Pest Megyei Hírlap, 1988. július (32. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-01 / 156. szám

1988. JULIUS 1, PÉNTEK

M£Msm

r _ r

FOLYTATTA MUNKÁJÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS NYÁRI ÜLÉSSZAKA

■ ■ _ r

Az ülés szünetében Grósz Károly és Kádár János

(Hancsovszki János felvételei)

(Folytatás a 2. oldalról.) gazdasági helyzetünk jobbra- fordítása érdekében a legtöbbet reméljük és követeljük. A jövőt megtervezni, perspektívát adni itt a legnehezebb, a népgazdaság exportjának mégis több mint egyötödét adja, s ennek az egymilliárd dollárnak a gazdaságossága az átlagosnál lényegesen jobb.

Igaz, mint a magyar gazdaságban mindenütt, itt is jelentkeznek olyan súlyos gondok, amelyekért maga az ágazat a felelős. Vannak olyan vállalatai is, amelyek tönkrementek. Ezeknek a sorsa ugyanaz kell, hogy legyen, mint minden más ágazatban: meg kell szabadulni a veszteséges tevékenységektől, vagy ha ez nem megy, akkor — vállalva a következményeket — a vállalattól is.

Az elektronikáról és a személygépkocsi-gyártásról külön is szólt a miniszter. Elmondta: az elektronika szinte minden területen meghatározza a ver- . senyképességet; előnyeivel ma már döntően befolyásolja az élet minőségét. A magyar társadalom sem térhet ki az elektronika vívmányainak széles körű alkalmazása és az ennek érdekében végrehajtandó szerkezetátalakítási feladatok elől.

Hasonló megfontolásból került ismét előtérbe a személygépkocsi-gyártás fejlesztése. A lakossági igények mind a mennyiség, mind a minőség szempontjából jelentősek, nö- vekvőek; még sok évig kielégíthetetlenek lesznek, így e téren is jelentős a hazai piac szerepe. Emellett a korszerű személygépkocsik gyártása, a technológiát fejlődésre készteti, a termelésszervezést kemény próbára teszi.

Viszont szinte minden Ipari Szakma számára lehetőséget ad a fejlődést elősegítő módon a beszállításra, a részvételre. Ezért a személygépkocsi-gyártás — há.. gazdaságosan megvalósítható — a szerkezetátalakítás és (az elektronikával együtt) az egész ipar háttériparának a fejlesztése szempontjából is jelentős és előnyös lehet. De vajon az is indokolt-e, hogy egyszerre több típus gyártását fontolgassuk? Ez ellentmondani látszik a gazdaságosság elvének. Még nem dőlt el, hogy hazánkban valóban egy vagy több típust gyártunk-e, de többfélének a honosítására törekszünk. Ugyanakkor csak ezen az ellentmondásosnak tűnő módon elégíthető ki egyfelől a lakosság kereslete viszonylag alacsony fogyasztói árú típusokból, például a ZAZ 1102 Tauria típusú közös gyártása révén; másfelől a legmagasabb színvonalú technika és az exportképesség követelménye, egy tőkés országbeli partnerfel — például a Suzukival — alapítandó közös vállalat segítségével.

Az ipari miniszter foglalkoztatási gondjainkat elemezve megállapította, hogy azokat nemcsak a veszteséges termelés felszámolása okozza. Ha ezen túljutunk, a technikai forradalom végigvitele és a gazdasági hatékonyságnak a fejlett ipari országokéhoz közelítése még rohamosabban fogja csökkenteni az ipar létszám- igényét. Ugyanakkor az egyre kisebb létszámon belül erőteljesen megnövekszik a felkészült mérnökök, szakértők, szakmunkások aránya, s ennél nagyobb mértékben csökken a betanított és segédmunkásoké.

Társadalmunknak többféle lehetősége van a hatékony és csaknem teljes foglalkoztatás követelményeinek egyeztetésére.

— A szerkezetátalakítás másik olyan következménye, amelynek kezelése kormányzati irányítást is igényel, az iparnak a környezetre gyakorolt hatása. Fel kell ismernünk, hogy a környezetvédelem leghatásosabb és egyben viszonylag legolcsóbb módja a megelőzés: olyan technológiák alkalmazása, amelyek nem veszélyesek. Amennyiben esetleg a veszélyt rejtő technológiák igénybevétele mégis elkerülhetetlen, előre meg kell tervezni a biztonságos védelmet

is, mint ahogyan arra a Paksi Atomerőmű korszerű technológiája is jó példát mutat. Ezt értjük a környezetgazdálkodás új fogalma alatt.

Ez ügyben kölcsönösen szót kell értenünk a közvéleménynyel is. A legcélszerűbb, ha a terveket nagy nyilvánosság mellett, minden érdekelt bevonásával előre megvitatjuk, s ebben az eszmecserében döntjük el, hogy mi a legjobb, minden érdekeltet elfogadhatóan kielégítő megoldás. A közvélemény nevében szólóknak is fel kell ismerni: minden döntés közül a legrosszabb — a környezeti ártalmakra nézve is — a halogatás, az intézkedések megakadályozása.

A környezetvédelem nemcsak többletteher', hanem piac is az ipar számára. Hiszen igen sokféle eszközt, berendezést kell fejleszteni és gyártani a veszélyek megelőzésére, elhárítására. Aki hamar felismeri a lehetőségeket, jövedelmező üzletet köthet, előnyére fordíthatja a hátrányokat.

Berecz Frigyes ezután arról szólt, hogy szükségessé vált egy új, az ipar fejlődését és a szerkezetváltást jobban elősegítő ' gazdaságpolitikának a kidolgozása.

Egy új gazdaságpolitika kidolgozását szűk térre korlátozza az a tény, hogy a kizárólag pénzügyi szigorításokkal hatni akaró, csak rövid távú eredményre törekvő gazdaságirányítás lehetőségei elfogytak. Másrészt viszont be kell látni: ma éppen a súlyos egyensúlyhiány miatt nincs arra lehetőségünk, hogy széles köpben lehetővé tegyük a termelés élénkítését, a fejlesztés forrásainak bővítését, az import, a devizához jutás felszabadítását, egyszóval, hogy teljes mértékben liberalizáljuk a gazdaságot.

S hogy mik lehetnének a kedvezőbb feltételek? Mindaz, amit később a gazdaság egészének nyújtani akarunk: kiszámíthatóság, vagyonérde- keltség és vagyongarancia, fejlesztést ösztönző jövedelemszabályozási rendszer és hitelpolitika, a forint külsőKörnyezetvédők levele az Országgyűléshez

Péter János, az Országgyűlés alelnöke csütörtökön fogadta a környezetvédők egy csoportját, s átvette tőlük, majd a képviselőkhöz továbbította a bős- nagymarosi vízlépcsőrendszer beruházásával foglalkozó levelei. Ebben az aláírók — a Baj- csy-Zsilinszky Baráti Társaság, valamint a hozzájuk csatlakozott körök és csoportok — a többi között azt javasolják az országgyűlési képviselőknek, > hogy kérjenek részletes beszámolót a nagyberuházás várható költségeiről, következményeiről és a vállalt nemzetközi kötelezettségekről. E kérdést egyébként több parlamenti képviselő is megemlítette felszólalásában a most zajló nyári ülésszakon, s Villányi Miklós pénzügyminiszter válaszában jelezte : a kormány az év második felében az Országgyűlés elé terjeszti tájékoztatóját.

belső konvertibilitása, tőke- bevonási és -behozatali lehetőség.

Az ipari miniszter elmondta: a szerkezetváltás fő mozgatóereje a piaci igényeket jövedelemszerzés céljából elvállaló gazdálkodói döntés lesz.

Gágyor Pál (Budapest, 13. vk.), az Ipari Informatikai Központ vezérigazgatója, bizottsági előadó elmondotta, ho®y a magyar gazdaságban 1957 óta napirenden van az ipar szerkezetátalakítása. A folyamat azonban igen nehezen halad. A következmény: az elmúlt másfél évtized során elszenvedett cserearány-veszteségek Magyarország II. világháborús anyagi veszteségeivel mérhetők össze. Ennek csak részben oka a nemzetközi környezet változása.

Zsidei Istvánná (Heves m.,

5. vk.), a Mátravidéki Fémművek diszpécsere, a recski ércbápya legutóbbi 21 évének történetére utalva kifogásolta a döntési mechanizmus gyakorlatát, a halogató, a kockázatot nem vállaló bizonytalankodást.

Varga Gyula (Szabolcs-Szat- már m., 3. vk.), az MSZMP Szabolcs-Szatmár Megyei Bizottságának első titkára: egyetértett azzal a megállapítással, hogy a kormány nem vonulhat vissza az ipar minden területéről, de — mint mondotta — ma még ez a veszély nem is fenyeget.

Kovács Mátyás (Komárom m., 4. vk.), az MSZMP Oroszlányi Városi Bizottságának első titkára, részletesen beszélt a válságágazatként számon- tartott szénbányászat helyzetéről.

Dudla József (Borsod-Aba- új-Zemplén m., 5. vk.), az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemp- lén Megyei Bizottságának első titkára, felszólalása bevezetőjében leszögezte: az ipari szerkezetátalakítás nagyon összetett, sokrétű feladat; megvalósítása nemcsak műszakigazdasági koncepciót, eszközöket igényel, hanem egyértelmű és határozott politikai akaratot, magatartást és társadalmi támogatást is.

Csongrádi Csaba (Heves m., 7. vk.), a Gagarin Hőerőmű Vállalat gondnokságvezetője, visontai tapasztalatai alapján egyik természeti kincsünk, az ország lignitvagyonának sokrétű hasznosítási lehetőségeire hívta fel képviselőtársai, valamint a kormány figyelmét.

Sziráki András (Szolnok m.,

2. vk.), a szolnoki Mezőgép Vállalat vezérigazgatója arra hívta fel a figyelmet, hogy hosszú ideje a források jelentős részét az energiaágazat és a kohászat fejlesztésére fordítják, ami hátrányosan érinti a feldolgozó ágazatokat.

Biacs Péter (Budapest, 30. vk.) a MÉM Központi Élelmi- szeripari Kutatóintézetének főigazgatója a mezőgazdasághoz szorosan kötődő feldolgozó-, ezen belül is az élelpiiA kormány azonban ezután

sem vonulhat vissza a pártatlan szemlélő szerepébe. A gazdaság egészének fejlődéséért, ezen belül a gazdasági szerkezetváltás folyamatosságáért továbbra is felelősséget kell vállalnia. A rábízott eszközökkel befolyást kell gyakorolnia a fejlődés menetére. A kormány új pénzforrások feltárásával és befektetésével egyenértékűen segítheti elő a gazdaság fejlesztését, ha a kezében levő pénzeszközeit a jövőben az eddiginél összehan- goltabban, s egy testületileg elfogadott szerkezet-átalakítási politikához igazodva működteti,

Berecz Frigyes szólt az emberi tényezők jelentőségéről a szerkezetátalakításban, s ennek során végezetül .kiemelte;

— Tárgyilagosságra van szükség, s arra a meggyőződésre, hogy a szerkezetátalakítás feladata a mi dolgozóink képességeinek teljes kifejtésével megoldható, s helyzetünk ezúton ismét jobbra fordítható. Ezáltal megnyitható az út egy olyan fejlődési pálya előtt, amelyen végigjárva felzárkózhatunk a fejlett gazdaságú országok sorába.

szeripar helyzetéről beszélt. Kijelentette, hogy élelmiszerek feldolgozottsági foka növelhető. Ez jobb piaci versenyképességet, minőségmegőrzést jelent, de a hozzáadott érték is növekszik.

Kiss Dezső (Borsod-AbaúJ- Zemplén m., 8. vk.), a Borsodi Szénbányák Vállalat vezér- igazgatója felhívta a figyelmet arra, hogy — mivel a bányavállalatok magatartását a termelési költségszint által meghatározott gazdaságosság szabja meg — a széntermelés nagymérvű visszaesése ellátási konfliktusok forrása lehet.

Bodorné Danka Márta (Báes- Kiskun m., 2. vk.), a Budapesti Rádiótechnikai Gépgyár Kecskeméti Gyárának munka- adagolója felszólalásában a vidéki ipartelepítéssel kapcsolatos ellentmondásokkal, anomáliákkal foglalkozott. Kérte, hogy az illetékesek záros határidőn belül hozzanak döntést az önállósulni akaró termelőhelyek sorsáról.

Reidl János (Somogy m., 5. vk.), a Videoton tabi gyáregységének meó-csoportvezetője emlékeztetett arra, hogy az elmúlt időszakban határozott tendenciává erősödött a magyar népgazdaság térvesztése a világpiacon. Ebben nem kizárólagosan a minőségi szempontok játszottak szerepet, de valószínűsíthető, hogy ez volt az eddigi fő ok.

Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke hangsúlyozta: a benyújtott fejlesztési koncepció általános irányai és céljai messzemenően korszerűek, és kutatási, műszaki kapacitásunk lehetőségeivel is összhangban vannak, a gazdasági feltételek biztosítása viszont csak kemény munkával teremthető meg.

Végezetül a következőkben foglalta össze az ipari szerkezet módosításának általános feltételeit: — A vállalatok nyereségérzékenységének növelése és a tartósan veszteséges tevékenység leépítésének kényszere; a termelési tényezők, a tőke hatékony hasznosításában, a vállalat távlati eredményességében való érdekeltség megteremtése; a hazai és nemzetközi termelési és tudományos-műszaki munka megosztásának a jelenlegit jelentős mértékben meghaladó szintje; a műszaki fejlesztés és az ipari szerkezetváltás összeépülése, az ezt elősegítő eszközök biztosítása; a szerkezetváltás személyi, emberi feltételeinek javítása, a foglalkoztatási gondok csökkentése képzés és továbbképzés, átképzés, új munkahelyek teremtése révén.

Képviselők felszólalásai

Novák Lajos (Szabolcs-Szatmár m., 2. vk.), a Fémmunkás Vállalat nyíregyházi gyáregységének technológiai osztályvezetője megyéje helyzetével foglalkozott hozzászólásában.

Lotz Ernő (Borsod-Abaúj- Zemplén m., 12. vk.), az Ózdi Kohászati Üzemek vezér- igazgatója a kormányzati szervek és a vállalatok közötti ésszerű munkamegosztás jelentőségéről, a felelősségi körök elhatárolásának szükségességéről beszélt.

László Ferenc (Fejér m., 8. vk.), a Dunai Vasmű üzem- fenntartás gépészeti karbantartás vezetője a vaskohászat gyakran bántó, egyoldalú megítélését tette szóvá.

Balogh Gábor (Baranya m.,’

9. vk.), a Mohácsi Farostlemezgyár műszaki igazgatóhelyettese felszólalásában egyebek között javasolta, hogy a termelékenység, a termelőeszközök jobb kihasználtsága érdekében ösztönözzék a több műszakos, illetve a folytonos munkarendben tevékenykedőket.

Antal Ferenc (Veszprém m.; 7. vk.), a pápai Elekthermax Vállalat műszaki igazgatóhelyettese hangsúlyozta: a szerkezetátalakítás komplex feladat, olyan problémákat is felszínre hoz, amelyek egy- egy vállalat, tárca hatáskörét meghaladják.

Fiák László (Hajdú-Bihar m., 5. vk.), a debreceni Magyar Gördülőcsapágy Művek vezérigazgatója szerint nagyon fontos, hogy érezze, tudja az egész társadalom: az ipar népgazdaságunk vezető ága.

Morvay László (Budapest, 33. vk.), az Olajipari Fővállalkozó és Tervező Vállalat létesítményi főmérnöke egyebek mellett elmondotta, hogy a külpiaci feltételeket a szénhidrogénipar vezetői roszszabbnak (télik annál, mint amivel az Ipari Minisztérium számol.

Magyar Pál (Békés m., 3.

vk.), a Mezőgép mezóberényi gyáregysége művezetőjének megítélése szerint a tájékoztató jól összegzi az elmúlt évek tapasztalatait, a jelenlegi helyzetet, és a továbblépéshez szükséges legfontosabb feladatokat.

Dr. Vona Ferenc (Pest m. 16. vk.), ráckevei körzeti állatorvos tetszésnyilvánítással kísért felszólalását külön ismertetjük.

Kócza Imre (Heves m., 3.

vk), az Egri Finomszerelvény- gyár vezérigazgatója elmondta, hogy gondot okoznak az ipari vezetőknek az adósságállomány növekedéséből, a költségvetés helyzetéből fakadó intézkedések, szabályozások, amelyek nemcsak az egyes évek között: eredményeztek lényegi változásokat, hanem — főleg az utóbbi időszakban — már év közben is többször a gazdálkodás átértékelésére, módosítására kényszerítették a vállalatokat.

Tölgyes István (Szabolcs- Szatmár m., 10. vk.), a Csepel Művek Szerszámgépgyára nyírbátori fúrógépgyárának osztályvezetője alapvető problémának tartotta, hogy a szerkezetátalakítás nem a kormány, hanem az Ipari Minisztérium programja.

Mivel a napirendhez többen nem jelezték hozzászólási szándékukat az elnök bejelentette: az Országgyűlés pénteken Berecz Frigyes ipari miniszter válaszával folytatja munkáját.

Ezzel az Országgyűlési nyári ülésszakának második munkanapja befejeződött. A csütörtöki tanácskozáson " Horváth Lajos, Péter János, Cser- venka Ferencné és Stadinger István' felváltva elnökölt.

DR. VONA FERENC:

Közgazdasági javaslatok

pázó gyümölcsöt tudunk termelni, de egy színes doboz, gusztusos zacskó — úgy látszik — már meghaladja képességeinket.

Egy NSZK-bell importőr Hannoverben dobozolja az általunk nagyban kiszállított málnát, zöldborsót, földiepret és visszahozza Ausztriába eladni. Ha neki még így is megéri a konyhakész kiszerelés, minden bizonnyal nekünk is megérné.

Javaslataim a magyar ipar versenyképességéhez:

— A forint konvertibilissé tétele útján be kell kapcsolódnunk a világpiacba. Enélkül a belső piac sem szervezhető meg.

— A forint konvertibilissé tételéig nyugati valutához csak nyilvános árverés útján lehessen jutni.

Mezőgazdasági szakember vagyok, engedjék meg, hogy erről beszéljek kissé részletesebben.

Világszínvonalú mezőgazda- sági termékeink vannak, de a világpiachoz vezető utakat mindig csak félig ékítjük ki. Megteremtettük például a szántóföldi zöldségtermelés gépi hátterét, ennek következtében hatalmas árubőség keletkezett. De megálltunk félúton. A hozzá szükséges feldolgozó ipart nem bővítettük és nem korszerűsítettük. Ugyanaz az elavult technológia kapcsolódott hozzá, mint a régi kisáruter- meléshez. Pedig a kisiskolások is tudják, mit jelent a leggyengébb láncszem, a legszűkebb keresztmetszet. De mire felnőnek, úgy látszik, elfelejtik. Csak a legszűkebb környezetemből néhány példa.

Hatalmas szőlőtelepítés — de nincs és nem is épül pince a földogozáshoz, tároláshoz. Meggyfák ezrei ontják a gyümölcsöt. de nincs hűtőház. Aztán van hűtőház, de nincs gépesítve. És ha végül minden rendben volna, elcsúszunk a csomagoláson. Utolérhetetlen ízű, csodálatos színekben pom— A KGST-én belüli kereskedelmet, amíg nincs konvertibilis rubel, addig dollárban kell folytatnunk. Amely államok erre nem hajlandók, azokkal a jelenlegi formát kell folytatnunk.

— Meg kell engedni, hogy 100 fő alatt magánüzemek létesülhessenek.

— Az állami vállalatokat és szövetkezeteket népi részvény- társaságokká kell szervezni. Minden dolgozó és vezető váljon részvényessé. A részvények adásvételére vissza kell állítani a tőzsdét.

— A részvényjövedelmek adóztatása révén kordában tartható az így szerzett jövedelem.

— Az állam a termelési folyamatban csak az alábbiakkal foglalkozzon:

— a piac szabályainak betartása;

— egységes adóztatás;

— hatósági előírások betartása;

— a legalapvetőbb anyagok és energia biztosítása;

— állami segítséget csak az új iparágak, vagy technológiák kapjanak, kizárólag állami részvény formájában.