Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-22 / 227. szám

2 1988. SZEPTEMBER 22., CSÜTÖRTÖK r Washingtonban tárgyal Koppenhága után a szovjet külügyminiszter Reagan is fogadja Sevardnadzét ^ Elégedetten szólt a szovjet—dán kapcsolatokról a $ Koppenhágában tartózkodó Eduard Sevardnadze. A $ szovjet külügyminiszter átadta II. Margit dán király- £ nőnek Mihail Gorbacsov, Andrej Gromiko és más szov- ó jet vezetők jókívánságait. Rendkívüli állapot, kijárási tilalom Nem javult a karabahi helyzet Sevardnadze találkozott Svend Jakobsennel, a dán parlament elnökével is. Esz­mecseréjük során megvitat­ták az átalakítás folyamatá­nak eseményeit a Szovjetunió­ban, véleményt cseréltek a legfontosabb nemzetközi kér­désekről és a kétoldalú kap­csolatok fejlesztéséről. A találkozón szó esett a két ország parlamentjei kö­zötti kapcsolatok kiszélesíté­séről. Ezzel kapcsolatban a szovjet külügyminiszter ki­emelte, hogy o Szovjetunió ér­dekelt az északi országokat tömörítő északi tanáccsal va­ló együttműködésben olyan kérdésekben, mint a környe­zetvédelem, a tudományos ku­tatások összehangolása és a gazdasági együttműködés az Északi-sarkon. Eduard Sevardnadze Dánia után az Egyesült Államokban tartózkodik. Washingtonban két napig beható tárgyaláso­kat folytat amerikai kollégá­jával, George Shultzcal a kétoldalú kapcsolatok, illetve a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Sevardnadze láto­gatása befejezésekor, pénteken délután tárgyal a Fehér Ház­ban Ronald Reagan elnökkel. A szovjet külügyminiszter a kétoldalú kapcsolatok vala­mennyi fontos kérdéséről, ezen belül a fegyverzetkorlá­tozásról, valamint az idősze­rű nemzetközi problémákról folytat kétnapos, beható tár­gyalásokat Washingtonban. Erről tájékoztatta kedden a sajtót Rozanne Ridgway ame­rikai külügyminiszter-helyet­tes. Sevardnadze 28. találkozóját amerikai kollégájával, George Shultzcal a folyamatosság’ jéí- lemzi majd, hangoztatta a ve­zető diplomata. Ebből az al­kalomból Washingtonba ér­keznek a két nagyhatalom Genfben tárgyaló küldöttsé­gei, hogy a szokásos munka- csoportokban tárgyaljanak. Ridgway véleménye szerint nincs lehetőség arra, hogy még az idén véglegesen kidol­gozzák az új hadászati fegy­verzetkorlátozási egyezményt, de haladás várható a levegő­ből indított manőverező ro­botrepülőgépek területén. Igen közel állnak a békés célú nukleáris robbantások ellenőr­zésére vonatkozó jegyzőkönyv végleges kidolgozásához. A bécsi európai utótalálko­zón, amely ugyancsak napi­renden szerepel, amerikai vé­lemény szerint lényegében az emberi jogok kérdése akadá­lyozza a munka befejezését s nincs még megállapodás a Bécset követő találkozók kér­désében. Shultz és Sevard­nadze tárgyal majd az euró­Helmut Kohl, az NSZK szö­vetségi kancellárja a bonni kormány szerdai ülésén alan­tas orvtámadásnak nevezte a Hans Tietmeyer pénzügymi­nisztériumi államtitkár és gépkocsivezetője ellen egy nappal korábban elkövetett sikertelen merényletet. A kormány — mint mondot­ta — nem hátrál meg az erő­szak és a terrorizmus élői, s minden rendelkezésére álló eszközzel fel kíván lépni a de­mokratikus állami berendez­kedés védelmében. A munkahelyére gépkocsin igyekvő Tietmeyerre és so­főrjére kedd reggel még az államtitkár lakásának közelé­ben sörétes puskából adtak le lövéseket. A golyók senkit sem sebesítettek meg, de megron­gálták a szolgálati Mercedest. Friedhelm Ost államtitkár, a bonni kabinet szóvivője szerda délutáni sajtóértekez­letén bejelentette: szemtanúk a lövések eldördülte után a tétthely tőszomszédságában, a Bonn-Bad Godesberg-i erdő­szélen láttak elsuhanni arcu­kat álcázó alakokat. Azt is látták, hogy egy másik Mer­cedes, valamint még egy má­sik kisebb, ismeretlen gyárt­mányú autó és egy motorke­rékpár is volt a közelben. A nyomozás jelenleg elsősorban ezeknek a gépjárműveknek a felkutatására irányul. A merénylet színhelyén a pai hagyományos fegyverzet csökkentésére kidolgozandó mandátum kérdéseiről is. A külügyminiszteri találko­zón napirendre kerül többek között Irak vegyifegyver- használatának ügye, Afga­nisztán, Nicaragua is. George Bush alelnök, a re­publikánusok elnökjelöltje — saját kérésére — találkozik Sevardnadzéval, míg Michael Dukakis, a Demokrata Párt elnökjelöltje nem kezdemé­nyezett találkozót. Eduard Sevardnadze a hét végén Washingtonból New Yorkba utazik, ahol várha­tóan ismételten tanácskozik majd — egyéb kollégái mel­lett — George Shultzcal. nyomozók időközben megta­lálták a szóban forgó söré­tes puskát, ám rábukkantak egy géppisztolytárra is. Előb­bi egy 1984-ben elkövetett fegyverrablás zsákmányából származik. Ebből, nemkülön­ben a támadás egyéb körül­ményeiből Friedrich Zimmer­mann belügyminiszter arra következtet, hogy a feltéte­lezhetően a nyugatnémet Vö­rös Hadsereg Frakció (RAF) nevű terrorszervezet fegyvere­sei akarták elrabolni a pénz­ügyminisztériumi államtitkárt. A terroristák Bonnban mű­ködő nyugati hírszolgálati irodákhoz eljuttattak egy írást, amelyben közlik: a RAF követte el a merényle­tet. A levelekben a támadás végrehajtójaként az eddig nem ismert „Kaled Aker” ne­vű rohamosztagot tüntetik fel. Az erősen ultraradikális, ultrabalos szóhasználat két­ségtelenül a RAF sajátja. A levél szerzői ugyanis abban jelölik meg akciójuk célját, hogy ily módon büntessék meg „a nemzetközi imperia­lista gazdasági-pénzügyi rend­szer egyik szekértolóját”, Tiet­meyer államtitkárt. Ez, szak­értők véleménye szerint uta­lás a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank Nyugat-Ber- linben megnyíló közgyűlésére, amely régóta céltáblája az ultrabalos agitációnak. Tiet­meyer a közgyűlés előkészíté­sével is foglalkozott. HÍRÜNK A VILÁGBAN • Magyar nemzeti napot tar­tottak szerdán a teheráni nem­zetközi vásáron, amelyen 14 magyar vállalat állítja ki ter­mékeit. A megnyitón beszédet mondott Melega Tibor kereske­delmi miniszterhelyettes és Masszud Honszári iráni mező­gazdasági államtitkár, a magyar —iráni gazdasági vegyes bizott­ság alelnökei. Teheráni tartózkodása alatt a magyar miniszterhelyettes meg­beszéléseket folytatott a keres­kedelmi ügyekben és a gazda­sági együttműködésben érde­kelt minisztériumokban. Fogad­ta őt Ali Reza Moajeri minisz­terelnök-helyettes. A megbe­szélések fő témáját az újjáépí­tésbe való magyar bekapcsoló­dás lehetőségei képezték. A magyar nap rendezvényén és a tárgyalásokon részt vett Káz- mér Zsigmond, hazánk teherá­ni nagykövete. • Az emberi jogok témakö­rében vitával folytatódott Szó­fiában az Interparlamentáris Unió 80. konferenciája, amelyen felszólalt Barcs Sándor, az IPU magyar csoportjának elnöke. Egyebek között a hazai prog­resszió két világháború közöt­ti és a második világháború utáni tevékenységéről szólt, amelybe a zsidóüldözésekkel szembeni fellépés csakúgy be­letartozott, mint a becsületes német nemzetiségűek deportá­lása elleni tiltakozás. Beszélt a Finnországban élő — a lakos­ság mintegy 10 százalékát ki­tevő — svéd kisebbséggel szem­ben folytatott mintaszerű poli­tikáról. Mint a szófiai tanácskozás bi­zonyítja, az IPU európai nem­zeti csoportjai számára — em­beri jogokról lévén szó — meg­kerülhetetlen a romániai falu- rombolás kérdése. Élesen bírá­ló volt az NSZK képviselőjé­nek felszólalása, amelyet a ro­mán küldött közbekiáltásokkal próbált megzavarni. • Bolognában összesen 320 egyetemi intézmény képviselő­je írta alá az egyetemek együtt­működéséről és közösen elfo­gadott működési alapelveiről rendelkező okmányt — magna chartát — azon az ünnepségen, amelyet a világ legrégibb egye­teme, a bolognai fennállásának 900. évfordulója alkalmából ren­deztek. Az okmányt vezető he­lyen aláíró 24 legrégibb euró­pai egyetem között volt a pé­csi Janus Pannonius Egyetem is, amelyet Ormos Mária rek­tor képviselt. • Michaela Geiger, a nyu­gatnémet Kereszténydemokra­ta Keresztényszociális Unió (CDU/CSU) külpolitikai szóvi­vője szerint a kisebb kelet­európai szocialista országok közül az NSZK-nak Magyaror­szággal fejlődnek legörvende- tesebbeQ a kapcsolatai. A poll* tikus Sajtónyilatkozatában an- nák a meggyőződésének adott hangot, hogy mindazt, ami le­hetővé vált a nyugatnémet- magyar viszonyban, meglehet­ne valósítani az NSZK többi kelet-európai szomszédjával is. • A hagyományos belgrádi nemzetközi színházi fesztivá­lon, a BITEF-en szerda este be­mutatkozott a szolnoki Szigli­geti Színház. A társulat Borisz Paszternák Zsivago doktor cí­mű művének színpadi adaptá­cióját adta elő Szikora János rendezésében. Rendkívüli állapotot és ki­járási tilalmat hirdettek ki szerdán Sztyepanakertben és az onnan nem messze levő agdami járásban — jelentet­ték be hivatalosan a szovjet fővárosban. A döntést azt kö­vetően hozták meg az illeté­kes hatóságok, hogy Karabah- hegyvidék székhelyén, Sztye­panakertben, ahol az utóbbi napokban egyre feszültebbé vált a helyzet, szerdára vir­radóra újabb gyújtogatásokra és villongásokra került sor. A hatóságok a helyzet nor­malizálása, a rendbontások megakadályozása érdekében további intézkedéseket tesz­nek — közölte a szovjet hír- ügynökség. Mint arról az MTI i« be­Sir Geoffrey Howe brit kül­ügyminiszter kormánya súlyos aggodalmát fejezte ki a szisz- tematizálásnak nevezett falu- rombolás miatt loan Totu ro­mán külügyminiszternek kül­dött tiltakozó levelében. A le­velet szeptember 12-én küld­ték el futárpostával a címzett­nek, de csak szeptember 21- én, a tíznapos afrikai körúton járt brit külügyminiszter ha­zatérését követően hozták nyilvánosságra vezető londoni lapokban. Tiltakozó levélében Sir Geoffrey Howe kormányának súlyos aggodalmát fejezte ki a „szisztematizálás" miatt. Nyomatékosan felszólította a román kormányt, hogy állítsa le a programot. A brit kormány hivatalos fellépéséről beszámoló szerdai jelentésében a The Indepen­dent „precedens nélkülinek” nevezi a külügyminiszter, „lát­szat szerint „romáit bei ügyet” érintő tiltakozó levelét. Ugyan­akkor hangsúlyozza, hogy * a brit külügyminiszter éppen a „szisztematizálási” program belügyeken túlmutató vonásai­ra — az emberi jogok meg­Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke szerda délelőtt hivata­los látogatásra Kairóba érke­számolt, Karabah-hegyvidék központjában az utóbbi na­pokban rendkívüli módon ki­éleződött a helyzet, azerbaj­dzsán és örmény nemzetisé­gűek többször is összetűztek, autókat, házakat rongáltak meg. Hiábavalónak bizonyult a területi párt- és állami ve­zetésnek a lakossághoz inté­zett hétfői felhívása is — ezt a TASZSZ hírügynökség szer­dán ismertette —, a helyzet nem javult, sőt rosszabbra fordult. Hasonlóan nem volt foga­natja a szovjet párt és kor­mány rendkívüli megbízottja, Arkagyij Volszkij tévé- és rá­dióbeszédének, amelyben nyu­galomra és józanságra intette a lakosságot. sértésére és a közös európai kulturális örökség súlyos ve­szélyeztetésére — tett utalá­saival indokolta meg a maga nemében szokatlan lépését. A The Daily Telegraph Howe tiltakozik a parasztság elleni román terror miatt cí­mű tudósításában emlékeztet: Nagy-Britannia már több al­kalommal tiltakozott hivata­los szinteken Romániánál Ceausescu elnök ama döntése ellen, amelynek értelmében — egy iparcentrikus sztálinista lázálmot hajszolva — embereit ezreinek otthonait rombolják le. A brit kormányhoz közelál­ló konzervatív lap szerint Sir Geoffrey Howe levele annak következménye, hogy Nagy- Britannia és más nyugati or­szágok a bécsi emberjogi kon­ferencián, valamint London­ban és más nyugati főváro­sokban, már számos alkalom­mal r kifejezésre juttatták rangidős román diplomaták­nak kormányuk véleményét, ámde Románia mindeddig a tö­rődés minden látható jele nélkül reagált a nyugati meg­keresésekre. Az erőszak és a terrorizmus újabb példája az NSIK-ban A RAF követte el a merényletet A brit külügyminiszter tiltakozó levele A román falurombolás ellen Arafat megbeszélése az egyiptomi elnökkel Kairóban Közel-Keletről is Észtországi jegyzetek (II.) Szenvedélyesen a peresztrojkáért Nőmmé külváros Taiiinn­ban, korábban önálló telepü­lés volt. Oda indulunk sze­mélygépkocsival, mert interjú­ra vár az észt népfront egyik vezető aktivistája. Kísérőm felkészít rá: lehet, hogy oro­szul nem lesz hajlandó be­szélni vendéglátónk, de ő majd tolmácsol. Mindez csak fokozza kíván­csiságomat: miért jött létre a népfront, amely az egész észt nyelvű lakosság támoga­tását maga mögött tudja, s milyen céljaik vannak? Útközben egy kis történel­mi leckét kapok kísérőmtől, aki fiatal és jelentős beosz­tásban lévő mérnök, névjegyét is ide adja, de az újságban nem kíván szerepelni... Tu­dom-e, mondja, hogy az 1918- ban megalakult polgári köz­társaság milyen mély és min­dé állampolgárra egyformán ragyogó demokráciát valósí­tott meg? Például ez volt a világ egyetlen olyan országa, amelyben a zsidó népközös­ség autonómiát élvezett. A le­nini kormány 1920. február 2- án a tartui egyezményben el­ismerte Észtország független­ségét. Ezerkilencszázharminckilenc- ben a Szovjetunió előbb tá­maszpontokat létesített az or­szág területén, majd 1940. jú­nius 21-én megszűnt a polgá­ri hatalom és kikiáltották az Észt Szovjet Szocialista Köz­társaságot. Ezt követően meg­kezdődtek és 1949-ben megis­métlődtek a deportálások Szi­bériába, s ezeket az intézke­déseket, a népfront követelé­sének megfelelően, az észt mi­nisztertanács a közelmúltban az emberiség ellen elkövetett bűntettek közé sorolta. Az Észt Kommunista Párt százezres tagságában is, an­nak központi bizottságában is kisebbségben vannak az ész­tek, a párt korábbi első tit­kára, Kari Vajno nem is tu­dott észtül, ezért felszólalá­sairól az észt lakosság csak a TASZSZ közleményeiből sze­rezhetett tudomást. Éppen ezért az észtek túlnyomó többsége közömbössé vált a párt iránt, hallgatásba merült. Alapvetően megváltozott a közhangulat, amikor az or­szág az SZKP pártértekezle­tére készült. Az észtországi kommunisták 32 küldöttjéből 29-et 100 jelölt közül válasz­tottak meg a körzetekben (hár­man a központi listán sze­repeltek), s a megválasztot­tak mindannyian szenvedélye­sen támogatták a peresztroj­kát. Miénk volt az egyetlen olyan köztársasági delegáció — mondja kísérőm —, amely az egész nép bizalmát, támo­gatását maga mögött tudó, egységes csapatként indult Moszkvába. Ott Gorbacsov ja­vaslatára ötezeregyedik kül­döttnek még megválasztotta a pártértekezlet Vajno Vüljast is, aki akkor a Szovjetunió ni- caraguai nagyköveteként dol­gozott, s hirtelen úgy lett a pártunk első titkára, hogy utódának még át sem adhat­ta külügyi munkakörét, ö el­fogadta a népfront követelé­sének 80 százalékát, s most az ország egyik legnépszerűbb embere. A népfront, amely alapító kongresszusát majd október 1-jén és 2-án tartja, ideigle­nes programtervezete szerint sok olyan követeléssel áll elő, amely az észt lakosság kíván­ságait fejezi ki. Tűrhetetlen­nek tartja például, hogy Észt­országban nem az észt az ál­lamnyelv, hanem az orosz. Ragaszkodik ahhoz is, hogy az észt nemzeti zászló legyen az állami zászló is hazájában. Az életszínvonal hanyatlá­sának okát abban látja, hogy az ország vállalatainak túl­nyomó többségét Moszkvából irányítják. (Az életszínvonal persze viszonylagos, hiszen például ezer lakosra itt jut a legtöbb személygépkocsi a Szovjetunióban.) Súlyos társa­dalmi problémának tartják a migrációt. Ma Észtország 1,5 millió lakosából 600 ezer nem észt nemzetiségű. Az elmúlt évtizedekben a ,gazdag Nyu­gatnak’’ számító országba tíz­ezrével özönlött be Keletről, az Urálon túlról is az olyan népcsoport, amely az észtek szerint semmiféle kulturális örökségnek vagy értéknek nem hordozója, jó részük nemcsak észtül, még oroszul sem tud, életvitelével, maga­tartásával a köztársaság tra­dicionális értékeit csorbítja. A párt központi lapjában, A nép hangjában épp az elmúlt napokban jelent meg az or­szág két — észt és szláv — kultúrájáról szóló elemzés, a a cikkíró szerint a nem észt nyelvű lakosság 70 százaléka képes a beilleszkedésre, 13 százaléka visszatérne eredeti hazájába, ha ott a létfeltéte­leket biztosítanák számára, a többiekkel kapcsolatban vi­szont gondok lesznek. Az észt származású tudósok, irodalmi és más művészeti alkotók jó része viszont ma külföldön él, hazatérésük elősegítése is a népfront céljai között szere­pel. Az ország tengerpartja men­tén a környezeti szennyeződés elérte a megengedett érték ezerszeresét, ezért szólították fel a pernui zöldek Bruno Saul miniszterelnököt a le­mondásra. Ö erre késznek is nyilatkozott a párt központi bizottságának legutóbbi ple­náris ülésén — amelyről a rádió egyébként most először adott egyenes és teljes közve­títést —, sőt azt mondta, bí­róság előtt hajlandó felelni tetteiért, de a politikai testü­let az első titkár javaslatára úgy ítélte meg, semmi olyat nem követett el, amit koráb­bi helyzetében nem kellett volna megtennie. Mindenesetre az ország ve­zetősége most a felfrissülés ál­lapotát éli. A helyi lapok az elmúlt hetekben sorra mutat­ták be az új minisztereket. Új vezetők kerültek más or­szágos hatáskörű szervek élé-. Gyermek, népviseletben re is, a rádió és tévé irányí­tója is új ember. Az SZKP pártértekezletén az észt delegáció az egész gazdaság önelszámolóvá téte­léért szállt síkra, sőt még sa­ját nemzeti pénzegység létre­hozását is felvetette. Ez utób­bi elképzelést a miniszterel­nök nem tartja célszerűnek, s a népfront aktivistái azt mondják, ha a peresztrojka kiteljesedik, s a Szovjetunió teljes jogú köztársasága lesz hazájuk a valóságban is, pén­züket továbbra is nevezhetik rubelnek. Közben, míg mindezt meg­tudtam, gépkocsink az onko­lógiai intézet elé kanyarodott, ahol udvariasan üdvözölt egy szakállas fiatalember, Vlo Laanoja, a népfront tallinni szervezőbizottságának a tagja. Cseri Sándor (Következik: Nem akarunk teljes elszakadást.) zett, hogy Hoszni Mubarak elnökkel a palesztin problémát érintő kérdésekről, az újrafor- mállódó közel-keleti feltétel- rendszerről tárgyaljon. A pa­lesztin vezetőt a héliopoliszi repülőtéren Ahmed Eszmat Abdel-Megid egyiptomi kül­ügyminiszter és Oszama el- Báz, Mubarak közeli tanács­adója fogadta; a városba ve­zető utakon biztonsági meg­fontolásokból jelentős rendőri készültség volt. Az egyiptomi elnök és ven­dége, a PFSZ VB elnöke szer­da délután megkezdte tárgya­lásait. A két arab vezető kö­zött két és fél év, azaz 1986 februárja óta (a kapcsolatok időszakos lehűlését követően) a mostani az első hivatalos megbeszélés. Jasszer Arafat a tárgyalá­sok előtt sajtóértekezletet tar­tott, melyen kijelentette: mind a PFSZ, mind az egyiptomi vezetés egyetért abban, hogy a soron levő időszakban az európai országok fontos, sőt elsődleges szerepet játszhatnak a közel-keleti békéhez vezető folyamatban. Elmondotta, hogy Hoszni Mubarak egyip­tomi államfő csütörtökön kez­dődő európai kőrútján — melynek során Belgrádot, Lon­dont, Bonnt és Párizst keresi fel — a prioritások között szerepel a palesztin kéfdés és megoldásának lehetősége. A PFSZ VB elnöke elmon­dotta, hogy egyiptomi látogatá­sa a palesztin vezetés sokirá­nyú erőfeszítéseinek és kon­zultációinak keretébe illeszke­dik, melyek során meghatáro­zó döntéseket, a palesztin ügyet hatékonyan szolgáló új geopolitikai formulákat készí­tenek elő. Az emigráns palesztin kor­mány megalakításának lehető­ségéről csak azt közölte, hogy erről intenzív tárgyalások folynak a palesztin vezetésen belül és az arab, valamint más országokkal.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom