatnak-e á fegyverek a jelzett időpont­ban. Amikor ez bekövetkezett, akkor amiatt tamáskodtak, hogy egy-két napnál hosszabb lesz-e ez a csend. Azután hi­hetetlennek vélték, hogy a két harcoló fél egyáltalán leüljön béketárgyalásokra. Most pe­dig, amikor néhány napos he­ves vita után, amely már konkrét kérdésekben zajlott, a külügyminiszterek egyelőre eredmény nélkül álltak fel, s hagyták ott — remélhetőleg — időlegesen a tanácskozóter­met, egyes hírmagyarázók „kudarcról” cikkeznek. Pedig a fődolog, amit szem előtt kell tartani — más cikk­írók szerint — az, hogy augusztus 20 óta érvényes a tűzszünet a frontokon, s meg­tartásának ellenőrzése rend­ben zajlik. S ugyanilyen fődo­log az, hogy megvan tovább­ra is az egyetértés mindazok között, akik fáradságos diplo­máciai munkával a világszer­vezet égisze alatt, az ENSZ-fő- titkár közvetlen közreműkö­désével,^ kidolgozták a fegy- vernyugvási " hiegáfiapbeS&í. Ugyancsak lényegéé' az is, hogy változatlanul hatnak azok a realitások, amelyek a hosz- szúra nyúlt, értelmetlen vér­ontás megszüntetését kikény­szerítették. S ha pedig ez így van, akkor jogos lehet a re­mény arra is, hogy további fáradságos diplomáciai mun­kával meg lehet teremteni majd a tűzszüneti megállapo­dást felváltó, immár tartós békeegyezményt is a volt har­coló felek között. A türelemre a világpolitiká­ban bizony nem egyszer van nagy szükség. Itt van például az atomrobbantási kísérletek ügye. Még 1974-ben történt, hogy szovjet—amerikai szer­ződést írtak alá a földalatti atomrobbantások hatóerejé­nek szabályozásáról. Ezt a megállapodást az Egyesült Ál­lamok törvényhozása mind a mai napig nem ratifikálta. A honatyák azzal indokolták az egyezmény becikkelyezésének megtagadását, hogy „nincs kellő biztosíték megtartásának ellenőrzésére”. A Szovjetunió többször határozta el, hogy egyoldalúan bizonyos ideig szünetelteti kísérleteit, hogy a másik felet is erre bírja, de eredménytelenül. Végül is az amerikai és szovjet tudósok közös fellépése annak bizo­nyítására, hogy a nukleáris robbantások megtörténte és hatásfoka ellenőrizhető, veze­tett oda, hogy csúcstalálkozón történjen megállapodás közös, hivatalos kísérletekről. Az el­ső ilyen robbantás Nevadában augusztus 17-én már lezajlott, a másodikra pedig szeptember 17-én kerül sor a szemipala- tyinszki kísérleti telepen. Köz­ben a kérdésben újra kezdőd­tek a kétoldalú genfi tárgya­lások, s ezeken máris előreha­ladás történt. Egy új jegyző­könyvet dolgoznak ki, amely lehetővé teszi, hogy az ame­rikai törvényhozás, annyi év után, végre jóváhagyja a szer­ződést, VITA A RADARRENDSZEREKRŐL Egy másik kérdésben vi­szont a türelem nem elegendő. Az ABM-szerződés megtartá­sáról van szó. Ezt a megálla­podást 1972-ben írták alá, s a rakétaelhárító ralzétarendsze- rek kiépítésének tilalmáról in­tézkedik. Az akkori szovjet- amerikai csúcstalálkozón az okmány aláírói abból indul­tak ki, hogy meg kell akadá­lyozni, hogy valamelyik fél a technikai haladás felgyorsulá­sa folytán olyan egyoldalú ka­tonai előnyhöz jusson, amely- lyel fenyegetheti a másik fél biztonságát. Amikor Reagan elnök fel­lépésére a törvényhozás jóvá­hagyásával hozzáláttak az SDI (hadászati védelmi kezdemé­nyezés) elnevezésű program kutatásaihoz, szükség volt ar­ra is, hogy „újraértelmezzék” az 1972-es ABM-szerződést. Az SDI-ben megtervezett űr­objektumok kihelyezése a vi­lágűrbe ugyanis ellentétes a 16 éve aláírt megállapodás előírásaival. Erre nemcsak szovjet részről mutattak rá több ízben, hanem neves ame­rikai közéleti személyiségek, köztük szenátorok is, bírálták az úgynevezett „újraértelme­zést”, azaz azt, hogy Washing­tonban kijelentsék, hogy az SDJ.-re „nem vonatkoznak az 1972-es szerződés tiltó cikke­lyei". ötévenként szovjet—ameri­kai konzultáció zajlik le, ame­lyen megvizsgálják, hogy az eltelt időszakban valamelyik fél nem sértette-e meg az ABM-szerződést. Erre került most is sor. Az amerikai de­legáció azzal érkezett Genf- be, hogy támadólagosan lépjen fel; „vesse el a krasznojarsz- ki szovjet radarállomás ügyét”, s minősítse ezt az ABM-megállapodás megsérté­sének. Az amerikai delegáció azzal vádolta a Szovjetuniói, hogy rakétaelhárító rakéta- rendszer . kiépítésének része ez a szibériai állomás. Szovjet részről hiába érveltek azzal, hogy égi objektumok és nem a Szovjetunió felé irányzott támadó rakéták megfigyelését szolgálja majd ez a létesít­mény. , Hivatkoztak arra is, hogy az épületnek még csak a falai vannak meg Kraszno- jarszkban, s hogy a munkála­tokat nemrég amerikai kongresszusi tagok is a hely­színen szemlélhették meg. Reagan elnök szóvivője útján követelte az épület haladékta­lan lebontását és a tervezett radarállomás megsemmisíté­sét. Sőt hozzáfűzte, addig nem kerülhet sor a hadászati tá­madófegyverek csökkentését előíró egyezmény aláírására, amíg ez meg nem történik. A szerződéstervezet ugyan aligha készül el már Reagan hivatali ideje alatt. Hírma­gyarázók véleménye szerint inkább arról van szó, hogy az elnök vádaskodásával le akar­ja szerelni azokat a neves ho­ni közéleti személyiségeket, akik ellene vannak az ABM- szerződés amerikai „újraér­telmezésének". Reagan továb­bi célja az, hogy elterelje a figyelmet arról, hogy úgyne­vezett űrvédelmi programjá­val az Egyesült Államok sérti meg a 16 esztendős megálla­podást. ISZLÁMÁBÁDNAK TÁRGYALNIA KELLENE Miközben Kabulban Nadzsi- bullah elnök, a pártok e hé­ten tartott tanácskozásán, a megbékélés eredményeiről számolhatott be, s azt mond­hatta, hogy jelentősen bővült az államhatalom társadalom­bázisa, szinte ezzel egy időben az afgán kormányellenes erők nagyszabású rakétatámadást hajtottak végre a főváros re­pülőtere ellen. A támadás is­mét föld-föld rakétákkal tör­tént, s nagy pusztítást oko­zott. A modern fegyverek az Egyesült Államokból Pakisz­tánon át érkeztek az afgán kormányellenes erőkhöz. Nadzsibullah szavai és a ra­kétatámadás között tehát megvan a logikai kapcsolat. A megbékélés további eredmé­nyességét az akadályozza, hogy Pakisztán nem tartja meg az áprilisi genfi megállapodáso­kat. Annak ellenére, hogy kö­telezettséget vállaltak Iszlámá­bádban arra, hogy megakadá­lyozzák az afgán kormányelle­nes erőknek a fegyverszállítá­sokat, ezek csak felgyorsultak április óta. A londoni rádió a napokban kabuli forrásokat idézett, s beszámolt arról, hogy a Nadzsibullah kor­mányzat nem kevesebb, mint 400 olyan esetet tart nyilván, amikor a pakisztáni hatóságok megszegték a genfi megálla­podások előírásait. Teljesen logikus tehát az a kabuli ja­vaslat, hogy a genfi egyezmé­nyek aláírói minél előbb kezd­jenek tárgyalásokat a szerző­dések végrehajtásáról. Ezeken a tárgyalásokon nemcsak Af­ganisztán és Pakisztán venne részt, hanem a szerződéseket garantáló két világhatalom, a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok is. Pakisztán sajnos hi­vatalosan nem válaszolt erre a javaslatra... NÉPSZAVAZÁS ELŐTT SANTI AGŐBAN Október 5-én a chileiek az urnákhoz járulnak. A kor­mányzat által népszavazásnak nevezett eseményen arról kell igennel vagy nemmel nyilat­kozniuk, hogy akarják-e el­nöküknek, azaz az ország to­vábbi teljhatalmú vezetőjének Augusto Pinochetet, további nyolc esztendős időtartamra. A tábornok, aki 15 esztendő­vel ezelőtt az egész , világot megrendítő véres katonai puccsal magához ragadta a ha­talmat, október 5-én az elnök- választás egyetlen jelöltje lesz. Amikor a hírt a héten hiva­talosan is közzétették Santia- góban, viharos tüntetések színhelye lett az ország. A rendőri erők a szokott módon csaptak le a tömegtiltakozás­ban részvevőkre. Három ha­lott, több tucat sebesült és csaknem 900 őrizetbe vett sze­mély — ez volt a szomorú mérlege a tüntetéseknek. A terror fokozása — ezt Pino­chet is jól tudja — csak arra alkalmas, hogy a különböző kérdésekben, köztük a harc eszközeiben, egyet nem értő ellenzéki erőket, közös fellé­pésre bírja. Hiszen a főkérdés­ben már eddig is szót értet­tek: meg kell akadályozni Pi­nochet hatalmon maradását. Hírmagyarázók nyilvánvaló­nak tartják, hogy a jelenlegi körülmények között aligha képzelhető el, hogy a szavazás eredményeit ne hamisítanák meg. Pinochet hívei mégis nem szívesen vennék, ha a „nem” szavazatok száma elsöprően magas volna, hiszen akkor a manipulálók helyzete nehezeb­bé válna. Ezért érthető, hogy éppen most teljesítették az ellenzék egyik első számú követelését: engedélyezték valamennyi száműzött — köztük a Népi Egység puccsal megbuktatott minisztereinek hazatérését. A politikusok élnek is a lehető­séggel. Kérdés azonban, hogy mi lesz Pinochet következő lépése választási hadjáratá­ban és mit tesz majd az el­lenzék? Árkus István Afganisztán Rakétatámadások Az afgán tűzoltók csak ké­ső éjszakáig tartó küzdelem után tudták megfékezni a ka­buli repülőtér lőszerraktárá­ban tomboló tüzet. A szélső­séges erők rakétatámadásai által csütörtökön okozott tűz­vészben két katonai szállító­gép és egy helikopter a tűz martalékává vált. Ugyanazon a napon a városban összesen 48 rakéta robbant; kilenc sze­mély, köztük öt gyermek éle­tét vesztette — jelentette pén­teken az AFP és a TASZSZ. Pakisztán ugyanakkor Afga­nisztánt pakisztáni területek bombázásával vádolta, s Ka­bulhoz intézett jegyzékében azt állította, hogy a „támadás­nak” polgári áldozatai van­nak. A pozsonyi Új Szó az aradi találkozóról Több kérdés nyitva maradt A Pozsonyi Üj Szó szerdán „Fontos elvi megállapodások” cím­mel részletesen foglalkozott az aradi találkozóval. A lap alapvetően pozitív mérleget von, hangsúlyozva: az aradi munkatalálkozót rendkívül időszerűnek és a legmesszebbmenően szüksé­gesnek kell tekinteni, mivel a nyílt, közvetlen vélemény- csere, az álláspontok kölcsö­nös tisztázása nagyban előse­gítheti a felvetődött gondok megoldását. Az újság szerint Grósz Károly és Nicolae Ceausescu néhány olyan fon­tos elvi megállapodásra ju­tott, amelyek megvalósítása a jövőben csökkentheti a két szomszédos szocialista ország közötti feszültségeket. Ismét a tárgyalóasztal mellett Bécsben Körvonalazódó megállapodások Az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó bécsi találkozón pénteken megtartották a há­romhetes nyári technikai szü­net után az első plenáris ülést. Az ülésen felszólaló Alois Mock osztrák alkancellár és külügyminiszter kijelentette, hogy a nemzetközi kapcsola­tokban tapasztalható pozitív fejleményeknek serkentően kell hatniuk a záródokumen­tum kidolgozására is. Kiemel­te, hogy a körvonalazódó meg­állapodások nem sértik a résztvevő államok szuvereni­tását és reményét fejezte ki, hogy a román kormány nyi­tottabb magatartást fog tanú­sítani a semleges és el nem kötelezett országok dokumen­tumtervezete iránt. Trouveroy, a belga küldött­ség vezetője a kedvező elemek említése mellett negatív kö­rülményként értékelte a fon­tos kérdésekben a konszenzus kialakítását akadályozó román magatartást és reményének adott hangot, hogy a román küldöttség módot talál állás­pontjának felülvizsgálatára. Kaslev szovjet nagykövet a többi felszólalóval egybehang­zóan sürgette a szerkesztő­munka lendületes folytatását, a még meglevő kevés számú nyitott kérdés megoldását és a találkozó mielőbbi eredmé­nyes befejezését. Az Űj Szó a tárgyalások eredményei közül kiemeli: Bukarest egyetértett azzal a kéréssel, hogy magyar kül­döttség utazzon Romániába es a helyszínen ismerkedhessék meg a román településrende­zési terv következtében ki­alakult reális helyzettel. A lap emlékeztet arra, hogy ez az egyik legnagyobb feszültség- forrás a két állam viszonyá­ban, hozzáteszi: Magyarorszá­gon és szerte a világon az a nézet uralkodik, hogy a te­lepülésrendezési terv erősza­kosan megbontja az évszáza­dos fejlődés által a mai ro­mán területeken, főleg Er­délyben kialakult nemzetiségi szerkezeteket és a nemzeti­ségi kisebbségek mesterséges beolvasztásának meggyorsí­tását szolgálja. Az újság felhívja a figyel­met arra, hogy egész sor kér­dés az aradi találkozó után is nyitva maradt, és utal arra, hogy míg Nicolae Ceausescu a kapcsolatok új szakaszának kezdetéről beszélt, addig Grósz Károly óvatosabban nyilatko­zott és csupán a kétoldalú együttműködés fejlesztéséhez való „hozzájárulásnak” minő­sítette a megbeszélést. A lap szerint vitathatatlan, hogy reális, komoly és gyökeres változásokról csak az eddigi megállapodások valóra váltása és az újabbak kidolgozása után lehet majd beszélni. Maradványsztrájkok Lengyelországban Átalakítani vagy lemondani Változatlanul csak remény van a lengyelországi „maradéksztráj- kok” gyors befejezésére, miután Lech Walesa a munkabeszünteté­sek felhagyására szólított fel rész­leges sikerrel. Szerdán csak a gdanski ha­jógyárban és a kikötőben, vala­Letartóztatások Pakisztánban Az ok: merénylet is lehetett Egy pakisztáni lap pénteki jelentése szerint a helyi ható­ságok a Ziaul Hakk néhai el­nököt ért szerencsétlenség nyomán letartóztatták a légi­erő egyik egységének vezető­jét, valamint nyolc másik személyt. Az urdu nyelven megjelenő Jang című napilap jól tájékozott forrásokra hi­vatkozva közölte, hogy a ki­lenc embert csütörtökön éjjel a főváros repülőterén vették őrizetbe. (A repülőtér egyben katonai támaszpont is.) A feltételezett okok között szabotázst, illetve merényle­tet emlegetnek. A szerencsét­lenséggel kapcsolatos vizsgá­lat során eddig 20 személyt vettek őrizetbe, de hivatalosan még senki ellen nem emeltek vádat. A Jang értesüléseit kormányzati források eddig nem erősítették meg. Mind a pakisztáni kormány, mind a légierő szóvivője pén­teken határozottan cáfolta azt a sajtójelentést, miszerint a Ziaul Hakk pakisztáni elnök repülőgépét ért szerencsétlen­séggel kapcsolatban letartóz­tattak kilenc személyt, köztük a pakisztáni légierő egyik egységének magas rangú ve­zetőjét. A kormány szóvivője tömö­ren csupán annyit mnodott, hogy a jelentés nem korrekt. A légierő képviselője pedig határozottan cáfolta, hogy ilyen letartóztatásokra sor ke­rült volna. A Rudé Právo a vízművel foglalkozott Miért éppen Bős—Nagymaros ? A bős—nagymarosi vízműről kialakult magyarországi vita politikai vonatkozásaira hívta fel a figyelmet pénteki írásá­ban a Rudé Pravo. A lap budapesti tudósítója „Miért éppen Bős—Nagyma­ros?" című anyagában a Ké­pes 7-ből a Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Központ ma Csak rövi KÓRHÁZBA SZÁLLÍTOT­TÁK csütörtökön a hivatalos látogatáson Oslóban tartózko­dó Hans-Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminisz­tert. Genscher éppen előadást tartott az oslói egyetemen, amikor váratlanul megszakí­totta mondandóját és kisietett a teremből, rosszullétre pa­naszkodva. HÉT EMBER HALT MEG Görögországban pénteken vas­úti baleset következtében! HÉT TONNA HASIST fog­lalt le a spanyol rendőrség Barcelona kikötőjében — kö­zölte pénteken a spanyol rend­őrség. TITKOS RENDELTETÉSŰ katonai mesterséges holdat in­dítottak útjára pénteken az Eg--.sült Államokból. A Cape Canaveral-i űrrepülőtérről egy Titán 34—D típusú rakétával indították útnak a szputnyi- kot, amelynek feladatáról a katonai hatóságok nem adtak ki közlést, sőt az indítás idő­pontját is csak az utolsó pil­lanatban jelentették be. főigazgató-helyettesének a megállapításait idézte és azt a következtetést vonta le Szőllősi-Nagy András szavai­ból, hogy a vízmű körül mes­terségesen korbácsolták fel a szenvedélyeket, mert egyesek jó alkalmat láttak benne, hogy kevés kockázattal hatásos po­litikai árut adjanak el. A Ru­dé Právo láthatóan egyetért azzal, hogy ha a politikai rendszer tájékoztatási csator­nái annak idején nem dugul­tak volna el, akkor ma nem lenne a vízmű körül riadó, és nem léphetnének fel követelő­zőén a „külföldi amatőr szu­per professzorok”. Az újság az Űj Tükörből Del Medico Imre véleményét ismertette, aki a népszavazás ellen foglalt állást. A Rudé Právo idézte Del Medicót, aki: nem ért egyet azzal, hogy szakmaiból politikai kérdése­ket csináljanak, s az országot, amely súlyos gazdasági és tár­sadalmi nehézségekkel küzd, ily módon osszák meg. mint Nowa Hutában ért vé­get a törvénytelen tiltakozó akció, viszont a szczecini ki­kötőben és az egyik buszga­rázsban, a jasztrzebiei „Ma­nifest Lipcowy" bányában njég .rain.cji£ áll a mu^a, K-özben a belpolitikai!"Álét fő témája változatlanul .a tár­sadalmi közmegegyezés mi­kéntje, a kialakult helyzetért, mindenekelőtt a gazdaságpoli­tikai hibákért való felelősség keresése, a kormány jövőjének latolgatása. A varsói egyetem társadalompolitikai intézeté­nek vezetője, Antony Rajkie- wicz professzor a PAP len­gyel hírügynökségnek adott interjújában egyfajta „pozitív politikai centrum létrehozá­sát” sürgeti, ami egy „nem­zeti bizalmi kormány” alakí­tásához vezetne. A gazdasági reform beveze­tésének ellenőrzésével megbí­zott rendkívüli szejmbizottság szerda-csütörtöki viharos ülé­se után sem világos, a bi­zottságba tömörült képviselők milyen bizonyítványt állíta­nak ki a Zbigniew Messner vezette kormányról. A bizott­ság nem tudott dönteni a szejm elé terjesztendő jelen­tésről, ezért további doku­mentumok, köztük a lengyel szakszervezeti mozgalom ér­tékelésének tanulmányozása után szeptember 9-én újból összeül. A szejmbizottság ál­lásfoglalását követően kell majd döntenie a 460 tagú len­gyel parlamentnek a kor­mánnyal kapcsolatban arról — ahogyan a Zycie Warszawy pénteki száma fogalmaz —, hogy „átalakítani vagy le­mondatni" kell-e. SZIGORÚ SZANKCIÓK Jichak Samir Izraeli kor­mányfő pénteken szigorú szankciókat követelt az or­szág külügyminisztériumának főigazgatója, Avraham Tamir ellen, aki washingtoni látoga­tása során kijelentette: a PFSZ a palesztin nép nemzeti szer­vezete. A magas rangú izraeli dip­lomata kijelentései heves vi­hart kavartak a választási kampány légkörében élő or­szágban A kormánykoalíció­ban részt vevő jobboldali Li- kud-tömb Avraham Tamir azonnali visszarendelését és leváltását követelte. Samir kormányfő rádiónyilatkozatá­ban kijelentette, hogy a fő­igazgató szavait, amennyiben azok valóban úgy hangzottak el, ahogy az amerikai és a nemzetközi sajtó beszámolt ró­luk, rendkívül súlyosnak tart­ja. Szankciók járnak értük, mivel homlokegyenest ellen­keznek a jeruzsálemi U?>r- mánypolitikával, amely elvet bármiféle tárgyalást a PFSZ- szel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom