Pest Megyei Hírlap, 1988. augusztus (32. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-18 / 197. szám

Alkotmánynapi programok Iskolát, üzemegységet adnak át Augusztus 20. alkalmából városunkban egész napos programot rendeznek. A körzet más településein meg­emlékezésekkel, létesítmények átadásával köszöntik a neves dátumot. Ilyen volt a hévízgyörki általános iskola új szárnya a szer­kezetépítés idején, a központi fűtéshez felhúzott kémény tete­jéről szemlélve A több tízmillió forintos beruházás megvalósítását a lakosok sok hétvége feláldozásával segítették társadalmi munkában Gödöllőn alkotmányunk napján a Hazafias Népfront városi bizottsága szervezésé­ben az Alsóparkban és a sza­badtéri színpadon zajlanak az események. Rossz idő esetén a művelődési központban. Dél­előtt 10 órakor kezdődik a kirakodóvásár és a halászlé- föző verseny. Fél tizenegytől BMX-kerékpárosok versenye és bemutatója gondoskodik Két végi orvosi ügyelet « Központi ügyelet (ide tar­tozik Szada és Isaszeg is) augusztus 20-án, szombaton 14 óráig: dr. Eszlári Egon, utána hétfő reggel 8 óráig: dr. Vámos János. Kerepestar- csa (Csömör, Nag'ytarcsa, Mo­gyoród) szombaton dr. Pave- tics József, vasárnap: dr. Hé- zinger Lajos. Aszód, rendelő: szombaton és vasárnap: dr. Jólesz József. Pécelen szom­baton és vasárnap: dr. Ray Péter. Túra. rendelő: szom­baton és vasárnap: dr. Du- liskovics Tibor. összevont körzeti ügyelet: Erdőkertes. Veresegyház, szombaton és vasárnap: dr. Fekete Beatrix. Veresegyház, Valkó, Vácszent.lászló, Zsám- bok. Dánv pénteken este 6 órá­tól hétfő .reggel 8 óráig; dr. Kis István, Valkó. Vidékünk a rádióban Néphagyományok Ezen a héten is gazdag nép- művészeti műsorkínálatból választhat a rádió mellé ülő hallgató. Az előadóművészek között a Galga mente képvi­selőit is megtaláljuk. Augusz­tus 18-án. csütörtökön a Pe­tőfi rádióban 12 óra 10 perc­kor A népművészet mesterei című összeállítás kezdődik. A közreműködők között citerán játszik a túrái Szaszkó József. Vasárnap a Kossuth adón reg­gel fél kilenckor Énekszóval, muzsikával köszönthetjük a reggelt. A Vízöntő együttes mellett a Csűrdönnölö muzsi­kál, éneke) a szintén túrái Maczkó Mária. Az elhangzó műsorszámok: Téli zöld, Gal­ga menti táncdallamok, Kü- küllő vidéki táncok. Gyermekügyelet: Gödöllő, rendelőintézet, szombaton és vasárnap: dr. Szathmári Elek. érdeklődésünk kielégítéséről. Ebben az időpontban sugároz­za műsorát a gyerekeknek a videomozi és ekkor kezdődik a tombola és könyvárusítás is. Délután három órától vidám gyermekműsor várja az iíjab- bakat. Mindenki hivatalos a 16 órakor kezdődő alkotmánynapi ünnepségre. Az eseményt a Himnusz és egy szavalat el­hangzása után Aufmuth Éva népfronttitkár nyitja meg. Ün­nepi köszöntőt mond Romhá- nyi András, a HNF Pest Me­gyei Bizottságának titkára. Ez­után kitüntetéseket adnak át, illetve kihirdetik a Fogyasz­tók kiváló boltja pályázat eredményét. Oszoli József ba- gi fafaragó szobrát ajándékoz­za a városnak, majd a fősze­replővé az új kenyér lép elő. A megemlékezés a Szózattal ér véget. Az ünnepség után 17 óra­kor a KISZ Központi Művész- együttes Talentum színpadá­nak tagjai lépnek a pódium­ra. Fél hatkor a Diana Ruha­ipari Szövetkezet divattárlatá- ban gyönyörködhetünk. Este fél hétkor a Kristály együttes műsora következik. 21 órakor utcabál kezdődik a művelődé­si központ parkolójában. Hévízgyörkön augusztus 20- án, délelőtt 9 órakor adják át a sok társadalmi munkával megépített új általános iskolai épületszárnyat, amely révén az egész tanoda korszerűsíté­sét is elvégezték. Aszódon a kastélykertben ugyanezen a napon délután 4 órakor lesz megemlékezés. Ünnepi beszédet mond Frajna Miklós, a Petőfi Sándor Gim­názium és Gépészeti Szakkö­zépiskola igazgatója. Itt is megszelik az új kenyeret, s kitüntetéseket adnak át. Este hét órakor a művelődési ház­ban ifjúsági program kezdő­dik. A valkóiak egy nappal ko­rábban, 19-én ünnepelnek. Délután 4 órakor átadják a Remix új üzemegységét. Ezt a tavaly megüresedett iskolá­ból alakították át. Az új léte­sítmény azért is fontos a hely­beliek számára, mert további munkalehetőségeket kínál azoknak, akik nem szeretné­nek utazni, hogy dolgozhassa­nak. B. G. A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM, 197. SZÁM 1988. AUGUSZTUS 18.. CSÜTÖRTÖK Valkén és Vácszcntiászlén Egymásért is hajlandók tenni Valkó az utóbbi esztendőkben több nagy jelentőségű közintézménnyel gyarapodott. Az új, a faluképbe szé­pen belesimuló postát 1985-ben adták át, az elmúlt év őszére elkészült a gyermek- és fogorvosi rendelő, vala­mint az 1600 négyzetméter alapterületű emeletes iskola, amely a berendezéssel együtt huszonkétmilliő forintot emésztett fel. Tavaly adták át a vízmüvet, ezzel kapcsolatban azonban nem csekély pénzt igénylő feladat vár még megoldásra, szükséges a meglevő vízbázis bővítése. Az új kutak létesí­tésére három változatot jelöl­tek meg a szakemberek. A döntésnél fontos érvként esik majd latba, hogy kutak lehe­tőleg közel essenek a kiépí­tett vezetékrendszerhez, mi­vel így elkerülhető a beruhá­zási költségek növekedése. Már csak két utca A társközségben, Vácszent- lászlón ugyancsak új posta lé­tesült, felújították az óvodát, új házasságkötő termet adtak át. E településen is, minden utcában ott a víz, és kővel bo­rították a mellékutcákat, akár­csak Valkón. Mindkét község­ben egy-egy út maradt még hátra. Vácszentlászlón a Nap utca, Valkón pedig az lsaszegi út. Sziráki Mihály tanácsel­nök bízik benne, bogy a kö­vetkező hónapokban ezekre is kőteríték kerül. Folyamatosan építenek, il­letve újítanak fel járdákat, mindkét településen. Valkón például az Arany János, Vác­szentlászlón a Petőfi utcában. Amikor a lisztesláda tele volt Hol vannak a kemencék? n Oz, a csodák csodája. Szí­nes, magyarul beszélő ameri­kai mesefilm. 4 órakor. Az ördög jobb és bal keze. Színes, magyarul beszélő olasz—NSZK filmvígjáték. 6 és 8 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap) pánttól hallottam egykor: — A kenyér az egyik legtöbbet mondó és legszebb ma­gyar szó. A kepyér olyan az ételek kö­zött, mint az imádságok között a Miatyánk. Ilyenkor augusztusban, amikor hivatalosan is köszöntjük, ünnepeljük a kenyeret, a régi szülői mondás mindig újra és újra visszatér, s arra bíztat, hogy írni kellene valami na­gyon emberit, nagyon tartalmasat és mara­dandót a mindennapiról, mert talán mi va­gyunk, az ötven-, hatvanévesek nemzedéke, akik tudjuk, mit jelent ez a szó. Akik azt is tudjuk, hogy milyen volt az élet, amikor csak a morzsája jutott, és csókkal illettük, ha egy szelet a földre esett belőle, de azt is tud­juk, mit jelentett kenyér nélkül lefeküdni. A mi családunkban soha nem voltunk ke­nyér nélkül, de olyan időszak előfordult, ami­kor vékonyabb karéjt kanyarított apám ké­se. Anyám, ha a kenyértelenségről szólt, a 30-as éveket emlegette, aztán elmosódott a nagy gazdasági válság okozta nyomorúság emléke, s az 50-es esztendők napjait idézte, a beszolgáltatást, mert azokban az években a cséplés után szekérre kellett rakni a búza­termés nagyobb részét, s vinni a magtárba zeneszóval, piros nyakkendős úttörők kísé­retében. Nagy szégyen volt az a falun élő emberek között, ha valaki az üzletben vásárolta meg a kenyeret. A menyecske első nagy erőpró­bája az anyós házánál az volt, hogyan birkó­zik meg a kenyérsütéssel, mert azt tartották az anyák, hogy amelyik asszony nem tud ke­nyeret sütni, annak nem való még ember, s nem lenne képes a gyereknevelésre sem. Anyám akkor volt nyugodt, ha a lisztes­ládánk tele volt, mert ahol kenyér került az asztalra, onnan messze szaladt a szegénység. A parasztasszonyok által sütött kenyerek kü­lönben is mások voltak: — ízesebbek, omló- sabbak, foszlósabbak, puha és mégis ropogós héjúak. Ha anyám kenyerét dicsértük, min­dig igy biztatott bennünket: egyetek csak, egyetek, kakastejjel sütöttem. Boldogan fo­gadtam mesébe illő állítását, mert gyerek­fejjel szentül hittem: az anyák mindenre ké­pesek, hogy örömet szerezzenek gyereküknek. A családban sokszor beszélgetünk a régi kenyérsütéses esték és hajnalok hangulatá­ról. Biztosan nem emlékszem már minden mozzanatra, de régebben a gyerekeimnek, lassan pedig már az unokáimnak sorolom, hogyan is sütötte dédnagyanyjuk minden hét csütörtökén a friss kenyeret a kert végében épített kemencében. A készülődés mindig délután kezdődött. Anyám a kecskelábon álló nagy dagasztótek- nőbe (ma is megvan még) beleszitálta az öt­hat kenyérre elegendő kenyérlisztet. A kert­ben megszedte a krumplit, megmosta, aztán héjastól megfőzte, s bizony ekkorra este lett. Ezután kezdődött a kovászolás. A teknő egyik végében kis fészket csinált lisztből, ebben felverte az ötdekányi élesztőt langyos vízzel, miközben egy tálkában már ázott az előző sütéskor eltett kovászcipó. Lefekvés előtt a felvert élesztőhöz hozzákeverte a megázott kovászt, de hozzákeverte a megfőtt, áttört krumplit is, amitől igazi foszlós lett a kenyér és nem morzsálódott, nem nyúlósodott meg. Aztán verte, gyúrta, s amikor a tészta hólya­gos lett, szép fehér vászonnal letakarta, s ez kelt reggelig. Még nem virradt, de anyám már kötényt kötött maga elé, odaállt a teknóhöz és dagasz­totta a tésztát. A teknő köré készítette a ke­nyérkendővel letakart szakajtókat. A ken­dőkre vastagon lisztet szórt, így nem ragadt a ruhához a tészta, aztán kiszakította a ke­nyereket, s betette azokat a szakajtókba, s betakargatta a kendők négy sarkával. Amíg a kenyerek keltek, begyújtotta a kemencét. Mikor átsült, a pernyét kikotorta, mert nagy szégyen lett volna, ha a kenyérbe pernyeda­rabok sülnek. Meglisztezte a sütőlapátot, majd ölre kapva a kiterítgetett nyers kenyérrel teli szakajtót, keresztet dobva föléje, villámgyor­san ráöntötte a lapátra. Nagy hirtelen egy késsel kicsit bevágott az oldalán, aztán a la­pátról ügyes mozdulattal pontosan a kellő helyre csúsztatta a tésztát. K ét órára volt szükség, hogy olyan kenyér kerüljön az asztalra, ami ízlik a gazdá­nak és a gyerekeknek egyaránt, s az anyós sem talál benne kifogást. Ma már nin­csenek köztünk kenyeret sütő háziasszo­nyok, nincsenek a portákon kemencék. Csak az emlékezés maradt, s erre most is nagy szükségünk van, hiszen a múltat őrző emlé­kezéssel tanulhatjuk meg igazán tisztelni, be­csülni a mindennapi kenyeret. Fercsik Mihály E munkálatokhoz a tanács ter­mészetesen az anyagot adja, a lapok lerakását az adott ut­cák lakói végzik társadalmi munkában. Kiemelkedő jelentőségű volt a közvilágítás korszerűsítése. A hagyományos izzókat fel­váltó nátriumlámpák haszná­latánál a számítások szerint négy év alatt térülnek meg a költségek. Az elmúlt hetekben tartot­ták karban a két községben a közintézményeket, óvodákat, iskolákat, művelődési házakat. A szükséges munkálatokat a tanács saját erővel végezte, s az elnök számítása szerint mintegy félmillió forintot ta­karítottak meg ahhoz képest, ha ugyanezt a munkát kisszö­vetkezeteknek vagy más vál­lalkozónak .adták volna ki. Átalakított park A valkói új általános isko­lát sikerült tavaly a tanév kezdetére átadni, az intéz­ménynek azonban elég kicsiny az udvara. A jövőben bővülni fog, mert a tanács megvásá­rolta az épület mögött szabad­dá vált telket. Az idén megváltozott az első világháborúban elesett valkói katonák emlékére állí­tott emlékmű környéke is. Az álló katonaszobrot körülvevő kertet ugyan kerítés övezte, de eléggé tönkrement, s ma­gát a kertet is tarthatatlan ál­lapotúnak minősítette a vég­rehajtó bizottság. Határozata szerint kivágták a hatalmas fűzfákat, hársfákat, kiirtották a bokrokat, *s persze lebontot­ták a kerítést is. Mindennek akadtak ellenzői, de talán majd ók is kiengesztelödnek, ha az elképzelésnek megfe­lelően kibontakozik az emlék­mű környékének ú.i arculata. Remélhetőleg szemgyönyör­ködtető színfoltja lesz a köz­ségnek. A szoborhoz négy sor szélességű lapjárda vezet, a kert szélén pedig már elültet­ték az élősövény alanyait, az ősszel földlabdás növények kerülnek a kertbe. Most is versenyben A közeljövő feladatai? Min­den bizonnyal azok is meg­valósulnak. Ennek egvik igen lontos alapja a lakosság hoz­záállása, vállalkozó szelleme, munkakészsége. Az önzetlen segítség nem korlátozódik csak az egyik vagy a másik községre, egymásért is hajlan­dók voltak, s hajlandók ma is szabadidejükből áldozni. Er­ről tanúskodnak az elnöki szoba falán díszelgő okleve­lek. A társadalmi munkaver­senyben az elmúlt három évben a legtöbbet teljesítők között voltak a megyében. Egy ízben negyedik, két alkalom­mal pedig harmadik helyezést értek el. Nem szeretnének le­maradni az idén sem ... Bene Mihály Idegenforgalom Bécsi kirándulás A hajrájához érkezett a nyár az idegenforgalomban is. Városunkban több utazási iro­da fogadja az ügyfeleket. A Dunatours Pest Megyei Ide­genforgalmi Hivatal gödöllői kirendeltsége például a mű­velődési központban. Legköze­lebbi programjuk: egy nap Bécsben augusztus 26-án. Je­lentkezni, felvilágosítást kap­ni a kirendeltségen lehet. Lúdkutató állomás Babaion Festői környezetben, a Ba- bali völgyben található a GATE Lúdtenyésztési Kutató­állomása, ahol évtizedek óta foglalkoznak például nagy máj termelésére képes fajták létrehozásával. Az állomásközpont épületé­nek, az egykori Istállókastély­nak a főbejáratát timpanon díszíti. A szoborművekkel éke­sített háromszögletű homlokzat arról tanúskodik, hogy a terü­let mezőgazdasági hasznosítá­sa a régmúltban kezdődött. Alsó képünkön bepillantha­tunk a ludak tartásába. Ennek fontos eleme a megfelelő mozgás és legelés lehetővé té­tele. (Balázs Gusztáv felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom