Pest Megyei Hírlap, 1988. augusztus (32. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-31 / 208. szám
1988. AUGUSZTUS 31., SZERDA Africa»? 5 A segítés lesz a hivatásuk Visszavonhatatlan döntés előtt ^ A gödöllői művelődési központban a családpedagó- f giai tábor vendégei között tekintettem meg azt a video- 'j filmet, amely a pécsi és kiskőrösi humán szolgáltató fa- 'j kultáció tantervét mutatja be. Kíváncsi lettem volna, ^ hogy a látottakból mit lehetne a megyében is hasznosí- tani. Sajnos csak a mindennapos gyakorlatban dolgozó í szakemberekkel beszélgethettem, mert csupán ök voltak jelen. Pest megyei tárlat ’88 Beilleszkedési zavar Talyigás Katalin, az ELTE Szociológiai Intézetének munkatársa és Pöcze Gábor, az Országos Pedagógiai Intézet kutatója készítették a kísérleti programot. Ez a választható fakultáció a diákoktól sokkal több és nagyobb erőfeszítést kíván, mint a hagyományos fantárgyak. Összetett, sokrétű problémával kell megismerkedniük. A cél, hogy a tanulók a negyedik év végére tudják önállóan értelmezni a gyakorlatban eléjük kerülő eseteket, képesek legyenek főfoglalkozású segítő szakemberekkel együttműködve részt venni a munkában, rendelkezzenek a beavatkozáshoz saját stratégiával. Ehhez szociológiai, általános társadalmi ismeretekre, kommunikációs képességre van szükségük. A tanterv része a családinterjúk készítése, a család történetének feldolgozása, a beilleszkedési zavarok, illetve azok okainak felismerése. Az első félévben az életmódot meghatározó összetevőkről tanulnak; foglalkozásról, munkahelyről, jövedelemről, iskolai végzettségről, laVárosok, falvaik évszázados fennállását igyekezünk megünnepelni és közben megfeledkezünk a kisebb jubileumokról. Pedig ezek a kevésbé látványos évfordulók az egyszerű emberek, kisebb közösségek mindennapjaiba engednek bepillantani. Egy ilyen jubileumhoz érkezett Iklad község is ebben az évben. 200 évvel ezelőtt először állítottak maguknak harangot a messzi távolból ideszakadt lakosok, Ráday Gedeon jobbágyai és zsellérei. A török időben elnéptelenedett Iklad faluba 1752-ben érkeztek az első evangélikus vallású német telepesek a német birodalomból, Pfalzból és Württembergből. Egy évre rá újabb csoport telepedett le, mégpedig Stájerországból, akiket Mária Terézia üldözött el szülőföldjükről, mivel evangélikus hitükhöz ragaszkodtak. Ezt követően egészen 1765-ig jöttek még telepesek Karintiából és Felső-Ausztriá- ból, de nem szervezett csoportokban, hanem egyénenként. A földesuraság, a magyar irodalomban is új fejezetet nyitó Ráday Gedeon emberséges, megértő segítségével házakat építettek, majd hozzáláttak az erdők kiirtásához, az évtizedek óta parlagon hagyott földek feltöréséhez, a dombok lejtőire pedig szőlőt telepítettek. Az első betelepülők egyike volt az írni és olvasni tudó pfalzi származású szabómester, Seiler János, aki paraszti és iparosi munkája mellett a falu első tanítója. A község és a telepes családok lassan bontakozó életét törte ketté az 1769. május 1-i nagy tűzvész, amelynek során a falu egyetlen utcájának 52 házából az alsó soron 16, a felső soron 15 ház lett a tűz martaléka. Még az iskola épülete is elpusztult, amelyben a communitás a pecsétjét, iratait és kis vagyonkáját őrizte. A tűzvész számos családot a teljes végromlásba taszított, de a communitás is csupán hosszú évek, évtizedek múlva heverte ki a nagy csapást. Csak 1788-ban mertek vállalkozni arra, hogy saját harangot állítsanak a faluban, amely nemcsak az egyház életét tette gazdagabbá, de rendszeres csendülékóhelyi, illetve családon belüli és azon kívüli szociális kapcsolatokról. Mindezt nem csupán elméletben sajátíthatják el az érdeklődő fiatalok, hanem az első óráktól kezdve felnőtt családgondozók, védőnők mellett résztvesznek a gyakorlati munkában, család- látogatásokon. Önismereti megbeszélés Gondosan ügyelnek arra, senki ne essen felkészületlenül a feladat kellős közepébe. Rendszeresen tartanak önismereti foglalkozásokat, abból az alapelvből kiindulva, hogy csak az tud másokon segíteni, aki tisztában van saját problémáival. Ez további gondokat vet fel, hiszen a gyerekekben is élnek a megszokások, ezeket a foglalkozásokat nem érzik az iskolai formák közé tartozóknak, ezért spontán módon előfordult, a szomszédos művelődési központba helyezték át megbeszéléseiket. Nem a csopqrt- vezető személye miatt, hanem a környezet meghatározottságából kiindulva. Itt szükséges megjegyezni, az önismereti csoportokon belül elhangzó vélemények, gondolasével a sok munkával és nehézségekkel teli életükbca is vigasztalást nyújtott. A már említett Seilet János hasonnevű fia, a falu akkori bírája házról házra járva gyűjtötte össze a pénzt. A fennmaradt 1788-as dátumú gyűjtőív szerint az egész telkes jobbágyok általában 3-4, a féltelkesek 2, a házas zsellérek 1 forintot, a többiek 16-60 krajcárt adományoztak. A községnek akkor 400 lakója összesen 112 forint és 60 krajcárt adott a harang céljára. Asztalos István KEZDŐDIK AZ ISKOLA. Tanévnyitás előtt olyan hangokat is lehet hallaná, hogy a kis- és a nagydiákok mélységes szomorúsággal gondolnak az előttük álló újabb tíz hónapra, az iskolapad szorító ketrecére. Más emlékeket őrzök magamban. Csak az akkori környezetemből kiindulva legtöbbünk szívesen várta a becsengetést. A mögöttünk lévő két hónap kitakarította belőlünk az év végi fáradtságot. Szinte örültünk az új, friss szagú könyveknek, melyeket előzetes kíváncsisággal lapoztunk többször is át; gondosan előkészítettük az ideiglenesen sutba vágott tanszereket, átfényeztük a megkopott iskolatáskákat. Az újrakezdés öröme mintegy beragyogta az utolsó szünidei napok őszi fényeit. Erre gondoltam, mikor Veress Ágnes mikrofonja társaságában bebarangoltam egy olyan kerületi iskolát is, ahol bizony a körülmények nem várják tárt karokkal a fiatalok seregét. A látogató düle- dező, hámló vakolaté falak között botorkál, amelyek között a kőművesek és egyéb szakemberek teszik-veszik a dolgukat, annak legcsekélyebb reménye nélkül, hogy itt hamarosan zsibongó gyerekhad tölti meg a termeket. Az igazgató és a tanári testület mindenféle szükségmegoldáson töri a fejét, mert itt tanítani kell, a tanév nem várat magára. A körülményeket figyelembe véve az sem segít, hogy nem elsején, hanem 12-én akarják kezdeni, a tanítást. Egyelőre az a tervük, tok illetéktelenek számára hozzáférhetetlenek, ez a kísérlet egyik legszigorúbb alaptétele. A további órákon megismerkednek a fejlődéslélektan, a társadalmi beilleszkedés pszichológiai, szociálpszichológiai alapismereteivel, a kommunikáció fogalmával és szabályszerűségeivel. Egyes kommunikációs műhelyek — például Pécsett a kábeltévé — munkájával, működésével. Majd negyedévben a szociálpolitika nemzetközi és hazai intézményrendszerével. A bemutatót követő beszélgetés legnagyobb tapasztalata az volt, hogy a jelenlévők mind elmondták, mennyire jó lett volna, ha ilyen ismereteket szerezhetnek hamarabb, amikor dönteniük kellett pályaválasztásukról. Sajnos, ma ilyen átfogó képzés még alig- alig akad idehaza. Különösen ott fájdalmas ez a hiány, ahol felsőfokon, a területre kerülő szakembereket, képzik. Jellemző; azok jöttek el. akik napi munkájuk során érezték, valami hiányzik, valamit másképp kéne tenniük, de ehhez nincs meg a szükséges tudásuk. Közösségi igény Amennyiben ők is ilyen alapos gyakorlati betekintést nyertek volna középiskolásként, talán hamarabb eldöntik, nem ezt a hivatást választják. Mert képességeik, korlátáik nem teszik lehetővé magas szintű munkavégzésüket. Persze inkább az volt az általános vélemény, hogy tanulni, új ismereteket szerezni most sem késő, ezért volt hasznos az egész hetes program. Sokan megkérdezték, saját területükön mit tehetnének hasonló oktatási szisz- láma...he vezetéséért? A válasz egyértelmű volt; ehhez a munkához nem szabad az egyéni lelkesedés alapján hozzáfogni. Pontosan a nehézségei, a magas óraszám, a szakemberigény és ennél fogva magas költségek miatt. Ezeknek a szervezeteknek akkor van igazi létjogosultságuk, ha nem felülről jött adományként kapja egv terület, hanem az ott élők igénye alakítja ki a formákat. hogy a ruhatárban tartanak tanári ügyeletet, majd az iskola kitelepszik a Kamaraerdőbe, ahol a nyári tábort szokták tartani. Egy másik elképzelés szerint szeptember elejére sűrítik a tanulmányi kirándulásokat és egyszerre lebonyolítják az egész évit. Ezzel is időt nyernek. Szerintem ez fából vaskarika, hiszen ezzel az időszerű tananyaggal való összhangot borítják fel. De nem folytatom tovább. Csak a képtelen helyzetet lehetne tovább ecsetelni. A tanács jelen lévő illetékesének a magyarázkodását sem lehet elfogadni. Az épület évek óta elhanyagolt állapotban van, és mégis csak a nyár derekán szánták el magukat a cselekvésre, kiszolgáltatva az építők kénye-kedvének. Erre — az adott esetben — a pénzszűke sem adhat kielégítő magyarázatot. (Példa erre a riportban bemutatott másik iskola is, nem beszélve a többiről, melyeket — gondolom — karbantartanak.) Csak szomorúan tudok gondolni azokra a kisdiákokra, akik új buzgalommal és el- szánással rugaszkodtak a mostani tanévnek, hogy azután ilyen mostoha körülményekkel találják szembe magukat. GRASSALKOVICH-KAS- TÉLY. A műsorszerkesztés szeszélye folytán került egymás közelébe egy másik épület mélységesen elhanyagolt állapota. Igaz, hogy a kettő között még csak párhuzamot sem lehet vonni, sem nagyságrendben, sem pedig jelenA hagyományos nyári képzőművészeti bemutató szeptember 25-ig várja vendégeit a szentendrei képtárban. Biztató része a kiállításnak a művészet tegnapi jelöltjeinek előretörése. Minőségben azok is gyorsan fejlődtek, akiknek oklevelük van, és azok is. akik ezzel nem rendelkeznek, csak tehetséggel, szorgalommal, szigorú önismerettel. A bemutatott anyag arról győzi meg a nézőt; ez elég. Ö.römmel tapasztalom, hogy a Nagy István csoport tagjai miért nem szorulnak a perifériára, ellenkezőleg — út- mutatást adnak, követőkre találnak. Elég, ha Somogyi Györgyre utalok, aki megérdemelten kapott díjat. Ö a szigetszentmiklósi Insula csoport egyik meghatározó egyénisége. Akárcsak Kos Péter és Kéri Mihály, akiktől minden tekintetben újszerű műveket láthatunk. Zsin Judit „Hegedűsbe kifogástalan szobor, a szemlélete azonban kissé óvatos. A megújulási szándék szerencsére a mesterség tiszteletével párosul, függetlenül attól, ki milyen irányzatot képvisel. Mindez remek egyéni változatokat teremt, s bár ez a megyei tárlat hiányos — nem találkoztunk Asszonyi Tamás, Ligeti Erika, Cs. Nagy András, Fegyó Béla, Heiling György és mások alkotásaival —, az anyag sokszínű, bátor kísérletezéseken alakul. Gy. Molnár István finn-ugor motívuma „Az ősök művészetén” elmélkedik, s ha ez a geometriai alakzat nem is teljesen meggyőző, maga a problémafelvetés izgalmas, hiszen azt a forrást Normantas Pau- lius kivételével eddig alig érzékeltük. Gy. Molnár kezdeményezése rendkívül időszerű, indokolt. Pirk János és Balogh László két nemzedék, két pólus, mindketten önmágukhoz viszonyítva váltak még igényesebbé és ez a tény megnyugtató, joggal díjazták mindkettőjüket. Bartl József díja is helyes döntésnek bizonyult, mert kiváló képet küldött be. Ám ő és Csik István már égy évtizede ugyanazon eszközökkel dolgozik, itt lenne az ideje a váltásnak. Ezt a törvényt tudja, éli Gábor Éva Mária és ifj. Pál Mitőségében. A gödöllői Grassal- kovich-kastélyról van szó. Lapunkban többször foglalkoztunk ezzel a problémával. Nevezetesen azzal, hogy ez a páratlan értékű műemlékünk, mely Versailles-hoz és Schönbrunnhoz mérhető, eljut a pusztulás végső határáig. Most Szél Júlia a rádió Értékmegőrző című műsorában foglalkozott a kastély helyreállításának roppant erőfeszítést igénylő gondjával. Ez a gond pedig nemcsak évről évre hagyományozódik, hanem az idő vasfogai is megteszik a magukét, újabb és újabb sebeket vájnak az épület amúgy is alaposan megroggyant testébe. A palotát 1744-ben kezdték építeni és öt év múlva kész volt. Volt benne még színház is. Az öreg Grassalkovich kis- nemesi családból küzdötte föl magát, virágzó birtokot teremtett Gödöllőn, 27 község tartozott hozzá. Később utódai elkótyavetyélték előbb a birtokot. később a kastélyt. Abban mindenki egyetért, hogy napjainkban, ha nem teszünk valamit, pótolhatatlan érték megy veszendőbe. Sokan törik a fejüket azon, hogy megtalálják a megoldás kulcsát. Hatalmas összeg előteremtéséről van ugyanis szó. Csak az aranyozás pótlásához huszonkét kiló arany volna szükséges Többféle megoldáson vitatkoznak szakemberek és lelkes műemlékrajongók. Sajnos az idő megállíthatatlanul halad előre, s egy évtized múltán már nem lesz többé min vitatkozni. Szombathelyi Ervin hály. Tudásukat képi gondolkodás eredményein alapuló, élményekből fakadó szobrokban tárják a közönség elé. Jávor Piroska tökéletesen fogalmaz, de nem eredeti, érzékelhető a Korniss-hatás. Barnóth Zoltán annál izgalmasabb, rejtett érzelmeket is hordoz Szántó Piroska, Bányász Béla, Gaál Imre — műveiben azt érezzük, hogy tehetségük legjavát adták, Ugyanez vonatkozik Hegyi György, Rác András képmozaikjaira, Holdas György érzékenyen mintázott márványtömbjeire. Kántor Andor a tőle megszokott színvonalú tájképét küldte a tárlatra, de hiányzik Bá- novszicy Miklós. Szakács Imre és Káka Ferenc remekel. Ök az absztrakciót valamire felhasználják, világszemléletük fölismeréseit fejezik ki ezzel az eszköz- rendszerre!, a kép nem pusztán mutatvány. Sokféle érték kering, áramlik, s amilyen elgondolkodtató Lukoviczky Endre Városa, amennyire megfontolt Rajki László Erdei portréja, annyira megkérdőjelezhető László Bandy újabb, sokadik dobozgrafikája.' Jó volt, de elég. Kimerített egy témát, újat kell keresnie. Szánthó Imre hű dokumentumot küldött be, egy finom portrét Apáti Abkarovics Béláról, aki most lenne száz- esztendős és Szánthó Imre — nagyon helyesen — nem engedi elfelejteni. Ziman Lajos hosszú ideig a vasutas képzőművészeti kiállításon szerepelt vörösmárvány arcmásával. Kétségtelen, nem teljes a mezőny. A demokratizmushoz azonban az is hozzátartozik, hogy jelenlétét mindenki maga dönti el. Akik 1988-ban mutatkoztak be a megyénkben élő képzőművészek közül, jelzik felkészültségüket, az élet és a művészet sokrétűségét. Losonci Miklós A Pest Megyei Ruházati Kereskedelmi Vállalat és a Tisza Cipőgyár megnyitotta közös boltját Csepelen, a Cservenka Miklós u. 8. sz. alatt. Sportcipők gyerekeknek és felnőtteknek — nagy választékban. Minden vásárlót szeretettel várunk. Az iskolakezdésre mi már felkészültünk Sok kisdiákra vár boltjainkban cipő, köpeny, tornafelszerelés. Várjuk az anyukákat Vácott a Dunakanyar Áruházban és a Kiscipőboltban, Monoron a Forrás Áruházban, valamint a Pest Megyei Ruházati Kereskedelmi Vállalat boltjaiban: Erden, Cegléden, Nagykőrösön, Ráckevén, Szigethalmon és Gödöllőn. Az ikladi harangok évfordulóján • • Összeadták az árát Szabó Z. Levente ADIOFIGYELO! Kóka Ferenc: „Terek” (Pilinszky János emlékére) I. variáció
