Pest Megyei Hírlap, 1988. augusztus (32. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-13 / 193. szám
Cél: az ellátás javítása Molettház testesebbeknek Körutamra indulás előtt legtöbbször belelapozom feljegyzéseimbe. jegyzeteimbe. Naponta találkozom emberekkel. akiknek kérésük, panaszuk van. A piaci árakkal, a bolti mérlegekkel és pénztárgépekkel kapcsolatban sok észrevétel hangzik el. Nem egy kereskedővel beszélgettem el már e panaszokkal kapcsolatban. Igazat adtak, de a vállalatok nem tudnak a helyzeten változtatni, anyagiak hiányában. Február 26-án voltam a Gödöllői Áfész részközgyűlésén, ahol Tóth Mihályné, ma már a szövetkezet elnöke, a beszámolót kiegészítve és a hozzászólások egy részére .válaszolva mondta el: célunk újabb kereskedelmi egységek megteremtése, az üzlethálózat bővítése, a lakosság egyre javuló ellátása. A bejelentést már májusban tett követte. A Rét utcában egy ABC-t adtak át, majd a Szabadság út 21. szám alatti olcsó áruk boltját nyitották meg, ahol kapni lehet divatárut, méterárut és cipőt. Ugyancsak az áfész égisze alatt a Kossuth Lajos utca 31—35. szám alatt a volt Komáromi kenyérüzlet helyén megnyílt egy szerelvény üzlet. A szerződéses üzletnek két dolgozója yan, Szibilla László üzletvezető és Tornyainé Karsai Gabriella. Ottjártamkor igazi kereskedői alapossággal mutatta oe az üzletet Tornyainé: Nehéz volna felsorolni hely hiányában mindazt az anyagot, amit vásárolhatnak a betérők. PVC-idomok, vizes gázszerelési anyagok, csaptelepek. bojlerek, gázkészülékek, WC-f elszerelés, mosdók és mosogatók, bűzelzárók, padlóössze folyók, központi fűtéshez hazai és importanyagok. Nagy a kereslet- is. A Kossuth Lajos utca 22- ben a nevében is érdekes boltot találunk, a Molettházat. Volt itt már bőrdíszműves, majd játékterem. A Monor és Vidéke Áfész üzemeltetője a boltnak, amelyben Kosik Sán- dorné igyekszik áruféleségeivel a vevőket kiszolgálni. A szerződéses üzlet lassan egy éve üzemel, múlt év szeptember 1-jétől várja a vásárlókat. Kosikné régi kereskedő, a vásárlókkal meg tudta és meg tudja teremteni a jó kapcsolatot. A kissé testes nők és férfiak köréből kerülnek ki a vásárlók, de a soványabbak is vásárolhatnak. Berepülopréba után éleslövészet Először sikerült győzni Légi felvétel a GSC—Bag edzőmérkőzésről. Sipekl Attila ba- gi kapuvédő gyorsabb volt Markóczi István GSC-csatárnál Izgatottan várják a labdarúgás szerelmesei a vasárnapi NB III-as nyitányt. Sokan voltak kiváncsiak az utolsó előkészületi mérkőzésre, amely a múlt heti GSC—Bag találkozó visszavágója volt szerdán délután a bagi játéktéren. Az első kilencven percet a gödöllőiek nyerték fölényesen. Ezen a héten kedden ki- lencvenperces kombinált edzést tartottak a bagiak, pénteken 80 perces technikai, taktikai edzés, majd taktikai értekezlet szerepelt a programban. Amíg az NB III két újonca a pályán mérkőzött, sokan emlékeztek a két évtizeddel ezelőtti hasonló helyzetre. Akkor a megyebajnokság első három helyezettjeként egyszerre jutott a nemzeti bajnokságba a Bag, a Gödöllő és az Aszód. — A bajnoki nyitányban a Balassagyarmatot fogadtuk. A félidőben még vesztésre álltunk — 1-0 volt az eredmény —, de a szünet után felülkerekedtünk és 3-1-gyel sikerült elkönyvelni az első két pontot — idézte fel Tóth Tihamér szurkoló a múltat. Bagra látogat a csoport testületé. A vasárnap fél ötkor kezdődő nyitómérkőzésre óvatos becslések szerint is legalább ezer nézőt várnak a sztráda melletti pályára. Az előkészületi találkozón a Bag visszavágott, 3-2-re nyert, s ezt mindenki jó jelnek tekinti. A Bagi SE sorsolása. 1. forduló, augusztus 14. 16 óra 30: Bag—Recsk. 2. forduló, augusztus 20. 16 óra 30: Bélapátfalva—Bag. 3. forduló, augusztus 28. 16 óra 30: Bag— St. Síküveggyár. 4. forduló, szeptember 3. 15 óra 30: St. Kohász—Bag. 5. forduló, szeptember 11. 15 óra 30: Bag— Mád. 6. forduló, szeptember 17. 15 óra: Bag—SBTC. 7. forduló, szeptember 25. 15 óra: Gyöngyös—Bag, 8. forduló, október 2. 14 óra: Bag— 9mm<rarit ?- frísfcGév ülfteb«' 8. 14 óra: Heves—Bag. 10. forduló, október 16. 13 óra 30: Bag—H. Köteles SE. 11. forduló, október 22. 13 óra 30: Borsodi Bányász—Bag. 12. forduló, október 30. 13 óra 30: Bag—Nagybátony. 13. forduló, november 5-én, 13 óra: Apc —Bag. 14. forduló, november 13-án, 13 óra: Bag—Balassagyarmat. 15. forduló, november 20-án, 13 órakor: Ede- lény—Bag. Fotómodell Korszerű, szép, gondolat- és érzelemgazdag alkotások kiállítása nyílt meg a minap az aszódi Petőfi Sándor laktanyában. Pálfy Gusztáv szobrászművész művei, úgy hiszem, az ezredforduló emberének, gondolkozásának időálló tanúi. A nagyközönség számára is érthető alkotások. A csapat művelődési otthonába, a galériába látogató katonák elmélyülhetnek megtekintésükben. Maradandó élményt nyújtanak. A negyvenhat éves szobrász kiállítási katalógusai eseményekben gazdag életutat tük- • «íznek. Köztéri műveit főként A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM. 193. SZÁM 1988. AUGUSZTUS 13.. SZOMBAT Ahol egykor szabad terület volt Lakóházak kúsznak a magasba '/ A településszerkezeten belül a rendelkezésre álló Z részterületeket előrelátóan, várható rendeltetésüknek megfelelően távlatokra kiterjedően célszerű megtervez- ^ ni. Nemcsak a várható lakosság elhelyezéséről kell gon- ^ doskodni. hanem a terjeszkedő település háttérágaza- ^ tainak, infrastruktúrájának területigényét is előrelá- 2 tóan át kell tekinteni. Amikor Gödöllő még község volt, nem számolhattak azzal, hogy a várossá alakulás után a lakosság száma közel háromszorosára duzzad. Akkoriban alig lehetett településfejlesztési koncepcióról beszélni. A város tehát lényegileg a Stromfeld-lakótelepen kívül a falusi településszerkezetre épült rá, nagyobb részben a lebontott épületek helyén. Kedvező lehetőségként a kiterjedt tömbbelsők megnyitásával nyert telkeket. Ez történik napjainkban is. A városias, telepszerű többszintes beépítéshez tehát volt terület és lesz még a következő, Kossuth—Bajcsy-Zsilinszky— Szilhát—Dózsa György út által. határolt tervezett lakótelep megépítéséhez is. A városépítés eddig azzal az előnnyel is járt, hogy az elő- közművesítés költségei viszonylag alacsonyak voltak, mert a lakótelepek közvetlenül csatlakozhattak a már üzemelő városi vízhálózatra. A szennyvizeket szabadlejtéssel bevezethették a gyűjtőhálózatba. Nyitott völgy Kedvezőek a város településföldrajzi adottságai? Nem határtalanok. Nemcsak a domborzati viszonyok, hanem a különböző közületek előzetes területfoglalásai is csökkentik a szabad, beépíthető területeket. A lakóházak egyre magasabbra húzódnak fel a keleti domboldalon és ma már 255 —260 méter magasságban is emelnek lakóépületeket. Több esetben kétszinteseket. A Rákos völgye észak—déli irányban nyitott, látszólag szabadon beépíthető területet kínál, amely kedvező a közműellátásra is. Délen a parkok, az odatelepült intézetek. a tósorozat, a hatvanas évektől kezdve már a szennyvíz- tisztító telep közelsége is határt szab. Keleten az egyetemi város és az öreghegyi vonulaton elhatalmasodott hétvégi település állt útjában annak, hogy a völgyre néző lejtőn látványos és vonzó, városképet kiemelő teraszos lakótelep épülhessen. Nyugati irányban a már történelmi idők óta protokolláris erdőség emelt sorompót. Hiányzott a felismerés A közműveket is távlatokra kell tervezni. Igv a legfontosabb közművet, az ivóvízellátás reménybeli területét is jó előre kijelölni és megőrizni. Figyelembe kellett volna venni, hogy Gödöllő szükségszerűen mind magasabb területek felé fog terjeszkedni. A vízellátás alaplétesítményét Képező tárolómedencéket is olyan magasságban lett volna célszerű elhelyezni, amely a jövőben létesítendő városnegyedeket megfelelő nyomással ellátná. Mentséget jelent-e az, hogy a hatvanas évek legelején hiányzott ez a felismerés? A magaslati tárolómedencéket, 260 méteres tengerszint feletti magasságra telepítették. Az öreghegyi vonulaton alig távolabb 300 méteres magasság is rendelkezésre állt. Igaz, ebben az időben a fejlesztés elsősorban a Humán és a környező intézmények, vállalatok igényét szolgálta és a településé még nem fogalmazódott meg elsődleges követelményként. Gödöllő terjeszkedése ma már jelzi, hogy a közműveknél létre kell majd hozni egy felső ellátási övezetet, amely a Csanak dűlői lakótelep — és távlatban — az antalhegyi, Panoráma úti és boncsoki települések vízellátását segíti. Lakótelepet, terveztek oda, ahova évtizedekkel ezelőtt a város északi vízmüvének vízgyűjtő területét jelölték ki és vették művelés alá. Ez a 'vízgyűjtő terület a Szilhát és a Rögés dűlök területére terjed ki. A vízmű napi 1800 köbméteres termelését a Humán zóna fogyasztja el. A gondot az ivóvíz veszélyeztetése jelenti. A laza, üledékes területen a vízadó rétegződés viszonylag sekély mélységben fekszik. A víztartalmú lencsék felett nincsen olyan összefüggő vízzáró rétegződés, amely a felszíni szerves szennyeződések bemosó- dását megakadályozná. A területet a vízügyi és közegészségügyi hatóságok által is ismert szennyezőforrások terhelik Évtizedekre előre A hatóságok szándékát, az egész vízgyűjtő terület átminősítését hidrogeológiai védőövezetté, csak a pénzhiány akadályozta meg. A közegészségügyi hatóság a lakótelep kialakításához mégis azzal a megkötéssel járult hozzá, hogy a "kutak körül védőterületet jelöljenek - ki. Mindez nemcsak arra hívja fel a figyelmet, hogy a településfejlesztést évtizedekre előre meg kell tervezni, hanem arra is, hogy a közművek zavartalan működésének alaptételeit már a területelosztásnál ajánlatos figyelembe venni. Szakonyi Dezső Mól Augusztus 13-án és 14-én: A hét mesterlövész. Színes amerikai western. 4 órakor. Szárnyas fejvadász. Színes, magyarul beszélő amerikai sci-fi. Csak 16 éven felülieknek! 6 és 8 órakor. Pálfy Gusztáv művészete Középpontban az ember Kecskemét vásárolta meg, Kiskunfélegyházán — szülővárosában i— Kossuth- és Pe- tőfi-mellszobor őrzi művészetét. Szűkebb pátriánkban is láthatjuk egy alkotását. Erdei Ferencet ábrázoló mellszobrát a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen állították fel 1986-ban. önálló és közös kiállításai révén határainkon kívül is ismerik a művészetkedvelők. A felsorolásból sajnos az tűnik ki, hogy körzetünkben még nem láthattuk egyszerre több szobrát. Mint lapunkban már megírtuk, a laktanyában most Petőfiről készült mellszobrát leplezték le. Egy dolog a mellszobor készítése és másik a hangulatot, történést, szépséget közvetlenebbül ábrázoló tárgyi költészet. A galériában ez utóbbinak1 vagyunk, lehetünk elmélyült tanúi. Nézzük halkan a csendes üzeneteket és • adjuk át a szót a műértő vélemény- nyilvánítóknak. Pálfy Gusztáv sokoldalú művész — írja katalógusának bevezetőjében Egri Mária. Fi- lozófikus tépelődéseit, groteszk, lírai, vagy formai ötleteit azonban elsősorban bronz kisplasztikáinak gazdag sora hordozza. Mondandója alapjaiban nem változott, csupán az eltelt évtized alatt filozófiku- sabb, koncentráltabb fogalmazásra kényszerült. Pálfyt egyrészt az embernek, mint legfejlettebb természeti lénynek az általános, időben és térben egyaránt ható problémái foglalkoztatják, másrészt korábbi munkáihoz kapcsolódva az emberi szubjektum visszásságait, gyengeségeit pellengé- rezi. Az 1968 óta kiállító művész másik katalógusában kivonatokat olvashatunk kritikákból. Illusztrációnkhoz is illenek Artner Tivadar sorai, melyek a Népszabadságban jelentek meg. Kisplasztikái meggyőzően tanúsítják, hogy a monumentalitás nem méret, hanem koncepció, szobrászati felfogás, hangvétel dolga. Ha fotón látnám egyikét-másikát, méteresnek hinném. Aki odahajol míves bronzfiguráihoz, körüljárja őket, felfedezi és élvezi a modellálás finomságait, csak azt kívánhatja: bárha mielőbb köztéren — vagy inkább intim térben látná őket. A bulgáriai Gabrovóban nemzetközi tárlaton látta alkotásait Stephan Furtounov. Csak egy szíve mélyéig huKüzdelem manista ember képes olyan müveket alkotni — írta, amelyek a valóságunkat összehasonlítják és tükrözik egy szokatlanabb szemszögből. Az ilyen művek az embereket arra késztetik, hogy átnézzenek önmagukon, s ne csupán csak nézzék önmagukat. A Gödöllőn és a körzetben élő művészetkedvelők e kis bemutatás olvastán, láttán talán elgondolkoznak azon, hogy hogyan tudnák Pálfy Gusztáv munkáit megismertetni e vidék szélesebb nyilvánosságával is. Balázs Gusztáv ■ Szombati jegyzet a Kutyabaj Ezen a héten egy elpusztult kutya földi maradványai tartottak lázban néhány városlakót. A döglött jószag műanyag zsákban árválkodott hosszabb ideje valamelyik út szélén. Addig-addig bosszantotta a járókelőket ez a látvány, amíg egyikük beszeli külső munkatársunkkal és megkérte: ugyan írja már meg az újságban, miért nem szállítják el az ebet. mellesleg, hogyan történhet ilyesmi. A válasz ez volt: Önök látták, ha úgy gondoljak, Írják meg. De miért kellene emiatt tollat ragadnia valakinek is? Ezen értetlenkedtem ahelyett, hogy a nyilvánosság és a szerkezetátalakítás magvasabb kérdéséin gondolkodtam volna, amikor nálunk is csörgött a telefon és egy olvasónk megnyugvással közölte, nem kell már intézkedni, mert elvitték a szerencsétlenül járt jószágot. Történt ez éppen akkor, amikor már megfogalmaztam a választ: a magam részéről kijelenthetem, nem érek rá elvinni, de önök megtehe tik. A város utcáin járva is tovább töprengtem ezen. Jöttek velem szemben — srtand előtt vagy strand után — a barnára sült csokilányok, s a hasonló délceg legények. Azt hiszem, nekik eszükbe sem jutna az, hogy ha az utcájukban döglött állatot látnak, azt el kell földelni. A korosabbak bizonyosan emlékeznek erre a praktikus megoldásra, ok viszont nem érnek rá. Kutyabaj? Az is. De az ebben az esetben — és további apró-cseprő közügyeinkben — a tapasztalat, a másvalakire várás meggyőződésem szerint nemcsak kutyabajról tanúskodik. Cselekvőképességünk megbénulása vagy olyan eltorzult megjelenése, hogy a szerkesztőséget hívjuk fel egy elhullott jószág eltakarításának ügyében, társadalmunk kórképét is tükrözi. Sokszor úgy érezni, egyik embert a másikkal semmi sem köti össze. Túlontúl elkülönült személyiségek vagyunk. A legszívesebben még munkahelyünkön is bezárnánk dolgozószobánk ajtaját, csak be nz jöjjön valaki. Közben azt hirdetjük, bennünket igenis érdekelnek a közügyek. A közügyek — úgy hiszem — egyre inkább elöltünk zajlanak. Ám az lenne a legjobb, ha még ez a távolság is csökkenne, sőt megszűnne. Ott zajla- nának a közügyek, ahol a felelős és tettrekész állampolgárok tartózkodnak éppen. Vagyis nem előttünk, hanem közöttünk. Erre is voltak már példák. Előfordult, hogy némák maradtunk, mert nem tanultuk meg, hogyan kell szólni. Más esetben szóltunk volna, de nem engedték. A célról mégsem szabad lemondani. Eközben azon is elgondolkozhatunk, hogy csak féligazság a társadalmat okolni az egyén bezárkózása miatt. A társadalom ugyanis emöerek sokaságából áll. Államosított társadalom helyett társadalmasított állam kell, foglalhatjuk osz- sze sokak igényét. Ebbe a képbe talán beleilleszkedik az a kívánalom, hogy a felelősség is társadalmasi- tott legyen. Az egyéni mellett. Ma gyakoriak az olyan ellentmondások, hogy mi tartunk fenn egy közösséget, de mások adják el. Nincs beleszólásunk, tehát felelősségünk sincs. Ezért bármit mondhatunk az esetről, sőt, állíthatjuk, miénk a pontos információ. Azt hisszük, csak kibicek vagyunk, pedig a mi pénzünk vész el. Ha felelősségünk olyan mértékű lesz, hogy érezzük hatását a történésekre, talán az ilyen kutyaügyeket is el tudjuk intézni természetes módon. B. G. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)