Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-28 / 179. szám
PEST MEGYEI VilHG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! MA: XXXII. ÉVFOLYAM, 179. SZÄM 1*01 I.no forint I9S8. JÜLIUS 28., CSÜTÖRTÖK Aratás kánikulában Rekkenő hőségben aratnak a határban; a nagy meleg el' lenére az őszi kalászosok betakarítása megfelelően, folyamatosan és zavartalanul halad. A MÉM. adatai szerint a búzának eddig 80 százalékát vágták le, csaknem ilyen arányban aratták le a tavaszi árpát, míg a rozs és a zab betakarítása a félidőhöz érkezett. A repcetáblákon már nem dolgoznak a gépek, a termést országszerte levágták, és nem sok munka akad már a magborsótáblákon sem. A kánikula nyomán a kalászosok úgynevezett túlérésben vannak, ami azt is jelenti, hogy hektolitertömegük már kisebb az optimálisnál. Ezzel a nagy melegben számolni kell, ellene nem tehetnek semmit, hiszen a kombájnpark teljesítménye adott, és napi 80—100 ezer hektárnál nagyobb területről nem hozhatják le a termést. Így mindenképpen vanak olyan táblák, ahol a gabonaszemek ilyenkor a kívántnál valamivel tovább lábon maradnak, némileg ösz- szetöppednek és kisebb súlyt adnak. A kánikula alaposan megsanyargatja a kapásnövényeket. A hónap végén mindenekelőtt a kukorica senyved a hőségtől. A növényállomány országszerte viszonylag még jól állja a megpróbáltatást, de mindenütt esőt vár a kukorica. A napraforgó szintén igényelné a nedvesség-utánpótlást. Négyszemközti és plenáris tárgyalások Grósz Károly a Fehér Házban találkozott Reagan elnökkel Ronald Reagan, az Egyesült Államok elnöke a Fehér Házban fogadta Grósz Károlyt Ronald Reagan amerikai elnökkel találkozott szerdán Washingtonban Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke. A magyar kormányfőt ünBövül a Duci-Buci hálózat Gödöllő után Dunakeszin Változnak a fogyasztói szokások. A fehérrel terített éttermi asztalok mellett csökken a vendégek száma, ugyanakkor nő az igény a gyorskiszolgáló éttermek iránt. A változó szokásokhoz Igazodva nyitotta meg tavaly Érden, a buszvégállomás szomszédságában a Pest Megyei Vendéglátóipari Vállalat az első Duci-Buci boltot. A kenyértésztába sütött csülökfalatok gyorsan meghódították a vásárlókat. Már a tavalyi idegenforgalmi idényben az első Duci-Buci bolt egy hónap alatt több mint 200 ezer forintos forgalmat bonyolított le. A siker arra indította a vállalatot, hogy ezt a speciális gyorskiszolgáló éttermi típust hálózattá fejlessze. Érd után a legközelebb — még az idén — Gödöllőn nyílik Duci-Buci gyorskiszolgáló. Ez egységes épülettípusban kialakított üzlet tevékenysége itt fagylalto- zó részleggel bővül. S miközben megkezdődik a gödöllői gvorskiszolgáló építése, már készülnek a dunakeszi üzlet tervei. A Duci-Buci hálózat továbbfejlesztése megköveteli az egységes zavartalan ellátás feltételeit, ezért a vállalat azt tervezi, hogy a közeljövőben kialakítja Vácott Duci-Buci termelőüzemét. K. Z. nepélyesen fogadták a Fehér Házban, az úgynevezett nyugati szárny, a West Wing bejáratánál. Az amerikai fővárosban kialakult szokás szerint már az odavezető útvonalon, a Pennsylvania Avenue-n a két ország zász- laival díszítették fel a lámpaoszlopokat. A kaputól a bejáratig vezető út mentén a fegyveres erők díszalakulata sorakozott fel, az ötven amerikai állam zászlajával, a bejáratnál a két ország zászlaját emelték magasba a katonák. / Az épület bejáratánál George Shultz külügyminiszter, John Whitehead, a külügyminiszter első helyettese és Selma Roosevelt protokollfőnök fogadta a magyar miniszterelnököt; ők kísérték Reagan elnök dolgozószobájához. Az elnök a kandalló előtt hely- tyel kínálta vendégét; a tudósítók rövid időre be is mehettek a megbeszélés színhelyére. A magyar televízió tudósítója az amerikai elnököt arról kérdezte, hogy véleménye szerint mi lehet Magyarország szerepe a kelet—nyugati kapcsolatok jövőjének alakításában; Nem az a kérdés, hogy mi lehet a szerepe a jövőben, hanem az, hogy milyen szerepet tölt be máris — válaszolta Reagan. Arra a kérdésre, hogy mi a véleménye a Grósz Károly (Folytatás a 2, oldalon.) ÚSanskénf '»Az elmult naP°k‘ tfioncxenr ban tette közzé a €S szazak kSlífo/ttaan Központi Statisztikai Hivatal, valamint a Figyelő című gazdaságpolitikai hetilap azt a jelentést, amelyben hazánk legnagyobb termelési értéket előállító, illetve legjövedelmezőbb vagy ■legnagyobb exportot teljesítő vállalatait rangsorolta. A „százak klubjaként” is emlegetett élcsapatban örvendetesen jó néhány Pest megyei cég neve, adata szerepel: így többek között a Pest Megyei Műanyagipari Vállalaté.” (3. OLDAL) Te csak „£rezte a fölényt a szavakban, lesaja <r nálást, legszívesebben mondott volna tUtSOC! valami gorombát, de annál ő öregebb róka, hogy ilyen utcába belemenjen. Várta, valaki csak reagál Bérezésnek erre a megjegyzésére. Senki. Na, nem. Igyekezett könnyedén (3. OLDAL) „A törvényszék 38 oldalas vallatási jegyzőkönyvben rögzítette a tényállást, láthatjuk a betyár aláírása gyanánt a kereszteket, merthogy iskola helyett is inkább csavargóit az ifjú Bogár. Ezek után a nagytiszteletű törvényszék kimondta az ítéletet; ifjú Bogár Imre akasztófán végezze gyászos életét. A ítéletet harmadnapra végrehajtották.”. (3. OLDAL) mindegy. Ha nem, akkor venni a dolgot.” Unokáink is mesélni fogják melynek utolsó oldalán A jövő feladatai az állattenyésztésben Előtérben a minőség Népgazdasági exportunk több, mint öt százalékát adja az állattenyésztés. Az elmúlt évtized jelentős eredményei mellett azonban egyes területeken gondok mutatkoznak, ezért a MÉM vezetése áttekintette az állattenyésztés helyzetét, amelyről tegnap tartottak sajtótájékoztatót. Az eredményeket mi sem jelzi jobban, mint az, hogy a nemzetközi átlagnál dinamikusabban növekvő hústermelésünk egy főre vetítve a világátlag ötszöröse, eléri a 220 kilogrammot. Az utóbbi öt évben a fajlagos tejhozam is nőtt 800 literrel. Ugyanakkor országosan nagy a differenciálódás, majdnem kétezer literes tej termelési különbségek tapasztalhatók. Hasonlóan nagy a szóródás a csirkehús előállításának önköltségében — kilónként 8 forintos különbségek is előfordulnak. Ez utóbbi adatok egyúttal mutatják, hol vannak még tartalékok állattenyésztésünkben. Ugyancsak akadnak tartalékok a szervezeti megoldásokban, apait nem egy példa jól bizonyít a juhászaiban. Míg a nagyüzemi keretek között ráfizetésesnek bizonyult egy- egy nyáj tartása, a bérbe adást követően gyorsan nyereséget hozott. A gondok számbavételénél arról sem szabad megfeledkezni, hogy miközben a világpiacon az állati termékek túlkínálata jelentős árveszteséget okoz, a hazai állattenyésztési telepeken a vártnál kisebb mértékben javult a minőség, romlott a technológiai és munkafegyelem, a takarmányok minősége, s egyáltalán nem javult az anyagellátás színvonala sem. Mindezek következtében számos nagyüzemünkben 1983 óta állandósult egyes állatfajok létszámának csökkenése. A legfrissebb állatszámlálá-" sok adataiból, valamint az eredmények és gondok összegzéséből a MÉM megfogalmazta az állattenyésztés feladatait. Ezek szerint a színvonalas hazai ellátás biztosítása, a külgazdasági egyensúlyhoz való hozzájárulás mellett javítani kell a jövedelmezőséget. Az ágazat népgazdaságunkban és a termelőüzemekben betöltött szerepe a jövőben sem csökkenhet. Az árrendszert úgy kívánják továbbfejleszteni, hogy az a piaci hatások révén a minőségi árutermelésre ösztönözzön, s az árakban megtérüljenek a jobb minőség érdekében szükséges ráfordítások. A minisztérium állást foglalt abban is, hogy a jövő évi tervezésnél ki kell dolgozni egy olyan állami alápjuttatásos rendszert, amely lehetővé teszi az állattenyésztés állóeszközbázisának fejlesztéséhez szükséges forrás igénybevételét azon üzemek számára, amelyek az előírt követelményeknek eleget tesznek. A számos feladat között szerepel a kistermelői integrációk, a sajáterős vállalkozások szorgalmazása is. — győri — Seniorban az olimpiára A „Senior” Váci Kötöttárugyár jászapáti gyáregységében készülnek a szöuli olimpián részt vevő magyar sportolók szabadidő ruhái, melegítői, amelyeket a Magyar Olimpiai Bizottság 10 mintakollekcióból választott ki. A több mint 400 darabos kollekciót egyedileg, gondos kézi munkával készítik az olimpikonok részére. KOSTOLÓ K ülönlegesség, mert egyetlen. A megyében egyedül Gödöllőn található olyan tanács- rendelet, amely a helyiséggazdálkodásról szólva, rögzíti a . pályázati eljárások részletes szabályait, illetve azokat a közérdekű célokat, amelyek lehetővé teszik a pályázat meghirdetésének mellőzését. Ez az egyetlen rendezettség némi kóstoló a rendetlenségből, finomabban fogalmazva a rendezetlenségből, a tisztázatlanságból. Mindabból, ami a helyiséggazdálkodást övezi. Nagy port vert fel iparvárosaink egyikében az eset, a főútvonali üzlethelyiségnek a bérbe adása. Beszéltek erről-arról, mint ilyen esetekben gyakran, hiszen nem a szintén pályázó szövetkezet nyert, hanem a maszekok egyike. Micsoda dolog ez, kérdezték sokan, vajon kinek a mije lehet ez a maszek...?! A döntés mögött mindössze egyetlen száraz tény állt. A helyiség bérletéért a nyertes maszek ígérte a legtöbbet. Ezt azonban a gyanakvók nem tudták, mint ahogyan általában a lakosság nem tud arról, miként is zajlik le a. nem lakás céljára szolgáló helyiségek hasznosítása, az ezekre vonatkozó elhelyezési igények kielégítése. Természetesen vannak átfogó, országos rendeletek, hiszen hazánkban mire nincsenek? Csak éppen ezeknek a rendelkezéseknek a végrehajtása sok esetben elvi követelmény marad, a gyakorlatban ugyanis végrehajthatatla- nok. Laikus ésszel is beláthatjuk, nem lehet azonos súlycsoportban az említett iparváros főútvonali Üzlethelyisége, s az a másik, amelyet harmadik esztendeje hiába kínálgat bárkinek is a kisközség tanácsa, nem kell senkinek, egy fillért nem hajlandók adni érte. A rendelkezések viszont nem ismerik a valóság ilyen finom felszeletelését, hanem egy tömbnek kezelik azt, bár valójában mindenki tudja, nem egy tömb az. Ami kóstoló abból, mit kellene (mit érdemes) átfogóan szabályozni, s mit lehetne (mert érdemes) a helyi tanácsok teljes hatáskörébe átadni, döntsenek saját belátásuk, felelősségük szerint. Nincsen félreértés bennünk. Helyeseljük, hogy az állami tulajdonra vigyázni kell. A gond azonban már ott kezdődik témánk esetében, hogy mekkora az állami vagyon? Pontosan ugyanis senki sem tudja. Az elhelyezésre illetékes hatóságok körülbelül ezer- héfszáz, állami tulajdonban levő, nem lakás céljára szolgáló helyiség felett rendelkezhetnek, illetve ennyivel gazdálkodhatnak. Ezt állítják az ingatlankezelő szervezetek. A tanácsok viszont 1200 ilyen helyiséget tartanak nyilván. A két szám közötti eltérés érzékelteti á rendetlenséget a nyilvántartásban, s talán nem csak a nyilvántartásban. Hiszen megtörténhet, a két szám közötti különbözet ötszáz helyiségének némelyikével némelyek nem éppen világos üzletelést folytathatnak... s tehetik, ha az még a nyilvántartásban sem szerepel. Azt mondják a tanácsoknál, bonyolult a jogi szabályozás, a pályázatok gyakran siralmas eredménnyel zárulnak. A meghirdetett helyiségeknek több, mint a felénél csupán egyetlen pályázó volt... s az esetek húsz százalékában még egyetlen sem. Magyarán: ezek az állami tulajdonok csekély forgalmi értékűek, s ha azok, kérdéses, érdemes-e állami tulajdonban tartani azokat. Hiszen költeni kell rájuk (karbantartásra, felújításra stb.), a haszon meg semmi; kinek üzlet ez? Az azonban a szent tehénként kezelt állami tulajdon megbocsáthatatlan káromlása volt eddig, ha valaki megkérdezte az előbbit, azt, hogy kinek üzlet ez. Napjainkban talán már bocsánatos a bűn, s holnapra esetleg ... Persze, a nem lakás céljára szolgáló helyiségeket a tanácsok illetékes s szakigazgatási szervei használati joggal átadhatják közérdekű, de nem üzleti célra is, csak éppen az a baj, hogy ezeknek a helyiségeknek a döntő része nem alkalmas másra, csakis üzletnek, műhelynek stb. így azután gyakran lehetünk semmivel sem menthető helyzetek tanúi; miközben a településen tetemes a kielégítetlen igények száma, az üresen, használaton kívül álló helyiségeké sem csekély. Ami megint csak kóstoló abból, miként kerüli el egymást a lehetőség és az ésszerűség... ejthető, már nem egészen a helyiség- gazdálkodásról szólunk. Valóban nem. Hanem a tanácsi munka egy apró területének nagyító alá helyezésével arról, mennyi mindenben kell ismételten átgondolni az igazgatás ésszerű' és ész- szerűtlen között húzódó határait, mert hiszen, ami igaz (és helyes) egy nagyvárosban, az teljesen hamis (és helytelen) lehet egy kisvárosban és még inkább egy kisközségben. Ami persze, ahogyan azt mondani szokták, konyhai bölcsesség. Csak éppen még ezeknek a konyhai bölcsességeknek is nehezen nyit utat a gyakorlat, nemhogy náluk komolyabbaknak, súlyosabbaknak. Mészáros Ottó
