Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-21 / 173. szám
4 SS^figyjgp 1988. JÜLIUS 21., CSÜTÖRTÖK Villanófény Ritkán fordul elő, hogy c hasábokon sportügyekkel foglalkozom. Most azonban elkerülhetetlennek érzem, mert úgy gondolom, hogy az az intézkedés, amelyet a Budapesti Labdarúgó Szövetség hozott Pest megyében — körzetünkben Pomázon, Budakalászon és a Papíripari Vállalat szentendrei gyárában működő öreg- fiúk labdarúgócsapatokkal szemben — finoman fogalmazva is megkérdőjelezhető. A történtek megértéséhez tudni kell, hogy az említett csapatok immár 27 esztendeje küzdenek a Budapest-bajnok- ságban, tehát fővárosi ellenfelekkel mérkőznek. E 35 és 50 év közötti korosztály számára — tudjuk — különösen fontos a rendszeres mozgás, az egészséges életmód. Ha azt számolom, hogy Pest megyében legalább harminc az ilyen korú játékosokból álló csapatok száma, akkor kiszámítható, hogy mintegy 500 ember érdekében szólok. Miről is van szó? A Budapesti Labdarúgó Szövetség 1987—88-as bajnokság befejezése után bejelentette, hogy ezentúl Pest megyei csapatok nem vehetnek részt a fővárosi bajnokságban. Ezzel egy időbér tanácsolta a Pest Megyei Labdarúgó Szövetségnek, hogy szervezze meg szőkébb hazánkban ezt a versengést. Ügy tudjuk, hogy az illetékesek ehhez hozzá is kezdtek. Csakhogy! A hirtelen döntés igen kellemetlen helyzetbe hozta például a poraáziakat, akik elsők lévén saját csoportjukban, bejutottak a kiemeltek közé. Hasonlattal élve \B Il-es öregfiúk lettek. Azonban a jövő szezonban hiába fogja várni a pomázi közönség a Ferencvárost, az Üjpesti Dózsát és a többieket, az új szituációban ezek nem látogatnak sem Pomázra, sem más megyei településekre. A fővárosiak indoklása: a Pest megyei települések messze vannak Budapesttől. A fentieken túlmenően is nehéz helyzetbe került a megyei öiegfiúk labdarugó-bajnoksága. Mert itt v távolságok valóban nagyok például a Tá- pióság és Szentendre. vagy TJiósd és Nagykáta között. A fővárost sokkal hamarabb és kevesebb költséggel el lehet érni. Nem beszélve arról, hogy érvényben levő versenykiírást hirtelen semmisnek nyilvánítani még a sportban sem sportszerű cselekedet. Kíváncsian várjuk, hogy a Pest Megyei Labdarúgó Szövetség mikőnpen vágja el a gordiuszi csomót. SZENTENDREI taíüap A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA Nem a bírságolás a cél Veszélyes a csomópont Az utóbbi években a 11-es főút, a Luppa-szigeti útke reszteződésnél fordult elő a legtöbb baleset Visegrád és Bé kásmegyer között. Tavaly 2 halálos, 12 súlyos, 6 könnyű sé rüléssel végződő karambol színhelye volt ez a közlekedés csomópont. Veszélyes a helyszín nem utolsósorban azért, mer a fővárostól Szentendréig négy sávon közlekedhetnek a jár művek. Szinte autópályán érezhetik magukat, sebességüket i ennek megfelelően választják meg. Ám autópályán nem for dúl elő szintbeli kereszteződés. Hogyan próbálják elejéi venni a további tragédiának? — érdeklődtünk Varga László főhadnagytól a Szentendrei Rendőrkapitányság közlekedési alosztályvezetőjétől. Rossz számítás Februárban többszöri jelzésünket figyelembe véve a Közlekedési Minisztérium út- ügyelete 60 km-es sebesség- korlátozó táblát szerelt föl a kereszteződésben. A kereszt- irányú forgalomnál stoptáblával szigorították az átkelést az eddigi — elsőbbségadás kötelező jelzés helyett. A rendőrség is fokozottan figyeli ezt a veszélyes csomópontot. Minden hétvégen, péntek délutántól vasárnap estig, a Pest felé tartó csúcsforgalom befejeztéig ügyeletet és ellenőrzést tartunk a Lup- pa-szigetnél. A trafipax is sűrűn dolgozik. Csapat született Sportbarátok Leányfalun — Minden kezdet nehéz, mondta valamikor egy bölcs ember. Így volt ez Leányfalun is 1987 februárjában, amikor megalakult a Leányfalui Községi Sportfelügyelet. A községi művelődési ház nagyterme megtelt a sportbarátokkal, leendő sportolókkal, szimpatizánsokkal. Egyhangúlag hívták életre az egyesületet. Az áldozatvállalás ezután következett. Először azzal, hogy pénzszűkében, egyéni felajánlások alapján sikerült szép kis Summát összegyűjteni a kezdeti lépésekhez. Volt olyan pártoló tag, aki azt vállalta, hogy egy sportoló teljes szerelését megveszi. Akadtak olyanok, akik pénzt ajánlottak fel. így sikerült az első évben megszervezni a labdarúgócsapatot. A községi tanács az első pillanattól kezdve az ' ügy mellé állt. Erről beszélgettünk a községi tanács vb-titkárá- val, Nemesné Killár Gyöngyivel. — A tanács évente 45 ezer forinttal támogatja a községi sportegyesüket. Idén júliustól ez még kiegészül annyival, amit a strand környékén kialakított fizetőparkoló hasznából átutalnak az egyesületnek. Ez szép összeg lesz, hiszen már az első 3 nap alatt elfogyott 1000 jegy, húszforintos áron. A községi sportegyesület munkájáról, terveiről Sósity Zsigmondot. az egyesület elnökét kérdeztük meg. — Egyelőre csak a labdarúgócsapatot tudjuk működtetni. Terveztük még a sportlövészet, a kajak-kenu, a sakk- és a kézilabda-szakosztályok szervezését. Ezek egyelőre tervek maradtak, de nem mondtunk le a fokozatos megvalósításukról. LabdarúgóElveszett Szentendrén július 9-én este egy fekete színű pumi kan kutya (nem fajtatiszta), másfél éves. Neve: Bodza. A nyomravezető jutalomban részesül. Értesítést á 26/ll-868-as telefonon vagy Krstusz Erika. Szentendre, Telep u. 1» címre kérem. szakosztályunk viszont Jenei Károly vezetésével szépen dolgozik. Jelenleg a területi osztályban játszik a csapat és az 1987/88-as bajnokságot a középmezőnyben zárták. Kezdésnek, úgy érzem, szép eredmény! A jövő évi álmunk a feljebb kerülés, az első 4-5. hely valamelyikének megszerzése. Játékosállományunk bővült néhány fiatallal. Nagyon jól összejött a csapat, most már igazán egységes, összetartó kollektíva lett. Sikerült indítani egy . ifjúsági csapatot is, amely már az első meccsen 3-0 arányban győzött. Köszönet és elismerés illeti Mezei Miklóst, a helyi ABC-áru- ház vezetőjét, hiszen ő saját zsebből 15 ezer forinttal segítette a csapatot, és az ifik szerelését is megvásárolta. Az egyesületünk évi költségvetése 170 ezer forint. Segít a községi tanács és a Szentendre és Vidéke Áfész is. A hazai mérkőzéseken 150-200, sőt 300 lelkes sportbarát szurkol a csapat sikeréért. Reméljük, ez a lelkesedés a jövőben is megmarad és a csapat még nagyon sok örömet szerez nekünk. Elek Sándor Táncház, kirándulás A nyár az iskolások-számára a táborok ideje. A szentendrei diákok többféle ajánlat között válogathatnak, ha lakhelyükön kívánják tölteni a , vakációt: jelentkezhetnek képzőművészeti alkotótáborba, vagy bekapcsolódhatnak a környezetvédelmi munkába. Ezekben a napokban éppen olvasó- és színjátszó nyári tábornak ad otthont a Duna- parti művelődési ház. A résztvevő középiskolások írókkal és költőkkel ismerkednek meg, és szakképzett vezetők irányításával sajátítják el a színjátszómesterség alapelemeit. Programjukban szerepel ezen kívül táncház és kirándulás is. A balesetek többsége abból adódik, hogy a keresztirányban közlekedők rosszul mérik föl a 11-es főútvonalon közlekedők sebességét. Arra számítanak, hogy még átjutnak, mielőtt odaér a kiemelt úton közlekedő autó. — »Csökkentené a veszélyt egy forgalomirányító lámpa- rendszer? — Mi már többször javasaltuk ezt az illetékes KM- útfelügyeletnek, valamint a Pest Megyei Közlekedésbiztonsági Tanácsnak is. A végleges és igazán ideális megoldás a felüljáró. Ez azonban a jelenlegi anyagi helyzetben megvalósíthatatlannak tűnik. A lámpák felszerelését is azzal vetette el a KM, hogy nagyon drága, több millió forintba kerülne. Radarkontrolt Megkérdeztük az ügyről a KB Budapesti Igazgatósága 21-es számú pomázi üzemének vezetőjét, Horváth Frigyest is. — Jelenleg a Luppa-szigeti útkereszteződésben radarkont- roll ellenőrző rendszer kiépítése folyik — tájékoztat az üzemvezető. — Sajnos az autósok többsége nem tartja be a sebességkorlátozást, és 100-zal, 120-szal száguldanak át az útelágazáson. A radar- kontroli ezekről a renitens autósokról automatikusan fényképfelvételt készít majd. Mellesleg alig egy hónapja egy teherautó kidöntötte és egy egész rakomány sódert ráborított a még csak készülőiéiben lévő berendezésre. Reméljük, mihamarabb be tudjuk fejezni a szerelést. A cél elsősorban nem a bírságolás, hanem a biztonságos közlekedés feltételeinek megteremtése. NEB-vizsgálatok tapasztalatai Közétkeztetés, vállalati tanácsol A Szentendrei Népi Ellenőrzési Bizottság a közelmúltban a városi közétkeztetés helyzetét vizsgálta, valamint áttekintette, hogy a vállalati tanácsok milyen szerepet töltenek be a gazdasági egységek irányításában. Különösen az első témakör tarthat számot közérdeklődésre, ezért ezzel részletesebben foglalkozunk. Az előzményekhez hozzátartozik, hogy ez év január elsejétől a Pest Megyei Vendéglátóipari Vállalat bezárta a városi tanács alagsorában működtetett főzőkonyháját, emiatt többen — szociális étkezésre jogosultak is — meleg ebéd nélkül maradtak. Túlzsúfolt konyhák A Népi Ellenőrzési Bizottság tagjai jártak a Teátrum étteremben, a Beton és Vasbeton- ipari Művek szentendrei gyára, a Petzelt József Ipari Szakmunkásképző Intézet, az Óbuda Tsz, a Márka üzem és a Magda borozó konyháiban. Megállapították, hogy az iskola főzőkonyhája túlzsúfolt, a nyersanyagnormák 16 és 20 forint, az ebédtérítés 26 és 40 forint között mozognak. Az étlapokon általában egyszer- kétszer fordul elő hetente a főzelék. Változatlanul a hagyományos ételek kedveltek, sajnos nagyon kevés a kínálatban a zöldség és a gyümölcs. Az adagok az áremelések ellenére sem lettek kisebbek. A konyhákban általában rendet találtak, de a Teátrum étteremben nincs meleg folyóvíz, rozsdásak a tűzhelyek, a felszerelés elhasználódott. Kifogásolta a népi ellenőrzés, hogy a belvárosban dolgozók munkahelyi étkeztetése megoldatlan, Szentendrén nincs olyan vendéglő, ahol menüt lehetne kapni, a térítési díjakhoz szerény a szak- szervezeti hozzájárulás, s nagy szükség lenne a Fő téren önkiszolgáló étteremre. Mint az egy kérdőívnek segítségével végzett közvéleménykutatásból is kiderült, városszerte várják a tanácsi konyha újbóli kinyitását. Sajnos a Pest Megyei Vendéglátóipari Vállalat a Dunakanyarban kifejezetten az idegenforgalom igényeit elégíti ki. Közétkeztetési feladatokat alig lát el. A szerződéses üzletek tulajdonosai pedig nem tartják nyereségesnek az előfizetéses étkeztetést. Ebéd a sörözőben Az ügyben elmondta véleményét Krajcsovits Istvánné, a városi tanács elnökhelyettese Is. Kiegészítve a korábbi, lapunkban is közölt információkat, elmondta, néhány hónappal ezelőtt még arról volt szó, hogy a helyiségek felújítása után háromszáz adagos melegítőkonyhát rendeznek be. Kiderült, hogy ez mintegy 4 millió forintba kerülne. Azok a vállalatok azonban, melyeknek a dolgozói itt ebédeltek volna, nem tudtak hozzájárulni a költségekhez. A kiútkeresés közben jelent meg a HBH Skála cég képviselője. Bejelentette, hogy szívesen létesítenek önálló sörözőt az alagsorban. Vállalnák az ösz- szes költséget, s megfőznének naponta 300 adag ebédet is. A tanulmányterv elkészült, ezekben a napokban várják az engedélyeket. A szerződés szerint az alagsorban létesítendő reprezentatív söröző és konyha átadásának határideje a jövő év február 28-a. Az összköltség 40 millió forint, s a tanács az épület 10 millió forintos értékével tőkerészesként részt vesz az üzletben. Joggal remélhető, hogy 1989 tavaszától a közétkeztetés helyzete tehát javul majd, s egyebek között az Állami Biztosító, az OTP és a Pest Megyei Művelődési Központ és Könyvtár dolgozóinak nem kell táskából ebédelniük. Hozzáértés híján A NEB foglalkozott a továbbiakban az új vállalatirányítási rendszer tapasztalataival. Az ellenőrök a Pest Megyei Fémipari Vállalat négy gyárábán és a DEKAV-nál jártak. Megállapították, hogy a vállalati tanácsok céljaik megvalósításához nem rendelkeznek elegendő tőkével. A magas adók, s egyéb, a vállalatokat sújtó terhek akadályozzák a cégek továbbfejlődését is. A testület véleménye szerint, amíg a gazdasági egységek megtermelt nyereségüknek csak a töredékével rendelkeznek, nem lehet szó valóságos önállóságról. A vállalatok vezetői azt hangoztatták, hogy a fizikai dolgozóknak nem érdeke a hatékony termelés, mert a több és jobb munkát nem követi a magasabb jövedelem. S ezen a vállalati tanácsok sem tudnak segíteni. Kiderült az is, hogy a megválasztott küldöttek egy részénél hozzáértés híján komoly problémát okoz a tervek bírálata, értékelése, vagy a mérleg elfogadása, megvitatása. Az igazgató, illetve a szűk szakmai vezetés az akaratát minden esetben érvényesíteni tudja a vállalati tanácsban. Nem szűnt meg a párhuzamosság a KISZ, a szakszervezet és a gazdasági vezetés munkájában. Mit mondanak a dolgozók a vállalati tanácsokról? Pozitívan értékelik azok létrejöttét, de kevésnek tartják a tájékoztatást e testületek tevékenységéről. Túlnyomó többségük véleménye, hogy a vállalati tanács a haladó kezdeményezéseknek ugyan nem kerékkötője, de hibás, vagy legalábbis nem sikeres döntéseik esetén nincs felelősségre vonás, mert a közösségben rejtve marad a személyi felelősség. A bérkorlátozások, az anyag- és alkatrészellátás gyengeségein, a fluktuáción a vállalati tanács, sem tud segíteni. Sajnos a NEB által vizsgált két vállalatnál az új irányítási rendszer jórészt csak formálisan működik, a dolgozók jelentősebb változást nem érez-, nek. Az egyetlen pozitív eredmény. hogy e testületek megalakulása óta á félügyeleti szervek kevésbé szólnak bele a gazdasági egységek munkájába. Barátságturizmus Vendégeink Dániából Az elmúlt év júliusában a Danska AFS szervezésében húsz szentendrei fiatal járt a Koppenhága melletti Frede- rikssundban. Ezt a látogatást ezekben a napokban viszonozzák az Észak-Európá- ból érkezett vendégek. A Magyar—Dán Baráti Társaság fogadta az egyetemistákból, újságírókból, középiskolásokból verbuválódott frederikssun- diakat. Ugyanúgy, mint 1987 nyarán Dániában, most is családoknál helyezték el a látogatókat. A királyi palota mai vendégei A nap minden szakában sok vendége van a visegrádi királyi palotának. A látogatók évről évre nagyobb területet járhatnak be a műemlék együttesben, hiszen újabb és újabb termeket tárnak fel és tesznek látogathatóvá a szakemberek A baráti társaság célja, hogy a két nép megismerje egymás életét, barátságok kötődjenek az emberek között, harcoljanak a békéért, illetve a fegyverkezési hajsza ellen. Sörén Stig Andersen és Dixie Henri Lefevre Simon- sen, a dán csoport vezetői elmondták, hogy értékes előadásokat hallgattak Magyarország gazdasági és politikai életéről, a reformprogramról, hazánk második világháború utáni történetéről. Több napot töltöttek Budapesten, megnézték a város nevezetességeit, Esztergom és Szentendre múzeumait, kulturális értékeit, lovagoltak, eveztek, túráztak a Pilisben a Prédikálószék és a Rám-szaka- dék környékén. A visszautazás előtti estén a vendéglátók és vendégek hazájuk táncaiból, népdalaiból mutattak be egy csokor- ravalót. A frederikssundiak a hét végén utaznak el Szentendréről. A kapcsolat ezután sem szakad meg az észak-európai ország fiataljaival. Az AFS változatlan célokkal jövőre újabb magyar csoport látogatását szervezi meg. A családok közölt kialakult kapcsolatok révén több egyéni utazásra is sor kerül. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönetét mondok a társadalmi és állami szerveknek és mindazoknak, akik szeretett férjem, Szabó János elhunyta alkalmából részvétnyilvám'tásukkal mély gyászomban osztoztak. Szabó Jánosné Az oldalt Irta: Vicsotka Mihály Fotó: Erdősi Agnes
