Pest Megyei Hírlap, 1988. augusztus (32. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-27 / 205. szám

Hitelek, kamatok, készletek A* Országos Takarékpénztár nagykőrösi fiókjában sokan meg­fordulnak naponta, s bizony nem könnyű eligazodni a külön­böző hitelek, kamatok, törlesztő részletek feltételei között. Horváth Albert fiókvezető 15 éve állja az érdeklődők ostro­mát. A képünkön éppen egy áruvásárlási kölcsönnel kapcso­latos tájékoztatást ad Kiss Attilának és feleségének. (Varga Irén felvétele) Az átlagosnál kisebb forgalom Szerény volt A piacon nyomot hagyott az utóbbi napok esős időjárása, mind áruból, mind vevőből a szokásosnál kevesebb volt kinn. BÖmpinget szinte egyet­len terményből sem tapasz­taltunk, s ez meglátszott az árakon is. A baromfipiacon a szokásos árak alakultak ki, s a baromfi- kereskedő is kénytelen volt árat emelni; a tojás immár nála is 2.90 Ft. A tyúk párja 180—290 forint között mozgott, kilogrammonként 55 forintot kértek érte. A gyümölcspiacon tartja a felhozatal uralmát a legfrissebb termény, a szőlő. Ára 30-40 forint. Az alma 15, a körte 30, a kopasz­barack (nektarien) 15, az őszi­barack 25-36 forint volt ki­logrammonként. A zöldségpiacon gomba is volt, 15 forintért bögréje. A burgonya 6-10, a sárgarépa 10, a vegyes zöldség 12, a vörös­hagyma 14, a paprika 8, az uborka 14, a paradicsom 12, a zöldbab 15-20, a karfiol 30, a padlizsán 30, a sóska cso­mója 6 forint volt. A káposz­táért 12 forintot kértek, a zel­ler darabja 5 forint volt, a karalábé 3. Szombaton a nagyterem­ben: Ahová a sasok merész­kednek. Színes, szinkronizált angol kalandfilm. Előadás 6 órakor. A halálraítéltek utcája. Szí­nes, szinkronizált ausztrál film. Előadás 8 órakor. A stúdióteremben: Fogad­junk! Színes olasz filmvígjá­ték, fél 6-kor. A Cifrakert parkmoziban; Ahová a sasok merészkednek, 21 órakor. Vasárnap, a nagyteremben: Ahová a sasok merészkednek. Előadás 4 és 6 órakor. A halálraítéltek utcája. Elő­adás 8 órakor. A stúdióteremben: A Pál ut­cai fiúk. Színes magyar film, fél 4-kor. Fogadjunk, fél 6-kor. A Cifrakert parkmoziban: Ahová a sasok merészkednek, 21 órakor. Emlékké nemesült pillanatképek (X.) Este már nem fújnak takaródét A SVÁJCI HAZRÖL és az itteni képzőművészeti tevé­kenységről többször is jelent meg ismertetés az újságban. A Cifrakert történetével kap­csolatban nagy segítséget tud­na nyújtani, aki kiderítené, hogy név szerint ki volt az a méntelepi állatorvos, akit az 1880-as években Morvaország­ból Nagykőrösre vezényeltek, önszorgalomból és saját szó­rakozására a katonák segít­ségével megalkotta a kertet és a csónakázótavat. Megér­demelne azon a részen egy emléktáblát. A csónakázótó helyreállításának érdekében voltak már társadalmi szintű tervek a 80-as évek elején. A tó 83 és 84 nyarán kiszáradt. Ekkor elszalasztottuk a lehe­tőséget; munkagéppel' ki le­hetett volna mélyíteni a tó medrét, és helyre lehetett vol­na hozni. Elhagyva a Cifrakertet, kö­vetkezik az Arany János Mú­zeum épülete. A volt méntelep központi épületéből alakítot­ták ki. Ismét azt kell monda­ni, hogy a ménteleppel kap­csolatban részletes ismerteté­sek jelentek már meg. Nagy­kőrösnek érdekes színfoltja volt ez a katonai rendelteté­sű intézmény. Jelentősége a monarchia idején mutatkozott meg különösképpen, amikor még a lovas katonaság vitte a főszerepet. A lovak katonai célra történő idomításával fő­leg hivatásszerűleg, vagyis ténylegesként foglalkoztak az itteni katonák, de voltak köz­tük behívottak is. Egyenruhá­juk szinte egyforma volt a vörös ló színével. A ténylege­sekből többet kis családi há­zakba telepítettek akkoriban a mostani Zsemberi utca bal oldalán, ahol most a legújabb lakótelepi házak Vannak. A 30-as évek végén megszüntet­ték az ilyen méntelepi kaszár­nyák elkülönítését a többi ka­tonai alakulattól. A nagykőrö- sit is átszervezték. A régi vö­rös-barna egyenruha helyett is az egységesen előírtat kellett már használni. Míg addig a ló tartásában és nevelésében já­ratos parasztfiatalok kerültek csak ide, ezután már nem vá­logattak. Behívjak olyan pesti legényeket is, akik a lóról annyit tudtak, hogy az húzza a söröskocsit, meg hogy az üge- tön lehet rájuk fogadni, vala­mint azt, hogy rendőrök is ül­nek rajta. Elmondhatjuk, hogy a méntelep végérvényesen a múlté. Ha valami hiányzik ve­le kaocsolatban, az legfeljebb az esti takarodó kürthangja, amely főleg nyári esték élmé­nye volt. A lakosság akkor még a ház körül tevékenykedett. Nyilván A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 205. SZÄM 1988. AUGUSZTUS 2*., SZOMBAT Népfrontvélemények a kistermelésről Szakértelem, technológia, árak j A Hazafias Népfront városi elnökségének legutóbbi ^ ülésén maratoni vita alakult ki a háztáji kisegítő gaz- í daságok termeltetési és felvásárlási helyzetéről. Vegyeskert Az elnökségnek szinte va­lamennyi tagja kérdezett, vé­leményt mondott, s szóhoz ju­tottak a meghívott szakértők, illetékesek is. A városgazdál­kodási osztály által készített tájékoztató egy későbbi idő­pontban a tanács testületé elé kerül majd. az ülésen elhang­zott javaslatokkal, módosítá­sokkal kiegészítve. A város földrajzi adottsága, évszázados hagyományai, az állattenyésztés, a szőlő-, gyü­mölcs- és zöldségtermelés, szinte meghatározza a máso­dik gazdaságot. Évente az or­szág harmadik legnagyobb vásárán és más fölvásárló he­lyeken százezer sertést, 1500 szarvasmarhát, 2 ezer vagon zöldséget és 5—600 vagon gyü­mölcsöt imáinak eladásra. A város környékén 4400 zártker­tet alakítottak ki, ez a szám azonban folyamatosan emelke­dik, és ide sorolható a ter­melőszövetkezeti háztáji is, amelyeken ugyancsak vegyes­kerti termelés folyik. A város és vonzáskörzeté­ben például a sertéstartási kedv jelentősen ingadozik. Je­lenleg az aiwajípca-állomány csökken, mert jelentősen rom­lott a takarmányok minősége. Amíg 1971-ben 9 ezer tehén volt a városban, mára ez a szám 2 ezerre csökkent. Az előterjesztés szerint a tehén­tartás teljes felszámolása vár­ható. A „tojásháborúhoz” nagykőrösi adalék, hogy itt is csökkent a tenyészállomány és még a helyi áfész is szünetel­teti a tojás felvásárlását. A már említett zártkertek­ben, amelyek összterülete 260 hektár, folytatott kisáruter- melés rendkívül differenciált. A szakemberek szerint a ve­gyeskert helyett szakosodott termelés kellene, megfelelő szakértelemmel, integrációval, akkoriban nem húzódhattak be kora este a lakásokba tele­víziót nézni. Különben is a kora esti órák meglehetősen zaklatottak voltak. A város körüli csordajárásokról kez­dett özönleni hazafelé a ren­geteg tehén. A szélső utcák elejénél a csordás már nem kisérte tovább az állományt, hiszen jól tudták azok az utat hazafelé, meg aztán ilyenkor már nem is tudták irányítani a menetsebességüket sem, mindenki félrehúzódott előlük jobbra-balra. Ekkor kezdett tetőzni a porfelhők hulláma. Csak a négy főutca és a Rá­kóczi utca, valamint, a köz­pontban egy-két rövidebb ut­ca volt még akkoriban szilárd burkolattal borítva. Többheti szárazság esetén az állati pa­ták tetemes mennyiségű por­felhőt kavartak fel minden nap. Ehhez hozzájárult a ló- fogatos, lőcsös parasztkocsik tömeges hazaérkezése a határ­ból. Ezek valóságos porkava­ró gépként működtek. A ha­talmas porfelhő fojtogatóan kezdett terülni a város fölé. Ehhez párosult még az ékte­len zaj, melyet ezek a vasalt és jól kiszáradt szekerek nyújtottak. Ezzel kapcsolatban külön meg lehet említeni a Szolnoki utcát. Itt az egyéb­ként rendkívül tetszetős és erős, de nem sima kerámit technológiával. Sőt, a kiörege­dő vagy szórványosan kipusz­tuló vegyes gyümölcsösök he­lyére tiszta telepítésű fajtákat kellene ültetni. Ugyanebben az anyagban viszont azt is ol­vashatjuk, hogy az évekkel ezelőtt elterjesztett, s ha­sonlóan megindokolt meteor meggyet csak alacsony áron vásárolják fel, és erre igény sincs a szabadpiacon. A Hazafias Népfront elnök­ségének tagjai szinte mind­annyian az adatok pontosítá­sát kérték. Ezenkívül mint azt Farkas Péter megjegyezte, szükség van valamiféle szer­vezetre — szervezettségre —, amely nem azonos a maival. Értve ez alatt azt, hogy adja­nak vetőmagot, technológiát, s az így megtermelt zöldséget, gyümölcsöt, garantáltan vásá­rolják meg. Exportra nem? Erdei János az Arany Já­nos Termelőszövetkezet részé­ről a sókat emlegetett export­ról beszélt. A 12 forintos me­teor meggyet 20 forintért vet­ték át, tehát jelentős a több­let, ám óriási felelősség a ren­geteg helyről egyöntetű árut ; begyűjteni, legalább egy-két kamionnyi mennyiségben; Amint arra később az áfész képviselője rámutatott, nem egyforma például az ugyan­abból a fajtából való uborka a temetőhegyi, a bokrosi, vagy a pálfájai zártkertekben. (E sorok írója ugyanakkor em­lékszik arra, amikor a hatva­nas évek elején hütövagonok tucatjait rakták meg nyaran­ta a nagykőrösi árukkal. Ügy látszik, akkor érdemes volt ez­zel foglalkozni!) Az áfész képviselője arra is rámutatott, hogy végered­ményben az egyéni és nép- gazdasági érdek különbözősé­géről van szó. Hiszen az or­szág akkor jár jobban, ha mi­kockákon végigszáguldó lőcsös kocsik, mintha óriási madár­riasztó kereplők lettek volna, olyan lármával érkeztek be egészen a központig. Közben körös-körül, de főleg a város keleti, délkeleti és déli részén a kapuk előtt, feszülő tőgyek­kel türelmetlenül és folyama­tosan bőgött a rengeteg tehén, illetve hazatérési szándékukat már jóval előbb is elkezdték jelezni. Különben miattuk már reggel is volt rendszeres csendháborítás. A hat óra előtt megjelenő csordások végig a városban fújták a nagy tehénszarv tül­köket — melyek méretei mel­lett még a Lehel kürtje is el­törpült volna —, kiugrasztva ezzel az ágyból azokat, akik még nem keltek volna fel. Az esti por- és lármajelenségnek szerencsére két-három óra múlva vége volt. Lassan le­ülepedett a porfelhő, a kocsik hazaérkeztek, a tehenek bé­késen kérődztek a jászol előtt. Nem volt más, csak végtelen, nyugalmas csend. Nem volt ipari zaj, közlekedési lárma. Beállt — ahogy mondani szo­kás — a bársonyos, szinte ki­tapogatható nagy csend. Volt, aki azt is mondta, hogy olyan csend van, hogy szinte meg le­het támaszkodni benne. ELJÖTT a kilenc óra. A méntelepi kaszárnyában a kür­tös a szájához emelte a trom­bitát. Felhangzottak a ta­karodó szép dallamai, me­lyeket 4—5 kilométeres körzet­ben is lehetett hallani. Csete Sándor nél magasabb feldolgozottsági fokú terméket küld piacra. Ugyanakkor a termelő ezt a magasabb feldolgozottsági fo­kot, tehát magasabb értéket nem tapasztalja. A Nagykőrö­si Konzervgyár igazgatója, Görbe Ferenc a piac értékíté­letét hangsúlyozta. Hiába 30 forint például a barack, azt lényegében semmilyen piacon nem lehet elismertetni. Az is gond, hogy megfelelő hozzá­értés híjával a gazdaságtalan termelést is a felvásárlási árakból szeretnék rentábilissá tenni. Erre pedig nincs lehe­tőség. Szakcikket sem Volt olyan hozzászóló is, aki azt mondta: valamiféle képesítéshez kellene kötni — mint amilyen régen az aranykalászos tanfolyam volt —, ha valaki zártkertben gaz­dálkodni szeretne. Mindenképpen nagyobb sze­rephez kellene hogy jusson a B. Tóth Ferenc Kertbarát­kor. Ugyanakkor furcsa ket­tősség is mutatkozik, mert a.-.íg sok termelő hiányolja a szakmai segítséget, addig má­sok vagy éppen ugyanők, nem olvassák el az újságokban is bőséggel megjelenő alapos szakcikkeket sem. A Hazafias Népfront városi elnöksége .ülésén .elhangzot­takra más alkalommal .még visszatérünk. A '„vakációakció” rendez­vénysorozat keretében a Kos­suth iskolai szabadtéri kispá­lyán játékos sportdélelőttöt szerveztek. A kedvezőtlen, rossz időben mintegy tizen­öten jöttek meg a város út­törői és kisdobosai közül, de ők lelkesen versenyeztek. Űjszerű nagykőrösi esemény volt e programsorozat kereté­ben a benzinkút melletti dim- bes-dombos területen kiala­kított pályán a kerékpáros crossvetélkedő. Molnár Attila nevelő és Gyura Sándor rend­őr voltak a programszervezők és lebonyolítók. A városgaz­dálkodási vállalat, a tanács műszaki osztálya, a kisegítő iskola tanulói, valamint Tö­rökfalvi Péter és Hévízi György gimnazisták sokat se­gítettek a terep előkészítésé­ben : hozzáállással, szemét- szállítással, pályakijelölés­sel. Mintegy négyszáz méte­res volt egy kör, 2-3 komo­lyabb és több kisebb emelke­dővel, illetve huppanóval. Bár csak megfelelő felkészültségű kerékpárral lehetett verse­nyezni, azok különbözően vol­tak technikailag ellátva, illet­ve felkészítve. A részt vevő negyven fiú lelkes hangulat­ban versenyzett, s többségük derekasan helytállt a férfias küzdelemben. Mindhárom kor­csoportban időfutamokkal és 4—4 fővel selejtezők voltak, majd a négy legjobb időt el­ért pajtás döntőket vívott. A legjobbnak a következő fiata­lok bizonyultak. 1—4. osztályosok (egykörös selejtező, kétkörös döntő, 14 összinduló): 1. Balogh Attila (Kossuth isk.) 2 perc 14 má­sodperc; 2. Bogdán András (Rákóczi isk.) 2.32; 3. Mocsai Gellért (Petőfi isk.) 2.34; 4. Barta László (Kossuth isk.) 2.44 perc. A mezőny legfiata­labb részvevője a 6 éves, óvo­dás Nagy Róbert volt. 5—6. osztályosok (itt kétkö­rös selejtezők után háromkö­Pártbhottsági ülés Hozzájárulás Pénteken rendkívüli zárt ülépt tartott az MSZMP Nagy­kőrös Városi Bizottsága, amely dr. Balogh Pálnak, a megyei pártbizottság titkárának elő­terjesztésében személyi kér­dést tárgyalt meg. A testület előzetes hozzájá­rulását adta ahhoz, hogy Pásztor Istvánt, a nagykőrösi pártbizottság első - titkárát, — saját kérésére —, választott gazdasági vezetői tisztségre jelöljék. Pásztor István gazdasági te­rületre kerüléséig változatla­nul betölti a városi első tit­kári tisztséget. Társbérletben Virágüzlet és butik Felújítják a városgazdálko­dási vállalat központi virág­üzletét. A bolt egy részéből butikot alakítanak ki, ott most éppen betonoznak. A képün­kön látható Kovács Tibor fesr. tő a bejárati ajtót kézeli. rös döntő volt, 16 indulóval): 1. Kovács Attila (Petőfi) 3,17; 2. Járvás Jácint (Arany) 3.29; 3. Papp Imre (Nyársapát) 3.31; 4. Mezei József (Rákó­czi) 3.40 perc. Szoros, óriási küzdelem folyt. 7—8. osztályosok (háromkö­rös selejtezők, négykörös dön­tő, 8 induló): 1. Fekete József (Kossuth) 4.16; 2. Kudri Zol­tán (Kossuth) 4.18; 3. Balázs István (Arany) 4.37; 4. Párizs Szabolcs (szarvasi induló) 4.50 perc. Az 1—3. helyezettek okleve­let, az elsők a KBT-től zseb- számológépet kaptak jutal­mul. A Pest megyei úttörőel­nökség három különdíját ki­sorsolták a részvevők között. A városi úttörő vakációak­ció sportprogramja keretében a városi strandfürdőben — az MHSZ Nk. Kinizsi Modellező Klub és annak vezetője: Szé­kelyhídi József jóvoltából, il­letve irányításával a technikai sportág szépségeiből kaptak ízelítőt az érdeklődők. Végül a klubvezető irányításával 15 VGV-napközis pajtás (MHSZ Mini Meteor) papírrepülő-mo-. delit vágott ki, hajtogatott össze, majd rögtönzött verse­nyen mérte össze ügyességét. A fiúk legjobbjai: I. Be- recz Róbert (Arany isk.) 8; 2. Réger Csaba (Rákóczi isk.) 8 és 3. Szűcs Csaba (Kossuth isk.) 10 ponttal. A legjobb leány: Lőkös Edit )Rákóczi isk.) 9 ponttal. SZOMBATI MŰSOR Atlétika. Budapest: területi serdülő B korcsoportos baj­nokság. Kosárlabda. Petőfi iskolai tornacsarnok, 11 óra: Nagykő­rösi Konzervgyár Kinizsi- Kari Marx Universität Leip­zig (Lipcse, NDK-beli csapat), barátságos nemzetközi férfi visszavágó mérkőzés. S. Z. ISSN 0133—2708 (Nagykörösi Hírlap B. O. (Varga Irén felvétele) Sporthíreké# Remek kerékpáros cross

Next

/
Oldalképek
Tartalom