Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-18 / 170. szám
1988. JCLIUS 18., HÉTFŐ Hamarosan találkoznak, munkálatai most fontos állomáshoz érkeztek. A két partnál épülő hídszerkezet — melynek kivitelezési munkálatait a Hídépítő Vállalat szakemberei végzik — hamarosan találkozik a meder fölött. VasofeeSsszk Tápiászeién Adalékok a jobb közérzethez Csinos kis park formálódik Tápiószelén a település központjának közelében. Az egyelőre még üres terület közepén szürke, vasból készült furcsa formájú obeliszk. Hogy képvisel-e valamilyen művészi értéket, esztétikus-e, arról lehetne vitatkozni. Ám az vitathatatlan, hogy jelképezi azt a húszeszten- dös fejlődést,, amelyet a mezőgazdasági település, Tápiószele megélt, amióta a Kohászati Gyárépítő Vállalat üzemet létesített a községben. A vasobeliszk oldalán ott a két dátum: 1968—1988. — Régi igény volt Tápió- szelén egy községi park kialakítása — magyarázza Molnár János tanácselnök. — Ám esztendőkön keresztül kisebb gondunk is nagyobb volt ahnál, hogy ilyesmivel foglalkozhassunk. Az elmúlt két tervidőszakban elsősorban á gyermekintézmények és az egészségügyi alapellátás fejlesztése kötötte le minden energiánkat. Igaz, ma már magunk mögött tudhatjuk ezeket a számunkra nagy beruházásokat. Forintonként rakták össze S nyilván ettől is olyan komfortos Tápiószele, amilyen. Természetesen hozzájárul ehhez az a tény, hogy áfész is működik a településen. Minden igényt kielégítő ABC-áruházzal, ruházati ki'Sáruházzal, iparcikkbolttal és olyan cipőüzlettel rendelkeznek, amely miatt a környező településeken élők is szívesen beutaznak Tápiószelére. — Két esztendeje avattuk fel a gyönyörű torna csarnokot, amelyet még álmainkban sem építhettünk volna meg a helybeli gazdálkodók jelentős támogatása és a lakosság társadalmi összefogása nélkül. A rávalót így is szinte forintonként gyűjtöttük össze — emlékezik a tanácselnök. — Hiszen 1981-től minden évben helyezettek voltunk a Hazafias Népfront településfejlesztési versenyében. Sajnos első helyet egyszer sem sikerült szereznünk. De hogyan is kelhettünk volna versenyre olyan településekkel, akik gázhálózatot tudnak építeni. Az ő eredményeik elsősorban a lakosság önerős közműfejlesztési befizetéseiből álltak össze. Mi annak is örültünk, ha évente néhány kilométerrel tudtuk gyarapítani a vezetékes ivóvízhálózatot. A hálózat hossza meghaladja a 40 kilométert, s a 85 utcából hetvenhétben már ott a vízvezeték. A rendszer két kútra épül, a megfelelő nyomást egy víztorony biztosítja. Ám a kánikulában tározórendszer híján gyakran a minimálisra csökken a nyomás. Éppen ezért a közelmúltban írtak alá egy együttműködési szerződést a Pest Megyei Víz- és Csatornamű Vállalattal. Ennek * lényege, hogy 1990-ig elkészül Tápió- szelén egy 500 köbméteres tározómedence. Ennek építéséhez a tápiószeleiek idén és jövőre két-két millió, 1990- ben pedig egymillió forintot adnak. Igaz, hogy a vízhálózatépítés nem tartozik a leglátványosabb munkák közé, ám a lakosság közérzetét legalább annyira befolyásolja, mint a sportcsarnok építése. Erről beszél a tanácselnök is: — Természetesen mi sem dúskálunk a pénzben. Nagy eredmény, hogy stabil a tanács pénzügyi helyzete, nincs hiteltartozásunk. Ám a 84 milliós költségvetésünk döntő része, mintegy 30 millió az intézmények biztonságos működtetéséhez, bérfizetéshez, fűtéshez, világításhoz, a kisebb karbantartásokhoz kell. Fejlesztésre alig marad. Éppen ezért nem mondhatunk le a családonkénti 600 forint éves tehó-összegről. Igaz, hogy a Tápiószelén élők alig fele, hozzávetőlegesen ezer család fizeti a településfejlesztési hozzájárulást, ám az így befolyt évi 600 ezer forint nagy segítség az útépítésben. Erre szavazta meg ugyanis Tápiószele a tehót. Kevésbé látványos, ha elkészül néhány száz méter út és járda, de úgy érezzük, nagyobb dolgokba osaik akkor vágunk bele, ha a közérzetet befolyásoló kisebb ügyeket megoldottuk. Elhalasztott iskolaépítés Ilyen nagyobb dolog pedig az ötéves tervben szereplő hat tantermes általános iskola építése. Az idei áprilisi tanácsülésen a testület felülvizsgálta a VII. ötéves terv célkitűzéseit, s nem kis vita és tépelődés után, de úgy határoztak, a beruházást eí- halasztják 1991-re. Látszólag nem olyan súlyos az iskolahelyzet a településen. Egy műszakban tanítanak, s ezt tartani is képesek. Csakhogy van egy öt tantermes iskolaépületük, amely egyelőre még nem élet- veszélyes, felújítani azonban már gazdaságtalan volna, egyre nagyobb kiadásokat jelent elfogadható állapotban tartani a létesítményt. — Elhalasztjuk tehát az építést, hiszen vannak olyan kiadások, amelyektől semmiképpen nem tekinthetünk el. Ilyen volt legutóbb a zeneiskola központifűtés-szerelése, amely meghaladta a százezer forintot. Viszont mintegy száz ifjú muzsikus számára tudtunk kulturáltabb körülményeket teremteni. Végezetül szót váltunk az épülő parkról is, amelynek kialakítása csaknem félmillió forintba került. Sok társadalmi munkával, összefogással valósul meg a hajdani tüzép- telep helyén a pihenőpark. Pázsit és pihenőpad A népfront útján szerzett facsemeték a helyi Agrobotani- kai Kutatóközpont telepén elvermelve várják a beültetést. Pázsit és pihenést adó padok kerülnek majd a területre. Nem egetverő dolog, mondja a tanácselnök, de újabb adalék a jobb közérzethez. Móza Katalin A termelőé a kockázat Szerződésszegés A kistermelők üzletkötéseiről a felvásárlások és az ármegállapítások alkalmával szinte minden zöldség- és gyümölcsfogyasztó szerezhet tapasztalatokat, A mezőgazdasági árukat termelő, illetve felvásárló nagyüzemek küzdelmeiről azonban jóval kevesebb információval rendelkezünk. Felmerülhet a kérdés: a nagyobb cégek esetében menynyire nyilvánul meg az árkülönbségek miatti szerződésszegés, vagy az úgynevezett szerződéses fegyelmezetlenség? E téren az utóbbi időben óriási romlás tapasztalható. A szerződéses felek viszonyát a bizalmatlanság és a pusztán egyéni érdekek szem előtt tartása jellemzi. Az értékesítési szerződések jogilag ugyan megfelelőek, ám az időközi változásokat nem veszik figyelembe. Így például a kötbérek új mértékéről sem esik bennük szó. Részben emiatt, részben pedig a piaci és árviszonyok következtében többéves szerződések megkötésére nincs lehetőség, a rövid ebb lejáratú megállapodások készítésekor pedig néhány vállalat monopolhelyzete jelenthet akadályt. Mindezek ellenére Pest megyében a termelőszövetkezetek és a felvásárló vállalatok kapcsolata többnyire jónak mondható. A mezőgazdasági szövetkezetek Pest megyei területi szövetségének munkája nyomán a kedvezőtlen feltételek egy részét sikerült megváltoztatni. így például a sertéstenyésztésnél a hosszabb tartásidő, a nagyobb szállítási távolságok, illetve a vágás későbbi megkezdése esetén többlettérítés jár a tenyésztőnek. Több terméknél bevezették a szabad, a tájékoztató és a garantált árat, amely lehetőséget nyújt arra, hogy a felvásárló cégek megyénként más árat fizessenek egyazon cikkért. A szabad árak bevezetése azonban nagyon sok termelőt meglehetősen rossz időpontban ért. hiszen a növénytermelésben jó néhány fajta esetében túltermelésről beszélhetünk, s ez jókora árcsökkenést okozhat. Az ifjúkori alkoholizmusról Szülői példa nyomán Az alkoholizmus elleni küzdelem a legszorosabb kapcsolatban van a gyermek- és if-j júságvédelemmel. A válási okok között második helyen az iszákosság áll. A számok, az adatok egyre riasztóbbak, az alkoholizmus nem szűnik, még csak nem is csökken. Csak a megyében 1986-ban az állami kereskedelem 842 millió, a szövetkezetiben 1,4 milliárd, a szerződéses üzletekben pedig 1,8 milliárd forint értékű szesz fogyott. A vendéglátásban ez a szám meghaladta a 2 mil- liárdot. Ugyan a növekedés az utóbbi időben lelassult, a megye minden lakosára 11 liternyi évi tisztaszesz-fogyasztás jut, több az országos átlagnál. Ebben nem foglaltatik benne az a mennyiség, amelyet a 200 ezer ingázó vásárol a fővárosban, az sem, amit az emberek saját fogyasztásra termelnek, s az sem, ami a zugfözdékből kerül ki. Az iszákos életmód emberek pályáját töri ketté, családokat tesz tönkre. A megyében a szülők italozó életmódja miatt két és fél ezer kiskorúnál szükséges védő-óvó intézkedés, s a körülbelül ugyanennyi állami gondozásba vétel háromnegyedének oka a szülők alkoholizmusa. Egyik megkérdezett 17 éves fiú így emlékezett vissza gyermekéveire: „Én nem kívánkozom haza, mint a többiek, pedig élnek a szüleim. Csak isznak. Mindketten. Először csak a fater ivott rendszeresen, estére már teljesen részeg volt. Tört, zúzott, verte az anyámat meg bennünket, gyerekeket is. Az anyám három műszakban dolgozott, én gondoskodtam az öcsémről, a húgomról. Aztán az anyám megbetegedett, idegi alapon kezelték. De nem ez volt a legrosszabb, hanem, hogy a betegsége után ő is rászokott az ivásra, többé nem törődött velünk. Annyira leromlott, hogy már dolgozni Sem tud. A szomszédok jelentették a tanácsnak, hogy mi folyik nálunk. Azóta otthonban vagyunk a testvéremmel együtt. Nem törvényszerű,'hogy az iszákos szülő példáját a gyerGombó Pál ^J^özéiet a zóellen A magyar, azt mondják, lovas nemzet, meg borissza nemzet, és még sok jelzőt ráaggatnak, de szerintem egyetlen jelző az igazi: felolvasó nemzet. Mert a lovak helyét átvették a traktorok, a bor helyét a brandy, a sör, de a szónoklatok felolvasása az maradt, es meg is marad, míg Szent Jupát tisztelete él a nemzet szívében. Valahogy ez is a honfoglalás utáni időkkel áll kapcsolatban. Annak előtte a magyarok még aligha írták, le, hogy huj, huj, hajrá!, azt rikoltozni megtanulták a lovaglással együtt, és az se valószínű, hogy a vérszerződés szövegét leírták volna, hiszen akkor miért kellett volna összevérezni a kacagányukat. Hanem aztán jött egy bizánci követ, odaplántálta magát Géza fejedelmünk elé, kiemelt kaftánja zsebéből egy papirusztekercset és felolvasta császára üzenetét. Nevezetes pillanat volt ez, őseink álmélkodának és megfogadták, hogy ezt a bűvészmutatványt ők is megteszik, kerül, amibe kerül, inkább megtanulnak írni, olvasni és főként felolvasni. így került sor a kereszténység felvételére, s noha végül is a pápai szerezetesek iskolája győzött, a lényeg maradt a lényeg. Ennek köszönhetjük például első nyelvemlékünket. Mit gondolnak, miért írta le a nyilván magyar származású pap, hogy Latiatuc feleim, mic vogmuk. isa por es hamu vog- muc? Talán azért, hogy el ne felejtse? Dehogy, ő kora művelt embere lévén, jól tudta, hogy a test fő részei a por és hamu, hanem nyilvánosság előtt kellett a temetési beszédét elmondania, tehát leírta és felolvasta. Akárcsak ma az Ünnepi Szertartások Kft. küldötte a Farkasréti temetőben előveszi a félíveket és elharsogja, hogy gyászolják fia Bernát, menye Antónia és unokáik Ábel ...lapoz egyet... és Mihály, és a zsenge Tí- meácska. Ó, halottunk, Zengő Richárd, nyugodj békében! Igen, a szokások közben változtak, a tartalom bora át- meg átalakult, de a felolvasás forma az nemzeti korsó maradt. Kálmán királyunk inkább latinult szólt, de ő is leírta megnyilvánulása szövegét: De strigis, quae non sunt, nulla quaestio fiat — ami évszázadokig tartó vita okozója lett, hogy striga boszorkányt jelent-e, mely esetben Kálmán nagy reformpolitikus volt, avagy pusztán sámánszerű javasasszony, amikor is Kálmán egyszerűen megállapította, hogy ez már kihalt mesterség, akárcsak ma a foltozó suszter. Rákóczi fejedelem ugyan tudott magyarul, de ünnepélyesebb alkalmakra latint használt, ezért írta le kiáltványát, melyben latinul felolvasta: recrudescunt vulnera inclytae gentis Hungáriáé, vagyis megújulnak a kiváló magyar nemzet sebei. A szónoklat hatásos volt. mint tudjuk, sok lett a kuruc, de aztán még több a labanc, mert Rákóczi csak libertással fizetett, amit nem jegyeztek a bécsi tőzsdén. Ám nagyjaink nem változtattak nemzeti jellegükön. Kossuth Lajos nyilvánvalóan felolvasta, hogy szabad Magyarországot a poklok kapui sem fogják megdönteni, e szépen kifundált szavakra ki is tört a tapsvihar, a poklok kapui viszont rettegésünkben nem indultak harca, csak Világosnál lett világos, hogy a cár hadserege, az igen. Horthy is addig szövegezte a kis kiugrási papírját, míg közben az egész beszéd hatását vesztette. Hanem most 1 Most demokrácia van és parlament és közszónoklatok. Persze a folyosókon sok egyéb is járkál, például újságírók, meg közéleti meghívottak, meg parlamenti gépírónők, de őket mind-mind meg lehet különböztetni a szónoklatra készülőktől. Az utóbbiak zsebe kidudorodik, ha kicsit, hozzászóló, ha nagyon, akkor előadó, vagy főtekintély, aki k"ázi korreferál. Aztán eljön a demokratikus megnyilvánulások ideje. A tévé ország-világnak közvetíti, mint emelkedik szólásra a szónok, húzza elő zsebéből a félbevágott papíríveket, ami csak forma, és olvassa fel belőlük spontán saját tartalmas megnyilvánulásait. Az lehet, hogy nem ért egyet sem a javaslattal, se képviselőtársaival, de ezt is olyan szép körmondatokban olvassa fel, hogy annak meglegyen a maga specifikuma. Mindegyik felszólaló mondanivalója kezdetén megszólításokat olvas fel. Ezek szabályszerűek és mindenre kiterjedőek. Múltkor vendégségben voltam egy képviselőnél, kinek unokái vannak. Az édes unokák szónoklatos- dit játszottak. A kisfiú felállt egy létraszék magasabb fokára, elhúzott egy papírt, amire valamit odafirkált, és megszólalt: Tisztelt Nagyanyu, Tisztelt Nagyapu, Kedves Édesanya, Kedves Édesapa, Tisztelt Vendégek! Azzal lelépett a létrafokról, meghajtotta magát és fogadta a tapsokat. Méltán, jó magyar közéleti ember lesz belőle, csak még meg kell tanulnia a reformot, a demokráciát, meg egyéb, ma időszerű fogalmakat. Ha mire megnő, mások lesznek azok, semmi baj, az idők változnak, de a felolvasás nemzeti jellege nem. meknek követni kell. Ritkán, de előfordul, hogy a gyerek önerőből szakít az iszákos szülői környezettel. Példa erre annak az ifjúnak az esete, aki munkahelyén jól beilleszkedett, nem volt rá panasz, szorgalmasan dolgozott, de otthon a szülők mértéktelen ita- lozása miatt nem találta a helyét. Ezért egy napon elment otthonról és albérletbe költözött. Vizsgálatok megállapítása szerint a fejlődésben lévő fiatalkorú tudatára és magatartására károsan hat az alkoholizáló szülő példája, ezt bizonyítja, hogy az alkoholisták körülbelül 54 százaléka a szülőktől vette át az ivási szokásait. s az is, hogy az italra szokott 11—13 éves kiskorúak 78 százalékának egyik vagy mindkét szülője iszákos. Felmérések szerint a 14 éven aluli gyermekek több mint két százaléka fogyaszt alkalomszerűen alkoholtartalmú italokat. A 15—19 éves korosztályhoz tartozó fiataloknál ez az arány már megközelíti a húsz százalékot, s emellett 1,3 százalékuk rendszeresen italozik. A mértékte- lenség egyes fiatalkorúaknái oda vezet, hogy 12 üveg • sört is elfogyasztanak. Más esetben sört, bort és röviditalt vegyesen isznak. Figyelmet érdemlő annak a felmérésnek a megállapítása, amelyet ezer 14—17 év közötti középiskolás körében végeztek alkoholizálásukról és arról, hogy miért isznak. Eszerint a , tanulók tekintélyes hányada szorongásai oldását jelölte meg, a legtöbben azonban társaságuk befolyására hivatkoztak. Az alkoholizmus kialakulása az esetek zömében a 14—18 éves életkorra esik, ez a korosztály az általános iskolából kikerülve kimarad a preventív gyermekvédelem látószögéből. A gyámügyi szervek is csak akkor foglalkoznak velük, amikor magatartásukban már deviáns jelenségek mutatkoznak, vagy éppen bűn- cselekményt követnek eh Ezért a korai és eredményesebb megelőzés érdekében javítani kell a felderítésben és gondozásban részt vevő intézmények, iskolák, egészségügyi és szociális intézmények, a bűnmegelőzési és bűnüldözési szervek, valamint a tanácsok együttműködését. A fiatalkorúak részére szeszes ital kiszolgálást tiltó rendelkezés következetesebb betartására, megszegőivel szemben szigorú felelősségre vonásra lenne szükség. Nemritkán előfordul a tiltó rendelkezések kijátszása, s ez bűntettek előidézője lehet. Az alkoholellenes klubok is sokat segíthetnek az ifjúkori iszákosság megelőzésében. E klubok feladata, hogy a maguk gyógyító, közösségi hatókörét, mozgalmi módszereit mielőbb terjesszék ki a veszélyeztetett rétegekre, így például azokra a fiatalokra is, akik még nem alkoholbetegek, csak azzá lehetnek, ha nem vigyázunk rájuk. Jelenleg 176 klub működik az országban, közülük 26 ifjúsági alkoholellenes klub, ezek elsődlegesen a megelőzést szolgálják. A korábbi években ügyészi felmérés eredményeként Űcsán alkoholellenes klub létesült, ezenkívül a megyében Sziget- szentmiklóson és Gödöllőn működik hasonló. Ugyancsak ügyészi ajánlás nyomán Budakeszin három éve társadalmi összefogással a fiatalok szabadidejének eltöltésére, az MHSZ-en belül motorosklub szerveződött. A káros szenvedélyek kialakulásának megelőzéséhez sok tapintat, türelem és hozzáértés szükséges. Csak kitartó, szívós, társadalmi méretű felelősségteljes munka hozhatja meg a legkisebb eredményt is. A Pest Megyei Főügyészség fialkorúak ügyeit intéző ügyészei az elmúlt években a gyámhatóságok, pártfogók, nevelési tanácsadók és alkoholgondozók közreműködésével s a klubmozgalom segítségével több mint harmincöt fiatalt mentettek meg e szenvedélybetegségtől. Dr. Orell Ferenc János