Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-15 / 168. szám

2 i 1988. JULIUS 15., PÉNTEK Lengyel-szovjet közös nyilatkozat Találkozó értelmiségiekkel Gyorsabb, radikálisabb lépésekkel Csütörtökön délután plená­ris üléssel, majd közös nyi­latkozat elfogadásával véget ért Mihail Gorbacsov négyna­pos lengyelországi látogatásá­nak hivatalos része. A tárgyalásokról kiadott kö­zös nyilatkozat értelmében a felek a szovjet—lengyel szö­vetség. a kölcsönös megérté­sen, az őszinte, baráti, sok­oldalú együttműködésen ala­puló kapcsolatok határozott erősítése mellett foglalnak ál­lást. Kiemelkedő politikai je­lentőségűnek tartják a szov­jet átépítés és a lengyel meg­újulás politikai irányvonalá­nak egybeesését, ami különö­sen kedvező feltételeket te­remt a szovjet—lengyel együttműködés minden terüle­ten való továbbfejlesztéséhez. Az együttműködést baráti lég­körben, egyenlő jogokkal és kölcsönös megértéssel bővítik. Minden politikai megoldás egyetlen kritériuma a társa­dalmi, politikai gyakorlat le­het csak, ami reálisan erősíti a szocializmus pozícióit. A közös állásfoglalás vége­zetül megállapítja, hogy bár a nemzetközi helyzet változatla­nul bonyolult, jelenleg pozitív irányzatok érvényesülnek, és az új politikai gondolkodás eszméje fokozatosan a politi­kai gyakorlat részévé válik. A Szovjetunió és Lengyelország — mint a Varsói Szerződés tagállamai — különös jelentő­séget tulajdonítanak annak, hogy mihamarabb megkezdőd­jenek a tárgyalások az euró­pai hagyományos fegyveres erők és fegyverzet csökkenté­séről. A Szovjetunió támogat­ja a közép-európai hagyomá­nyos fegyverzet és fegyveres erők csökkentésére, a biza­lomerősítésre vonatkozó, úgy­nevezett Jaruzelski-t érvét; nemkülönben Lengyelország azt a szovjet-indítványt, hogy hozzanak létre a háború és a meglepetésszerű katonai táma­dás veszélyét csökkentő euró­pai központot. Lenini alapokon A tervezettnél másfél órával hosszabbra nyúlt, s a szovjet —lengyel kapcsolatok történe­tében eddig egyedülálló ese­ménnyel kezdődött Mihail Gorbacsov csütörtöki prog­ramja: az SZKP KB főtitkára a varsói királyi várban a len­gyel értelmiség képviselőivel találkozott. Az SZKP KB főtitkára fel­hívta a figyelmet arra, hogy az atomhalál veszélyétől fe­nyegetett, ökológiai, élelmezé­si, túlnépesedési problémákkal küszködő korunkban a politi­kai vezetőknek feltétlenül oda kell figyelniük a tudományo­kat és a művészeteket képvi­selők véleményére, mert e nélkül hibás döntéseket hoz­nak, a politikai hibákért pe­dig nagyon drágán kell fizet­ni. A látogatás első három nap­ja alatt szerzett benyomásokat összegezve Mihail Gorbacsov leszögezte: — Lengyelország keresi, és számomra úgy tű­nik: meg is találja a választ a hogyan tovább kérdésére. — A továbbiakban a Szovjet­unióban folyó átalakítási poli­tikáról szólt, amelynek leg­főbb célja az ország egész éle­tének megújításával a szo­cialista társadalom humánu- sabbá tétele. PÁRIZSI MEGHÍVÁS Mihail Gorbacsov idén elláto­gat Franciaországba — közöl­te cstitörtökön Francois Mit­terrand. A francia köztársasági elnök a francia nemzeti ünnep alkalmából elhangzott televí­ziós beszédében nem tért ki arra, hogy pontosan mikor ke­rülne sor Gorbacsov újabb fran­ciaországi útjára. Mitterrand kijelentette: már négyszer ta­lálkoztam Gorbacsov úrral, minden bizonnyal idén ts újra találkozunk, s az a szándé­kunk, hogy rendszeressé te­gyük a találkozókat. Beszédében a francia vezető méltatta és támogatta Gorba­csov legutóbbi javaslatát egy európai csúcstalálkozó meg­rendezésére. Hozzáfűzte, hogy pártolja Gorbacsov minden olyan kezdeményezését, amely a hagyományos fegyverzet te­rén lévő „egvenlőtlenség” fel­számolását célozza. Gorbacsov ezután emlékez­tetett rá, hogy az átalakítási politikához hasonló megúju­lásra már korábban is történ­tek kísérletek a Szovjetunió­ban. A Mihail Gorbacsov beszé­dét követő lengyel felszólalá­sok egyik alapgondolata az volt, hogy a szocializmus, az egész világ fordulóponthoz ér­kezett, ahonnan csak bátor, egészen újszerű megoldások­kal folytatódhat az emberiség fejlődése. Az elhangzott rövid beszédek többségében megfo­galmazódott az a nagy fele­lősség, amely az emberiség sorsának jövőbeni alakulásá­ban a szocialista országokra, mindenekelőtt a Szovjetunióra hárul. Sajtótájékoztató Grósz Károly moszkvai lá­togatása idején Mihail Gorba- csovval folytatott tárgyalásain nem szerepelt a megvitatott témák között a magyar—ro­mán ellentétek kérdése, és vár­hatóan nem esik. szó róla, nem lesz témája a Varsói Szerző­dés politikai tanácskozó testü­leté pénteken Varsóban meg­kezdődő ülésének sem — je­lentette ki csütöi’tökön Varsó­ban megtartott sajtóértekezle­tén Vagyim Medvegyev, az SZKP KB titkára. Amennyire tudom — mond­ta —, sem a magyar, sem a román fél nem érdekelt an­nak felvetésében, hogy más szocialista országok is bekap­csolódjanak a kettőjük közötti problémák megvitatásába. Ez­zel mi is egyetértünk. Szerin­tünk a szocialista országok közötti vitás kérdéseket nekik maguknak kell megoldaniuk. Mi a magunk részéről minden erőnkkel elősegítjük, hogy ilyen szellemben oldódjanak meg a vitás kérdések, kétoldalú tár­gyalások, viták, a pröblémák tisztázása és megszüntetése út­ján. elvtársi módon, külső be- avatkozás nélkül. Forgatom a gondolatot, a B változatnak nincs realitása, hiszen visszarendeződéshez vezethetne, mégpedig nagy valószínűséggel. Pártállásra való tekintet nélkül mindket­ten az A variánsra szavazunk! De hogyan vélekedik Gemesi- né Lőrincz Márta, a Pest Me­gyei Tanács Flór Ferenc Kór­háza Il-es számú párta.apszer- vezetének vezetőségi tagja, a KB ülés első napján elhang­zottakról? — Hogyan vélekedem? — dobja vissza a kérdést, miköz­ben elmerülten forgatja ujjai között gyújtásra váró cigaret­táját. — A és B. Nehéz első hallásra közülük választani. De az A-t tartom célraveze­tőnek, mert rövid idő alatt biztosíthatja kilábalásunkat nagyon nehéz körülményeink közül. Ám megszorításai a pá­lyakezdő fiatalokat, a har­mincéveseket sújtják. Ez a réteg, illetve korosztály ma is nehezen él. Persze a nyugdíja­sok is, de nekik legalább mai van lakásuk, otthonuk ... Azt a bizonyos szociálpolitikai há­lót pedig nagyon körültekin­tően terjeszteném ki, mégpe­dig rövid idő alatt. Nem hagy­va rajta lyukakat, megnézve, meghatározva, kik kerülhet­nek a védelme alá. S a mun­káról szólva, forintokban ál­lítanám vissza a nyolc óra be­csületét. Attól sem idegenked­ve, ha egy feladat megoldása nyolcezret ér ennek a társa­dalomnak, akkor nyolcezret adok, még akkor is, ha négy óra alatt pontosan, maradék­talanul képes volt valaki ele­get tenni kötelezettségének. A (Folytatás az 1. oldalról.) beruházást illeti, a leállítás többe kerülne, mint a — környezetvédelmi szemponto­kat is figyelembe vevő — gyors befejezés. Határozathozatal következett. A Központi Bizottság egy ko­rábbi döntését visszavonva kimondta: 1989. január 1-jé- vel nem tartja bevezethetönek uz új nyugdíjrendszert. Ami a két gazdaságfejlesz­tési alternatívát illeti: az el­nök javasolta, hogy a Köz­ponti Bizottság elsősorban az A változat kidolgozását tá­mogassa, további munkalatok­FEJTI GYÖRGY: Elöljáróban hangsúlyozta: a politikai intézményrendszer átalakításának egyik kulcskér­dése az állam és az állampol­gárok közötti viszonyok szabá­lyozásának korszerűsítése az állampolgári aktivitás és kez­deményezés széles körű kibon­takoztatása érdekében. — Előrehaladásunk fontos feltétele, hogy képesek le­gyünk kimozdítani a társa­dalmat, az embereket a ma még sajnos sok helyütt jelen lévő érdektelenségből és kö­zönyből. Mind több honfitár­sunknak saját, személyes ta­pasztalatai alapján kell meg­győződnie arról, hogy van ér­telme és esélye a józan vál­toztatási törekvéseknek, a kon­zervativizmus. az ésszerűtlen- ség elleni fellépésnek. Mindez szükségessé teszi az emberi­állampolgári jogokról — ezen belül a gyülekezési és egyesü­lési jogról — a szocializmus keretei között korábban kiala­kult felfogásnak és gyakorlat­nak a kritikai elemzését. tehetséget, a jó képességet a magunk hasznáért megfizet­hetjük! Nehéz a bűvös körből kilép­ni, elszakadni a pénztől. Hi­szen már a második mondat után is ide kanyarodunk visz- sza Erős Gábornéval, a Szi- las Menti Mgtsz I-es pártalap- szervezetének titkárával,, a szövetkezet párt-végrehajtó­bizottsága szervezőti tkárával. Mert mi lesz akkor, ha elma­rad az állami támogatás az export mellől? — Az bizony komoly gondot okozna — jön a kérdésre a gyors válasz. — Illóolaj-lepárló üzemünk csak dotációval nyereséges. S amit exporttámogatásként kapunk, abból tudunk külföldről be­szerezni olyan illatkompozí­ciókat, anyagokat, amelyekre a hazai kozmetikai cikkeket előállító iparnak szüksége van. Hiszen Magyarországon az illatkompozíciók, illatanyagok gyártásának nincs hagyomá­nya... Éppen ezért mondom: megfontoltan, meggondoltan, nem kampányszerűen kell megszüntetni az állami támo­gatást. Megítélésem szerint a B variáns nem vezet sehová, míg az A elég nagy különbsé­geket teremthet a családok között. Teremthet, ha a szo­ciálpolitikai megoldások szin­te rögtön nem követik az A változat bevezetését Most va­lahogy optimista vagyok, bí­zom abban; végre sikerül elő­rébb lépnünk ha nagy nehéz­ségek, társadalmi feszültségek árán is. A társadalmi-gazdasági fe­szültségek várható jelentkezé­sére irányítja rá a figyelmet ra ajánlva a B variánst is. A végzett munkáról a Köz­ponti Bizottság októberben kapjon tájékoztatást. Ezt a Központi Bizottság három el­lenszavazattal és egy tartóz­kodással jóváhagyta. Végeze­tül a testület egyhangú dön­téssel elfogadta az előterjesz­tést a szükséges kiegészítések­kel. az előadói beszédet és a vitában elhangzottakra adott választ. Ezt követően Fejti György, a Központi Bizottság titkára terjesztette elő a gyülekezési és az egyesülési jog szabályo­zásának fő elveire kidolgozott javaslatot. Fejti György ezután átte­kintette, hogy milyen jogsza­bályok foglalkoznak a gyüle­kezési és az egyesülési joggal. Hangsúlyozta, hogy a mai ál­lapot nem tartható fenn. Ah­hoz fűződik érdekünk, hogy mind az állampolgárok, mind •a hatóságok számára tiszta, világos, egyértelmű, törvényes keretek között definiált viszo­nyokat teremtsünk. Vagyis hogy pontosan ismerjék jogai­kat és kötelességeiket, vala­mint a jogok garanciáit, és a kötelességszegés, a jogsértés szankcióit. Az élet minden te­rületén — így a gyülekezési és az egyesülési jog kérdésében is — meg kell haladnunk a „se nem szabad, se nem tilos’’ állapotokat. Az ilyen helyze­tek ugyanis szükségszerűen bi­zalmatlanságot szülnek, és ki­számíthatatlanná tesznek fo­lyamatokat, reakciókat. — A törvények megalkotá­sát arra az elvre javasoljuk felépíteni, hogy a gyülekezés és az egyesülés az állampolgá­ár. Hegyi József, a Ganz Árammérőgyár Gödöllő vál­lalati párt-végrehajtóbizottsá­gának tagja is. — Komoly próbatétel előtt állunk, s nem érzékelem pontosan, miként képes ezt majd elviselni a ma­gyar társadalom. Ám remé­lem, nem maradunk meg a deklaráció talaján, döntésün­ket a tettek követik. A reál- folyamatokhoz igazodó szociál­politika nem várathat magára. A családi pótlékot, az ösztön­díjakat, a kis nyugdíjakat ren­dezni kell, mert a középko­rúak ezt a hármas tehertételt képtelenek tovább hordozni. — Nagyon fontos az is, hogy működő töke kerüljön az or­szágba magával hozva a kor­szerű technikát. S ne mond­junk le a gépkocsigyártásról, hiszen az ipari kultúra egyik hordozóágazatáról van szó, s ugyanakkor negyven másik iparágnak adhatna munkát. Hozzátéve azt is: a sokat em­legetett, ám gyakorlatban se­hol sem lévő termékszerkezet­váltás kikényszerítésére is al­kalmas lenne. Ki kell iktatni a gyakorlatból az állami el­vonások ma meglévő rendsze­rét. Kicsit hazabeszélek a pél­dával, de ez a kézenfekvő: ru­belexportunk tiszta jövedel­mének nyolcvan százalékát vonja el az állam, s ebből pó­tolja más vállalatok vesztesé­geit. Igazságtalannak tartom. Ha ez a pénz itt maradna, gé­pekre, bérre, jövedelemre több jutna. S mi van ma? Az el­lenérdekeltség! — Nem öltöz­teti sztaniolpapírba a vélemé­nyét, de nincs is ma szüksé­günk szép szavakra, amikor az igazsággal, eddigi munkánk hiányosságaival, ballépéseink­roknak az alkotmányon ala­puló alanyi joga, amelynek gyakorlását azonban — a nem­zetközi deklarációkkal és el­járással összhangban — a tör­vény korlátozhatja, illetve fel­tételekhez kötheti. A Központi Bizottság titká­ra rámutatott: a törvényi sza­bályozástól mindenekelőtt az állampolgári illetékesség és szuverenitás megerősödését, a társadalom úgynevezett „alul­ról történő” megszerveződésé- nek, az érdek- és vélemény- különbségek szervezetszerű megjelenésének felgyorsulá­sát és mindezek révén a köz­életi aktivitás széles körű ki­bontakozását várhatjuk. Ugyanakkor számolni kell az­zal is, hogy a mai, bonyolul­tabb társadalmi-gazdasági vi­szonyok közepette a gyüleke­zési és egyesülési jog tágabb teret és lehetőséget biztosit az állampolgári elégedetlenség kifejezésre juttatásához. Vilá­gossá kell tenni: a politikának nem áll érdekében, hogy lep­lezze vagy visszautasítsa az elégedetlenséget. Éppen ellen­kezőleg: arra kell töreked­nünk, hogy az elégedetlenség valós okait minél pontosab­ban megismerjük, és az állam­polgárok közreműködésével, ha módunkban áll, megszün­tessük. Vagyis az emberi elé­gedetlenséget okos, hiteles po­litikával a változtatások haj­tóerejeként kell felhasznál­nunk. — Bizalommal kell tekinte­nünk minden olyan állampol­gári kezdeményezésre, amely­nek célja egybeesik a szocia­lista társadalom normáival. Félre kell tenni a jelenlegi szervezeti kereteken kívül lét­rejövő szerveződésekkel szem­beni fenntartásokat, bizalmat­lanságot. Nem szükséges min­denáron a meglévő szerveze­tekbe. mozgalmakba való in­tegrálásukra törekedni. Tudo­másul kell vennünk a sokfé­leséget, a megszokott formák­tól és sémáktól való eltérést. kel kell szembenézni. S lépést váltani, a nem mindennapi próbatételt állni. Próbára ten­ni önmagunk tűrőképességét nem is lesz egyszerű. Ebből a gondolatkörből indul ki Novák László, a Budapest Bank Rt. gödöllői fiókjának igazgatója is, a pénzintézetek és keres­kedelmi pártalapszervezet tit­kára. — A két változat? — kér­dez vissza. — Hát a B-t min­den eredmény nélkül tíz éve próbálgatjuk. Így aztán sze­rintem szóba sem jöhet! A keményebben, az A-n a sor. De arról sem szabad megfe­ledkeznünk, hogy ma kisebb a tűrőképesség, mint tíz évvel ezelőtt volt. Ezt azonban nem lehet mérlegelni, s eme mérle­gelés során engedményeket tenni. Ha most is egy helyben topogunk, a nyugati bankok egyik napról a másikra I3- húzhatják előttünk a „re­dőnyt” ! Létérdekünk, hogy azokat az állami támogatáso­kat egyszer és mindenkorra megvonjuk, amelyek a vesz­teségeket egalizálják. A hu­szonnegyedik órában vagyunk! Az állami támogatás megvo­nása nem egyformán érint mindenkit. A Mecseki Szénbá­nyák például, ha ötven száza­lékkal emelheti a szén árát, már nem szorul támogatásra, talpra tud állni. A kispénzű embereknek, nagycsaládosok­nak, nyugdíjasoknak pedig adjunk háromezer forintos utalványt ingyen. Az állam akkor sem jár rosszul. Amit addig a bányának adott do­tációként, annak az összegnek a fele így is megmarad. A beruházások támogatásánál is csak oda juthat pénz, ami or­szágos érdeket képvisel. Nem lehet várni. Az A változat — reméljük — a pénzpiac abnor­mális viszonyait is megszün­teti. Bízom benne, hogy a Köz­ponti Bizottság is ezt részesíti előnyben. Nem a szembenálláshoz, ha­nem az együttműködéshez fű­ződik érdekünk. Vagyis abból kell kiindulnunk, hogy nem az öntevékeny állampolgári kez- deményezesek jelentenek ve­szélyt, hanem éppen azok hiá­nya, a közöny, a passzivitás, a tehetetlenseg érzetének elural­kodása. — A lakosság — elsősorban az értelmiség — számottevő része nemcsak elégedetlen, ha­nem a párt hivatalos állás­pontjától többé-kevésbé eltérő nézeteket is megfogalmaz. Ez a jelenség nem tekinthető el­lenzékiségnek, sokkal inkább — a szó klasszikus értelmé­ben vett — alternatív gondol­kodásként jellemezhető. E né­zetek képviselői nem a szocia­lizmus, hanem annak műkö­dési zavarai ellen lépnek fel, vagyis a szocializmus keretei között keresnek más megol­dásokat. Nem alkotnak homo­gén csoportot. — Az előkészítés alatt álló törvények megteremtik a le­hetőséget a viszonyok rende­zésére az alternatív elgondo­lásokat képviselő csoportokkal is. Ehhez mindenekelőtt arra van szükség, hogy ezek a csoportok — a törvény szelle­mének és betűjének megfele­lő módon — definiálják ma­gukat, és egyértelműen elha­tárolódjanak a szocializmus­ellenes személyektől és cso­portoktól. Ki kell alakíta­nunk az alternatív elgon­dolások konstruktív kezelésé­nek politikai kultúráját is. Ez érdekében áll minden, való­ban megújulást, kibontakozást kereső erőnek. De nem áll ér­dekében azoknak, akik — bár­milyen alapállásból — kon­frontációra, „erőpróbára” tö­rekednek. Kétségtelen ugyanis, hogy bár igen szűk bázisra támasz­kodva, de van az országban kifejezett szocializmus.- es rendszerellenesség is. Ezt a körülményt hiba volna akár lebecsülni, akár túlértékelni. Vannak olyan személyek és csoportok, akik és amelyek — bár szavakban mást hangoz­tatnak —r nézeteikkel és főleg cselekedeteikkel — kirekesz­tik magukat a párbeszédből. Világossá kell tennünk, hogy ezeknek a személyeknek és csoportoknak a törvény nem fog legális mozgásteret bizto­sítani. — Pártunk hosszú Idő óta a társadalmi feszültségek és problémák politikai eszközök­kel történő megoldásának gyakorlatát követi. Ez így lesz a jövőben is. Nem keressük a konfrontációt, de nem is té­rünk ki előle. Abból indulunk ki, hogy a törvényeket min­denkinek be kell tartania. Ezen az alapon a rendszer destabi- lizálására irányuló aktív tevé­kenység ellen — más jogálla­mokhoz hasonlóan — minden törvényes eszközt igénybe vé­ve fel fogunk lépni. Fejti György végezetül an­nak a meggyőződésének adott hangot, hogy a gyülekezési és egyesülési jog törvényi sza­bályozása révén további je­lentős lépést tesz előre a tár­sadalom azon az úton, amely a szocializmus, a reform és a demokrácia összhangjának megteremtése felé vezet. A javaslat vitája Az előterjesztést követő vi­tában hárman mondták el vé­leményüket, a testület egyik tagja írásban nyújtotta be hozzászólását. A felszólalók egyöntetűen úgy foglaltak ál­lást: egyetértenek az előter­jesztés céljaival, politikai irányvonalával. A vitában több konkrét ész­revételt is tettek, részben a törvénytervezet egyes cikke­lyeihez, részben a Központi Bizottság kialakítandó állás­foglalásához. Szóba került a nyilvánosság: Kulcsár Kálmán javasolta, hogy a törvényal­kotó munka részleteibe a köz­véleménynek legyen módja jobban betekinteni, hiszen je­lenleg gyakran úgy tűnik, mintha már a jó ideje napi­renden lévő kérdésekben kül­ső nyomásra látnának mun­kához a döntéshozók. Vitaösszefoglalójában Fejti György rögzítette: a Központi (Folytatás a 3. oldalon.) ★ így is történt. Erről a kora délelőtti beszélgetéseink során még nem tudtunk, de a rádió a Déli krónikában már hírül adta. Igaz, a B változat is kidolgozásra kerül a Központi Bizottság döntése alap­ján. — Hogyan tovább? Ennek részletes meghatározása a feladatok aprópénzre váltása vár ránk. Tehát a neheze még hátravan! Varga Edit Döntés előtti meditáció A huszonnegyedik órában Szerda reggel. A Volán-taxi falja a kilométereket, amikor a rá­dió a nyolcórás hírekbe kezd. A huszonegynéhány-éves pilóta — ké­résemet megelőzve — teljes hangerőre állítja a készüléket. Az MSZMP Központi Bizottsága keddi üléséhez kapcsolódó kommentárok, nyilat­kozatok rövid összefoglalójáig feszülten figyel. Majd egy megjegy­zéssel fordul hozzám: „Nem kell sokat töprengeni azon, hogy A vagy B. Olyan ez, mint a rossz fog, essünk rajta minél előbb túl, üljünk be a székbe. Természetesen most nem a fogorvoséba, hanem az A variánséba. Ne húzzuk-halasszuk tovább a gyökeres változtatást ak­kor, amikor a gazdaságnak erre van szüksége. Három vagy négy szűk esztendő nem a világ vége, elviselhető .. .»* Tudomásul kell vennünk a sémáktól való eltérést

Next

/
Oldalképek
Tartalom