Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-05 / 159. szám

PEST MEGYEI VILÁG PBOLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MA AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XXXII. ÉVFOLYAM, 159. SZÁM Áru: l.ltO forint 1988. JÜLIUS 5., KEDD Huszár István a népfront főtitkára Alap az új közmegegyezésre A Hazafias Népfront Orszá­gos Tanácsa — Kállai Gyula elnökletével — hétfőn ülést tartott a Parlament kongresz- szusi termében. A testület elő­ször személyi kérdésekben döntött, majd a pártértekez­let utáni népfrontmozgalmi feladatokat vitatta meg. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottságá­nak személyi javaslatait Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke ter­jesztette elő. Kérte az orszá­gos tanácsot, hogy Pozsgay Imrét — érdemei elismerése mellett — főtitkári tisztségé­ből mentse fel. Az indítvány­nyal kapcsolatban kifejtette: Pozsgay Imre aktív politikai, közéleti tevékenysége és szer­vező munkája nyomán az el­múlt esztendőkben a Hazafias HATALMACSKÁK L együnk optimisták? Véljük, úgy, hogy az, amiről töprengeni kezdünk közösen az olva­sóval — ha megtiszteli a hírlapírót sorainak köve­tésével —, már a tegnap gondja és nem a máé? Fo­galmazzunk finoman. Át­helyeztek más beosztásba valakit. Egy embert, aki nem valami túlságosan nagy funkciót töltött be a megyében, de nem is olyat, amilyen se nem oszt, se nem szoroz. Helyének ke­resgélésével eltelt egy kis idő. Amit természetesnek tarthatunk. A személyi ügyekhez türelem kell, ta­pintat, körültekintés. És persze, elsőként, minden mást megelőzve, elvi szi­lárdság. Szilárdság annak eltökéltségében, hogy nem az adott emberhez kell il­leszteni a szóba jöhető szervezeteket, az ott kifej­tendő munka koncepcióit, hanem éppen megfordítva, a szervezethez, a koncep­cióhoz kell megkeresni azt az alkalmas embert, aki beilleszthető a szervezetés koncepció logikai rendjé­be. Ismét csak finoman fo­galmazva. nem egészen ez történt. Hanem az, aminek meglehetősen nagyok a hagyományai, gazdag a gyakorlata. Itt, ott, amott (a szóba jöhető helyeken) az illetékesek megpróbál­ták hozzá farigcsálni a szervezetet és az ott érvé­nyesítendő koncepciót az el­helyezésre (áthelyezésre) váró emberhez. A koráb­biakkal ellentétben azon­ban. s jelzőjeként annak, ha lassan is, de változik a közfelfogás és — magatar­tás, tiltakozás, hangulati elemektől mentes elutasítás volt a válasz. Amire vi­szont elsősorban hangula­ti elemektől fűtött felelet érkezett az áthelyezés bá­bái részéről, hiszen úgy érezték, az ódzkodó vala­kik o hatalommal szegül­nek szembe. Micsoda dolog az ... kérdezték. S jól kér­deztek, csak éppen a cím­zetteket választották ki rosszul. Maguk voltak ugyanis a címzettjei a kér­désnek, micsoda dolog az, hogy míg egy emberreí humánusak kívánnak len­ni, emberek egy nagyobb csoportjával szemben (aka- ratlanui ugyan, de tény­legesen) antihumánusak? Ha ugyanis hozzá faragják a szervezetet, a munka ve­zérlő koncepcióját az adott emberhez, akkor a hatalom szándékai ellenére cselek­szenek ...! Igen, a hata­lom szándékai ellenére, hi­szen a hatalomnak nem állhat szándékában fele­másan tevékenykedő szer­vezetek szaporítása, fel­adatcsökkentő, teendőelha­gyó koncepcióknak az ér­vényesítése. A hatalom szándékaival az a baj, hqgy gyakran a hatalmacskále átértelmezik a saját szájuk íze, gondjaik, helyzetük stb. alapján eze­ket a szándékokat. A ha- talmacskák éppen ezért na­gyobb tehertételei a hata­lom mindennapos gyakor­lásának, mint azok, akik addig helyükön felesleges­sé vagy alkalmatlanná váltak, s akik éppen ezért át- és elhelyezésre várnak. Egyvalamiben bizonyo­sak lehetünk. Felesleges ember, alkalmatlan ember nincsen, egészen egysze­rűen azért, mert ez maga a képtelenség. Valaki egy adott helyen lehet felesle­ges (vagy alkalmatlan), a másik helyen azonban na­gyon is szükséges (alkal­mas). Csak éppen jól kell tudni kiválasztani azt a másik helyet! A hatalmacs- kák azonban éppen erre — a megfelelő ember és a megfelelő hely találkozójá­nak a megszervezésére — sajnálják az időt és az energiát. Ha minden hatalmacska folytonosan a hatalom szo­ros ellenőrzése alatt állna, akkor aligha engedné meg magának bármelyikük is ezt a luxust. A hatalmacs- kának éppen az a jellem­zője, hogy miközben a ha­talom szerény fogaskereké­nek tünteti fel magát (sza­vakban), az első adandó alkalommal (tettekben) függetlenedik a hatalomtól. átértelmezi a szándékokat, statisztának használja a testületeket, a demokrácia minden formáját pedig kulisszának. A kulisszák félretolhatók, a statiszták pedig dirigálhatók... S a hatalmacska máris a leg­okosabbnak látja magát, akivel szemben mindenki más okvetetlenkedő, aki­nek esetleg más, eltérő a véleménye, aki nem kíván puszta egyetértésre szo­rítkozni. Áz ilyen helyze­tekben születik meg azután a csodabogár: a magát a hatalommal összetévesztő hatalmacska. Akit. kitelvén a sora, egy másik hatal­macska majd ugyanolyan buzgalommal törekszik el­és áthelyezni (érdemei em­lítésével vagy tapintatos hallgatással), amint tette ezt ő is addig, míg bele nem bukott... T alán felesleges leírni, hiszen érzékelte az olvasó: nem egy ügy­ből vontunk le veszedelme­sen általánosítható követ­keztetéseket, hanem egy ügy optikáján át szemügy­re vettük azt a mechaniz­must, amely ügyeket ter­mel, s hatalmacska ügyin­tézőket. Ez a mechanizmus mélységesen antidemokra­tikus; ez teremtette, tartja fenn, élteti. A hatalmacska lényege éppen itt van. Ab­ban, hogy hagyják, az le­gyen, ami. S akik hagyják, panaszkodhatnak-e, miféle ügyek vannak, s miféle ha- talmacskák?! Mészáros Ot'.ó Népfront a magyar politikai közélet, a magyar társadalmi élet meghatározó mozgalmává vált. A HNF OT főtitkárának politikai tapasztalata, konst­ruktív szemléletmódja és a politikai kérdésekben megmu­tatkozó nyíltsága nagyban hozzájárult a politikai intéz­ményrendszer megújulásához, annak a politikai közgondol­kodásnak a kialakításához, amely egyik feltétele, hajtó­ereje a gazdasági, a társadal­mi, a politikai kibontakozás­nak. Éppen erre az értékes közéleti tevékenységre való tekintettel kérte fel a Közpon­ti Bizottság Pozsgay Imrét, hogy tapasztalatait a kor­mányzati munka korszerűsí­tésében kamatoztassa. Grósz Károly emlékeztetett arra: olyan kormányzati mun­kát kívánnak meghonosítani, kialakítani, amely megfelel a társadalom mai politikai igé­nyeinek; amely alkotó módon és kezdeményezöen vállal részt a politikai intézmény- rendszer korszerűsítésében; amely az Országgyűléssel, a különböző önszerveződési moz­galmakra épülő helyi állam- hatalmi szervekkel, valamint a különböző társadalmi szer­vekkel együtt gondolkodva foglalkozik a társadalom és az ország előtt álló feladatok megoldásával. Az elmúlt évek nagy politikai tanulsága, hogy gazdasági megújulás, korsze­rűsítés elképzelhetetlen a po­litikai struktúra modernizálá­sa, s egy új közgondolkodás kialakítása és meghonosítása nélkül. Pozsgay Imrének új állami tisztsége lehetőséget ad arra, hogy még inkább az ál­lami munka vérkeringésébe kapcsolja be azt a nagy po­litikai élményanyagot, ame­lyet a népfrontmozgalomban szerzett, ugyanakkor a kor­mányzati szándékok és törek­vések előkészítésében aktivi­zálni tudja a mozgalom hatal­mas szellemi, szervezeti tar­talékait. Ezt követően Grósz Károly a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága ne­vében a Hazafias Népfront főtitkárának Huszár Istvánt, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatóját java­solta. Indokolásul elmondotta: fontos szempont volt, hogy olyan vezetőre tegyenek aján­lást, aki ismeri a mozgalom (Folytatás a 3. oldalon.) Grósz Károly Moszkvában Munkalátogatás Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kára, a Minisztertanács elnö­ke az SZKP KB meghívására hétfő este a Malév menetrend­szerű járatával Moszkvába munkalátogatásra érkezett. A szovjet fővárps Seremetye- vo—2 repülőterén Jegor Liga- csav. az SZKP KB PB tagja, a KB titkára és Vegyim Med- vegyev, az SZKP KB titkára fogadta, a magyar vezetőt. Jelen volt Rajnai Sándor, a Magyar Népköztársaság moszkvai nagykövete és Bo­risz Sztukalin, a . Szovjetunió budapesti nagykövete. Grósz Károly Mihail Gorba- csovval és más szovjet veze­tőkkel nemzetközi kérdésekről és a kétoldalú kapcsolatokról folytat eszmecserét. Moszkvában felhívják a fi­gyelmet arra, hogy Grósz Ká­roly az első külföldi politikus, aki az SZKP múlt héten meg­tartott XIX. országos értekez­lete után a szovjet fővárosba látogat. Varsói Szerződés Bizottsági ülés Kárpáti Ferenc vezérezre­des honvédelmi miniszter ve­zetésével hétfőn este katonai küldöttség érkezett Moszkvá­ba a Varsói Szerződés tagálla­mai honvédelmi miniszteri bi­zottságának soron következő ülésére. A sxov[et pártértekezlet határozatai ;,A TASZSZ szovjet hír­________ 1 ügynökség hétfő este nyilvánosságra hozta az SZKP nemrégiben lezajlott országos értekezletének azokat a határozatait, amelyeket kedden közölnek a moszkvai központi lapok. A nyilvánosságról szóló pártértekezieti határozat az egyik legfontosabb politikai feladatnak tekinti a nyil­vánosság fejlesztését.” (2. OLDAL) Apró lépések telefonügyben „Mint sok más területen, a teleíonfejlesztésekbe is erő­sén beleszólt az általános forgalmi adó. Pomázon harmincháromezer forintos ^la­kásonkénti hozzájárulással szervezték a hálózatbőví­tést.' Az áfa miatt azonban itt is módosítani kellett a költségvetést. Hasonló a helyzet Szigetszentmiklóson, ahol ugyancsak élen járt a tanács a szervezésben.” (3. OLDAL) Szünidei lapozgató „A Móra Könyvkiadó most megje­lent kötetei között ihlnden korosz­tály talál magának egy-egy érdekes­séget, s olyasmit is, ami nemcsak szórakoztat, hanem emellett hasznos tudnivalókat ad. Közülük nem egy már sokadik kiadását éli meg. De ezen nincs mit cso­dálkozni; újabb és újabb nemzedékek nőnek föl, s ami nekijnk annak idején élményt szerzett, az bizonyára hasonlóképpen hat a mi gyerekeinkre is.” (5. OLDAL) Délben hazaérkeznek Bartók hamvai Végakarata szerint Bartók Bélának, a magyar és az egyetemes zenetörténet kiemelkedő személyiségének hamvait szállító autó július 5-én, kedden érkezik hazánk­ba, hogy a nagy magyar ze­neszerzőt végakaratának meg­felelően Budapesten helyezzék örök nyugalomra. A hamva­kat tartalmazó koporsó Auszt­riából 12.30 órakor Hegyesha­lomnál érkezik magyar föld­re, ahol ünnepélyesen fogad­ják Bartók Béla hazatérő föl­di maradványait. A határon a hamvakat fo­gadó magyar küldöttség veze­tője, Czibere Tibor művelő­dési miniszter mond beszédet. A hamvakat a határtól dísz­kísérettel szállítják Budapest­re, és a Magyar Tudományos Akadémia épületében ravata­lozzák fel. A 17.30 órakor kezdődő díszünnepségen Ivd- nyi Pál, a Fővárosi Tanács el­nöke mond beszédet. A nagyközönség július fi­án., szerdán 10 és 18 óra kö­zött róhatja le kegyeletét a világhírű zeneszerző, hazánk nagy fia koporsója előtt. A hamvakat július 7-én, csütör­tökön 15 órakor helyezik vég­ső nyughelyére a Farkasréti temetőben. A gyászszertartá­son — a Bartók Béla emlé­két őrző fekete gránit emlék­műnél — a hozzátartozók és a meghívottak előtt Traut- mann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke mond búcsúbeszédet. A Magyar Televízió és a Magyar Rádió mindhárom ese­ményről helyszíni tudósítás­ban számol be.-t­Silány földön közepes árpatermés Most már a búza következik Cj típusú, az NDK-ban gyártott kombájnok ás szalmabálázögépok gazdagították az idei aratási Idényre a termelőszövetkezetek és ál­lami gazdaságok gépparkját. Ügy tűnik, idén minden eddiginél több kombájnt vásároltak a nagyobb gabonatáblákkal rendelkező gazdálkodók. Remélve, hogy a korszerű masinák bevetése az ara­tási munkákba minimálisra szorítja az éveken át ostorozott és nem minden ok nélkül kifogásolt magas szemveszteséget. Reményt keltőén jók az ed­digi aratási eredmények. Me­gyénkben befejeződött az őszi árpa aratása és h'a az időjá­rás engedi, rövidesen mind több helyütt tűnhetnek majd fel a búza- és rozstáblákat járó kombájnok és a gabonát szállító járművek. Alsónémedin, a Közös Üt Szakszövetkezetnél 170 .hek­tárról takarították be az őszi árpát. A szakszövetkezet el­nöke, Szabó László elmondta, hogy közepes a termésátlag. Elégedett a hektáronkénti 30 mázsás terméssel. Annál is inkább, mert olyan silánynak nevezhető földterületen ter­mesztettek őszi árpát, ahova talán már vetni sem szabadott volna. Az alsónémedi szakszö­vetkezet földjeinek zöme ugyanis 13 aranykorona körü­li, vagy az alatti. Lényegesen nagyobb vetés- területen, 500 hektáron készül­nek learatni a kenyémekva- lót. Szintén közepes, átlagban 40 .mázsás búzatermést remél­nek. Már tartottak próbavá­gást. Ennek eredményei azt Cél: a nyárfa. Monor határában, a 4. számú főútvonal mentén találkoztunk ezzel az IFA teherautóra szerelt nagy teljesítményű permetező- géppel, amint az-út menti nyárfákat vette célba. Megtudtuk, hogy a Hortobágyi Állami Gazdaság környezetvédelmi üzemének dolgozói az amerikai szövő­lepkék ellen védekeznek a permetezőszerreí, amely különösen a nyár-, a nyír- cs az eper­fákat kedveli. Naponta nem kevesebb, mint 150 kilométeres útszakaszon vetnek gátat a bábok kikelésének. (Hancsovszki János felvétele) jelzik, hogy egy-két napon belül kezdődhet a betakarítá­A dunavarsdnyi Petőfi Ter­melőszövetkezet földjei lénye­gesen jobbak. Náluk az idén nem volt árpa, viszont annál nagyobb területen tudtak bú­zát termeszteni. Dr. Tisza András tsz-elnök bizakodó hangon szólt arról, hogy az 1266 hektáros búzatáblán az előzetes becslések alapján át­lagosan 53-55 mázsás termés várható. A 232 hektáros rozs­tábla pedig 35-36 mázsás ter­mést ígér. A dunavarsányiak csak a jövő hét elején foghatnak hoz­zá az aratáshoz, mert még mindig magas a gabonasze­mek nedvességtartalma. Nyolc kombájn és új IFA pótkocsik teszik remélhetően zavartalan­ná a betakarítási munkákat. Ha nem is vetettek árpát, azért abban nem szenvednek hiányt. Ugyanis jelentős meny- nyiséget vettek át a kiskun- lacházi Petőfi Tsz-töl. A du­navarsányiak szárítóüzemében már ott található ez a kitűnő takarmányféleség. Gy. L. Ökumenikus megemlékezés István királyról A Magyarországi Egyházak ökumenikus Tanácsa hétfőn ünnepi megemlékezést tartott I. István király halálának 950. évfordulója alkalmából. Tóth Károly református püspök, az ökumenikus tanács elnöke meg­nyitó szavai után Fabinyi Ti­bor evangélikus egyháztörté­nész előadásában méltatta I. István történelmi szerepének jelentőségét a nemzeti lét meg­teremtésében és az európai beilleszkedésben. Hangsúlyoz­ta, hogy a protestánsok, bár István király személyében nem g szentet tisztelik, de nagyra értékelik államalapító és egy­házszervező tevékenységét.

Next

/
Oldalképek
Tartalom