Pest Megyei Hírlap, 1988. augusztus (32. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-17 / 196. szám

1988. AUGUSZTUS 17., SZERDA' vtirtgp 3 A KSH Pest Megyei Igazgatóságának jelentése A megye gazdálkodó szer­vezeteinek pénzügyi helyzete a gazdasági környezet változása következtében 1988. I. félévé­ben az előző évekhez képest lényegesen kedvezőtlenebbé vált. Ezt több tényező befo­lyásolta: így például fokozó­dott a termelési folyamatok pénzigényessége (a kötelező áfa-befizetések, a bérbruttósí­tással kapcsolatos terhek stb.), hosszabbodott a késztermékek értékesítési folyamata, a ban­kok szigorúbb, szelektívebb és főleg rövidebb időtartamú hi­telek nyújtására kényszerül­tek. A megyei gazdálkodó egy­ségek pénzügyi fedezetlensége a félév végén az egy évvel korábbi 2,5-szerese volt. Leg­rosszabb a helyzet a belke­reskedelmi és az ipari szer­vezeteknél, de nem sokkal kedvezőbb a mezőgazdaság területén sem. A fedezetlen­ség növekedése nagyobbrészt a már korábban is fizetési nehézségekkel küzdő vállala­tok helyzetének további rom­lására vezethető vissza. Ipar A gazdálkodás feltételeiben bekövetkezett változások az ipari szervezetek többségénél — nagyrészt pénzügyi jellegű — gondokat okozott. Az ipar- vállalatok és szövetkezetek mérleg szerinti eredménye je­lentősen visszaesett. A nyere­ség a gazdálkodó egységek mindössze egyharmadánál emelkedett, a mérleghiány összege viszont megkétszere­ződött. Az év eddig eltelt idősza­kában a megyében települt szocialista ipar termelése az 1987. I. félévivel ellentétesen alakult. Tavaly az erős év­kezdés után a II. negyedév­ben mérséklődött a növekedés üteme. Az idén — részben a szabályozóváltozás okozta bi­zonytalanságok következtében — az első három hónapban visszafogottabb volt a termelés emelkedése, amelyet egy vala­mivel intenzívebb időszak kö­vetett. A megye iparának ter­melése az í. félév alatt együt­tesen 4,2 százalékkal haladta meg a tavalyit. Ez az ütem valamelyest elmaradt az egy évvel korábbitól. A növeke­dést csaknem teljes egészében az intenzíven fejlődő szövet­kezeti szektor teljesítménye eredményezte, az állami ipar alig állított elő több terméket, mint tavaly. A termelés ala­kulásában több tényező ját­szott szerepet. A növekedés irányába hatott többek között a magánlakás-építkezések fel­lendülése következtében az építőanyag-ipari termékek iránti igények fokozódása, va­lamint az üzembe helyezett új termelőkapacitások is. Ugyanakkor kedvezőtlen volt, hogy az idén sem enyhültek az alapanyag-ellátás gondjai, sőt sok esetben az árviták to­vább mélyítették az ellentéte­ket, továbbá néhány termék iránt kül- és belföldön egy­aránt mérséklődött a kereslet. A megyei ipar termelési szer­kezetének módosulása ha­sonló a tavalyihoz. Az átla­gosnál gyorsabb termelésnöve­lés révén nőtt az építőanyag­ipar, a vegyipar és a gépipar súlya, nem változott az élel­miszeriparé, ugyanakkor csök­kent a villamosenergia-iparé és a könnyűiparé. A megye szocialista ipara 1988 első hat hónapjában át­lagosan 84 555 főt foglalkozta­tott. a szövetkezeti szektorban bekövetkezett 9.7 százalékos növekedés hatására, 0,7 száza­lékkal többet, mint egy évvel korábban. A főbb iparágak közül a tavalyinál többet dol­goztak a vegyiparban, a gép­iparban és az élelmiszer- iparban, míg a legnagyobb mértékű csökkenés a könnyű­iparban következett be. Az élőmunka tevékenységének ja­vulása az egy évvel korábbi­nál mérsékeltebb, együttesen 3,5 százalékos volt. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés mennyisége csak a villamos- energia-iparban csökkent. A megyei székhelyű válla­latok és szövetkezetek saját termelésből származó értékesí­tése a tavalyinál 40 százalék­kal magasabb árbevételt ered­ményezett. A növekedés teljes egészében az áremelésekből eredt, mivel az eladott termé­kek mennyisége nem érte el az 1987. I. félévit. Az ipar ér­tékesítése a népgazdasági cél­kitűzéseknek megfelelően ala­kult. A belföldi felhasználás visszafogására irányuló törek­vések értelmében összességé­ben csökkent a hazai eladá­sok mennyisége. Ezen belül a lakosság ellátását biztosító nagy- és kiskereskedelmi célú értékesítés Viszont elérte a ta­valyi I. félévi szintet. Kedve­ző, hogy a belföldi értékesítés csökkenésével egy időben nö­vekedett a kereskedelmi célú eladások mennyisége, ezen be­lül is míg a rubelelszámolású kivitelé kevesebb volt, mint az előző év azonos időszaká­ban, addig a konvertibilis ex­porté meghaladta azt. Építőipar A kivitelező építőipar hely­zete az elmúlt egy évben to­vább romlott. A megyei szék­helyű kivitelezők együttesen az év első hat hónapját, az 1987. I. félévi 192 millió fo­rintos nyereséggel szemben, veszteséggel zárták. Az elmúlt év hasonló időszakánál na­gyobb nyereséget a kivitele­zőknek mindössze egyötöde ért el. A gazdálkodáshoz szükséges pénzmennyiség növekedését főként az áfa bevezetése és a háttéripar évközi nagymértékű áremelése idézte elő. A meg­növekedett pénzmennyiséggel a kivitelezők nem rendelkez­tek, ezért a megelőző éveké­nél nagyobb arányban kény­szerültek forgóeszközhitei fel­vételére. A hitelek kamatlá­bainak emelkedése azonban tovább rontotta pénzügyi hely­zetüket. Tevékenységüket ked­vezőtlenül érintette az elmúlt egy évben tovább romló piaci pozíciójuk is, amelyhez a fi­zetőképes kereslet szűkülése és az építési vállalkozók szá­mának növekedése egyaránt hozzájárult. Az építési piac szűkülésére a kivitelezők az alaptevékenységen kívüli tevé­kenységek bővítésével és ter­mékszerkezet-változással rea­gáltak. Az I. félévben az épí­tési-szerelési tevékenység érté­ke a bruttó termelés 60 száza­lékát tette ki, amely az előző év hasonló időszakához ké­pest mintegy 12 százalékpon­tos csökkentést jelentett. A megyei székhelyű kivite­lezők az év első felében 9,2 százalékkal több építési-szere­lési munkát végeztek, mint a tavalyi év hasonló időszaká­ban. Ezen belül az állami szektor termelése csökkent, s a szövetkezeti szektorban be­következett növekedés is dön­tően az újonnan alakult kis­szövetkezeteknek tulajdonítha­tó. A félév végéig az éves elő­irányzatból teljesített munkák aránya mindössze 35 száza­lék volt, 4 százalékponttal ke­vesebb, mint egy évvel koráb­ban. A fenntartási munkák előző években tapasztalható növe­kedési tendenciája megtor­pant, így az I. félévben e munkák aránya az egy évvel korábbihoz hasonlóan a befe­jezett vállalkozói tevékenység 25 százalékát adta. Az idén tovább folytatódott a megyei székhelyű kivitelezők lakásépítési tevékenységének visszaesése. A megrendelők­nek átadott 113 lakás ugyan 18 százalékkal meghaladta az 1987. év I. félévit, a kivitele­zés alatt álló lakások száma azonban 29 százalékkal elma­radt attól. A megye kivitelező építő­iparában az I. félévben átla­gosan 13 458-an dolgoztak, 8.0 százalékkal kevesebben, mint egy évvel korábban. A ter­melékenység a tavalyinál na­gyobb mértékben nőtt, kizáró­lag a szövetkezeti szektorba tartozó szervezetek eredmé­nyeként. Mezőgazdaság A megye termőterülete 1988. május 31-én mindössze 0,1 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. Ezen belül míg a szántó terü­lete lényegében változatlan maradt, addig a gyümölcs- és a szőlőterület fogyása ebben az évben is tovább folytató­dott. Az országosnál is kedve­zőbb a szántóterület hasznosí­tása; május 31-én a vetetten terület nem érte el a 2 ezer hektárt, ami a szántónak mindössze 0,7 százaléka. Az őszi árpa és a zab kivételével valamennyi kalászos területe csökkent. Kukoricából az el­múlt évi növekedés után az idén ismét kevesebbet vetet­tek a gazdaságok, napraforgó­ból viszont nőtt a bevetett te­rület. A megyében,is jelentős erőfeszítések történtek a fe­hérjetakarmány termesztése terén: szójából a nagyüzemek a tavalyi 61 hektárral szem­ben az idén több mint ezer hektárt vetettek. Burgonyát 14 százalékkal nagyobb terüle­ten ültettek, viszont a zöldség­félék területe az előző éveké­nél lényegesen jobban fogyott. A nyári mezőgazdasági munkákat nagymértékben se­gítette a kedvező időjárás. A kalászosok egyszerre értek ugyan, de az üzemek felada­taikat jó szervezettséggel, si­keresen végzik. A megyei gazdaságai 1988. június 30-án a főbb állatfa­jokból — a szarvasmarha ki­vételével — kevesebbet tar­tottak, mint egy évvel koráb­ban. Az állatállomány alaku­lásában az országossal ellenté­tes tendenciák tapasztalhatók. Szarvasmarhából a megyében 3,0 százalékkal nőtt az állo­mány, az országos 0,9 százalé­kos csökkenéssel szemben, s a tehénállománynál is kismérté­kű gyarapodás tapasztalható. A növekedést mindkét esetben a nagyüzemek eredményezték, mivel a háztáji, kisegítő és egyéni gazdaságok állománya visszaesett. A sertésállomány csökkenése ebben az évben is folytatódott. A félév végén 3,2 százalékkal kevesebb sertést számláltak a megyében, mint egy évvel korábban, míg or­szágosan kismértékű gyarapo­dás következett be. A nagy­üzemekben mindenütt vissza­esés tapasztalható, a kister­melők ezzel szemben 2 szá­zalékkal növelték állományu­kat. Az anyakocák számában az országosnál kisebb mérté­kű volt a csökkenés. Az állat­számlálás tapasztalatai azt jel­zik, hogy a kistermelők köré­ben az elmúlt év végén meg­nyilvánuló bizalmatlanság megszűnt. Viszont továbbra is sok gondot okoz számukra a takarmányellátás, melynek mind mennyiségét, mind mi­nőségét gyakran kifogásolták. Életkörülmények 1988. I. félévében a főbb népgazdasági ágak foglalkozta­tottainak száma a szocialista ipar kivételével csökkent, leg­erőteljesebben a közlekedés­ben. Az idén már a megyé­ben is jelentkeztek — elsősor­ban a segédmunkások köré­ben — foglalkoztatási gondok, annak ellenére, hogy a betöl­tetlen álláshelyek száma még mindig többszöröse az állást keresőkének. A lakosság takarékbetét-ál­lománya június 30-án megha­ladta a 17 milliárd forintot, amely 4,0 százalékkal több az előző év ugyanezen időpontjá­nál. Ezen belül az OTP-nél az egy évvel korábbi állomány szintjén maradt, a takarékszö­vetkezeteknél 15 százalékkal meghaladta azt. A lakossági betétek állománya az I. fél­év alatt az 1987. I. félévének mindössze egyötöd részével nőtt. A lakossági hitelek ál­lománya a félév végén meg­haladta a 28 milliárd forintot, amely 17 százalékkal volt ma­gasabb, mint tavaly ugyanezen időpontban. A közép- és rövid lejáratú hitelek közül különö­sen a személyi hitel emelke­dett, míg az áruvásárlási csökkent. A megye kiskereskedelmi egységei június 30-ig 21,8 mil­liárd forint forgalmat bonyolí­tottak le — fogyasztói folyó­áron —, 14 százalékkal többet, mint az előző év azonos idő­szakában. A kiskereskedelmi árak 17,2 százalékos emelkedé­sét figyelembe véve az eladott áruk mennyisége 2,8 százalék­kal maradt el az egy évvel korábbitól. Emelkedés csak a vegyes iparcikkeknél volt ta­pasztalható, annak ellenére, hogy a tartós fogyasztási cik­kekből egy-két kivételtől elte­kintve jóval kevesebb fogyott, mint tavaly ilyenkor. E cikk­csoport forgalmának alakulá­sában az építőanyagok iránt változatlanul növekvő igény­nek volt meghatározó szerepe. A többi árufőcsoport értékesí­tésének mennyisége a tavalyi szint alatt maradt, legnagyobb mértékben a vendéglátás for­galma csökkent. Az áruellátást az elmúlt félév utolsó hónapjaiban a ke­reslet-kínálat egyensúlyának javulása jellemezte. A legki­egyensúlyozottabb ellátás vál­tozatlanul az élelmiszerek kö­rében tapasztalható. Az idény­áras cikkek piaci felhozatala — különösen zöldségféléből — lényegesen kedvezőbb a tava­lyinál. A gazdagabb kínálat nem, illetve kevéssé érezteti hatását az árak alakulásában, ezeket a cikkeket együttesen 4,7 százalékkal alacsonyabb áron vásárolhatta meg a me­gye lakossága. A vegyes ipar­cikkek közül például automa­ta mosógépből, hűtőládából, villanyszerelési cikkekből, ház­tartási kisgépekből, gáztűz­helyből hiányos volt a kínálat. A ruházati cikkek közül kü­lönösen a konfekcióipar ter­mékei iránt csökkent a keres­let, elsősorban az igényeknek nem megfelelő kínálat követ­keztében. Szerény mértékben, de to­vább javult a megye üzlet- hálózattal való ellátottsága. A félév folyamán Tökölön új ABC-áruházat helyeztek üzem­be, Nagykőrösön pedig piac- és vásárcsarnok nyílt. A szocia­lista kereskedelem boltjainak száma június 30-án 2759, a vendéglátóhelyeké 1228 volt. A félév végén 4241-en rendel­keztek magánkereskedői enge­déllyel, 4,4 százalékkal többen, mint tavaly év végén. A kis­kereskedők körében csökkent az ajándéktárgyak, a ruházati cikkekkel foglalkozók száma, növekedett viszont a háztartá­si vegyiáru, a vas-műszaki, a kultúrcikk, az élelmiszer és vendéglátó szakmákban tevé­kenykedőké. A megye kereskedelmi szál­láshelyein a félév folyamán valamivel több vendég szállt meg, mint egy évvel koráb­ban, az eltöltött vendégéjsza­kák száma azonban csökkent. Ezen belül a külföldiek, kö­zülük is különösen a tőkés or­szágokból érkezők száma emelkedett dinamikusan. 1988. I. félévében 1353 la­kásra adtak ki használatba­vételi engedélyt, 39 százalék­kal többre, mint egy évvel korábban. A tanácsok a pénz­ügyi források csökkenésével párhuzamosan nem, vagy alig vállalkoznak a fokozódó költ­séggel járó állami lakásépí­tésre. Az OTP a terület­előkészítési és kivitelezési költségek nagyarányú növeke­dése miatt egyre kisebb szám­ban finanszírozza a nagyobb lakásszámot eredményező te­lepszerű, többszintes lakóépüle­tek építését. így egyre többen kénytelenek lakásproblémáikat saját építés útján megoldani, ezt azonban továbbra is szá­mos probléma nehezíti. Az építésbe bevonható új terüle­tek, különösen a városokban és az agglomerációs övezetben erősen beszűkültek. Az építő­anyag-ellátás terén már a ko­rábbi években is tapasztalható folyamatos áru- és választék- hiány az I. félévben tovább fokozódott, és szinte vala­mennyi építőipari és faipari termékcsoportot érintette. Az építési telkek, valamint az építőanyagok árának jelentős mértékű emelkedése tovább fokozta a lakást vásárlók, il­letve építők anyagi megter­helését. A lakáshoz jutást ne­hezíti, hogy az állami kölcsö­nök és a különféle támogatá­sok a lakásszerzés költségei­nek egyre kisebb hányadára nyújtanak fedezetet, így nö­vekszik a magas kamatozású bankkölcsön szerepe. Az I. félévben a megye egészségügyi és szociális intéz­ményi ellátottsága nem válto­zott. A félév végén a szerve­zett kórházi ágyak száma vál­tozatlanul 4951 volt, s az egészségügyi alapellátást to­vábbra is 532 általános és gyermekgyógyászkörzet bizto­sítja. Jó ütemben halad a Semmelweis Kórház rekonst­rukciós programján belül a rendelőintézetet, gyógyszertá­rat, kórbonctani magában foglaló épületszárny kivitelezé­se, s megkezdődött a váci Sző­A megszerzett tapasztalat érték Tanácsosi címet kaptak Évről évre visszatérő szép hagyomány, hogy augusztus 20-a tisztele­tére a vállalatoknál, intézményeknél kitüntetéseket, jutalmakat ad­nak át. Tegnap a Pest Megyei Tanácsnál került sor bensőséges ün­nepségre. Ezúttal adták át a megyei, városi, nagyközségi államigaz­gatási apparátusban évtizedek óta becsülettel helytállók számára a főtanácsosi és tanácsosi címeket, valamint a törzsgárda-kítünteté- seket is. Balogh László, a megyei ta­nács elnöke ünnepi beszédé­ben szólt arról, hogy a törzs- gárda-kitüntetés különleges megbecsülés és tisztelet azok iránt, akik példamutató szor­galommal munkálkodnak azért, hogy az államigazgatási mun­kát elismerés övezze. Utalt ar­ra, hogy hasonló szerepe van a különböző tanácsosi címek­nek is. Esetenként hallani olyan véleményeket, amelyek meg­kérdőjelezik a törzsgárda- és egyéb kitüntetések fontossá­gát. A megyei tanács elnöke ezzel kapcsolatban elmondta, hogy céljuk a munkaerő meg­tartása. Az elsajátított isme­retek, a megszerzett állam- igazgatási tapasztalatok olyan értékek, amelyekre oda kell figyelni, s a tanácsi dol­gozók legjobbjait el kell is­merni. A megyei tanács elnöke IS tisztviselőnek adta át a törzs- gárda-kitüntetés különböző fo­kozatait, majd ezt követően került sor a már említett ta­nácsosi címek átadására. Me­gyei főtanácsosi címet ado­mányoztak Martinusz Ferenc­nek, a megyei tanács műve­lődési osztálya csoportvezető­jének és Papp Gyulának, a megyei tanács közlekedési osz­tályvezető-helyettesének. Raj­tuk kívül még 19 államigazga­tási szakember kapta meg a tanácsosi címek különböző fo­kozatait. Gy. L. Diákétkeztetés Az életkorhoz igazodva A nyári szünidő végéhez közeledvén sok szülőnek újabb gonddal kell megbirkóznia. Míg a nyár elején azon fára­doztak, hogy megfelelő prog­ramot biztosítsanak gyerme­keiknek, szeptembertől erre nincs gondjuk. A tanévkez­déssel, a tanulással lesz prog- ramjuk a gyerekeknek az el­következő hónapokra. Ami viszont még sok helyen meg­oldásra vár, az az étkeztetés, az ellátás. Szerencsésnek mondhatják magukat azok, akik az isko­lában napközis ellátást is kap­nak, a napi háromszori étke­zés biztosított a gyerekek szá­mára, vagy ahol az iskola és a vendéglátóipar közötti szer­ződés alapján történik az ét­keztetés. A diákétkeztetésben jelene tős részt vállal a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalat. Ez annál is inkább becsülendő, mivel köztudott, hogy a köz- étkeztetés nem tartozik a nye­reséget biztosító működési formák közé-, s egy vállalat­tól elsősorban ez utóbbi nö­velését várják. Mint azt Fehérvári Tibor, a Pest megyei Vendéglátóipa­ri Vállalat kereskedelmi igaz­gatója elmondta, az idén nem kell különösebben készülniük a diákétkeztetésre. Azt a ta­valyihoz hasonló formában folytatják. Továbbra is két hétre előre tervezik az üzlet­vezetők a menüt, igyekeznek változatos, a gyerekek életko­ri sajátosságaihoz igazodó ét­rendet összeállítani. Az elmúlt évben fejezték be a gyömrői Halászkert re­konstrukcióját, átadták az új 1200 adagos konyhát. A köz- étkeztetés döntő része itt bo­nyolódik le, itt étkeznek a szemben levő új iskola diák­jai is. E gyömrői létesítménnyel egy körzet gondja megoldó­dott.- • A Pest megyei Vendéglátó­ipari Vállalat az iskolákkal, illetve a gamesszel kötött szerződés alapján az új tan­évben is biztosítja a gyerekek étkeztetését Tahitótfaluban, Dunabogdányban, Pomázon, Szigetszentmiklóson, Gyom­ron és Cegléden. U. E. Alkatrészek az Evigből Már egy éve szállítanak alkatrészeket a Hajdúsági Iparművek által gyártott mosógépekhez az Évig ceglédi gyárából. Képün­kön sorozatban készülnek a lúgszivattyúk (Erdősi Ágnes felvétele) nyi Tibor Kórház belső fej­lesztése is. Az 1987/88-as tanévben a megye általános iskoláiban közel 14 500, az egy évvel ko­rábbinál mintegy 1700-zal több 8. osztályos tanuló fejezte be tanulmányait. Továbbtanulás­ra 96,7 százalékuk jelentke­zett. Az előző évhez képest csökkent a gimnáziumban s nőtt a szakközépiskolában to­vábbtanulni szándékozók ará­nya, míg a szakmunkásképző­be jelentkezőké alapjában vál­tozatlan maradt. A beiskolá­zott első osztályos tanulók száma a megye középiskolái­ban 20, szakmunkásképző in­tézeteiben 14 százalékkal ha­ladja meg az egy évvel koráb­bit. E? utóbbi iskolatípusban a 18 választható szakmai ága­zatból mindössze 7-ben volt túljelentkezés, elsősorban ru­haipari, vendéglátóipari, ve­gyes- és szolgáltatóipari sza­kon. A hagyományosan nehe­zen beiskolázható szakmákra is a korábbiaknál többen je­lentkeztek, számuk azonban a felvehetők egyharmadát sem éri el a kovács, az öntő, dí­zelmozdony-szerelő és a ba­romfifeldolgozó szakon. A le­hetőségeknél mérsékeltebb az érdeklődés az ács-állványozó, a villanyhálózat-szerelő, a vasútijármű-szerelő és szer­számkészítő szakmák iránt is. A szakmunkásképzésben nagy gondot jelent, hogy a szüksé­ges vállalati háttér esetenként egyre nehezebben biztosítható.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom