Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-15 / 168. szám
Befejezte tanácskozását a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága pest MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXII. ÉVFOLYAM, 168. SZÁM Ára: 1,80 forint 1988. JÚLIUS 15., PÉNTEK Gyorsabb, radikálisabb lépésekkel |Varssba utaztak Fárt- és kormányküldöttség Július 13—14-én ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. A testület megtárgyalta a népgazdaság fejlődésének év elejei tapasztalatairól szóló jelentést, s elfogadta az 1989. évi fejlődés fő irányaira tett javaslatot. Megvitatta a gyülekezési és egyesülési jog szabályozásának fő elveit, elfogadta a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság káderhatásköri listáját és döntött személyi kérdésekben. A KB üléséről tegnap közleményt adtak ki, amely lapunk 3. oldalán olvasható. Az MSZMP Központi Bizottsága július 11-én folytatta tanácskozását. Képünkön szavaz a Központi Bizottság . . ; , kanélkiiliség okozta feszültségekkel vagy a kábítószerfogyasztás veszélyeivel. Ezeket nem lehet régi módon és formákban megoldani, hanem hozzáértő irányításra, társadalmi szolidaritásra, egyéni és családi felelősségvállalásra, több szakemberre, széles körű társadalmi nyilvánosságra és az ország anyagi lehetőségeihez mérten több pénzre van szükség. Aláhúzta, hogy a Központi Bizottság vitájában többször is szóba került „szociális védőháló” kifeszítése nem lehet csak az állami szociálpolitika feladata, ez csak széles körű összefogással, társadalmi szolidaritással hozható létre. A hozzászólók rámutattak, hogy a gazdasági tervek megvalósításának legfőbb feltétele a lakosság bizalma az új programok iránt. Ez pedig — miként Boros László mondotta — a gyors és pontos tájékoztatás révén növelhető, mert a lakosság felnőtt, érett, igényli a beavatást, és kifogásolja, ha az elmarad. Ju- dik István a lakosság széles körű tájékoztatását a társadalmi tűrőképesség növelése egyik feltételének nevezte. Több hozzászóló nem lévén — huszonhatan fejtették ki véleményüket a plénumon, hárman írásban adták be észrevételeiket —, az elnöklő Berecz János a vitát berekesztette és szót adott a napirendi pont előterjesztőjének, ■ Németh Miklósnak. Folytatódott az eszmecsere a gazdaság fejlődéséről Délelőtt folytatódott a Központi Bizottság vitája az idei gazdasági helyzetről és a szükséges fordulatot célzó fejlesztési változatokról. Judik István kiemelte, hogy ez a vita tartalmában és szellemében megfelel az országos értekezlet állásfoglalásának: a párt a gazdasági stratégia fő irányainak kialakításán dolgozik. Romány Pál azt hangsúlyozta, hogy a pártértekezlet által megválasztott új Központi Bizottság nagy fontosságú döntések előtt áll. Boros László javasolta az előterjesztés néhány részletének további pontosítását, s ezen belül a műszaki fejlesztéssel foglalkozó rész kibővítését. A vitában többen szóltak a mai gazdasági helyzet néhány vonásáról. Orbán István kedvezőnek tartotta, hogy bővültek a gazdaság működésének keretei, s kedvezőtlennek ítélte, hogy terjed — szavai szerint — „a tengődő magyar vállalatok köre”. Boros László bírálta a szabályozók gyakori változtatását, a bürokratizmus megnyilvánulásait, a döntések és a tettek halogatását. A Központi Bizottság elé terjesztett változatok közül Boros László az A variációt támogatta, hozzátéve, hogy megfelelő garanciákat kell teremteni a visszarendeződés megakadályozására, a társadalmi feszültségek humánus kezelésére, az új programok megvalósítására. Judik István úgy vélte, hogy a mai információk alapján még egyik változat mellett sem lehet egyértelműen kiállni. Romány Pál arra hívta fel a figyelmet, hogy a szükségesnek ítélt fordulat értelmezésénél tegyék világossá, mitől akar elfordulni és milyen irányba kíván fordulni a gazdaság, milyen célokat vállal továbbra is, és miben akar változtatni az eddigi gyakorlaton. Orbán István úgy vélte, hogy bármely változatot is csak az egyének és a vállalatok érdekeltségére építve lehet kidolgozni és megvalósítani. Csehák Judit az 1984-ben elfogadott szociálpolitikai koncepció most folyó reformjáról szólt, amelynek célja, hogy a követelményeket hozzáigazítsák a mai feladatokhoz és lehetőségekhez, valamint az egyéb területeken zajló változásokhoz. Hangsúlyozta, hogy az új elképzeléseket a lehető legrövidebb idő alatt kívánják összefüggő koncepcióvá fejleszteni, szembenézve új, regionális problémákkal, demográfiai gondokkal, a munNÉMETH MIKLÓS: A kételyeket feltáró szó nem ébreszt bizalmatlanságot A Központi Bizottság titkára elöljáróban megköszönte a felelős, a további munkál orientáló vitát, amelyet egyrészt az előterjesztett változatok kritikus pontjainak, veszélyeinek megvilágítása, másrészt a változatok pontosabb kidolgozásának, jobb megalapozásának határozott igénye jellemzett. A vita megfelelt az országos pártértekezlet szellemének, megerősítette, hogy a jövőben mindenképpen alternatív terveket, elképzeléseket kell készíteni. A helyzetünket elemző hozzászólások az 1988-as esztendőt két szempontból is igen nagy jelentőségűnek tartották. Részint azért, mert ha igaz az, hogy a gazdaság erőforrásai, tartalékai kimerültek, akkor egy nem teljesíteti 1988-as terv zuhanásszerű leszakadáshoz vezetne, amelynek megakadályozásához politikai érdekünk is fűződik. Másrészt azért is fontos az 1988-as esztendő, mert az utóbbi három évben fejlődésünk nem vágott egybe terveinkkel, a szavakat most már tetteknek kell felváltaniuk. A kételyeket feltáró őszintébb szó, a nyíltság nem ébreszt bizalmatlanságot az emberekben. Csak egy beavatott, a feladatokat értő, azokkal azonosuló társadalom tud kitörni a mai helyzetből. És ez a helyzet — mondotta — nagyon kritikus, új értékrendünk valamennyi elemét még mi magunk sem tudjuk egészen pontosan meghatározni, Az azonban bizonyos, hogy 30—40 esztendő felhalmozódott nehézségein nem tudunk egyszerűen átlépni, gondjainkát nagyon rövid idő alatt nem tudjuk megoldani. Ezt nem szabad elhallgatnunk, mint ahogy azt sem, hogy bármilyen irányba mozduljunk is, nemcsak nyertesek, de vesztesek is lesznek. Csak előnyökkel járó megoldás nincs, ám az érdekeket nyílt vitában kell ütköztetni, lehetőséget adva a kitörésre egyénnek, vállalatnak egyaránt. A Központi Bizottság titkára a továbbiakban részletesen szólt a szocialista tulajdonnal való hatékony gazdálkodás lehetséges formáiról, majd a bérreformmal kapcsolatos hozzászólásokra reagálva leszögezte: mai ismereteink, számításaink szerint a következő két-három évben reálbérnövekedést nem tudunk felelősen ígérni. De van mód közérzet- javító intézkedésekre, s e téren a gazdálkodó szervek, a vállalatok is léphetnek, ha központilag feloldanak bizonyos bürokratikus megkötéseket. Németh Miklós úgy vélte, hogy az , A változat kidolgozását négy elem figyelembevételével kell folytatni: El kell ismerni, hogy ma ennek a finanszírozhatósága még „nincs kézben”, ki kell dolgoznunk a KGST-kapcsolatokra vonatkozó stratégiánkat, további pontosításra vár a hosszabb- rövidebb ideig munka nélkül maradók lehetséges száma, s végül erősíteni kell a vagyon- érdekeltséget, együtt a vezetői érdekeltség intenzitásának növelésével. Az előadó javasolta: a Központi Bizottság most ne döntsön abban, hogy melyik változat legyen a további munka kizárólagos alapja, de erősítse meg, hogy a tervező szervek mindkét változat, illetve ezek kombinációi alapján végezzék munkájukat. Németh Miklós végezetül néhány konkrét kérdésre is kitért. A nyugdíjhatározat módosításával kapcsolatban elmondta, hogy a nyugdíjreform — az előkészítő munkálatokból ítélve — 1989. január 1-jével nem vezethető be, s kérte, a Központi Bizottság vegye ezt tudomásul. Közölte, hogy a honvédelmi kiadások reálértékét nem kívánják növelni. Ami a bős—nagymarosi (Folytatás a 2. oldalon) Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke vezetésével csütörtökön pártós kormányküldöttség utazott Varsóba, hogy részt vegyen a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének ülésén. A küldöttség tagja Szűrös Mátyás, a KB titkára, Várkonyi Péter külügyminiszter és Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter, a KB tagjai. A küldöttséggel utazott Szokat Imre, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője: Őszi István külügyminiszterhelyettes Varsóban csatlakozik a kísérethez. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Lukács János, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, kereskedelmi miniszter, Kótai Géza, a KB külügyi osztályának vezetője, a KB tagjai. A magyar küldöttséget a varsói repülőtéren Wojciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, az államtanács elnöke, Zbigniew Messner kormányfő és Józef Czyrek, a KB titkára üdvözölte. Telefonon is szavazhatnak Kormányszóvivői tájékoztató A Minisztertanács üléséről a kormány szóvivője az alábbi tájékoztatást adta. A Minisztertanács elfogadta új ügyrendjét. A kormány rendeletet alkotott az államminiszter feladatáról és hatásköréről. A Minisztertanács meghatározta a vezető tanácsi tisztségviselők munkaviszonyával összefüggő kérdéseket. A kormány a kereskedelmi miniszter felügyelete alatt álló országos hatáskörű költségvetési szervként létrehozta az Országos Kereskedelmi és Piacfelügyelőséget, az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség jogutódaként. A Minisztertanács jóváhagyta a tervgazdasági bizottság döntését a gyermekin-, tézmények térítésidíj-rendszerének korszerűsítéséről és a vállalati támogatások leépítésének programjáról. A Minisztertanács ülését követő sajtóértekezleten Bányász Rezső kormányszóvivő a Magyar Hírlap tudósítójának kérdésére válaszolva utalt arra, hogy a kormány ezúttal nem a szokott időben, csütörtök délelőtt tartotta meg tanácskozását, hanem már szerdán, az éjszakai órákban ösz- szeült. Ezután a kormány ülésének egyes napirendi pontjaihoz kapcsolódó kérdések következtek. A Magyar Nemzet újságKétszáz állásfoglalás az adózásról Csökkenő a támogatás Az Országgyűlésnek, az adóreform tapasztalatai nyomon követésére, az adóügyi törvények kezelésére alakult ad hoc bizottsága csütörtökön — Nyers Rezső elnökletével — ülést tartott. A testület megvitatta a vállalkozásiadó-tör- vény előkészítésének tapasztalatait, a bevezetés feltételeit, a készülő társaságitörvény tervezetét, és tájékoztatót hallgatott meg az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal munkájáról. Békési László pénzügyminiszter-helyettes elmondotta, hogy a vállalkozásiadó-tör- vény bevezetése az adóreform második szakaszát jelenti, olyan adózási rendszer kialakítását, amelyben érvényesül a gazdálkodók verseny- és szektorsemlegességének elve. A bizottság ezután rátért a következő napirendi pont tárgyalására. Békési László tájékoztatta a testület tagjait, hogy az adóreform .miként érintette a kulturális ágazatot. Elmondotta, hogy a múlt esztendőben a költségvetés 9 milliárd forintot fordított az ágazat támogatására, kevesebbet, mint a korábbi években. Jelenleg az a legnagyobb probléma, hogy a szűkülő erőforrások már nem elégségesek az ágazat feladatainak ellátásához, ám a jövőben még ennyi pénzt sem tud biztosítani a költségvetés. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelentős hiányok mellett több területen számottevő pazarlás is tapasztalható. Befejezésül Puskás Sándor, a bizottság titkára ismertette a bizottság állásfoglalását, a személyi jövedelemadóval és az általános forgalmi adóval kapcsolatos jogszabályok tervezett módosításáról. Elmondta, hogy a kormánynak csak olyan módosításokat javasolnak, amelyek a meghirdetett társadalompolitikai célokat segítik, érvényesítik az arányos közteherviselést, csökkentik a nagycsaládosok terheit, az egyéni munkateljesítmények növelésére ösztönöznek, és növelik a vállalkozók termelési kedvét. írója a Minisztertanács új ügyrendjéről érdeklődött; megkérdezte, hogy a nyári szabadság alatt miként alakul a helyettesítések rendje a kormányban; végezetül az újonnan megalakult Országos Piacfelügyelőség tevékenységéről tudakozódott. Bányász Rezső hangsúlyozta, hogy a Minisztertanács most elfogadott új ügyrendje alapjában azt a célt szolgálja, hogy a kormány az eddiginél jobban, gyorsabban reagálhasson a változó eseményekre, az új jelenségekre. Üj- donság, hogy rendkívüli esetben a kormány dönthet arról, hogy tagjai írásban vagy akár telefonon közöljék véleményüket a szavazásra bocsátott témákról. A testületi döntéseket a Minisztertanács szavazással hozza meg, szavazategyenlőség esetén a kormányfő dönt. A helyettesítések rendjéről Bányász Rezső elmondta, hogy a Minisztertanács elnökét közelgő tíznapos, egyesült államokbeli és kanadai látogatása alkalmával Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes helyettesíti. A piacfelügyelőség létrehozásának kérdése az új Kereskedelmi Minisztérium megalakulásával kapcsolatban merült fel. A kereskedelmi és szolgáltatói ellenőrzéseket eddig számos szervezet, hatóság végezte. Így munkájukban gyakori volt a párhuzamosság és a vizsgálatok során eltérő minőségi követelményeket támasztottak. A Kereskedelmi Minisztérium létrehozásával most lehetővé vált, hogy a már működő Országos Kereskedelmi Főfelügyelőségre, illetve a helyi tanácsoknál tevékenykedő kereskedelmi felügyelőségekre alapozva egységes szervezet jöjjön létre. Az így megalakult Országos Kereskedelmi és Piacfelügyelőség országos hatáskörű költségvetési szerv, vezetőjét a kereskedelmi miniszter nevezi ki. Egy kérdés kapcsán Bányász Rezső a disszidensek, a kivándorlók, illetve a hazánkban letelepülni szándékozók számának alakulásáról közölt adatokat. Elöljáróban annak a véleményének adott hangot, hogy az új útlevélrendelet nyomán lassacskán kiszorul a köztudatból a „disszidens” fogalom. Ha egyszer mindenki kaphat útlevelet, amellyel gyakorlatilag szabadon utazhat, értelmetlenné válik a tiltott határátlépés. Ami a kivándorlásokat illeti: az első félévben 652 kérelem érkezett a hatóságokhoz külföldre történő letelepedés iránt. Száznegyvennégyen szocialista országokba, 508-an pedig egyéb államokba kívántak távozni.
