Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-01 / 156. szám
2 1988. JULIUS 1., PÉNTEK Vita az SZKP XIX. értekezletén TANÁCSKOZIK A PARLAMENT \ Gorbacsov újabb felszólalása (Folytatás az 1. oldalról.) képzését. Ezt az alkalmazott kutatáshoz, műszaki fejlesztéshez, új szervezési és irányítási eljárások bevezetéséhez szükséges ráfordításoknak kell, követnie. Berecz Frigyes ezután a biztonságos energiaellátás jelentőségéről szólt. Mint mondotta: ma már 2010-ig tekintünk előre, mert az energia- merleget befolyásoló intézkedések kidolgozásához es végrehajtásához hosszú idő szükséges. Ezek között egyaránt szerepelnek forrásbővítőek — erőműépítés, energiaimport —, s áZ'éddiginél Sokkal nagyobb súllyal fogyasztást csőkké n- töek is. Az igények azonban gyorsabban növekednek, mint a megtakarításaink, ezért az energiatermelés növelésére intézkednünk kell. Eldöntendő kérdés, hogy a jövőben milyen energiahordozóra építsünk. A hazai kőolaj- és földgázkitermelés már nem növelhető, sőt — távlatilag — számolnunk kell a lelőhelyek fokozatos kimerülésévé'. A szénvagyonnak csak a gazdaságosan kitermelhető részével számolunk. Hasznosítható vízi energiánk nem számöttevő. Az atomenergiát ezért a jövőben is fel kell használnunk villamos- energia-termelésre. Ám még ;a Paksi Erőmű tervezett 2X1000 megawattos bővítésével is csak részben fedezhetjük az igények növekedését. Emiatt hazánk energiaellátásában a jövőben is igen nagy szerepe lesz az energiahordozók és az energia importjának. A szénbányászatról: jelenleg mintegy 22 millió tonna szenet termelünk ki évente, ezen ütem mellett az ismert szénvagyon elvileg több évszázadra elegendő. Ennek egy részét azonban — ha a kitermelés költségeit az egyéb energiaimport beszerzési költségeihez viszonyítjuk — nem érdemes felszínre hozni. Éppen azért, hogy az eddig, a szénbányászatra fordított költségvetési kiadásokat később az Ipari szerkezetátalakításra fordíthassuk, és a társadalom egyéb Igényeire felszabadíthassuk, a szénbányászat folyamatos támogatásai a jövö évtől megszüntetjük. Az ezáltal. keletkező . átmeneti , ellátási és foglalkoztatási gondok feloldhatók. Ugyanakkor a. gazdaságosan művelhető bányák —. például . Borsodban Dubicsány — fejlesztését az állam- segíteni fogja. A vaskohászat, nemcsak mint létfontosságú szakma, de mint az egyik legnagyobb energiafogyasztó s mint nehéz helyzetű vállalatokkal küszködő szakterület is, megkülönböztetett figyelmet igényel. Többéves vita után ez év . elején megszületett a döntés: a folyamatos támogatást itt is le kell építeni! 1991-től kizárólag a jövedelmező tévé-, kenvségek folytathatók, csak az önmagukat eltartani, fejleszteni képes vállalatok maradhatnak életben. Az átrendeződést követően 3,6 millió tonnáról 2,5-3,9 millió tonnára csökken a hazai acélgyártás, kisebb lesz és kevesebb helyre összpontosul a nyers- vas-gyártás, befejezik az elavult technológiai sorok, berendezések leállítását, megszüntetik a gyártás indokolatlan párhuzamosságait. A termékösszetétel a magasabb feldolgozottsága — és ezért értékesebb — áruk javára rendeződik at. A vegyiipar számos szakágazata eredményesen működik. Többet közülük — például a gyógyszeripart, *a gumiipart — húzóágazatként ismerünk. A műtrágyagyártás azonban manapság a gondjainkat növeli. Egyrészt' ugyanis jelentős szerepe van mezőgazdaságunk ellátásában, de a műtrágya árát. — báláz 1981) óta nem nőtt — a termelők túl magasnak tartják, az „agrárolló” következményének tekintik. Másrészt viszont az iparvállalatoknak ezen az áron a gyártás veszteséges. Az alapvető gond itt nem a mezőgazdasági termelés vagy a műtrágyagyártás alacsony színvonala, hanem az ártámogatási rendszer kő-, vetkezetlensége. Sem a mezőgazdasági szövetkezetektől, állami gazdaságoktól, sem a műtrágyagyártóktól nem várható el, hogy a többletköltséget a maguk helyi közösségének terhére fizessék meg. A gépipar az az ágazat, amelyet manapság gyakran s keményen bírálunk, de amelytől (Folytatás a 3. oldalon.) A Pest megyei képviselők egy csoportja Elvben igen, gyakorlatban nem... (Folytatás az 1. oldalról.) mi feladattá helyzetük két éven belüli gyökeres megjavítását. Indítványozta továbbá, hogy a minisztériumok és főhatóságok első számú vezetői rendszeresen vagy a dolgozók alkalmankénti kérésére közvetlenül a dolgozó kollektívákat tájékoztassák az általuk vezetett szervezet tevékenységéről. Anatolij Logunov, a Moszkvai Állami Egyetem rektora felvetette, hogy a párt központi bizottságában földrajzi területi egységek vagy szakterületek szerint hozzanak létre yészlegeket a társadalom életében felmerülő kérdések tanulmányozására. A PB jól támaszkodhatna e részlegek következtetéseire. A professzor megemlítette azt'is. hogy egyesek felülről beavatkozva próbálják elnyomni a tudományos másként gondolkodást, és valamiféle többségi vélemény elsődlegességét hangoz- ! tatva akadályozzák a különböző vélemények párhuzamos létezését vagy adott esetben ütközését. A hatalom mechanizmusában rejlik a fő oka annak, hogv olyan épületet emeltünk. amelyet most alapjaiban kell átépítenünk — mondta Dzsum- ber Patiasvili, a Grúz KP KB első titkára. Aki elválasztja a sztálinizmus jelenségét Sztálin személyétől, az leegyszerűsíti a történelmet, a fejlődés törvényszerűségeit, és nem veszi figyelembe a Sztálin haláig után is erősödő, új kultuszokat teremtő hatalmi mechanizmust. Vlagyimir Melnyikov, a komi területi pártbizottság első titkára először a nemzeti nyelv, kultúra megőrzésének fontosságáról beszélt. A Komi Autonóm Köztársaság hosszú ideje az ország európai ipari központjának nyersanyagbázisa. de a szénért, kőolajért, földgázért és fáért jóformán semmit sem kapott cserébe. Mivel ez fékezi az .autonóm köztársaság fejlődését, mielőbb át kell térni az önfinanszírozás és rentabilitás módszereire. Kifejtette azt is, hogy nagyobb nyilvánosság kell a pártmunkások cseréjekor, a szervezet minden szintjén. A KB apparátusában nagyon lassú az átalakítás. Á hibás döntések kezdeményezőit — itt a perspektíva nélküli falvak listájának összeállítására, az iszákosSág elleni harcra emlékeztetett — nem vonták felelősségre. Az, aki korábban tevékenyen végrehajtotta a pangás politikáját, most az átalakítás időszakában nem vehet részt a központi párt- és állami szervek munkájában. Mindenért felelni kell, mégpedig személy szerint — mondta. Gorbacsov konkrét neveket sürgető közbeszólására Melnyikov a KB központi pártellenőrző bizottságának elnöki tisztét betöltő Szolomencevet, a legfelsőbb tanács elnökségének elnökeként dolgozó Gro- mikót, a Pravda főszerkesztőjét, Viktor Aíanaszjevet és az Amerika-kutató Intézet igazgatóját, Arbatovot említette. A szünet után Vlagyimir Scserbickij, az Ukrán KP KB első titkára elnökölt. Először Georgij Razumovszkij, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke számolt be a következőkről: a küldöttek megbízásából a mandátumvizsgáló bizottság a megfelelő szakértők és tisztségviselők bevonásával rendkívüli ülésem megvizsgálta az Ogonyok című hetilap egyik cikkében foglaltakat (a cikk szerint a konferencia küldöttei között olyanok is vannak, akik megvesztegetési ügyekbe keveredtek). A Szovjetunió főügyészének tájékoztatása szerint az ügyészség egyetlen küldöttel szemben sem indított bűnvádi eljárást megvesztegetési ügyben. Nem kielégitöek a napjainkban végbemenő változások, az emberek növekvő aggodalma is ezt jelzi — kezdte felszólalását V. Szaranszkij, a cserepoveci városi pártbizottság első titkára. Ezt igazolják a lakásra várók hosszú sorai, az árak növekedése, az áruhiány és a természeti környezet állapota. Áttérve a káderpolitikai kérdésekre, kifejtette: minden vezetőnek legyen elég bátorsága távozni posztjáról, ha képtelen megfelelni a követelményeknek. A kiérdemesült. de feladataival már megbirkózni képtelen vezetővel szembeni könyörületesség megfojtja az átalakítást. — A félrevezetés és áltatás évtizedei súlyos következményekkel jártak Üzbegisztánban — kezdte felszólalását a köztársaság első számú pártvezetője, Rafik Nyisanov. Megelégedéssel számolt be arról, hogy Üzbegisztánban az utóbbi időben tisztult a légkör. Üzbegisztánban is heves viták folynak a nemzetiségek közötti kapcsolatról, a nemzetek és nemzetiségek egyenjogúságáról, a népek testvéri barátságról. Nyugtalan időket élünk — mondta Nyisanov —, de a legélesebben felvetődő nemzetiségi problémák megoldásakor is az egész ország mindenekfö- I lötti érdekét kell meghatározónak tekintenünk. A küldöttek egvetértő tapsa fogadta, amikor a vitában elnöklő Scserbickij telolvasta Mamajev küldöttnek az elnökséghez intézett feljegyzését, amelyben védelmébe veszi Andrei Gromikót. Gromi- ko egész élete ési munkássága joggal tart igényt a szovjet emberek elismerésére és tiszteletére — hangoztatta az írásos feljegyzés, amely egy korábbi felszólalásra reagált. Ezután több küldött kérésének helyt adva Mihail Gorbacsov javasolta, hogy vessék fel a kérdést, szenteljenek-e az általános politikai határozatban külön részt az ifjúságnak. A tanácskozás küldöttei egyhangúlag egyetértettek ennek szükségességével. Az ebédszünet után a vita Vitalij Vorotnyikov. az SZKP KB Politikai( Bizottságának A demokratizálás sarkköve a tanácsok életerős, néphatalmi szervként való újjászületése, úgy, hogy e tanácsok az új választási rendszer alapján jönnének létre, és a lehető légieljesebb mértékben garantálnák a társadalmunkban meglevő sokszínű érdekek kifejeződését — jelentette ki Mihail Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára a párt 19. országos értekezletén az általa vezetett határozatelőkészítő bizottság tagjainak kérésére szólalt fel, hogy tisztázzon bizonyos nézeteltérést, amely a küldöttek körében annak a javaslatnak a kapcsán alakult ki, hogy a pártszervek titkárait ajánlják a helyi tanácsok elnöki posztjára. Az átalakítás stratégiai vonalából kell kiindulni — hangsúlyozta. — Nem az apparátus, nem a szovjet politikai rendszer valamilyen láncszeme, hanem a nép az, 'amelynek meghatározó forradalmi szerepet kell játszania. A tanácsok hatalmának újjászületéséhez elsősorban az irányt kell meghatározni, a politikai vonalat kell kidolgozni. Mint mondta, ma a tanácsok a nép képviselőiből álló szervként saját végrehajtó bizottságaik alárendeltjei. Olyan tanácsot kell újrateremteni, amely az embereket képviseli, s meg kell adni nekik azokat a jogokat, amelyek révén a tanácsok hatalma válik minden egyéb hatalom forrásává. Ahhoz, hogy a tanács működése beinduljon, a tanács tekintélyét a pártéval kell megerősíteni. A hatalmat gyakorló párt szerepéről nem mondunk le. Sőt, meg akarjuk erősíteni. Érezzük növekvő felelősségünket az átalakítás jelenlegi szakaszában. így most arról van szó, hogy a párt tekintélyével megerősítsük a tanácsok teljhatalmát. A konferencia által rögzítendő új követelmények szerint a párttitkárokat minden szinten titkosan választják meg két-három vagy még több jelölt közül. Következésképpen a pártvezető kiállja a demokrácia próbáját, s csak eztagja, az oroszországi föderáció kormányfője elnökletével folytatódott. A délutáni ülés első felszólalója Szvjatoszlav Fjodorov világhírű szemsebész volt. — Teljesítettük-e azokat a feladatokat, amelyeket d forradalom tűzött elénk? — tette fel a kérdést Fjodorov. Október legfőbb célja a javak igazságos elosztása. Ha az elosztás igazságos, van, ami munkára ösztönözze az embereket, következésképpen nagyon magas szintet ér el a munka termelékenysége. ★ Kompromisszumos megoldást kell találni a karabahi. probléma végérvényes megoldására. Addig három átmeneti lehetőség kínálkozik: 1. a legfelsőbb tanács elnöksége irányítása alá rendelni a területet, 2. a szovjet kormány irányítása alá helyezni, 3. az oroszországi föderációhoz kapcsolni — hangoztatták a XIX. i pártkonferencián részt vevő örmény küldöttek- képviselői, a pártértekezlet sajtóközpontjában. Hozzátették, hogy maguk a karabahiak is javasolták a két utóbbi megoldást. Szergej Ambarcumján akadémikus szerint ugyanakkor az autonóm köztársaság státusának megadása Karabahnak nem rendezné kielégítően a problémát. A nemzetiségi kérdés kapcsán elmondták, hogy a konferencián hozandó nemzetiségi határozat feltehetően a nemzetiségek, a köztársaságok jogainak bővítését fogja előirányozni. A határozatban várhatóan nem lesz szó konkrétan Karabahról, ugyanakkor eddig már két felszólaló, az azerbajdzsán és az örmény pártvezető is kitért a kérdésre a tanácskozáson. után ajánlják a tanácsi vezető tisztére,— fejezte be Gorbacsov, ★ A tanácskozás ma folytatja munkáját. Parlamenti jegyzet Az első emeleti aula úgy fest, mintha nem is a Parlamentben, hanem a kőbányai vásárváros egyik pavilonjában lennénk. Mindenütt színes tablókba, különböző termékekbe ütközünk, az ipar valamennyi ágazata bemutatkozik. Egy ilyen kiállításon természetesen csak a legjobbak szerepelhetnek, ezért Is külön öröm, hogy Pest megyei cég gyártmányaival, ismertetőivel találkozhatunk. A váciak viszik a prímet, a Tungsram Rt., a Forte helyi gyárai mellett a Senior is bemutatkozik, helyet kapott a Dunai Kőolajipari Vállalat és a Pest Megyei Műanyagipari Vállalat is. A legtöbb érdeklődőt a Videoton és az Orion új színes televíziói csábítják, a képernyőkön megszakítás nélkül peregnek a műholdas programok. A készülékek tet- szetősek, korszerűek, de mint megtudtuk, nagyon drágák, némelyik háromszor-négyszer többe kerül, mint a most forgalomban lévők. Ez is jelzi a hazai iparban tapasztalható ellentmondások egyikét: képesek vagyunk csúcstermékek gyártására, de sajnos igen magas áron ... A bemutató persze nem véletlen, hiszen a parlament tegnap az ipari szerkezet átalakításáról tárgyalt. A program végrehajtásától mindenki mást és mást vár. Az ülésszakot megelőző háttér-tájékoztatón az ipari miniszter elmondta az újságíróknak, hogy az előterjesztést elküldték a tárcával együttműködő , kilenc szakszervezetnek, s bizony vegyes volt a fogadtatása. Valamennyi ágazat, megye azt kéri, hogy a minisztérium, a kormány, az ő gondjaikat oldja meg, kezdve az ipartelepítéstől egészen a foglalkoztatá- sik. Ennyi igénynek egyszerre nem lehet megfelelni. Egyébként is úgy látszik, hogy amikor általában van szó a reformról, akkor ezzel egyetértenek, a gazdálkodók, amikor azonban az átalakítás konkrétan érintene egy-egy vállalatot, akkor megváltozik a helyzet, s mindjárt központi intézkedésekért kiáltanak. Ez azt is jelzi, hogy az ipar mostani teljesítményének okozója nem csupán a gazdaság- irányítás gyengesége, bizonytalansága, s az oly sokat szidott szabályozók, hanem az is, hogy a vállalatok egy része változatlanul rugalmatlan, nem képes önerőből kimozdulni a holtpontról. Mi a teendő ilyenkor? Több megyei képviselőcsoport javasolta például, hogy szüntessék meg a hitel- és exportkorlátozást. Ettől a kormányzat elzárkózik, mert hitelképességünk rovására menne. Azután sokan kívánják azt is, hogy enyhüljön az adóprés szorítása. Jelenleg ugyanis a képződő jövedelmek 85 százalékát vonják el, ami visszatartja a vállalkozói kedvet. Az említett tájékoztatón elhangzott az is, hogy akadnak olyan országok, ahol ez a központosítás mindössze 25-30 százalékos. Ezek persze gazdag országok, ahol ebből is megél a költségvetés, nálunk nem élne meg. Ám azt a tárca is el tudná képzelni, hogy az elvonások mértékét egy olyan optimális szinten határozzák meg, ahol még van megfelelő bevétel és a vállalkozói készség is erősödik... A legnagyobb kérdés tegnap is az volt, hogy a kormányzat mennyire tud megfelelni a veszteséges tevékenységek állami támogatásának megszüntetésére vonatkozó, általa is deklarált elvnek. A miniszteri expozéból az derült ki, hogy az csak fokozatosan képzelhető el. Nem kevesen érvelnek ugyanis azzal, hogy nemcsak a vállalatokon múlik, miként gazdálkodnak, hanem például azon is, milyen központi programokban vesznek részt. Ezért a támogatások azonnali megvonása nem vezetne versenysemlegességhez. Lehet, hogy az egyik vállalat jobb, a másik rosszabb helyzetbe kerülne, de az ipar átlagában az önmagában nem sok változást hozna. Néhány döntés azért mégis megszületett ez ügyben. Július elsejétől például csökkentik a konzervipar exporttámogatását. Ez a Nagykőrösi Konzervgyárnak azonnal >48 millió forintos kiesést jelent. Mint Görbe Ferenc igazgató (Pest megye, 10. vk.) elmondta, két út áll előttük. Az egyik az, hogy az exportban növelni próbálják a drágább cikkek részarányát, amennyiben ezt a partner is elfogadja. A másik — ezzel párhuzamosan — pedig az, hogy lefaragják a különböző termelési költségeket, mert az eredmény szempontjából minden ezrelék megtakarítás számít. Ismert az is, hogy a szénbányászat, a kohászat támogatása ugyancsak csökken, éveken belül megszűnik. Ez a folyamat már megkezdődött, s nem kevés indulatot váltott ki. Ez tükröződött a tegnapi felszólalásokban is, bizonyítván, hogy a kormány nem lebecsülendő- ellenállásba ütközik. Ez összefügg a foglalkoztatási gondok jelentkezésével. Még el sem indult a termékszerkezet átalakítása, de máris szembe kell néznünk ezzel a problémával. De mi lesz akkor, ha valóban elkezdődik? Az ipari tárca becslése szerint 1990-től évi 20-30 ezres folyamatos létszámfölösleg keletkezik. Ennek kezelésére központi és helyi intézkedések szükségesek. Érre a helyzetre megyénkben is felkészülnek, egyebek kő; zött a Pest Megyei Munkaerő-szolgálati Iroda tevékenységének bővítésével, működési feltételeinek javításával. A minisztérium egyelőre a vállalatok egy szűk körének teremt olyan közgazdasági feltételeket, amelyeket a később feltörekvőkre is ki akar terjeszteni. A tárca közlése szerint jelenleg 24 ilyen cég van Magyarországon, közöttük 4 megyei: a Tungsram, a Dunai Kőolajipari Vállalat, a Buda-Flax és ide számíthatjuk a Magyar Gördülőcsapágy Művekhez tartozó diósdi gyárat is. • Ének a vállalatok több mutató alapján kiemelkednek a hazai ipar átlagából. Az elképzelések szerint már 1989. január elsejétől sok kötöttségtől megszabadulva gazdálkodhatnak. Nem mindenki ért egyet ezzel a kivételezéssel, Antal Imre (Pest megye, 19. vk.), az Érdi Mezőgép Vállalat igazgatója sem. Szerinte ugyanis nincs eget verő különbség a vállalatvezetők, a munkások között, inkább arról van szó, hogy egyik cégnek jobb adottságai vannak, mint a másiknak. Eleve kedvezőbb helyzetben vannak, s most újabb előnyökhöz jutnak. Ez az óhajtott verseny- semlegesség ellen hat, s tovább nőnek majd a különbségek ... Kövess László
