Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-05 / 159. szám

VÁCI A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 159. SZÁM Olvasótábor szakmunkástanulóknak 1988. JÚLIUS 5., KEDD Feltárul előttük egy másik világ Hajlamosak vagyunk arra, hogy idegenkedjünk attól, amit nem ismerünk. Legyen az bármi, kerüljük. Ki valamelyik étellel, fűszerrel áll hadilábon, más pedig egyéb, esetleg szellemi táplálékkal. Nehéz átállni a tartalmas olvasnivalóra, ha addig csak a képregénye­ket bújtuk. Vagy befizetni egy komolyabb* filmre, ha addig a sci-fi és a western terén kószáltunk. Ilyenkor mindig szükség van külső késztetésre, de legelőször is magára a lehetőségre, Olyan közegre, amelyben az igényes időtöltés, élefr#itel a mértékadó. Mindig is népszerűek vol­tak az olvasótáborok, ahol ne­vükkel ellentétben, nem mo­noton olvasással teltek a na­pok, hanem éppen az említett világba való bevezetéssel. S ennek a könyvön kívül sok eszköze lehet. Az elnevezést is megváltoztatták. Az olvasót a pontosabb közművelődési jel­ző váltotta tel. Ötödik alkalommal rendez­tek hasonlót a Pest megyei szakmunkástanulóknak. Idén a sződligeti KISZ-iskolában. A legkülönfélébb szakmákat tanuló 34 gyerek volt kíván­csi. milyen titkokat rejteget­nek a szervezők. Meglepeté­sekben nem volt hiány, in­kább az okozott gondot, ho­gyan sűrítsék a rövid időbe ezernyi programjukat. Az összeállítás sikeres lett, és nem is véletlenül. A neve­zési lapra rá kellett írni ki- nek-kdnek az érdeklődési kö­rét, s azt, amiről hallani sze­retne. A csoportvezetők is gya­korlottak már, nem először kerültek szembe ilyen feladat­tal.. —t- Korábban még félénkeb- bek voltak a gyerekek — mondta a táborvezető, Holló Ilona —, a jelenlegi társaság hamar legyőzte félénkségét. Volt, aki bemutatta, amit ta­nul, például egy fodrász-koz­metikus tanuló. Talán ijesz­tően hat, ha azt mondom, elő­adások is voltak. Ezeket még­sem úgy kell elképzelni, mint egy tanítási órát. Lux Elvira például a barátságról, . a sze­relemről beszélt. Bodor Pál Erdélyről. Máskor Németh Péter Mikola a színház titkai ­Várják a pályázókat Diaporámafesztivál Német, angol, francia és magyar nyelven hirdeti a vi­lág számos távoli országába postázott pályázati felhívás a XII. nemzetközi diaporáma- fesztival tudnivalóit azok szá­mára, akik reszt kívánnak venni műveikkel a váci ren­dezvényen. Erre ugyan csak ősszel, szeptember 29. és ok­tóber 2. között kerül sor, a pályázóknak azonban már jó előre munkához kell látniuk. Izgalmas feladat ez a fotós­nak, de hasonlóan érdekes a majdani nézőknek is. Mivel nem . először lát ilyet a váci közönség, bizonyára sokat tud e műfairól. Azoknak, akik még nem vettek részt diapo- rámavetítésen, szívből ajánl­hatjuk. Minimum két vetítő­géppel egymás után finom át­menetekkel, áttűnéssel. úgy mutatják be az egyenként is értékes, megkomponált képe­ket, hogy azok így új jelentést kapnak. (Léteznek olyan dia- porámaműsorok, amelyekhez 10-12 vetítőgép szükséges. Ezek segítségével már olyan varázs­latokat lehet a vászonra vin­ni amilyet filmmel sem. Eze­ket a berendezéseket már ter­mészetesen nem kézzel, hanem előre rögzített komputer-prog­rammal vezérlik.) Pályázatokat a Dunakanyar Fotóklub címére lehet külde­ni — 2601 Váp, Pf.: 243 — augusztus 1-jéig. Az előzsűri augusztus 13-án nézi meg a beérkezett anyagot, és dönti Nagymaros Új tv-átjátszó Megkezdte az üzemszerű műsorsugárzást július 3-án a televízió 2-es programját köz­vetítő új átjátszó-berendezés. Nagymaroson és környékén az előfizetők az OIK.T 42-es csatornán vehetik a műsort, megfelelően méretezett UHF- sávú antennával, horizontális polarizációval. A posta rádió- és televízió- műszaki igazgatósága arról is értesíti a községben és kör­nyékén lakókat, hogy július 25-től megszünteti a tévé 2-es műsorának sugárzását az OIET 30-as csatornán a nagy­marosi telephelyről. el, melyik alkalmas a feszti­válon való részvételre. Ott a legkiemelkedőbbet fesztivál­trófeával jutalmazzák, s en­nek természetesen a nagykö­zönség is tanúja lehet. val foglalkozott. Ez utóbbi­nak megvolt az az előnye is, hogy az elhangzottakat illuszt­rálták a Vidám koldusok cí­mű zenés darabbal, amelyet a Madách Színkör tagjai már számos alkalommal és helyen sikerrel előadtak. Itt is tet­szést arattak, még az sem zökkentette ki őket. amikor a talán nagyon is felszabadult fiatalok bele-beleszóltak a lá­tottakba. Ezt szerencsére a darab, jellege miatt, még el­viselte. Aztán, amikor a vi­dámságról valami komolyra váltottak, csend lett, a szemek tágabbra nyíltak. Az érdeklő­dést mutatta, hogy az előadás után ki itt, ki ott beszélte meg a látottakat. Azt már mi tesszük hozzá, hogy a felnőtt csoportvezetők ehhez is jó partnerek voltak. Foglalkozásuk is kötelezi őket: egyikük könyvtáros, a másik népművelő, pszichológus is. van közöttük és nehogy ki­hagyjuk a tanácselnököt. Igen, a tanácselnököt. A táborveze­tő Holló Ilona ugyanis, az if­júságpolitikával töltött évek után a zsámbokiak szavazatai alapján a helyi tanács elnöke lett. Negyedik alkalommal voltak így együtt, tehát összeszokott, jó társaság kezében voltak a gyerekek. Az együtt töltött napokat a nevelőkön kívül az anyagi támogatóknak, a Szak- szervezetek Pest, Megyei Ta­nácsának, a Pest Megyei Ta­nács ifjúsági és sportosztályá- nak, valamint a MESZÖV-nek köszönhetik. Szerencsére, a já­tékszabályok nem zárják ki. hogy aki egyszer már volt itt, legközelebb is eljöjjön. Dudás Zoltán Verőcemaros! körkép Bőség, változatosság Nyaranta mindig bezárnak a színházak. S bár sokan éppen akkor tudnák láto­gatni, ez régóta így van, s változni sem fog. He­lyette azonban egyre több és gazdagabb az évszak­hoz jobban illő kulturális műsor, előadás. Ezek több­nyire szabad téren játszód­nak. Itt, a Dunakanyarban egy- re-másra szaporodnak az újabbnál újabb, de egyáltalán nem meglepő elnevezések. Ze- begényi nyár, Váci nyár stb. Folytathatnám a sort addig, amíg ki nem fogyok azokból a helységnevekből, ahol gon­dolnak a nyári szórakoztatás­ra. Lássuk, most mit várhat­nak az idelátogatók. Először is, a már régóta si­keres Börzsöny napok. Idén Verőcemaroson rendezik, augusztus 20. és 21-én. A rész­letes programot felsorolni itt, most képtelenség volna, ezért csak ízelítőül néhányat Tró­feakiállítás, a tápiószecsői Ha­gyományőrző Népi Együttes lakodalmasa. Könnyűzenei koncertek, képzőművészeti ki­állítások. Ünnepi galamb- eresztés és kenyérszegés. Lam- pionos csónakfelvonulás, majd tábortűz. Túra, térzene, lo­vasverseny, nyárbúcsúztató bál és korongozási bemutató. Gla­diátorjátékok, gyepsíbemuta- tó, horgászverseny. A helyszínek legalább any- nvlha színesek, mint a kíná­lat. Express-tábor, Gorka Géza Múzeum, művelődési ház. strandterasz, református parókia, római őrtorony. Érdemes korábban is Ve­rőcemarosra látogatni az unalmas nyári napokon. De talán azoknak lesz a legjobb, akik ott helyben üdülnek. A művelődési ház mindenki szá­mára nyitva áll. Egy ilyen intézmény szokásos szolgálta­tásai mellett ők csónakköl­csönzésre is vállalkoztak. Hét­fő délutánonként utazási ügyekben lehet szakemberük segítségét kérni. Aki pedig baráti, családi összejövetelre keres kulturált, olcsó helyet, azoknak is ajánlják magukat.. Akár a Terasz presszó terü­letén is. ahonnan csodás ki­látás nyílik a folyóra. Aki pedig messzebbre kí­vánkozik, utazási programok között is válogathat. Egynapos látogatást szerveznek Cserke- szőlősre és Bükkszékre. A Szegedi Szabadtéri Játékok­ra már jsét nap kell. Augusz­Ez van? Ezt kell szeretni? Mindennapi bosszúságainkról sagyarmatról érkező buszok­ra. Meg is érkeztek rendben, háromnegyed tízkor. A to- vábbindulás ideje 9 óra 52 perc. Az első kocsi vezetője senkit sem engedett felszállni, mondván, előbb megnézi, hogy a mögöttünk álló kocsiban van-e hely, mert akkor ő nem megy tovább Budapestre. Kis­vártatva közölte, mindenki szálljon fel, illetve, át a másik kocsira. Keveseknek akadt ülőhely, sokan hering módra szorongtak az üléssorok között. Természetesen az utasok morgolódtak. Hiszen nem ke­veset, harmincnyolc forintot fizetnek a jegyért a Népsta­dionig. Ennyi pénzért talán nem jogtalan kívánságuk, hogy az egyórás, utat ülve tehessék meg. Nem osztom a véleményét annak az utastársnak, aki így kommentálta az eseményeket: nem kötelező velünk utazni. Másokkal együtt én is úgy gondolom, ha a gyarmati ko­csinak mindenképpen vissza kellett fordulnia, talán a váci állomásról kiállíthattak volna egy tartalék kocsit. A fenti két történetet egy dolog .fűzi össze: mindkét cég, a Magyar Posta, mint hivatal és a Volán, mint. vállalat, a maga területén monopolhely­zetben van. Nincs egy másik táviratkézbesítő szervezet, sem egy másik személyszállító buszvállalat, melyek szolgál­tatásait igénybe vehetnénk, ha velük, illetve munkájukkal elégedetlenek vagyunk. Esszük, nem esszük? Ezt kapjuk! Bányász Hédi tus 5—6-án a Csíksomlyói passiót, augusztus 26—27-én pedig a Fehér Anna című rockballadát láthatják. Ne maradjon ki a legköny- nyebb szórakozás se a felso­rolásból. Vagyis a diszkó. An­nál inkább meg kell említe­ni mert Verőcemaroson igye­keznek tartalmasabbá tenni. Minden alkalommal vendége­ket hívnak, akiket a műsor­vezető házigazda kérdez. Erre a programra szombatonként este kerül sor. ü. Z. Tanácstag lett * Lemondattunk egy pótta­nácstagot július 1-jén, a vá­rosi tanácsülésről szóló tudó­sításunkban, s ezért elnézést kérünk dr. Csömör Páltól, ö ugyanis nem mondott le, sőt, Baloghné dr. Csemnitzky Ju­lianna helyett a 12. számú körzet tanácstagja lett. Abban nem tévedtünk, hogy valóban lemondott egy póttanácstag, Erdős Tamás, de ő eddig a 44. sz. körzetben tevékenyke­dett. Autós ifjak Bánom, hogy egyszer enged­tem a csábításnak, és kipró­báltam egy — számomra leg­alábbis — szuperautót, ugyan­is, igen nehezen heverem ki az élményt. Igaz, továbbra sem képzelem azt, hogy Wart­burgom kétliteres BiVIW. Nem próbálok az Opelekkel verse­nyezni, és nem kanyarodom száz kilométeres sebességgel. Sajnos, sokan vannak, akik­nek az is megárt, ha filmen látnak száguldó autókat. Ök elhiszik, hogy tízéves Ladájuk ugyanarra képes, mint Fer- jánczék Audija — és ugyan­úgy tudnak vezetni is —, vagy az amerikai té\résorozatok rendőrségi autói. A Deákváron lakók panaszkodnak sokat, hogy késő este egyes útsza­kaszok versenypályává vál­nak. Dübörgő' kocsikban, való­színűleg éretlen ifjak próbál­ják megdönteni a pályarekor­dot — teljesítményüket a többiek stopperrel mérik. Volt alkalmam már látni egy alig huszonéves fiatal ar­cát abban a pillanatban, ami­kor rádöbbent, hogy kocsijá­val képtelen követni a ka­nyar ívét. És láttam 1500-as Ladában feszítő aranyifjűt pi­tyergő kisfiúvá változni, ami­kor bekövetkezett a baj. A rendőrségnek meg kellene ma­gyaráznia a Csikós József ut­cában száguldozó gyerekeknek, hogy ez az út nem a Hunga- roring, s attól, hogy sportos kipufogócsövet tesznek litött- kopott Zsigulijukra, abból még nem lesz Porsche. —nos. Tempora mutantur... Sváb Kálmi örökösei Olvasom lapunkban a pa­naszt, a város központi fekvé­sű üzletében valaki nem ke­reskedőhöz illő stílusban be­szélt a vevővel. S eközben eszembe jutnak az utóbbi idő­ben velem történt, kereskede­lemmel kapcsolatos .élmények is. Egyszer azt mondja nekem valaki: ■— Te is csak a rosszat veszed észre, csak azt tudod megírni. Most magamba szálltam, s elhatároztam, lesz , ami lesz, még ha hírveréssel, reklámmal vádolnak is meg, ez egyszer le­jegyzett! jó tapasztalataimat is. Visszatért a gárda Az alsóváros nagy forgalmú útja mellett, a városrész kul­turális intézményei közelében levő kocsma szomszédságában, váltakozó színvonalon műkö­dött ez a bolt. Volt idő, hogy nagyon jól. A törzsvásárlók ma is keresztnevükön emlege­tik a valaha itt dolgozó veze­tőket, pénztárosokat, sőt a ta­nulókat is. Tavaly egy család vette át az üzletet. R. F. még jó isko­lában tanulta a szakmát. Az az új vezetés csakhamar meg­látszott az üzlet megjelenésén is, kicserélődtek a kopott pol­cok, tele lett a mélyhűtő, glé- dában sorakoztak a mosópo­rok és tisztítószerek. Rend lett. Nem csoda tehát, hogy el­szomorodtak a vevők, amikor megtudták, a főnök urat el­csábították a vállalat egy kö­zeli faluban megnyílt új üzle­tébe. Aggodalmuk nem is volt alaptalan. Hamarosan szuty- kos lett a bolt, már délelőtt sem lehetett kenyeret kapni, egvre több dologért kellett más boltba menni. Aki pedig protestált, megkapta a beosz­tását. Megelégelhette a forgalom hanyatlását a vállalat vezető­sége is, mert néhány hete is­mét visszatért a régi főnök, megszokott stábjával: felesé­gével, lányával. Pár nap után az- egy műszakról ismét visz- szaálltak a régi két műszakos rendre, megint van délután is kenyér és tej meg más effé­le alapvető cikk. A dicséret, a jó szó sem ma­rad el. Visszatérnek a régi kuncsaftod is. Amikor a régi az új seprő ■ A Klein Károly utca egy­kori kis szatócsüzletét a kör­nyék idősebb lakói még ma is az egykori tulajdonosról, a Sváb Kálmi boltjaként emle­getik. Hosszú ideig csak reg­gel hattól (papíron) délután 2 óráig volt nyitva. Már amikor egyáltalán nyitva volt. Ha megbetegedett vezetője — s ez mindenkivel megesik —, különösen telente, hetekig is le volt húzva itt. a redőny. Nemrégiben az Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat meg­hirdette, szerződésbe adja az üzletet. Akadt jelentkező. Noha még igencsak rövid idő telt el, annyi máris lát­szik, L.-ékben megvan a szán­dék, hogy jó kereskedőként szolgálják ki vevőiket. A házi kenyéren kívül más is jelzi a változást. Régi ke­reskedőszokások visszatérése például. Hét közben lehet adni megrendelést a szombati ke­nyérre és tejre. S akkor bár­milyen későn, akár zárás előtt is mehet érte a háziasszony. Biztos lehet benne, várja a friss pékáru. Ilyen, látszólagos apróságo­kon is múlik, milyen egy üz­let, s az abban dolgozók meg­ítélése. fia jól, a vásárlók ked­vére dolgoznak, akkor jó. L.-ék példája (jelenleg egyedül a nagymama tartja a frontot — nyújtott, osztott műszakban — a fiatalasszony szabadsága idején), azt mutatja, hogy a klasszikus kereskedői maga­tartást megvalósító boltos csakhamar visszacsábítja az egykori vásárlói kört. Mert a kisboltoknak van egy hallatlan előnyük a nagyokkal szem­ben : itt személyes a hang. szo­ros a kapcsolat eladó és ve­vő között. Valóban szolgálat S azi ilyen emberi hangra mindig, de manapság különö­sen nagy a vevők igénye. A jó bornak nem kell cégér? Ha cégér nem is, néhány el­ismerő szót bizonyosan meg­érdemelnek R.-ék, L.-ék, s mindazok a kereskedők, akik nem mondják, de megvalósít­ják a vásárlók szolgálatát. b. h. Előítélet nélkül — Még rákszűrésre is Pest­re jártam, olyan rossz hire volt a váci kórház nögtjógyá- szatának — mondta egy hölgy, aki kizárólag azért kereste fel szerkesztőségünket, éppen- csak■ elhagyva a váci kórhá­zat —, hogy most ellenkező tapasztalatokról számoljon be. — Nem kivételezett beteg­ként kerültem a nőgyógyá­szaira, tehát senki sem mondhatja, hogy ezért voltak kedvesek velem, ezért takar­tak be éjszaka a nővérek, ezért voltak készségesek az orvo­sok. Mindenki egyenlő volt számukra, mindenkivel törőd­tek, a tizenhét éves kislány­nyalt és a nyolcvanéves öreg­asszonnyal egyaránt. Valami -megváltozott ezen az osztá­lyon. Szinte azt mondhatnám, hogy jól éreztem mágam a vá­ci kórház nőgyógyászatán. A hölgy — kislánya társa­ságában — kizárólag azért ke­reste fel a szerkesztőséget, hogy ezt elmondja. Vagy, mint hozzátette reklámot csináljon az egészségügyi intézménynek. Segíteni szeretne abban, hogy megszűnjenek a váciakban meglévő — és még ma is táp­lált — előítéletek a Szönyi Tibor Kórházzal, s elsősorban nőgyógyászati osztályával szemben. ISSN OISi—2759 (Váci Hírlap) van, ahol még rajtunk kívül sok más szervezet és intéz­mény is működik. Egyebek között a Szövetkezet című he­tilap is. Előbb arra gondol­tam, talán laptársunk szer­kesztőségébe kísérelték meg a küldeményt kézbesíteni. De nem így történt. Minthogy a ház portáján nagyon lelkiis­meretes idős portások telje­sítenek felváltva szolgálatot, kora reggeltől késő estig, őket is mind végigkérdeztem, járt-e azon a napon a házban táv­ira tkézbesítő. Egybehangzóan állították, hogy nem járt. S bizonyították is a könyvvel, melybe feljegyzik, kit és hon­nan kerestek. A dolog azért is érthetetlen, mert előtte is, azóta is rend­ben érkeznek hozzánk a pos­tai küldemények, közöttük más lapoknál megjelent cik­keink honoráriumai is. S a postás mindig ! megtalál ben­nünket. A szomorú az egészben az, hogy a hudapesti postások számomra érthetetlen eljárása mégiscsak a váci hivatal vét­len munkatársait hozta kelle­metlen helyzetbe, nekik kellett védeniük a mundér becsületét. A pénz egyébként, pontosan két hét múlva visszaérkezett, minden kommentár nélkül, viszont legalább nem vontak le belőle — mint ez napjaink­ban szokás — kezelési / költsé­get. A másik eset június 20-án, hétfőn délelőtt esett meg a váci autóbusz-állomáson. Va­káció lévén, a szokottnál lé­nyegesen többen vártunk a Salgótarjánból, illetve Balas­Történt pedig, hogy május utolsó napján egy régóta ke­resett hiánycikk váratlan meg­vételéhez kénytelen voltam kölcsönt kérni a kollégáimtól. Mivel mindannyian a fizetés előtti sokadika állapotát éltük, megígértem, ‘hogy másnap reggel táviratilag elküldöm nekik a kapott összeget. Annak rendje és módja sze­rint kitöltöttem az űrlapot, a vastagon bekeretezett részt pedig a kedves . pénztárosnő, oly gondosan, hogy a címzés minden részletét kétszer, is el­lenőrizte. Volt tehát címzett, tér és házszám, sőt kerület és irányítószám is. Annál nagyobb volt a meg­lepetésem, amikor délután fél ötkor érkezett egy távirat a lakásomra, a következő szö­veggel: „18/1 mdt 92/589 szö­vetkezeti kereskedelem bp 5 szabadsaag teer 14 1000 ft cím eleegtelen (s a végére géppel hozzáfűzve a lényeg: távirata kézbesíthetetlen).” Az idő oly későre járt, hogy telefonon sem tudtam már magamat kimenteni. Másnap természetesen megadtam a pénzt, annál is inkább, mert aznap kaptuk a fizetést. Eső után köpönyeg. A következő napon, június 3- án ismét elmentem a pos­tára. ahol némi vizsgálódás után azt a felvilágosítást kap­tam. hogy amíg a budapesti 4- es számú hivataltól nem ér­kezik meg a „fedezet igazo­lás”, Vácott nem adhatják ki a pénzemet. Nem hagyott nyugodni az eset. Munkahelyem a Fo,- gyasztási Szövetkezetek Orszá­gos Tanácsának széliházában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom