Pest Megyei Hírlap, 1988. augusztus (32. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-13 / 193. szám

4 megyei] 1988. AUGUSZTUS 13., SZOMBAT Tiszta helyzetet teremteni Sarzsi nélkül is központ Pilisvörösvár a járások megszűnésekor nem lett körzetközpont. A Budát körülölelő településlánc közigazgatási centrumává többitől tá­vol eső és nehezen megközelíthető Budaörs lett. A döntés helyessé­gét igazolta, hogy a körzetközpont ma már város, de az is tény, , hogy Pilisvörösvár mindenféle sarzsi nélkül sok vonzáskörzet-köz­ponti feladatkört lát el. Nyilván az előbbiek is sze­repet játszottak abban, hogy Vörösvár január 1-től azon kevés település közé került, ahol — kísérletképpen — be­vezették a kétszintű irányí­tást. Vagyis Budaörs helyett a megyei tanács jár el azokban az ügyekben, amelyekben ed­dig a körzetközpont volt az illetékes, elsőfokon vagy a fel­lebbezésnél. Ugyanakkor új jogkörök kerültek a vörösvári tanács egységes szakigazgatási szer­véhez. Dr. Kígyóssy László, vb-titkár szerint a feladatok ellátása nem jelent különösebb gondot a jól képzett appará­tusnak, bár az is tény, hogy vannak esetek, amelyek a két­szintű irányítás bevezetése óta bonyolódtak. — Tavaly még a kisajátítási ügyekben Budaörs volt az il­letékes. Januártól ez a jogkör Vörösvárra került. Nincs sem­mi gond akkor, ha például a MÁV kéri egy terület kisajá­títását. E?t gyorsan megold­juk. Más a helyzet azonban, s ez a gyakoribb, ha a tanács a kezdeményező és közismert, hogy ez a gyakoribb eset. Ilyenkor nem járhatunk el a saját ügyünkben, a megye je­löl ki egy másik tanácsöt, pár­tatlan ügyintézőként — mond­ja a vb-titkár. — Ez lénye­gesen elnyújtja az elintézés idejét. Természetesen, eljárhatna a vörösvári tanács ezekben az ügyekben is, ha osztályokra tagozódna az apparátus felál­lása. s nem egységes szakigaz­gatási szervként működne. Hiába a felkészült ügy intéző gárda, a csaknem osztályok­ként működő csoportok, ilyen felállásban csak városi tanács dolgozhat. Marad tehát a megnyújtott ügymenet. Ezektől az esetektől el­tekintve — véli a vb-titkár — a vörösváriak csak nyer­tek a kétszintű irányítással. Szinte semmiért nem kell Bu­daörsre utazniuk, gyakorlati­lag minden ügyüket helyben intézhetik el. S ha jól dolgo­zik az apparátus, előkészítet­tek a határozatok, a fellebbe­zés is elenyésző. Dr. Kígyóssy László csupán február óta áll a szakigazgatás élén, de a kétszintű irányítás kérdésében nagy tapasztala­tokkal rendelkezik. A F^ér megyei Bodajk község vb-tit- kára volt, ahol már korábban bevezették a kétszintű irá­nyítást. Jól tudja, hogy Pest megye sok tekintetben sa­játos helyzetben van. Mégis elgondolkodtatóak a Fejér megyei tapasztalatok. Ott a kétszintű irányítás be­vezetésekor százhatvan meg­szűnt városi hatáskör közül mintegy félszáznak a gyakor­lására igazgatási társulást hoztak létre a kisközségek. Így volt lehetséges, hogy a háromtagú apparátus is tart­hatott árszakértőt, s más, egyébként megfizethetetlen szakembert. Valamiféle kör­jegyzőséget is létrehoztak, amely nem gyakorolt hatósági felügyeletet, de segített a tör­vényesség betartásában, a gyors, pontos döntések, határo­zatok meghozatalában, a leg­bonyolultabb ügyekben is. Ám mit kezdtek volna Bo- dajkon egy olyan felemás helyzettel, ami tipikusan Pest megyei. Mint például a pilis- vörösvári szakorvosi rendelő- intézet sorsa. Ez hivatalosan a budaörsi körzet szakrendelője. Sokmilliós költségvetése a budaörsi városi tanács kiadá­sai között szerepel. Onnan gyakorolják a felügyeletet, ott döntik el a vezető személyét. Ugyanakkor a budaörsiek a főváros XI. kerületében része­sülnek szakorvosi ellátásban, Pilisvörösvárnak a környékére sem mennek. A szakrendelő a vörösvári és a környező köz­ségbeli betegeket látja el. Jogos igény tehát, hogy a meglehetős önállóságot kapott tizenkétezer lakosú település tanácsa maga dönthessen a szakrendelővel kapcsolatban. Látszólag egyetlen adminiszt­ratív intézkedés elég lenne hogy a budaörsi költségvetés­hez adott működtetési kiadá­sokat átírnák a vörösváriak számlájára. Ezzel tiszta kép keletkezne ebben a felemás, tipikusan Pest megyei helyzet­ben. Móza Katalin Szivattyú az aluljáróban Megifjodik Nagykáta vasút­állomása. A komplex beruhá­zás keretében felújítják a ré­gi állomásépületet, korszerűsí­tik a vágányhálózatot, s ez év végéig új biztosítóberendezést, elektrodinamikus váltóállítót is üzembe helyeznek. A kor­szerűsítés mintegy háromszáz millió forintba kerül, a költ­ségeket a MÁV fedezi. A beruházás tanácsi támo­gatást — tízmillió forint — is élvező részeként megoldódik végre a nagykátaiak régi gondja. A gyalogosok hama­rosan aluljárón át közleked­hetnek a vágányok alatt. Mindezidáig egyetlen felüljá­rót vehetett igénybe az, aki a település egyik feléről a má­sikra kívánt átjutni. A kényel­mesebbek, a könnyelműbbek szívesebben bóklásztak a sí­nek között, sajnos, a nagyká- tai állomáson ennek következ­tében minden évben történt néhány halálos baleset. Május végén kezdődött az aluljáró építése a KÉV Metró szolnoki építési igazgatóságá­nak kivitelezésében, s az ed­dig tartott ütemterv szerint, az esztendő végére adnák át az új létesítményt, mely négy méter széles, két és fél mé­ter magas le^z. A peronokhoz három lépcső vezet majd fel. A tervek szerint az aluljáró két lejárata — a gyermekko­csit tolók és mozgássérültek, valamint az idősek közlekedé­sének könnyítése érdekében — lejtős, rámpaszerű kiképzést kap. Az építés során eddig nyolc­kilencezer köbméter földet mozgattak meg. A munkát egyedül a talajvíz nehezítette. A víz elvezetése érdekében úgynevezett vákuumkulcsos módszert, csőrendszeren ke­resztüli szivattyúzást alkal­maznak, a talajvíz azonban oly elemi erővel tör fel, hogy a már elkészült két vákuum­kulcs mellé egy harmadikat is üzembe kell helyezniük. Sőt, a majdan kész aluljáróban is működni fog egy szivattyú, amely négy-hat méter mélyről távolítja el majd a vizet. Az aluljáró nedvesség elleni szi­getelése sem lehet hagyomá­nyos: a különlegesen talajvíz­álló szigetelő réteget a Taurus Gumiipari Vállalat készíti. T. B. A gusztusos csomagolás láttán nehéz megmondani, mi kelen­dőbb, a cukorka vagy a meseházikó? Erdősi Ágnes képriportja Monográfia közel hat évszázadról Mini egészségházat avatnak A községbe vezető út fölött kifeszített, a minapi vihartól alaposan megtépázott transzparensen köszönti az érkezőt a 600 éves Hernád. Nagy lokálpatrióták lehet­nek a hernádiak — bujkált bennem az elismerés útban odafelé. Alig négy esz­tendeje, hogy Örkénytől elválva önálló­sultak, s máris felkutatták, nem akár­milyen település az övék — hatszáz éve­sek. A Március 15. Termelőszö­vetkezeten kívül miről lehet még nevezetes ez a község? Megpróbáltam utánanézni. Ám sem a Panoráma sorozat Magyarországról szóló vaskos útikönyve, sem kollégánk, Bé­kás István lapunkban, a het­venes évek elején megjelent faluriportjaiból összeállított Pest megyei barangolások cí­mű kötet nem említi Herná- dot. Hogyan került elő a több évszázados múlt? Mindezekről nagyon tapintatosan — ne­hogy sértés essék — igyekez­tem puhatolózni dr. Fazekas Tibor vb-titkárnál. Kétszer pusztult el ' — Sokan megkérdezték már ezt tőlünk mostanában — nevette el magát, jelezve, szó sincs sértődésről, megérti té- pelődésemet. Hiszen valóban, semmi különösebb nagy múlt­ra utalót nem tudnak felmu­tatni. — A település kétszer, a tatárdúlás és a törökuralom idején teljesen elpusztult. Ez­zel együtt ma már bizonyít­ható tény, hogy legalább 600 évesek vagyunk. S hogy erre fény derült, mondhatnám, ta­lán a véletlen műve. Természetesen nem kutatták intézményesen Hernád múlt­ját, Volt viszont egy pedagó­gusunk, Czagányi László — je­lenleg sajnos, rokkantán Inar- cson él —, aki helytörténeti kutatással foglalkozik. Tőle jelent meg egy cikk úgy két- három éve a helyi tsz üzemi, lapjában, amelyben levéltári anyagokra hivatkozva bizo­nyította, hogy egy 1388-ból származó írásos emlék, mint lákott településről ír Hernád- ról. Erre figyelt fel a tanács­elnök asszony, s a választott' testület elé terjesztette elkép­zelését, ha már így alakult, kérjék fel Czagányi Lászlót egy monográfia megírására és ünnepeljék meg a 600 éves fennállást, — Szerényen persze, ameny- nyire anyagi erőnkből futja — folytatta dr. Fazekas Tibor. — Az engedélyezett kiadványt közös gazdaságunk nyomdája készíti ingyen, hogy ne is mondjam... A napokban je­lenik meg, s az igazolt kezde­tektől a 18. századig írja le településünk történetét. Csekkszámlát nyitottak Évfordulós emlékbizottság alakult és csekkszámlát nyi­tottak az adományoknak. Ké­szült’ matrica pajzzsal, 600 éves Hernád felirattal. Ez fel­került még a helyi butikos pólóira is. Ezeket kapták ajándékba’ az évforduló tisz­teletére rendezett kerékpártú­ra győztesei. Csináltattak szí­nes képes levelezőlapot a köz­ségről, amelynek felülbélyeg­zéséhez a szeptemberi meg- emelékezéssorAzatra a posta emlékbélyegzőt készített. Klub az időseknek A fegyveres erők napján nagyszabású sportnap lesz, he­lyi bajnokság, szellemi vetél­kedővel, s akkor állítják fel a 3 méteres tölgyrönkből faragott bálvány fát. Az évforduló em­lékére ajánlotta fel Varga László amatőr fafaragómű­vész, a tsz alkalmazottja. Az ünnepségsorozat csúcs­pontja a központi körzeti or­vosi rendelő, afféle mini egészségház avatása lesz. Ezt a létesítményt eredetileg jö­vő évi befejezéssel tervezték, de a 600 éves évforduló tisz­teletére előrehozták, meggyor­sították az építését. S hogy tavaly hozzáfogtak, ez még legalább egymillió forint meg­takarítást hozott csupán az anyagárból és s forgalmi adó­ból. Szép a megvalósuló el­képzelés: egy telken, egy tömbben négy épület, rende­lők és egy-egy orvosi lakás készül, mögötte díszkerttel. Ezek mellé később sportpá­lyát és pihenőparkot alakí­ts ak ki. A központi rendelő­ben a körzetin kívül az anya- és csecsemőgondozó is helyet kap, ahol a dabasi szakrende­lőintézet hozzájárulásaként hetente egyszer gyermekorvos rendel majd. A jelenlegi ácsi­ból lakás, a körzeti rendelőből pedig idősek klubja lesz, van erre is igény. Iparosok és amatőrök Mindezek után az már szin­te magától értetődőnek hang­zott, amikor a vb-titkár el­mesélte, hogyan épül, készül az új egészségügyi létesít­mény. A tsz építési ágazat­vezetője társadalmi munkában készítette el a tervet, s elvál­lalta az irányító ellenőrzést az építkezésen, amelynek kivite­lezője természetesen a Már­cius 15. Tsz építőipari ágaza­ta, mint fővállalkozó. Alvál­lalkozó sok van: helyi kisipa­rosok és nem iparosok. Pél­dául jelentkezett egy Volán­buszsofőr, meginvitálta ottho­nába a társadalmi munkák szervezőit, nézzék meg, ho­gyan tud csempézni. Kifogás­talanul — állapították meg, így az ő neve is felkerült a belső szakipari munkára vál­lalkozók névsorába. Nos, így kerülhet mindössze hétmillió forintba Hernád — önállósága óta — első saját erőből készülő intézményi be­ruházása. A 600 évforduló ünnepség- sorozatát decemberben ünnepi tanácsülés zárja. Akkor adják át csupán ez egyszer és csak igazán kimagasló tevékenysé­gért, az évfordulóra alapított A faluért emlékplakettet azoknak, akik a legtöbbet tet­tek legújabb kori történetében, az elmúlt évtizedekben Her- nádért. Kádár Edit Édes élet Szigetbecsén Rézüstben hízik itt a cukorka A cukorgolyókat sziruppal lo­csoljak A cukorka csajt gondos szárítás uign kerülhet a csomagolóba A ragacsos szirup után por­cukrot szórnak a forgó üst­be, amelyben a golyókat hiz­lalják 'T'akaros, fehérre festett épület áll Szigetbecsén, a közelmúltban felállított víz­torony szomszédságában. A kertben szép csemetefentJők, gondozott a pázsit. Aki ma látja, aligha hiszi, hogy ez a rendezett, patyolatszín épület valaha viharos időket élt át; volt istálló, raktár, lomtár és sok egyéb. Most a szigetbecsei Űj Élet Termelőszövetkezet édesipari üzeme talált otthonra falai között, s ezzel úgy tűnik, hosszú időre rendeződött a ház sorsa. Az üzemben húszán, többsé­gében nők dolgoznak, s a kis részleg árbevétele meghalad­ja. a huszonötmillió forintot. Már méterekkel az épület előtt kellemes cukorillat ter­jeng a levegőben. A nagy réz- üstökben apró cukorkagolyók híznak és fényesednek. Kris­tálycukorból — porrá őrlés után — apró golyócskákat ké­szítenek, majd ezeket a forgó rézdobozokban aroma, színe­zőanyag hozzáadásával hiz­lalják. A termék ezután a csoma- golókhoz kerül, akik a leg­különfélébb formájú műanyag dobozkákba porciózzák a cu­korgolyócskákat. A mentolos cigarettát for­mázó kapszulába kerül, az édes cukorka meseházikóba. Ez most az újdonság, s a kész­termék fele csehszlovák ex­portra kerül. Ám jut belőle bőségesen a hazai boltok pult­jaira is. Úgy tűnik, a szigetbecseiek fantáziadús emberek, ötleteik száma végtelen, legalábbis, a csomagolási elképzeléseket, terveket tekintve. A kellemes ízű, ám nem túl különleges cukorkára a gyerekek a kül­lem alapján figyelnek fel. Adagolnak édes golyócskákat fagylalttölcsér, napernyő, űr­hajó, halacska vagy éppen nyuszi formájú műanyag do­bozkába. Legújabb, egyelőre kísérleti példányuk a rózsaszínű pár­duc, amely belsejében rejte­geti majd a szigetbecsei édes­séget.-■# *■ ^ f® "r ■ AJiány üst, annyi swnű és ízű édesség

Next

/
Oldalképek
Tartalom