Pest Megyei Hírlap, 1988. augusztus (32. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-06 / 187. szám

^ßiifap 1988. AUGUSZTUS 6.. SZOMBAT HÉT VÉGIVILÁGPOLITIKAI f A hangsúly a bizalom gyors építésén A teljes nyíltság érvényesült Carlucci moszkvai látogatásai Figyelmeztetés Pakisztánnak a genfi egyezmény megtartására Shultznak nem sikerült Nitaragua-ellenes frontot alkotnia Altalanos PILLANATKÉP Felgyorsultak azok a folya­matok, amelyek a konfliktu­sok és a vitás kérdések meg­oldása irányába hatnak. Bár­hová is nézünk, a világ bár­mely pontjára, szinte meglepő módon, egybeesnek az érdekek kompromisszumos rendezések kutatására, holott akárcsak egy esztendeje, nem egy he­lyen szinte reménytelennek látszott minden békés kezde­ményezés jövője. Valami' meg­mozdult még olyan bonyolult problémakörökben is, mint a kambodzsai, a dél-afrikai, a közel-keleti, az öbölbeli konf­liktus ügye. Persze az áttö­rések még váratpak maguk­ra. De feltétlenül fel kell fi­gyelnünk arra, hogy ellentét­ben azzal, hogy hosszú ideig a feszültségek állandó növeke­dése volt az uralkodó tenden­cia a nemzetközi válsággóco­kon, most az enyhülés irá­nyába ható eseménysorozatok­nak lehetünk tanúi. A The Washington Times című amerikai lap neves kom­mentátora „Ami egykor álom volt” című cikkében ír ezekről a felgyorsult folyamatokról is egyebek között. így fogalmaz: „Időnként megrázzuk magun­kat, hogy felébredjünk ebből az 1988-as szentivánéji álom­ból.” Persze, a cikkíró is jól tudja, hogy nem valamiféle irreális eseménysorozatról van szó, csak nyilván éppen a ha­tás kedvéért, hogy érzékeltesse az olvasóval a változásokat, folyamodik e hasonlathoz. Nem csoda történt, hanem a realitások nyomán érett meg arra például a helyzet, hogy a szovjet—nyugatnémet kap­csolatok tovább javuljanak. Ha ezt zavarta a Rust-ijgy, akkor a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsának Elnöksége helyesén úgy vélte, hogy se­gíthet ezen. Igaz, a nyugatné­met fiatalembert jogosan ítél­ték el négyesztendei szabad­ságvesztésre, azért, mert tavaly májusban vakmerő kalandor­akciót hajtott végre: Finnor­szágból kiindulva megsértette a Szovjetunió állami határait és kis repülőgépével a Vörös tér közvetlen közelében lan­dolt. De a mostani kegyelem­nél nyilvánvalóan szerepet játszott Rust akkori meggon­dolatlansága és később tanú­sított őszinte megbánása. A humanitárius lépésnek rend­kívül pozitív visszhangja volt az NSZK-ban. miután Gen­scher múlt heti moszkvai tár­gyalásai már Kohl kancellár októberi szovjetunióbeli útját készítették elő. S a bonni ve­zető őszi találkozóját Mihail Gorbacsovval, követi majd az SZKP KB főtitkárának jö­vő évi NSZK-beli látogatása. A legmagasabb szintű párbe­széd nyilván hozzájárul majd ahhoz, hogy a Szovjetunió és az NSZK között is érvényesül­jön az új gondolkodásmód a kétoldalú kapcsolatokban, az európai biztonság megszilárdí­tásának hasznára. A KATONAI VEZETŐK SZENZÁCIÓS HÜZASAI A katonai vezetők korábban elsősorban arról voltak ismer­tek, hogy mindig újabb meg újabb hatalmas pénzösszege­ket kértek a kormányoktól, a törvényhozásoktól még moder­nebb fegyverekre, s szinte „kí­nai falial” vették körül a meglevő technikát, nehogy a másik fél valahogyan elleshes­se azok titkait. A „faltörő kos” szerepét ebben, a tavaly de­cemberi, Washingtonban alá­írt rakétaegyezmény játszotta a világsajtó kommentátorai­nak véleménye szerint. Ahhoz, hogy egyezményt lehessen köt­ni a közepes és rövidebb ha­tótávolságú rakéták megsem­misítésére, s ezek végleges kiiktatásáról a két világhata­lom fegyverarzenáljából, fel kellett adni a titkosság addigi elveit. Nemcsak műszaki ada­taikról, telepítési helyeikről szolgáltattak a másik félnek pontos információt, hanem le­hetőséget kellett adni a hely­színi ellenőrzésekre is, hogy így meggyőződhessenek meg­semmisítésükről. Arra is kel­lett továbbá biztosíték, hogy titokban ne kezdhesse egyik fél sem újra gyártani ezeket a fegyvereket, vagyis szükséges volt azoknak az üzemeknek megnevezése is. ahol ezeket a pusztító eszközöket előállítot­ták. A megállapodás szerint mindkét fél állandó missziót tart majd ezeknél a gyárak­nál. s ott ellenőrzi; hogy meg­tartják-e a szerződést. A titkosság falán tehát meg­történt az első áttörés, s ezt továbbiak is követték. Bár még nincs készen a szerződés- tervezet a leszerelés következő lépésére, a hadászati támadó fegyverzet ötvenszázalékos csökkentésére, mind amerikai, mind szovjet magas rangú ka­tonák a „másik oldalon” meg­tekinthettek olyan támasz­pontokat, amelyeken ilyen rendszereket bevetésre kész állapotban tartanak. Ahrome- jev szovjet vezérkari főnök nemrég amerikai látogatása során rakétabázison tehetett látogatást, s megtekinthette az Egyesült Államok légierejének eddig legféltettebben őrzött titkát, a B—1/B típusú óriás­bombázót is. Carlucci ameri­kai nemzetvédelmi miniszter pedig, aki e héten járt a Szovjetunióban. beléphetett egy MÍG—29 mintájú korszerű harci repülőgép pilótafülkéjé­be, s megismerkedhetett a T—72-es mintájú harckocsi­val. Szevasztopolban, ahova a második világháború óta nem tehette be lábát nyugati poli­tikus, megszemlélhette a Szlá- va rakétacirkálót, amely a szovjet hadiflotta egyik leg­korszerűbb egysége. Carlucci elismeréssel beszélt erről. „Meglepő őszinteséggel és nyíltsággal találkoztunk — mondta. — S ez nemcsak a megbeszéléseken nyilvánult meg, hanem abban is, hogy szovjet kollégáink a legkorsze­rűbb és legújabb haditechni­kájukat is megmutatták ne­künk.” Az amerikai nemzet- védelmi miniszter elmondta azt is, hogy rendkívül gyorsan sikerült megállapodniuk a szovjet partnerekkel, hogy mit kell tenni a veszélyes ka­tonai incidensek megelőzése végett. Elhatározták, hogy munkacsoportot hoznak létre erre és programot dolgoztak ki a katonai kapcsolatok el­mélyítésére. Persze, még a múlt káros beidegződései is hatnak egy­idejűleg. Ezzel magyarázható Carlucci moszkvai kijelentése arról, hogy a szovjet haderő felépítése állítólag azt tükröz­né, hogy „támadó doktrínát” követ a védekezés helyett, s ezért fenyegetést jelent a Nyu­gatra. De elismerte azt is, hogy útja során sok mindent sikerült jobban megértenie a személyes tapasztalatok nyo­mán. Nyugati hírmagyarázók azért is fontosnak tartják a két világhatalom magas szin­tű katonai vezetői közötti pár­beszédet, mert arra számíta­nak, hogy az „egyenruhások” segítséget adhatnak a civil po­litikusoknak, szakértői taná­csaikkal a leszerelésbeli kompromisszumok kidolgozá­sára, főleg a hagyományos fegyverzetben való alacso­nyabb szintű egyensúly meg­teremtésére. AFGANISZTÄNI KÉRDŐJELEK Pakisztáni vendége volt a héten Moszkvának Ajub Han külügyminiszter személyében. Sevardnadze. a szovjet diplo­mácia vezetője, tárgyalt isz- lámábádi kollégájával, s a megbeszélés nem volt éppen barátságos. Szovjet részről kemény szavak hangzottak el arról, hogy Pakisztán megsze­gi, a tavasszal aláírt genfi egyezményt. Nemcsak, hogy menedéket nyújt az afgán kor­mányellenes erőknek, hanem elősegíti a fegyveres csoportok átdobását a határon, s mo­dern haditechnikai eszközöket — köztük föld-föld rakétákat —, juttat el közvetítőként hozzájuk. Sevardnadze azt is szemére rótta az iszlámábádi vezetésnek, hogy a genfi egyezmény megsértésével el­nézte, hogy pakisztáni terüle­ten megalakítsák- a lázadók „kabinetjét”. A figyelmeztetés így hangzott: ha az iszlámábá­di szerződésszegések folytatód­nak, a Szovjetunió kénytelen lesz levonni ezekből a tanul­ságot, s lassítani csapatkivo­nását Afganisztánból. Egyelőre azonban a kontin­gensek távozása az eredeti ütemterv szerint zajlik. A jö­vő hét végére a szovjet csa­patok fele mar elhagyja Afga­nisztánt. Máris megtörtént a déli országrészek teljes kiürí­tése. Itt a védelmi feladatokat már csupán a kabuli kormány csapatai látják el. Nadzsibul- lah kabinetjének tagjai egész sor olyan nyilatkozatot tettek, hogy eléggé erősek a lázadók támadásainak visszaverésére, s újra a megbékélésre szólí­tottak fel. A menekültek, akik száma mintegy 3—4 millió, még nagy tömegeikben nem mozdultak meg, hanem inkább kivárnak. Kabuli vélemény szerint azért csak másfélszáz­ezer tért eddig vissza közülük, mert a pakisztáni hatóságok és a lázadó fegyveres csopor­tok megfélemlítik őket. Köz­ben nézeteltérések dúlnak a kormányellenes fegyveresek között, hogy várjanak-e az ál­talános ofíenzívával a szovjet csapatok teljes távozásáig, vagy intézzenek-e heves ak­ciókat a távozóban levő kon­tingensek ellen? A Kabul el­leni rakétatámadásokat, ame­lyeknek sok békés polgári ál­dozata volt, mindenesetre az ellenzéki szövetség egyes cso­portjai is elítélték. ROSSZ VOLT A FORGATÓKÖNYV Az elképzelés a következő volt: a kontrák felfüggesztik az állandó tűzszünetre vonat­kozó tárgyalásokat. Ezután az ellenzék összecsapásokat pro­vokál a sandinistákkal, mire a managuai kormány megtor­lást alkalmaz. Erre való hivat­kozással, Shultz külügyminisz­ter körútja.során ráveszi Hon­duras, Salvador, Costa Rica és Guatemala vezetőit, hogy bé­lyegezzék rrteg a „közép-ame­rikai béke ellenségeként” a managuai kormányt. Ezután az amerikai kongresszus a ki­alakult helyzetre hivatkozva megszavazza a kormányzat ál­tal kért 20 millió dolláros ka­tonai segélyt a kontráknak, s lehetőség nyílik a sandinista rendszer elleni újabb fegyve­res akciókra. Ez azonban így csődöt mon­dott, mert Guatemala és Cos­ta Rica nem a sandinista kor­mány politikájában, hanem az amerikai beavatkozási kísér­letben jelölte meg a fő ve­szélyt, amely fenyegeti a tér­ség békéjét. Shultznak tehát leforrázva kellett Guatémala- városból távoznia. Ennek elle­nére, a hírek szerint a wa­shingtoni kongresszus elé ter­jesztik a kontrák katonai se­gélyének tervét... Árkus István New York Szavatolnák a békét Az ENSZ Biztonsági Taná­csának öt állandó tagja — a Szovjetunió, az Egyesült Ál­lamok, Kína, Franciaország és Nagy-Britannia — felaján­lotta Bagdadnak és Teherán­nak,. hogy szavatolja a BT 598. számú, a két ország kö­zötti béke megteremtését cél­zó határozata végrehajtásá­nak megtartását. Az AFP francia hírügynökség szerint ezt egy ENSZ-diplomata kö­zölte csütörtökön New York­ban. Irak és Irán továbbra sem tudott megállapodni a tűzszü­net életbe léptetésének és a közvetlen tárgyalások megkez­désének időpontjában. Irak az utóbbit, Irán az előbbit tart­ja sürgetőbbnek. Újabb rehabilitálások a Szovjetunióban Pjatakov és Radek ügye Törvénytelen módszerekkel csikarták ki a beismerő val­lomásokat Zinovjevböl, Ka- menyevből, Pjatakovból és társaikból a harmincas, és negyvenes években, illetve az ötvenes évek elején a Szov­jetunióban — mutatott ró a Trud című napilapnak adott nyilatkozatában Szergej Gu- szev, a Szovjetunió Legfelsőbb Bírósága (LB) elnökének első helyettese. Guszev elsősorban Pjatakov és Radek ügyével foglalkozott, erről a két ügyről tett jelen­tést a politikai bizottság kü­lönleges bizottságának. Fel­idézte Pjatakov és Radek életútját, a munkásmozgalom­ul kétoldalú kapcsolatokról is sióitok Sevardnadze Afganisztánban Az afgán ügyekbe való pa­kisztáni, beavatkozás és a szovjet—afgán kapcsolatéit kérdésé volt a központi téma azokon a tárgyalásokon, ame­lyeket Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter és Vlagyimir Kamencev, a mi­nisztertanács elnökhelyettese folytatott pénteki kabuli ven­déglátóival, Nádzsibullah el­nökkel. Muhammad Haszan Sark kormányfővel és Abdul Vakil külügyminiszterrel. Nadzsibullah és Sevard­nadze szívélyes és baráti légkö­rű megbeszélésükön részlete­sen szóltak arról, hogyan va­lósulnak meg az Afganisztán körüli helyzet politikai rende­zéséről kötött genfi megálla­podások. A megbeszélésen Nadzsibullah elnököt tájékoz­tatták arról, hogy milyen lé­péseket tesz a Szovjetunió, mint a-genfi megállapodások kezese, e megállapodások be­tartására. Elsősorban a kétoldalú kap­csolatok kérdéseit vitatta meg Sevardnadze és Kamencev Muhammad Haszan Sark af­gán kormányfővel. A baráti, tárgyszerű légkörű megbeszé­lésen a felek áttekintették a gazdasági-kereskedelmi kap­csolatok állását és távlatait. Szovjet részről készséget fe­jeztek ki arra, hogy együtt­működjenek az afgán kor­mányzattal azoknak a problé­máknak a megoldásában, ame­lyeket a külföldön tartózkodó afgánok hazatérése jelent. Át­tekintették a kulturális kap­csolatok kiszélesítésének hosz- szú távú terveit is. A szovjet külügyminiszter és afgán kollégája. Abdul Va­kil meleg, baráti légkörű meg­beszélést tartott. Egyebek közt rámutattak: az Afganisztán kö­rüli helyzet politikai rendezé­séről kötött genfi megállapo­dások bebizonyították, hogy ián már van lehetőség a regio­nális konfliktusok megoldásá­ra. Hangsúlyozták mindazon­által, hogy a megállapodáso­kat be kell tartani, és hogy a pakisztáni magatartás sem ezek szellemével, sem pedig betűjével nem egyeztethető össze. ban betöltött szerepét, az el­lenük felhozott vádakat. Az LB teljes ülésé megál­lapította: a szóban forgó ügyek vádlottai törvénybe ütköző kihallgatási módszerek alkal­mazása következtében tettek önmagukra és másokra nézve terhelő vallomásokat. A vizs­gálatot folytatók gátlástala­nul éltek a fizikai és lé­lektani befolyások módszerei­vel, fenyegetéseket alkalmaz­tak, minden elképzelhető esz­közt bevetettek, hogy vallo­mást csikarjanak ki a vádlot­takból. A jegyzőkönyveket módszeresen' meghamisították. Guszev végezetül elmond egy apró epizódot, amely fé­nyesen bizonyítja, hogy a vádlottakat a válogatott mód­szerekkel sem sikerült telje­sen megtörnie a Sztálint fenn­tartás nélkül, a törvény gát­lástalan . áthágásával is szol­gáló Visinszkijnek: Kamenyev a bírósági tárgyaláson közölte Visinszkij.jel, hogy csak abban tartja bűnösnek magát, hogy börtönben van... — mondta Guszev. Ezekre a korántsem jelentéktelen részletekre kell most fényt derítenie a leg­felsőbb bíróságnak és a PB különleges bizottságának, amely folytatja a harmincas­negyvenes évek törvénysérté­seivel. a sztálini megtorlások­kal kapcsolatos vizsgálatokat. Közös nukleáris robbantási kísérlet A csúcsértekezleten döntöttek Augusztus 17-re tűzték ki annak az amerikai föld alatti nukleáris robbantásnak idő­pontját, amelyet a két fel megállapodása alapján a Szovjetunió szakértői a hely­színen ellenőriznek a mérési módszerek pontosságának megállapítása céljából. A Szovjetunióban szeptember­ben hajtanak végre hasonló robbantást amerikai szakértők jelenlétében. Ezt a nukleáris kísérletekért felelős amerikai szerv, az energiaügyi minisz­térium jelentette be. Az amerikai berendezéseket már szerelik a szovjet kísér­leti telepen. Erre a célra még egy különleges, nagy teljesít­ményű fúróberendezést is el­juttattak Szemipalatyinszkba. A közösen ellenőrzött kísér­letekről szóló megállapodást a moszkvai csúcsértekezleten kötötték meg. Amerikai rész­ről az ellenőrzési módszerek megbízható alkalmazásától te­szik függővé egyrészt a nuk­leáris kísérletek felső határá­ról több mint egy évtizeddel ezelőtt kötött szerződés rati­fikálását, másrészt a tovább' tárgyalásokat a föld alatti nukleáris kísérletek feszítő­erejének. illetve számának korlátozásáról. Egyharmadával csökkent a bűnügyek száma A belügyi kollégium ülése A szovjet belügyi szervek­ben folyó peresztrojka kiszé­lesítésének és elmélyítésének feladatairól, a belügyi szolgá­lat munkájának hatékonyabbá tételéről tárgyalt pénteki ülé­Csak röviden... LANG ISTVÁN akadémi­kust, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárát a len­gyel tudományos akadémia külföldi tagjává választotta. NÉGYM1LLIARD dolláros segélyt szavazott meg az ame­rikai törvényhozás az idei rendkívüli szárazság által súj­tott farmereknek. POKOLGÉP robbanása ráz­ta meg pénteken azj NSZK- ban állomásozó brit hadsereg Düsseldorf északi részén álló laktanyáját. Három katona és a laktanya egyik polgári al­kalmazottja könnyebben meg­sérült — közölte egy katonai szóvivő. IGEN JÓNAK ítélte meg Törökország és Albánia kap­csolatait Mesut Yilmaz török külügyminiszter négynapos al­bániai látogatásának befejez­tével. Tiranai nyilatkozatában a török diplomácia irányítója kijelentette: a két ország azo­ZSAROLÓ AMERIKAI KÉPVISELŐ Több millió dolláros zsarolásban mondta ki bűnösnek egy New York-i esküdtszék Mario Biaglt, a város Bronx kerületének egyik képviselőjét, aki ntár húsz év óta foglal helyet a wa­shingtoni törvényhozásban és korábban sokszorosan kitünte­tett rendőrtiszt volt. Biagi ugyanannak a vállalatnak kijáró­jaként szerepelt, amelynek ügyeibe alaposan bekeveredett Ed­win Mécsé, a hivatalából csütörtökön távozott igazságügy­miniszter: a Wedtech nevű hadiipari vállalatnak szerzett üz­leteket. Hatalmas értékű részvényeket kapott szolgálatai fe­jében. Biagit akár búszévi börtönbüntetésre is ítélhetik az ügyben. nos nézeteket vall a balkáni államok együttműködésének kérdéseiben és más regionális, valamint nemzetközi kérdé­sekben. NÉGY IRÁNI kommunista vezetőt július 20-án Teherán­ban kivégeztek — jelentette be az iráni kommunisták szer­vezete, az Iráni Néppárt (TU DE) pénteken Párizsban. EGYES NYUGATI hírközlő szervek tudósítóinak jóslatai ellenére nem voltak zsidóelle­nes pogromok a Moldáv SZSZK fővárosában — irta a Szovjetszkaja Moldavija című lap pénteken "Moszkvába érke­zett. hét eleji száma. PEKING sajnálatát és elé­gedetlenségét fejezte ki az amerikai szenátus döntése miatt, amely követeli, hogy Kína haladéktalanul szüntesse be a Közel-Kelet országaiba irányuló fegyverexportját, kö­zöttük ballisztikus rakétákét — jelentette pénteken az Új Kína hírügynökség. ÜNNEPÉLYESEN megkö­vette az amerikai képviselő­ház azokat a japán származá­sú amerikaiakat, akiket a má­sodik világháború idején min­den ok nélkül koncentrációs táborba zártak. A bocsánatké- résen túlmenően a még élet­ben levő áldozatok anyagi kártérítést is kapnak, bár en­nek összege mára inkább csak jelképes: húszezer dolláh fi­zetnek ki nekik. sén a szovjet belügyminiszté­rium kollégiuma. Az ülésen Alekszandr Via­szon belügyminiszter kifejtet­te, hogy a Szovjetunióban a pangás időszakában jelentősen növekedett a bűnözés, ám az SZKP XXVII. kongresszusát követően, az erkölcsi, politikai légkör javulásának eredmé­nyeként sikerült csökkenteni a bűncselekmények számát. Viaszon közölte: majdnem egyharmadával csökkent az országban a gyilkosságok, a garázda cselekmények, az it-' tas állapotban elkövetett bűn­ügyek száma. Az ülésen el­hangzott egyebek között, hogy mára már jelentősen szűkí­tették a büntetőjogi felelősség­re vonás körét, és több mint egyharmadával csökkent a büntetőtáborokban — szovjet szóhasználattal élve kolóniák­ban — fogva tartott elítéltek száma. Az ülés felszólalói hangsú­lyozták, hogy a szocialista jog­állam kialakítása gyökeresen megváltoztatja a bűnözés el­leni harc formáját és eszkö­zeit. Ankara Carlucci látogatása Ankarából Isztambulba ér­kezett penteken Frank Car­lucci amerikai védelmi mi­niszter. Carlucci csütörtökön utazott Ankarába, ahol tárgyalásokat folytatott Turgut özal minisz­terelnökkel, Ercan Vuralhan védelmi miniszterrel és Necip Torumtay vezérkari főnökkel. A megbeszélésekről részleteket nem közöltek. Isztambulban pénteki programja az ameri­kai vendéget Kenan Evren tö­rök államfőhöz is szólította.

Next

/
Oldalképek
Tartalom