Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-05 / 159. szám

2 ©fó&fap 1988. JÜLIITS 5.. KEDD Fontos feladat a nyilvánosság fejlesztése A szovjet pártértekezlet határozatai A TASZSZ szovjet hírügy­nökség hétfőn este nyilvános­ságra hozta az SZKP nemré­giben lezajlott országos érte­kezletének azokat a határo­zatait, amelyeket kedden kö­zölnek a moszkvai központi lapok. A nyilvánosságról szóló pártértekezleti határozat az egyik legfontosabb politikai feladatnak minősíti a nyilvá­nosság fejlesztését. A pártértekezlet fejlődő fo­lyamatnak tekintette a nyil­vánosságot, hangsúlyozva, hogy annak következetes bőví­tése nélkülözhetetlen feltétele a szocialista rendszer demok­ratikus lényege, emberköz­pontúsága kifejeződésének. A nyilvánosság az átalakítási fo- .lyamatok elmélyítésének, visz- szafordíthatatlanná tételének egyik legfontosabb feltétele. Nemzetközi szinten az álla­mok és nepek álláspontját tükröző nyilvánosság segíti a béke és az együttműködés ügyét, az atomfegyverektől és az erőszaktól mentes világ megteremtése, a korszerű, ci­vilizált nemzetközi kapcsola­tok kialakítása eszméinek megszilárdítását. Az országos pártértekezlet határozatában ugyanakkor rámutatott, hogy maga a nyil­vánosság is elmélyítést és tá­mogatást igényel. Még min­dig számottevő információ- mennyiség nem hozzáférhető a társadalom számára. Az is előfordul, hogy a nyíltságot egyéni és csoportambíciók ér­dekében használják fel. Legyen példakép ’Amikor a párt fejleszti a nyilvánosságot, abból a lenini útmutatásból indul ki, hogy a tömegeknek mindent tudniuk kell, mindenről ítéletet kell formálniuk és tudatosan kell cselekedniük. A kommunista pártnak, a szovjet népnek szüksége van az igazságra, szüksége van teljes és tárgyi­lagos információra mindenről, ami a társadalomban zajlik. A nyilvánosság kibontakoz­tatásában legyen kezdeménye­ző példakép a párt — mutat rá a határozat. A kommunis­ták, az egész lakosság alapos tájékozottsága az SZKP veze­tő szerveinek és a helyi párt- szervezeteknek a munkájáról, a vezetők tevékenységéről, a pártfórumok és a taggyűlések nyitottsága, a pártélet, a párt­vezetés kérdéseinek szabad megvitatása, figyelmesség a dolgozók bíráló megjegyzései, véleménye és javaslatai iránt, a legfontosabb határozatok tervezeteinek közzététele és megvitatása — ezekből tevő­dik össze az SZKP politikájá­nak nyitottsága, ezek révén erősödik kapcsolata a társada­lommal. A pártértekezlet különösen fontosnak tartja a nyilvános­ságot a káderpolitikában, a vezető káderek kiemelése olyan demokratikus mechaniz­musának megteremtésében, amely a közvéleményre tá­maszkodik. Az országos pártkonferencia határozatában külön kiemelte a tömegtájékoztatási eszközök 7 szerepének fontosságát a nyil- «vánosság kiszélesítésében. Megengedhetetlennek nevezte a sajtó bíráló megnyilatkozá­sainak elfojtását ug.vanúgy, ? mint a nem hiteles informá­ciók nyilvánosságra hozatalát. - Hangsúlyozta, hogy a nyilvá­nosság feltételezi a tömegtá- • jékoztatási eszközök társadal­mi, jogi és erkölcsi felelőssé­gét. Objektív módon, torzítás nélkül tükrözni kell a tömeg­tájékoztatási eszközökben a vitában részt vevő mindegyik fél álláspontját. A határozat itt kitér arra, ' hogy szabatosan körül kell ír­ni a szükséges titkosság, a szolgálati titok határait, meg kell jelölni a felelősséget ál­lami és katonai titkot képező értesülések, valamint olyan egyéb értesülések terjesz­téséért, amelyek sértik az ál­lampolgárok törvényes jogait, kárt okoznak a közrendnek, a biztonságnak, a lakosság egészségének és erkölcsiségé­nek. „Nyilvánosság nélkül nincs átalakítás, nincs demokrácia. A nyilvánosság a demokrati- I kus, humánus szocializmus j életének és haladásának ter­mészetes atmoszférája” — mu­tat rá a szovjet pártertekezlet- nek a nyilvánosságról elfoga­dott határozata. A nemzetiségekről A szovjet pártértekezlet ha­tározatot hozott a nemzetek, nemzeiségek közötti viszony­ról. A határozat megállapítja, hogy a soknemzetiségű szovjet állam kialakulásának kezdeti szakaszára jellemző dinamiz­must megtörte a nemzetiségi politika lenini elveitől való eltávolodás, a törvényesség megsértése a személyi kultusz időszakában, a pangás ideoló­giája és pszichológiája. Ab­szolutizálták a nemzetiségi kérdés megoldásában elért eredményeket, olykor problé­mamentesnek tüntették fel a nemzeti viszonyokat, nem vették kellően tekintetbe az egyes köztársaságok, autonóm közigazgatási egységek és nemzetiségi csoportok társa­dalmi, gazdasági, kulturális fejlődésének szükségleteit. Nem oldottak meg idejében sok olyan éles kérdést, ame­lyet a nemzetek és népcsopor­tok fejlődésének menete ve­tett fei. Társadalmi elégedet­lenség jelentkezett, s ez oly­kor konfliktus jelleget öltött. A szovjet pártértekezlet eb­ben a határozatában törté­nelmi fontosságú feladatnak nevezte a nemzetiségi politika lenini normáinak és elveinek állhatatos erősítését és alkotó szellemű továbbfejlesztését, határozott megszabadítását a mesterséges lerakódásoktól és torzításoktól. A határozat szorgalmazza a szövetséges köztársaságok és az autonóm közigazgatási egy­ségek jogainak bővítését, még­pedig oly módon, hogy hatá­rolják el a Szovjetunió és a szovjet köztársaságok illeté­kességét, decentralizálják az irányító funkciók jelentős há­nyadát, fokozzák a köztársasá­gok önállóságát és felelősségét a gazdasági, a társadalmi és a kulturális fejlesztés, vala­mint a környezetvédelem vo­nalán— mutat rá a határozat. A pártértekezleti okmány a továbbiakban kiemeli, hogy a gazdaság és az egész társadal­mi élet internacionalizálódása törvényszerű folyamat, s hogy a nemzeti korlátoltságra irá­nyuló bármilyen törekvés csak gazdasági és szellemi elsat- nyuláshoz vezethet. Szorgalmazza a politikai rendszer azon intézményeinek aktivizálását, amelyek révén felszínre hozhatók és egyeztet­hetők a nemzeti, nemzetiségi érdekek. Legyen a soknemzetiségű jelleggel fejlődő szocialista kultúra egész társadalmunk eszmei-erkölcsi konszolidáció­jának hatalmas tényezője — mondja a továbbiakban az ok­mány. Gondoskodni kell arról, hogy a saját állami-területi egységeik határain túl élő vagy ilyennel nem rendelkező nemzetiségek több lehetőséget kapjanak kulturális igényeik teljesítéséhez, különösen a művelődés, a társadalmi érint­kezés, a népművészet vonalán, továbbá kulturális központjaik létrehozásában, a tömegtájé­koztatási eszközök használatá­ban és vallási téren. A határozat állást foglal mind a nemzeti nihilizmussal, mind pedig a nemzeti elkü­lönültséggel szemben. Megkii- lönböztetendőnek tartja a va­lóságos nemzeti érdekeket azok nacionalista eltorzításá­tól. A nemzeti kizárólagosság­ra való bármiféle igény meg­engedhetetlen és sértő, egye­bek között arra a népre nézve is, amelynek nevében megfo­galmazzák. A szovjet páftértekezlet a nemzetek, nemzetiségek kö­zötti viszonyról elfogadott ha­tározatában végezetül hangsú­lyozta, hogy minden nemzeti, nemzetiségi probléma súlyo­zott, sokoldalú megközelítést igényel az adott konkrét hely­| zet mélyreható elemzése és el- j fogulallan ér i ékelése alapján. E problémákat nyugodtan, rendkívüli felelősségérzettel, a szocialista demokrácia és törvényesség keretei között kell megoldani, elsősorban egymás irányába tett lépések­kel, a forradalmi megújhodás kibontakozó folyamatainak te­kintetbevételével, anélkül, hogy bármiféle kárt okozná­nak a szovjet nép internacio­nalista ósszeforrottságának. A pártértekezlet határozata hansúlyozza továbbá a korsze­rű nemzetiségi politika alapos tudományos-elméleti kidolgo­zásának szükségességét, és támogatja az SZKP KB Poli­tikai Bizottságának azt az in­dítványát, hogy a Központi Bizottság szentelje egyik ülé­sét a nemzeti, nemzetiségi vi­szonyok kérdéseinek. A jogi reformról Külön határozatot hozott az SZKP országos konferenciája a jogi reformról. Az okmány bevezetőben emlékeztet arra, hogy a Központi Bizottság 1985. áprilisi ülése óta jelen­tős intézkedéseket hoztak az átalakítás „jogi biztosítására”, ezek az intézkedések azonban csupán kezdetét jelentik a szo­cialista jogállam kialakításá­val kapcsolatos nagyszabású munkának. A következő évek­ben az országban átfogó jogi reformokat kell bevezetni, amely biztosítani hivatott a törvények uralmát a társada­lom életének minden szférá­jában, erősíteni kell a szocia­lista jogrend fenntartásának mechanizmusait a néphatalom fejlesztésével. Javítani szük­séges a Szovjetunió, a szövet­séges és az autonóm köztársa­ságok legfelsőbb hatalmi szer­veinek törvényalkotó tevé­kenységét. Különösen fontos demokratizálni a törvényhozó folyamatot, s itt a nyilvános­ságra, a törvényjavaslatok szakszerű, tudományos értéke­lésére és széles körű társadal­mi megvitatására kell támasz­kodni. A jogi reform elidegeníthe­tetlen része a törvényalkotás alapos felülvizsgálata, rend­szerességének biztosítása. Itt a gazdálkodásnak, a társadalmi élet humanizálásának és de­mokratizálásának új feltételeit kell tekintetbe venni. Elsőren­dű figyelmet érdemel o sze­mélyiség jogi védelme, a szov­jet emberek politikai, gazda­sági, szociális jogainak és sza­badságjogainak szavatolt ér­vényesítése. Ugyanakkor ter­mészetesen fokozni kell min­den egyes állampolgár felelős­ségét munkahelyi kollektívá­jával, az állammal és a társa­dalom egészével szemben. A határozat felveti egy al­kotmány-felügyeleti bizottság létrehozásának gondolatát, a bírósági ügyvitelben szorgal­mazza a nyilvánosság érvé­nyesítését. az ártatlansági vé­lelem feltétlen betartását, a bíróságok tekintélyének növe­lését, a feltétlen bírói függet­lenség biztosítását. A gazda­sági reform kapcsán sürgeti az állami döntőbíráskodás hatás­körének bővítését a szerződé­ses fegyelem erősítésében, a vállalatok és szövetkezetek jo­gainak védelmében. Síkraszáll az ügyészség felelősségének fo­kozásáért, az ügyészek függet­lenségének további erősítésé­ért, azért, hogy semmiféle nyo­más ne nehezedjék rájuk, és senki ne avatkozzék be tevé­kenységükbe. A jogi reformról szóló ha­tározat állandó figyelmet kö­vetel a rendőrség (milícia) munkájának javítása, a bel­ügyi szervek munkatársai kul­turáltságának és szakmai hoz­záértésének fokozása, a szo­cialista törvényesség legszi­gorúbb betartása, a munkahe­lyi kollektívákkal és a lakos­sággal fenntartott kapcsola­taik erősítése, a visszaélések kiküszöbölése iránt. A bürokrácia ellen Az országos pártkonferen­cia külön határozatban üzent hadat a bürokráciának, a bü­rokratizmusnak. Az SZKP Jakes fogadta Lukács Jánost Lukács Jánost, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, aki a CSKP KB meghívására tartózkodik Csehszlovákiában, hétfőn fogadta Milos Jakes, a CSKP KB főtitkára. A ta­lálkozón tájékoztatták egy­mást a szocialista építőmun­kában az MSZMP és a CSKP előtt álló időszerű feladatok­ról, áttekintették a két párt eredményesen fejlődő kapcso­latait. TOVÁBBRA IS TITOK Közismert tény, hogy a Co­ca-Cola ízesítő anyagának ösz- szetétele a legszigorúbban őr­zött gyártási titkok egyike. Amióta a múlt században egy atlantai gyógyszerész, John Pemberton elsőnek állította össze az ízesítő szirupot a szén­savas üdítőhöz, s különösen az­óta, amióta egy kollégája, Asa Candler világraszóló üzletté fejlesztette az ital gyártását, senkinek sem sikerült a titok pontos megfejtése. Az ital nevét arról a növény­ről kapta, amelyből a kokain készül, s a növényt felhasznál­ta az ital gyártásához. A cég vezetése most a The New York Times kérdésére elismerte, hogy valóban használ coca­növényt az alapanyag elkészí­téséhez, de közölte: az italban természetesen nincs kokain, csupán a coca levelének olyan kivonata, amely nem tartalmaz kábítószert. Az is kiderült egyébként, hogy az első idő­szakban ' az italban még volt kokain. A többi összetevő továbbra is titok maradt, eze­ket a gyártó cég csak „termé­szetes ízesítő anyagokként” so­rolja fel az ital üvegén. Súlyos incidens a Perzsa-öbölben Az USA viselje a felelősséget Érthetetlennek tartják a megszólaltatott szakértők azt, hogy az Egyesült Államok ha­ditengerészetének legkorsze­rűbb célfelderítő berendezései nem tudták megkülönböztetni az iráni légitársaság utasszál­lító repülőgépét egy harci re­pülőgéptől. Az amerikai tele­víziós hálózatok hétfő reggeli híradóikban több szakértő vé­leményét is kikérték, s közü­lük csupán egy jelentette’ ki, hogy „bizonyos körülmények között” a radarképernyőn látható jel a két gép esetében hasonló lehet. A szakértők szerint az Aegis-berendezés- nek 15 másodperc alatt egy­értelmű jelzést kell adnia, s kizárt dolog, hogy kevés idő maradt a pontos döntés meg­hozatalára. Irán ENSZ-nagv- követe televíziós nyilatkozatá­ban ennek nyomán tudatosan megfontolt, előre elhatározott' véres tömeggyilkosságnak ne­vezte a 290 emberélet kioltá­sát és kijelentette, hogy orszá­ga fenntartja magának a jo­got a megfelelő válaszra. Egyelőre nem ismeretes, si­került-e már megtalálni a le­lőtt gép fekete dobozát, adat­rögzítő berendezéseit.' A hadi- tengerészet külön vizsgálóbi­zottságot állított fel, annak állásfoglalására egy darabig várni ikell, mivel meg kell vizsgálni a célfelderítő beren­dezés által rögzített adatokat is. Washingtonban nem számí­Külügyminiszteri találkozó Csehszlovákiában Az érdekekkel összhangban Várkonyt Péter, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter meghívására július 4-én ba­ráti munkalátogatás céljából Komárnóba utazott. A rendszeres határ menti találkozók sorába illeszkedő mostani, alkalommal a két kül­ügyminiszter a magyar—cseh­szlovák kapcsolatokról és a nemzetközi helyzet időszerű Központi Bizottságának 1985. áprilisi ülésén és a XXVII. pártkongresszuson hozott ha­tározatok már megvetették a bürokratizmus elleni hathatós támadás alapját. A radikális gazdasági reform, a politikai rendszer reformja, a pártban és a társadalomban végbeme­nő demokratizálási folyamat, a nyilvánosság, a bírálat és az önbírálat fejlesztése szük­ségképpen aláássa a bürokrá­cia pozícióit, de a harc na­gyobbik része még ezután kö­vetkezik — mutat rá a ha­tározat, amely sorra kifejti, hogyan kell következetesen, kompromisszumok nélkül fel­számolni a bürokratizmust a gazdaságban, a szociális szfé­rában, a társadalmi és poli­tikai életben, valamint a szellemi-erkölcsi területen. A pártértekezlet határozott leszámolást sürgetett azzal a helyzettel, amikor az irányító szervek nem tartoznak anyagi felelősséggel tevékenységük ne­gatív következményeiért, a döntések végrehajtói, a dol­gozókollektívák pedig nincse­nek abban a helyzetben, hogy hassanak rájuk. A tömegtájékoztatási eszkö­zök kötelesek konkrétan meg­világítani a bürokratizmus forrásait és megnyilvánulásait, példákkal illusztrálni az elle­ne folyó eredményes harcot. Biztosítani kell a kommu­nista vezetők beszámoltatását a pártalapszervezetek előtt, el kell érni, hogy minden veze­tő szoros kapcsolatot tartson a tömegekkel, példát mutas­son szakmai felkészültségből, szorgalomból, szerénységből, embertársai megbecsüléséből. Az SZKP XIX. országos ér­tekezlete határozatában fel­hívta a kommunistákat, az összes dolgozókat, még aktí­vabban küzdjenek a bürokra­tizmus ellen minden irányítási területen, a társadalom életé­nek minden szférájában. kérdéseiről folytatott véle­ménycserét. A látogatás során Várkonyi Péter helyi vezetők­kel is találkozott és tájékozó­dott a jelentős részben ma­gyarok lakta járás életéről és eredményeiről. A tárgyaláso­kon a külügyminiszterek meg­elégedéssel állapították meg, hogy a két ország kapcsolatai minden téren érdekeikkel összhangban kedvezően fej­lődnek, hozzájárulnak felada­taik megoldásához és népeik barátságának elmélyítéséhez. Kiemelték érdekeltségüket az európai hagyományos fegy­verzet és fegyveres erők csök­kentésével foglalkozó tárgya­lások mielőbbi megkezdésében, országaik aktív részvételében az európai bizalom és bizton­ságerősítő folyamatban. Üd­vözölték a KGST és az EGK közötti kapcsolatfelvételt, és állást foglaltak a két integ­rációs szervezet tagállamai közötti együttműködés sokol­dalú fejlesztése mellett. Kife­jezték meggyőződésüket, hogy a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testüle­tének közelgő ülésszaka újabb fontos impulzusokkal járul hozzá az európai biztonság és együttműködés erősítéséhez, a leszerelés megkezdett folya­matának újabb lépésekkel tör­ténő kiegészítéséhez. A nézet- azonosság jegyében folytatott jó légkörű tárgyalások hozzá­járultak a két szomszédos or­szág népei közötti kapcsola­tok erősödéséhez. Várkonyi Péter magyaror­szági látogatásra hívta meg Bohuslav Chnoupeket. tanak arra. hogy a súlyos In­cidens nyomán megváltoztat­ják a Perzsa (Arab)-öbölben állomásozó amerikai flotta- egységeknek adott utasításo­kat, Erre utal Reagan elnök nyilatkozatának az a része, hogy az amerikai hajóknak „joguk van az önvédelemre” az öböl térségében. Az amerikai televíziós háló­zatoknak adott hétfői nyilat­kozatában Gennagyij Geraszi- mov szovjet szóvivő elítélte az iráni gép lelövését „Jó előre megmondtuk, hogy a katonai erők összpontosítása a térség­ben könnyen járhat ilyen vég­zetes következményekkel" — szögezte le a szóvivő. Hozzá­fűzte azonban, hogy a Szov­jetuniónak nem áll szándéká­ban olyan propaganda-hadjá­ratra felhasználni az inci­denst, mint amilyet az ame­rikai vezetés és a sajtó foly­tatott annak idején, a dél-ko­reai légitársaság utasszállító­jának szovjet terület felett történt lelövése miatt. Míg a KAL gépét a Szov­jetunió légterében, a menet­iránytól jelentősen eltérő he­lyen, éjszakai sötétségben vél* te ellenséges felderítőgépnek a szovjet vadászpilóta, addig a jelenleg legkorszerűbbnek tartott Aegis célfelderítő rend­szer fényes nappal „nem is­mert fel” egy szabályosan közlekedő menetrendszerű já­ratot, amely nemzetközi vizek fölött repült. Geraszimov felolvasta azt a táviratot, amelyben a legfel­sőbb tanács elnöksége mély­séges együttérzését fejezte ki Ali Hamenei iráni elnöknek az iráni repülőgép utasainak és személyzetének halála miatt. Ismertette a TASZSZ- nak a vasárnap történtekről kiadott közleményét is, amely többek között megállapítja: a katasztrófa megelőzhető lett volna. Washington — a szov­jet kormány többszöri figyel­meztetése ellenére — tovább növelte katonai jelenlétét a Perzsa (Arab)-öbölben. s ez­zel robbanásveszélyessé tette a térség helyzetét. Az ártatlan emberek halála — hagoztatja a TASZSZ közleménye — a szovjet álláspont helyességét bizonyítja: az öbölből ki kell vonni minden idegen katonai erőt, a vízi közlekedés bizton­ságát az ENSZ zászlaja alatt hajózó flottaegységnek kell szavatolnia. Az öböl térségében állomá­sozó amerikai haderő a 290 embert, szállító légibusz lelö- vésével „főbenjáró bűncselek­ményt” követett el — jelen­tette ki Velajati iráni külügy­miniszter Teheránban. Reagan amerikai elnök csak néhány mondatot volt hajlan­dó szólni az iráni utasszállító gép lelövéséröl. Közölte, hogy „nagy tragédiának” tartja ugyan a repülőgép lelövését. de nem hajlandó változtatni az amerikai flottának kiadott parancsokon, amelyek le­hetővé tették a Vincennes cir­káló számára azt. hogy tüzet nyisson az iráni gépre. Az el­nök felemás választ adott ar­ra a kérdésre, hogy tart-e iráni megtorlástól. Először azt mondotta, hogv „nem sokat ad” az iráni kijelentésekre, de később hangsúlyozta, hogy a megtorlás lehetőségével fog­lalkozni kell. Tegnap történT Az USA nemzeti ünnepén “S5ZÄ magyarországi nagykövete, hazája nemzeti ünnepe alkalmá­ból hétfőn fogadást adott a budapesti amerikai iskolában. A fogadáson részt vett Berecz János, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Marjai József miniszterelnök-helyettes, a kormány több tagja. Ott volt a politikai, a gazdasági és a társadalmi élet több jeles szemé­lyisége, megjelent a diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja is. Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke pedig táviratban üdvözölte Ronald Reagan elnököt az Amerikai Egyesült Államok nemzeti ünnepe alkalmából. Hivatalos osztrák tiltakozás karestnél annak tervezett falupusztítási programja ellen. Az erről szóló hivatalos emlékeztetőt Alois Mock osztrák alkan- cellár, külügyminiszter hétfőn nyújtotta át Tramdafir Cocarla román nagykövetnek. Mock utalt arra, hogy a program meg­valósítása hatalmas károkat okozna a Romániában élő német és magyar nemzetiségnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom