Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-23 / 228. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI; EGYESÜLJETEK! / AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGÉ ÉS A MEGYEI TXNACS LEPJE XXXII. ÉVFOLYAM, 228. SZÄM Ára: 1,80 forint d.G'»' EtW EMBER 23., PÉNTEK s?grrrEN A külügyminiszter a magyar-román kapcsolatokról Ülést tartott a Minisztertanács A Minisztertanács csütörtöki ülésén előterjesztéseket hall- gatott meg a bírósági cégnyilvántartásról szóló törvényerejű rendelet módosításáról és az 1990. évi népszámlálásról szóló törvényerejű rendelet tervezetéről. A kormány úgy határozott, hogy a javaslatokat az Elnöki Tanács elé terjeszti. A Minisztertanács határozatot hozott a gazdasági érdek- egyeztetés intézményesítéséről, az országos érdekegyeztető ta­nács létrehozásáról. A kormány elfogadta a magyar—román államközi kap­csolatok fejlesztésének és kiszélesítésének munkaprogramját, továbbá az állami ifjúságpolitikai feladattervet. A szóvivő tájékoztatója A Minisztertanács ülését követő kormányszóvivői tájé­koztatón részt vett Várkonyi Péter külügyminiszter, aki a magyar—román államsözi kapcsolatok fejlesztésének és kiszélesítésének munkaprog­ramjáról tájékoztatta a képvi­selőket. Marosán György kormány- szóvivő az országos érdek­egyeztető tanács létrehozásáról szólva elmondta: a kormány szándéka, hogy a gazdaságirá­nyítás korszerűsítésével, a döntések decentralizálásával összhangban kiépüljön a gaz­dasági érdekegyeztetés intéz­ményes rendszere. Azt szeret­nék, ha a különböző érdeke­ket, különböző nézeteket kép­viselő szervezetek és intézmé­nyek tárgyalásokon nyíltan feltárnák érdekeiket, egyeztet­nék álláspontjukat és nyilvá­nosságra hoznák véleményü­ket. Az országos érdekegyez­tető tanács tevékenységének középpontjában az első idő­szakban a bérrendszerrel kap­csolatos kérdések és a bérekre vonatkozó konkrét megállapo­dások állnak. A tanács nem jogszabályalkotó intézmény. Feladata a különböző javas­latok megvitatása, munkadön­tések meghozatala, továbbá az érdekegyeztetés után a meg­állapodások rögzítése. A kor­mány felkérte az érintettedet — a szakszervezetet, a Gazda­sági Kamarát, az OKISZ-t, a SZÖVOSZ-t, a TOT-ot —, hogy testületi ülésükön tár­gyalják meg a felkérést és je­löljék ki saját képviselőjüket. Dolgozzák ki az ügyrendet, majd egyeztessék, és azt tár­gyalja meg a Minisztertanács. A kormány részéről a mun­kát a Tervgazdasági Bizottság elnöke, Medgyessy Péter koor­dinálja. A kormányszóvivő hangsú­lyozta, hogy az érdekegyezte­tés elképzelhetetlen a nyilvá­nosság nélkül. Ezért a tanács üléseiről, a vitákról, a dönté­sekről és az előterjesztések­ről az állampolgárokat részle­tesen tájékoztatni kell. A kormányszóvivő bejelen­tette, hogy 1990-ben népszám­lálás lesz hazánkban. Ezt nem csupán a most megtárgyalt törvényerejű rendelet írja majd elő, hanem része lesz az ENSZ-ajánlások alapján szer­vezett népszámlálások soroza­tának és a KGST-tagországok által meghatározott közös népszámlálási követelményei­nek is eleget tesz. A teljes körű felvétel kér­dőíve tartalmazza mindazo­kat az alapinformációkat, amelyek a már csaknem 139 éves múltra visszatekintő népszámlálások programjában hagyományosán szerepeltek, így például a korra, nemre, csa­ládi állapotra, az anyanyelv­re, az iskolai végzettségre, a munkáltatóra, a foglalkozás­ra vonatkozó kérdésekre. A reprezentatív felvétel ugyan­akkor olyan kiegészítő infor­mációkra terjed ki, mint a nyugdíj melletti foglalkozta­tás, vagy az ingázás jellem­zői. A reprezentatív felvétel kérdőívének egyes kérdéseire adott válaszok — mint pél­dául a szerkezetváltás vizsgá­latát elősegítő, a foglalkozás­változással kapcsolatos kérdés­kör, — a mai társadalmi-po­litikai helyzetben különösen fontos információkat nyújta­nak. Az adatgyűjtés megszerve­zése, az információk feldolgo­zása és tárolása az adatszol­gáltatók személyiségi jogainak messzemenő védelmével tör­ténik. A kérdőívek eleve nem tartalmaznak olyan kérdése­ket, amelyek esetleges felhasz­nálásával az állampolgárt sé­relem érhetné. így például a kérdőíveken nem szerepel egyetlen olyan kérdés sem, amelyből a vagyoni helyzet­re, a jövedelemre lehetne kö­vetkeztetni. Az adatok fel­használása szigorúan csak sta­tisztikai célokra történik, egyetlen kivétellel: a törvény- erejű rendelet felhatalmazása alapján az iskolai végzettség­re vonatkozó információval az (Folytatás a 3. oldalon.) fírész Károly fogadta Axel Norbert Zargest Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke csütörtökön a parla­mentben fogadta a hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó Axel Norbert Zár gest, az Európa Parlament képviselőjét, aki az elmúlt napokban Magyarország és az EGK közötti kapcsolatok fej­lesztéséről tárgyalt hazánkban Ma nyílik az őszi vásár BNV-nagydíjas lenszövetek Ma délelőtt 10 órakor hiva­talosan is megnyitja kaput az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár. A fogyasztási javak mostani seregszemléjén sok újdonsággal jelentkeznek a hazai és külföldi kiállítók. Ezek közül nem egy mellett már mától ott lesz a BNV nagydíját tanúsító oklevél is, amelyeket tegnap adtak át a vásár területén. E magas elismerést kapták meg a Hajdúsági Iparművek forróvíz-tárolói, amelyek el­sősorban jelentős, mintegy 25 százalék energiamegtakarítá­sukkal hívják fel magukra a figyelmet. Sikeres terméknek ígérkezik a Jászberényi Hűtő­gépgyár háztartási fagyasztó- szekrénye, amely nemcsak há­lózatról, hanem áramkimara­dás esetén akkumulátorról is működtethető. Nagydíjat ka­pott a Magyar Posztógyár Silk selyem-gyapjú és Stuart gyapjúszövete is, amelyeke1 elsősorban exportra szánnak az előállítók. Méltán tanúsítja az oklevél a Magyar Selyem­ipar Vállalat Pes krep ter­mékcsaládjának, valamint a Budaprint Pamutfonóipari Vállalat Uránusz és Vénusz fantázianevű ruhaszaténjei­nek kiváló minőségét. A textilipari vállalatok kö­zött ér el ezúttal Pest megye kiemelkedő sikert. Vásári nagydíjat kapott a Buda-flas Lenfonó és Szövőipari Válla­lat Family len felsőruházat' termékcsaládja és a hawai könnyű féllen termékegyütte­se. Mint a bírálóbizottság mi­nősítéséből megtudtuk, a vál­lalat mindkét termékéhez olyan fonalat használt fel, amelyet a világon jelenleg még csak néhány helyen al­kalmaznak. A len alapanyagú szövetek gyártása illeszkedik a Buda-flax finomlenprog- ramjába. Mintegy 150 millió Emelkedtek a világpiacon a gabonaárak A búzától a madáreleségig A magyar gabonaexport helyzetéről, a növényolaj-kivi­tel alakulásáról, a fehérjeta­karmány-importról és egyéb mezőgazdasági termékek kül­kereskedelméről tartott tegnap sajtótájékoztatót az Agrimpex vezérigazgatója, Vermes And­rás. Elöljáróban elmondta, hogy a javuló külpiaci feltételrend­szer a vállalat számára ked­vező időszakban jelentkezett. Az idén a belföldi árualap- hiány miatt csak minimális kivitelre került sor. A legfőbb exportcikk, a gabona eseté­ben nem voltak kiszállítások. Jóval kedvezőbbek viszont a második félévi vállalati kilá­tások A különösen kiemelkedő kalászos termés lehetővé teszi, hogy az Agrimpex exportja elérje akár 330 millió dollárt is És ami szintén nem lebe­csülendő, hogy a rubelexport­kötelezettségek teljesítése is a tervezettnek megfelelően ala­kulhat. A legutóbbi jelzések szerint 1 millió tonna búza ér­tékesítéséről kötöttek nem ru­belelszámolás keretében szer­ződéseket. Elégedetten szólt a továb­biakban arról, hogy az idén a rekordmennyiségű napraforgó- olaj és napraforgómag is nö­velheti az exportra szánt ter­mékek körét. A tavalyinál jó­val kedvezőbb árak remélhe­tően a jövőben még inkább ösztönzik a termelőket arra, hogy érdemes ezekkel a növé­nyekkel foglalkozni. Az Agrimpex történetében, de nyugodtan lehet mondani, hogy a hazai mezőgazdasági kereskedelemben is minden idők legmagasabb szintjére emelkedett az úgynevezett kis- cikkek forga'ma Ezen termé­keken belül 20 millió dollárért exportálhat a vállalat száraz­borsót, 15 millió dollárért pe­dig madáreleséget. Szójatermelésben monopol- helyzetben van az USA és Brazília, Hazánk az idén mint­egy 600 ezer tonnát importál ebből a pillangós takarmány- növényből. A kedvezőtlen kül­piaci viszonyok és az ugrás­szerű áremelkedések ellenére is a magyar beszerzések elfo­gadható feltételek mellett tör­téntek. Mind a szójadarából, mind pedig a hallisztből bizo­nyára lesz elegendő erre az évre. Vermes András azt is el­mondta, hogy az Agrimpex pénzügyi helyzete rendkívül stabil. És mivel nincsenek pénzügyi gondjaik, így érthe­tően az utóbbi években mint­egy 200 millió forintot juttat­hattak a magyar mezőgazda­ságnak beruházásokra, gépbe­szerzésekre, a termékszerkezet korszerűsítésére. A vállalat profiljába a me­zőgazdasági és élelmiszer-ipari termékek forgalmazása terén több mint 150-féle termék tar­tozik. Külkereskedelmi tevé­kenységükben meghatározó szerepet játszik az ármozgások adta lehetőségek kihasználása és a tőzsdei tevékenység. Szor­galmazta a magyar mezőgaz­dasági árutőzsde létrehozását Gy. L. forintos beruházással terem­tették meg a gyártás feltéte­leit. A szövetek az idén ipari formatervezési nívódíjat nyer­tek. A BNV további nagydíjas termékei közül meg kell meg említenünk a Caola Kozmeti­kai Vállalat Pódium fantázia- nevű kozmetikumait, a deb­receni Hélia Társaság tokaji aszú alapanyagból készült, kozmetikumcsalád jót, és a Kőbányai Gyógyszerárugyar Richtofit kozmetikumainak új tagjait. A magas elismerés kapták meg a szerencsi ter­melőszövetkezet univerzális masszírozókészüléke, a csa­bai Húsker SZKV zsírszegény sonkásfelvágottja, a Székesfe­hérvári Sütőipari Vállalat magvas szemléje, a Debrece­ni Tarsósítóipari Kombinát sonkás és kolbászos pástéto­ma, a Fejér és Komárom Me­gyei Tejipari Vállalat ízesített és tejszínes joghurtja, a Kecs­keméti Borgazdaság Kombi­nát cabernet sauvigononja, a Debreceni Baromfifeldolgozó Vállalat baromfitermékei és a Csemege Édesipari Gyár gyü­mölcsízű és -alakú rágógumi­jai is. A SZOT elnökségének álláspontja Elindult a párbeszéd Csütörtökön ülést tartott a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának elnöksége. A testü­letet a napirendi pontok meg­vitatása előtt Nagy Sándor, a SZOT főtitkára tájékoztatta a kormány és a SZOT képvise­lőjének szerdai megbeszélésé­ről, az ott született megálla­podásokról, illetve a tovább­ra is nyitva maradt kérdések­ről. Megállapította, hogy ez a találkozó az eltérő nézetek közelítésében több sikerrel járt, mint ahogy az előzetes jelek szerint várható volt, s eredményesebbnek bizonyult minden korábbi hasonló meg­beszélésnél. Ugyanakkor bizo­nyos alapvető kérdésekben változatlanul nem sikerült kö­zelíteni a kormány és a szak- szervezetek álláspontját. Az elnökség több tagja hangsúlyozta annak jelentő­ségét, hogy ezzel a találkozó­val elindult a párbeszéd a kormány és a szakszerveze­tek között, amit tovább kell folytatni. A tájékoztatót követően az elnökség megtárgyalta a gaz­dasági társaságokról szóló tör­vényjavaslatot, s azzal össze­függésben a munka törvény- könyve módosítására tett ja­vaslatot. A testület — az ipar­ági-ágazati viták tapasztala­tait is figyelembe véve — úgy foglalt állást, hogy a szakszer­vezeti mozgalom támogatja a társasági törvény megalkotá­sát, azt a mozgalom érdekvé­delmi, érdekképviseleti szem­pontjából fontosnak tartja. A szakszervezetek működésére — mindaddig, amíg el nem készül a szakszervezeti tör­vény — az új vállalkozási formákban is a munka tör­vénykönyvének szabályai le­gyenek az irányadók, erre a társasági törvényben nem indokolt külön kitérni. A munka törvénykönyvében foglaltakat a társasági tör­vény hatályba lépésével egy­idejűleg természetesen az új helyzethez kell igazítani mind a szakszervezetek és a munkavállalók, mind a mun­káltatók kötelezettségeit és jo-. gait illetően. Ezután a testület arról dön­tött, hogy javítják a szakszer­vezeti folyóiratok gazdaságos­ságát, korszerűsítik tevékeny­ségüket. Az elnökség megerősítette azt a korábbi álláspontját, hogy szükségesnek tartja a heti 40 órás munkahét általá­nossá tételét még ebben az ötéves tervidőszakban. ★ A Közalkalmazottak Szak- szervezetének tagsága csü­törtökön állásfoglalást foga­dott el. A dokumentum rög­zíti: a kormány és a Szakszer­vezetek Országos Tanácsa képviselőinek szerdai ülésén elfogadott, a közgyűjteményi és közművelődési dolgozók központi bérrendezésének el­maradására vonatkozó állás­pontot nem tudja tudomásul venni. Találkozó a RKP főtitkárával Szűrös Mátyás tárgyalásai Szűrös Mátyás, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titkára a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának meg­hívására szeptembér 20—22- én látogatást tett Romániában. Kíséretében volt Szokai Imre, a KB külügyi osztályának he­lyettes vezetője. Szűrös Mátyás megbeszé­lést folytatott a kétoldalú kap­csolatok legfontosabb kérdé­seiről Ion Stoiannal, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bi­zottságának póttagjával, a központi bizottság titkárával. A magyar küldöttséget fogad­ta Nicolae Ceausescu, a Ro­mán Kommunista Párt főtit­kára. Mindkét fél hangsúlyoz­ta a magyar—román együtt­működés sokoldalú fejleszté­sének, a konkrét együttműkö­dési programok gyors egyez­tetésének és a végrehajtás mielőbbi megkezdésének fon­tosságát. Az MSZMP KB titkára ro­mániai tartózkodása alatt lá­togatást tett Kovászna megyé­ben. Sepsiszentgyörgyön meg­látogatott néhány ipari léte­sítményt, a volt székely Mi- kó-kollégiumot, a sepsiszent­györgyi színházat, és tájékoz­tatót hallgatott meg a magyar nemzetiség gazdasági és mű­velődési életéről. (Szűrös Má­tyás nyilatkozatát tárgyalá­sairól a 2. oldalon közöljük.) Szöulból jelenti munkatársunk, Joeha Károly Magyar aranyeső az olimpián Sike András, a kötöttfogás 57 kilogrammos olimpiai bajnoka, a döntőben szenzációs teljesít­ménnyel szerzett aranyérmet Igazi verőfényes nap vir­radt csütörtökön Szöulra, ahol a második „magyar napot” vártuk. Az olimpiai parkban kijelölt öttusa-futópálya kö­rül már jóval 10 óra előtt a kezdést megelőzően magyar felvonulásnak lehettünk ta­núi. Az éppen versenyen lé­vőket leszámítva, gyakorlati­lag az egész magyar tábor itt gyülekezett. Az érdeklődő tö­meg hullámzó sokszínűségé­ben szép számmal akadtak szűkebb pátriánkból is. Első­ként az evezős Bertényi Eri­kával futottam össze, aki egy picit csalódottnak mutatko­zott. — A mi előfutamunkból gyakorlatilag lehetetlen volt kiharcolni a döntőbe jutást — mondta a váci születésű Eri­ka, aki hangsúlyozta, hogy a fináléba kerülés céljával, illet­Az olimpiai aranyérmet nyert öttusa-válogatottunk és szakve­zetőjük. A képen balról jobbra látható: Dobi Lajos (tartalék), Martinék János, dr. Török Ferenc szövetségi kapitány, Mizsér Attila és Fábián László ve az első hatba kerülés re­ményével utaztak ide az öt­karikás erőpróbára. „A másik ágon sokkal nagyobb lett vol­na az esély, így már csak a B döntőben bizonyíthatunk, a hetedik helyben még re­ménykedem.” Erika szülei ma is Zebe- gényben élnek, bár ő már 10 éve a benzingőzös pesti leve­gőt szívja, ha egy módja van rá, azonnal hazaugrik 3 éves kislányával a szülői házba, a Börzsöny lábaihoz. — Nagyon szeretnék tapsol­ni, méghozzá mindkét arany­éremhez — válaszolta az öt­tusázókra vonatkozó kérdé­semre, egyben meg is jósolva a végeredményt, azután me­gyünk az evezősfiúkhoz, csak azt sajnálom, hogy a férfi kézilabdacsapatot nem láthat­juk az egybeesések miatt. Mint később kiderült, több­szörösen is jól választott Ber­tényi Erika, hiszen az öttusá­zók valóban mindkét aranyat begyűjtötték. Mocsai Lajos ta­nítványai viszont aligha pi­henték ki a koreaiaktól el­szenvedett, bizonyára sokkoló hatású vereség idegi követ­kezményeit, hiszen a csehszlo­vákoktól is kikaptak. Szeren­cse hát, hogy megtartottuk a fontossági sorrendet, így lét­rejöhetett egy kisebb Pest megyei csúcstalálkozó is. Például Szalma Lászlóval, akinek markáns, férfias alak­ja valóban kimagaslott a ma­gasnak igazán nem mondható koreaiakkal megtűzdelt me­zőnyből. A régi jó barátsá­gunk ürügyén hamar kipré­seltem belőle egy remélhető­leg nem könnyelmű ígéretet. (Folytatás a 7. oldalon.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom