Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-25 / 176. szám

Hosszúcsemői hálózat Döntés születhet, pénz nincs A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM. 176. SZÁM 1988. JÚLIUS 25., HÉTFŐ Az ügyeskedőknek kevés az esélye Mégsem érdemes betegnek lenni.., — Amit a magyar neme­sek annak idején Mária Te­réziának mondtak, azt vála­szolom: Életünket és vérün­ket igen, de zabunkat nem — sűríti össze álláspontját Fel- fátdi Sándor tsz-elnök. Ebben a szép, szabályos ki­vonatban ugyanis — ami az asztal közepén hever — a községi végrehajtó bizottság arra kéri a November 7. Tsz-t, hogy járulna hozzá tet­szés szerinti összeggel a hosz- szúQsemöi villanyhálózat föl­újításához. Jó lenne minden­kinek, bizonygatja a kivonat, mert azon a vidéken többsé­gében tsz-tagok laknak. Kizsigerelt vezeték Valami 15 kilométer hosz- szú, elhasználódott, kizsige­relt, eldobni való hálózatról van szó, amit bár jog sze­rint a tsz birtokol, a tanács mégis nekiállt rekonstruálni, s hát sovány az államkassza (is), ezért a folyamodvány. — Végül is kinek a felada­ta lenne elkészíteni az új ve­zetéket? — Ha nem is kizárólag a termelőszövetkezeté, de sem­mivel sem dukálna neki ki­sebb rész, mint a tanácsnak. És ne felejtsük ki a Démászt se a sorból — mondja Huszár Sándor tanácstitkár. — Mennyi pénzt várnak a tsz-töl? — Ha a szövetkezet hozzá­állását veszem alapul, minket már egy 500 ezer forintos tá­mogatás is megnyugtatna. A dologban való érdekeltségük­höz és az anyagi lehetősé­geikhez képest ez csekélység. — Milyen érvekkel hárítot­ták el a kérést? — Érveket nem hoztak fel, csak annyit mondtak, nincs rá pénz. És nem is érzik felada­tuknak. Legalábbis most, mert hát más esetekben készséggel cserélték ki a régi hálózatot vadonatújra, még a hosszú- csemőinél sokkalta ritkábban lakott részeken is, például a Bekötő út környékén. Igaz, ott az egyik lakó elment az energiafelügyeleten keresztül egészen a minisztériumig. — Mi lesz, ha egy fillért se ad a tsz? — Végső esetben ki tudjuk azt a pénzt izzadni, de akkor nem marad egy skatulya bokszra sem. Márpedig erre minden esé­lye megvan a községi tanács­nak. — Pedig volt idő, mikor a November 7. Tsz készsége­sebbnek mutatkozott. Például 1978-ban az akkori elnök alá­írásával együttműködési szer­ződés köttetett, amelyben a szövetkezet azt vállalja, hogy megrendeli a hálózat fölújitá­Ha azt mondjuk lángos- sütő, akkor képzeteinkben megjelenik a Balaton-part, egy forgalmas út vagy egy turisták által gyakran látoga­tott terület. Annál inkább ér­dekes látvány a Nagykátai úton kerítések sorába épülve a kicsiny bolt. Esti biciklitú­ráimon gyakran figyelem, állnak-e az ablak előtt, fogy-e a frissen sült lángos itt a város szélén. — Igen — mondja Öcsai Jánosné, — reggel öt órakor megjelennek a környező gyá­rak munkásai, ők az első ve­vők. Később meg a gyerekek jönnek. Épp ők adták az öt­letet, hogy megnyissam a bol­tot Sokszor láttam, amint a reggeli nagy rohanásban kó­lával, nyalókával jönnek ki az ABC-ből, pedig tízóraiara kapták a pénzt. Most már itt reggeliznek nálam, leg­alább ez nem édesség. — Nehéz volt átállni erre az új életformára? — Nem volt könnyű, két hónapig tartott a „tréninge- zés”, mire saját recept alap­ján kikísérleteztem a megfe­lelőt. Burgonyapehelyért is be kellett járnom a fél országot. Aztán addig kóstolgattattam a családtagokkal, amíg minden­1 .sí teendőit, a. tanács pedig se­gít, amennyire telik. Semmi j sem utal arra, hogy ez a megállapodás érvényét veszí­tette volna. — A korábbi években az áramszolgáltató vállalat, a ta­nács meg a termelőszövetke­zet félrevezették egymást. Most aztán ennek a lakosság issza meg a levét — mondja Felföldi Sándor. — Annak idején sok más rózsaszín el­képzelés mellett a tanyák vil­lamosítását is í'ölírtuk a zász­lónkra. Csakhogy a megvaló­sításáért már senki nem tett semmit. Illetve a tsz megen­gedte, hogy a transzformáto­raira a lakosság rákössön. Hellyel-közzel még anyagot is adott hozzá ... — És pénzt szedett be ér­te. Amit trafóépítési hozzájá­rulásnak neveztek. — Ideig-óráig, kétezer fo­rintot fogyasztónként. Hogy a költségek valamelyest megté­rüljenek. Ugye például sok pénzbe kerül a transzformá­tor, működtetésének a veszte­ségeit a tsz viseli, ugyanúgy a hálózatfelújítás költségeit is. Ez egy óriási deficit. Min­den évben 1-2 millió forintos számla keletkezik csupán amiatt, mert évekkel ezelőtt valaki ebben a szövetkezetben jószívű volt a tagsággal, és aláírta azt. hogy az emberek ráköthetnek a vezetékre. Szabványon kívüli — Mindenesetre tény, hogy az erősen elavult hálózat a November 7. Tsz tulajdoná­ban van. — Jogilag. — Na most akkor a re­konstrukció is a, tsz-t terheli. — Jogilag a termelőszövet­kezetet, ezen belül azokat az építőközösségeket, akik annak idején létrehozták. Mert ezt nem a termelőszövetkezet csi­nálta. — Hanem? , — összefogták a tanyaiak, és különféle maradék anya­gokból, kontárokkal, de az akkori igényeknek megfelelő hálózatot építettek. — Hát ma már nem felel meg. Viszont, ha jól értem, az új vonalra nincs pénze a tsz-nek? — Ezt a gondot 500 ezer forinttal nem lehet megolda­ni, mert Csemőben a szabvá­nyon kívüli hálózat talpra ál­lítása több mint 10 millió forintba kerülne. És vala­mennyi a szövetkezeté. — Persze ezúttal csak a hosszúcsemői ügyről van szó, aminek a költségvetése 3,6 millió forint... Nagy István községi párttit­kár ezen a ponton kapcsoló­dik be a beszélgetésbe: ki azt nem mondta, hogy; ez már igen! Természetesen győztek a zsírban sütött pél­dányok. Ekkor aztán jöhetett a nyitás. Mindennap három­kor kelek, dagasztok, kelesz­tek ... Ez bizony csak nagy családi összefogással megy, ha helyettem elvégzik a ház körüli teendőket. Kilencre já­rok dolgozni, mert a Détév- nél vagyok főállásban. — Nem vesz ez el túl sok időt a családtól? — Hát annyit nem, mint amikor napszámba jártam ta­karítani munka után. Mert az sok gondot okozott, késő este értem haza mindig. Most legalább itthon vagyok. — És mit szólnak a kol­légái, ismerősei? — Ök is csinálnak valamit, használt ruhával keresked­nek, ki mihez ért, mire ké­pes ... z. z. Este fél tízkor Autósmozi Július 25-től 27-ig este fél 10-kor az autós kertmoziban, a Vasutas-sporttelepen: I love you, színes francia film. — A kivitelezési munka költségvetése úgy fest, hogy 1,8 millió forint értékű lenne a lakossági hozzájárulás, 1 millió a tanácsi, és 1 millióra lenne szükség egyéb forrásból. Én mindenképpen javasolni fogom, hogy a tsz-vezetőség tárgyalja meg ezt a kérdést, és ha módjában áll, támogassa a rekonstrukciót. De azt is meg kell vizsgálni, hogy Hosz- szúcsemőben hány ember állt vagy áll kapcsolatban a tsz-, szel, és a hozzájárulást ennek arányában lehetne meghatá­rozni. — Ez egy nagyon reális, jó javaslat — mondja Fölföldi Sándor. — Már csak az a kér­dés, hogy van-e rá fedezet. De mondanék áthidaló megol­dásokat. Például megvásárol­nánk a tanácstól néhány üre­sen álló épületet, és a vétel­árat Hosszúcsemőre költhetné. Elhárítja magától — Igen, de talán nem' vé­letlenül gondolják úgy a ta­nácsban, hogy ha egyébként a rekonstrukció jog szerint a November 7. Tsz feladata, de elhárítja magától, akkor leg­alább a költségek egy részét vállalja lovagiasan, épületel­adás nélkül. — A szövetkezet mai teher­bírása ezt nem teszi lehetővé. A vezetőség dönthet másként, de hogy a pénzügyi fedezetet nem tudjuk előteremteni, az biztos. Varga Sándor Szerdán délután Fogadóóra Július 27-én, szerdán dél­után 2-től fél 7 óráig Sós Já­nos, a városi tanács elnökhe­lyettese fogadóórákat tart a városházán hivatali helyiségé­ben. 1988. július 16-án a Ceglédi Hírlapban Mégsem igaz a hír? címmel írás jelent meg, amihez az ebtenyésztők ceglé­di szervezete nevében az alábbiakat fűzöm. Rohanó világunkban az in­formációáradat elraktározásá­ra és közzétételére egyre keve­sebb időt fordítunk. A hiá­nyos vagy nem megfelelően tálalt hír esetleg szakmai fél­tékenységet okozhat. A Ma­gyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének 300 fős létszá­mú ceglédi szervezeténél jól tudják ezt az aktív tagok. Az ilyen irányú féltékenységről szó sem lehet. Természetesen az egészséges viták megen­gedettek. Visszatérve Farkas Sándor mudi fajtájú kutyájára: nem korcs, hiszen ha az lenne, akkor nem indulhatna a ver­senyeken. A mudi az ötödik magyar pásztorkutyánk, amelv nemzetközileg is elismert, ki ■ váló fajta. A MEOE felmérő Mennyiben hozott változást a táppénzkifizetésekben az adótörvény? — kérdeztem Bíró F. Jánosnét, a társada­lombiztosítási kirendeltség ceglédi betegellátási csoport­jának vezetőjét. — Az kétségtelen, hogy az új jogszabályok miatt több munkával jár az igények el­bírálása. Ráradásul, ha az ellátás összege meghaladja a négyezer forintot, adóelőleget kell levonni. Ez elég bonyo­lult számítással történik, amely különösen az első egy­két hónapban jelentett ko­moly megterhelést számunk­ra. Ugyanakkor a táppénz összegének megállapítása egy­szerűbb lett, mert ma már a különböző munkarendek he­lyett a naptári napokat vesz- szük minden hónapban figye­lembe. Végül is úgy érzem, hogy sikerült jól felkészül­nünk az új feladatokra —- ehhez persze időben gondos­kodtunk a megfelelő nyom­tatványokról. Örvendetes, hogy az ügyintézés ideje nem lett hosszabb, hiszen a biztosí­tottak a benyújtást követő öt­hat napon belül megkapják az ellátásukat. • Az elmúlt évhez képest emelkedett-e a táppénzes be­tegek száma? — Nem, viszont a kifize­tett összeg növekedett. Egyéb­ként az adóelőleg levonása után a betegállományban lé­versenyén, melyet az elmúlt hét végén rendeztek Eszter­gomban, az elért eredmények alapján az ötfős magyar válo­gatottba két ceglédi kutya is bekerült. Juhászné Kovács Zsuzsa 4 éves (Cserkuti Am­sei Tobi nevű) kutyája, vala mint Csehi Pál (Cserkuti Ast­rid nevű) 4 éves kutyája. A Németjuhász-kutyák Vi­lágszövetsége (WUSV) meghí­vására a hazai németjuhász­kutyásokat hívták meg a vi­lágbajnokságra, és ezt meg­előzően a két hét edzőtábo­rozásra. Farkas Sándort pedig Bogár nevű, mudi fajtájú kutyájával az FC1 nyugat-európai verse­nyére neveztük be. ovábbá a magyar pásztorkutyák világ- találkozójára is kapott meg­hívást a helyi szervezet, me­lyet szeptember 10—11-én Bu­dapesten rendeznek meg. Molnár Sándor titkár vők 10 százalékkal több táp­pénzt kapnak. Tehát megva­lósult az, hogy a jövedelem- adó alkalmazása és a nyug­díjjárulék levonása után sen­ki ne kerüljön a korábbi év­hez viszonyítva hátrányosabb helyzetbe. • Azt hallottam, hogy nemegyszer jobban jár a ma­gasabb keresetű polgár, ha betegeskedik. Elképzelhető ez? — Tulajdonképpen nem le­hetetlen ez a változat. Játsz- szunk el e gondolattal. A jog­szabály szerint az elmúlt esz­tendő jövedelme a mérvadó. Mondjuk valaki 1987-ben nagy jutalmakat vitt haza, anyagi­lag kitűnő évet zárt. Előfor­dulhat, hogy 1988-ban nem keres havonta annyit, mint amennyi táppénzt kap. Ter­mészetesen annál, aki mun­kahelyet változtat, az új cég­nél elért jövedelmet vesz- szük figyelembe. • Nem lenne reálisabb, hogyha nem « múlt évi ke­resetet vennék alapul? — Mindenképpen elfogad­hatóbb lenne ez az elképzelés. Ám a jogszabályok jelenleg ezt nem teszik lehetővé. Mi­előtt bárki is azt hinné, hogy érdemes betegnek lenni, azt szeretném kiábrándítani e téveszméből. Ugyanis legtöbb embernek előnytelen az, ha táppénzes állományba veszik. Főleg akkor, hogyha a havi fizetésén kívül nincs semmi­féle prémium az előző évben. Ugye ebben az esetben az alacsony jövedelem 75 száza­lékát utaljuk ki, amiért alig­ha érdemes betegnek lenni. • Van-e olyan, aki mani­pulál? — Biztosan akad, aki meg­próbálkozik valamit ügyes­kedni. De vajmi kevés esélye van arra, hogy indokolatlanul táppénzt kapjon. Annál is in­kább, mert az orvosok ezt igazán szigorúan bírálják el, A közúti közlekedés hely­zetképének határozott romlá­sát üzenik az első félév bal­eseti adatai. Június 30-ig ösz- szesen 112 karambolról számol be a Ceglédet és környékét leltározó krónika (tavaly az év derekáig csak 88 eset volt), ebből 12 halálos (tavaly 8), 52 súlyos (tavaly 45) és 48 (tavaly 35) könnyű sérüléssel végződött. Emberéletet követelt az a történet is, amelyiknek fősze­replőjét jó ideig azonosítani sem tudták, s csak nemrégi­ben. a napilapokban közzé­tett rendőrségi felhívás nyo­mán derült ki, hogy egy mo- nori-erdői illetőségű műsze­rész. Kardos Zoltán az áldo­zat. Sorsának végpontjáról az Esti Hírlap július 18-i száma részletes tudósítást közöl. Hogy az esetet fölelevenítjük, arra a cikk hézagossága ad okot. Kardos Zoltán halálá­nak talányát egyebek között az a kérdés terheli: vajon ho­gyan és főképp miért került június 13-án hajnaltájt a la­kásától nem messze lévő Rétes csárdából a 4-es számú főútvonal 77-es kilométerének környékére, Cegléd határába, közel a Kecskés csárdái út­elágazáshoz? Miféle járművel tette meg a 40-45 kilométer­nyi utat? És hát: élve vagy halva? önként ment vagy szándéka dacára vitték? Miért, milyen körülmények között került (terítették ki) a Kecskés csárda fölött az országos út­vonal betonjára? Pislákolt-e még benne az élet amikor hajnali 3 óra 20-kor az Abony felől érkező Audi (a második gázoló) áthajtott rajta? Hol gázolhatták el először? Kik? hogy ki mehet betegállo­mányba. Némelyik annyira ismeri az ilyen önjelölt be­teget, hogy amikor az meg­jelenik hétfő reggel az ajtó­ban — egy alkoholmámoros hétvége után — azt mondja neki: keksz, kétszersült, pat­togatott kukorica — kérem a következőt! Amennyiben eset­leg az orvos bizonytalan vala­miben: ki meddig és mire jo­gosult? Például egyáltalán ál­lományba vehető-e a nagy­mama gyermekápoláskor ... ? Szóval tanácsot kérnek tő­lünk minden kérdéses esetben, semmit sem bíznak a vélet­lenre ... • És az ügyeskedőkre... Apropó. Többen veszik-e igénybe a gyermekgondozást és ez miként éreztette hatását a kifizetésekben? — Míg 1987 első negyed­évében 866-an, addig 1988 hasonló időszakában 1077-en voltak gyeden. Az emelkedés 24 százalékos. • Mi ennek az oka? — Tulajdonképpen nagyon egyszerű a magyarázat; ja­nuár elsejétől nem másfél, hanem a baba kétéves koráig jár a gyermekgondozási díj. Ezért a kismamák élnek ezzel a lehetőséggel, mert anyagilag előnyösebb, mint a gyes. Ez aztán alaposan megnöveli a kiadásainkat. ‘ • Reklamáció? — Talán nem veszik sze­rénytelenségnek, ha megem­lítem, hogy a csoportunk ál­tal végzett ügyintézésekkel kapcsolatban évek óta egyet­len panasz sem érkezett. Eb­ben persze nem kis szerepe van annak, hogy a munkál­tatók nagy része gyorsan és pontosan küldi számunkra az adatokat. S az sem lényegte­len, hogy az egészségügyiek­kel nagyszerű az együttmű­ködésünk.-F. F. Folyik az eljárás az Albert- írsán, június 30-án történt baleset mindkét résztvevője, a lengyel Marius Kuznia és a nyáregyházi Bodzsár Pál el­len. Bár egyikük sem került ki drámai következmények nélkül az ütközésből (Bodzsár félesztendős kislánya meghalt, felesége gerinctörést szenve­dett), mégis vizsgálni kell, a magyar autós meggyőződött-e a balra kanyarodás valameny- nyi, szabály szerinti föltételé­nek meglétéről, és a másik (a lengyel, aki Polskijával há­tulról rohant bele a Trabant­ba) vajon mit látott maga előtt, hogy nyugodtan neki­állt balról előzni. Abony neve gyakorta sze­repel baleseti híradásainkban. Július 14-én délután a 4-es főút és a Szilágyi Erzsébet utca találkozásánál a nagy­községben lakó S. T R, 17 éves segédmunkás balra ka­nyarodás közben elütötte a kerékpározó Tarnóczi Ferenc­ire varrónőt. A zöld Lada kormánya mögött vezetői en­gedély nélkül üldögélő S. T. R. megállás néikül hajtott tovább a gázolás helyszínéről. Szerencsére a szemtanúk gyor­san tudták értesíteni a közel­ben tartózkodó körzeti meg­bízottat, aki autóval a tettes nyomába eredt. S. T R hely­zetén az sem változtatott so­kat. hogy a lakására érkező rendőr elől az ablakon át inait el. Nem sokkal később édesapja kíséretében jelent­kezett a rendőrségen. V. S. ISSN 0133—200» (Ceglédi Hírlap) Ki mihez ért, mire képes Lángos a város szélén A betonkoszorú készül Jó ütemben halad Cegléden a sütöde építése, amelynek eme­leti betonkoszorúját készítik a kivitelezők, a szolnoki KÁÉV dolgozói (Vimola Károly felvétele) Válasz cikkünkre A mudi mégis indul r Elve vagy halva? Hiába menekült az ablakon

Next

/
Oldalképek
Tartalom