Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-05 / 159. szám

A REST MEGYE! HÍRLÁP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 159. SZÁM 1988. jtJLIUS 5., KEDD Otthonok, klubok, házi gondozás A város! tanács tárgyalta 2 A szociális gondoskodás helyzetével is foglalkozott a ^ városi tanács legutóbbi ülésén. Az erről szóló összefog- í lalót dr. Molnár Kornélia osztályvezető terjesztette a A szociális gondoskodás vas­kos feladatcsokrát két fő rész­re oszthatjuk. A tanács ható­sági osztályának tevékenysé­gére, valamint az Egyesített Szociális Intézmény konkrét gondozói munkájára. A ha­tósági, vagy helyesebben a szociálpolitikai ügyintézés mindenekelőtt az időskorúak, valamint a hátrányos szociá­lis helyzetű lakosság segítését szolgálja. Ezen belül a szociá­lis otthoni elhelyezéstől kezd­ve, a különböző segélyeken át, a közgyógyellátásig a se­gítségadás alapvető és lehet­séges módjai fellelhetők. A szociális intézmény négy­féle ellátásban részesíti a rá­szorulókat körülményeiktől, koruktól, egészségi állapotuk­tól függően. Két helyen há­rom idősek klubja működik, ahol 1985-ig' dinamikus szám­beli gyarapodás volt tapasz­talható. A mostani 80 sze­méllyel csaknem állandó lét­szám alakult ki. Házhoz viszik Évről évre többen vannak, akik a szociális étkeztetést kérik. Az étkeztetésre • fordít­ható állami támogatás mérté­ke is egyre nagyobb. A házi gondozószolgálat feladatai is megnövekedtek, éppen az érdeklődés fokozó­dása miatt. Négy éve még 6 szakképzett és 69 tiszteletdí­jas gondozó látta el az idős embereket, ez a létszám az­óta megduplázódott. Az intézmény szakmai irá­nyítása alá tartozik Kőcser és Nyársapát házi gondozó- szolgálata is. Jelenleg 25 ál­lampolgárt gondoznak külte­rületen, nyolcnak ételt is szál­lítanak. A körzetközpont irá­nyításával a szolgálat környe­zettanulmányokat. is készít, így tettek például a diabeteszbe- tegek segítése érdekében is. Zsúfolt az intézmény A házi gondozószolgálat dol­gozói olykor mostoha időjárá­si viszonyok között végzik nehéz, felelősségteljes felada­tukat. Ennek ellenére nem nagy a fluktuáció, a szakmai képzettség aránya is kielégítő. A tiszteletdíjas aktívahálózat­ban sokan és szívesen dolgoz­nak, á díjuk mértéke mosta­náig 1500 forintra emelkedett, ám az aktívák száma mégis csökkent az utóbbi időben. Ennek ellenére a városban kielégítetlen igényről, ellátat­lan betegről nincs tudomása az intézménynek. Az időskorúak szociális ott­honába már azok kerülnek,, akik nem képesek magukról gondoskodni, az előző gondo­zási formákat sem tudják igénybe venni. Az intézet zsú­folt. 90 embernek ad otthont. Foglalkoztató nővér segíti a beilleszkedésüket különböző programok szervezésével. A szakosított otthonban 55-en élnek. Ide azok a 18. életévüket betöltött emberek I kerülnek, akik családi körben nem gondozhatok, de kórházi kezelésre sem szorulnak, vi­szont életük önálló formálásá­ra sincs remény. Jó hatásfo­kú a munkaterápiás foglal-' koztatás. amellyel a lakók ide­jének nagy részét lekötik. Ez az intézet is szűk. elhelyezésre hat év óta 20 személy vára­kozik. A szociális intézmények dol­gozóinak, a kisegítő állományt kivéve, több mint fele szak: képzett, jelenleg öten tanul­nak a szakmában. Ez elég jó arány, ám az intézmény tár- ■ gyi és munkafeltételei nem kedvezőek, az ingatlanok meg­lehetősen rossz állapotban vannak. Megoldásra vár az Ady Endre úti otthon szenny­vizének elvezetése. A mosoda sem felel meg a követel­ményeknek, berendezéseivel együtt elavult a 200 adagra engedélyezett főzőkonyha is. Nagy vonalakban így ösz- szegezhető a szociális gondo­zói hálózat jelenlegi helyzete. A körülmények javítása érde­kében a tanácstestület több határozati javaslatot hagyott most jóvá. Határozattá emelték így az említett szennyvízel­vezetés végleges megoldását, az új, modern, 600 adagos fő­zőkonyha tervezését tűzte ki sürgető feladatként. Tovább kell javítani a házi gondozói munka feltételrendszerét, en­nek érdekében bővíteni szük­séges a szállást is adó idősek klubjának bővítését. A szo­ciális ellátás és a gyógyító­megelőző hálózat kapcsolatá­ban az egészségmegőrző és preventív munka további ja­vítását, ezzel együtt a gondo­zói kör szélesítését is határo­zattá emelte a testület. My. J. Koszorúzás!' ünnepség Vágira emlékezve A névadó születésének 105. évfordulóját megünnepelni ké­szül a 224. Számú Vági Ist­ván Ipari Szakmunkásképző Intézet. A megemlékezést a Vági-lakótelep. Gál utca 3. számú háza melletti parkban tartják július 9-én délelőtt 10 óro.kor. Beszédet Orbán And­rás tanár mond. Ezután Ba­logh Albertnek. az iskola di­ákjának szavalata hangzik el, az ünnepség végén megkoszo­rúzzák a forradalmár szob­rát. SárgGiyékbó! gyúrt paradicsom NÉGY ÉVE a fecskegyűjtő őszi napok egyikén, szokatlan dolgot művelt egy villás farkú fecskepár: erkélyünk egyik felső sarkába szorgalmasan hordta és zsinórszerűen egy­más mellé ragasztotta a röp­tében összegyúrt, apró sárgo­lyókat a két istenmadár. Ma­ga az épület is új volt még akkor, s azon a nyáron költöz­tünk az új lakásba mi, kétlá­bú fészekrakók, ám még inkább ismeretlennek tűnt számunk­ra ez a fecskecselekedet, kik úgy tudtuk: a csicsergő tolla­sok csak ólak és istállók kör­nyékén tanyáznak. Azon az őszön hamarosan elcikáztak környékünkről a fe­hér mellényű vándorok, emlé­kül hagyva az erkély sarkába ragasztott sárgolyózsinórt. El­röppentek, a vándorló csapat tagjai lettek a —már így titu­láltuk őket — mi fecskéink is: egyik napról a másikra meg­szűnt a csicsergés, a sárgolvó- zás. Furcsa, sápadt csönd ma­radt utánuk Jégbe fagyott az erkély, hótól, tett lucskos a mező. északi szél dermesztette feketére a fecskegyűjtő vil­lanyvezetékek póznáit. A következő vízárasztó ta­vaszi szél visszahozta mada­rainkat. Emlékszem, álltam az erkélyen, integettem a hegye-- ken túlról érkező, meleget, ho­zó zsákos legényeknek, azt hi­szem. közülük Sándor még vissza is köszönt egy lanyha fuvallattal, amikor arcom előtt elsuhant egy fekete-fehér, pu­ha nyíl: az ősszel fészekrakó helvet kijelölő madárkák egyike. Menjek innen ' bel­jebb, szólt a röppenés, most Kis fecske a fészket rakunk, nekünk fecs­kéknek, ehhez nyugalom kell. Folytatták hát munkájukat, hol az ősszel abbahagyatta azt velük a vándorlást parancso­ló ösztön. Szárnycsapásnyi időnként váltották egymást az erkély magasában, egyre több és több agyaggömböcskét ra­gasztottak a falra, de már nem zsinórosan, hanem a három falsík találkozási pontjánál, a vállmagasban delelő nap fé­nyében tündöklő erkély sar­kában. ÓRÁK, REGGELEK, esték múltán azután mi, földön já­rók rájöttünk: fecskefészek lesz az a labdafél alakú sár­csomó ott az erkélyen, fejünk fölött. Valóban az lett: taka­ros madárházikó, be is költö­zött új otthonába a villás farkú munkáspár. S noha fecs­kéink csupán alkonyaikor búj­tak az ujjnyi ajtóval ellátott lakásukba, napkeltétől nap- szálltáig . szüntelenül hazare­pültek fészket igazítani Nap­közben rendesen a közeli ár- válányhajas domboldal fölött cikáztak és szorgalmasan rit­kították a vérszlvó rovarok szárnyas népét. Május közepén aztán alább­hagyott az erdélyi fecskezsi­vaj: az egyik villás farkú ki sem mozdult a fészekből, s ha tette is. nem vettük észre, míg a másik istenmadár napköz­beni vadászatát meg-megsza- kítva hazalátogatott. Költ az anyu — mondták csempefapon lányaink, s néztük, mint re­megnek a fészekből kilógó, apró fecskemamatollak. Már nem oly gyakran mentünk ki az erkélyre, hogy ne zargas- suk a tojáson ülő, gyermekeit váró madáranyát. A fecskebébik sosem sírnak — születésük idejére, s hogy egyáltalán a. világon vannak, csak az erkélyre aláhullott to­jáshéjdarabok és a naponta szaporodó, szürkésfehér kis csomagok jelenléte alapján következtettünk. A gondos és tiszta fecskemama kilökte a fészekből a kicsinyek ürülé­két. HETEK TELTEK így el, és nemsokára már négy fecske­madár köszöntötte erkélyün­kön a napot, s repült az ár- valán.yhajas mező fölé, hogy csak alkonyaikor térjenek nyugovóra az immár bizonyá­ra nagyon szűkös. fészekbe. Tovatűnt, elröppent július és augusztus is; fecskéinket rit­kán láttuk. Szorgalmas dolgo­zókhoz illően, már kora reg­gel munkába indultak, hogy hosszú túlórák után, alko­nyatkor bújjanak ismét ottho­nukba. De ekkor már újfent csak két villás farkú maradt a fészek ura ... Fecskehajtó kisasszony nap­ja — szeptember nyolcadika — körül ismét összegyűltek a csicsergők a villanyvezeték huzalain, s mint titkos jel­adásra, egyszerre suhantak el déli irányba. Sándor debtor diétája ái indiánokat is gyógyította Saját magamon próbáltam ki, hogy a szervezetemet irritáló fehérjék milyen hatást váltanak ki — mondja, s mutat ma­gára dr. Sándor Jenő János (A szerző felvétele) A 88 éves dr. Sándor Jenő János (gyémántdiplomás se­bész és- belgyógyász), 1960-ban telepedett le Nagykörösön. 1929-től 1943-ig Brazíliában élt, előbb egy szanatórium­ban dolgozott, majd San Gáb­rielben a sebészet fül-, orr-, gégeosztályának a vezetője­ként. A Vargas-féle forradal­mi hadseregben két évig volt katonaorvos, századosi rang­ban. Gyógyította az indiáno­kat is. Közben sok érdekes ta­pasztalatra tett szert, ahogy a bennszülöttek népi orvos­lását tanulmányozta. Felfedezte például, hogy az őserdőben élő indiánok és az európai, elsősorban magyar paraszti népi gyógyításban mi­lyen sok a hasonló elem. S mert kétszer hívták be kato­naorvosnak a második világ­háborúban, feltűnt neki, hogy bizonyos táplálékok milyen betegségeket provokálnak ki az emberi szervezetben. Ugyanis ahol nagy tömegben élnek együtt az emberek, azo­nos koszton, mint a hadsereg­ben, ott ragyogó alkalom nyí­lik a kutató, vizsgálódó orvos-* nak az ilyen összefüggések megfigyelésére. Ez igaz a zárt közösségekben élő, stabil táp­lálkozási kultúrájú indián tör­zsek esetében is. így történt ez két éven át. A tavalyi aszályos nyár, és a száraz ősz kedvezett a fecs­keszaporulatnak: a június kö­zepén kikelt új nemzedék megtollasodván, kiűzetett a sárgolyókból összegyúrt fecs­keparadicsomból. A vén szü­lőpár augusztus végén ismét az utódokért keit szárnyra napközben tucatszor, hogy a két. feneketlen bögyű fiókát etessék reggeltől estig. A csoportosulást, a vonulást parancsoló ösztönök azonban erősebbek lehettek az utódlá­sénál. mert egy szomorú na­pon — amikor költö^őmada- rak köszönnek el, az a nap mindig szomorú — a két kis élettelen, alig-pelyhes fecske­gyerek ott feküdt a hideg er­kély csempelapján. Összeasza- lódva, megszikkadva, mint madármúmiák ... És ezen a nyáron újra le­hullott magasából a két ujj- hegynyi tojás négy féltekéje, s az idei, első nemzedék fene­ketlen bögvébe szorgalmasan hordja a táplálékot a ... va­jon melyik évjáratú fecske­pár? És mi történik majd a fel­növekvő nemzedékkel? JÖVŐRE TALÁN — meg­előzve szüleiket — ők foglal­ják el a boldogság saroknyi helyét erkélyünkön, fecskehí­vó Szent György havában? Hiába vizslatjuk, nem tudjuk ezeket a mellényes villás far- kúakat megkülönböztetni egy­mástól. És egyazon hangsze­ren csicsereg reggeli énekük, melynek hangjára ébredünk mi, földhöz kötött fészekra­kók ... B. I. Amikor az indián lány be­bújt a bozótba dolgát végez­ni, titkos imádója, nem per­verz hajlamait kiélendő, lopó- zott utána leselkedni. A leen­dő férj arra volt kíváncsi, hogy a kiszemelt ara teljesen egészséges-e. Ugyanis az in­diánok szerint, akinek kellően vastag és nem darabos a székle­te, annak nincs problémája emésztőszerveivel, s például nem hajlamos neurotikus megnyilvánulásokra. Mert aki­nek a székletével baj van, arról feltételezik az indiánok, hogy a szülése nehéz lesz, vi­lágra jöttekor megsérülhet a gyermek az anya neurotikus félelmei következtében fellé­pő görcsös állapot miatt. Már­pedig áz őserdőben csak a tel­jesen egészséges csecsemő fog felnőni, egyáltalán életben maradni az európai ember számára kegyetlen körülmé­nyek között. Nos, nálunk Magyarorszá­gon — évtizedekkel ezelőtt — a leendő arákat kommendáló bábák figyeltek meg hasonló Eredetileg Hartán lett vol­na, de Ceglédre hozták át az utolsó tavaszi körzeti rangsor­versenyt, amelyre a Nagykő­rösi Konzervgyár Kinizsi SE öt cselgáncsozójának így csak a szomszédba kellett átutaz­nia. Két korcsoportban tíz egyesület száznyolcvan fiatal­ja mérte össze erejét, tudá­sát. A körösiek kitettek ma­gukért: ötőjük közül négyen dobogón végeztek! Űttöró I. korcsoportban. 32 kilogrammosok súlycsoportjá­ban (14 induló közül: 2. Kecs­keméti Attila. 35 kg-osoknál (17-en voltak): 1. Orosházi Zoltán. 41 kg-ban (17 fő): 1. Pap András. 49 kg (9): 3. Do­bos Balázs. Úttörő II. korcsoportban. 35 kg-ban (18 fő volt): 7. Kókai János. AZ USZODA BARÁTAI „Akar ön találkozni régi barátaival?” — e gondolat jegyében július 30—31-én a városi strandfürdőben régi sportbarátok találkozója lesz, sportprogramokkal. Minden régi strandoló sportbarátot szeretettel várnak: dr. Abra- hám Ferenc, Pintérné dr. Torma Mária, Csipő Balázs és Molnár Ferenc (Lucifer). TÚRA KÜLFÖLDRE Október 7—9. között a Nagy­kőrösi Konzervgyár Kinizsi SE természetjáró szakosztálya, autóbuszos-gyalogos túrát szervez, amely átmegy a Szov­jetunióba is. Debrecent, Nyír­egyházát, Záhonyt, Ungvári és a Vereckei-hágót keresik fel egyebek között. Az ér­deklődők Szabó Zsófia túra­vezetőnél jelentkezhetnek, a tanácsnál. dolgokat, mint Sándor doktor a brazíliai indiánok között. Az idős orvos negyven éve foglalkozik a táplálkozás és a betegségek összefüggéseivel. Igaz, nem végzett laborató­riumi kísérleteket sem álla­tokon, sem embereken, ön­vizsgálataira építi elméletét. Esküdt ellensége a szinteti­kus gyógyszereknek, s öröm­mel üdvözli, hogy az orvos- tudomány egyre nagyobb mér­tékben fordul a természetes alapú gyógyszerek alkalmazá­sa felé. Brazíliában például ameri­kai világcégek foglalkoznak az indiánok által előállított vagy az ott tenyésző kígyók és nö­vények mérgének gyógyászati célú felhasználásával. Hihe­tetlennek tűnik, de igaz, hogy a fúvócső nyiljára kent mé­reg, a kuráré, megfelelő hí­gításban széles körű gyógyá­szati alkalmazást nyert. Sándor doktor legfontosabb tézise szerint a leggyakoribb betegségek felét meg lehetne előzni a személyre szabott, helyes diétával. Gondol ő pél­dául arra, hogy a legtöbb em­ber érzékeny az élelmiszerek­ben levő valamilyen anyag­ra? Vannak olyanok, akikben allergiás vagy a vírusos fertő­zésekhez hasonló tüneteket okoz például a lisztben, a hal­húsban, a tejben levő fehérje. Ezeknek a fehérjeféleségek- nek a mérsékelt fogyasztásá­val Sándor doktor szerint megelőzhetők olyan betegsé­gek, amelyeket gyakran a rossz diéta provokál ki a szervezetben. S állítja az idős doktor, hogy éppen ezért gondot okoz a kórházakban az, hogy ha­zánkban a négy orvosegyete­men nincs dietetikus szakor­vosképzés. Aszódi László Autal Felmentés A városi tanács múlt heti ülésén egyebek között szemé­lyi ügyben is döntést hőfcött. Tarnavölgyi Sándort Saját, illetve a Pest Megyei Adófel­ügyelőség kérelmére felmen­tette a tanács pénzügyi, terv- és munkaügyi osztály vezető­jének funkciójából. Tarnavöl­gyi Sándor 1988. augusztus 15-től a Pest Megyei Adófel­ügyelőségen osztályvezető­helyettesi munkakört tölt be. SPORTBEMUTATÓK Júniusban birkózásban Sá­rost Tibor, tornában Reszeli Péter és cselgáncsban Bekő István edzők vezetésével tar­tottak sportbemutatót a pál- íájai napközis tábor általános iskolás kisdobosainak és út­törőinek. A Nagykőrösi Kon­zervgyár Kinizsi SE szakem­berei a további hétfői napo­kon is tartanak bemutatót és sportágukhoz kedvcsinálót, így július 11-én atlétikában Tóth Tibor, 18-án kosárlab­dában Takács Judit, 25-én at­létikában Horváthné Hanny Judit, valamint augusztus 1- jén labdarúgásban Bakonyi István edzők. FOCIRAJT Az 1988/89. évi Pest megyei I. osztályú labdarúgó-bajnok­ság rajtja augusztus 14-én, a II. osztályban pedig augusz­tus 21-én lesz. Reméljük: mi­hamarabb eldől, hogy a Ki­nizsi melyik kategóriában sze­repelhet. GÓLKÜLÖNBSÉG DÖNT Azonos pontszámnál a gól- különbség dönti el a helyezé­seket és így a végső elsősé­get is. labdarúgásban. Így lesz ez az idei városi kispályás bajnokságban is, amely ezút­tal a megszokottól eltérő: há­rom (tavaszi-nyári-őszi) for­dulós lesz. KEDDI PROGRAM Teke. Cegléd: Duna Volán— Nagykőrösi Mészáros Tsz SK vegyes, nyílt városi csapatbaj­noki mérkőzés. ISSN 0133—2708 (Nagykőrösi Hírlap) Sporthírek Cselgáncsos sikerek

Next

/
Oldalképek
Tartalom