Pest Megyei Hírlap, 1988. augusztus (32. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-18 / 197. szám
Káptalanfüredi emlékek Hétprőbás tábori vitézzé válva Már megkezdődött a visszaszámlálás: a júniusban még végtelennek tűnő vakáció lassan véget ér. A következő hetekben egyre több szó esik majd újra az iskoláról. de addig még itt a gyűjtés ideje, hogy szeptemberben jókedvűen, napbarnítottan, szép emlékek és nagyszerű, erőt adó élmények után valóban újjászületve vágjunk az új tanév sűrűjébe. Azt hiszem, azok, akik a káptalanfüredi Ságvári Endre Úttörőtáborban voltak július 28-tól augusztus 5-ig. ráérez- hettek arra, hogy mitől más — nehezebb és több —, mint egy egyszerű nyaralás. Jó előkészítés A táborlakók ottjártamkor a .monori Munkásör út és a maglódi központi iskola diákjai, nevelői és ifisei voltak. .Már az első napon, az ismerkedési esten kialakult az az egységes szellem, amely mindvégig jellemző volt: sem a két iskola, sem a különböző életkor nem a klikkeket erősítette, hanem a sokszínűség alapja volt. A fél hetes ébresztő és este tízkor a takarodó volt az a keret, amelyben a gyorsan pergő napok eseményei zajlottak. A gondos előkészítő és szervező munka, valamint a gyerekek aktivitása révén a programkínálatból igen sok lehetőséget sikerült valóra váltani. A tét is csábító volt: ki ne akarna hétprőbás tábori vitézzé válni? Így aztán a 7 próbából ki-ki annyit teljesített, amennyire ügyességéből, vállalkozó kedvéből, eddigi ismereteiből futotta. A meghirdetett ágak: sport, úszás, túra, természetismeret, zenei és szellemi vetélkedő, valamint bátorságpróba. Talán ez utóbbi számított a legnagyobb merészségnek, hiszen kifelé még közösen vonult a tábor, s az éjszakai sötét jó kaland volt, sok hősködő egyszerűen azt érzékelte: na és, mi van akkor, nem lehet látni .. Visszafelé azonban, amikor mindenkinek egyenként kellett megtennie ugyanazt az utat, valahogy megnőttek és fenyegető alakokká váltak a fák, a neszek meg suttogássá erősödtek... Pásztor Zoltán táborvezető és helyettese Hornyacsek Júlia, valamint Pellion Attiláné, Kajli Edit, Bódi Attila, Durá- zi Attila és Tóth Istvánná mindent megtett azért, hogy a gyerekek ne csak kikapcsolódjanak, hanem — ha játékos formában is — ismereteik is gyarapodjanak. Munkájukban mindig számíthattak a lelkes ifik segítségére: Bokros Kriszti, Kajli Nóra, Léé Erzsi, Fazekas Juli, Hangyás Misi, Tutor Csaba és Miklós Gyuri sok táborban edződött már ahhoz, hogy összegyűlt tapasztalataival segítse a többieket. Tippelni keli Valamennyi vetélkedőnek nagy sikere volt. A szellemi versengés az általános műveltség gyarapítását tűzte ki céljául, az akadályversenyen mindenki számot adhatott erejéről, egészségügyi ismereteiről és humorérzékéről is. A zenei vetélkedő is erőpróba volt a javából: 54 rövid részletből — hazai és külföldi könnyűzene, valamint komoly zene — ki ismeri fel a legtöbbet. Ahhoz képest, amilyen nehéz feladat volt, a gyerekek szépen szerepeltek és sokat tanultak. A póttanácstag kérdése Kinek épült a járda? Nem szívesen emlékeztetem választóinkat, amikor Varga Pállal együtt megválasztottak tanácstagnak, illetve póttanácstagnak, hogy amit ígértünk és elterveztünk, azt meg is valósítottuk. Soha nem tapasztaltam az együttgondolkodásnak, a közös akaratnak, az elhatározottságnak olyan példáját, amellyel a körzet lakói felvállalták a járdaépítést. Már akkor tudtuk Varga Pállal, nem lesz gond a munka elvégzése, mert az elgondolás találkozott, megegyezett választópolgáraink érdekével. Nehéz elfelejteni a szombatvasárnapi sürgést-forgást, a betonkeverő zúgását, a lapátok, simítok hangját, a talicskában megpakolt nyers betonmassza szállítását, beöntését a zsaluba. Családok, hozzátartozók, barátok, jó szomszédok mind ott voltak, „a küzdőtéren”, egymást segítve. Emlékszem, Gazdáék betonkeverője, Nagyék csákánylapátja úgy járt kézről kézre, mint boltA Monori Állami Gazdaság a Csévharaszton levő gabonafeldolgozó üzemébe felvesz gépkezelőt, lakatos szakmunkást, segédmunkást. Fizetés: a kollektív szerződés szerint. A környező községekből autóbuszjáratról gondoskodik a gazdaság. Jelentkezni lehet: Csévharaszton. ban a fillérek. Kaldenecker László tanácsai, a deszkazsaluk, mind-mind segítették a közös és nemes elhatározást: megépítjük a mi járdánkat. És megépítettük. Én még itt, ezen tájon füves réten, legelőn rúgtam a labdát, ide jártunk ki szabadidőnkben játszani. Akkor csak az állami gazdaságnak volt itt egy egysége, azon kívül semmi más. Most szép utcasorok, emeletes házak sorakoznak. A mintegy 300 méteren elkészült járda a Rózsa Ferenc és a Steinmetz kapitány utca lakóinak tiszteletre méltó névjegye volt. És mit tapasztaltunk most 1988 augusztusában, ha végigmegyünk e járdaszakaszon? Egyáltalán végig tudunk-e menni a motorosoktól és a kerékpárosoktól zavartalanul? Szomorúan állapítjuk meg Varga Pál tanácstaggal, hogy lassan tönkreteszik a betonjárdát. Töredezik a széle, repedezik a teteje, a száguldó motorosok keréknyomai hosz- szú sávot húznak rajta. Ablakom alatt a csatornakifolyó mélyedésén átszáguldozó kerekek csattanása, mintha akna robbanására emlékeztetne, a kapunál még véletlenül sem lassítanak. Kislányomat egyszer már a kapuhoz lökte a 250-es MZ-s, aztán megállás nélkül továbbhajtott. Kihívcu’t a közbiztonságiakat, ki is jöttek, de nem tudták elkapni a száguldozókat. A legszomorúbb, hogy újabban a felnőttek, idősebbek is a járdán motoroznak, nők kerékpároznak, viszik gyermekeiket, s mi járókelők les sorolunk a földes útra, a sároa. a vízbe. Kérdezzük, tisztelt választó- polgárok — hát kinek építettük a gyalogjárdát, a motorosoknak, a kerékpárosoknak? Gondolkodjunk el ezen, amikor & szemünk előtt elszágul- doznak és tétlenül, akaratgyengén szemléljük munkánk semmibevételét, a közlekedési- szabályok, megsértését, persze csak addig, amíg bajunk nem származik belőle. A baj pedig könnyen jön, nem kér bebocsátást. Hörömpó' Jenő „Megzavartuk a dagonyázó vadkan csendespihenőjét, s most itt állunk tőle két méterre, farkasszemet nézünk vele szigorúan, miközben szívünk hangosan kalapál, s lábunkból elszökik minden erő. Mit csináljunk?” Ha a kérdés a Fele sem Igaz vetélkedőn szerepel, most három képtelen válasz következik, amelyből tippelnünk kell: melyik a leghihetőbb. A kérdés azonban nem hangzott el, csak önmagában fogalmazta meg az a néhány megrémült pajtás, aki Bódi Attilával a hosszú távú túrára vállalkozott. Mi lesz most? — ült a szemekben a kérdés, de a döntés jogát a vaddisznó megtartotta magának, s néhány másodpercnyi feszült türelempróba után igen bölcsen döntött: eltűnt az erdő sűrűjében. Sikert aratnak Ezt az epizódot leszámítva is talán a tábor legnagyobb kalandja ez a túra volt. Pontosabban: lehetett volna. Csak éppen az induló 100 résztvevő az első néhány kilométer alatt a tizedére csökkent, a többiek visszasétáltak a táborba. Talán nem is a teherbírással, inkább a kitartással volt a baj azoknál, akik nem vállalták a további utat. A tábori olimpia folyamatosan zajlott, ez volt talán a legnépszerűbb valamenny-i program közül. Itt mindenki úgy vett részt, ahogyan kedve tartotta: ki rúgta a labdát, ki pedig buzdított a -pálya széléről. S hogy a szurkolók sokszor beszélni sem tudtak a meccs után, bizonyítja, ez is valódi összmunka volt. Ki tudná még felsorolni, mi minden történt? S hogy kinek mi volt a legkedvesebb? Az almádi strand nagy csúszdája ugyanúgy emlékké válik, mint a Szabdság-kilátóból készített térképvázlat, a szépség- verseny vagy a karnevál, amelyen a tanárok elsöprő sikert arattak — mind-mind beépül a táborlakók féltve őrzött kincsei közé. B. T. MONORI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXX. ÉVFOLYAM, 197. SZÁM 1988. AUGUSZTUS 18., CSÜTÖRTÖK Ünnepre készülve Faluszcbát avatnak Péteriben Számos színes programmal készülnek a szervezők a körzet településein az augusztus 20-i rendezvényekre. Alkotmányunk és a kenyér ünnepe, az állam- alapító István király halálának 950. évfordulója' al- í; kalmából a nagygyűléseken ^ túl kulturális és sportese- ^ mények is gazdagítják a 4 programot. A körzet legrangosabb — központi ünnepségét — augusztus 19-én 17 órakor Péteriben a helyi művelődési ház parkjában rendezik meg, ahol dr. Alt Gyula, a Magyarországi Szlovákok Demokratikus Szövetségének titkára mond ünnepi beszédet. A kisközségben ekkor avatják föl a helyiek gyűjtéséből berendezett faluszobát és állandó kiállítást. Maglódon ugyancsak augusztus 19-én délután 2 órakor a helyi művelődési házban gyülekeznek az érdeklődők, hogy meghallgassák dr. Fogd Mihálynak. a Hazafias Népfront Pest megyei vezetősége titkárhelyettesének megemlékezését. Üllőn Hidasi Pál, a HNF nagyközségi bizottságának elnöke mond ünnepi beszédet a helyi filmszínházban augusztus 19-én 15 órakor. A vecsési nagygyűlés színhelye ugyanebben az időpontban a helyi nagyközségi tanács nagyterme helyett a gazdakör lesz, beszédet mond: ősz Béla. a HNF nagyközségi bizottságának titkára. Amur a vízben és a parton Augusztus 20-ról augusztus 21-re virradó éjjel házi halfogóversenyt rendez a Monor és Vidéke HE a Gombai-tavon, ahol felvételeink készültek. Erőteljes kapás, majd a tartós fá- rasztás után a jókora hal már a sekély vízben kavar hullámokat A segítség mindig jól jön, főleg egy termetes, 7-8 kiló körüli amur kiemeléséhez. A versenyben egy ilyen jószág ala- \ posan növelné kifogója győzelmi esélyeit (Vereszki János felvételei) Szintén augusztus 19-én, 15 órakor rendezik az alkotmánynapi ünnepséget Gombán a Fáy András Művelődési Házban. Itt Kovács Endre, a Fáy András Termelőszövetkezet főmezőgazdásza, a bényei HNF-bizottság elnöke lesz az ünnepi szónok. Bukovszky István, a helyi nagyközségi pártbizottság titkára emlékezik meg az ünnep jelentőségéről a pilisi nagygyűlésen, amelyet augusztus 19-én 15 órakor a Rákóczi úti játszótéren rendeznek. Még egy megemlékezés lesz ezen a napon — 19-én — Úriban 18 órakor a művelődési házban. Ennek szónoka Lukács István általános iskolai igazgató lesz. Augusztus 20-án már a kora délelőtti órákban megkezdődnek az ünnepségek. Gyomron a Strand-kertbe 10 órára várják a helybelieket, beszédet mond Varga Mária, a HNF nagyközségi bizottságának elnöke. Csévharaszton ugyancsak délelőtt 10 órakor kezdődik az ünnepi megemlékezés, amelynek Kovács György elöljáró lesz a szónoka. A mendeiek a sportpályán gyülekeznek majd délután 4 órakor, ott Erdélyi István, a HNF nagyközségi bizottságának titkára tart megemlékezést. A Hazafias Népfront Monori Városi Jogú Nagyközségi Városszépítő Bizottsága a gazdag tartalmú ünnep alkalmából felhívással fordult a mo- noriakhoz, kérve, hogy soron- kívül hozzák rendbe, csinosítsák portájuk környékét, ezzel is tisztelegve az alkotmány és kenyér ünnepe, illetve István király emléke előtt. V. J. Jegyzet A papír öltöztet(ne) A ritka percek selyemszalagját most együtt bontsuk fel..." — Jut eszembe Zorán kedves száma, valahányszor szépen becsomagolt ajándékot kapok. Az ünnepi hangulat része az ünnepi forma is. Nem puszta formaság, ami elfedi, sokkal inkább ízléses öltözék, amely kiemeli a lényeget, a tartalmat: valahogy tükrözi, mit érzek azzal szemben, akinek ajándékomat szánom. Egy-egy szép csomag: valóságos remekmű. Az ünnepi alkalom azonban ritka és múlandó. Hétköznapi csomagoláskultúránk pedig nemhogy szűkös, de sokszor igencsak csámpás gyerekcipőben tipeg. Mert vagy csomagolóanyag nincs (a pultra kitett nagy tekercs csomagolópapírral mit kezdjen a vásárló?), vagy a személyzet kevés a csomagoláshoz, vagy mindkettő létezik, de az igénytelenség (mert nem hiszem, hogy ez kézügyesség kérdése lenne) olyan mértékű, hogy az eredmény, a kezünkbe nyomott „csomagszerűség” elkeserít és felbosszant bennünket. Nyugatról hazatérő ismerőseit — vérmérséklete szerint — ki-ki csodálkozva, irigykedve vagy — az itthoni állapotokra gondolva — dühösen hallgatja, ha arról mesélnek, hogy ott nem csupán az áruk választéka bőségesebb, s a minőségük jobb, meg hogy nem lehet szinte olyat kívánni, amit a kereskedő elő ne teremtene, meg ne tenne a kedves vevőért —. hanem a küllem, a csomagolás is része az árunak, s egyben a vásárló megbecsülését is jelzi. Naivság, ha azt mondom: kiveszőben van a vásárlás öröme? Talán az. Mégis úgy érzem, szükségünk lenne rá. Hogy ne csak a növekvő árakat érzékeljük, ne csak a napi gondjaink sokszor földre húzó erejét. Akkor sem, ha sok áru csomagolása már önmagában bosszantóan célszerű: az ár összege helyett annak csupán a helye található a termékeken, tükrözve ezzel is az állandó változást. Vagy a másik véglet, amikor szép kivitelű, igazán ízléses képeslapok minden egyes darabján külön kis ragasztós címke jelzi eltávolíthatatlanul annak árát. T udom, apróságok ezek, talán említést sem érdemelnek. Ám ha sikerülne őket kiküszöbölnünk, sok bosszúság, vita forrása szűnhetne meg. S van mit tanulnunk egymástól. A monori Forrás áruházon belül is. Hiszen ünnepre készülünk: az áruház ötödik születésnapjára. Szívből kívánjuk, hogy a néha elmarasztalt osztályai is jogosan és megérdemelten léphessenek „magasabh osztályba”. Bukai Tibor donoron Vásár A helyi tanács illetékes osztályától kapott tájékoztatás szerint Monoron 1988. augusztus 21-én, vasárnap, országos állat-, kirakodó-, valamint autóvásár lesz. Adni, venni a szokásos helyen és feltételekkel lehet. Kulturális ajánlatok Eeseren csütörtökön 11 órától nyitott ház, 17-lői a nyugdíjasklub foglalkozása. Gombán az autós kertmoziban 21- től: Nincs kettő négy nélkül (színes, szinkronizált olasz filmvígjáték). Gyomron az úttörőházban 10.30-tól alkotónap (játék, bábkészités, gyöngyfűzés, agyagozás, makramézás. vetélkedők, sport-ersenyek). a Strand kertmoziban 21-től: Légy bátor és erős (kanadai film). Monoron a filmszínházban 18-tól és 20-tól: A smaragd románca (színes, szinkronizált amerikai kalandfilm), az autós kertmoziban 21-től: A rumba (országos premier előtti bemutató, színes szinkronizált francia film). Nyáregyházán a tanácsteremben 8-tól 18-ig Kaszner Margit festőművész kiállítása. ü/lai foci Barátságos előkészületi mérkőzés: Gyömrő—Maglód, Gyömrő, 17 óra 30 perc, ifimérkőzés 15 óra 45 perckor. (ISSN 0133—2651 (Monori Hírlap)
