Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-06 / 160. szám

2 1988. JULIUS 6., SZERDA ^£Man (Folytatás az 1. oldalról.) az információcsere bővítésé­nek fontosságát. Egyetértettek abban, hogy át kell alakítani a gazdasági kapcsolatok ki­alakult. rendszerét. Erőfeszíté­seket. tesznek annak érdeké­ben, hogy kölcsönösen elfo­gadható döntések szülessenek a két ország kereskedelmi és •fizetési mérlegének kiegyen­súlyozása, az árucsere mérté­kének megőrzése, és lehetőség szerinti növelése érdekében. Kiemelték, hogy szükség van a szakosodás és a koo­peráció elmélyítésére, a tu­dományos-műszaki haladás korszerű vívmányaira építve. Tovább folytatják azt a poli­tikát, amelynek célja a két or­szág állampolgárai közötti érintkezés kiszélesítése, az if­júsági kapcsolatok megélén- kítése a felnövekvő nemzedék­nek a szovjet—magyar barát­ság , szellemében való felneve­lése érdekében, a helyi szintű kapcsolatok elmélyítése. A megbeszélésen érintették a jelenlegi nemzetközi helyzet egyes kérdéseit. Grósz Karoly nagyra értékelte a szovjet— amerikai csúcstalálkozók ered­ményeit. Magyarország és a Szovjetunió a jövőben is kon­zultációkat folytat és együtt fog működni az európai téma­körben. amely külpolitikánk egyik kiemelt kérdése. Grósz Károly és Mihail Gor­bacsov találkozója szívélyes és baráti volt, az elvtársi nyílt­ság és a teljes kölcsönös meg­értés légkörében zajlott le. MIHAIL GORBACSOV: A baráti támogatás erősít Kedves magyar barátaink! Tisztelt elvtáfsak! Rendkívül nagy örömet je­lent számomra, hogy itt, a Kremlben üdvözölhetem Grósz Károly elvtársat, aki először érkezett a Szovjetunióba a Magyar Szocialista Munkás­párt főtitkárának tisztségében. Találkozónk Grósz elvtárs­sal mindkét testvérpárt és or­szág Számára kivételesen fon­tos időpontra esett. Nemrégi­ben tartották meg a magyar országos pártértekezletet, amely — barátaink értékelése szerint — átütő jelentőségű esemény lett Magyarország életében. A társadalmi fejlő­dés menetét mélyrehatóan ele­mezve. .méltó módon értékelve a szocializmus építésére tett sokéves erőfeszítéseket, de ugyanakkor élesen és elvhüen feltárva az utóbbi években fel­merült komoly problémákat, a konferencia a gazdaságban és a politikában olyan mélyreha­tó reformokra vett .'ijánvt, melyek arra hivatottak, hogy új formát, új minőséget adja­nak a szocialista magyar tár­sadalomnak. Ügy adódott, hogy Grósz elvtárs látogatása közvetlenül a pártunk életében lezajlott nagy esemény utáni időszakra esett. Azt mondják, hogy ami nagy, azt messziről jobban látni. Bár még csak néhány nap telt el. máir most látha­tó. milyen fontos helyet fog­lal el az SZKP 19. össz-szövet- ségi konferenciája pártunk és országunk történelmében, a szovjet szocialista társadalom forradalmi megújhodásában. A múlt tanulságai, a peresz­trojka három évének gyakor­lati tapasztalata arra a kö­vetkeztetésre juttatott bennün­ket, hogy az átalakítások si­kere a gazdaságban, a kultú­rában és a társadalom min­den más létszférájában döntő mértékben attól függ, müven teljességgel sikerül a dolgozók széles tömegeit bevonni az összes állami ügyek irányítá­sába. A találkozó folyamán Grósz elvtárs elmondta nekem, hogy a magyar kommunisták, az ország közvéleménye rokon- szenvvel és jóváhagyóan fi­gyeli a Szovjetunióban vég­bemenő folyamatokat. Már nemegyszer szóltam arról, hogy senkire sem kényszerít­jük rá koncepciónkat a szo­cialista társadalom megújítá­sának útjáról. De a baráti tá­mogatás erősíti meggyőződé­sünket, hogy helyesen válasz­tottak irányvonalunkat, új erőt ad. Mi Grósz elvtárssal újból megerősítettük, hogy közös pártjaink azon megközelítése, hogy milyen alapra épüljenek a kapcsolatok a Szovjetunió és Magyarország között, álta­lában véve a szócialista or­szágok között. Ettől vezérelve részletesen megvitattuk a szovjet—ma­gyar» együttműködés konkrét kérdéseit, megegyeztünk egész 'sor feladatnak a közeljövőben való megoldásáról. Különleges fontosságú prob léma most a termelési és a tudományos-műszaki koope ráció elmélyítése. Ez a kérdés túllép a szovjet—magyar kap­csolatok határán, jelentősége van az egész együttműködési rendszer számára a KGST ke­retein -belül. Itt sok az össze­tevő elem, de a legfőbb a kö­zös szocialista piac kialakítá­sa. A feladat nem egyszerű, számos szakaszon kell átha­ladni a feléje vezető úton, de minél gyorsabban oldjuk meg annál nagyobb előnyöket kap minden szocialista ország nép­gazdasága. Két évvel ezelőtt Budapes­ten hangzott fel a szocialista országok felhívása a haderő és a hagyományos fegyverek csökkentésére egész Európá­ban — az Atlanti-óceántól az Uraiig. Ez napjainknak az egyik legégetőbb problémája. „az összeurópai otthon” építé­sének legfontosabb feltétele. . Egészében véve elmondha­tom, hogy Grósz elvtárssal való találkozónk jó alapot te­remt. a Szovjetunió és Ma­gyarország együttműködése to­vábbi fejlesztéséhez a nemzet­közi ügyekben, különösen kül­politikánk európai síkján. Befejezésül engedjék meg. hogy kijelentsem: a szovjet kommunisták, a szovjet embe­rek továbbra is mindent meg­tesznek annak érdekében, hogy kapcsolataink Magyaror­szággal erősödjenek és fejlőd­jenek mindkét nép. a szocia­lizmus és a béke ügye javá­ra. GRÓSZ KÁROLY: Ami nehéz, nem megoldhatatlan Köszönöm a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának a meghívást, amelynek nagy örömmel tet­tem eleget. Átadom a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsa üdvözletét es jókíván­ságait. Közös és nemzeti érdekeink, előrehaladásunk új feltételei egyaránt azt igénylik, hogy tovább fejlesszük az MSZMP és az SZKP internacionalista viszonyát, országaink szövet­ségét. Pártunk tagsága, a ma­gyar társadalom progresszív erői példaként is tekintenek a szovjetunióbeli változásokra. Mindez megbízható feltéte­le annak, hogy együttműködé­sünk politikai infrastruktúrá­jának korszerűsítésében is to­vább lépjünk. Sokrétű kapcsolatrendsze­rünk hatékonyságának mércé­je az. hogy mennyire segíti fejlődésünket, a világfolyama­tokkal való lépéstartást. A hangsúly a gazdasági és mű­szaki-tudományos együttmű­ködésen van. Népeinket egyre inkább ösz- szeköti a Szovjetunió nyugati határainál, a Kárpátalján élő magyarság. Megelégedéssel szólhatunk arról, hogy a szov­jetunióbeli magyarok az ország egyenrangú állampolgáraiként élhetnek, dolgozhatnak, s egy­re több segítséget kapnak nemzeti kultúrájuk ápolásá­hoz, nemzeti arculatuk őrzé­séhez. Megtiszteltetés számomra, hogy közvetlenül az SZKP pártkonferenciája után került sor látogatásomra. A magyar közvélemény élénk figyelem­mel kísérte az elmúlt hetek elkötelezett vitáit, a társadal­mi párbeszédet. A szovjet átalakítás, e nagy­szabású történelmi vállalkozás újkeletű nemzeti tapasztala­taink összegzésével a szocia­lista világ reformgondolkodá­sát gazdagította. Az elmúlt másfél év vitái Során pártunk szamot vetett a realitásokkal és egyértelmű következtetésre jutott: a szo­cialista társadalom megújulá­sának nincs alternatívája. Illúzióink nincsenek; Nehéz munkával számolunk, vállal­juk a konfliktusokat is. Lenin mondása tanulság: „ami ne­héz, az még nem megoldha­tatlan, fontos, hogy meg le­gyünk győződve arról, hogy helyesen választottuk meg az utat, és ez a meggyőződés százszorosára fokozza a for­radalmi energiát és a forra­dalmi lelkesedést, amelyek csodákat tudnak művelni”. A magyar külpolitika kive­szi részét a békéért, a biz­tonságért vívott harcból. Meg­különböztetett jelentőséget tu­lajdonítunk az európai hagyo­mányos erők és fegyverzetek csökkentésére, illetve' az ide­geit csapatok kivonására vo­natkozó szovjet javaslatoknak. Hazánk számára különösen fontos, hogy azon országok közé kerüljön, amelyek a meg­állapodás érdekében és ered­ményeként elsőként csökken­tik a fegyveres erőket. Kedves Gorbacsov elvtárs! A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága nevében kifejezem reménye­met, hogy hivatalos, baráti lá­togatáson hamarosan hazánk­ban köszönthetjük. Kérem, tegyen eleget meghívásunk­nak. Prágában megkezdődött a KGST 44. ülésszaka Gyakorlati lépések az integrációban (Folytatás az 1. oldalról.) Megállapította, hogy az új világpolitikai fejleményeket kedvezően befolyásolják a Szovjetunióban és más szocia­lista országokban kibontakozó gazdasági és politikai reform­folyamatok. a nyíltság és , a demokratizálódás erősödése. Az új nemzetközi politikai és világgazdasági kihívás meg­válaszolására irányuló közös akarat jut kifejezésre abban a korábbi évtizedekben nem tapasztalt párbeszédben, amely a Varsói Szerződés és a NATO, a KGST és az Európai Gazda­sági Közösség, valamint az egyes szocialista országok és az Észak-Atlanti Közgyűlés, illetve az Európai Tanács kép­viselői között jött létre. Lát­nunk kell ugyanakkor azt is, hogy a szocialista országok közössége, miközben konstruk­tívan reagált a katonapoliti­kai kihívásra, mind ez ideig nem tudott megfelelő választ adni a tőkés világ gazdasági és tudományos-műszaki kihí­vásaira. Egész közösségünk jövőbeni gazdasági és tudományos-mű­szaki fejlődése szempontjából történelmi jelentőségű ese­ménynek lehettünk tanúi a közelmúltban. A Szovjetunió Kommunista Pártjának most befejeződött XIX. országos ér­tekezlete forradalmi lépést tett a szocialista társadalom és gazdaság megújításának, egy új minőségű szocializmus megteremtésének az útján. A pártértekeziet döntései olyan folyamatot indítottak el, illet­ve erősítettek fel, amely hatás­sal lesz á KGST további fej­lődésére. E változások segítik a magyar reformfolyamat ki- teljesedését is. A Magyar Népköztársaság­nak létfontosságú érdeke fűző­dik ahhoz, hogy a szocialista közösséggel folytatott együtt­működés elősegítse hazárik és a többi KGST-tagország gaz­dasági és tudományos-műszá­ki telJesít5képésségéhek''er8so­A szovjet pártértekezlet határozatai Politikai reform, demokrácia A szovjet társadalom továb­bi demokratizálásának, a po­litikai reformnak a feladatait tartalmazza az SZKP értekez­letének a keddi szovjet la­pokban megjelent hatodik ha­tározata. A dokumentum szerint a legfontosabb a szovjet össz­népi állam megteremtése, vagyis annak elérése, hogy az ország életének minden kér­désében a nép és annak tel­jes jogkörű képviselői dönt­senek. Biztosítani kell min­den nemzet és nemzetiség szabad fejlődésének feltétele­it. Szükség van a szocialista törvényesség megszilárdításá­ra. A pártértekezlet állásfogla­lása szerint erősíténi kell a tanácsok törvényhozó, irányí­tó és ellenőrző szerepét, mert így érhető el, hogy a párt po­litikája elsősorban a népkép­viseleti szervek révén való­suljon meg. A pártértekezlet egv képvi­selői megbízatás hosszát . öt évben jelölte meg. A küldöt­tek szükségesnek tartották a legfelsőbb állami szervek át­alakítását és az ország legfel­sőbb hatalmi szerveként a népképviselők kongresszusát jelölték meg, ■ amelybe, a te­rületi és nemzétségi alapon szervezett választókörzetek szavazóin kívül a párt, a szakszervezetek, a Komszo- mol, más tömegszervezetek, a szövetkezetek, az alkotó és tu­dományos szervezetek is de­legálhatnak küldötteket. A határozat rámutat, hogy mivel a Szovjetunióban egy- pártrendszer alakult ki, szük­séges a felszabadult széles kö­rű dialógus, a kritikus és ön­kritikus szellem, az önellen­őrzés és az önértékelés folya­matos fenntartása. A dokumentum felhívja rá a figyelmet, hogy a reform sikere a párt munkájától függ. Az átalakítás és a meg­újulás folyamatában az SZKP vezető szerepe nem valósul­hat meg a párt belső életé­nek demokratikus átalakítása, a demokratikus centralizmus lenini elveinek teljes helyre­állítása nélkül. A kérdések megvitatásánál biztosítani kell a szabad vitát, de a többség határozatának végrehajtásá­ban mar elengedhetetlen az egység. A párt demokratizálásának kulcskérdése, hogy maradékta­lanul érvényesüljön a kollek­tív vita és véleményalkotás le­nini elve. Helytelen, amikor a pártszervezet felváltja a vá­lasztott szerveket, a kommu­nisták szerepe pedig a párt­taggyűléseken való részvételre korlátozódik. A pártkonferencia támogat­ta azt az elképzelést, hogy minden pártszervezetnek és azok vezető szerveinek mun­káját a lehető legnagyobb nyi­tottság jellemezze. A konferencia támogatta azt a javaslatot is, hogy az SZKP KB-tól egészen a ke­rületi pártszervekig egysége­sen 5 évre korlátozzák a vá­lasztott tisztségek betöltésének időtartamát. Érvényesíteni kell azt azt elvet, hogy a párt- bizottságok és titkárságok tag­jai — beleértve az SZKP KB tagjait és az SZKP KB PB főtitkárát is — legfeljebb két választási időszakon át . ma­radhassanak posztjukon. A politikai rendszer reform­ja nagy, feszültségekkel ter­hes feladat, amely felelősség- teljes párthatározatokat kö­vetel. A konferencia azt ajánl­ja a kommunistáknak, az ál­lami irányításban dolgozók­nak, a társadalmi szervezetek­nek, hogy tegyék meg a meg­felelő lépéseket a XIX. párt­konferencián elfogadott, a szovjet társadalom demokra­tizálását és a politikai rend­szer reformját célzó program valóra váltása érdekében — hangsúlyozza végezetül a do­kumentum. dését, előmozdítsa az egyes oi'szágok adottságaival össz­hangban levő és az egész kö­zösség érdekeinek is megfe­lelő termelési és exportszerke­zet kialakulását, erősítse or­szágaink és gazdasági közössé­günk pozícióit a világméretű munkamegosztásban. Mivel együttműködésünk jelenlegi mechanizmusa már nem tudja biztosítani e célok elérését, gyökeres átalakítása történel­mi szükségszerűség, tovább nem halasztható feladat. A KGST 43. (rendkívüli) ülésszakán egységes törekvés­ként fogalmazódott meg, hogy érezhetően javítani kell az együttműködés hatékonyságát. Javasoltuk, hogy a végre­hajtó bizottság irányításával külön KGST-szervnek kellene foglalkoznia az integrációs mechanizmus gyökeres átala­kításának témájával, az átala­kítás egyes szakaszainak meg­határozásával, a szakaszok tartalmának kialakításával, az intézkedések összhangjának biztosításával. Magyar részről régóta han­goztatjuk, hogy az együttmű­ködésben tapasztalható stag­nálás egyik alapvető oka valu- táris pénzügyi rendszerünk fejletlensége. Gyakran beszé­lünk arról, hogy a transzferá­bilis rubel segítségével lebo­nyolódó sokoldalú elszámolási rendszer valójában nem tudta igazolni a hozzá fűzött remé­nyeket. Ezen a helyzeten megítélé­sünk szerint csak akkor lehet változtatni, ha megteremtjük a tagállamok érdekeltségét a külkereskedelmi exporttöbblet elérésében, amire vélemé­nyünk szerint az egyetlen le­hetőség a transzferábilis rubel konvertibilis valutákra törté­női előbb részleges, majd a, későbbiekben teljes átváltha­tóságának a bevezetése. Véleményünk szerint a KGST-közösség hosszabb tá­von nem nélkülözhet egy olyan megbizh ató nem zetköz í mérce- rendszert, amely lehetővé te­szi az egyes KGST-tagorszá- gok számára gazdasági fejlődé­si színvonalának mind a vi­lágpiaccal, mind .pedig egymás között történő megbízható összehasonlítását. A mércerendszer kialakítá­sára szolgáló második fontos lépés annak megválaszolása, hogy miképpen aránylik adott- termék belföldi ráfordítása ugyanezen termék világpiaci árához. A mércerendszer harmadik eleme az a követelmény, hcfgy a kereskedelmi árfolyam ré­vén élő kapcsolatot hozunk létre a mindenkori világpiaci árak és árarányok, valamint a belföldi termelői árak és ár­arányok között és folyamato­san gondoskodjunk arról, hogy a világpiaci árak és a belföldi árak között bizonyos együtt­mozgás valósuljon meg. Nagy horderejű célkitűzés­nek tartjuk a KGST-tagorszá- gok egyesített piacának létre­hozását. Ehhez viszont mind az érdekelt tagországokban, mind pedig a közösség szint­jén meg kell teremteni a szükségés közgazdasági előfel­tételeket. Az Európai Közösséggel folytatott tárgyalásokon kö­vetkezetesen ragaszkodtunk elvi álláspontunkhoz, és a diszkriminációmentes elbá­násra való GATT-tagságunk­ból eredő jogaink érvényesí­téséhez. Elvi engedményt nem tettünk, de rugalmasságot ta­núsítottunk a diszkriminatív mennyiségi korlátozások fel­számolásának konkrét gyakor­lata és mechanizmusa tekinte­tében. Marjai József befejezésül szólt a mezőgaz­dasági és élelmiszer-ipari ter­melés ösztönzésének kérdésé­ről is. Az iparilag legfejlettebb országokban és gazdasági cso­portosulásaiban mindenütt át­fogó intézkedéseket alkalmaz­nak a mezőgazdasági és élel­miszer-ipari termelés gazdasági és gazdaságossági feltételeinek a biztosítására. ★ Nem lehet nyugtalanság nél­kül tekinteni azokra a nega­tív folyamatokra, amelyek egyre gyakoribbak a KGST- tagországok gazdasági együtt­működésében. Az országaink közötti munkamegosztás ex- tenzív modellje kimerítette lehetőségeit — hangsúlyozta Nyikolaj Rizskov, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke, a szovjet küldöttség ve­zetője a KGST 44. ülésszakán, Prágában elmondott beszédé­ben. Kifejtette, hogy a 44. ülés­szak célját szovjet részről el­sősorban abban látják, hogy gyakorlati lépéseket tegyenek a szocialista gazdasági integ­ráció fejlesztése, az együttmű­ködés minőségi megújítása ér­dekében. A Szovjetunió továbbra is kiemelten foglalkozik a test­véri országokkal kialakított kapcsolatokkal. Ezekkel az or­szágokkal bonyolódik le a Szovjetunió külkereskedelmi forgalmának tö.bb mint SO szá­zaléka. .Szovjet részről kedve­zően értékelik a szocialista nemzetközi munkamegosztás kollektív koncepcióját, illetve az ezzel kapcsolatos terveze­tet. A koncepció kiinduló ala­pul szolgálhat a népgazdasá­gok és a kölcsönös árucsere- forgalom egyeztetett szerkezed átalakításához, az árucsere di- namikusabbá tételéhez, a vi­lágpiaci versenyképesség foko­zásához. Irán nemzetközi vizsgálóbizottságot kér Totális háborúra szólít fel Hétfőn este Khomeini aja- tollah, írán vallási vezetője országának lakóit az Egyesült Államokkal szembeni „totális háborúra” szólította fel. Kho­meini ezután hozta nyilvános­ságra nyilatkozatát, hogy Montazeri ajatollah, Irán egyik legtekintélyesebb val­lási vezetője (Khomeini le­hetséges utódja) sürgette az imámot: utasítsa az Egyesült Államoknak a világ különbö­ző térségeiben lévő érdekelt­ségei elleni támadásra az „el­lenállási hálózatokat”. Irán a Biztonsági Tanács haladéktalan összehívását kér­te a Perzsa (Arab)-öbölben bekövetkezett tragikus kime­netelű incidens kivizsgálásá­ra. Teherán azt sürgeti, hogy a tanács ítélje el az Egyesült Államokat a „brutális és elő­re kitervelt tömeggyilkos­ságért”, s egyúttal hozzon megfelelő intézkedéseket, hogy hasonló akciók ne for­duljanak többé elő, s hogy a polgári légi forgalom teljes biztonsága szavatolva legyen az öböl térségében. Irán egyúttal kérte, hogy az ENSZ főtitkára küldjön ki független nemzetközi vijsgá- lóbizottságot a körülmények pontos megállapítására. Hang­súlyozta: kormányának meg­győződése szerint csak egy ilyen vizsgálat állapíthatja meg pontosan a felelősséget, s a független bizottság min­den bizonnyal megcáfolja majd az amerikai katonai ve­zetés állítását. Közben Washingtonban Rea­gan elnök a kongresszus két házának vezetőihez intézett le­velében „érthető balesetnek” minősítette az esetet, és azt hangoztatta, hogy az Egyesült Államok „lezártnak tekinti” azt. „Az Egyesült Államok erőinek akciói, melyeket meg­támadásuk esetén hajtanak végre, jogos önvédelmet je­lentenek” — hangoztatta az el­nök levele, melyben teljes körű vizsgalatot is ígér, és azt hangoztatja, hogy „mély­ségesen sajnálja” az áldoza­tokat. Reagan a kongresszus beleegyezését kérte ahhoz, hogy Washington változatla­nul folytathassa „a béke és a stabilitás útjának-módjának felkutatását” a Perzsa (Arab)- öböl térségében uralkodó helyzet megoldására. Egyetértés, nyíltság jegyében

Next

/
Oldalképek
Tartalom