Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-01 / 156. szám

2 1988. JULIUS 1., PÉNTEK Vita az SZKP XIX. értekezletén TANÁCSKOZIK A PARLAMENT \ Gorbacsov újabb felszólalása (Folytatás az 1. oldalról.) képzését. Ezt az alkalmazott kutatáshoz, műszaki fejlesz­téshez, új szervezési és irá­nyítási eljárások bevezetésé­hez szükséges ráfordításoknak kell, követnie. Berecz Frigyes ezután a biztonságos energiaellátás je­lentőségéről szólt. Mint mon­dotta: ma már 2010-ig tekin­tünk előre, mert az energia- merleget befolyásoló intézke­dések kidolgozásához es vég­rehajtásához hosszú idő szük­séges. Ezek között egyaránt szerepelnek forrásbővítőek — erőműépítés, energiaimport —, s áZ'éddiginél Sokkal nagyobb súllyal fogyasztást csőkké n- töek is. Az igények azonban gyor­sabban növekednek, mint a megtakarításaink, ezért az energiatermelés növelésére in­tézkednünk kell. Eldöntendő kérdés, hogy a jövőben milyen energiahordozóra építsünk. A hazai kőolaj- és földgázkiter­melés már nem növelhető, sőt — távlatilag — számolnunk kell a lelőhelyek fokozatos ki­merülésévé'. A szénvagyonnak csak a gazdaságosan kiter­melhető részével számolunk. Hasznosítható vízi energiánk nem számöttevő. Az atom­energiát ezért a jövőben is fel kell használnunk villamos- energia-termelésre. Ám még ;a Paksi Erőmű tervezett 2X1000 megawattos bővítésé­vel is csak részben fedezhet­jük az igények növekedését. Emiatt hazánk energiaellátá­sában a jövőben is igen nagy szerepe lesz az energiahordo­zók és az energia importjá­nak. A szénbányászatról: jelen­leg mintegy 22 millió tonna szenet termelünk ki évente, ezen ütem mellett az ismert szénvagyon elvileg több év­századra elegendő. Ennek egy részét azonban — ha a kiter­melés költségeit az egyéb energiaimport beszerzési költ­ségeihez viszonyítjuk — nem érdemes felszínre hozni. Ép­pen azért, hogy az eddig, a szénbányászatra fordított költ­ségvetési kiadásokat később az Ipari szerkezetátalakításra fordíthassuk, és a társadalom egyéb Igényeire felszabadít­hassuk, a szénbányászat fo­lyamatos támogatásai a jövö évtől megszüntetjük. Az ezál­tal. keletkező . átmeneti , ellá­tási és foglalkoztatási gondok feloldhatók. Ugyanakkor a. gazdaságosan művelhető bá­nyák —. például . Borsodban Dubicsány — fejlesztését az állam- segíteni fogja. A vaskohászat, nemcsak mint létfontosságú szakma, de mint az egyik legnagyobb energiafogyasztó s mint ne­héz helyzetű vállalatokkal küszködő szakterület is, meg­különböztetett figyelmet igé­nyel. Többéves vita után ez év . elején megszületett a dön­tés: a folyamatos támogatást itt is le kell építeni! 1991-től kizárólag a jövedelmező tévé-, kenvségek folytathatók, csak az önmagukat eltartani, fej­leszteni képes vállalatok ma­radhatnak életben. Az átren­deződést követően 3,6 millió tonnáról 2,5-3,9 millió tonná­ra csökken a hazai acélgyár­tás, kisebb lesz és kevesebb helyre összpontosul a nyers- vas-gyártás, befejezik az el­avult technológiai sorok, be­rendezések leállítását, meg­szüntetik a gyártás indokolat­lan párhuzamosságait. A ter­mékösszetétel a magasabb fel­dolgozottsága — és ezért ér­tékesebb — áruk javára ren­deződik at. A vegyiipar számos szak­ágazata eredményesen műkö­dik. Többet közülük — pél­dául a gyógyszeripart, *a gu­miipart — húzóágazatként is­merünk. A műtrágyagyártás azonban manapság a gond­jainkat növeli. Egyrészt' ugyanis jelentős szerepe van mezőgazdaságunk ellátásában, de a műtrágya árát. — bál­áz 1981) óta nem nőtt — a termelők túl magasnak tart­ják, az „agrárolló” következ­ményének tekintik. Másrészt viszont az iparvállalatoknak ezen az áron a gyártás vesz­teséges. Az alapvető gond itt nem a mezőgazdasági terme­lés vagy a műtrágyagyártás alacsony színvonala, hanem az ártámogatási rendszer kő-, vetkezetlensége. Sem a me­zőgazdasági szövetkezetektől, állami gazdaságoktól, sem a műtrágyagyártóktól nem vár­ható el, hogy a többletköltsé­get a maguk helyi közösségé­nek terhére fizessék meg. A gépipar az az ágazat, ame­lyet manapság gyakran s ke­ményen bírálunk, de amelytől (Folytatás a 3. oldalon.) A Pest megyei képviselők egy csoportja Elvben igen, gyakorlatban nem... (Folytatás az 1. oldalról.) mi feladattá helyzetük két éven belüli gyökeres megja­vítását. Indítványozta továb­bá, hogy a minisztériumok és főhatóságok első számú veze­tői rendszeresen vagy a dol­gozók alkalmankénti kérésére közvetlenül a dolgozó kollek­tívákat tájékoztassák az álta­luk vezetett szervezet tevé­kenységéről. Anatolij Logunov, a Moszk­vai Állami Egyetem rektora felvetette, hogy a párt köz­ponti bizottságában földrajzi területi egységek vagy szakte­rületek szerint hozzanak létre yészlegeket a társadalom éle­tében felmerülő kérdések ta­nulmányozására. A PB jól tá­maszkodhatna e részlegek kö­vetkeztetéseire. A professzor megemlítette azt'is. hogy egye­sek felülről beavatkozva pró­bálják elnyomni a tudomá­nyos másként gondolkodást, és valamiféle többségi véle­mény elsődlegességét hangoz- ! tatva akadályozzák a külön­böző vélemények párhuzamos létezését vagy adott esetben ütközését. A hatalom mechanizmusá­ban rejlik a fő oka annak, hogv olyan épületet emeltünk. amelyet most alapjaiban kell átépítenünk — mondta Dzsum- ber Patiasvili, a Grúz KP KB első titkára. Aki elválasztja a sztálinizmus jelenségét Sztá­lin személyétől, az leegyszerű­síti a történelmet, a fejlődés törvényszerűségeit, és nem ve­szi figyelembe a Sztálin halá­ig után is erősödő, új kultu­szokat teremtő hatalmi me­chanizmust. Vlagyimir Melnyikov, a ko­mi területi pártbizottság első titkára először a nemzeti nyelv, kultúra megőrzésének fontosságáról beszélt. A Komi Autonóm Köztársaság hosszú ideje az ország európai ipari központjának nyersanyagbázi­sa. de a szénért, kőolajért, földgázért és fáért jóformán semmit sem kapott cserébe. Mivel ez fékezi az .autonóm köztársaság fejlődését, mielőbb át kell térni az önfinanszíro­zás és rentabilitás módszerei­re. Kifejtette azt is, hogy na­gyobb nyilvánosság kell a pártmunkások cseréjekor, a szervezet minden szintjén. A KB apparátusában nagyon las­sú az átalakítás. Á hibás dön­tések kezdeményezőit — itt a perspektíva nélküli falvak lis­tájának összeállítására, az iszákosSág elleni harcra emlé­keztetett — nem vonták fele­lősségre. Az, aki korábban te­vékenyen végrehajtotta a pan­gás politikáját, most az átala­kítás időszakában nem vehet részt a központi párt- és álla­mi szervek munkájában. Min­denért felelni kell, mégpedig személy szerint — mondta. Gorbacsov konkrét neveket sürgető közbeszólására Mel­nyikov a KB központi pártel­lenőrző bizottságának elnöki tisztét betöltő Szolomencevet, a legfelsőbb tanács elnöksé­gének elnökeként dolgozó Gro- mikót, a Pravda főszerkesztő­jét, Viktor Aíanaszjevet és az Amerika-kutató Intézet igaz­gatóját, Arbatovot említette. A szünet után Vlagyimir Scserbickij, az Ukrán KP KB első titkára elnökölt. Először Georgij Razumovszkij, a man­dátumvizsgáló bizottság elnöke számolt be a következőkről: a küldöttek megbízásából a mandátumvizsgáló bizottság a megfelelő szakértők és tiszt­ségviselők bevonásával rend­kívüli ülésem megvizsgálta az Ogonyok című hetilap egyik cikkében foglaltakat (a cikk szerint a konferencia küldöt­tei között olyanok is vannak, akik megvesztegetési ügyekbe keveredtek). A Szovjetunió főügyészének tájékoztatása szerint az ügyészség egyetlen küldöttel szemben sem indított bűnvádi eljárást megvesztegetési ügy­ben. Nem kielégitöek a nap­jainkban végbemenő változá­sok, az emberek növekvő ag­godalma is ezt jelzi — kezdte felszólalását V. Szaranszkij, a cserepoveci városi pártbizott­ság első titkára. Ezt igazolják a lakásra várók hosszú sorai, az árak növekedése, az áru­hiány és a természeti környe­zet állapota. Áttérve a káderpolitikai kérdésekre, kifejtette: minden vezetőnek legyen elég bátor­sága távozni posztjáról, ha képtelen megfelelni a köve­telményeknek. A kiérdeme­sült. de feladataival már meg­birkózni képtelen vezetővel szembeni könyörületesség megfojtja az átalakítást. — A félrevezetés és áltatás évtizedei súlyos következmé­nyekkel jártak Üzbegisztán­ban — kezdte felszólalását a köztársaság első számú párt­vezetője, Rafik Nyisanov. Megelégedéssel számolt be arról, hogy Üzbegisztánban az utóbbi időben tisztult a légkör. Üzbegisztánban is he­ves viták folynak a nemzeti­ségek közötti kapcsolatról, a nemzetek és nemzetiségek egyenjogúságáról, a népek testvéri barátságról. Nyugta­lan időket élünk — mondta Nyisanov —, de a legéleseb­ben felvetődő nemzetiségi problémák megoldásakor is az egész ország mindenekfö- I lötti érdekét kell meghatá­rozónak tekintenünk. A küldöttek egvetértő tap­sa fogadta, amikor a vitában elnöklő Scserbickij telolvasta Mamajev küldöttnek az el­nökséghez intézett feljegyzé­sét, amelyben védelmébe ve­szi Andrei Gromikót. Gromi- ko egész élete ési munkássága joggal tart igényt a szovjet emberek elismerésére és tisz­teletére — hangoztatta az írá­sos feljegyzés, amely egy ko­rábbi felszólalásra reagált. Ezután több küldött kérésé­nek helyt adva Mihail Gorba­csov javasolta, hogy vessék fel a kérdést, szenteljenek-e az általános politikai határozat­ban külön részt az ifjúságnak. A tanácskozás küldöttei egy­hangúlag egyetértettek ennek szükségességével. Az ebédszünet után a vita Vitalij Vorotnyikov. az SZKP KB Politikai( Bizottságának A demokratizálás sarkköve a tanácsok életerős, néphatal­mi szervként való újjászüle­tése, úgy, hogy e tanácsok az új választási rendszer alapján jönnének létre, és a lehető légieljesebb mértékben garan­tálnák a társadalmunkban meglevő sokszínű érdekek ki­fejeződését — jelentette ki Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára a párt 19. országos értekezletén az általa vezetett határozat­előkészítő bizottság tagjainak kérésére szólalt fel, hogy tisz­tázzon bizonyos nézeteltérést, amely a küldöttek körében annak a javaslatnak a kap­csán alakult ki, hogy a párt­szervek titkárait ajánlják a helyi tanácsok elnöki poszt­jára. Az átalakítás stratégiai vo­nalából kell kiindulni — hang­súlyozta. — Nem az appará­tus, nem a szovjet politikai rendszer valamilyen láncsze­me, hanem a nép az, 'amely­nek meghatározó forradalmi szerepet kell játszania. A tanácsok hatalmának új­jászületéséhez elsősorban az irányt kell meghatározni, a politikai vonalat kell kidolgoz­ni. Mint mondta, ma a taná­csok a nép képviselőiből álló szervként saját végrehajtó bi­zottságaik alárendeltjei. Olyan tanácsot kell újrateremteni, amely az embereket képviseli, s meg kell adni nekik azokat a jogokat, amelyek révén a tanácsok hatalma válik min­den egyéb hatalom forrásá­vá. Ahhoz, hogy a tanács mű­ködése beinduljon, a tanács tekintélyét a pártéval kell megerősíteni. A hatalmat gyakorló párt szerepéről nem mondunk le. Sőt, meg akarjuk erősíteni. Érezzük növekvő felelősségün­ket az átalakítás jelenlegi sza­kaszában. így most arról van szó, hogy a párt tekintélyével megerősítsük a tanácsok telj­hatalmát. A konferencia által rögzí­tendő új követelmények sze­rint a párttitkárokat minden szinten titkosan választják meg két-három vagy még több jelölt közül. Következéskép­pen a pártvezető kiállja a de­mokrácia próbáját, s csak ez­tagja, az oroszországi föderá­ció kormányfője elnökletével folytatódott. A délutáni ülés első felszólalója Szvjatoszlav Fjodorov világhírű szemse­bész volt. — Teljesítettük-e azokat a feladatokat, amelye­ket d forradalom tűzött elénk? — tette fel a kérdést Fjodorov. Október legfőbb célja a javak igazságos elosztása. Ha az el­osztás igazságos, van, ami munkára ösztönözze az embe­reket, következésképpen na­gyon magas szintet ér el a munka termelékenysége. ★ Kompromisszumos megol­dást kell találni a karabahi. probléma végérvényes megol­dására. Addig három átme­neti lehetőség kínálkozik: 1. a legfelsőbb tanács elnöksége irányítása alá rendelni a te­rületet, 2. a szovjet kormány irányítása alá helyezni, 3. az oroszországi föderációhoz kap­csolni — hangoztatták a XIX. i pártkonferencián részt vevő örmény küldöttek- képviselői, a pártértekezlet sajtóközpont­jában. Hozzátették, hogy maguk a karabahiak is javasolták a két utóbbi megoldást. Szergej Ambarcumján akadémikus szerint ugyanakkor az auto­nóm köztársaság státusának megadása Karabahnak nem rendezné kielégítően a prob­lémát. A nemzetiségi kérdés kap­csán elmondták, hogy a kon­ferencián hozandó nemzetiségi határozat feltehetően a nem­zetiségek, a köztársaságok jo­gainak bővítését fogja elő­irányozni. A határozatban várhatóan nem lesz szó konk­rétan Karabahról, ugyanakkor eddig már két felszólaló, az azerbajdzsán és az örmény pártvezető is kitért a kérdés­re a tanácskozáson. után ajánlják a tanácsi vezető tisztére,— fejezte be Gorba­csov, ★ A tanácskozás ma folytatja munkáját. Parlamenti jegyzet Az első emeleti aula úgy fest, mintha nem is a Parla­mentben, hanem a kőbányai vásárváros egyik pavilonjában lennénk. Mindenütt színes tab­lókba, különböző termékekbe ütközünk, az ipar valamennyi ágazata bemutatkozik. Egy ilyen kiállításon természete­sen csak a legjobbak szere­pelhetnek, ezért Is külön öröm, hogy Pest megyei cég gyárt­mányaival, ismertetőivel ta­lálkozhatunk. A váciak vi­szik a prímet, a Tungsram Rt., a Forte helyi gyárai mellett a Senior is bemutat­kozik, helyet kapott a Dunai Kőolajipari Vállalat és a Pest Megyei Műanyagipari Válla­lat is. A legtöbb érdeklődőt a Videoton és az Orion új színes televíziói csábítják, a képernyőkön megszakítás nél­kül peregnek a műholdas programok. A készülékek tet- szetősek, korszerűek, de mint megtudtuk, nagyon drágák, némelyik háromszor-négyszer többe kerül, mint a most forgalomban lévők. Ez is jel­zi a hazai iparban tapasztal­ható ellentmondások egyikét: képesek vagyunk csúcstermé­kek gyártására, de sajnos igen magas áron ... A bemutató persze nem vé­letlen, hiszen a parlament tegnap az ipari szerkezet át­alakításáról tárgyalt. A prog­ram végrehajtásától minden­ki mást és mást vár. Az ülés­szakot megelőző háttér-tájé­koztatón az ipari miniszter el­mondta az újságíróknak, hogy az előterjesztést elküldték a tárcával együttműködő , kilenc szakszervezetnek, s bizony vegyes volt a fogadtatása. Va­lamennyi ágazat, megye azt kéri, hogy a minisztérium, a kormány, az ő gondjaikat old­ja meg, kezdve az ipartelepí­téstől egészen a foglalkoztatá- sik. Ennyi igénynek egyszer­re nem lehet megfelelni. Egyébként is úgy látszik, hogy amikor általában van szó a reformról, akkor ezzel egyet­értenek, a gazdálkodók, ami­kor azonban az átalakítás konkrétan érintene egy-egy vállalatot, akkor megváltozik a helyzet, s mindjárt közpon­ti intézkedésekért kiáltanak. Ez azt is jelzi, hogy az ipar mostani teljesítményének oko­zója nem csupán a gazdaság- irányítás gyengesége, bizony­talansága, s az oly sokat szi­dott szabályozók, hanem az is, hogy a vállalatok egy ré­sze változatlanul rugalmatlan, nem képes önerőből kimoz­dulni a holtpontról. Mi a teendő ilyenkor? Több megyei képviselőcsoport java­solta például, hogy szüntessék meg a hitel- és exportkorlá­tozást. Ettől a kormányzat el­zárkózik, mert hitelképessé­günk rovására menne. Azután sokan kívánják azt is, hogy enyhüljön az adóprés szorítá­sa. Jelenleg ugyanis a képző­dő jövedelmek 85 százalékát vonják el, ami visszatartja a vállalkozói kedvet. Az emlí­tett tájékoztatón elhangzott az is, hogy akadnak olyan országok, ahol ez a központo­sítás mindössze 25-30 száza­lékos. Ezek persze gazdag or­szágok, ahol ebből is megél a költségvetés, nálunk nem élne meg. Ám azt a tárca is el tudná képzelni, hogy az el­vonások mértékét egy olyan optimális szinten határozzák meg, ahol még van megfele­lő bevétel és a vállalkozói készség is erősödik... A legnagyobb kérdés teg­nap is az volt, hogy a kor­mányzat mennyire tud meg­felelni a veszteséges tevé­kenységek állami támogatásá­nak megszüntetésére vonat­kozó, általa is deklarált elv­nek. A miniszteri expozéból az derült ki, hogy az csak fo­kozatosan képzelhető el. Nem kevesen érvelnek ugyanis az­zal, hogy nemcsak a vállala­tokon múlik, miként gazdál­kodnak, hanem például azon is, milyen központi progra­mokban vesznek részt. Ezért a támogatások azonnali meg­vonása nem vezetne ver­senysemlegességhez. Lehet, hogy az egyik vállalat jobb, a másik rosszabb helyzetbe kerülne, de az ipar átlagában az önmagában nem sok változást hozna. Néhány dön­tés azért mégis megszüle­tett ez ügyben. Július elsejé­től például csökkentik a kon­zervipar exporttámogatását. Ez a Nagykőrösi Konzervgyárnak azonnal >48 millió forintos ki­esést jelent. Mint Görbe Fe­renc igazgató (Pest megye, 10. vk.) elmondta, két út áll előt­tük. Az egyik az, hogy az ex­portban növelni próbálják a drágább cikkek részarányát, amennyiben ezt a partner is elfogadja. A másik — ezzel párhuzamosan — pedig az, hogy lefaragják a különböző termelési költségeket, mert az eredmény szempontjából min­den ezrelék megtakarítás szá­mít. Ismert az is, hogy a szén­bányászat, a kohászat támo­gatása ugyancsak csökken, éveken belül megszűnik. Ez a folyamat már megkezdő­dött, s nem kevés indulatot váltott ki. Ez tükröződött a tegnapi felszólalásokban is, bizonyítván, hogy a kormány nem lebecsülendő- ellenállásba ütközik. Ez összefügg a fog­lalkoztatási gondok jelentke­zésével. Még el sem indult a termékszerkezet átalakítása, de máris szembe kell néz­nünk ezzel a problémával. De mi lesz akkor, ha valóban el­kezdődik? Az ipari tárca becslése szerint 1990-től évi 20-30 ezres folyamatos lét­számfölösleg keletkezik. En­nek kezelésére központi és he­lyi intézkedések szükségesek. Érre a helyzetre megyénkben is felkészülnek, egyebek kő; zött a Pest Megyei Munka­erő-szolgálati Iroda tevé­kenységének bővítésével, mű­ködési feltételeinek javításá­val. A minisztérium egyelőre a vállalatok egy szűk körének teremt olyan közgazdasági fel­tételeket, amelyeket a ké­sőbb feltörekvőkre is ki akar terjeszteni. A tárca közlése szerint jelenleg 24 ilyen cég van Magyarországon, közöttük 4 megyei: a Tungsram, a Dunai Kőolajipari Vállalat, a Buda-Flax és ide számíthat­juk a Magyar Gördülőcsapágy Művekhez tartozó diósdi gyá­rat is. • Ének a vállalatok több mu­tató alapján kiemelkednek a hazai ipar átlagából. Az el­képzelések szerint már 1989. január elsejétől sok kötöttség­től megszabadulva gazdálkod­hatnak. Nem mindenki ért egyet ezzel a kivételezéssel, Antal Imre (Pest megye, 19. vk.), az Érdi Mezőgép Válla­lat igazgatója sem. Szerinte ugyanis nincs eget verő kü­lönbség a vállalatvezetők, a munkások között, inkább ar­ról van szó, hogy egyik cég­nek jobb adottságai vannak, mint a másiknak. Eleve ked­vezőbb helyzetben vannak, s most újabb előnyökhöz jut­nak. Ez az óhajtott verseny- semlegesség ellen hat, s to­vább nőnek majd a különb­ségek ... Kövess László

Next

/
Oldalképek
Tartalom