Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-14 / 167. szám

Megkezdte tanácskozását a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXII. ÉVFOLYAM, 167. SZÁM Ára: 1,80 forint 1988. JULIUS 14., CSÜTÖRTÖK Határozott fordulatra van szükség Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának elnökletével tegnap megkezdődött a Központi Bi­zottság ülé3e Szerdán reggel Jászai Mari téri székhá­zában összeült a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága. A KB — ko­rábbi döntésének megfelelően — nyílt ülést tartott, az írott és elektronikus sajtó révén betekintést engedett tevékenységé­be, megkezdve „a társadalom, a cselekvés­re, együttgondolkodásra kész emberek be­vonását a Központi Bizottság munkájába”. Ahogyan az ülésen is elhangzott: „meg­győződésük, hogy a nyilvánosság erősítése az eredményes cselekvés elengedhetetlen feltétele és egyben felkészülés is azokra a társadalmi vitákra, amelyeket még az idén tervezünk fontos gazdaság- és társadalom- politikai kérdésekről.” A szabadságát töltő Kádár János távol­létében elnöklő Grósz Károly, az MSZMP főtitkára elöljáróban megállapította, hogy a testület határozatképes, majd köszöntöt­te a Központi Bizottságnak azokat a tag­jait, akiket a legutóbbi ülés óta különbö­ző tisztségekbe választottak. Gratulált és jó munkát kívánt Pozsgay Imre állammi­niszternek, Huszár Istvánnak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárának, Jassó Mihálynak, a Budapesti Pártbizott­ság első titkárának és Varga Lászlónak, a Zala Megyei Tanács elnökhelyettesének. A Politikai Bizottságnak az ülés napi­rendjére tett javaslatát a testület egyhan­gú döntéssel fogadta el: O Jelentés a népgazdaság fejlődésének év eleji tapasztalatairól, illetve ja­vaslat az 1989. évi fejlődés fő irányaira. Előadó: Németh Miklós, a Központi Bi­zottság titkára; O Javaslat a gyülekezési és az egyesü­lési jog szabályozásának fő elveire. Előadó: Fejti György, a Központi Bizott­ság titkára; © A Központi Bizottság, valamint a Politikai Bizottság káderhatásköri listája. Előadó: Lukács János, a Központi Bizottság titkára; © Különféle, döntésre váró kérdések — az ülés soros elnökének előadásá­ban; © Személyi kérdések. Előadó: Grósz Károly. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy az utolsó napirendi pontot zárt ülésen tár­gyalja, majd határozatával a Központi Bi­zottság állandó meghívottjai közé sorolta az Országgyűlés elnökét. A testületi ülé3 különböző napirendi pontjainak megvita­tásában — meghívottként — részt vesz az Országos Tervhivatal államtitkára, a Köz­ponti Statisztikai Hivatal elnöke, az épí­tésügyi és városfejlesztési miniszter, az Országos Árhivatal elnöke, a pénzügymi­niszter, az Igazságügyminiszter, a KB párt- és tömegszervezetek osztályának he­lyettes vezetője. Miután a meghívottak elfoglalták helyü­ket az ülésteremben, Grósz Károly meg­adta a szót Németh Miklósnak. NCMCTH MIKLÓS: Nyitottabbá kell tennünk a gazdaságot, a társadalmat Sok szempontból kritikus helyzetben vagyunk — kezd­te beszédét a Központi Bi­zottság titkára. Erőforrásaink szűkösek, tartalékaink kime­rültek, a vállalkozásokat túl­szabályozás és gazdasági kény­szerből eredő túlzott centrali­záció bénítja; termelési szer­kezetünkkel képtelenek va­gyunk kapcsolódni a nemzet­közi fejlődés fő áramlataihoz. Ma a magyar gazdaságban ke­vés olyan ágazatot, területet találunk, amely egyszerre megfelelne a hatékonysági, az egyensúlyi és a piaci, ke­resleti . követelményeknek. Egy-két kivételtől eltekintve — ilyen például az energeti­kai-racionalizálási program — nem hoztak kielégítő ered­ményt a központi fejlesztési programok és nem elég erő­sek a piaci indíttatású szer­kezeti változások sem. A növekvő strukturális aránytalanságok mellett a ter­melési és értékesítési kapcso­latokban dez integrálódás ta­pasztalható. A szerkezeti és hatékonysági gondok az elosz­tás szférájában is jelen van­nak. Az export és a termelés jelentős része csak az állami költségvetés egészségtelenül nagy központosító-újraelosztó szerepe, széles körű támoga­tási rendszer mellett tartható fenn. A vállalati jövedelmek nem igazodnak a tényleges teljesítményekhez. A lakosság átlagos életszín­vonala folyamatosan növekvő teljesítménykövetelmények mellett hosszabb ideje stag­nál, ami egyes rétegeknél romlást, másoknál csak sze­rény mértékű emelkedést je­lent. A lakosság jövedelmét és fogyasztását ugyanakkor nö­vekvő különbségek jellemzik; a nyilvánosságra hozott sta­tisztikai adatok szerint 1987- ben a lakosság 6 százaléka csak a létminimumnál kisebb jövedelemmel rendelkezett. A másik pólust, a legtehetőseb­beket illetően egzakt szá­maink nincsenek, de tapaszta­latból tudjuk, hogy az átlagot meghaladó különbségek is je­lentősen nőttek. Mindannyian tudjuk: a gondot egyfelől az okozza, hogy a differenciáló­dás elsősorban nem a társa- dalmilag-gazdaságilag hasznos teljesítménykülönbségek, ha­nem más tényezők alapján következett be. Ilyenek: a családok demográfiai összeté­tele, vagyoni helyzete, vagy a monopol- és hiányhelyzetek kihasználása. Másfelől gondot jelent az is, hogy szociális el­látási rendszerünk nem a tényleges rétegkülönbségek alapján differenciált, és így nem elég hatékony a legrá­szorultabbak ellátásában, gon­dozásában. Ezekből az eredménytelensé­gekből le kell vonnunk a ta­nulságokat: gazdaságpolitikán­kat csak az objektív külső és belső feltételek reális fel­mérésére és értékelésére épít­hetjük; a változásokban meg­levő bizonytalanságokra meg­felelő cselekvési alternatívák és tartalékok kialakításával szükséges felkészülni, mert a mai, gyorsan változó világ nem teszi lehetővé, hogy csak egy irányba tervezzünk. Kö­vetkezetesebbnek kell len­nünk a teljesítménykövetel­mények érvényesítésében és — bár fájdalmas lesz — az ez­zel összefüggő gazdasági fe­szültségek, társadalmi konf­liktusok vállalásában. Az év elején életbeléptetett adóreform, az ehhez kapcso­lódó jelentős árváltozások sok szempontból új feltételeket jelentettek a gazdálkodó szer­vezetek, de a lakosság egésze számára is. Ezekhez alkal­mazkodni időbe telik, s ez önmagában is bizonytalansá­gok forrása. Emellett el kell ismernünk azt is, hogy az előkészítés, a számítások több területen is csak becslésekre, feltételezésekre építhettek, hi­szen eddig soha nem alkal­mazott új elemek kerültek gazdaságirányításunk eszköz­tárába. Mindezt mérlegelve összességében a gazdaság első félévi teljesítménye elfogad­hatónak minősíthető. Az első félév tapasztalatai a tervcélok helyességét, illet­ve azok elérhetőségét nem kérdőjelezik meg, néhány ponton azonban a feszültsé­gek tovább éleződtek. Ezek elhárítására a kormányzat már több intézkedést hozott melyek azoban nem voltak elegendőek a veszélyek elhá rítására, tehát további hatá sós intézkedések szükségesek, olyanok is, amelyeket koráb­ban nem terveztünk. Az elmúlt időszak és a je lenlegi helyzet értékelése alapján nyilvánvaló, hogy még nem találtuk meg a for dulatot eredményező stabili­záció és kibontakozás meg­valósításának legcélszerűbb módját. A kormány stabilizá­ciós munkaprogramja helye­sen jelölte meg a továbblépés irányait, de bebizonyosodott, hogy a problémák súlya és ebből következően az igazi fordulathoz szükséges intéz­kedések nagysága, „kritikus tömege” nagyobb, mint azt eredetileg gondoltuk. A sür getővé vált fordulatnak most tisztáznia kell a gazdaság- és társadalompolitikai tartalmát, és ezzel egyidejűleg fel kell készítenünk a fáradalmat is a szükséges változásokra, kényszerű feszültségekkel já­ró döntésekre. A fordulathoz meg kell szerezni a társada­lom megértését és cselekvő rétegeinek támogatását. Kiin­duló tételünk a következő egyedül a gazdaságpolitikai gyakorlatban, a gazdálkodás­ban megtett fordulat az érdé mi választásunk, mert a je lenlegi gyakorlat folytatása zsákutcába visz. Fordulatra van tehát szük­ség! Miben áll ennek lényege Röviden: gazdaságunkat és társadalmunkat valóban nyi­tottá kell tenni. Sokoldalú, intenzív munkamegosztási kapcsolatokat kell kiépíteni a külfölddel minden irányban Így tudjuk csak megerősíteni a szerkezetátalakítás hajtó­erőit, lebontani a gazdaság túlzott védelmét szolgáló kor Iátokat. Ugyanakkor terel és (Folytatás a 3. oldalon) Külföldi delegáció Ráckevén Javuló exportteljesítés A gazdasági kapcsolatok bővítése, a külföld felé való nyitás elengedhetetlen a kor­mány kibontakozási program­jának megvalósításához. En­nek szellemében tartottak tegnap tájékoztatót a magyar mezőgazdaság idei eredmé­nyeiről, a további feladatok­ról, illetve a gazdasági folya­matok átrendezéséről. A házigazda ráckevei Aranykalász Termelőszövet­kezet a felújított Savoyai kas­télyban fogadta a harminc országból érkezett vendége­ket. A kelet- és nyugat-euró­pai államok képviselői mel­lett többek között az egyesült államokbeli, a kanadai, az iráni, a japán, az afganisztáni és a mexikói követeknek, tit­károknak, mezőgazdasági at­taséknak tartott beszámolót Zalai Géza, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium nemzetközi kapcsolatok­kal foglalkozó főosztályának vezetője, majd átadta a szót Rednágel Jenő mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi minisz­terhelyettesnek. A miniszterhelyettes el­mondta, hogy ebben az esz­tendőben nagyszerű eredmé­nyekkel büszkélkedhet az ag­rárágazat. A kalászosok az előzetes becslések szerint tíz százalékkal nagyobb termést hoznak, mint a múlt évben, a zöldségtermelés tizenöt-húsz százalékkal növelte teljesít­ményét, s ennek következtében az utóbbi termékcsoport ára mérséklődött. Az állattenyész­tésben a kedvezőtlen körül­mények ellenére várhatóan a terv szerint alakul a termelés. Rednágel Jenő örömmel nyugtázta, hogy az exporttel­jesítés mintegy tíz százalékkal javult, ám ez tovább foko­zódhat az új társasági tör­vény hatására. Végül említést tett arról, hogy a miniszté­rium 1990-ig meg kívánja szüntetni a mezőgazdasági termékekre ’ adott termelői és fogyasztói árkiegészítést. Ezután a vendégek megte­kintették az Aranykalász Ter­melőszövetkezet egyik — 320 hektáros, több, mint 5,3 ton­na átlagtermelést adó — őszi­búza vetésterületén folyó ara­tást, az évente mintegy 250 millió forint forgalmat bonyo­lító hűtőházat, a 600 hústehe­net számláló szarvasmarha­telepet, a ráckevei Pirót An­tal háztáji gazdaságát, a gyü­mölcsösültetvényt, illetve egy ipari üzemet. Ráckevéról a küldöttek a Kiskunsági Álla­mi Gazdaságba látogattak, ahol lovasbemutató zárta a programot. Egységes keretbe foglalva A gyermekek jogairól Először rögzíti majd a gyer­mekek jogait a gyermekvéde­lemről készülő átfogó jogsza­bály. A tervezet — amelyet ősszel terjesztenek a Minisz­tertanács elé — az e tevé­kenységgel összefüggő terüle­tek működését, tevékenységét, valamint az intézmények gaz­dálkodását is szabályozza — közölték szerdán a Szociális és Egészségügyi Minisztériumban tartott tájékoztatón. B. Aczél Anna, a Szociális és Egészségügyi Minisztérium gyermek- és ifjúságvédelmi főosztályának vezetője kiemel­te, hogy a gyermek- és ifjú­ságvédelemre vonatkozó je­lenlegi jogszabályok számos terület munkájára nem adnak jogi útmutatást. Az érvény­ben levő rendelkezések közül is több már elavult. Bár a gyermekvédelemmel a család­jogi törvény több paragrafu­sában foglalkozik; mára szük­ségessé vált az ifjúságvédelmi területek tevékenységét egysé­ges keretbe foglaló magas szintű jogszabály kidolgozása, s mielőbbi bevezetése. A jö­vőben a gyermekek jogait is érvényesíteni kívánják. Jogi­Tájékozfafó Bős—Nagymarosról Az ütemtervek szerint A Környezetvédelmi és Víz­gazdálkodási Minisztériumnak azok a szakemberei, akik a bős—nagymarosi vízlépcső- rendszer nagyberuházását irá­nyítják. szerdán az építkezés helyszínén egész napon át az újságírók rendelkezésére áll­tak. Tájékoztatásuk szerint alapvetően az ütemterveknek megfelelően dolgoznak az épí­tők. A szakemberek elmondták, hogy az Országgyűlés nyári ülésszakán vállalt kötelezett­ségüknek megfelelően meg­kezdték az érdeklődő képvi­selők részletes helyszíni tájé­koztatását a vízlépcsőrendszer munkálatairól, a létesítmény gazdaságosságáról, és a vár­ható környezeti hatásokról. A képviselők első csoportja ked­den indult el kétnapos szem­lére az építkezésen. Ezt újabb csoportok helyszíni szemléje követi. A képviselőknek egyé­nenként is szolgálnak részle­tes felvilágosítással, dokumen­tumok bemutatásával. hogy az őszi ülésszakon széles körű ismeretek alapján dönthesse­nek a nagyberuházás tovább1 sorsáról, ezzel nyugvópontra juttatva a vízlépcsőrendszer ügyét. (A témával szombati lapszámunkban részletesen foglalkozunk.) lag szabályozzák például, ho­gyan lehet jutalmazni és bün­tetni a nevelőotthonokban és a nevelőszülőknél elhelyezett gyermekeket. Meghatározzák azt is, milyen támogatásokra tartanak igényt az állami gon­dozott fiatalok. Több kérdés­ben — például abban, hogy nevelőotthonba, vagy nevelő­szülőkhöz kívánnak-e kerülni — a jövőben kikérik vélemé­nyüket. A nemrég alakult főosztály tevékenységéről B. Aczél An­na elmondta, hogy a gyermek- védelemmel kapcsolatos fel­adatok a művelődési tárcától csupán néhány hónapja kerül­tek a Szociális és Egészség- ügyi Minisztériumhoz. Így ezentúl egy helyen csoporto­sulnak az ifjúságvédelmi teen­dők. A PVCSV-nél Államtitkári látogatás Tegnap a Pest Megyei Viz­es Csatornamű Vállalat tevé­kenységével ismerkedett Varga Miklós, a Környezet- védelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium államtitkára. A PVCSV budaörsi központjá­ban tartott tájékoztatón — melyen részt vett többek kö­zött Vágvölgyi József, a Pest Megyei Tanács általá­nos elnökhelyettese is — Dosz- pod Béla, a vállalat igazgató­ja beszélt a vízmű helyzetéről, munkájáról, és szólt a gon­dokról is, különös tekintettel az érdi körzet nehézségeire. A vendégek megtekintették a közelmúltban átadott új labo­ratóriumi szárnyat, majd az érdi üzemmérnökséghez tar­tozó százhalombattai üzem­egységet keresték fel. Elláto­gattak a nemrégiben új me­dencékkel bővült strandfür­dőbe is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom