Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-25 / 176. szám
LUOI inan A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XV. ÉVFOLYAM. 176. SZÁM 1988. JÜLITJS 25., HÉTFŐ Együtt fejlődő falvak Üzlet az van, fodrász nincsen GalgamácsárúI szerettein volna írni, ezért kerestem meg Tóth Ahdrást. a közös tanács elnökét, aki érdeklődésemre Váckisújfalu eredményeiről, az ott folyó munkákról kezdett beszélni. — Minden családban a legkisebb a legkedvesebb — mondta —, majd kijelentését meg is magyarázta: — Közös tanácsunk tevékenysége Galgamácsa, Vácegres és Váckisújfalu községek területére terjed ki, és mi nagyon vigyázunk arra, ne alakulhasson ki olyan helyzet, amelyben érvényesülhetne valamiféle megkülönböztetés. Sorra vettük mit végeztek és végeznek a V áckisújfalun élő emberek érdekében. A településen 430—440 a lakosság lé- lekszáma. Ilyen apró faluban nehezen él meg egy kereskedő, ezért gyakoriak voltak az ellátással kapcsolatos panaszok. A Galga Afész tavaly felújította üzletét, amit szerződésbe adott, s mióta ebben a formában működik a bolt, azóta megszűntek a hiányok. Nem kaptak hiteit Régi gondot oldanak meg azzal, hogy épül az iskola, az óvoda. Az épületben lesz foglalkoztató, étkező, könyvtár és tornaszoba is. A régi iskolaépületben orvosi rendelő, valamint várószoba kap helyet és itt működik majd a tanácsi kirendeltség is. Két lakás épül, s mindez tulajdonképpen saját erőből, a lakosság megértő támogatásával, önkéntes társadalmi munkájával, mert hiába kértek céltámogatást, hiába kértek hitelt, sajnos nem kaptak. Szerencsére a galgamácsai termelőszövetkezet — akinek a falu egész életére kiterjedő és meghatározó szerepét többször hangsúlyozta a tanácselnök —, most is segített. Egymillió forintot adott a váckisújfalui építkezésekhez. Pintér András elöljáró a társadalmi munkát szervezte okos érvekkel, példát mutató akarással és természetesen a székhelyközség is Váckisújfa- lunak adta a településfejlesztésre fordítható pénzét. Ezért biztosak abban, hogy az év második felének a végén átadhatják rendeltetésének a közel 6 millióba kerülő beruházást. Galgamácsa másik társközsége Vácegres. Az iskolai napközi építése befejeződött a faluban. Ez sem volt kis munka, de hát az okos szót értik az emberek, s ha az érveknek van meggyőző erejük, akkor hajlandók dolgozni a szabadidejükben a közösség javára. Dudás János elöljáró minden házba bekopogtatott és az eredmény nem maradt el. Dolgoztak a vácegresiek, segített a honvédség. Szakmunkás, segédmunkás egyaránt akadt a településen és amikor az átadás előtt a takarításra került a sor, jöttek az asszonyok is, ezért lett Vácegresnek iskolai napközije, étkezővel, melegítő- konyhával, kazánházzal, vizesblokkal. Hogy mindez menynyibe került? 800 ezer forintot tudott adni a tanács és ilyen értékű munkát végzett a lakosság. És most újabb nagy feladatra készülnek. Utat szélesítenek A faluban nincs járda, ezért veszélyes a közlekedés. Az üzlet környékér. — mintegy félmillió forint értékben megszélesítik az utat. Panaszról is hallottam, s ezen bizony segíteni kellene. Építettek fodrász- üzletet, de nincs fodrászuk. A Gödöllői Vegyesipari Szövetkezettől várják a megoldást. Természetesen a társközségek mellett Galgamácsa is fejlődik. A Galga Áfésszel közösen ABC élelmiszer-kisáruhú- zat, valamint vas- és műszaki boltot és fodrászüzletet építenek. A tanács 1,5 millióval járuy hozzá az építkezéshez. A teljes beépített tér 700 négyzetméter lesz, amiből 400 négyzetméter az élelmiszer és 260 négyzetmétert a műszaki- és vaskereskedés foglal el. Az építkezés elkezdődött. A kivitelezést a Kallói Építőipari Kisszövetkezet végzi, s a tervek szerint még az idén tető alá kerül az épület, jövőre már várja a vásárlókat. Másik nagy beruházásuk a ravatalozó felújítása lesz, amelynek a megvalósításához a Pest Megyei Tanács 500 ezer forinttal járult hozzá, de számítanak az egyházközség támogatására is. Jó a közérzetük — Az apró munkák nem látványosak, de ezek javítják leginkább a településeken élő emberek közérzetét, ezek erősítik a lakóhelyhez való kötődést, s ezért tartjuk ezeket nagyon fontosnak — mondta az elnök, aki tulajdonképpen nem hivatalnok, hanem munkaszervező, anyagbeszerző, gazdálkodó és egyidejűleg társaival, a tsz vezetőivel, a vb tagjaival, az elöljárókkal, a tömegszervezeti . vezetőkkel együtt a falu gazdája, aki a régi megfogalmazás szerint a jó gazda gondosságával őrzi és gyarapítja a család vagyonát. Fercsik Mihály Megismertetik a település nevét Levegőben szárnyaló hírvivők Benzinkút épül Isaszegen A Pécel—Isaszeg Afész és a helyi tanács összefogásával benzinkút készül Isaszegen. Az eddig háztartási tüzelőolajat árusító kutat két további tartállyal bővítették. A kivitelező az Aszfaltútépítő Vállalat és a Klíma Ipari Szövetkezet, a kiszolgálóépület felépítését pedig társadalmi munkában vállalták a lakók augusztus 20-ra (Vimola Károly felvétele) Zsámbokon már tizennégy- tizenöt esztendővel ezelőtt voltak emberek, akik sportból tartották galambokat. Nem a húsukért, nem turbé- koló hangjukért, hanem sportból. A szomszédok szidták a gatambászokat, mert a galamb előtt nincs kerítés, és bizony rászáll mások házának a tetejére is. apró karmaival tépi, szétrúgja a habarcsot, vagyis haszon nélkül kárt okoz. Mára elültek a viták, elcsendesedtek a hangoskodók, mert kiderült, hogy a zsám- boki A—50 Postagalamb Sportegyesület tagjai, akik a Magyar Postagalamb Sportszövetség Észak I. kerületéhez tartoznak, s amely kerületnek Hatvan a székhelye, galambjaikkal sok sikert szereztek a községnek és még külföldön is — Lipcsében, Prágában. Magdeburgban — sokakkal megismertették a település nevét. — Még ennél is fontosabbnak tartom — mondja Kokat Zoltán, az egyesület elnöke —, hogy a galambok segítségével olyan emberi közösség szerveződött Zsámbokon, amely szabadidejében a köz érdekében is képes dolgozni. Társaimmal együtt ott voltunk a fogorvosi rendelő, a tornaterem, az ABC élelmi- szer-kisáruház parkolójának az építésénél, de mi készítettük a Galga Afész irodaházának a kerítését is. — Természetesen nemcsak dolgozunk, de együtt is szórakozunk. A közelmúltban rendeztük meg a közös vacsoránkat; amelyre a férfiak fogták a halat, a feleségek pedig elkészítették az. ízes halászlét. — Ezéken az összejöveteleken mindig sok szó esik az emberek és az állatok kapcsolatáról, arról, hogy az állat, de különösen a galamb, kiprovokálja az emberekből a gyengédséget. A mesterien megalkotott testével, kedvesen turbékoló hangjával. A puszta létük, könnyed szépségük gyönyörködtet. A tapintásuk bársonyos. Szerettem a padlást — Én gyerekkoromban szerettem a padlást, ahol az ember egyedül lehet a gondolataival. Szerettem a padlásnak a szagát, a porszagot, a diót is szerettem, ami a padláson száradt, sőt, a kukoricát és a búzát is, amit szintén kiteregettek ott. — Egyszer észrevettem, hogy rajtam kívül mások is vannak a padláson. Föl lehetett húzni a tetőcserepet, hogy világosabb legyen. Megleltem a fészket, apró, még csupasz galambokkal. Szorosan egymáshoz simultak, riadtan pisNyugatról, pontosabban Angliából gyűrűzött be hozzánk az új büntetési nem, a közérdekű munka, amit elméletileg ez év január elsejétől szabhatnak ki a bíróságok. Azért csak elméletileg, mert ilyen ítélet alig született az országban. Pest megyében pedig egyáltalán nem, s ha esetleg születne, akkor sem biztos, hogy végre lehetne hajtani. Mielőtt ennek okait boncolgatnánk, tisztázni kell: mi is az a közérdekű munka? Ezt tudakoltuk dr. Kerekes Györgyitől, a Pest Megyei Bíróság elnökhelyettesétől: Mi a közérdekű munka? Nem a nehéz fiúk esete — A közérdekű munka a javító-nevelő munka válfaja, amellyel újabb differenciálási lehetőség került a bíróságok kezébe. A kisebb tárgyi súlyú cselekmények esetében kell alkalmazni, amelyek nem indokolják a szabadságvesztés kiszabását. A közérdekű munka ideje 6 hónaptól 2 évig, halmazati büntetésként 3 évig terjedhet. Az elítélt heti pihenőnapján vagy szabadnapján a kijelölt munkahelyen, díjazás nélkül köteles dolgozni. Tehát, ha valakit például 1 év közérdekű munkára ítélnek, akkor az 52 alkalmat jelent. Ha az elítélt nem tesz eleget a kötelezettségének és (vagy) súlyosan megsérti a munkafegyelmet, akkor a bíróság a kiszabott büntetés hátralevő részét 'szabadságvesztésre változtatja át, amit a fogházban kell letöltenie. Értelemszerűen egynapi munka felel meg egynapi szabadságvesztésnek. A megyei munkaügyi szolgáltató iroda ajánlása alapján a bíróságnak kell kijelölnie a munkahelyet. Csakhogy idáig egyetlen ajánlat sem érkezett, a vállalatok elzárkóznak, olyan ítéletet pedig nem hozhatunk, amit nem lehet végrehajtani ... Adott tehát egy humánusnak mondható büntetési nem, ami még a büntetett előélet bélyegétől is mentesíti az elítéltet, a munkáltatók azonban ellenállnak. Őket ugyanis a bíróság nem kötelezheti arra, hogy bárkit is foglalkoztassanak; — A foglalkoztatási gondok szaporodásával egyre inkább az a tendencia, hogy kizárólag a szakképzett munkaerő iránt van kereslet — mondja dr. Szabó Ferenc, a Pest Megyei Munkaügyi Szolgáltató Iroda vezetője- — Ilyen helyzetben a vállalatok nem érdeklődnek a közérdekű munka iránt. Nő meg félnek attól is, hogy ezekkel az emberekkel sok baj lesz, pedig nem nehéz fiúkról van szó. A többszörösen visszaesőket, a súlyos tettek elkövetőit a törvény eleve kizárja e büntetési nem alkalmazása alól. Ezért a munkáltatóknak nem kellene megijedniük, annál is inkább, mert ezzel még jól is járhatnak, hiszen a közérdekű munkáért nem kell bért fizetniük. A folyamatosan, szombaton és vasárnap működő cégeknél, vagy például az egészségügyben látom a legtöbb lehetőséget, ahol a hétvégeken munkaerőgondokkal kell számolni. A külföldi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy van létjogosultsága ennek a formának. Angolföldön például szociális feladatok ellátására fogták be az elítélteket, akik idős embereket gondoznak, segítenek a bevásárlásban, a takarításban. A bíróság keze nálunk nincsen megkötve, mindenféle fizikai és szellemi munka végzését előírhatja. A munkáltatók széles köréhez intézett körlevelünkre eddig sehonnan sem érkezett válasz. Újra megpróbáljuk, s csak reménykedhetünk benne, hogy együttműködési készségre találunk. Ellenkező esetben ugyanis nem tudjuk elkészíteni azt a címlistát amelynek birtokában a bíróságok megkezdhetik a törvény gyakorlati alkalmazását... K. L. lógtak. Hinni sem akartam a csodát, és ezt a boldogságot, hogy nekem van három kis galambfiókám. Idő és pénz kelt — Ma már tudom, hogy egyszerű parlagi galambok voltak, de én ott és akkor na- gyon-nagyon szépnek tartottam a madarakat. Felnőttek, elröpültek, eltűntek, de azóta mindig vannak galambjaim. Igaz, csak hosszú évek múlva lettem postagalambok tulajdonosa. Másfél évtizede összejöttek a galambot szeretők és kedvelők Zsámbokon, s akkor határozták el az egyesületük megalapítását. Kókai Zoltán, Kákái László, Kővágó Gábor, Makádí Béla meg a többiek — közben természetesen cserélődtek is a tagok — ma sem bánták meg a vállalkozásukat, pedig egyre drágább lesz ez a szenvedély is. i— Versenyköltségekre, versenyeztetésre évente befizetünk 4-5 ezer forint körüli összeget, tudom meg Kókai Zoltántól. — De pénzbe kerül az állomány kialakítása, a takarmányozás, a rendszeres gyógyszerezés, és természetesen az idő is pénz, amit a galambokkal töltünk. Könnyítés, hogy a hatvani kerületnek, ahová a zsámbo- kiak is tartoznak, van két gépkocsija, amelyekkel a versenyekre összeszedik és elszállítják a galambokat. A járműveket az alapszervezetek közösen vásárolták, aztán megalakították a gazdasági társulásukat, s amikor nincs versenyidőszak, a gépkocsikkal fuvaroznak, s ez hoz valamit a konyhára. Egészséges szelektálás — A költségeinket azzal Is igyekszünk leszorítani, hogy kevesebb galambot tart egy- eg.v galambász a portáján, hiszen alaptétel: kisebb létszám, kevesebb kiadás. De ezt csak úgy lehet megtenni egy sport- galambásznak, hogy az állományában egészséges szelektálást hajt végi'e, ennek az alapja pedig a versenyeztetés. Ha gyenge az állomány, előfordulhat, hogy 100 versenyző galamb közül csak 50 érkezik vissza, de ha az egészségeseket, a sportolásra legalkalmasabbakat sikerül reptetni, akkor 30-ból 30 visszatér, és ismét eszik a tenyeremből, rászáll a vállamra, s érezhetem a hosszú táv legyőzése miatti hevesebb szívdobogását. F. M. Állattenyésztési kutatások Az elkülönültség ellen Sokat hallunk manapság a minőség forradalmáról, az alkotó ember elismeréséről. A két tényező — vélik — meghatározza a tudományos kutatás jövőjét, így az agrárkutatás fejlesztését is. A szakembereknek azonban kettős nehézséggel kell szembenézniük. Az eredmények gyakorlati alkalmazását a gazdaságok tőkehiánya korlátozza és gátat szabhat a további elméleti munkának az, hogy a kutatásra szánható pénzben sem dúskálhatnak. Az 1986—87-es évek átlagában több mint 96 millió forintot fordított a, szakmi-, nisztérium az állattenyésztési és takarmáhiyozasi kutatásokra. Várhatóan 1988—89-ben 100,9 millió forint jut e területekre, amely reálértékben nem éri el az előző évek ráfordításait, állapította meg Ziskó Ferenc a MÉM ÁP-3-as program tanácsának titkára az állattenyésztés legújabb kutatási eredményeit bemutató könyv előszavában. Az összefoglaló^, egy gödöllői tanácskozásra jelentek meg, ahol az érintettek egymás között is kicserélhették tapasztalataikat, megbeszélhették gondjaikat. Azt is meg kell azonban jegyezni, hogy a vállalatok által kutatásra és fejlesztés-, re fordított pénzösszeg több száz millió forintra tehető. Mindennek száz helye van, hiszen az állattenyésztés termékeit a piac telítettsége miatt nehéz értékesíteni, a versenyképesség megtartásához és szükségszerű fokozásához elengedhetetlen a termékek minőségének és a termékelőállítás gazdaságosságának optimálissá tétele, Illetve javítása. A kutatások fő szempontjai a biológiai alapok teljesítőképességének növelése, a genetikai képességek jobb kihasználása, a géntechnika és a biotechnika széleskörű alkalmazása, a környezetvédelem, az anyag- energia és munkatakarékos eljárások kidolgozása, a nemzetközi piac- képesség gazdaságos növelése. Az elsődleges kutatási háttér a főhivatású kutatóhelyek. Ezek közé tartozik Gödöllőn az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóközpont, valamint az agráregyetem. A titkár véleménye szerint az elkülönült és széttagolt kutatások integrálása szükséges. Az intézményeknél adott a szellemi kapacitás, amely a feladatok megoldásához szükséges, azonban az eszközállomány, különösen a műszerek használhatósága és száma nem kielégítő. A Gödöllőn kiállított és megvitatott több mint száz poszter — a kutatások rövid összefoglalói — sokoldalú munkáról tanúskodott és szép számmal találtunk a kialakult együttműködés jeleként a szerzők között többféle kutatóhely és üzem munkatársainak nevét. A GATE állattenyésztési tanszékén például a keszthelyi egyetem kaposvári állat- tenyésztési karának kutatóival közösen keresték a megoldást a hazai Holstein-friz szarvasmarhaállomány hústermelési képességének javítására úgy, hogy közben ne csökkenjen a tehenek tejtermelése. Négy tenyészbikától importálok spermát az NSZK-üól. A Mezőhegyest- és a Délsomogyi Mezőgazdasagi Kombinátban 200-200 tehenet termékenyítettek meg. A nehéz ellések arányában nem volt számottevő különbség, bár a borjak születési tömege átlagosan négy kilogrammal nagyobb volt. A kísérlet még nem fejeződött be, a hímivarú utódok hústermelő képességének vizsgálata jelenleg zajlik. B^G. Diáksportkörök Önálló döntés A diáksportköri gyűlésen elfogadott szabályzat szerint tevékenykedő diáksportkör bevételeiről és kiadásairól a tagság önállóan dönt. Eddig a diáksportkörök költségvetése, ezen belül a bruttó béralap épült be az intézmény költségvetésébe. A jövőben csak a részükre nyújtott támogatást kell a támogatást nyújtóknak megfelelő szakfeladaton és rovaton elszámolni, tehát a nettó összeg kapcsolódik a tanácsok költségvetéséhez. Gödöllőn az öt általános iskolában, a gimnáziumban és a szakmunkásképzőben van diáksportkör. A vb módosította a költségvetést, így az intézményeknél bérkeret szabadul fel, összesen 133 ezer forint, melyet elsősorban a bérbruttósításra használhatnak fel. Mozi Kicsi bocsi legújabb kalandjai. Színes, magyarul beszélő amerikai filmvígjáték. 4 és 6 órakor. Pokol katonái. Színes, magyarul beszélő amerikai film. Csak 16 éven felülieknek! 8 órakor. ISSN 0133—1957 (Gödöllői Hírlap)
