Pest Megyei Hírlap, 1988. szeptember (32. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-01 / 209. szám
MZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGÉ ÉS M MEGYEI TIHMCS LAPJA XXXII. ÉVFOLYAM, 209. SZÁM Áru: I.Hfl forint 1988. SZEPTEMBER 1„ CSÜTÖRTÖK Országos tanévnyitó ünnepség Formálja a jövő nemzedékét Az idén a fővárosban, a XVI. kerületi Frankel Leó Ipari ^ Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetben rendezték ^ meg az országos tanévnyitó ünnepséget. Az ünnepségen Ivá- ^ nyi Pál, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsá- ^ gának tagja, Budapest Főváros Tanácsának elnöke üdvözölte ^ a megjelenteket, majd Czibere Tibor művelődési miniszter á mondott beszédet. MA: SztMZBaV év „Többségünk számára sokkoló ha- _ .. tása volt annak a látogatásnak, bunfCfeS melyet ebben a rendkívül szigorú munkatáborban tettünk. Nem a drótkerítés, nem a zárak nyitása-csukása, az őrtornyok, a magánzárkák szürke fénye. Másvalami nyomasztott bennünket. Bizonyára az, hogy itt több mint ezer elítélt van együtt.” (2. OLDAL) UnnteáSraU Is „A völgyet átszelő vasútvoWrtaKasnK IS^ nal sem maradt épségben. mesélni fQtf/UK A víz teljesen kimosta a sinek alját úgy, hogy másnap a vonatok sem tudtak közlekedni. Szörnyű volt a látvány, amikor lakberendezési tárgyak, szénaboglyák, állatok úsztak a vízben, a termés elpusztult.” (5. OLDAL) „Balzersben Liechtenstein Villámlásban ifiválogatottja ellen szünet Villanyfénynél után a lámpákat meg kellett gyújtani. No, ezek nem olyan fén.verejűek, mint nálunk a nagyobb klubok pályáin vannak. A célnak azonban megfelelt. Sőt, az időjárás is besegített. Villámok cikáztak az égen, különös aláfestést adva.” (7. OLDAL) Felszámolni az aránytalanságokat Hagyományos leszerelés A pedagógusokat, a diákokat és szüleiket köszöntve a miniszter elöljáróban hangsúlyozta: a tanítás és a tanulás, az oktatás és a nevelés mindannyiunk. jövőjét alapozza meg, és abban nyeri el igazi értelmét, hogy a múlt értékei és a jelen erőfeszítései egyesülnek benne, tovább gyarapítva népünk és az emberiség egyetemes haladásának közös kincsestárát. A különböző iskolafokozatokban folyó oktatás legfontosabb feladatairól szólva a miniszter kiemelte az általános iskola további tanulmányokra felkészítő, alapozó szerepét. A középfokú oktatás továbbtanulásra leghatékonyabban felkészítő iskolatípusa — folytatta Czibere Tibor — a gimnázium. Bár nem ad azonnal elhelyezkedési lehetőséget, de olyan középfokú műveltséget nyújt, amely minden irányban lehetővé teszi a továbblépést. Növelni kell az idegen nyelvek tanításának hatékonyságát, ezért tovább szélesítjük a két tanítási nyelvű gimnáziumi osztályok körét. A középfokú szakképzés fejlesztéséhez már nélkülözhetetlen a gazdaság, a vállalatok hozzájárulása. A szakközépiskolákban széles alapokon megindult a szakmacsoportos képzés, s a továbbfejlődés érdekében megfelelő munka- megosztás szükséges az iskolai képzés és a ' vállalatoknál folyó gyakorlati képzés között. A társadalmi-gazdasági kibontakozás emberi feltételeinek javítása érdekében a felsőoktatás fokozott közreműködésére van szükség. A miniszter rámutatott: az iskolával szemben minden szinten alapvető követelmény, hogy az életre neveljen. Az iskola rendjével, példamutatásával, a nemzeti és egyetemes kultúra átadásával formálja a jövő nemzedékét és készíti fel jövendő feladatai ellátására. Ahhoz, hogy nemes, küzdőképes és szabad lelkű fiatalok hagyhassák el az iskolát, mindenekelőtt igényes, felkészült, szuverén pedagógus személyiségek kellenek. A művelődési kormányzat — mondta végezetül Czibere Tibor — elsőrendű feladatának tartja, hogy biztosítsa a feltételeket és erejéhez mérten gyarapítsa az eszközöket, amelyek korunk igényeit kielégítő oktatási rendszerhez szükségesek. Beszüntette a munkát szerda reggel negyed 7-kor a Granvisus Látszerészeti Eszközök Gyára budapesti leány- vállalatának 250 dolgozója. A munkabeszüntetést közvetlenül az váltotta ki, hogy a Granvisus igazgatója, Baranyai László kedden leváltotta tisztségéből és kitiltotta addigi munkahelyéről Tóth Istvánt, a budapesti leányvállalat igazgatóját, aki a dolgozók szerint négy esztendeig közmegelégedésre látta el az igazgatói teendőket. A törzsgyár vezetője a felmondási idő alatti munkavégzés alól is felmentette az igazgatót, és 1988. december 31-ig a leány- vállalat műszaki és kereskedelmi igazgatóhelyettesét, Németh Kálmánt bízta meg az igazgatói teendőkkel. A munkát beszüntető dolgozóik nevében Kovács Gusztáv művezető a régi igazgató visszahelyezését, valamint a leány- vállalatnak az esztergomi törzsgyártól való különválását követelte. Szerda délelőtt a helyszínre érkezett a törvényességi felügyeletet gyakorló Ipari Minisztérium főosztályvezetője, Dankó János, továbbá Gross- mann József, a XIII. kerületi pártbizottság titkára, valamint a vasasszakszervezet képviselője. A többórás tárgyalás során a dolgozók képviselői Lambsdorff Budapesten Gazdasági kapcsolatok Marjai József miniszterelnök-helyettes, kereskedelmi miniszter meghívására augusztus 28 és 31 között hazánkban tartózkodott Otto Lambsdorff, a nyugatnémet Szabaddemokrata Párt gazdaságpolitikai szóvivője, volt szövetségi gazdasági miniszter. Az NSZK- beli politikus vendéglátójával megbeszélést folytatott a kétoldalú gazdasági kapcsolatok alakulásáról, a közös piaccal parafáit kereskedelmi és gazdasági együttműködési megállapodás összefüggéseiről, valamint a világgazdaság és a nemzetközi pénzügyi élet fő tendenciáiról. Otto Lambsdorffot fogadta Németh Miklós, az MSZMP KB titkára, Nyers Rezső, az Országgyűlés kereskedelmi bizottságának elnöke, Pozsgay Imre államminiszter, a Politikai Bizottság tagjai. Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára. A nyugatnémet vendég találkozott Veress Péterrel, a Minisztertanács tanácsadó testületének titkárával, Bartha Ferenc államtitkárral, a Magyar Nemzeti Bank elnökével, Beck Tamással, a Magyar Gazdasági Kamara elnökével és Melega Tibor kereskedelmi miniszterhelyettessel is. Hétfőn nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetemen „Magyarország, az NSZK és Európa” címmel. Mint arról már korábban beszámoltunk olvasóinknak, rendkívül kedvező döntés született az MO-ás autópálya öles úti csomópontjának megvalósításáról. A Budapestet Bajával összekötő út a jelenlegi nyomvonaltól mintegy másfél kilométerre keletre egyezségre jutottak a törzsgyár igazgatójával. Ezt követően 13 órakor Baranyai László a vállalat udvarán ösz- szegyűlt , dolgozóknak bejelentette, hogy keddi határozatát visszavonja és Tóth Istvánt igazgatói munkakörébe visz- szahelyezi. Tájékoztatta a jelenlévőket korábbi döntésének hátteréről is. E szerint a felmentés oka az volt, hogy Tóth István együttműködési készségét nem tartotta megfelelőnek, s nem értett egyet a budapesti leányvállalat vezetőjének önállósítási törekvéseivel. Az Ipari Minisztérium képviselője ígéretet tett arra, hogy a minisztérium érdemben foglalkozik majd a Granvisus budapesti leányvállalatának önállósulási kérelmével. Ezt követően a dolgozók 7 órás munkabeszüntetés után, negyed 2-kor felvették a munkát. A minisztérium törvényességi felügyelete törvénysértő intézkedésnek minősítette Baranyai László azon döntését, amellyel Tóth István leány- vállalati igazgató munkaviszonyát megszüntette. A munkáltatói jogokat gyakorló vezető az intézkedés meghozatala előtt a társadalmi szervekkel — így a vasasszakszervezet illetékesével — a szükséges egyeztetést elmulasztotta. Szerda délután befejezte munkáját Budapesten az a kétnapos nemzetközi kerek- asztal-konferencia, amelyen a Varsói Szerződés és a NATO öt-öt tagállamának vezető szakértői vitatták meg az európai hagyományos leszerelés céljaival, jelenlegi helyzetével, várható alakulásával ösz- szefüggő kérdések széles körét. A zárt ajtók mögött megtartott tanácskozás befejezéseként a résztvevők sajtókonferencián találkoztak a sajtó képviselőivel. Horn Gyula külügyminisz- tériumi államtitkár rámutatott arra, hogy e rendhagyó rendezvény szervesen illeszkedett abba a folyamatba, amely mintegy egy esztendeje kezdődött: a Varsói Szerződés és a NATO képviselői közvetlenül tárgyalnak a hagyományos fegyverzetek, katonai erők leszerelésének kérdéseiről. A legfontosabbnak azt tartotta, hogy központi kérdéssé vált a hagyományos fegyverzetek és katonai erők leszerelésének témája.' Az államtitkár véleménye szerint a katonai erők struktúrájában, összetételében nagyon komoly súlyú aszimmetriák, egyenlőtlenségek létezkapcsolódik majd a körgyűrűhöz. így a megnövekvő forgalom zaja és rezonanciája nem veszélyezteti a környéken élő dunaharasztiak egészségét, s az ingatlanok állagát. Rövidesen megkezdődik a terelőút építése, ám ugyanakkor az eredeti 51-es utat az MO-ás felüljárója miatt le kell süllyeszteni. A munkálatok során 500 méteres szakaszt építenek meg, néhol 2 méterrel alacsonyabb szinten, mint az napjainkban halad. Várhatóan szeptember végén kezdik meg a nyomvonal kialakítását, amely így a Soroksári út lakóépületeivel kerül egy szintbe. Most jóval magasabban halad az 51-es, amit meredek töltés választ el a telkektől. Két ütemben készül el az új út. Az első lépcsőben, Baja felé haladva, jobb oldalon alakítanak ki egy 6 méter széles terelősávot. Ezután a bal oldali részt süllyesztik le, nek, s az aránytalanságok felszámolása, csökkentése nélkül nem várható előrelépés a hagyományos fegyverzetek jelentős redukálása irányában. Az államtitkár elmondta, hogy jelentős nézetkülönbségek is felszínre kerültek. A konferencia vitaszelleméből az újságírók is ízelítőt kaphattak a kérdésekre adott válaszok nyomán. Így például kisebb vitát váltott ki az a kérdés, vajon szóba került-e azoknak az amerikai F—16-os repülőgépeknek az ügye, amelyeket Spanyolországból Olaszországba telepítenek át. Vlagyimir Susztov, a Szovjetunió Külügyminisztériuma Kutatási és Koordinációs Központjának igazgatója a sajtótájékoztatón elmondta, hogy ez a téma is terítékre került. A New York Times tudósítója az után érdeklődött, felmerült-e a konferencián a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok kivonásának lehetősége. Horn Gyula válaszában kifejtette: a leszerelés egész problematikájával, ezen belül az európai leszereléssel kapcsolatban megfogalmazódott, hogy a külföldi csapatok kivonása szervesen hozzátartozik e folyamathoz. és kiépítik a közút és a HÉV közötti védőfalat. Értelemszerűen akkor a jobb oldalon közlekednek majd a járművek. Az érintett ingatlanok tulajdonosait természetesen az érdekelte a legjobban, hogy a kivitelezés során meg lehet-e közelíteni a telkeket. Ez őszszel azért is lényeges szempont, mert nemcsak a gyalogosközlekedésnek kell helyet biztosítani, hanem például a tüzelőt szállító teherautóknak is. Ennek megfelelőén a kiviteli tervekben az Uvaterv kijelöli a bejáróutakat is. A munkálatok körülbelül egy évig tartanak, a terelőutat várhatóan fél évig veszi igénybe a forgalom. A balesetmentes közlekedés érdekében az elterelés idejére sebességkorlátozást vezetnek be, ami azt jelenti, hogy a gépjárművek maximális óránkénti sebessége 30 kilométer lehet ezen a szakaszon. ;--------------------------------------\ H OVÁ MÉGY? S okasodnak asztalomon a meghívók. Üj iskolák avatására, bővítés utáni ünnepélyes átadásra invitálnak. Némelyikük fényképpel büszkélkedik: Látod, milyen vagyok? Egyformák, túlzottan is hasonlóak vagytok! — sóhajtom mindig szomorúan. Merev falú, szűkebb-tá- gabb kalickák sorakoznak gyöngyszerűen felfűzve a folyosók, közlekedők fonalára. Több, mint száz év alatt csupán annyi a változás, hogy mostanában több szaktanterem készül. Mikor válik vajon mindenki számára világossá: az épület, annak szerkezete nem különíthető el a nevelés céljától, eszközeitől. Egyik eleme a struktúrának. Szándékosan nem használok fontossági jelzőt, nem állítok fel értékrendet. Régen nem igaz az a felvetés, hogy bezzeg az én időmben még igazi pedagógusok voltak és rosz- szabb körülmények ellenére megtanultunk írni-ol- vasni. E tekintetben pillanatnyi érdekem szerint hivatkozhatok tankönyvekre, tantervekre. Csupán egyiket vagy másikat kellene kicserélni és mindjárt rendeződnének a dolgok, megszűnnének a problémák. Egyformán fontos tényezőket egymás ellen játszok ki, mikor hol ezt, hol azt tolom előtérbe, magyarázva a bizonyítványt. Merthogy gondok vannak, azt mindenki elismeri. Az oktatás, nevelés jeles kutatója, az angol Coombs ezelőtt közel negyedszázaddal már az oktatás világválságáról írt. Az ő hasonlata volt, hogy az iskolákat úgy próbáljuk fejleszteni, mintha kétfedelű repülőgépből állandó toldozással szeretnénk űrhajót fabrikálni. A hátrányok közül legjobban a létszámgondok érzékelhetők. A falak nincsenek gumiból, nem tudják követni a demográfiai hullám emelkedését, csökkenését. Ugyanakkor a hagyományos építkezés mellett mindössze az alapterület kétharmada a hasznos. Változó létszámú csoportok számára alkalmas, több- funkciós, változtatható méretű tereket kellene kialakítani. Ez kétségtelenül többletköltséggel jár, ám a fenntartás viszonylag olcsóbb lesz, hiszen a hasznos alapterület megközelíti a kilencven százalékot. De amíg tanácselnök felelősen úgy nyilatkozik, nyilatkozhat az újságírónak, hogy egy kialakulóban lévő, fejlődő városban a legkisebb gondok közé tartozik, hogy megfelel-e ötven év múlva a most épülő középiskola, aligha várható változás, gyökeres fordulat. Fordulat, elsősorban a szemléletben. Mert ma már nem arról van szó, hogy az általánosan művelt ember * eszményképéhez igazodva meghatározzuk a szükséges és elsajátítandó ismeretanyagot, és ezt fokozatosan becsepegtetjük a tanulóifjúság fejébe. Ellenkezőleg, nem a lezárt tudás a cél, hanem a fogékonyság megteremtése, a folyamatos önképzés igényének kialakítása, a szükséges eszközök megismertetése. Az iskolarendszer jelenlegi formájában ennek nem képes eleget tenni, a legjobb szándékú pedagógus és legtökéletesebbnek tűnő tankönyv mellett sem. Persze az előbb vázolt építkezési mód számtalan előnye ellenére sem csodaszer. Csupán a keretet adhatja egy más elméleti alapokon nyugvó szisztémának. De amíg az újonnan épült, ám valójában nagyon öreg iskolák csak a szokásjog alapján rögzült gyakorlathoz alkalmasak, a variálható terekben békésen megférnek egymás mellett az eltérő módszerek. Sőt, ilyenkor bontakozhat ki igazán az oktató egyénisége, hiszen szabadon választhat. V égül ne feledkezzünk meg arról sem, egyre több időt kell a gyerekeknek ezek között a falak között tölteniük. Használhatjuk a legkülönfélébb címkéket, nevezhetjük tanulószobának, napközinek, végeredményben az iskola meghosszabbításáról, kiterjesztéséről van szó. A szabadidős tevékenységet is ugyanazok a körülmények határozzák meg, mint a tanórákat. Ezért sem érthető, hogy Pest megyében továbbra is ragaszkodunk a napközi fejlesztéséhez. Sokkal inkább az eggsz napos oktatás feltételeit, eszközeit kellene kidolgozni, megteremteni. Ehhez elengedhetetlenül szükséges az idegen normák, értékek közvetlen tapasztalata. Az általános művelődési központoknak keresztelt új intézmények haszna nem abban áll, hogy a hagyományos értelemben vett művelődési háznak, könyvtárnak, iskolának közös igazgatása van. Igazi értéke csak abban az esetben bontakozik ki, ha nem csupán nevében általános, hanem megoldott a különböző életkorú, különböző célú csoportok egymást nem zavaró, párhuzamos kiszolgálása is. És akkor nem fogok aggódni, hová megy a gyerekem reggelente. Szabó Z. Levente Nem messze a Soroksári úttól a hídépítők is jól haladnak a munkálatokkal «.■*■■ (Hancsovszki János felvétele) Sztrájk a Granvisusnál Törvénysértő elbocsájtás Megkezdik az 51-es út süllyesztését Készül az MO-ás csomópontja