Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-02 / 157. szám

BEFEJEZTE MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS NYÁRI ÜLÉSSZAKA .1 »AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XXXII. ÉVFOLYAM, 157. SZÄM Ára: 2,20 forint 1988. JÜLIUS 2., SZOMBAT Az Országgyűlés nyári ülésszaka, Stadinger István el­nökletével pénteken folytatta munkáját. Az ülésterem­ben helyet foglalt Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke. Berecz Frigyes ipari miniszter az ipar szerkezetátala­kításának feladatairól folytatott vitában elhangzott kép­viselői javaslatokra, észrevételekre adott választ. Ezután határozathozatal következett; az Országgyűlés az ipari miniszter beszámolóját, valamint a felszólalásokra adott válaszát öt ellenszavazattal, négy tartózkodás mellett jó­váhagyólag tudomásul vette. Ezt követően a napirendnek megfelelően Szűrös Má­tyás ismertette az Országgyűlés külügyi bizottságának állásfoglalási javaslatát a Román Szocialista Köztársa­ságban elhatározott településrendezés ügyében. A javas­lat feletti vitában hárman kértek szót. Az Országgyűlés az előterjesztést, annak közzétételét a javasolt módosí­tásokkal, s eljuttatását a Román Szocialista Köztársa­ság nagy nemzetgyűléséhez — egy tartózkodással — el­fogadta, majd az interpellációk következtek. Válasz hangzott el két korábbi interpellációra. Há­rom további interpelláció után három képviselő tett föl kérdést, majd a válaszok után határozatot hozott a de- mokrácia-csomagtervről és megválasztotta az alkotmány- előkészítő bizottságot. Befejezésül egy javaslatra adott választ Stadinger István házelnök. Ezzel a parlament nyári ülésszaka befejezte munkáját. pap írellátást és a csomagolást bíráló észrevételekkel egyet­értett. Elmondta, hogy a pa­píriparban részben világban­ki hitelekből, részben nyugati lízingek segítségével jelentős fejlődést lehet elérni a közel­jövőben. A szakoktatás meg­újításáról említette: sok irány­ban folyik a munka, befeje­zését teljes felelősséggel csak az 1992/93-as tanévre lehet ígérni. A szénbányászattal kapcsolatban örömmel nyug­tázta a miniszter, hogy a terv- gazdasági . bizottság döntését a szénbányászok Is megértéssel fogadták. Kiemelte azt az elvet: a kormány nem abban dönt, hogy melyik bányát kell bezárni s melyik működhet (Folytatás a 3. oldalon.) Véget ért az SZKP XIX. országos értekezlete Legyen töretlen a megújulás! Mihail Gorbacsov záróbeszéde a Kremlben Határozatok elfogadásával pénteken be­fejezte munkáját az SZKP XIX. országos értekezlete. A jóváhagyott hat dokumen­tum általános politikai problémákat és konkrét kérdéseket — például a bürokra­tizmus ellen, a nyíltság politikájáért ví­vott harcot, a nemzetiségi viszonyokat — egyaránt érint, s összességében a szovjet társadalom demokratizálásának átfogó programját alkotja. A határozattervezeteket előkészítő bi­zottság munkájáról annak elnöke, Mihail Gorbacsov számolt be a küldötteknek, akik közül ezután igen sokan kértek szót, s kü­lönböző kiegészítéseket fűztek a terveze­tekhez. Az SZKP KB főtitkára védelmébe vette az előkészítő bizottságban jóváhagyott megfogalmazásokat, ám a módosítások ja­vaslói több vitás kérdésben szavazást igé­nyeltek. A csaknem ötezer küldöttnek mintegy egytizede például úgy foglalt ál­lást, hogy a Pravdát vonják ki az SZKP KB ellenőrzése alól és tegyék az egész párt sajtóorgánumává. Végezetül minden határozattervezetet szavazás alapján hagy­tak jóvá, demokratikusan döntve a hozzá­juk fűzött módosításokról is. Andrej Gromikónak, az SZKP KB PB tagjának elnök­letével kezdte meg negyedik munkanapját az SZKP XIX. országos értekezlete. A gazdálkodás új formái­nak, a szövetkezeti mozga­lomnak és a szerződéses mun­kaformának a térhódításáról beszélt Valentyin Meszjac, a moszkvai terület pártbizottsá­gának első titkára. Meszjac tá­mogatta a beszámolóban elő­terjesztett, s csütörtökön Gor­bacsov főtitkár által részlete­sen megindokolt javaslatot, hogy a pártbizottságok első titkárait válasszák meg az adott térség tanácselnökévé. Nem értett viszont egyet ez­zel a Lada gépkocsikat is gyártó volgai autógyár gép­mestere, Anatolij Melnyikov. Szerinte a pártnak nem kell a tanácsok ellenőrzésére töre­kednie. A továbbiakban arról beszélt, hogy egyes vezetőknél nincs meg a szavak és a tet­tek egysége fontos határoza­tok végrehajtásánál. A hatalmas ipari beruházá­sok, az ipar koncentrált te­lepítése elviselhetetlen terhe­ket ró a természeti környezet­re — kezdte felszólalását Fjo­dor Morgun, az állami kör­nyezetvédelmi bizottság elnö­ke. Csaknem általános a fo­lyók vízminőségének romlása, Szennyeződik a Kaszpi- és a Balti-tenger, az Aral-tó, pedig gyakorlatilag természeti ka­tasztrófa sújtotta övezet. A politikai bölcsesség és bátorság megnyilvánulásaként üdvözölte a szovjet csapatok Afganisztánból való kivoná­sát Grigorij Baklanov író, a Znamja című irodalmi folyó­irat főszerkesztője. A szovjet csapatok 1979 végén a törvényes kabuli kormány ké­Miniszteri összefoglaló Berecz Frigyes ipari mi­niszter válaszolt az ipar szer­kezetátalakításának felada­tairól folytatott vitában el­hangzott képviselői javasla­tokra, észrevételekre. Ügy ítélte meg: egyetértés alakult ki abban, hogy a szer­kezetátalakítási munkálatokat gyorsítani kell, szükség van át­meneti áldozatvállalásra, mó­dosítani kell a kitermelő és feldolgozó ipar arányait az utóbbi javára, de úgy, hogy a kitermelő ipar visszaszorítása ne veszélyeztesse a fejlődés lehetőségeit. Egyetértés volt abban is, hogy húzó ágazato­kat kell meghatároznunk, s ezeket hozzá kell segítenünk az átlagosnál' gyorsabb fejlő­déshez. Egyetértett a végter­mék-központúságot kifogásoló hozzászólásokkal. Hangsúlyoz-, ta: a magyar ipari vertikum különböző szakaszai jelenleg nincsenek összhangban egy­mással, hiányoznak a kínálati viszonyok. Fontosnak ítélte ebben a kérdésben, hogy be lehessen kapcsolni mind a szocialista, mind a tőkés im­portot a magyar gyártók mel­lé. A miniszter azonosult azok­kal a gondolatokkal, amelyek szerint a források előteremté­se az ipar feladata. A.Z ipar „védelmében” ismét felhívta a figyelmet arra, hogy az ága­zat eltartja magát, s a támo­gatásra szoruló, veszteséges, rosszul dolgozó vállalatok ta­valy 50 milliárdos támogatást kaptak ugyan, a teljes ágazat azonban 195 milliárd forintot fizetett- be a költségvetésbe. Üjabb témakörre térve, a miniszter ‘ foglalkoztatáspoliti­kai kérdésékről szólt. Számos hozzászóláshoz, kapcsolódva úgy ítélte meg: át kell tekin­teni és módosítani szükséges a térségi foglalkoztatással kap­csolatos elgondolásokat. A továbbiakban a 'felszóla­lásokban elhangzott konkrét javaslatokkal foglalkozott. A Szóvivői tájékoztató Ülésezett a kormány A Minisztertanács pénteki üléséről a kormány szóvivője a következő tájékoztatást ad­ta: A Minisztertanács elfogadta saját, valamint a kormánybi­zottságok és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 1988. II. félévi munkatervét. A kormány áttekintette a magyar—japán államközi kap­csolatok helyzetét. A Minisztertanács módosí­totta a tanácsi szervek mun­karendjét és ügyfélfogadását. A kormány létrehozta a Ma­gyar Közvélemény-kutató In­tézetet, valamint módosított egyes társadalombiztosítási jogszabályokat. (Folytatás a 2. oldalon.) A megyei tanács előtt A testületi demokrácia helyzete Pénteken délelőtt a megye­háza dísztermében tartott ülé­sén a megyei tanács, Balogh Lászlónak, a testület elnöké­nek javaslatára napirend előtt tudomásul vette, hogy Pintér István, Galgamácsa és Erdő­kertes megyei tanácstagja, el­költözés miatt tisztéről le­mondott. A napirend jóváha­gyása után megkezdődött an­nak első pontja megtárgyalá­sa. Az előterjesztő Balogh László volt, a téma pedig a testületi demokrácia érvénye­sülése a megyei tanács mun­kájában a közigazgatás át­szervezése óta eltelt időszak­ban. A tanácstagokhoz előze­tesen írásban, eljuttatott anyaghoz fűzött szóbeli ki­egészítés után elsőként Tápió- szentmárton . megyei tanács­tagja, dr. Szabolcsi János kért szót. öt követte dr. Zalka Károly (Érd), dr. Knolmár Mihály (Jászkárajenő, Törtei), a tanács ügyrendi és jogi bi­zottságának elnöke, Bakonyi György (Monor), dr. Bernáth Tibor (Pécel), dr. Husti látván (Gödöllő), dr. Balogh Pál. az MSZMP Pest Megyei Bizott­ságának titkára, Pálinkó Ká­roly (Cegléd), dr. Kiss Jenő, a KISZ megyei bizottságának első titkára és Bene László (Abony). Az elhangzottakra Balogh László válaszolt, majd a testület az előterjesztést, a szóbeli kiegészítést és a kér­désekre adott választ egyhan­gúlag elfogadta. Ez követően a testület a na­pirend másik pontjával fog­lalkozott. A téma: tájékoztató a mezőgazdasági nagyüzemek gazdálkodásáról, különös te­kintettel a kibontakozási prog­ramra. Az előterjesztő dr. Polgár Mihály osztályvezető volt. Szót kért Szatmári Gyu­la, a megyei tanács termelési, ellátási bizottsága nevében (Alsónémedi, Bugyi), V. Bu­dai János (Kisoroszi, Pócsme- gyer, Szigetmonostor, Tahitót- falu), Pásztor Imre (Kemen­ce, Vámosmi,kola) és dr. Husii István. Az elhangzottakra dr. Polgár Mihály válaszolt, majd a megyei tanács a tájékozta­tót tudomásul vette. (A napi­rendnek erről a részéről a lap 4. oldalán közlünk rész­letes összefoglalót.) A továbbiakban a megyei tanács egyéb ügyekkel foglal­kozott. Törvényadta jogánál fogva meghallgatta a Közpon­ti Népi Ellenőrzési Bizottság elnökének előterjesztését. Ér­demei elismerése mellett, csa­ládi okok miatt, Loibl Gyu- lánét felmentette a megyei népi ellenőrzési bizottság tag­sága alól és egyhangúlag e testület tagjának megválasz­totta Bence Gábort, a Pest Megyei Veridéglátóipari Vál­lalat gazdasági igazgatóját, aki letette a hivatali esküt. Döntést hozott a testület más személyi kérdésekben is. Saját kérésére, eddigi ered­ményes munkáját megköszön­ve, felmentette tanácselnök­helyettesi tisztségéből és vég­rehajtó bizottsági tagságából július 31-i hatállyal dr. Cson­ka Tibort, aki gazdasági te­rületen kíván tovább dolgoz­ni és akit a Gabonaforgalmi és Malomipari Tröszt vezér- igazgatója augusztus 1-jei ha­tállyal a Budapesti és Pest Megyei Gabonaforgalmi Vál­lalat igazgatójának kíván ki­nevezni. Dr. Csonka Tibor te­vékenységét Balogh László méltatta, majd a búcsúzó tisztségviselő köszönetét mon­dott mindazoknak, akik mun­kájában segítették. Családi körülményeinek megváltozása miatt Weisz György, a me­gyei tanács tervosztályának vezetője szintén felmentését kérte. Tanácselnökként és osztályvezetőként kifejtett lel­kiismeretes, eredményes mun­káját a testület megköszönte, egyben július 1-jei hatállyal megadta a kért felmentést. Weisz György a továbbiakban a Cement és Mészművek ke­reskedelmi osztályvezetője­ként dolgozik tovább. Az osz­tályvezető köszönetét mondott mindazoknak, akik munkájá­ban támogatták. Végezetül interpellációkra került sor. Toldi Sándor, Vác megyei tanácstagja a vezeté­kes gázellátásra való lakos­sági bekötések számának ala­kulását kifogásolta. Mivel a tanácstag és az illetékes szak- igazgatási szerv adatai között jelentős eltérések mutatkoz­tak, a testület úgy döntött, hogy további vizsgálatra és egyeztetésre van szükség, majd ezt követően következő ülésen visszatér a kérdésre. Fekete Antal, Cegléd tanács­tagja a szippantott szenny­vizek eddigi leürítési helyé­nek teljes felszámolása és an­nak a szennyvíztisztító telep­re történő áthelyezése ügyé­ben interpellált. A beruházá­si költséghez megvei támoga­tást pályázati rendszerben le­het kapni, azaz a város 1989- re nyújtsa be ilyen értelmű igényét, hangzott a válasz. A szakigazgatási szervek veze­tői által mondottakat mind az interpelláló tanácstagok, mind a testület tudomásul vette. résére, a szovjet—afgán ba­rátsági és segítségnyújtási szerződés értelmében, az ENSZ alapszabályzatával össz­hangban vonultak be Afga­nisztánba, s most a Genfben aláírt megállapodás értelmé­ben távoznak az országból — mondta Borisz Gromov altá­bornagy, az afganisztáni kor­látozott létszámú csapattest parancsnoka. A „sötét időkről” szóló „fe­hér könyv” elkészítését java­solta Borisz Olejnyik, az Uk­rán írószövetség titkára. Mint mondta, igazságosan kell értékelni a múltat, nem sza­bad a sztálini személyi kul­tusz leleplezésével egyidejű­leg semmisnek tekinteni a nép abban az időben elért vív­mányait. Súlyos bűn lenne nem megfelelően értékelni a szovjet nép hősies helytállását, a fasizmus felett aratott győ­zelmét. Az ukrán író szólt a személyi kultusz idején a nem­zetiségi politikában kialakult, mindmáig ható torzulásokról. A jelen történelmi feltéte­lek között a szovjetunióbeli egypártrendszer bármely al­ternatívája csak ártana az át­alakításnak — mondta Jev- genyij Primakov akadémikus. A párt vezető szerepének ér­telmezése után a tudós kifej­tette, hogy ma a többpárt­rendszer eszméjét a naciona­lista és a dogmatikus elemek is kihasználhatnák. Az afga­nisztáni katonai segítségnyúj­tással kapcsolatban kifejtette, hogy annak idején különböző (Folytatás a 2. oldalon.) Várkonyi Péter Csehszlovákiába látogat Várkonyi Péter külügymi­niszter Bohuslav Chnoupek- nek, a Csehszlovák Szocialis­ta Köztársaság külügyminisz­terének meghívására július 4- én, hétfőn baráti munkaláto­gatásra Csehszlovákiába uta­zik. MA: A Magyar Szocialista Munkáspárt Pest Megyei Bizottságának feladatterve (7. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom