Pest Megyei Hírlap, 1988. augusztus (32. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-13 / 193. szám
Fagy!a!th$!tban A nyár új színfoltja: megszaporodtak a mozgóárusok Cegléden is. Ki dinnyét, ki vattacukrot, ki hűsítő fagylaltot kínál kocsijából. (Apáti-Tóth Sándor felvétele). / A művelődési központban Taggyűlés A Vakok- és Gyengénlátók Országos Szövetsége ceglédi körzeti csoportja szeptember 6-án, kedden taggyűlést tart. Azokat a gyengén látó és vak sorstársakat is várják reggel 9 órától fél tizenkettőig a Kossuth Művelődési Központban, akik még nem tagjai a szövetségnek, illetve a körzeti csoportnak. Akik be kívánnak lépni a tagok sorába, vigyenek magukkal egy négyszer négyes fényképet, ha van, a vaksági személyi járadékról szóló határozatot és személyi igazolványt. Ugyanis a szövetség vak tagjai arcképes igazolványt kapnak, aminek felmutatásával a MÁV, a Győr- Sopron—Ebenfurti Vasút és a Volánbusz tömegközlekedési járművein való utazáshoz 90 százalékos ármérséklésű jegyet válthatnak. A gyengén látó tagok a nem arcképes igazolvány felmutatásával a BKV, a Volánbusz és minden más helyi tömegközlekedési vállalat járatain helyben díjmentesen utazhatnak. A PEST MEGYEI HÍRLAP K Ü LGN KIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 193. SZÁM 1988. AUGUSZTUS 13.. SZOMBAT A férfi, aki házastársat keres Majd csak lesz valahogyan A hirdetés eleje szokványos volt: 42 éves férfi várja ilyen és ilyen no ismeretségét házasság céljából. Az adatokat azonban nem a jelige követte, amely mögé elbújhat az ember, hanem a felszólítás: „írj vagy jöjj!” — és a ceglédi lakáscím. A negyvenkét éves férfi tavaly nősült harmadszor. Az arát tizenöt esztendei magány, gyomorfekély miatti leszáza- lékolás után a véletlen ismertette meg vele. Miután előző két házasságából nem született gyermek, ne említsük ezeket, a beszélgetés alatt is csupán annyi hangzott el: „A másodikat, azt szerettem.” Amilyen hirtelen jött a harmadik, olyan hamar el is tűnt. Vagy ki tudja, melyikük tűnt el a másik életéből?! A fiatal nő a huszonegyedikbe lépett, amikor találkozott a férfival, aki két évtizeddel idősebb nála, s aki sem vagyont (a leszázalékolt nyugdíjából lehetetlen vagyont gyűjteni), sem hatalmas munkabírást nem vitt magával az anyós házába. A remény mindenesetre sürgető lehetett, mert egy hónapi ismeretség után megköttetett a frigy. — Miért bomlott föl ez a sokat ígérő kapcsolat? — Azt akarták, hogy menjek el éjjeliőrnek, meg még dolgozzák is a fóliában, mert fóliáztak az anyósék. Azt nem .vették figyelembe, hogy beteg ember vagyok; á, buta falusi nép az, csak a munkával él. Beleszóltak ezek mindenbe, képtelenség volt velük együtt élni. Fél évig tartott a házasság, aztán a férj hazaköltözött az édesanyjához. A felesége félidős volt ekkor. A gyermek megszületéséről értesítették, ő BecsüSet — szavunkra Farmerbeszéd D ivatos, praktikus ruhadarab a farmernadrág. Sok helyen megjelenhetünk benne. Nemcsak a külsőt, hanem a belsőt is alakítja. Könnyeddé teszi a viselkedést, sőt a nyelvi magatartást is. Mindennapos használatúvá vált, csakúgy, mint a hozzá illő bizalmastkodó), kedélyes(kedő) farmerbeszéd. Az ilyen közlésmód bizonyos helyzetekben megkönnyíti a kapcsolatteremtést, megszabadít a sokszor fölösleges, óvatoskodó körülményeskedéstől. Mivel a farmer nálunk először a fiatalok körében vált népszerűvé, a farmerszavak is az ő beszédükben jelentek meg leghamarabb. Az irodalomóra témája a Rómeó és Júlia című dráma elemzése. Jól felkészültek a diákok, pontos jellemzéseket fogalmaznak meg a szereplőkről. De — elhangzanak ilyen mondatok is: „Tybald az utcán cukkolja Mercu- tiót... Meghatóan nyomták a lírát az erkélyjelenetben ... Júlia kissé megjátszotta magát szülei előtt.” Az irodalmi dolgozat Csokonai szerelmi lírájáról szólt. Ez állt benne: „A nyugalomra és társra vágyó költő szeretett volna együtt járni Lillával.” Nem csak a húszéveseké a farmer ... Sok fiatalos tüzű negyven- és ötvenéves szaladgál (a szó szoros értelmében is) közöttünk farmerben. Divat ma fiatal(os)nak lenni, nemcsak öltözékben, hanem táncban, szokásokban, beszédstílusban is. Mintha megfordult volna a világ: a felnőttek követik, utánozzák a fiatalokat. Kopott farmerszavakat használnak olykor még közéleti emberek is. Tanácstagi beszámolóból: „Az uszoda építésének vitája földobta a lakosság aktivitását,” Szülőknek szóló TIT-előadasból: „A srácok nemi érése később kezdődik, mint a kiscsajoké.” Egv üzemi faliújságról ez a cím kiáltott a dolgozókra: „Társadalmi melón voltunk!” Egy vezetőképző tájékoztatójából: „A déli kajaidő 12-től 13 óráig tart.” A farmer és e szavak ellen önmagukban nem lehet kifogásunk. Szükség van rájuk. De csak a megfelelő helyzetben. Hiszen vannak olyan alkalmak, ahol ele- gánsabban, választékosabban kell megjelennünk — nyelvileg is. Ha mindenhová megteszi ugyanaz az öltözék és nyelvi köntös, fellépésünk egyformává, tehát végül jellegtelenné, unalmassá válik. S gyakran illetlenné is. Márpedig igaz a régi magyar mondás: Madarat tolláról, embert szaváról. Költői Ádám látogatta is tavaszig. De akkor megjelent ez a különös hirdetés, és a feleség anyósostul, apósostul kiadta az útját, megnézheti a gyerekét, aztán mehet is, ahonnan jött. És hiába voltak törvény szerint is külön (a feleség állítólag már a gyéréit világra jötte előtt beadta a válókeresetet), ekkora méltánytalanságot nem hajlandó elviselni egy szem gyermekének anyjától —, hát nem látogatja meg többé. Most alakul a negyedik házassága. — Hány levelet kapott a hirdetésre? — Olyan negyven körül. — Milyenek a jelentkezők, mit olvas ki a levelekből? meg nem akar eljönni. Á, buta, falusi parasztlány az. — Mégis elvette. — Hirtelen házasság volt. Belevittek. — Jómódúak a szülők. A segítségükkel biztosan lehetne önálló lakásban lakni. Nem beszéltek erről? Így vállalná újra? El tudná tartani a családját? — Így belemennék. Elmennék éjjeliőrnek, a nyugdíjammal együtt meglenne a hatezer. Abból meg lehet élni. Ha nem sikerülnek a hirdetések, csak a harmadikkal próbálkozom újra. Mert a legrosszabb a magány. Majd lesz valami. I. E. Nem nyilatkozom! Ez az untig ismert dráma — Hányra válaszolt? — A komolyabbakra válaszolok, de nem szeretek levelezni, inkább elmegyek. — Akadt már ilyen, komolyabb? — Van egy harmincnégy éves lány, saját lakása van, nincs gyereke. — Ez előny? — Igen. — Mit tud róla? — Hát írt, én meg fölmentem hozzá Pestre. Meglátogattam. Most jön hozzám a hét végén. — És ha ez a kapcsolat nem olyan jó, mint amilyennek ígérkezik? — Van egy másik is, aki jönne. Beregszászról. Csak közbejött neki valami, a vakbelére operálják, vagy mi. — Mi történik, ha a pestivel és a beregszászival is megkedvelik egymást? — Hát az egyiket majd leléptetem. — És ha egyik se igazán szimpatikus? Újból előveszi a leveleit? — Nem tudom, mi lesz. — Társkereső irodával még nem próbálkozott? — Nem. Az hol van? — A városban is működik egy, az Aranyhíd. — Nem tudtam. Ezt nem tudtam. Előkerülnek a fényképek, többek között a kék szemű, mosolygós, héthónapos kisfiú képe is. S a kismama hívó sorai: „Szeretnénk tudni, hogy a kisfiádról ennyire elfelejtkeztél, vagy egyáltalán nem érdekel az ő sorsa?” — Ha hívják, miért nem megy? — Majd elmegyek. — Mikor? — Hát nem tudom. El kellene menni. De ők sem tudják, mit akarnak. Ha nem álhatók, ott. akkor nem megyek. — Nem gondolt arra, hogy a feleségével újrakezdjék? — Nem. Mert nagyon hallgat az anyjára. A falujából Jégnyaléka Bűntudattal ugyan, de megvettük az újfajta édességet. Az utasítás szerint a mélyhűtőbe tettük, hogy megdermedve, megfagyva jégrúddá váljon. Azt reméltük, hogy az érdekes, színes nejlonba zárt léből ebéd utáni frissítő lesz. A jégszekrény teljesítménye is csökkent, mert félóránént nyitottuk, csuktuk az ajtaját — ehető-e már végre az a valami? Csak iható állapotban feküdt ott hosszú ideig, mint valami rózsaszín, sárga, piros vízoszlop. — Fagyásgátló van benne! — ijesztgettük egymást, és gyorsan elolvastuk a termék jellemzőit. A Rákóczi Sütő- és Édesipari Szövetkezet nem ír a szervezetre mérgező anyagról, bár a módosított keményítőről megvan a véleményem, ugyanis három óra elteltével csak annyira jutott, hogy kocsonyássá, zseléssé tette a csodavizet. Hogy a dextróz és a xan- tán mit tesz, azt nem tudtam kideríteni kóstolással, de a citromsavról az összetevők elolvasása nélkül is tudtam, hogy van, uralkodik a készítményben. Úgy kell mindenkinek, akinek a doktorok intelmei ellenére édességre (erre) fáj a foga! Több kára lesz belőle: fogat ront, minden bizonnyal hízik tőle (a kalóriatartalom szemérmesen elhallgatva), és bosszankodik. Mert mire elszopogatná e jégcsapot, az újra — pillanatok alatt — fölveszi eredeti, folyós állapotát, és kezdheti a hűtést az ember elölről. (i.) Rutinmozdulattal tárcsázok. A telefon kicseng. Egy határozott férfihang közli velem, hogy a vezető nincs bent, mindjárt hívja a helyettest. Gyanútlanul megkérdem, hogy mikor lenne alkalmas a látogatásom? Udvarias, ám riadt hölgy adja tudtomra, hogy ő nem nyilatkozhat ... Es az üzem vezetője sem. Csak amennyiben az elnöknő engedélyezi. Ez a legújabb utasítás. Nem, ez az untig ismert dráma. Szorgalmasan felvésem a telefonszamot. Legalább megtudom az elnöknőtől, hogy mire jó ez a flanc. Foglalt. Még mindig. Na végre! Egy hölgy csilingel a vonal végén. Bemutatkozom, elmondom, hogy honnan vagyok és kit keresek. Várjon egy kicsit, megnézem — hangzik a kimért válasz. Majd a telefontündér' rövid idő múlva közli velem, hogy az elnöknő nincsen, házon kívül van és szabadságon és csupán szeptemberben lesz valamikor ... Szabadon választott, amelyik tetszik, azzal érjem be — gondolom magamban. — És ki adhat még engedélyt arra, hogy a ceglédi üzem vezetői nyilatkozhassanak? — Senki más. — Ugye, a sajtótörvényről hallottak már? — Persze. Ám akkor Is az elnöknő adhat engedélyt. Mivel ő szeptemberben jön, tehát addig tárgytalan. Feladom. Ezt nevezem! Három hónappal a partértekezlet után maradt minden a régiben. Fő a nyíltság, az őszinteség, elvtársak! De azért mi ne rohanjunk, hadd kezdeményezzenek mások! Egyébként kétségtelen, hogy nagyon nehéz tervet kell teljesíteni, ehhez az üzem vezetésének megadom az önállóságot, a döntés jogát, Én bízom abban, hogy megfelelnek az elvárásoknak. Apropó. Egy apróság. A tudtom nélkül senki nem nyilatkozhat! Mert annyira azért nem bízom önökben, hogy a munkájukról képesek felelősséggel informálni a sajtót. És jegyezzék meg, hogy bármikor csakis szépet és jót mondhatnak! Mivel a rossz, az nem jó reklám nekünk. Ho^y a rideg tény ettől még igaz? Ugyan, kérem, ez egy belső ügy, an.i kizárólag ránk tartozik. Hogy ezt beszéli már az egész város? Nem érdekel. Az engedélyem nélkül akkor sem nyilatkozhatnak! Az MSZMP főtitkárának, miniszterelnökünknek ugyancsak elnéző főnöke lehet. <3 mindenkor nyilatkozhat: repülőgépen és Hamburgerevés közben, a Niagara-víz- esésnél, a fárasztó amerikai út után a repülőtéri sajtószobában. És persze, nem szépíti a dolgokat, nem beszél mellé, sőt azt sem hangsúlyozza, hogy ezt csak magának mondom, de ne írja le. Egyeseknek érdemes lenne levetíteni ezeket az interjúkat. Mert úgy látszik, kényelmesebb semmit mondani, kibújni a válaszadás elől, nemritkán a névtelenséget kérni, és a nem nyilatkozom! pajzsot tartani elfordított fejjel, mintsem tisztességesen, korrektül tájékoztatni. Nem. Sőt, aki hajlandó erre, azt meg kell akadályozni ! Talán a Munka- és Védő- ruházati Ipari Szövetkezet ceglédi üzemének vezetői is kiérdemlik majd egyszer azt, hogy nemcsak a termelés irányításának felelősségét, hanem az informálás jogát is megadják számukra. Addig pedig egy szóvivőt kéne kijelölni. aki engedély nélkül is nyilatkozhat. De szép is lenne! Fehér Ferenc Ifjú szakmunkások Avatóünnepség Bensőséges ünnepség keretében avatták ifjú szakmunkásokká az' iskola volt dízelmozdony-szerelő tanulóit a MÁV ceglédi vontatási főnökségen. Iskolánk legjobb hagyományai között szerepel minden évben a szakmunkás- avató-ünnepség. A Himnusz hangjai után egy szép Váci Mih,ály-yers hangzott el, majd a volt őszr tályfőnök búcsúztatta a tanulókat, az üzem részéről pedig a vontatási főnök fogadta őket. Ezután értékes könyvek, könyvutalványok és hasznos egyéni kéziszerszám-ajándékok átadására került sor. Lengyel Csaba í. oszt. tanuló Kezdődik a pontvadászat A sportágak többségében még el sem kezdődött az őszi küzdelemsorozat, amikor a vízilabdázók már be is fejezték ez évi bajnoki szereplésüket. Az utolsó két mérkőzésen három pontot szereztek a ceglédi pólózók. Évig CVSE—Egri Vízmű 11-10 (4-0, 2-4, 3-3, 2-3). Cegléd: Nyíri — Beck (1), Nagy (3), Pap (3), Bóbis (2), Kelemen, Ungvári (2), Tóth, Kiss, Lakatos, Bálint. A megfelelő védekezés mellett a helyzetkihasználás gyengébben ment, így elmaradt az első negyed után várt fölényes Fogadóóra Augusztus 17-én, szerdán délután 2-től fél 7 óráig Fekete Antal, a városi tanács elnöke fogadóórát tart a városházán hivatali helyiségében. Autósmozi Augusztus 15-től 17-ig este 9 órakor az autós kertmoziban. a Vasutas-sporttelepen: A rumba, színes szinkronizált, francia film. Rendezte: Roger Hanin. Hivatásszeretet jellemezte A testnevelő emlékére Diószegi László 1953-ban szerzett testnevelő tanári diplomát, s ettől az időtől kezdve élete, munkája összeforrott a sporttal. Tevékeny részt vállalt Abony társadalmi életében: 20 éven át tanácstag, a községi sportkörnek elnökségi tagja, majd elnöke, a járási testnevelési és sportszövetség elnökségi tagja, a művelődési állandó bizottság elnöke, két évtizeden át társadalmi edző. Része volt a község sport- létesítményeinek , fejlesztésében, iskolája tórnatermének felszerelésében. Másfél évtizeden át készítette fel a helyi, járási, megyei és országos spartakiádokra a község fiataljait, ahol számos értékes eredmény született. Életritmusa a nyugállomány idején sem lanyhult. Két éve a község sporttörténetének feldolgozására vállalkozott egy munkatársi csoport élén. Ennek is becsülettel eleget tett. Családjában három generáció (apja, ö maga két testvérével és gyermekei is) a közösséget, a felnövekvő nemzedéket szolgálta, illetve tanítja. Pontosságára, hivatásszerete- tére és kötelességtudatára tisztelettel emlékezünk. Kereken négy évtizede, hogy az abo- nyi emberek között, velük, s értük vállalt szolgálatot. Nevelte, tanította apák, s nagyapák generációit. Tisztelői nemrég kísérték utolsó útjára, az abonyi református temetőben. Győré Pál győzelem. A ceglédiek hét, a vendégek hat akciógoit dobtak. Évig CVSE—CSMSK 9-9 (2-3, 3-0, 2-2, 2-4). Cegléd: Nyíri — Nagy (2), Bóbis (2), Kelemen, Tóth, Kiss (2), Lakatos, Beck, Pap (2), Ungvári (2), Bálint. Több fiatallal kezdett az Évig CVSE, akik nem tudták kihasználni a kialakított helyzeteiket, az ellentámadásoknál tapasztalatlanságuk miatt nagyokat hibáztak, így a CSMSK szerzett előnyt. A második játékrészben az idősebbek már több játéklehetőséget kaptak, - fordítottak az eredményen. A befejező negyedben kétgólos hátrányt tudott ledolgozni a fővárosi gárda. Az Évig CVSE végeredményben a hatodik helyen végzett tizenhárom ponttal. ★ A nyári szünet után elkezdődik a pontvadászat a megye I. osztályú labdarúgó- bajnokságaban. A Ceglédi VSE az első fordulóban itthon játszik, a CVSE-sportte- lepen szombaton 17 órakor az előző bajnokság bronzérmesét, a soroksári VOSE-t fogadja. A ceglédiek játékosállománya néhány helyen változott. Klein abbahagyta a játékot, Till Bajára került. Ugyanakkor a CVSE leigazolta Kovácsot a Bem SE-ből, ahonnan Keresztúri is visszakerült régi klubjába. A csapat edzője Zágon László lett. U. L. ISSN «183—2600 (Ceglédi Hírlap)
