Pest Megyei Hírlap, 1988. június (32. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-09 / 137. szám

■ Abonyi krónikái Kulturális napok Jöjjön a kilencedik! A nyolcadik abonyi kultu­rális napok második félideje legalább annyira népszerű volt, mint az első, s az is nyilvánvalóvá vált, hogy a település lakossága érdeklődést tanúsít a lakóhelyével össze­függő kulturális értékek iránt. A kertbarátkor kiállítása nél­kül ki gondolta volna, meny­nyire ötletdúsak, sőt öntevé­kenyek tudnak lenni a ház körüli kertek, gyümölcsösök művelői. Mert a csaknem egy héten át tartó bemutatón lát­hattak az érdeklődők háztáji művelésre alkalmas kis trak­tort, rotációs kapát, fűnyírót, sorvetőgépet, rugós ásót, gyepkockavágót, kukoricaül­tető puskát, szőlöbogyózót, rögtörő hengert, kacsolás után használható gereblyét, szélke­reket, amellyel bárhol meg­oldható az öntözés. Az utóbbit szívesen alkalmazza a két he­lyi vadásztársaság, sőt vidék­ről is érdeklődnek utána. A művelődési ház Petőfi- termében megnyílt kézimun­ka-kiállításnak egyik résztve­vője volt Zalatóczki Józsefné, aki a minták világában nem ismer határokat. Szebbnél szebb kézimunkáit Abonyon kívül bemutatták Mezőköves­den, Budapesten és Cegléden is. — Mezőkövesden még nem sikerült helyezést elérnem, de oda eljutni, az már önmagá­ban kitüntetés — mondta. Az abonyi amatőr színját­szók Csuti Gyula és Matusin- ka Tibor irányításával a Légy jó mindhalálig című regény színpadi változatának bemu­tatáséra vállalkoztak. Nem kis sikerrel. Bár a nagyközségben még manapság is a foci vonzza leg­jobban a nagyérdeműt, azon­ban akkora közönsége, mint a Somogyi •iskola tornaünnepé- lyónek, az utóbbi tíz eszten­dőben egy meccsnek sem volt. A programban egyebek kö­zött virág-, szalag-, legyező-, súlyzó-, zászló-, Jabdagyakor- latoik, valamint tornabemuta­tó és szekrényugrás szerepelt. Hagyomány már, hogy a nyári iskolai szünethez köze­ledve rendezi meg a helyi Bihari János Zeneiskola és a Gyulai Általános Isikóla a ta­nulók év végi hangversenyét. Erre ugyancsak a kulturális napok részeként került sor. A műsorban felléptek: éneklő rajok, néptánccsoportok, szó­lók angszerek, kamaraegyütte­sek, valamint a maj'orettcso- port, az általános iskola kis és nagy kórusa. Ezzel a rendezvénnyel zá­rult a nyolcadik abpnyi kul­turális napok kéthetes ese­ménysorozata. Az összegzést nem nehéz elkészíteni, hiszen a tízezernél is több érdeklő­dő arra utál: lehet készülni a kilencedikre. Gyuráki Ferenc Készpénz helyett blokk A palack eltérítése Ügy tűnik, az üvegvisszavál­tás körüli bosszúságokat sem az új visszaváltó hely meg­nyitása, sem az ezzel össze­függő központi intézkedések nem mérséklik Abonyban. Többen kifogásolták, hogy a Dél-Pest Megyei Áfész abo­nyi ABC-áruházához tartozó új visszaváltónál csak azokat az üvegeket váltják be, ame­lyeket a kereskedelmi egység­nél vásároltak, valamint a betétösszeget nem készpénz­ben fizetik ki, hanem blok­kot adnak helyette és az azon feltüntetett forintértéket a visszavétel napján az áruház­ban lehet levásárolni. Az új gyakorlat bevezeté­sének indítékairól és hátteré­ről Zsemlye Györgynétől, az áfész helyi ügyvezetősógének irányítójától kaptunk tájé­koztatást. — Az ABC mellett műkö­dő visszaváltó nem központi átvevőhely, ilyen Abonyban nincs — hangsúlyozta. —Saj­nos az elmúlt években az a rossz gyakorlat alakult ki, hogy függetlenül a vásárlás helyétől, többnyire mindenki itt adta vissza az üres üve­get, s így átlagosan naponta 40 ezer forint körüli összeget fizettünk ki ezen a címen. Mivel újabb az ABC is nyereségérdekeltségű, ez a gyakorlat nem folytatható, méltánytalan lenne a kollek­tívával szemben. Hiszen egy ekkora összeg kiáramlása je­lentősen befolyásolhatja a nyereségességet. Az üvegek tárolása sem egyszerű feladat, olykor-olykor akkora mennyi­ség halmozódott fel, hogy ko­moly működési zavarokat oko­zott. — Kérésünk, mindenki ott váltsa be az üres üveget, ahol vásárolta. A palackokat min­den bolt és vendéglátó egy­ség köteles visszaváltani. — A visszaváltáskor kapott blokkon feltüntetett összeget miért aznap és miért az em­lített áruházban kell levásá­rolni? — Az egyik ok a már em­lített nyereségérdekeltség, a másik: a napi elszámolás. Ez a gyakorlat nem egyedi, na­gyobb településeken is alkal­mazzék. —ki A pedagógusnap alkalmából át­adták a kitüntetéseket, elismeré­seket a Cegléden és a körzeté­ben dolgozók számára. Kiváló Pedagógus: Fekete Gyula (szakmunkásképző), Nagy Andrásné (Albertirsa). Kiváló Munkáért: Dancsné Vörös Terézia (Kossuth Gim­názium), Betlendi .Miklós (Közgazdasági Szakközépisko­la), Béres Károlyné (zeneisko­la), Bíró Zoltán (Albertirsa), Nagy Istvánná (szakmunkás- képző), Schmidt János (ke­reskedelmi), Söröli Antalné (Abony), Varga József (szak­munkásképző), Sebók Pálné (Mészáros). Szakszervezeti Munkáért arany fokozat: Győré Sándor- né (Cegléd). Miniszteri dicséret: Csűri Károlyné , (Losontzi), Kósikné Ecseki Mária (Losontzi), dr. Túri Józsefné (Losontzi), Mi- hai Sándorné (Losontzi), Me­gyeri Andrásné (Losontzi), Aszódi Zoltánná (Albertirsa), Tajtiné Fehér Erzsébet (Abony), Mezeiné Kónya Te­réz (szakmunkásképző). Kiváló Munkáért: Andor Lászlóné (Albertirsa), Anka János (szakmunkásképző), Ba­logh Júlia (Abony), Banczik Tivadar (Mészáros), dr. Bíró Györgyné (Földváry), Boda Jánosné (gamesz), Boros Fe- rencné (Táncsics), Böröcz Má­ria (Abony), Buresch Vencel (Várkonyi), Burgman László­né (Kossuth Gimnázium), Csizmadia Endréné (Tápiósző- lős), Csontos Illésné (Albert­irsa). Csonka Jánosné (keres­kedelmi), Eiterer Ferencné (5. sz. óvoda), Horváth Sán­dor (szakmunkásképző). Ká­roly Mártonná (Ceglédbercel), Kenéz Józsefné (gamesz), Ki­rály Béláné (Abony), Király Józsefné (gamesz), Kiss Imre (Csemő), Kiss Józsefné (Föld­váry), Kiss Sándor (Cegléd), Lengyel Tiborné (Abony), Mik­Ä PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XXXII. ÉVFOLYAM, 131. SZÁM 1988. JÚNIUS 9.. CSÜTÖRTÖK Hol teremnek a szolgáltatók? Az idő múlásával tisztul a kép ií A lakossági szolgáltatá- ^ soknak nagyjából 70 szá- ^ zalékát végzik kisiparosok. í Ez az adat természetesen a í ceglédi tapasztalatokat tük- ^ rözi. Miképp az a megál- % lapítás is, hogy a fölmerü- £ lő igényeket tulajdonkép­5- pen teljes egészében kielé- i; gíthetnék az iparosok, föl- ^ téve, ha a főállású meste- ^ rek száma növekedne, va- lamint az alkatrész- és á anyagellátás javulna. Szolgáltatókat termő időket élünk-e? öt esztendő, az 1983- tól 1987-ig húzódó szakasz számaira pillantva azt vála­szolhatnánk, igen. Állampol­gári joggá vált az ipar- gyakorlás, bővült a társada­lombiztosítási ellátások köre. Ami pedig a szolgáltatás bel­világát illeti: soha nem lá­tott mértékben duzzadt föl a személy- és az árufuvarozók létszáma. (Gondoljunk csak a telített taxispiacra 1) A későbbiekben pedig az adóreform megtizedelte a so­rokat. Április végéig az ár­adó reformfolyam 136 kis­iparost vetett partra, 91 visz- szaadta, 45 szünetelteti az en­gedélyét. Bizonytalanság, talál­gatásak, egymásnak ellent­mondó jogszabály-magyaráza­tok. Ám az idő múlásával tisztul a kép — talán még­sem kellett volna annyira megijedni —, és jó néhányan megint előszedik az igazol­ványt. Korántsem a megnöve­kedett befizetési kötelezettség, az elvonás okozza az igazi bajt, hanem a gigantikussá váló adminisztráció — hal­latszik iparosberkekből a vé­lemény. !j::: Az általános forgalmi adót taglaló rendelet — mondják — több ponton homályos, ke­véssé sem fogalmaz egyértel­műen. A kisiparosnak a szám­laadáskor külön fel kell tün­tetnie a forgalmi adó mérté­két és a ténylegesen fölszá­mított adó összegét. Anyagvá­sárláskor viszont ■— az eddi­gi ismeretek szerint — a ke­reskedelmi egységek nem tün­tetik föl a forgalmi adót, hiá­ba kéri a kisiparos. A szol­gáltatási kedvet ez is csak le- horgasztja. A környékbeli kisipari mű­helyek többségének felszerelt­sége — az utóbbi idők fej­lesztései ellenére — elavult, korszerűtlen. A mesterembe­rek vonakodnak műszaki te- hetősségüket lényegesen javí­tani mindaddig, amíg az éves árbevételi mutatók ki nem kristályosodtak. A várost övező települések kisiparosainak helyzete az át­lagosnál is rosszabb, hiszen ahhoz, hogy főfoglalkozású­ként dolgozzanak, kevés a fa­lubeli megrendelés. Ez az oka annak, hogy a községekben a szolgáltatás szinte ismeretlen fogalom. Egyebek között ezekről a kérdésekről is tárgyalt leg­utóbbi ülésén a ceglédi párt- végrehajtóbizoittság. V. S. MÉM-tájékoztató Új lehetőség A gazdálkodás eredménye­sebbé tételére kínálkozik a gazdaságilag nehéz helyzetbe került termelőszövetkezetek számára az a lehetőség, hogy szakszövetkezetté alakuljanak át. Egyéb szövetkezeti formák — kisszövetkezet, kistermelők szövetkezete — szintén színe­síthetik. formájában gazdagab­bá tehetik a gazdálkodói kört — a lehetőséggel egyelőre még kis számban élnek az üzemek, illetve a kistermelők. A MÉM-ből kapott tájékozta­tás szerint három közös gaz­daság választott eddig új for­mát és vált szakszövetkezetté. Ehhez nem volt szükségük minisztériumi jóváhagyásra, a főhatóság mindössze tájékoz­tatást kért az átalakulási szándékról, összefüggésben azzal, hogy általában amúgy is pénzügyi beavatkozást kí­ván az átállás és ehhez szük­séges az előzetes bejelentés. Telefoninterjú Masni a cipőfűzőn Mint arról korábban lapunk hasábjain beszámoltunk, a Pemü ceglédi cipőgyára Nyársapáton a Haladás Tsz erre a célra alkalmas helyiségeiben kíván egy üzemet telepíteni. Ebben aktív partnernek mutatkozik a köz­ségi tanács is. Úgy tűnik, hogy a munkára vállalkozó lányokban és asszonyokban sem lesz hiány. Csupán a termelőszövetkezeten múlik, hogy megvalósul-e az elképzelés. Felgyorsultak az események. Telefonon ér­deklődtünk Horváth Istvántól, a Pemü ceglédi cipő­gyárának igazgatójától, hogy van-e már valami fejle­mény. — Halló! Jó napot kívánok. — Jó napot kívánok. — Igazgató úr, sikerült-e megegyezni? — Igen. Összejött a negy­vennyolc fő, így indíthatjuk az üzemet. A tsz elnöke ma jön hozzánk és megállapo­dunk a helyiség bérlésében, — Mikor tudják az épületet birtokba venni? — Nincs még pontos idő­pont. Július elsejével szeret­nénk. — Mit gyártanak majd eb­ben az üzemben? — Cipőfelsőrészt. — Meddig tart a betanítás? — Három hónapig. Utána Indul a termelés. — Milyen teljesítményt vár­nak az itt dolgozóktól? — Hát.,. ezt elég nehéz lenne most megmondani. Vár­jon egy kicsit, hadd gondol­kozzam — ha egyáltalán tu­dok még. Ebben az évben egy munkatárstól 14—15 párat képzelek el naponta. — Miként alakulnak a bé­rek? — Az első időszakban min­denki betanítási pénzt kap. Utána pedig norma lesz. A teljesítménytől függ, ki meny­nyit keres. — Elképzelhető, hogy vala­ki a betanítási idő után nem képes hozni a normát, és emiatt nem maradhat? — Szerintem kevés ilyen személy lesz. Végül is, aki hetven százalékra teljesíti a normát, az a bérének hetven százalékát viszi majd haza. De nem ez lesz a jellemző. Akinek mégsem menne, an­nak keresünk olyan helyet, ahol kézi munkára van szük­ség. — Ezek szerint az illetőnek van esélye arra, hogy más munkát végezzen? — Még arra is. hogy be­jöjjön ide a ceglédi cipőgyár­ba, s itt valami mást csinál­jon. A pedagégusnap alkalmából Kitüntetések, elismerések losovits Lászlóné (Albertirsa), Milus Istvánná (Táncsics), Molnárné Farkas Edit (Cse­mő), Oldal Lászlóné (Tán­csics), Pintér Mária (Abony), Pozsár Ambrusné (Cegléd), Rácz Jánosné (Mészáros), Ré­pás Mihályné (Dánszentmik- lós), Rupp Andor (Török Já­nos Szakközépiskola), Slakta Jánosné (Újszilvás), Szabó Sándorné (Táncsics), dr. Sze- mők Balázsné (Ceglédbercel), dr. Szentmiklósi Szaniszlóné (Abony), Tóth Ilona (Mészá­ros), Tóth Istvánná (Várko­nyi), Tóth Sándor (szakmun­kásképző), Tóth Sándorné (Abony). Miniszteri dicséret: Balogh Mihályné (gamesz) Benke Gyuláné (Cegléd), Békési Bé­láné (Jászkarajenő), Cédulás Istvánná (Újszilvás), Csernus Istvánné (gamesz), Csernus Zsuzsanna (szakmunkásképző), Danka Józsefné (Cegléd), Do­bos Józsefné (Mészáros), Fe­kete Károlyné (Abony). Fényi Gabriella (Várkonyi), Harmath Mihályné (Ceglédbercel), He­gedűs Henrikné (Mészáros), Homoki Sándorné (Abony), Homonnai Ferencné (Újszil­vás), Hörömpő Jánosné (szak­munkásképző), .Taezina János­né (Cegléd), Janó Péterné (Törtei), Járniai Miklós (Új­szilvás). Kaptás Dénesné (Tán­csics), Katona Istvánné (4. sz. óvoda), Kiss Lászlóné (Abony), Kollár Éva (Közgazdasági Szakközépiskola), dr. Kovács Ferencné (szakmunkásképző), dr. Kürti Györgyné (Kossuth Gimnázium), dr. Lakos Lász­lóné (Jászkarajenő), László Józsefné (Földváry), Lengyel­né Sztunga Mária (szakmun­kásképző), Major Judit (Kos­suth Gimnázium), Melczer Zol­tán (Abony), Nagy Ferencné (Abony), Nyújtó Benőné (Tö­rök J. Szakközépiskola), Oláh Istvánné (Táncsics), Oravecz Ágnes (Dózsa Kollégium), Pankotai Ernőné (Csemő), Pal- lósi Józsefné (Dánszentmik- lós), Papp Istvánné (gamesz), Scheffer Ferencné (Ceglédber­cel), Skultéti Józsefné (Abony), Soós Dénesné (Dózsa Kollégi­um), Szabó* Sándorné (zeneis­kola), Szalisznyó Lászlóné (ga­mesz), Szép Ferencné (Abony), Szűcs Ferencné (Abony), Tan­kó Zoltánné (szakmunkáskép­ző), dr. Tatár Gyuláné (Ceg­léd). Tóth Ferencné (Cegléd), Tóth E. Jánosné (Táncsics), Tóth Lászlóné (8. sz. óvoda), Vígh István (Cegléd), Vígh Sándorné (Jászkarajenő), Zsámberger Jánosné (6. sz. óvoda). Pedagógus Szolgálati em­lékérem: Aszódi Zoltánné (Ceglédbercel). Báli Ferenc (Várkonyi), Baráth Ferencné (Dánszentmiklós), Bedekovich Andorné (Abony), Bene Já­nosné (Abony), Darányi János (Várkonyi), dr. Dutkay Ló- rántné (Törtei), Győré József (Csemő), dr. Megyeri Lászlóné (Török J. Szakközépiskola), Mód Ferencné (Táncsics). Pó- bor Imréné (Losontzi). Sebes­tyén Péter (Abony), S. Pálin­kás Istvánné (Mészáros). Sí­pos Ferencné (Táncsics), Sza­bó Dezsőné (Losontzi), Szolov- jov Boriszné (Tápiószőlős), Tóth Tibor (Jászkarajenő), Virr;i ;ztó Jolán (Kossuth Gim­názium). Üttörővezetői 1 érdemérem: Palatínus Andorné (Táncsics), Szűcs Jánosné (Csemő). Kiváló úttörővezető: Ránai Mátyás (Albertirsa), Treszkai Barna (Várkonyi), Csipkó Magdolna (Csemő). Dicsérő oklevél: Bata Já­nosné (Abony), Száraz Ildikó (Mészáros), Tóthné Csurgai Éva (Várkonyi), Sárdi János­né (Ceglédbercel), Pálinkás Istvánné (Csemő), Kobela Má­ria (Jászkarajenő). Aranykoszorús KISZ-jel- vény: Kiss Imréné (Abony). A KISZ KB dicsérő okleve­le: Banczik Brigitta (Várko­nyi). A diákközösségek támoga­tásáért: Czinege Imréné (Tö­rök J. Szakközépiskola), Pó­lya Miklós (Közgazdasági Szakközépiskola), Süveges Andrásné (Közgazdasági Szak- középiskola), dr. Komjáti Mi­hályné (szakmunkásképző), Salamon József (Kossuth Gim­názium), Kardos Ferenc (Tö­rök J. Szakközépiskola), Mol­nár Jánosné (kereskedelmi). Szakszervezeti Munkáért bronz fokozat: Papp György­né (Körösi u. óvoda), Nagy- győr Árpádné (Földváry). Érdemes Munkáért emlék­plakett: Pólya Miklósné (cse- mői óvoda). Elismerő oklevél: Budai Istvánné (szakmunkásképző). Pálinkás Istvánné (Mészáros). Sasvári Józsefné (Várkonyi) A ceglédi művelődés Arany­könyvébe kerültek: Fölföldi Sándorné (Táncsics), Varga Sándorné (Bacsó Béla úti óvoda), Polyhosné Babácsek Erzsébet (Várkonyi). És akik már nem vehették át személyesen a kitüntetést: Kiváló Munkáért: Horváth Zoltánné élelmezésvezető (Abony), Pedagógus szolgála­ti emlékérem: Jakab Lajos, a Török J. Szakközépiskola igaz­gatója. — Gondolom nem csak nyársapátiakat várnak leendő munkatársnak. — Ez a legtermészetesebb. Aki a község környékéről ér­kezik, azt is szívesen fogad­juk az üzembe. — Bővülhet-e majd a lét­szám? — Jelenleg negyvennyolc jelentkező van. De hetven­nyolcvan főre is bővülhet a létszám. — Köszönöm a tájékozta­tást. Sok sikert kívánok az új üzemhez. — Köszönöm szépen. F. F. CVSE Súlyos hírek A hét végén Oroszlányban rendezik meg a Magyarorszag —NDK ifjúsági válogatott súlyemelő-viadalt. A magyar csapat tagja a 110 kg-os súlycsoportban Farkas István, a CVSE versenyzője. A Ceglédi VSE-hez igazolt Torma Ibolya világbajnoki ezüstérmes súlyemelő. A ki­váló sportoló a közelgő Euró- pa-bajnokságon esélyesként indul. Romhányi László a 67,5 kg- os súlycsoport országos re­kordere szakításban. A ceg­lédi versenyző a válogatott tagjaként Egyiptomban (Kai­ró) vesz részt nemzetközi versenyen. A súlyemelő országos kol­légium edzője Hosszú End­re, a Magyar Súlyemelő Szö­vetség szakfelügyelője lett. Helyette a csoport szakmai munkáját Siroki Károly edző vezeti. N. L. ISSN 0133—2600 (Ceglédi Hírlap)

Next

/
Oldalképek
Tartalom