Pest Megyei Hírlap, 1988. augusztus (32. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-10 / 190. szám

2 1988. AUGUSZTUS 10., SZERDA Alakulóben a tűzszünetet ellenőrző csoport Méltatják azENSl-főtitkár érdemeit J Az iraki—iráni tűzszünet bejelentését Irakban nagy $ győzelemként ünnepük, Teherán pedig bejelentette, ^ hogy minden harci tevékenységet azonnal beszüntet. £ Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár szerényen elhá- £ rította magától a sikert, s kijelentette: szeretné, ha a f világszervezet kapná meg a Nobel-békedíjat. A fegy- í vernyugvás az ENSZ-fötitkár kitartó erőfeszítéseinek í eredménye. Latin-amerikai kommunista pártok értekezlete Montevideoitanácskozás Egyhangúlag megszavazta kedden az ENSZ tüzszüneti ka­tonai megfigyelő csoportjának felállításáról szóló határozatot a világszervezet Biztonsági Ta­nácsa. A mintegy 350 főnyi fegyvertelen ENSZ-megfigye- lő az augusztus 20-ra meg­hirdetett tűzszünet előtt már a helyszínre érkezik. Munkáju­kat katonai és polgári szemé­lyekből álló ellátócsoport biz­tosítja. A megfigyelők megbízatása egyelőre féléves időtartamra szól. A várható költség 74 millió dollár lesz erre az időtartam­ra, s ez komoly gondot okoz az anyagi gondokkal küzdő világ- szervezetnek. A részleteket egyelőre nem tették közzé, de a megfigyelő csoport értesülé­sek szerint több mint húsz or­szág képviselőiből áll majd. Az ENSZ első . ízben hoz létre „flottát” különböző nemzetek hajóiból, Az iraki—iráni tüzszüneti megállapodás hírére a nagy biztosítótársaságok csökkentet­ték a háborús kockázattal összefüggő díjtételeiket. A Lloyd’s biztositó hivatalos közlönye kedden közzétette a társaság új díjszabását, amely lényegesen olcsóbbá tette a Perzsa(Arab)-öböl országaitól származó kőolaj és kőolaj­származékok elszállítását a térségből. A környező országokban megkönnyebbüléssel fogadták a tűzszünet hírét. Különösen Kuvaitban, ahol az emír csü­törtökre munkaszüneti napol hirdetett, hogy méltóképpen megünnepelhessék a nagy ese­ményt. A parányi, de roppant gazdág olajsejkség ugyanis .úgyszólván kőhajításnvira volt a háború frontjaitól. Területét többször is érte rakétatalálat, és Irán fenyegetőleg lépett fel vele szemben, mert anya­gilag támogatta Irakot. Gra­tulált a tüzszüneti megállapo­dáshoz Iraknak és Iránnak egyaránt az ugyancsak gazdag öböl menti arab ország, A TÜZSZÜNET az ENSZ- főtitkár hétfő éjszakai beje­lentése szerint hivatalosan csak augusztus 20-án hajnal­ban lép életbe, de már most hallgatnak a fegyverek végig az Irak és Irán közötti mint­egy 1200 kilométeres fronton, csakúgy, mint az öböl egész térségében. Bagdadban há­romnapos ünnepet hirdettek, s ujjongó tömegek lejtenek tán­cot az utcákon. A hivatalos Irak így emlékezik meg arról, amit „a nyolcéves háborúban aratott győzelmének” kiáltott ki. Teheránban, amelynek csapatai az utolsó hetekben több vereséget szenvedtek el. sokkal visszafogottabb a hangnem. A rádió a hadse­reg főparancsnokának köz­leményét sugározza, amelyben utasítást ad az iráni fegyve­res erőknek, hogy földön, ví­zen, levegőben egyaránt szün­tessék meg a harci tevékeny­séget. Legyenek azonban har­ci készültségben — hangzik a parancs —, ha iraki részről bárhol támadás érné őket, vi­szonozzák a tüzet. Egy nyolcesztendős háború­ra — amelynek halottakban és sebesültekben különböző becslések szerint mintegy másfél-két és fél millió áldo­zata volt —, nem könnyű pontot tenni. A mostani fegy- vernyugvást nehéz lesz végle­gessé tenni, hiszen gddig, amíg a szemben álló feleket szét nem választják, a front­vonalak közé beékelődő ENSZ békefenntartó erők, bármelyik oldalról, akármelyik frontsza­kaszon újra kezdődhetnek a harci cselekmények. A sok esztendőn át szított mérhetet­len gyűlölet a másik iránt, a még elevenen élő kölcsönös gyanakvás, esetleg odavezet­het, hogy ismét dörögni kez­denek a fegyverek. Először csak néhány egység között, majd a hadműveletek elkerül­Szaúd-Arábia külügyminiszte­re is. Szaud el-Feiszal herceg azonban azt is hangsúlyozta, hogy ez csak az első lépés a tartós béke felé vezető ösvé­nyen, az út java még hátra van. A háborúban Szaúd-Ará- bia nyújtotta Iraknak a leg­nagyobb anyagi támogatást. Az Irakkal és Iránnal egyaránt határos Törökország külügy­minisztériuma nyilatkozatban fejezte ki elismerését Bagdad­nak és Teheránnak, mert jó­akaratukkal lehetővé tették a sikert. A Szovjetunió üdvözli az Irak és Irán között létrejött tüzszüneti megállapodást, és igen nagyra értékeli Javier Pérez de Cuellar főtitkár köz­vetítő tevékenységét — 'közöl­te keddi moszkvai sajtótájé­koztatóján Vagyim Perfiljev külügyi szóvivő. A Szovjet­unió kész a jövőben is min­dent megtenni, hogy elősegít­se a világszervezet ilyen irá­nyú tevékenységének sikerét — tette hozzá. Az Egyesült Államok meg­várja a tűzszünet létrejöttét Irak és Irán között, s csak ezt követően dönt a Perzsa (Arab)-öböl térségében állo­másozó erői esetleges csök­kentéséről — jelentette ki Frank Carlucci amerikai vé­delmi miniszter. Carlucci ked­den reggel mindhárom nagy ■amerikai televíziós hálózatnak nyilatkozott. Tizenkét napos közel-keleti, ausztráliai és délkelet-ázsiai látogató körútjáról hazatérő­ben Margaret Thatcher kor­mányfő a Perzsa (Arab)-öböl- ben járőröző brit hadihajó fedélzetén üdvözölte kedden az iráni és az iraki kormány­nak ,a .tűzszünet elfogadásáról hozott döntését. A brit mi­niszterelnök azt a reményét fejezte ki, hogy a tűzszünet hamarosan véget vet az oly sok életet kioltó, borzalmas háborúnak. A Manchester nevű rombo­lón tett meglepetésszerű lá­togatásával adott nyomatékot hetetlenül kiszélesedhetnek, s mindegyik fél — a már is­mert gyakorlat szerint — a másikat teszi felelőssé a tör­téntekért. EZÉRT OLY FONTOS, hogy a tűzszünetet kellő létszámú ENSZ békefenntartó erővel biztosítsák. Eddig 24 ország ajánlott fel katonai szemé­lyeket erre a rendkívül lé­nyeges feladatra. S a világ- szervezet — mivel tudatában van annak, hogy a maximális körültekintéssel kell eljárni — már hetekkel ezelőtt egy nor­vég ezredessel az élén, 11 ta­gú katonai szakértői bizottsá­got küldött Iránba és Irakba. E csoport jelentésében nem­csak arra tért ki, hogy vé­leménye szerint az 1200 kilo­méteres sivatagokon, zord he­gyes vidékeken és mocsaras területeken végighúzódó fron­tok mentén, hol helyezzék el a fegyverszünetet felügyelő világszervezeti megfigyelőket. Arra is felhívták a figyel­met, hogy a békefenntartó erőknek helikoptereket és ha­jókat is rendelkezésükre kell bocsátani, hiszen a tűzszünet megtartását a vizen és a le­vegőben ellenőrizni kell. A dokumentum 350 főnyi kato­nai megfigyelő csoport felál­lítását javasolta. Sőt ennek költségkihatásairól is számí­tást készített. Eszerint az ak­ció mintegy 74 millió dollár­jába kerülne a világszervezet­nek. A Biztonsági Tanács hétfői ülésén ezekre a részletekre a Thatcher asszony annak a ki­jelentésének, hogy a dubai partszakasz mentén járőrszol­gálatot teljesítő, négy hajó­egységből álló brit Armilla- flottilla mindaddig ott marad, amíg meg nem bizonyosodnak afelől, hogy megszűnt a fe­nyegetés. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezete, és kiváltképpen annak főtitkára kivételes szerepet játszott Irak és Irán tűzszü­net! megállapodásának létre­jöttében — hangsúlyozta ked­den a nyugatnémet külügy­miniszter. Hans-Dietrich Genscher úgy vélekedett, hogy Javier Pérez de Cuellar, a világszervezet első számú tisztviselője No- bel-békedíjra méltó érdeme­ket szerzett ebben az ügyben. Finnország — az Egyesült Nemzetek Szervezetének fel­kérésére — hajlandó tizenöt katonát kiállítani az iraki— iráni tűzszünetet ellenőrző ENSZ-megfigyelő erő kötelé­kébe' — közölték kedden a helsinki védelmi miniszté­riumban. A svéd külügyminisztérium jelezte, hogy az ország kész katonákat küldeni a húsz nemzet képviselőiből összeál­lítandó, 350 fősre tervezeti katonai megfigyelői csoport­ba. Ennek a még csak alakuló­ban lévő csoportnak jó előre megszervezett és készenlétben tartott előőrsei kedden már el is indultak Irakba és Iránba, jelek szerint nem terjedt ki a vita. A jóváhagyás a lényeg­re szorítkozott: a tűzszünet dátumára és az utána kezdő­dő kétoldalú iráni—iraki bé­ketárgyalások helyének és időpontjának jóváhagyására. A tanács tagjai megállapod­tak abban, hogy kedden ki­munkálják a részleteket. Ez meg is történt. S elfogadták, hogy a több mint 20 ország képviselőiből álló 350 főnyi el­lenőrző csoport megbízatása egyelőre félévre szól. A 74 millió dolláros költségelő­irányzatot reálisnak találták. MINDENESETRE a techni­kai részletek elfogadása után, az ENSZ-főtitkár által megje­lölt dátumig, augusztus 20-ig, hátralevő tíz nap elegendő lesz arra, hogy a megfigyelő csoportok megszerveződjenek és felszereléseikkel együtt el­foglalják helyüket az ellen­őrző pontokon. Így augusztus 20rán közép-európai idő sze­rint reggel öt órakor életbe léphet a itűzszünet. A legna­gyobb veszély addig az, hogy a frontvonalakon egyes for­rófejű helyi parancsnokok az ellenségeskedés felújításá­ra adnak utasítást. Ezért az ENSZ főtitkára mérsékletre és visszafogott magatartásra hív­ta fel mindkét felet, hogy au­gusztus 20-án ne legyen aka­dálya a már ellenőrzött fegy­vernyugvás hivatalos nyitá­nyának. S ha minden menetrend szerint történik, akkor augusz­tus 25-én Pérez de Cuellar NATO Hadgyakorlatok A NATO nagy erődemonst­rációnak szánja idei őszi Automn Forge fedőnevű had­gyakorlat-sorozatát, amelyen a tagországok negyedmillió katonája vesz részt — közöl­te a NATO európai haderői főparancsnokságának szóvivő­je kedden a Belgium déli ré­szén fekvő Le Casteau-ban, a NATO európai haderőinek fő­parancsnokságán. A manőve­rek augusztus végétől novem­ber végéig tartanak. A burmai hatóságok 822 személyt, köztük 11 fiatal buddhista szerzetest tartóztat­tak le Rangunban a hétfői tömegtüntetésen. A burmai fővárosban hétfőn este 100 ezer ember tüntetett a kor­mány ellen, dacolva a múlt hét óta érvényben levő rend­kívüli állapot gyülekezési ti­lalmával. Demokráciát és gaz­dasági reformokat követelő tüntetések voltak az ország 14 más. városában is. Manda­lay és Mergui városában kei­két tüntető életét vesztette. A hétfői tüntetés volt a leg­nagyobb népi megmozdulás Burmában az 1962-es katonai hatalomátvétel óta. A tiltako­zó mozgalöm követeli Sein Lwin államfő lemondását is, őt tartva felelősnek az utób­bi hónapok kormányellenes megmozdulásainak véres el­nyomásáért. Sein Lwin ez év jelenlétében, Genfben megkez­dődhetnek az iráni—iraki bé­ketárgyalások. Ezek kétolda­lú megbeszélések lesznek, s az ENSZ főtitkára nem mint közvetítő vesz részt azokon, hanem ottlétével azt akarja előmozdítani, hogy a volt har­coló felek között létrejöjjön a megegyezés. Egy olyan sze­mélyiség jelenléte, mint Pérez de Cuellaré — akinek rend­kívüli szerepét a mostani tűz­szünet létrehozásában mind Bagdadban, mint Teheránban mély tisztelettel elismerik —, valóban szükséges is lesz, mivel várhatólag magasra csapnak majd az indulatok, amikor a két háborúskodó or­szág képviselői szemtől szem­ben a tárgyalóasztalhoz ül­nek. Hiszen egy törékeny tűz­szüneten kívül tulajdonkép­pen eddig semmi másban nem egyeztek meg. OLYAN PROBLÉMÁK ke­rülnek szőnyegre, mint a fo­golycsere, a háború kirobban­tásáért való felelősség, a kár­térítési igények, továbbá a ha­tárok ügye. Mindmegannyi olyan forró téma, amely el- fajultrtá teheti a további tár­gyalást, s azzal fenyegetheti, hogy a felek képviselői ott­hagyják a tárgyalóasztalt, s ismét a fegyverekre akarják bízni a döntést. Ezért kívá­natos, hogy az ENSZ-főtitkár jelen legyen, s mérséklőleg hasson. Jelenlétével azt feje­zi ki, hogy személyében maga a világszervezet felügyeli ezt a tárgyalást, s a testület, A szolidaritás további erősí­tésére Latin-Amerika orszá­gaival és a világ minden de­mokratikus és forradalmi ere­jével az imperializmus elleni küzdelemre és a nemzeti fel­szabadító harcra szólítottak fel azok a küldöttek, akik a latin-amerikai kommunista pártoknak az uruguayi fővá­rosban kedden befejeződött tanácskozásán vettek részt. júliusában vette át az ország vezetését U Ne Wintői. Legalább harminchatan meg­haltak, 92-en pedig megsebe­sültek kedden Burmában, ahol újabb tüntetések folytak. A fővároson kívül ezúttal továb­bi 26 város és környéke volt heves tiltakozások színhelye. Az államfő hatalmának meg­döntését célként nyíltan zász­lajukra író tüntetők közül mintegy ezerötszázat őrizetbe vettek a fegyveres erők. A múlt szerda óta a délkelet­ázsiai országban statárium van érvényben, aminek értelmében minden csoportosulás tilos. Kétezerig szóló szovjet—af­gán gazdasági megállapodást írnak alá ősszel Moszkvában — vált ismeretessé a napok­ban Kabulban. A megállapodás többek kö­zött szovjet segítséget irányoz majd elő az afganisztáni hely­reállítási munkákban és az KABULBAN szovjet hiva­talos források kedden meg­erősítették, hogy augusztus 5-én Afganisztán légterében, az afgán—pakisztáni határ térségében lelőtték a szovjet légierő egyik katonai gépét. A repülőgép pakisztáni terüle­amely a világ országainak képviselőiből tevődik össze, már hallatta akaratát és kö­vetelését: véget kell vetni bé­kés rendezéssel ennek a nyolc esztendeje tartó értelmetlen vérontásnak. Mind ' a tűzszünet megtar­tásának, mind pedig a jöven­dő békemegállapodás kidolgo­zásának legkritikusabb pontja a Shatt el Arab vidéke. A Tigris és Eufrátesz folyók ta­lálkozása után 120 kilométe­ren halad ez a vízi út a Per­zsa (Arab)-öbölig. A két or­szágot elválasztó határvonal sok fegyveres incidens és vál­ság után az iráni oldalon vo­nul végig. Kivételt képez Abadan és Korrmanshar vá­rosok környéke. Itt a folyó mindkét helyen 7-7 kilométer hosszan Iránhoz tartozik. Ezt a helyzetet szentesítette 1937- ben az akkori Népszövetség szerződésileg is. De Irán; ha­jók használhatták a Sh'att el Arabot, csak éppen illetéket kellett fizetniök ezért Bagdad­nak. Az 1969-es esztendőben történt, hogy Teherán magára nézve nem kötelezőnek nyil- vánítota a megállapodást, s il­letéket tovább nem fizetett Iraknak, hanem megkezdte kereskedelmi hajóinak ágyú- naszádokkal való kísértetését a Shatt el Arab vizein. A há­ború kirobbanásáig azonban az ebből keletkező válságokat közvetítésekkel lecsendesitet- ték. Most — mint a világ­sajtó kommentárjai rámutat­nak — a békeszerződés egyik legfontosabb kérdése lesz en­nek rendezése. ADDIG AZONBAN el kell jutni még a tűzszünet augusz­tus 20-i hivatalos életbelépé­séhez és biztosítani kell an­nak megtartását. Hiszen csak­is így teremtődhet lehetőség a vitás problémák tárgyalóasz­tal-megoldására. Árkus István Az ülés munkájában részt vett a térség több mint tíz országának küldöttsége, meg­figyelői minőségben a Szov­jetunió és Kuba. kommunista pártja, a Nicaraguái Sandi­nista Nemzeti Felszabadítási Front, valamint a salvadori Farabundo Marti Nemzeti Felszabadítási Front képvise­lői. Mint a tanácskozás záródo­kumentumában olvasható, a résztvevők megvitatták a tér­ség politikai helyzetét, a nemzeti függetlenség és szu­verenitás oltalmazásának kér­déseit. A dokumentum alá­húzza, hogy a kubai forrada­lom visszafordíthatatlan jelle­ge, a Nicaraguában végbeme­nő .forradalmi átalakítás, a salvadori nép hősies harca, a guatemalai megállapodások, a Contadora-csoport és az ezt támogató országok erőfeszí­tései a közép-amerikai rende­zés elérésének fontos tényezői. A résztvevők határozatot fogadtak el a kapcsolatok erősítéséről, a véleménycseré­ről, valamint arról, hogy ta­lálkozókat fognak tartani, amelyek elősegítik a latin­amerikai forradalmi, demek- ratikus és antiimperialisla mozgalom erősítését. ipar korszerűsítésében, de ki­terjed az energia és a mező- gazdaság területeire, továbbá a szakemberképzésre is — nyilatkozta egy szovjet diplo­mata Kabulban. Közlése sze­rint a megállapodásról szóló döntés Sevardnadze szovjet külügyminiszter múlt heti ka- buli látogatásán született meg. ten zuhant le. a pilóta sorsa egyelőre ismeretlen. MEGHALT Anatoiij Lev- csenko űrhajós, jelentette a TASZSZ hírügynökség ked­den. Levcsenko súlyos beteg­ség következtében 47 éves ko­rában, augusztus 6-án hunyt el. 1987. decemberében vett részt a Szojuz TM—4 repülé­sében, amely a MIR űrállomás fedélzetére szállította az űrha­jósokat. TÁJFUN KÍNÁBAN. Har­minc éve a legpusztítóbb ere­jű tájfun söpört végig a ke­let-kínai Csöcsiang tartomá­nyon, 92 ember halálát okoz­va. A tájfun következtében több mint 500 ember megse­besült, közel százan pedig el­tűntek. KONSZERN ALAKULT a Szovjetunióban. Több. ágazat­ban tevékenykedő vállalatok és szervezetek hozták létre a Kvant nevű tudományos-ter­melési egyesülés javaslatára. A konszern új műszaki meg­oldások kidolgozását tűzte ki célul, a tervezéstől a kivitele­zésig. A konszernnek 6 szö­vetségi köztársaság 14 váro­sában működő több tucatnyi vállalat és szervezet lett ala­pító tagja. KLEIN PÜSPÖK VÉLEMÉNYE Albert Klein erdélyi evan­gélikus (lutheránus) püspök bírálta a bonni kormánynak azt a törekvését, hogy felgyor­sítsa a német nyelvű kisebb­ség kivándorlását Romániából A Süddeutsche Zeitung című nyugatnémet lapnak adott in­terjújában az egyházi méltó­ság hangoztatta, hogy Bonn terve meggyőződése szerint nem kívánatos és kivihetetlen. Kifejtette, hogy a tömeges ki­vándorlás azok számára is le­hetetlenné tenné a maradást, akik tulajdonképpen nem akarnak távozni Romániából. Ebben az esetben egyik kö­zösség a másik után válna életképtelenné. Az NSZK belügyminisztériu­ma csütörtökön erősítette meg: a bonni kormány tárgyaláso­kat folytat Romániával arról, hogy a lehető legtöbb romá­niai németnek a lehető leg­gyorsabban lehetővé tegye a kivándorlást. HUMANITÁRIUS KÉRELEM A humanitárius és emberi jogi kérdésekkel kapcsolatos nem­zetközi együttműködés szovjet társadalmi bizottsága azzal a ké­réssel fordult a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségéhez, hogy az oroszországi kereszténység felvételének ezredik évfor­dulóján az LTE részesítse amnesztiában mindazokat, akiket az OSZSZK bűit tetőtörvénykönyve 142. vagy 227. paragrafusa, vagy más szövetségi köztársaságok BTK-inak hasonló rendelkezései alapján ítéltek el vagy vonhatnak büntetőjogilag felelősségre. A millenniumi ünnepségek nem csupán vallási, hanem tár­sadalmi-politikai események is voltak, a szovjet vezetés nagy­ra értékelte az orosz pravoszláv egyház, más felekezeti csopor­tok, hazafias, békeszeretö és humanitárius tevékenységét — em­lékeztet a bizottság felhívása. — A hívők túlnyomó többsége magáénak tekinti az átalakítás programját, sokat tesz annak sikerre viteléért. Mindez — mutat rá a bizottság dokumentu­ma — az egyház és az állam viszonyának új megközelítéséről tanúskodik. Ha az LTF elfogadja a bizottság javaslatát, akkor a dön­tést nyilván egyetértéssel fogadja majd a szovjet társadalom, és azok a külföldi társadalmi szervezetek, amelyek a helsinki záróokmány szellemében a humanitárius és emberi jogi kér­dések terén való nemzetközi együttműködés mellett foglalnak állást — mutat rá a bizottság felhívása. Jegyzet FEGYVERNYUGVÁS AZ ÖBÖL MENTÉN Demokráciát, gazdasági reformokat követelnek Burmai tömegtüntetések Moszkvában az ősszel íriák alá Kétezerig szóló megállapodás 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom