Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-22 / 227. szám

PEST MEGYEI S^ÜkTT E NC VILÁG PROLETÁnjAI, EGYESÜLJETEK! flZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAMACS LAPJA XXXII. ÉVFOLYAM, 227. SZÁM Ára: 1,80 forint 1988. SZEPTEMBER 22., CSÜTÖRTÖK Hozzáfoghatnak a gabonafélék vetéséhez Biztató a napraforgótermés A jó időt kihasználva tel­jes intenzitással dolgoznak a dömsödi Dózsa Termelőszövet­kezet 607 hektáros napraforgó­tábláján az E—516-os kom­bájnok. Mohácsi József, a ter­melőszövetkezet növényter­mesztési ágazatának vezetője jókedvűen említette, hogy ha marad a kedvező időjárás, ak­kor már a jövő hét elején vé­gezhetnek a napraforgó beta­karításával. A nagy szárazság ellenére is kedvező, 24 mázsás átlagtermést hozott a napra­forgó. Aratása már az elmúlt hét közepén elkezdődött, de a csapadékos idő miatt kényte­lenek voltak szüneteltetni a munkát. A hét elején már közel 60 vagonnyi naprafor­gót takaríthattak be. A Dó­zsa Termelőszövetkezet napra­forgó-termesztés terén tagja a Bácsalmási Termelési Rend­szernek. A teljes termést a Növényolajipari Vállalattal kötött szerződés értelmében el tudják adni. A napraforgó kombájnozá­sát megelőzően 150 hektárnyi kukoricát is lesilóztak. Egyéb­ként a termelőszövetkezet ku­koricatáblája meghaladja a 480 hektárt. A növényter­mesztési ágazatvezető becslé­se szerint közepes termés vár­ható. Nagy szükség van a tömeg­takarmányozás szempontjából a silókukoricára, hiszen igényt tart rá a négyezer darabos juhászai^ s az 1100 darabos te­henészet. Felhasználják ezt a fontos zöldtakarmányt a hízó­marhák etetésében is. Ha végeznek a napraforgó­tábla betakarításával, s meg­történik a kukorica szedése 's, akkor valóban hozzáfoghatnak a jövő évi kenyérnek való ga­bonafélék vetéséhez. A vetés­forgónak megfelelően a nap­raforgótábla helyén a jövő év nyarán már a búzát arathat­ják. Örkény határában a Béke Termelőszövetkezet területén ve­tik a rozsot. Már egy hete kezdték meg és a tervezett ezer hektár nagy részen már talajba került a mag (Erdősi Ágnes felvétele) A forró nyári napok millár- dokban mérhető károkat okoz­tak a magyar mezőgazdaság­nak. Mindezt tetézi, hogy a ta­karmánynövényeket, főként a kukoricát, a szóját és helyen­ként a repcét is növekedésük olyan szakaszában sújtotta, amikor 100 millimétert meg­haladó csapadékra lett volna szükségük. Pest megyében a kukorica- táblák még augusztus végén is olyan látványt nyújtottak, mintha sose akarnának fejet hozni. És mivel a szemek fej­letlenek maradtak, így vilá­gossá vált, hogy felesleges megvárni az őszi szedés idő­szakát. Le kell ezeket a táb­lákat silózni. A szakemberek ezt is aggodalommal határoz­ták el, hiszen a zöldtakarmány tápértéke is lényeges kívánni­valókat hagy maga után. Az állatok, köztük is a szarvas- marhák etetéséhez tápdús ta­karmányok kellenek. A har­matgyenge silókukoricától csak apad a tejhozam. Zavarok az építőanyag-kereskedelemben Nőtt a hiánycikkek száma Sajnos tudomásul kell ven­nünk, hogy a gyártók hazai piacon azokat a termékeket is értékesítik, amelyeket már külföldön nem tudnak elad­ni. S ez meg is látszik a mi­nőségen, hiszen rengeteg a reklamáció. Ilyen és ehhez hasonló megállapítások hang­zottak el a Pest Megyei Fo­gyasztók Tanácsának legutób­bi ülésén, amikor az építő­anyag-ellátás helyzetét vitat­ták meg. Igaz, nem kell kü­lönösebb szakértelemmel ren­delkezni ahhoz, hogy észre­vegyük: az utóbbi években, különösen ebben az esztendő­ben még tovább növekedett építőanyagoknál mind a vá­lasztéki, mind a mennyiségi hiány. Faáruból egyszerűen kritikus a helyzet, olyannyi­ra, hogy a Tüzép-telepek nem rendelkeznek úgynevezett technikai készlettel. Ami be­érkezik, a korábbi megrende­lések alapján azonnal kiszál­lításra kerül. A folyamatos áremelkedé­sektől tartva a lakossági ke­reslet az építőanyagok iránt tovább nőtt. Az építkezők, gyakran az építési engedélyeit •kézhezvétele előtt már meg­kezdik a beszerzést. Csempé­ből, szigetelőanyagból, sík­üvegből soha nem volt meg­felelő mennyiség, s állandóan zavarok voltak az ellátásban. A nehézségek csökkentése érdekében a Tüzép — elsősor­ban az égetett falazó- és te­tőfedő anyagok forgalmazását megkönnyítendő — több gyár­ban irodát nyitott. Így hama­rabb kapja meg a megrende­lő az eternitgyár, a törökbá­linti, a solymári, a pilisboros- jenői téglagyár termékeit, a dunakeszi Bramac tetőfedő cserepeket. Ha közvetlenül a gyárból szállítják a megren­delőhöz az árut, kisebb a meghibásodás veszélye, s ezért különösen kedvelt ez a vásárlási forma az építők kö­rében. Sokat javítana a helyzeten, ha a Tüzép-telepek a jelenle­ginél jobb körülmények kö­zött dolgoznának. Most kicsi a tárolótér, különösen a fedett raktár, s így nehéz megóvni a különböző termékeket az időjárás viszontagságaitól. Sajnos a fejlesztési források szűkössége továbbra sem teszi lehetővé a mostoha körülmé­nyek felszámolását, így ko­moly erőfeszítésekre van szükség a dolgozók részéről a minőség biztosítására. Gyak­ran érkezett reklamáció, hogy nincsenek feltüntetve az árak. Ennek részben az az oka, hogy sűrűn változnak az árak, s az ezzel járó adminisztráció egyébként is hátráltatja a munkát. Ezzel együtt a fo­gyasztók panasza jogos. A Közép-magyarországi Tü­zép vezérigazgatója, Tunyogi András utalt arra, hogy mi­lyen feladataik vannak az építőanyag-ellátás javítása te­rén, de szavaiból az is ki­tűnt, hogy ebben a kereske­delem egyedül tehetetlen. Olyan központi szabályozó- rendszerre lenne szükség amely érdekeltté tenné a gyár­tókat, hogy jó , minőségű ter­mékeket értékesítsenek. Pátyon a Zsámbéki Medence Termelőszövetkezetben például 140 hektárt kellett silóként be­takarítani. Olyan talajon, ahol még a kétkedők is reménye­ket tápláltak a tengeri iránt. A korai betakarítás ugyanak­kor lehetővé tette itt és másutt is, hogy a vetésforgóba illően elvégezzék ezeknek a terüle­teknek a szántását, a talaj elő­készítését más növények, köz­tük is az őszi kalászosok mag­ágyára. A repülős növényvédelem helikopterei is naponta búg­tak fel a gazdaságok földjei felett. Reglonoztak és néhány helyütt még a napokban is el­végzik ezt a műveletet a nap­raforgótáblákon. A legtöbb szövetkezetben érthetően már végeztek ennek a fontos ipari növénynek a be­takarításával. Országos szin­ten erre az esztendőre az ola­jos növényekből 1 millió ton­nányi mennyiséget remélnek, amelyet 490 ezer hektáron termelnek meg. Pest megyében az elmúlt hét hűvös, esős időjárása arra kényszerítette a betakarító gé­peket, hogy a műhelyek udva­rán várják be a kedvezőbbre forduló időjárást. Mindössze néhány száz hektárnyi az a terület, amelyen vágásra vár a napraforgó. Gy. L. Az új szellam!— politikai mozgalmakhoz A KISZ levele A KISZ Központi Bizottsá gának egyetemi és főiskolai tanácsa nyílt levelet intézett a Magyar Demokrata Fórumhoz és az Űj Márciusi Fronthoz. A dokumentum egyebek kö­zött üdvözli az új szellemi politikai mozgalmak megala­kulását és kifejezésre juttatja azt a véleményt, hogy a szó cialista Magyarország mélyre ható átalakításában a társa dalom legkülönbözőbb cső portjai érdekeltek, önálló programjaik alapján abban részt venni jogosultak. A KISZ KB egyetemi és főisko­lai tanácsa szükségesnek tart ja minden olyan kezdeménye zés támogatását, amely a for málódó új alkotmányosság ke rétéi között, a civil és politi­kai közösségekre építve, a magyar társadalom demokra­tizálását tűzi zászlajára. Meg­győződésük ugyanakkor, hogy a válságelemekkel terhes ma gyár valóság a különböző tisztességes szándékú politi­kai erők nyílt politikai koa lícióját, szövetségét igényli. „A Magyar Demokrata Fó­rum és az Üj Márciusi Front megalakulásukkal és működé­sükkel hozzájárulhatnak a ma­gyarországi szocializmus álta­lunk is igényelt és sürgetett radikális és átfogó reformjá­hoz. A programjaikban meg­fogalmazott társadalmi célok biztató alapot jelenthetnek a szervezeteink közötti párbe­szédre; a közös célok meg­valósítása érdekében együtt­működésünket ajánljuk. Együttműködésünk a kritikai szolidaritásra épül. Az egyetemi és főiskolai ta­nács és az új szervezetek, mozgalmak között a választott eszközök, módszerek és utak tekintetében szükségszerűen van és lesz különbözőség. Az ezek közötti társadalmi vá­lasztást segítheti elő a nyil­vános párbeszéd, az egymást tiszteletben tartó, kizáróla­gosságra nem törekvő vita. Ennek szellemében politikai tanácskozást kezdeményezünk egy új, dinamikus társadalmi konszenzus megteremtésének esélyeiről, lehetséges útjairól” — záródik a KISZ KB egyetemi és főiskolai tanácsa nyílt levele. A Minisztertanács tanácsi kollégiuma A költségvetési reformról Grósz Károly elnökletével szerdán ülést tartott a Mi­nisztertanács tanácsi kollégiu­ma. A testület tájékoztatót hallgatott meg az alakuló ülé­sen elhangzott javaslatok megvalósulásáról, valamint az új tanácstörvény előkészítésé­nek helyzetéről. A Minisztertanács tanácsi kollégiuma vitát folytatott a költségvetési reform koncep­ciójáról — külön figyelmet fordítva a tanácsi gazdálkodás fejlesztésének tervezett irá­nyaira —, majd a testület tag­jai megtárgyalták a választá­si törvény módosítására, t a társadalmi vitára vonatkozó elképzeléseket. A kormány és a SZOT véleménycseréje Kiszámíthatóság és erő Szerdán a SZOT székházá­ban megbeszélést tartottak a kormány és a SZOT képvise­lői Pozsgay Imre állammi­niszter, illetve Nagy Sándor főtitkár vezetésével. A tanács­kozás részvevői áttekintették gazdasági helyzetünk idei ala­kulását, a jövő évi népgazda­sági tervvel, gazdaságpoliti­kával kapcsolatos kormány­zati és szakszervezeti vélemé­nyeket, álláspontokat, vala­mint gazdaságirányítási rend­szerünk egyes kérdéseit. A házigazdák nevében Nagy Sándor hangsúlyozta: azzal a szándékkal ültek a tárgyaló- asztalhoz, hogy az azonos ál­láspontok mellett megismer­jék az eltérő nézeteket is, azo­kat közelítsék egymáshoz, s ha mód van rá, konkrét meg­állapodásokra is jussanak. Pozsgay Imre kiemelte: ma különösen nagy jelentősége és kivételes szerepe van a kor­mány és a szakszervezetek, ezen belül is a kormány és a SZOT együttműködésének. Ez­zel kapcsolatban néhány problémát is említett. — Ta­núi vagyunk egyfajta sajátos politikai jelenségnek, annak, hogy általában az ország hi­vatalos intézményei — ame­lyeket korábban alapintézmé­nyeknek tekintettünk — a közvélemény szemében kissé leértékelődtek — mondta. Ez a leértékelődés nem kerülte el sem a kormányzatot, sem pe­dig a szakszervezeti mozgal­mat, hiszen a korábbi politi­kai kapcsolatrendszer és együttműködési formák azt sugallták, hogy ez a két szer­vezet lényegében azonos poli­tikai intézményrendszer, azo­nos alapintézmény. A politikai stabilizációhoz fűződő érdekünk megkívánja, hogy a kormány a társadalom szemében újra hatékony és erőteljes szervezetként jelen­jék meg, birtokában legyenek a problémák megoldásához szükséges politikai és állam- igazgatási eszközök, s munká­jához társadalmi jóváhagyás­sal rendelkezzék. E szempont­ból nagy várakozással tekint a kormány a szakszervezeti mozgalom felé. A kormány­zatnak érdeke fűződik ahhoz, hogy a szakszervezet autenti­kus és autonóm, szuverén partnere legyen ebben a fo­lyamatban. Szöulból jelenti munkatársunk, Jocha Károly Darnyié az első aranyérem Kár lenne szaporítani a szót, a szerdai nap magyar hőse Darnyi Tamás. Meg­született hát az első magyar aranyérem, méghozzá a 21 éves világklasszis döntő fö­lényének gyümölcseként. • Déli 12 óra ide, vagy oda, már az első úszódöntő után abszolút telt ház volt. Mind­járt hatalmas meglepetés szü­letett, az első szám, a 100 méteres férfi pillangóúszás fináléjában. Hiába vezetett legelejétől az utolsó métere­kig az amerikai Biondi, a végén, miként két napja 200 méter gyorson az ausztrál Armstrong, itt ismét meg­előzték. A tettes a suriname-i színekben indult 20 éves An­thony Nesty volt, akinek sze­mélyében először szerepelt suriname-.i sportoló az olimpia döntőjében. És mindjárt aranyérmet szerzett, ekkora klasszis ellenében. Ez már a legnagyobb bravúrok ka­tegóriájába tartozik. Nesty és Biondi tehát meg­adták az alaphangulatot a szerdai úszódöntőknek. A női 200 méter gyors papírforma NDK-s sikerét követően vo­nultak be Darnyiék. A ma­gyar világcsúcstartó elsőnek kiugrott, s utána is ijeszt­gette a kevésbé hozzáértőket. Az első százon (pillangón) ugyanis csak harmadikként váltott úszásnemet, hogy az­után háton már két másod­perc előnyre tegyen szert. Mellúszás közben már senki ■nem fogadott volna Darnyi ellen, annyira meggyőzően tempózott, így is történt: gyorson az utolsó ötvenen 'szemmel láthatóan csak fél gőzzel úszva megjavította sa­ját korábbi világrekordját. Az ünnepélyes eredmény- hirdetést követően, a ma­gyar himnusz elhangzása után a szokásos, kötelező in­terjú következett, amely előtt Széchy Tamás azt ígérte a magyar újságíróknak, hogy most majd megoldódik az a nyilatkozási zárlat, amelyet Darnyi saját magának ren­delt el még január elején. Nos, az újdonsült magyar olimpiai aranyérmes valóban föladta az újságírókkal szem­beni némaságát, de falat ren­gető szenzációkat nem sike­rült kihúzni belőle az őt fag- gatóknak. Az igazi szakma! értékelést a rövid protokollt követően Darnyi mesterétől kaptuk meg. — Higgyék el, valóban ba­bonás a Tamás — hangsúlyozta Széchy —, másként el sem le­hetne képzelni, hogy értelmes fiatalember agyongyűrt ci­pőben, vagy éppen rongyos zokniban járjon. Valamikor bejöhetett neki egy tippje s azóta sok mindenben igen zárkózott. Pedig nagyon ked­ves fiú is tud lenni, meg- (Folytatás a 7. oldalon.) Nagy Sándor válaszában hangsúlyozta: abban teljes le­het az egyetértés, hogy az or­szágnak erős, határozott, kö­vetkezetes, kiszámítható kor­mányra, s ugyanilyen erős, határozott, következetes és ki­számítható szakszervezetre van szüksége. A főtitkár elképzelhetőnek tartja egy olyan szakszerve­zeti modell kialakítását, amelyben egyfajta pluralizmus van jelen, s már most is gya­korlati realitásként tekint a TDDSZ-re, amellyel a leg­utóbbi napokban a SZOT ve­zetői tárgyalásokat folytattak. — A szakmai szakszervezete­ken kívül szerződő alternatív szervezeteket munkánk kriti­kájaként fogjuk fel — hang­súlyozta. A vitaindító előadásokat kö­vetően Csikós Pál, a SZOT tit­kára fejtette ki a Szakszerve­zetek Országos Tanácsának álláspontját az 1988. évi nép- gazdasági helyzet alakulásával, illetve a szükséges intézkedé­sekkel kapcsolatban. Hangsú­lyozta: a tervezettnél nagyobb infláció bekövetkezése miatt a SZOT arra a következtetésre jutott, hogy szociálpolitikai, illetve bérintézkedésekre van szükség. Ezeknek az összeg­szerű kihatása mintegy 1,2 milliárd forint. Elodázhatatlan a központi béremelés az egészségügyben, a postáról, a közművelődés, illetve a sajtó területén. Az adórendszer mű­ködésével kapcsolatos gondok­kal összefüggésben kifejtette, hogy az eltérő munkakörülmé­nyeket honoráló pótlékok ér­tékmegőrzéséről gondoskodni kell. Különös figyelmet érde­melnek ebből a szempontból a pedagógustársadalom képvise­lői és az egészségügyben dol­gozók. Villányi Miklós pénzügymi­niszter a kormány álláspont­ját ismertetve kiemelte: a tel­jesítmények emelkedése r.elkul nem képzelhető el a jövedel­mek növelése. A vitát összefoglalva Pozs­gay Imre államminiszter hang­súlyozta: a kormány elismeri, hogy a szakszervezetek valódi, megalapozott társadalmi szük­ségleteket vetettek fel. Java­solta: az idei terv realizálásá­nak tényeit figyelemmel kísér­ve a kormány és a SZOT kép­viselői üljenek össze egy újabb megbeszélésre, s ha szüksé­ges, a tanácskozást követően korrigálják a jövő évi le.vvel kapcsolatos elképzeléseket. In­dítványozta, hogy a javasolt bérintézkedések október 1-jei hatállyal lépjenek életbe. Egyetértett azzal, hogy a ta­nácsi juttatási keretet 200 mil­lió forinttal növeljék, s az egészségügy — egy meghatá­rozott körben dolgozók béré­nek emelésére — kapjon októ­ber 1-jéig 50 millió forintot. A jövő évi népgazdasági terv főbb vonásairól szólva Hoós János, az Országos Terv­hivatal elnöke hangsúlyozta: szigorú vásárlóerő-szabályo­zásra lesz szükség, s ez a la­kosságtól áldozatokat követel. A népgazdaság növekedési üteme lassú lesz, esetleg stag­nálásra is számítani kell. A konvertibilis export várható növekedése mellett a szocia­lista kivitelben csökkenés kö­vetkezik be. Mindent ösz- szevetve a forrásnövekedés szerény mértékű lesz, ezért a belföldi felhasználást — a la­kossági fogyasztást és a be­ruházást — 1-2 százalékkal csökkenteni kell. A reáljöve­delmek a számítások szerint három, a reálbérek hat szá­zalékkal csökkennek, a la­kossági fogyasztás egy száza­lékkal mérséklődik. Annak ellenére, hogy a kormány igyekszik a lakosság terheit a még elviselhető mértéken tar­tani, az áremelkedés teljes körű kompenzálására és va­lamennyi társadalmi juttatás értékének megőrzésére nem lesz lehetőség. s.

Next

/
Oldalképek
Tartalom