Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-14 / 167. szám
Megkezdte tanácskozását a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXII. ÉVFOLYAM, 167. SZÁM Ára: 1,80 forint 1988. JULIUS 14., CSÜTÖRTÖK Határozott fordulatra van szükség Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának elnökletével tegnap megkezdődött a Központi Bizottság ülé3e Szerdán reggel Jászai Mari téri székházában összeült a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága. A KB — korábbi döntésének megfelelően — nyílt ülést tartott, az írott és elektronikus sajtó révén betekintést engedett tevékenységébe, megkezdve „a társadalom, a cselekvésre, együttgondolkodásra kész emberek bevonását a Központi Bizottság munkájába”. Ahogyan az ülésen is elhangzott: „meggyőződésük, hogy a nyilvánosság erősítése az eredményes cselekvés elengedhetetlen feltétele és egyben felkészülés is azokra a társadalmi vitákra, amelyeket még az idén tervezünk fontos gazdaság- és társadalom- politikai kérdésekről.” A szabadságát töltő Kádár János távollétében elnöklő Grósz Károly, az MSZMP főtitkára elöljáróban megállapította, hogy a testület határozatképes, majd köszöntötte a Központi Bizottságnak azokat a tagjait, akiket a legutóbbi ülés óta különböző tisztségekbe választottak. Gratulált és jó munkát kívánt Pozsgay Imre államminiszternek, Huszár Istvánnak, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitkárának, Jassó Mihálynak, a Budapesti Pártbizottság első titkárának és Varga Lászlónak, a Zala Megyei Tanács elnökhelyettesének. A Politikai Bizottságnak az ülés napirendjére tett javaslatát a testület egyhangú döntéssel fogadta el: O Jelentés a népgazdaság fejlődésének év eleji tapasztalatairól, illetve javaslat az 1989. évi fejlődés fő irányaira. Előadó: Németh Miklós, a Központi Bizottság titkára; O Javaslat a gyülekezési és az egyesülési jog szabályozásának fő elveire. Előadó: Fejti György, a Központi Bizottság titkára; © A Központi Bizottság, valamint a Politikai Bizottság káderhatásköri listája. Előadó: Lukács János, a Központi Bizottság titkára; © Különféle, döntésre váró kérdések — az ülés soros elnökének előadásában; © Személyi kérdések. Előadó: Grósz Károly. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy az utolsó napirendi pontot zárt ülésen tárgyalja, majd határozatával a Központi Bizottság állandó meghívottjai közé sorolta az Országgyűlés elnökét. A testületi ülé3 különböző napirendi pontjainak megvitatásában — meghívottként — részt vesz az Országos Tervhivatal államtitkára, a Központi Statisztikai Hivatal elnöke, az építésügyi és városfejlesztési miniszter, az Országos Árhivatal elnöke, a pénzügyminiszter, az Igazságügyminiszter, a KB párt- és tömegszervezetek osztályának helyettes vezetője. Miután a meghívottak elfoglalták helyüket az ülésteremben, Grósz Károly megadta a szót Németh Miklósnak. NCMCTH MIKLÓS: Nyitottabbá kell tennünk a gazdaságot, a társadalmat Sok szempontból kritikus helyzetben vagyunk — kezdte beszédét a Központi Bizottság titkára. Erőforrásaink szűkösek, tartalékaink kimerültek, a vállalkozásokat túlszabályozás és gazdasági kényszerből eredő túlzott centralizáció bénítja; termelési szerkezetünkkel képtelenek vagyunk kapcsolódni a nemzetközi fejlődés fő áramlataihoz. Ma a magyar gazdaságban kevés olyan ágazatot, területet találunk, amely egyszerre megfelelne a hatékonysági, az egyensúlyi és a piaci, keresleti . követelményeknek. Egy-két kivételtől eltekintve — ilyen például az energetikai-racionalizálási program — nem hoztak kielégítő eredményt a központi fejlesztési programok és nem elég erősek a piaci indíttatású szerkezeti változások sem. A növekvő strukturális aránytalanságok mellett a termelési és értékesítési kapcsolatokban dez integrálódás tapasztalható. A szerkezeti és hatékonysági gondok az elosztás szférájában is jelen vannak. Az export és a termelés jelentős része csak az állami költségvetés egészségtelenül nagy központosító-újraelosztó szerepe, széles körű támogatási rendszer mellett tartható fenn. A vállalati jövedelmek nem igazodnak a tényleges teljesítményekhez. A lakosság átlagos életszínvonala folyamatosan növekvő teljesítménykövetelmények mellett hosszabb ideje stagnál, ami egyes rétegeknél romlást, másoknál csak szerény mértékű emelkedést jelent. A lakosság jövedelmét és fogyasztását ugyanakkor növekvő különbségek jellemzik; a nyilvánosságra hozott statisztikai adatok szerint 1987- ben a lakosság 6 százaléka csak a létminimumnál kisebb jövedelemmel rendelkezett. A másik pólust, a legtehetősebbeket illetően egzakt számaink nincsenek, de tapasztalatból tudjuk, hogy az átlagot meghaladó különbségek is jelentősen nőttek. Mindannyian tudjuk: a gondot egyfelől az okozza, hogy a differenciálódás elsősorban nem a társa- dalmilag-gazdaságilag hasznos teljesítménykülönbségek, hanem más tényezők alapján következett be. Ilyenek: a családok demográfiai összetétele, vagyoni helyzete, vagy a monopol- és hiányhelyzetek kihasználása. Másfelől gondot jelent az is, hogy szociális ellátási rendszerünk nem a tényleges rétegkülönbségek alapján differenciált, és így nem elég hatékony a legrászorultabbak ellátásában, gondozásában. Ezekből az eredménytelenségekből le kell vonnunk a tanulságokat: gazdaságpolitikánkat csak az objektív külső és belső feltételek reális felmérésére és értékelésére építhetjük; a változásokban meglevő bizonytalanságokra megfelelő cselekvési alternatívák és tartalékok kialakításával szükséges felkészülni, mert a mai, gyorsan változó világ nem teszi lehetővé, hogy csak egy irányba tervezzünk. Következetesebbnek kell lennünk a teljesítménykövetelmények érvényesítésében és — bár fájdalmas lesz — az ezzel összefüggő gazdasági feszültségek, társadalmi konfliktusok vállalásában. Az év elején életbeléptetett adóreform, az ehhez kapcsolódó jelentős árváltozások sok szempontból új feltételeket jelentettek a gazdálkodó szervezetek, de a lakosság egésze számára is. Ezekhez alkalmazkodni időbe telik, s ez önmagában is bizonytalanságok forrása. Emellett el kell ismernünk azt is, hogy az előkészítés, a számítások több területen is csak becslésekre, feltételezésekre építhettek, hiszen eddig soha nem alkalmazott új elemek kerültek gazdaságirányításunk eszköztárába. Mindezt mérlegelve összességében a gazdaság első félévi teljesítménye elfogadhatónak minősíthető. Az első félév tapasztalatai a tervcélok helyességét, illetve azok elérhetőségét nem kérdőjelezik meg, néhány ponton azonban a feszültségek tovább éleződtek. Ezek elhárítására a kormányzat már több intézkedést hozott melyek azoban nem voltak elegendőek a veszélyek elhá rítására, tehát további hatá sós intézkedések szükségesek, olyanok is, amelyeket korábban nem terveztünk. Az elmúlt időszak és a je lenlegi helyzet értékelése alapján nyilvánvaló, hogy még nem találtuk meg a for dulatot eredményező stabilizáció és kibontakozás megvalósításának legcélszerűbb módját. A kormány stabilizációs munkaprogramja helyesen jelölte meg a továbblépés irányait, de bebizonyosodott, hogy a problémák súlya és ebből következően az igazi fordulathoz szükséges intézkedések nagysága, „kritikus tömege” nagyobb, mint azt eredetileg gondoltuk. A sür getővé vált fordulatnak most tisztáznia kell a gazdaság- és társadalompolitikai tartalmát, és ezzel egyidejűleg fel kell készítenünk a fáradalmat is a szükséges változásokra, kényszerű feszültségekkel járó döntésekre. A fordulathoz meg kell szerezni a társadalom megértését és cselekvő rétegeinek támogatását. Kiinduló tételünk a következő egyedül a gazdaságpolitikai gyakorlatban, a gazdálkodásban megtett fordulat az érdé mi választásunk, mert a je lenlegi gyakorlat folytatása zsákutcába visz. Fordulatra van tehát szükség! Miben áll ennek lényege Röviden: gazdaságunkat és társadalmunkat valóban nyitottá kell tenni. Sokoldalú, intenzív munkamegosztási kapcsolatokat kell kiépíteni a külfölddel minden irányban Így tudjuk csak megerősíteni a szerkezetátalakítás hajtóerőit, lebontani a gazdaság túlzott védelmét szolgáló kor Iátokat. Ugyanakkor terel és (Folytatás a 3. oldalon) Külföldi delegáció Ráckevén Javuló exportteljesítés A gazdasági kapcsolatok bővítése, a külföld felé való nyitás elengedhetetlen a kormány kibontakozási programjának megvalósításához. Ennek szellemében tartottak tegnap tájékoztatót a magyar mezőgazdaság idei eredményeiről, a további feladatokról, illetve a gazdasági folyamatok átrendezéséről. A házigazda ráckevei Aranykalász Termelőszövetkezet a felújított Savoyai kastélyban fogadta a harminc országból érkezett vendégeket. A kelet- és nyugat-európai államok képviselői mellett többek között az egyesült államokbeli, a kanadai, az iráni, a japán, az afganisztáni és a mexikói követeknek, titkároknak, mezőgazdasági attaséknak tartott beszámolót Zalai Géza, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó főosztályának vezetője, majd átadta a szót Rednágel Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettesnek. A miniszterhelyettes elmondta, hogy ebben az esztendőben nagyszerű eredményekkel büszkélkedhet az agrárágazat. A kalászosok az előzetes becslések szerint tíz százalékkal nagyobb termést hoznak, mint a múlt évben, a zöldségtermelés tizenöt-húsz százalékkal növelte teljesítményét, s ennek következtében az utóbbi termékcsoport ára mérséklődött. Az állattenyésztésben a kedvezőtlen körülmények ellenére várhatóan a terv szerint alakul a termelés. Rednágel Jenő örömmel nyugtázta, hogy az exportteljesítés mintegy tíz százalékkal javult, ám ez tovább fokozódhat az új társasági törvény hatására. Végül említést tett arról, hogy a minisztérium 1990-ig meg kívánja szüntetni a mezőgazdasági termékekre ’ adott termelői és fogyasztói árkiegészítést. Ezután a vendégek megtekintették az Aranykalász Termelőszövetkezet egyik — 320 hektáros, több, mint 5,3 tonna átlagtermelést adó — őszibúza vetésterületén folyó aratást, az évente mintegy 250 millió forint forgalmat bonyolító hűtőházat, a 600 hústehenet számláló szarvasmarhatelepet, a ráckevei Pirót Antal háztáji gazdaságát, a gyümölcsösültetvényt, illetve egy ipari üzemet. Ráckevéról a küldöttek a Kiskunsági Állami Gazdaságba látogattak, ahol lovasbemutató zárta a programot. Egységes keretbe foglalva A gyermekek jogairól Először rögzíti majd a gyermekek jogait a gyermekvédelemről készülő átfogó jogszabály. A tervezet — amelyet ősszel terjesztenek a Minisztertanács elé — az e tevékenységgel összefüggő területek működését, tevékenységét, valamint az intézmények gazdálkodását is szabályozza — közölték szerdán a Szociális és Egészségügyi Minisztériumban tartott tájékoztatón. B. Aczél Anna, a Szociális és Egészségügyi Minisztérium gyermek- és ifjúságvédelmi főosztályának vezetője kiemelte, hogy a gyermek- és ifjúságvédelemre vonatkozó jelenlegi jogszabályok számos terület munkájára nem adnak jogi útmutatást. Az érvényben levő rendelkezések közül is több már elavult. Bár a gyermekvédelemmel a családjogi törvény több paragrafusában foglalkozik; mára szükségessé vált az ifjúságvédelmi területek tevékenységét egységes keretbe foglaló magas szintű jogszabály kidolgozása, s mielőbbi bevezetése. A jövőben a gyermekek jogait is érvényesíteni kívánják. JogiTájékozfafó Bős—Nagymarosról Az ütemtervek szerint A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumnak azok a szakemberei, akik a bős—nagymarosi vízlépcső- rendszer nagyberuházását irányítják. szerdán az építkezés helyszínén egész napon át az újságírók rendelkezésére álltak. Tájékoztatásuk szerint alapvetően az ütemterveknek megfelelően dolgoznak az építők. A szakemberek elmondták, hogy az Országgyűlés nyári ülésszakán vállalt kötelezettségüknek megfelelően megkezdték az érdeklődő képviselők részletes helyszíni tájékoztatását a vízlépcsőrendszer munkálatairól, a létesítmény gazdaságosságáról, és a várható környezeti hatásokról. A képviselők első csoportja kedden indult el kétnapos szemlére az építkezésen. Ezt újabb csoportok helyszíni szemléje követi. A képviselőknek egyénenként is szolgálnak részletes felvilágosítással, dokumentumok bemutatásával. hogy az őszi ülésszakon széles körű ismeretek alapján dönthessenek a nagyberuházás tovább1 sorsáról, ezzel nyugvópontra juttatva a vízlépcsőrendszer ügyét. (A témával szombati lapszámunkban részletesen foglalkozunk.) lag szabályozzák például, hogyan lehet jutalmazni és büntetni a nevelőotthonokban és a nevelőszülőknél elhelyezett gyermekeket. Meghatározzák azt is, milyen támogatásokra tartanak igényt az állami gondozott fiatalok. Több kérdésben — például abban, hogy nevelőotthonba, vagy nevelőszülőkhöz kívánnak-e kerülni — a jövőben kikérik véleményüket. A nemrég alakult főosztály tevékenységéről B. Aczél Anna elmondta, hogy a gyermek- védelemmel kapcsolatos feladatok a művelődési tárcától csupán néhány hónapja kerültek a Szociális és Egészség- ügyi Minisztériumhoz. Így ezentúl egy helyen csoportosulnak az ifjúságvédelmi teendők. A PVCSV-nél Államtitkári látogatás Tegnap a Pest Megyei Vizes Csatornamű Vállalat tevékenységével ismerkedett Varga Miklós, a Környezet- védelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium államtitkára. A PVCSV budaörsi központjában tartott tájékoztatón — melyen részt vett többek között Vágvölgyi József, a Pest Megyei Tanács általános elnökhelyettese is — Dosz- pod Béla, a vállalat igazgatója beszélt a vízmű helyzetéről, munkájáról, és szólt a gondokról is, különös tekintettel az érdi körzet nehézségeire. A vendégek megtekintették a közelmúltban átadott új laboratóriumi szárnyat, majd az érdi üzemmérnökséghez tartozó százhalombattai üzemegységet keresték fel. Ellátogattak a nemrégiben új medencékkel bővült strandfürdőbe is.
